Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok légiereje (USAF) új gépek beszerzésével oldaná meg a közvetlen légitámogatási képességben keletkező űrt.

A 2010. július 23-án szolgálatteljesítés közben életét vesztett Radovic Dusán r. főhadnagyra emlékeztek ma kollégái, barátai és családtagjai. A BRFK XIV. kerületi Rendőrkapitányságán az emlékére állított kopjafa előtt Budapest rendőrfőkapitánya, és a kerületi rendőrkapitányok is lerótták tiszteletüket. A hősi halált halt rendőr tiszteletére – 25 csapat részvételével – immár hetedik alkalommal rendeztek futball emléktornát a zuglói Varga Zoltán Sportpályán.

Radovic Dusán Ózdon született, majd, amikor kijárta a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolát, Budapestre került. 1999 óta szolgált Zuglóban. Akkor halt meg, amikor a Keleti pályaudvarnál feltartóztattak egy üldözött BMW-t, a kocsi tolatás közben elütötte. A sofőr menekülni próbált, de végül elfogták. Radovic Dusán rendőr zászlóst Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésére léptették elő rendőr főhadnaggyá.

Az igazságügy-miniszter célként nevezte meg, hogy olyan gyülekezési jogszabály szülessen, amely messzemenőkig megfelel az elvárásoknak mind a társadalom, mind a szakma oldaláról.

Trócsányi László a Figyelő pénteki számában megjelent írásában felidézte: az Alkotmánybíróság július 12-ei döntésével mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban, ami szakmai körökben komoly vihart váltott ki. A kormány üdvözölte, az ellenzéki politikai pártok és egyes civilszervezetek viszont rosszallásukat fejezték ki – emlékeztetett a miniszter. Hozzátette: a döntéssel egyetértők lehetőséget látnak abban, hogy egy korszerű gyülekezési törvény szülessen; az egyet nem értők félelmüknek adnak hangot, hogy “csak rosszabb” megoldás születhet.

A miniszter arra is kitért, hogy a gyülekezési törvényt “még a régi pártállami parlament fogadta el 1989-ben”, a gyülekezési kultúra és a törvény szelleme akkor összhangban állt egymással. Ez egy évtizeddel ezelőtt megbomlott, a békés gyülekezés összekeveredett az állandósult közterület-foglalásokkal, sátortáborok jöttek létre, megjelentek az előre be nem jelentett, spontán gyűlések, közéleti szereplők otthonai előtti és más közterületek is rendszeres gyülekezési színhelyek lettek.

A gyülekezési kultúra változásával az elavult törvényt a jogalkalmazó próbálta kreatívan alkalmazni, emiatt megsokszorozódtak az egymásnak ellentmondó jogalkalmazói döntések. “Amíg 2010-ig alapvetően a gyülekezés gyakorlásával kapcsolatos, az ombudsman által is sokat bírált rendőrségi intézkedések álltak az érdeklődés homlokterében, addig mára az új, alapjogbarát tömegkezelési megoldásoknak köszönhetően a szabályozás hiányosságai kerültek előtérbe” — fogalmazott Trócsányi.

A hetilapban megjelent cikkében a miniszter azt írta: az Alkotmánybíróság határozata az alapvető jogok – különösen a magán- és családi élet, az otthon védelme és a gyülekezési jog – összeütközésének feloldására fókuszált. Kifejtette: egyetért a testülettel abban, hogy a jogalkalmazó részére a jogalkotó köteles fogódzókat biztosítani, a kereteket meghatározni, ha elvárja tőle, hogy majd a gyakorlatban sikeresen rendezze a konfliktusos helyzeteket.

Arra is kitért, hogy ma a rendőrségnek, majd esetleg a bíróságnak a gyülekezési jog gyakorlásához fűződő esszenciális érdekből nagyon rövid határidőn belül kell döntenie.

A miniszter rögzítette: a jogalkotó nem veheti el a jogalkalmazó, jelen esetben a rendőrség, bíróság kenyerét: nem mondhatja meg előre, hogyan döntsön, nem is ez a cél. Abban azonban messzemenően segítséget kell nyújtania, hogy az alapjogi ütközésben megfelelő határozat születhessen, olyan támpontok megadásával, amelyek végül méltányos döntéshez és legfeljebb arányos jogkorlátozáshoz vezetnek – tette hozzá.

Trócsányi kifejtette: a gyülekezési jog megújítása rendkívüli körültekintést igényel, ezért minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni a lehető legjobb eredmény eléréséhez: egyeztetésekre van szükség, ismerni kell a joggyakorlatot és a nemzetközi összehasonlító elemzéseket is.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztette Törökországot, hogy amennyiben ténylegesen visszaállítja a halálbüntetést, ez azonnal véget vet az EU-csatlakozási folyamatnak. Török szakértők szerint azonban az európai vezetők követeléseinek semmilyen következménye nem lesz.

