Magyar cohabitation?

Cohabitationnak - együttlakásnak - nevezzük azt, amikor Franciaországban más párt adja (adta) az államelnökét és a miniszterelnököt. Ezek a feszült helyzetben született konstrukciók nehézségeik ellenére igen is beváltak a franciáknál, nem okoztak politikai válsághelyzetet, megoldották a kormányozhatóságot és ezzel elősegítették az ország fejlődését.

Torockai László, az MHM elnökének kinevezése a végrehajtó maffiát vizsgáló bizottság élére Magyar Péter részéről zseniális húzás volt.
Miért?
- Egyrészt ha Toroczkai eremdényt ér el mindenki jól jár, s a TISZA kormány-sikereként is kommunikálható.
- Másrészt leköti Toroczkait, hogy valódi, érdemi munkát végezzen - addig sem támadja (annyira) a TISZA-t, illetve részessé téve a rendrakás, megújulás folyamatában erre ezen túl már jogalapja se nagyon lesz. (Kvázi "bevonta a kormányba".)
- Harmadrészt ha Toro becsödöl, az szintén politikailag jó a TISZA-nak, hiszen tovább balmálja vele az MHM-et a saját támogatói és potenciális új támogatói körében: "Lám, még ezt se tudták megoldani., ezek akarnának kormányozni?"
- Az ajánlatot a fenti okok miatt visszautasítani sem lehetett:
SAKK-MATT.

2.) Egy második ilyen zseniális húzás lehetne, ha hagynák Sulyok Tamás köztársasági elnököt addig a hatalomban, amig valoban együttmüködik és csak akkor "babrálnának" alkotmányt és egyebet, amint ellenszegül.

A cohabitationoktól, mikor arra volt kényszeritve a más-más párti miniszterelnök és államelnök, hogy együttmüködjön- is eleinte nagyon féltek a franciák, mégis mivel mindkét fél nagyon ügyelt arra, hogy ne tünjön fel kerékkötöként és ne sértse a demokráciát sikeresen müködtek.

- Magyarán csak akkor menne át a hídon a TISZA, amikor odaért, ha Sulyok tényleg obstrukcióba kezd. Tetszik-nem tetszik a jelenlegi elnököt (bár perverz választási keretek között) de mégiscsak egy demokratikusan megválasztott hatalom nevezte ki anno. Az alaptörvény világosan kimondja mely esetekben jogszerű a leváltása: "valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnök" (13/2). Ezen esetek egyikét sem látjuk.

- Figyeljük meg, az obstrukció nem lesz Sulyok (ill. a Fidesz) érdekében, mert azzal nem nyerne egy fikarcnyi szavazatot sem pluszban. Mint ahogy belátták ha nem adják át a hatalmat az szintén többet vitt mint hozott volna.) Rájönnének, hogy a TISZA-kormánynak hatalmában áll ezt a tisztséget is "elvenni tőlük", se ez politikailag megint nem érdekük - ezért is ragaszkodnak hozzá ennyire. (Nyilván perverz demokratikus helyzet, hogy az elnök egy párt mamelukja, de ezt a kényes kérdést korábban sem tudta megoldani teljesen sikeresen a magyar demokrácia. Nota bene még a számomra etalon Mádl is miniszter volt korábban az Antall kormányban.)

- Magyar Péter miniszterelnök ázsiója a nemzetközi közvélemény elött oriásit emelkedne, ha nem erőből, hanem ügyes kompromisszummal oldaná meg ezt a kérdést. Az uniós források érkezésére is hatással lenne.

- Egy "cohabitation" mindig felelősségmegosztás is, a Fidesz sokkal nehezebben támadhatná a TISZA-t főleg országgyűlési választás előtt, hiszen minden döntésbe így közvetetten ők is benne voltak. Mitterrand elnök 1988-ban sikeresen fegyverezte le ezzel Chiracot az elnökjelöltek vitájában. Erről itt írtunk.

- A magyar miniszterelnök így fekete-fehéren bizonyíthatná, érti miről szól a demokrácia, a jogállami szellemiség: ha a elfogadjuk a nekünk épp nem kedvező politikai konstellációkat anélkül, hogy belenyúlnánk a demokratikus "játékszabályokba" és tudunk ésszerű, működő kompromisszumokat kötni.

Dr. habil. Türke András István (HDR/Privatdozent)