Codrin Ştefănescu PSD főtitkár a G4Media portálnak elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt úgy döntött, elmarad a jövő szerdai kampánygyűlésük a Romexpon, ahol terveik szerint több mint 150 ezer embert gyűjtöttek volna össze. Inkább szigorúan csak kampányakciókat tartanak az ország különböző területein.
A Szociáldemokrata Párt Liviu Dragnea pártelnök problémáival van elfoglalva, nem az ország és lakóinak gondjaival – mondta az elnöki palotában tartott tegnapi sajtónyilatkozatában Klaus Johannis államfő, aki szerint a helyzeten csakis szavazás útján lehet változtatni. Iohannis kifejtette: a PSD-kormány nyújtja a leggyengébb teljesítményt az 1989-es forradalom óta: nulla autópálya, nulla kórház, puszta ígérgetések, de a megvalósítások terén semmi. Egyetlen kivétel van: a büntetőtörvénykönyv módosításán sokat és rosszul dolgoztak. Az államfő feltette a kérdést, hogy miért dolgoztak olyan intenzíven a PSD-sek az igazságszolgáltatás leigázásán? Szerinte a választ mindenki tudja: hogy megvédjék Dragneát az igazságszolgáltatástól. Ezen dolgozik a PSD két és fél éve. Mert a PSD-nek nyilván fontosabb Dragnea jóléte, mint Románia vagy a román állampolgárok jóléte – fejtette ki az államfő. Johannis a május 26-i szavazáson való részvételre buzdította az ország polgárait. Kifejtette, hogy az EP-választásokkal egy időben zajló referendumon a szavazók kifejezhetik, hogy ellenzik a korrupciós tettekért elítélt személyek közkegyelemben részesítését, valamint azt is, hogy az igazságügy és büntetőjog terén hozott sürgősségi kormányrendeletek ellen foglalnak állást.
Viorica Dăncilă kormányfő Klaus Iohannis sajtótájékoztatója után kijelentette: nem hiszi, hogy „jót tesz az országnak ez az állandóan ismételt szöveg, hogy rosszul vezeti az országot a kormány, miközben a számok teljesen mást mutatnak”. „Johannis úgy beszél, mintha lenne egy brüsszeli bíróság, amely ítélkezik fölöttünk, hogy mit teszünk jól és mit rosszul. Mi az Európai Unió tagállama vagyunk, és az állam elnökének méltóságról kellene tanúbizonyságot tennie, hogy a többi országgal egyenlő bánásmódban részesüljünk” – nyilatkozta a miniszterelnök. Viorica Dăncilă hozzátette, hogy a kormány „teljes nyitottsággal” viszonyul ahhoz, hogy megvitassák az európai intézményekkel azokat a dolgokat, amelyek nem mennek jól, de ragaszkodik ahhoz, hogy egyenlő félként kezeljék az országot.
A május 26-i európai parlamenti választások témájában tartott sajtótájékoztatót tegnap Nagyváradon Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Cseke Attila szenátor és Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Bihar megyei szervezet elnöke, illetve ügyvezető elnöke társaságában. „Ez a legfontosabb az elmúlt időszak európai parlamenti választásai közül” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki szerint ezt azok sem kérdőjelezik meg, akik a kampányban nem beszélnek az európai uniós témákról. Utóbbiak közé sorolta a román pártok többségét, amelyek a belpolitikai hatalmi harcoknak színterévét alacsonyítják le az EP-választást, mert szerintük „a mozgósításhoz ez bőven elegendő”. A szövetségi elnök szerint beszélni kell azokról a kihívásokról ami előtt az Európai Unió áll. A 26-i EP-választások tétjével kapcsolatosan kiemelte: száz év után van egy olyan politikai intézmény, az Európai Parlament, ahol a Kárpát-medencei magyarok együtt, egy parlamentben ülnek, és együtt tudnak akár magyar, akár regionális ügyekben szavazni, véleményt mondani, és ebből kimaradni bűn, történelmi felelőtlenség lenne – ezek az okok, amiért kérik, hogy az RMDSZ-re szavazzanak a választópolgárok. A Népszavazásról elmondta, hogy a politikai osztály számára lesz ez iránymutató, viszont a változások életbe léptetéséhez alkotmánymódosítás szükséges, ehhez pedig 2020-ig Romániában egyik pártnak sem lesz meg a szükséges többsége. „Tehát a referendumra is el kell menni, igennel kell szavazni, azzal együtt, hogy tudjuk: 2020-ig nem lehet alkotmánymódosítás” – biztatott Kelemen Hunor.
Vincze Loránt tegnap elmondta Kolozsváron, ahol a megye önkormányzati vezetőivel találkozott Csoma Botond, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Vákár István, a Kolozs megyei tanács elnöke és Antal Géza megyei ügyvezető elnök társaságában, hogy itt sokkal többről van szó, mint hogy lesz-e két-három európai parlamenti képviselőnk. A tét az, hogy a romániai magyar közösség meg tudja-e őrizni politikai súlyát, biztosítani tudja-e, hogy megmarad a szava. Ha nem érjük el az öt százalék feletti eredményt, meggyengülünk az önkormányzatokban, a megyében, a parlamentben, és elesünk attól a lehetőségtől, hogy bármit mozdítsunk Európában akár a támogatások, akár a kisebbségi jogok terén – hangsúlyozta Vincze. Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje, a FUEN elnöke felhívta a figyelmet: a román pártok is megpróbálják meggyőzni vagy elbizonytalanítani a magyar választóikat, de számukra ez csak egy belpolitikai harc, az elnökválasztás erőpróbája, őket nem érdekli az Európai Unió. Vincze kifejtette, hogy eddig nem volt jellemző, hogy a román pártok kifejezetten magyarellenes képviselőket küldjenek az Európai Parlamentbe, de most a magyargyűlölő Rareș Bogdan, a március 15. ünneppé nyilvánítását megakadályozó Traian Băsescu, a székelyeket akasztással fenyegető Mihai Tudose és a csíksomlyói búcsú világörökségi felterjesztését blokkoló Dacian Cioloș is ott fog ülni a parlament padjaiban. Az a kérdés, hogy lesz-e a magyaroknak képviseletük, aki szembe tud szállni velük. Mert ügyek sajnos lesznek a következő években is, de ha ha megvan a politikai erőnk, akkor fel tudjuk venni a kesztyűt, és ki tudunk állni érdekeinkért” – mutatott rá Vincze Loránt.