Tovább olvasom

A közép-kelet-európai régió gazdasági és politikai együttműködésén túlmenően egy közös hadsereg felállításáról is beszélt az elmúlt napokban a magyar miniszterelnök, az erdélyi Tusnádfürdőn elhangzott “véleményvezéri” Bővebben ...

A kánikulai hőségben a munkavállalóknak védőitalt kell biztosítani, ha a zárttéri és szabadtéri munkahelyi hőmérséklet a 24 °C korrigált effektív hőmérsékletet meghaladja.

A munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani 24 °C felett. Ezt a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet írja elő.

A folyadékveszteséget 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni, erre alkalmas az ugyanilyen hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, ha cukortartalma nem több mint mint négy súlyszázalék, vagy ha mesterséges édesítőszerrel ízesített. A védőitalt a közegészségügyi követelmények betartásával kell készíteni, tárolni, kiszolgálni.

A védőital a munkavégzéshez szükséges, a munkáltató által kötelezően biztosított ellátás, ezért e juttatások esetén nem merül fel adókötelezettség, vagyis mentesek a személyi jövedelemadó alól.

A munkavállalók számára juttatott gyümölcslé, fagylalt és jégkrém, stb. azonban nem tekinthető védőitalnak, ezért nem ezek juttatása nem adómentes. Ezek a munkáltatót terhelő adókötelezettséggel adhatóak egyes meghatározott juttatásként. Minden egyéb esetben ezek a juttatások az összevont adóalap részeként válnak adókötelessé.

Előrecsomagolt salátakeverékeket és azok legfőbb összetevőjét a jégsalátákat vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a szakemberek tíz salátakeveréknél találtak jelölési hibákat, amelyek miatt az érintett gyártókra várhatóan ötszázezer forintos bírságot szab ki a hivatal — közölte a Nébih az MTI-vel.

A laboratóriumi ellenőrzéseken, ahol vizsgálták, hogy találhatóak-e a mintákban mikroorganizmusok vagy növényvédőszer-maradékok, a csomagolóanyagoknál pedig többek között a fémvegyületek kioldódását, valamennyi termék (12 jégsaláta és 23 előrecsomagolt salátakeverék) megfelelt az előírásoknak – tették hozzá.

Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy két esetben a friss jégsalátáknál nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutattak ki a laborvizsgálatok, ami miatt az érintett termelőkkel szemben hatósági eljárás indul.

A talált jelölési problémák közül példaként említették, hogy a gyártók az összetevőket nem megfelelő sorrendben tüntették fel, rosszul használták a változó arányú jelölést, az előírtnál kisebb betűmérettel írták ki a nettó tömeget, illetve, hogy a csomagoláson szereplő összetevők eltértek a gyártmánylapon leírtaktól.

Kiemelték: a 23 salátakeverék közül végül 19-nél indult hatósági eljárás a jelölési hibák miatt, 10 termék esetében élelmiszer-ellenőrzési bírságot szab ki a hatóság, amelynek várható összege félmillió forint. A kevésbé súlyos jelölési hibák miatt figyelmeztetésben részesíti a Nébih az előállítókat.

A salátakeverékeket Magyarországon csomagolták, a jégsalátákat – egy spanyol termék kivételével – mind az országban termesztették. A hatóság felügyelői két előállítónál és két termelőnél helyszíni ellenőrzést is végeztek – olvasható a Nébih közleményében.

Az elmúlt néhány napban hatalmas torlódások voltak a délkelet-angliai Dover kompkikötőjénél, ahol a francia határőrizeti hatóságok a fokozott franciaországi terrorkészültségre hivatkozva szigorították az átkelő forgalom ellenőrzését.

London és Párizs kétoldalú megállapodása alapján a két ország közötti vasúti és kompforgalmat évtizedek óta közös brit-francia ellenőrzőpontokon szűrik a két parton, illetve a Eurostar szuperexpresszek londoni és párizsi termináljain, így érkezés után az utasoknak már nem kell újból ellenőrzésen átesniük.

Most azonban a világ legnagyobb nemzetközi kompforgalmát lebonyolító doveri kikötőben a francia határrendészet tüzetes vizsgálatnak veti alá az utazókat, a tavalyi párizsi és a minapi nizzai merényletekre hivatkozva, és ez példátlan fennakadást okozott a Franciaországba irányuló forgalomban.

