A május 26-i európai parlamenti választások témájában tartott sajtótájékoztatót tegnap Nagyváradon Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Cseke Attila szenátor és Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Bihar megyei szervezet elnöke, illetve ügyvezető elnöke társaságában. „Ez a legfontosabb az elmúlt időszak európai parlamenti választásai közül” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki szerint ezt azok sem kérdőjelezik meg, akik a kampányban nem beszélnek az európai uniós témákról. Utóbbiak közé sorolta a román pártok többségét, amelyek a belpolitikai hatalmi harcoknak színterévét alacsonyítják le az EP-választást, mert szerintük „a mozgósításhoz ez bőven elegendő”. A szövetségi elnök szerint beszélni kell azokról a kihívásokról ami előtt az Európai Unió áll. A 26-i EP-választások tétjével kapcsolatosan kiemelte: száz év után van egy olyan politikai intézmény, az Európai Parlament, ahol a Kárpát-medencei magyarok együtt, egy parlamentben ülnek, és együtt tudnak akár magyar, akár regionális ügyekben szavazni, véleményt mondani, és ebből kimaradni bűn, történelmi felelőtlenség lenne – ezek az okok, amiért kérik, hogy az RMDSZ-re szavazzanak a választópolgárok. A Népszavazásról elmondta, hogy a politikai osztály számára lesz ez iránymutató, viszont a változások életbe léptetéséhez alkotmánymódosítás szükséges, ehhez pedig 2020-ig Romániában egyik pártnak sem lesz meg a szükséges többsége. „Tehát a referendumra is el kell menni, igennel kell szavazni, azzal együtt, hogy tudjuk: 2020-ig nem lehet alkotmánymódosítás” – biztatott Kelemen Hunor.
Vincze Loránt tegnap elmondta Kolozsváron, ahol a megye önkormányzati vezetőivel találkozott Csoma Botond, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Vákár István, a Kolozs megyei tanács elnöke és Antal Géza megyei ügyvezető elnök társaságában, hogy itt sokkal többről van szó, mint hogy lesz-e két-három európai parlamenti képviselőnk. A tét az, hogy a romániai magyar közösség meg tudja-e őrizni politikai súlyát, biztosítani tudja-e, hogy megmarad a szava. Ha nem érjük el az öt százalék feletti eredményt, meggyengülünk az önkormányzatokban, a megyében, a parlamentben, és elesünk attól a lehetőségtől, hogy bármit mozdítsunk Európában akár a támogatások, akár a kisebbségi jogok terén – hangsúlyozta Vincze. Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje, a FUEN elnöke felhívta a figyelmet: a román pártok is megpróbálják meggyőzni vagy elbizonytalanítani a magyar választóikat, de számukra ez csak egy belpolitikai harc, az elnökválasztás erőpróbája, őket nem érdekli az Európai Unió. Vincze kifejtette, hogy eddig nem volt jellemző, hogy a román pártok kifejezetten magyarellenes képviselőket küldjenek az Európai Parlamentbe, de most a magyargyűlölő Rareș Bogdan, a március 15. ünneppé nyilvánítását megakadályozó Traian Băsescu, a székelyeket akasztással fenyegető Mihai Tudose és a csíksomlyói búcsú világörökségi felterjesztését blokkoló Dacian Cioloș is ott fog ülni a parlament padjaiban. Az a kérdés, hogy lesz-e a magyaroknak képviseletük, aki szembe tud szállni velük. Mert ügyek sajnos lesznek a következő években is, de ha ha megvan a politikai erőnk, akkor fel tudjuk venni a kesztyűt, és ki tudunk állni érdekeinkért” – mutatott rá Vincze Loránt.
Petro Porosenko leköszönő elnök aláírta tegnap az ukrán nyelvtörvényt, amely ellen több ízben hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. Porosenko az aláíráskor ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvény semmilyen formában nem sért más nyelveket. Reményét fejezte ki, hogy Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök hivatalba lépése után az új ukrán vezetés – miután elemezte a jogszabályt – a gyakorlatban is alkalmazni fogja a törvénybe foglalt normákat. Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt a parlament április 25-én fogadta el. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.
Készségét fejezte ki az orosz elnök arra, hogy a G20-csoport június végi oszakai csúcstalálkozóján vagy akár Bécsben találkozzon amerikai hivatali partnerével. Putyin tegnap Szocsiban beszélt erről, miután megbeszélést folytatott Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel. Szavai szerint Moszkva kész lesz a teljes körű párbeszéd helyreállítására Washingtonban, ha ehhez az Egyesült Államokban létrejönnek az ehhez szükséges belpolitikai feltételek. Putyin rámutatott, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak már ideje lenne megkezdenie a tárgyalásokat arról, hogy meghosszabbítsák-e a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyezmény hatályát.
Jelentette be a Maros megyei prefektusi kollégium tegnapi ülésén Iuliu Moldovan. A Maros Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője szerint ennek leggyakoribb oka az, hogy a gyerekeket nem viszik el a családorvoshoz a szülők. Az esetek több mint 90 százalékában arról van szó, hogy az orvos beprogramozza az oltást, értesíti a családot, de a szülők nem viszik el a gyereket a rendelőbe. Moldovan szerint oltáskampányokat szerveznek azokban a régiókban, ahol az oltottsági arány jelentősen alacsonyabb, mint ahogyan annak lenni kéne.