A l'occasion de la célébration de la fête de Ramadan ce dimanche 24 mai 2020, Me Rufino d'Almeida a eu une pensée à tous les fidèles musulmans du Bénin et ceux de la ville de Bohicon en particulier.
Le leader du parti Bloc Républicain (BR) dans la ville carrefour a formulé le vœu qu'Allah, le Très Miséricordieux exauce les prières des uns et des autres en ce jour spécial de la fête de l'Aïd El Fitr. Pour lui, Bohicon étant une ville carrefour au Bénin, c'est dans la paix, la solidarité et surtout la foi aux différentes croyances que les fils et filles pourront parvenir à son développement.
Fier de la victoire écrasante du BR aux dernières élections, Rufino d'Almeida a déploré les dérives et autres comportements malveillants observés après le scrutin du 17 mai dernier. Les élections étant terminées, il a souligné que les fils et filles de Bohicon doivent pouvoir se serrer la main pour le développement de la ville carrefour.
F. A. A.
La communauté musulmane du Bénin célèbre ce dimanche 24 mai 2020, la fête de Ramadan. Le ministre d'État chargé du plan et du développement, Abdoulaye Bio Tchané, à travers un message publié sur sa page Facebook, exprime ses vœux aux fidèles musulmans.
Dans son message, le ministre d'État a émis le vœu que les musulmans partagent d'agréables moments festifs avec leurs proches conformément à l'esprit de la fête. Abdoulaye Bio Tchané implore la bonté de Allah pour que la fête de l'Aïd el Fitr apporte aux communautés, aux populations et à tout le pays, « joie, paix, et prospérité ». « Heureuse célébration à tous dans le respect strict des recommandations gouvernementales sur les gestes barrières et de distanciation sociale contre le Coronavirus », souligne le ministre d'État Bio Tchané.
F. A. A.
En cherchant à défendre un projet de loi criminalisant l’usage du français dans les institutions et sur les documents officiels, en Algérie, le chef de file du Mouvement de la société pour la paix, Abderrazak Makri, a fini de déclencher la polémique. En Algérie, le chef de file du Mouvement de la société pour la […]
L’article Algérie : il déclenche une vive polémique en voulant criminaliser l’usage du français est apparu en premier sur Afrik.com.
Le ministre des Finances, Abderrahmane Raouya, s’est entretenu jeudi par téléphone avec l’ambassadeur des Etats-Unis d’Amérique en Algérie, John Desrocher, avec qui il a évoqué la coopération économique et financière entre les deux pays, a indiqué un communiqué du ministère. L’entretien a été une occasion pour passer en revue l’état de la coopération économique et […]
L’article Crise financière en Algérie : Un appui technique du Trésor américain en vue est apparu en premier sur .
Le Wali de Boumerdès, Yahia Yahiatene a indiqué que le nombre des patients guéris du nouveau coronavirus avait atteint jusqu’à jeudi passé 54 cas sur l’ensemble du territoire de la wilaya. Les cas jusque-là guéris ont été pris en charge au sein des établissements hospitaliers de la wilaya équipés à cet effet, a précisé M. […]
L’article Coronavirus Algérie : 54 patients guéris à Boumerdes est apparu en premier sur .
La plupart des musulmans du monde célèbrent, dimanche, l’Aïd el-Fitr, marquant la fin du mois de jeûne du ramadan. Mais la fête est assombrie cette année par des mesures de confinement pour endiguer la pandémie de Covid-19. Malgré la propagation de la pandémie de Coronavirus, qui a forcé de nombreux pays musulmans à interdire les […]
L’article Voici les pays qui ont autorisé la prière de l’Aïd el-Fitr est apparu en premier sur .
A délszláv háborúkban történtek olyan dolgok, amik harminc évvel később is terhelik a résztvevő országok mindennapjait, nem egy esetben államközi kapcsolatokat is. Az egyik ilyen a Horvátország elfoglalt területein és Szerbia, Montenegró számos területén létrehozott koncentrációs táborok egykori foglyainak kérése, akik úgy döntöttek, hogy beperelik Szerbiát és kártérítést kérnek erőszakos fogvatartás, deportálás, a táborokban eltöltött minden nap, valamint az ugyanazon táborokban elszenvedett sérülések miatt.