Nagy-Britanniában ezen a héten ért véget a tanév, és milliók keltek útra. A fokozott doveri ellenőrzés miatt 30 kilométeres sor alakult ki a kikötővárosba vezető autópályán, sokan csak 12-14 órás várakozás után jutottak el egyáltalán az ellenőrzőpontokig, és tízezrek töltötték az éjszakát járműveikben.

A rendőrség és a parti őrség önkéntesek segítségével élelmiszert és ivóvizet osztott vasárnap a torlódásban rekedt utazóknak, és mobil mellékhelyiségeket telepített az út mentén.

Az angol autópálya-felügyelet, a Highways England vasárnap arra hívta fel a Dover felé indulókat, hogy bőséges élelmiszer- és ivóvízkészlettel, valamint teli üzemanyagtartállyal induljanak el. A felügyelet szerint több órás torlódásokra kell számítani a doveri kikötőhöz vezető úton.

A doveri kikötői hatóság vasárnap hivatalosan panaszt tett a francia határőrizeti hatóságoknál, “súlyos mértékben elégtelennek” minősítve az ellenőrzést végző személyzet létszámát.

Patrick McLoughlin, a kormányzó brit Konzervatív Párt elnöke a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elfogadhatatlannak nevezte a kialakult helyzetet. Elmondta: értesülései szerint voltak olyan időszakok, amikor egyetlen francia határőr ellenőrizte a Doverbe érkező teljes autóbuszforgalmat, és egy-egy busz átvizsgálása negyven percig is eltartott, miközben buszok százai várakoztak az átkelésre. McLoughlin ugyanakkor elvetette azokat a feltételezéseket, hogy a francia hatóságok a Brexit miatt “büntetik” a brit utazókat, vagyis azért, mert a brit EU-tagságról rendezett júniusi népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt. A konzervatív politikus szerint Franciaországnak sem érdeke a turizmus akadályozása, és a brit kormány megérti a terrortámadások utáni biztonsági aggályokat.

A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség rablás bűntette miatt emelt vádat egy 21 éves kecskeméti betyárral szemben, aki a 86 éves asszonyt saját házában bántalmazta, és amit a háztartásban talált, magával vitte.

A 21 éves vádlott 2016. március 13-áról 14-ére virradóra a 86 éves – és a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes – kecskeméti asszony udvarára bemászott, majd az ajtót felfeszítve bement a házba és kutatni kezdett. Eközben az ott alvó sértett felébredt és megzavarta a rablót, aki a sértettet bántalmazta, fellökte, a karját megszorította, végül az ágyra lökte.

Ezt követően a haramia a lakásból magával vitt egy 2000 forint értékű asztali órát, két csomag 600 forint értékű alágyújtóst, egy üveg 500 forint értékű öblítőt, két üveg étolajat, kávét, tojást, tésztát, fagyasztott húst, citromot, húsklopfolót és ételízesítőt. A rabló összesen 14 150 forint értékű holmit vitt el a házból.

A sértett a bántalmazás következtében nyolc napon belül gyógyuló, véraláfutásos sérüléseket szenvedett el.

Az ügyészség a martalócot a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntettével vádolja, amely öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A vádlott korábban többször volt már lopás és rablás miatt büntetve, legutóbb 2015 őszén szabadult. Az ügyészség a különös és többszörös visszaeső vádlottal szemben fegyházbüntetést és a közügyek gyakorlásától eltiltást indítványozott.

Az előzetes letartóztatásban lévő vádlott bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely vezetője szerint a fiatalok a legtöbbször arra kíváncsiak, hogy milyen kapcsolat van a migráció és a terrorizmus között.

Besenyő János ezredes a kutatóhely Iszlám Államról szóló kötetével kapcsolatban beszélt erről az M1 aktuális csatorna esti műsorában. A kötet második kiadása a közelmúltban készült el.

Mint mondta, a legfőbb kérdés, hogy minden migráns terrorista-e. Álláspontja szerint nem, és szakképzett, nyelvet beszélő és integrálódni akaró migránsokra Európának szüksége van. A probléma, hogy nyugaton nagyobb, radikalizálódott tömegek vannak, akik nem akarnak beilleszkedni.

A vezető beszélt arról is, hogy az Iszlám Állam ellen földi erő bevetésével sikeresen lehet fellépni, erre ma a kurd haderő még nem képes és politikai okokból sem lépnek ki a saját területükről.

A varsói NATO csúcs más lassan egy hónapja volt, úgyhogy most igazából itt az esemény kapcsán született írásaimat foglalom össze, + még ami megjelent magyarul.

