A főképviselő hangsúlyozta: “az EU-nak szoros kulturális, politikai és történelmi kötelékei vannak Izraellel, éppen ezért is volt fontos, hogy Jaír Lapid izraeli külügyminiszter részt vett a tanácskozáson, mert így tiszta lappal tudjuk újrakezdeni kétoldalú kapcsolataink megerősítését”. Mint mondta, építő jellegű, nyitott és barátságos eszmecserét folytattak Lapiddal egyebek között a közel-keleti régióban zajló békefolyamatról és az iráni atomalkuval kapcsolatban.
Borrell hozzátette: az izraeli-palesztin válság megoldása Izrael biztonságához is hozzájárul, ezért az EU üdvözli, hogy Jaír Lapid is nyíltan a kétállami megoldást támogatja, ahogy az unió is.
“Az EU olyan politikai folyamat építését szeretné elősegíteni, amelynek célja a béke és a biztonság megteremtése mind az izraeliek, mind a palesztinok számára” – mondta Borrell, hozzátéve, hogy “ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni, ismerve az új izraeli kormány különleges összetételét”. A főképviselő azt is megjegyezte, hogy az unió kész lesz újraindítani a 2010-ben felfüggesztett munkát az EU-Izrael társulási tanácsban, amennyiben az uniós tagállamok is egyetértenek ezzel, és “Izrael is megteszi, ami a dolga, tehát változtat a múltban kialakult helyzeten, különösen a palesztin területeken létesített illegális izraeli telepek vonatkozásában”.
Borrell elmondta továbbá, hogy a tanácskozáson szóba került az etiópiai Tigré tartományban immáron nyolc hónapja folytatódó humanitárius válság. “Az EU készen áll arra, hogy szankciókat alkalmazzon Etiópiával szemben, annak érdekében, hogy előmozdítsa a békét és a humanitárius segítségnyújtást az északi Tigré régióban” – emelte ki Borrell.
Közölte továbbá, hogy az EU korlátozó intézkedéseket helyezett kilátásba azok ellen a libanoni tisztviselők ellen, akik már hónapok óta fenntartják a politikai válságot, amely összeomláshoz fog vezetni a közel-keleti országban. Továbbá az unió újabb szankciócsomagot irányoz elő a fehérorosz vezetés ellen is, mivel az országban egyre romlik a sajtó- és a szólásszabadság helyzete, ráadásul Minszk migrációs nyomás alá helyezi Litvániát és Lengyelországot azáltal, hogy előre kitervelten illegális bevándorlókat küld a két ország határához.
Beszámolt arról is, hogy a külügyminiszterek jóváhagyták az EU Mozambikban telepítendő katonai misszióját, amelynek célja, hogy a kiválasztott katonai egységeket az iszlamista erők felszámolására képezze ki. Borrell a tanácskozás további témáit ismertetve felszólította a kubai hatóságokat, hogy engedélyezzék az országban kirobbant békés kormányellenes tüntetéseket, és vegyék figyelembe a tüntetők panaszait.
A szigetországban vasárnap több ezren vonultak utcára, hogy így tiltakozzanak a nehéz gazdasági helyzet és általánosságban véve is a “diktatórikus” vezetés és a rossz kormányzás ellen, illetve a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások ellen. Sajtóforrások arról számoltak be, hogy a helyi hatóságok hogy több helyen erőszakosan léptek fel a békés tüntetőkkel szemben, s a mobilinternetet is lekapcsolták az illetékes szervek.
The post Borrell: Izrael biztonsághoz való joga vitathatatlan appeared first on .
Collins Aerospace won a $22.4 million contract for High Fidelity Visual Display Systems required to support the F-35 Joint Simulation Environment. The contractor will deliver, install, and provide training for the visual display systems. Work will be performed at Nellis Air Force Base, Nevada; Edwards AFB, California; and Wright-Patterson AFB, Ohio, and is expected to be completed July 31, 2023. The F-35 Lightning is a stealthy, supersonic multirole fighter developed by Lockheed Martin Aeronautics Company for the US Air Force, Navy and Marine Corps and programme partners from the NATO and US allies. Work will take place at Nellis Air Force Base, Nevada; Edwards AFB, California; and Wright-Patterson AFB, Ohio. Estimated completion date is July 31, 2023.
