Bosznia az Osztrák-Magyar Monarchia időszakáig (1878) a világkiállításokon az Oszmán Birodalom pavilonjaiban volt jelen. A Monarchiában kapott önálló pavilont. Négy kiállításon szerepelt: 1896-ban Budapesten, 1987-ben Brüsszelben, 1898-ban Bécsben és 1900-ban Párizsban.
1896-ban a honfoglalás ezredik évfordulójára rendezték Budapesten a milleneumi kiállítást. Az 55-ös számú bosnyák pavilon álmór stílusban épült, része volt egy ipari pavilon, egy erdészeti részleg, egy hagyományos bosnyák ház és egy kávézó. A kivitelezésben a legnagyobb szerepe Kosta Hörmannak, a szarajevói Nemzeti Múzeum igazgatójának volt. A hangsúlyt a berlini kongresszus óta a Monarchiához tartozó Bosznia-Hercegovinában az osztrák-magyar kormány által elért haladásra helyezték. Bemutatták az ország természeti kincseit, a gyógyvizeket, ipari termékeket, mutatván, hogy megkezdődött az iparosodás. Jelentős szerepet kaptak az új közigazgatás kulturális és oktatási tevékenységei, a létrehozott új iskolák. Az erdő pavilonban vadász és halász jeleneteket elevenítettek fel, a Vasúti Osztály igyekezett meggyőzni a látogatókat az ország gazdasági és turisztikai potenciáljáról. Különösen érdekes volt a kézműves műhely, a hagyományos bosnyák házak és a bosnyák kávézók. A pavilont Ferenc József császár is meglátogatta, majd valamivel később Sissi császárné, akit különösen a kézzel készített hímzések és szőnyegek, valamint bosnyák motívumokkal festett festmények érdekeltek. 1896. október 10-én a bosnyák pavilon vezetőit a császár személyesen jutalmazta meg.
Az 1897-es brüsszeli világkiállításon a bosnyák pavilon vezetője Heinrich Moser volt, aki II. Leopold belga uralkodótól dicséretet kapott, hogy a bosnyák pavilon egyike a legszebbeknek. A pavilonban Ferenc József császár mellszobra mellett régészeti leleteket, textilműhelyek termékeit, kézműves termékeket állítottak ki. Itt is volt hagyományos bosnyák ház, kávézó. A bosnyák pavilon bejáratánál mecsetet állítottak fel, a belső teret Szarajevó, Mostar, Pliva és a Neretva folyók tájai díszítették.
Ferenc József császár trónra lépésének ötvenedik évfordulóján, 1898-ban rendezték a jubileumi világkiállítást a császárvárosban. Bosznia-Hercegovinának két pavilonja volt, amit Joseph Urban tervezett. A pavilonok külsejét különböző stílusok jellemezték, a mamluk stílus dominált. A kormányzati pavilon bejáratát egy patkó alakú monumentális portál uralta, a másik inkább az iszlám vallási épületekre emlékeztetett. A pavilonok célja az volt, hogy bemutassák a Bosznia-Hercegovinában elért haladást, a természeti kincseket és szépségeket. A pavilonokban kézműves, mezőgazdasági, erdészeti, építőipari és oktatási kiállításokat rendeztek be.
Az 1900. évi párizsi világkiállítás célja az volt, hogy bemutassa a 19. században a művészetek, az építészet, a tudományok, a politika és a történelem területén elért eredményeket. A kiállítás nagyszerű építészek és művészek alkotásait mutatta be Európából, a Közel-Keletről, Észak-Amerikából, de még a Távol-Keletről és Indokínából is. Volt pavilonja Sziámnak, Japánnak, Dél-Koreának és Indiának. Láthatták a Thomas Edison Villamospalotát is, amely több mint ötezer színes lámpával világította meg az összes többi épületet. Itt mutatták be az orosz matrjoska babát először a nagyközönségnek, a világkiállítás keretén belül itt rendeztek először Görögországon kívül olimpiát, először volt látható hangosfilm és lift is.
