Macédoine : les derviches bektachis fêtent 480 ans d'histoire à Tetovo
Loi sur l'utilisation des langues en Macédoine : « un bilinguisme artificiel imposé du haut »
Éducation : l'apprentissage de la langue macédonienne est-il menacé ?
Macédoine : une Université albanaise à Skopje, vrai besoin ou coup politique ?
Langues : le macédonien est-il menacé de disparition ?
Grèce, Serbie, Turquie : journaliste, encore et toujours un métier à risques
Turquie : la CEDH hausse le ton, Osman Kavala reste en prison
Turquie : après le procès Gezi, les femmes organisent la résistance
Tavaly januárban a bukaresti ítélőtábla még megalapozottnak találta a CNCD által kiszabott bírságot, és elutasította Iohannis folyamodványát. A legfelsőbb bíróság csütörtökön hozott jogerős végzésében helyt adott az államfő fellebbezésének, megsemmisítette a CNCD kihágási határozatát, és eltörölte a kiszabott bírságot.
A CNCD szerint Iohannis megsértette magyar polgártársai emberi méltóságát, amikor 2020-ban magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit.
Iohannis azt követően intézett támadást a szociáldemokraták ellen, hogy a kétkamarás parlament alsóháza nem tűzte napirendre a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, így a két magyar képviselő, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt által benyújtott kezdeményezés a képviselőház által “hallgatólagosan elfogadott indítványként” került át a végső döntés meghozatalában illetékes szenátusba. A “mulasztásnak” csak szimbolikus jelentősége volt, a szenátusban ugyanis kötelező volt szavazni a székelyföldi autonómiastatútum tervezetéről, amelyet a román pártok egyöntetűen elutasítottak.
A képviselőházi hallgatólagos elfogadást követően Iohannis 2020. április 29-én mégis magyar nyelvű “Jó napot kívánok, PSD!”, illetve “Jó napot, Ciolacu!” (a PSD elnöke) köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta meg a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, akkor még ellenzékben politizáló PSD-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?
A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Iohannis kijelentését, később – a PSD-t még ideiglenes megbízatással vezető – Marcel Ciolacu házelnök is bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél. Azt, hogy az államfőnek a magyarokkal szembeni előítéletekre rájátszó, Erdély elvesztésével riogató kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban szavazta meg a CNCD, az emiatt kiszabott 5000 lejes (415 ezer forint) bírságot pedig 5:1 arányban fogadta el a tanács.
Iohannis politikai döntésnek minősítette a CNCD őt elmarasztaló határozatát és közigazgatási bírósághoz fordult a döntés megsemmisítését kérve. A legfelsőbb bíróság jogerős ítéletének indoklását később teszik közzé.
The post Eltörölték Romániában a Klaus Iohannis államfőre magyarellenes gyűlöletbeszédért kirótt bírságot appeared first on .
A közleményben a november 20-ai gyermekjogi világnaphoz kapcsolódóan azt írták, a világnap aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek jogai minél szélesebb körben érvényesüljenek, különös hangsúlyt helyezve a gyermekek digitális térben való védelemére.
Az ENSZ Közgyűlése által 1989. november 20-án elfogadott, a Gyermek Jogairól szóló egyezmény fő célkitűzése az volt, hogy az állam aktív kötelezettségvállalása útján hozzájáruljon a gyermekek jólétéhez, és egységbe foglalja a különböző jogszabályokban fellelhető gyermekjogokat. Az egyezmény – az Egyesült Államok, Dél-Szudán és Szomália kivételével – a világ összes országában garantálja a gyerekek alapvető jogait, és azóta is a legszélesebb körben elfogadott nemzetközi emberi jogi dokumentum. Magyarország a közép-kelet-európai régióban elsőként, 1991-ben ratifikálta – emlékeztettek.
Az egyezmény és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyvek a gyermekjogokat kizárólag az offline térre vonatkozóan fogalmazzák meg, ugyanakkor az internet és a technológiai fejlődés időközben jelentősen átalakította a gyerekek jogainak érvényesülését. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága idővel azt is felismerte, hogy a digitális környezet egyre fontosabbá vált a gyermekek életének különböző területén. 2021 márciusában rögzítették, hogy a digitális környezetben is kötelező minden gyermek jogait tiszteletben tartani – írták.
Az NMHH szerint elengedhetetlen a gyermekek digitális életéről szóló adatok, információk összegyűjtése, ismerete. Az NMHH 2017-es kutatása a 7 és 16 év közötti gyermekre és szüleikre fókuszált és többek között rámutatott arra, hogy a gyerekek egyre hamarabb kezdenek el internetezni, és egyre hamarabb szereznek tapasztalatokat a közösségi médiában.