Dragutin Guzovskit 1991. november 18-án fogták el Vukováron, ahol a helyi közművek igazgatójaként a horvát hadsereg 204. Vukovár brigádjának parancsnoka volt. Sremska Mitrovicába hurcolták, 126 napot töltött magánzárkában, az utolsó jelentős „mindenkit mindenkiért” fogolycsere során 1992. augusztus 14-én kilenc hónap után szabadult. Ő volt az első, aki egy újvidéki ügyvéd segítségével 2018-ban beperelte Szerbiát és az ő példája nyomán egyre többen döntenek úgy, hogy hasonló beadványokkal élnek. Eddig negyvenöten indítottak eljárást a belgrádi bíróságon. Folynak a meghallgatások, a Szerb Hadsereg ügyvédei tagadják a vádakat, azt állítva, hogy Horvátországban nem volt nemzetközileg elismert államok közötti fegyveres konfliktus. Nekik Horvátország nemzetközi elismertségét az ENSZ-hez való csatlakozás dátuma jelenti, ami 1992. május 19. Azt állítják, hogy addig polgárháború volt Horvátországban, és a horvátokat lázadóknak tekintik.A „szerb koncentrációs táborok fogvatartottainak horvát szövetsége” (HDLSKL) civil szervezet segít a tagjainak a beadványokhoz szükséges dokumentumok összegyűjtésében, a keresetlevelek elkészítésében. A szervezetnek országszerte többezer tagja van. Korábban megpróbáltak kollektív pert indítani, amit a belgrádi bíróság nem fogadott be, így döntöttek az egyéni keresetek mellett. Két újvidéki ügyvédi közösséggel, egy vukovári ügyvéddel kötöttek megállapodást, és ennek eredményeként jogellenes szabadságelvonás, deportálás és koncentrációs táborokba hurcolás, valamint a Genfi Egyezmény be nem tartása miatt nyújtottak be eddig összesen 45 keresetet a belgrádi bíróságon. Várható további kétezer peres eljárás, de becslésük szerint végül több mint ötezer fogvatartott nyújthat be panaszt Szerbia ellen és kérhet kártérítést az elszenvedettek miatt. A szervezet felkészül arra is, hogy ha szükséges, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduljanak.
A horvát kormány most minden támogatást megad az egyéni peres eljárást kezdeményezőknek. Támogatja a volt fogvatartottakat a jogi eljárásban, anyagi segítséget ad az eljárások megindításához, létrehoznak egy külön bizottságot, ami jogi és szakmai segítséget nyújt.
A fogvatartottakat tömörítő egyesület elnöke Danijel Rehak kilenc hónapot volt különböző táborokban, Daljban, Stajićevoban, Sremska Mitrovicában és Belgrádban. A peres eljárást ő is elindította, de azt mondja, számára nem a pénzbeli kártérítés a legfontosabb, hanem, hogy a közvélemény megtudja, mit kellett átélniük a rabságuk alatt. Meg kell tudni végre az igazságot e táborok pokláról. Sokkal többet kell tudni erről, és azokról, akik felelősek azért, ami azokban a táborokban történt. Őket szintén el kell számoltatni. Szörnyű dolgok történtek, amiknek máig ható egészségügyi következményei vannak.Elmondása szerint hozzávetőlegesen harmincezer horvát állampolgár töltött hosszabb-rövidebb időt különböző táborokban, a hivatalos állami adatok 7 802 volt fogvatartottról tudnak, ők azok, akiket a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága összeírt, és legalább 72 órát töltöttek fogságban. Rehak szerint azonban ez a nyilvántartás sok egykori fogollyal szemben igazságtalan, akik nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek. Így például az Ovčarában meggyilkolt katonák és civilek sem, akik nem rendelkeznek fogvatartotti státusszal, vagy azok, akik évekig voltak bezárva különböző falvakban. A szövetség hetven koncentrációs tábort tart nyilván, amikben horvát állampolgárokat tartottak fogva. Körülbelül háromszáz fogvatartottról tudnak, akik különböző táborokban meghaltak.
Vukovár védelmének összeomlása után Predrag Matić volt védelmi miniszter, ma Európa parlamenti képviselő is táborba került. Kilenc hónapot töltött a Stajićevo, Sremska Mitrovica és Niš táborokban, egy fogolycsere során szabadult ki. Azon a véleményen van, hogy Horvátországnak hivatalból kellene kártérítési igényt benyújtani Szerbiának, és ehhez ő kész minden szükséges dokumentumot, információt a rendelkezésre bocsájtani. Horvátország fizetett fájdalomdíjat az áldozatoknak, a fogvatartottaknak, ezt is át kell vállalnia Szerbiának, mert ők ezért a felelősek. Kártérítés jár a fogvatartottaknak egészségkárosodás miatt is. Predrag Matićot húsz éve nyugdíjazták egészségügyi okokból, pedig életkora miatt még több mint tíz évet dolgozhatott volna. 2010-ben miniszterként beszélt erről Szerbia akkori elnökével, Boris Tadić-csal, elmondta neki, hol volt és milyen körülmények között, nem tudta elhinni.Szerbiában az elmúlt harminc évben kormányoktól függetlenül mindenki hallgatott, amikor a táborokról esett szó. Azt mondják, Szerbia nem is állt háborúban Horvátországgal, a táborok létezését a területükön tagadják annak ellenére, hogy az akkor Szerbiával egy államot alkotó Montenegró elismerte felelősségét horvát katonák, rendőrök és civilek foglyul ejtéséért a dubrovniki fronton és a Kotor melletti Morinj táborban fogvatartásukért, és kártérítést fizetett nekik. Szerbia eddig még nem kártalanított egyetlen horvát foglyot sem. Szerbia fél a táborok elismerésétől, mert akkor ezek a perek súlyt kapnak.
Matić azt reméli, hogy a fogvatartottak kompenzációja lesz Horvátország egyik feltétele annak, hogy Szerbia az Európai Unióhoz való jövőbeni csatlakozása lehetséges legyen. "Megfelelő módon kell megoldani. Nem pontosan úgy, ahogyan azt képzeljük, hogy milliókat fizetnek a táborban eltöltött minden napért, de kezdetnek az is jó lenne, ha beismernék, hogy ezek a táborok Szerbiában léteztek" – mondja.
fotók: illusztráció