A Szajna partján, az osztrák és a magyar pavilon között állt a bosnyák pavilon, tanúsítva ezzel is Bosznia-Hercegovina különleges helyzetét a Monarchiában. A párizsi világkiállításon való megjelenés a legnagyobb osztrák-magyar projektek közé tartozik. A pavilon kurátora Heinrich Moser lett, tervezője az ismert szarajevói építész, a cseh származású Karl Panek. Vegyes adriai-iszlám-szláv stílusban épült, de tartalmazott szecessziós elemeket is, kígyóvonalakat, virágdíszeket, dinamikus motívumokat. Panek szándéka az volt, hogy az ország kulturális fejlődésének jellemző szakaszait jellemezze a pavilonnal. A épület "Bosznia története formájának szintézise" volt. Karl Panek a munkájáért elnyerte a Francia Oktatási és Képzőművészeti Minisztérium ezüstérmét.
A belső tervezési, művészeti munkákat a cseh Alfons Mucha és az osztrák Adolf Kaufmann készítették. Kaufmann készítette a szarajevói diorámát, Mucha egy nagy történelmi frízen, két allegorikus szobron, a pavilon éttermi menüjén és különféle dekorációs elemeken dolgozott. Három falon, kilenc szakaszban mutatta be a bosnyákok történetét az őskortól az osztrák-magyar időkig. Munkájukban mindketten hangsúlyozták a három vallás szerepét Boszniában.
A világkiállítás költsége óriási volt, a bevételek a 45 millió látogató ellenére sem fedezték a karbantartási költségek egytizedét sem, ezért hat hónap után a francia hatóságok úgy döntöttek, hogy bezárják a kiállítást. A műalkotásokat visszaadták a szerzőiknek, az összes épületet lebontották, az anyagokat újrahasznosították. Csak néhány fénykép, leírás és rajz maradt meg a bosnyák pavilonból, valamint Alphons Mucha szinte teljes alkotása.
A bosnyák pavilon Párizsban számos díjjal jutalmazták: Kosta Hörmann aranyérmet, Alfons Mucha és Karl Panek ezüstérmet kapott.Ez volt az utolsó kiállítás, amelyen Bosznia-Hercegovina is részt vett, mivel a tartományt húsz évig kormányzó Kállay Benjámin halála után a Monarchia befejezte kulturális küldetését a „saját kis keletjén”.
Zenicán van egy művészcsoport, akik 3D modelleket készítenek. Jelenleg egy boszniai falu 3D modelljén és a fellelhető dokumentumok alapján a párizsi bosnyák pavilon elkészítésén dolgoznak.
Mukics Dániel azt írta: 27 helyszínen az avar, a száraz fű, vagy tuják és bokrok égtek, 11 helyen kukák, konténerek gyulladtak ki. Hét esetben a hátrahagyott tűzijáték maradékát kellet a tűzoltóknak eloltaniuk. Volt ahol garázs, tető, vagy erkély égett, összesen 10 épületben és 2 autóban keletkezett kár tűzijáték okozta tűz miatt.
Szilveszter napján összesen 177 segélyhívás érkezett a katasztrófavédelem műveletirányítási központjaiba. A tűzoltóknak 81 tűzesetnél kellett beavatkozniuk, és ötven műszaki mentést hajtottak végre.
Halásztelken, Leányfalun, Szigetszentmiklóson és Balatonakarattyán is több száz négyzetméteren égett az aljnövényzet a tűzijátékok miatt. Érden egy garázs teteje gyulladt meg, Nemesgörzsönyben egy óvoda melléképülete, míg Nyírábrányban egy nyári konyhában keletkezett tűz, miután odarepült egy-egy tűzijáték. Szegeden és Körmenden erkélyen tárolt tárgyak gyulladtak meg a tűzijátékoktól. Kőszegen egy általános iskola műanyag sportpályáján égett a műanyag borítás tíz négyzetméteren. Szombathelyen egy családi ház udvarán tujasor égett, a tűzben megsérült egy autó és egy ház teteje is. Mindszentkállán egy ház oldalán a szigetelést gyújtotta meg egy odarepült pirotechnikai eszköz.
A tűzijátékok okozta tüzek mellett két halálos lakástűz is volt az éjjel. Szerda hajnalban kigyulladt egy lakóház Uraiújfaluban. A tűzoltók kihoztak egy embert az épületből, de a mentők már csak a halálát tudták megállapítani. Pellérden is kigyulladt hajnalban egy családi ház, a tűzoltók oltás közben egy holttestet találtak – közölte a szóvivő.