Az NMHH szakemberei azt tapasztalták, hogy a növekvő internethasználattal párhuzamosan emelkedő tendencia látható a gyermekre leselkedő veszélyek terén is. A 2020-as Digital parenting kutatás már megállapította, hogy a 11 és 16 évesek között három év alatt a duplájára nőtt azoknak az eseteknek az aránya, amikor egy idegen igyekezett kapcsolatba lépni velük (9 százalékról 18 százalékra). Megdöbbentő, hogy minden tizedik gyermek visszajelöli az őt bejelölő idegent. A 13-14 évesek negyede, míg a 15-16 éveseknek közel harmada kapcsolatban van olyan “ismerőssel”, akit személyesen sosem látott. Az ismeretlenek által megkeresett gyerekek fele szembesül online ártalommal, negyedük pedig konkrét jogsértéssel.
Kiemelték: a gyerekek védelmét az infokommunikációs térben leginkább azzal segíthetjük, ha médiatudatosságra neveljük őket. Ennek érdekében hozta létre az NMHH a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központokat – Budapesten, Debrecenben és Sopronban -, ahol 2022 októberéig hetvenezer gyermek vett részt az iskolai csoportoknak nyújtott programokon. Szintén a médiatudatosságra nevelést ösztönzi a 2020. március 1. óta működtetetett, szülőket segítő, gyerekaneten.hu információs oldal, illetve a 2022 októberében indult digipedia.hu oldal is.
A gyermekek digitális környezetben fennálló jogaira fókuszáló kampányok közül kiemelték a “Red Flag” kampányt, amit azért indított az NMHH, mert aggasztóan növekszik az idegenek általi megkeresések aránya, valamint növekvő tendenciát mutat a gyermekek által magukról készített intim felvételek száma is.
A médiatudatosságot növelő és prevenciót szolgáló tevékenységeinek ellátása mellett internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgáltatást is végez az NMHH. A 2011 óta működő Internet Hotline szolgálatás bejelentések alapján segít a neten talált jogsértő és kiskorúakra káros tartalmak gyors eltávolításában azáltal, hogy megkeresi a szolgáltatót, hogy vizsgálja meg a sérelmezett tartalmakat és tegye meg a szükséges intézkedéseket – ismertették.
Az NMHH-n belül működik a 21 tagú Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal is, amely tanácsadó testületként szintén a gyerekjogok érvényesülésének szolgálatában áll. A kerekasztal célja, hogy ösztönözze a kiskorúak védelmét a világhálón, így a szűrőszoftverek hatékony alkalmazására, a gyerekek és szüleik médiatudatosságának növelésére állásfoglalásokat, ajánlásokat dolgoz ki, valamint törekszik arra, hogy az online tartalomszolgáltatók betartsák a gyermekvédelmi kötelezettségeiket – olvasható a közleményben.
The post A kamaszok közel harmada kapcsolatban van olyan “ismerőssel”, akit személyesen sosem látott appeared first on .
Ukrán szakértők esetleges jelenlétéről a baleset helyszínén, illetve a nyomozásban való részvételükről Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter a lengyel közszolgálati rádióban nyilatkozott. Megerősítette: az ukrán fél kérte, hogy részt vehessen az eljárásban.
“Megvan a jóváhagyás, de mivel nyomozás folyik, be kell tartani a vonatkozó előírásokat” – mondta Blaszczak. Ez azt jelenti, hogy az ukrán szakértők számára lehetővé teszik a terepszemlét – magyarázta.
Péntekre virradóan Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának (BBN) főnöke a TVN24 kereskedelmi hírtévének elmondta: a lengyel ügyészség által folytatott nyomozásba az ügyben érdekelt külföldi partner jogsegélykérelem kapcsán – vagyis kétoldalú szerződés alapján -, vagy a lengyel főügyész által létrehozandó nemzetközi csoport keretében kapcsolódhat be.
Jogsegélykérelmet az ukrán fél eddig nem nyújtott be, a nemzetközi csoportról pedig egyeztetnek – közölte Siewiera. Megerősítette: szerdán az ukrán felet diplomáciai jegyzékben tájékoztatták arról, hogy az ukrán közigazgatás képviselőit beengedik az esemény helyszínére. Megerősítette azt is, hogy a helyszínen amerikai szakértők is dolgoznak. Szükség esetén a lengyel ügyészség bizonyító anyagot kér az amerikai féltől – jelezte.