The Lockheed Martin X-56B was destroyed on July 10 at NASA’s Armstrong Flight Research Center in Edwards. The aircraft impact the ground at approximately 7:35 am local time after taking off. The unmanned aerial vehicle was designed to test active flutter suppression and gust-load alleviation technologies.
Middle East & AfricaGerman group Thyssenkrupp Marine Systems handed over S44, the fourth Type 209/1400mod-class submarine, to the Egyptian Navy. The contract for the delivery of the first two 209/1400 mod class submarines to the Arab Republic of Egypt was signed in 2011. In 2015, Egypt decided to take the option for two additional units. The first submarine was handed over in December 2016, the second in August 2017 and the third in April 2020.
EuropeBabcock is preparing to showcase its frigate project credentials during ‘Defence Exhibition Athens’ to promote its bid to deliver the Hellenic Navy’s new frigates. Supported by the UK Government, Babcock has been fine-tuning its comprehensive and compelling programme to provide the Hellenic Navy with a Hydra Class upgrade programme, an interim frigate capability and four Babcock Arrowhead 140 frigates.
Asia-PacificJapan will deploy six F-35Bs at Nyutabaru Air Base in 2024, two more are to arrive there in 2025, local news reports say. There will be a squadron of 20 aircraft eventually at the base in Miyazaki Prefecture. The facility was chosen due to its proximity to a Field Carrier Landing Practice facility that Japan is building for the US military at Mageshima island.
The Indonesian Navy today inaugurated its newest ship, KRI Teluk Youtefa 522 which is the third ship of the Teluk Bintuni class tank transport ships. Also known as Landing ship tank, the tactical transport amphibious ship can land tanks, amphibious vehicles and troops close to the coast. It is manufactured by PT. Daya Radar Utama and launched in May 2019 in Lampung, an Indonesian Navy information said.
Today’s VideoWatch: Japan’s First New Carrier Sight After Modification, F-35B ready to deploy
A kancellár Volodomir Zelenszkijjel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Németországnak “Ukrajna tranzitország, és az is marad”. Ukrajnában “erős az aggodalom” a befejezés előtt álló beruházás miatt, és ezt “komolyan vesszük és mindent megteszünk azért, hogy nagyon világossá tegyük, hogy az Északi Áramlat-2 nem helyettesíti a megígért tranzitszállításokat” – mondta Merkel.
Kifejtette, hogy az ügyről nemcsak az ukrán elnökkel tárgyal, hanem Joe Bidennel is a szerdán kezdődő washingtoni látogatásán, mert Németország mellett az Egyesült Államok is “nagy jelentőséget tulajdonít” az ukrajnai gáztranzitnak. A kancellár kérdésre válaszolva jelezte: nem számol azzal, hogy washingtoni tárgyalásain sikerül közös álláspontra jutni a fejlesztést ugyancsak ellenző amerikai kormánnyal. A többi között arról is szólt, hogy Németország másfél millió adag oltóanyaggal támogatja Ukrajnát a koronavírus-járvány elleni védekezésben.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijev továbbra is az ország biztonságát veszélyeztető tényezőnek tartja az Északi Áramlat-2 vezetéket, és nem ígéreteket, hanem garanciákat kíván a tranzitország státusz megőrzésére. Azt tartaná a legjobbnak, ha a gázvezeték ügyét beemelnék a kelet-ukrajnai válság békés rendezéséről az úgynevezett normandiai formátumban – azaz Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország részvételével – elkezdett tárgyalási folyamat témái közé. A négyes formációt pedig az energetikai kérdésekben ki kellene egészíteni az Egyesült Államokkal, és minél hamarabb meg kellene rendezni egy csúcstalálkozót – tette hozzá az ukrán elnök.