Siewiera beszámolt arról, hogy a helyszíni vizsgálat során rakétadarabokat helyeztek biztonságba, amelyek a bizonyító anyag jelentős részét képezik. Megerősítette a korábbi megállapításokat, melyek szerint Przewodówban a 80-as években a Szovjetunióban gyártott SZ-300-as légvédelmi rakéta csapódhatott be. Hozzátette: biztosan még nem állítható, de a legvalószínűbb az, hogy az ukrán légvédelem által az orosz támadás közben kilőtt rakétáról van szó.
Andrzej Duda elnök egy pénteki nyilatkozatában kijelentette: “Bizonyos értelemben fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy a külföldön zajló háború következtében különböző balesetek megismétlődhetnek”. “Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez ne történjen meg” – hangsúlyozta. A rakétabecsapódás következtében meghalt két, 62 éves és 60 éves férfit állami temetésen hétvégén helyezik örök nyugalomra.
The post Beengedik az ukrán szakértőket a rakétabecsapódás helyszínére appeared first on .
Az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtér közelében, rendkívüli biztonsági intézkedések mellett, a vádlottak távollétében tartott ítélethirdetésen Hendrik Steenhuis elnöklő bíró hangsúlyozta: 2014 májusától Oroszország teljes ellenőrzést gyakorolt az ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” (DNR) felett, ahonnan azt a rakétát kilőtték, amely a repülőgép fedélzetén tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység halálát okozta.
A bíró a támadást “összehangolt katonai akciónak nevezte”, és kiemelte: a katasztrófa előkészítésében és végrehajtásában részt vevők közül többen orosz állampolgárságúak voltak, illetve korábban az orosz fegyveres erők kötelékébe tartoztak. A nyomozás során visszahallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint a szakadár “Donyecki Népköztársaság” több vezetője, akik tudtak a rakétatámadásról, szoros kapcsolatot ápoltak akkor Oroszországgal.
A négy vádlott, az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko nem volt jelen sem a tárgyalásokon, sem az ítélethirdetésen. Girkin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán a szakadár ukrajnai régió, a DNR “védelmi minisztereként” szolgált. Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.
Hendrik Steenhuis az ítélethirdetéskor kiemelte: a vádlottak nem tekinthetők az orosz fegyveres erők tagjainak “ezért nem illeti meg őket a harcokban részt vevő katonák mentelmi joga. Közölte továbbá: a bíróság később dönt az üggyel kapcsolatos más jogi kérdésekről, valamint a gyanúsítottak bűnösségéről vagy ártatlanságáról. Emlékeztetett: az ügyben eljáró holland ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetést kért a vádlottakra.
A bíró tájékoztatása szerint megállapítást nyert, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta Kelet-Ukrajnába nem sokkal a támadás előtt érkezett Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott – mondta az elnöklő bíró.
Az ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport 2019 júniusában közölte, hogy a gyanúsítottak a gépet megsemmisítő, mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához.
A katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság azt állapította meg, hogy a repülőgépet egy földi telepítésű, Buk típusú légelhárító rakétával lőtték le, amelyet feltételezhetően a szakadárok területéről – Pervomajszk település mellől, egy mezőről – indítottak el. A támadást előkészítő és elkövető mintegy száz további gyanúsított kilétére is bizonyítékok állnak a nemzetközi vizsgálóbizottság rendelkezésre, viszont az még nem tisztázott, hogy parancsra hajtották-e végre a támadást, vagy önállóan cselekedtek – tették hozzá.
A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység is életét vesztette. Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.
The post Maláj utasszállító: a holland bíróság szerint orosz gyártmányú rakétával lőtték le a maláj utasszállítót appeared first on .
A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy a szintén Herszon megyei Csaplinka városban pedig egy orosz lőszerraktárt semmisítettek meg. A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy értesülései szerint az orosz megszálló csapatok egyes egységeit áttelepítették a herszoni régióból a Luhanszk megyei Novoajdar város térségébe.
A vezérkar közlése szerint pénteken az orosz erők országszerte öt rakétatámadást hajtottak végre, és több mint tízet rakéta-sorozatvetőkkel. A nap folyamán az ukrán légierő négy csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák és fegyverek összpontosultak. A nap folyamán az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek két orosz parancsnoki állást, kilenc élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációs területet, két lőszerraktárt és egy vasúti hidat találtak el.
The post Orosz agresszió: Herszon megyében csapást mértek egy orosz egységre appeared first on .