Az Északi Áramlat-2 a Németországot Oroszországgal közvetlenül összekötő – a Balti-tenger felszíne alatt futó – Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárja. A beruházást végző cég vezetőjének egy hétfői nyilatkozata szerint legkésőbb augusztusban elkészülnek a munkával. A német kormány kezdettől támogatta a beruházást, amelytől a földgázellátás biztonságának erősödését várja. A beruházás ellenzői, köztük a washingtoni vezetés attól tartanak, hogy inkább a moszkvai befolyás erősödhet Németországban, és a Kreml az eddiginél is nagyobb nyomás alá helyezheti Ukrajnát.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter júniusi berlini bemutatkozó látogatásán azt mondta, hogy továbbra sem értenek egyet Berlinnel, de nem a már több mint kilencven százalékban elkészült beruházás befejezését akarják megakadályozni, hanem igyekeznek biztosítani, hogy Oroszország ne használhassa fegyverként az energiahordozókat Ukrajna vagy más országok ellen.
The post Merkel: az Északi Áramlat-2 nem iktatja ki az ukrán gáztranzitot appeared first on .
A 38 éves Gul Rahim tolvajok végtagjainak levágásáról beszélt, nők számára kiállítandó házelhagyási engedélyekről, illetve arról, hogy kivégzési módszerként falakat dönthetnek meleg férfiakra Afganisztán központi részén található körzetében, amely a kormányellenes szélsőségesek uralma alatt áll.
Kijelentette, hogy célja a saríában meghatározott büntetések kiterjesztése Afganisztán egész területére, amint a tálibok átveszik az ellenőrzést az ország felett az amerikai csapatok kivonulása nyomán. “Mindig is ez volt a célunk” – hangsúlyozta.
Rahim beszámolt egy bűnügyről, amelyben nemrég hozott ítéletet. Egy fiatal férfit abban találtak bűnösnek, hogy egy házból ellopott egy gyűrűt, így a tettes kezének levágását rendelte el. “Megkérdeztem a gyűrű tulajdonosát, hogy nem akarja-e a tettes lábának levágását, mivel nemcsak ellopta a gyűrűt, de be is tört a házba, így ez két bűncselekménynek számít” – ismertette a bíró, aki szerint a károsult megelégedett az elkövető kezének levágásával.
Egy másik ítéletében emberrablók és embercsempészek felakasztását rendelte el. Arra a kérdésre válaszolva, hogy homoszexuális férfi esetében milyen büntetést írnak elő a tálibok, a bíró azzal felelt, hogy csak két lehetőség van. “Megkövezik őt, vagy egy fal mögé kell állnia, amelyet rádöntenek. A falnak 2,4-3 méter magasnak kell lennie” – mondta Rahim. Beszélt az afganisztáni nők helyzetéről is. Mint mondta, a nők elhagyhatják majd otthonukat, de csak előzetes engedély birtokában. Iskolába is járhatnak majd, de a tanárnak is nőnek kell lennie, és mindenkinek kötelezően fejkendőt (hidzsábot) kell viselnie.
A lap megjegyezte, hogy Rahim beszámolója a tálibok “igazságszolgáltatásáról” az 1990-es években uralomra került iszlamisták legszörnyűbb éveit idézik fel, akiket csak az amerikai katonai beavatkozás űzött el a hatalomból.
A külföldi csapatkivonáson felbátorodott tálibok az elmúlt hetekben számos stratégiai fontosságú körzetet foglaltak el, elsősorban az Iránnal, Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal közös határ mentén. A kormány jelenleg újraszervezi erőit a stratégiai fontosságú területek visszaszerzése és annak érdekében, hogy megvédje az általa ellenőrzött városokat a tálibok előrenyomulásától. Bár a leginkább az Egyesült Államok és a NATO által pénzelt afgán biztonsági erők egyes esetekben ellenállást tanúsítottak az ország egyes részein, a kormányerők nagy része látszólag feladta a harcot. A tálibok több mint harmadát ellenőrzik az Afganisztánban található 421 körzetnek és körzeti központnak. Joe Biden a múlt héten jelentette be, hogy augusztus 31-én véget ér az Egyesült Államok katonai szerepvállalása Afganisztánban.
The post Egy tálib bíró visszaállítaná a saría radikális formáját Afganisztánban appeared first on .