A 24.hu-nak írtam egy cikket a csúcs előtt, a magyar csomag részleteiről. Mivel vettük ki a részünk a közös erőfeszítésekből. Mit viszünk Varsóba? A NATO-csúcs és Magyarország.

Néhány részlet:
Azt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a NATO-ban konszenzussal születik minden döntés, ezért a szervezet nem tud a tagokra „kényszeríteni” semmit. A döntések Magyarország döntései is, amiket a kormány úgy vállalt, hogy felmérte előtte, hogy képes lesz-e betartani. A „játék”, a diplomácia szerepe inkább ott ütközött ki, és ez volt fontos Magyarországnak, hogy a NATO döntései magyar szempontból kiegyensúlyozottak legyenek a keleti és déli szárny erőfeszítései között. Az ország sajátos földrajzi helyzete miatt egyszerre tartjuk fontosnak a menekült és migrációs hullám kezelésében való szerepvállalást, és a balti, de különösen a lengyel barátságra való tekintettel a keleti szárnyon való aktív szerepvállalást.

Ezeknek megfelelően 2014 és 2016 között a Magyar Honvédség élete igencsak leterhelt és mozgalmas volt. Szemben a korábbi évekkel, egymást érték a nemzetközi hadgyakorlatok, amelyre kiutaztak a katonák, és rendszeresek volt a Magyarországon tartott hadgyakorlatok, amelyek általában amerikai, esetleg cseh, lengyel és szlovák katonákkal közösen kerültek végrehajtásra. A magyar gyakorlóterekre látogató modern amerikai repülőgépek és harcjárművek, vagy a lengyel és baltikumi bázisokon megjelenő katonák ugyanazokat a célokat szolgálták: katonai szinten javítani annak képességét, hogy – leegyszerűsítve – idegen katonák megismerjék egymást és ugyanazt értsék a parancsnokon. Politikai szinten pedig a szolidaritás kimutatását. Ez itthonról lényegtelennek látszik, de az észt, litván vagy lengyel partnerek számára nem az.

A honvédség aktív szerepet vállal az ún. előretolt vezetésirányítási törzselemek működésében (NFIU). Ezeket a NATO keleti tagállamaiban hozzák létre (Magyarországon is lesz egy 2017-től) azzal a feladattal, hogy támogassák, koordinálják az adott ország haderejét, ha a NATO szövetségeseik megjelennének az országban (ez igazi logisztikai kihívást jelent mindig, megnövekedett, légi, vasúti gépjárműforgalommal). Mivel a 40 fős NFIU-k fele részben nem nemzetközi stábbal dolgoznak, ezért Magyarország is küld tiszteket Lengyelországba és a Baltikumba.

Ezt a cikket a csúcs után írtam, az eredényekről: Elrettentés és párbeszéd: eredmények a varsói NATO-csúcs után
Mint a cím is mutatja, azt próbáltam hangsúlyozni, hogy a bár a média narratívája az orosz fenyegetésről szólt, azért itt másról és többről volt szó. A NATO és a tagállamok is látják, hogy nem lehet és nem kell csak eszkalálni és a párbeszéd lehetőségét továbbra is nyitvatartották. Néhány részlet:
A végére marad a legnehezebb falat, az orosz fenyegetés kezelése. Az állami vezetők jóváhagytak egy új rotációs erők telepítését (rotációs, mert nem állandó jelleggel vannak ott, hanem hat-kilenc havonta cserélődnek) a három balti államba és Lengyelországba. Ezek az egyenként kb. 1000 fős erők mindegyike többnemzeti lesz, a Litvániába települő egységben például német, francia, portugál, norvég, belga, holland és luxemburgi katonák. Ezt a lépést, hogy NATO tagországok majdnem állandó jelleggel telepítenek erőket egy másik NATO országba, nevezhetjük forradalminak is, hiszem a hidegháború óta nem volt rá példa. Megállítani nem tudnának egy orosz támadást, de fontos szolidaritást mutatnak.

Ilyen előzmények után gyűltek össze a tagországok (és a külön meghívott partnerországok) állam- és kormányfői a lengyel fővárosban. A napirend feszített volt, egyik találkozó váltotta a másikat, amelyek így más ránézésre is kijelölték a prioritásokat. Külön találkozót kapott Afganisztán, Grúzia és Ukrajna, ezek azok az országok ahol a NATO-nak stratégiai érdekei vannak. A szövetség folytatja Afganisztán támogatását a kiképző misszióval és a biztonsági erők pénzügyi támogatásával, illetve nem csökkenti az erőit (ez tervbe volt véve). Grúziával erősítik az együttműködést de nincs szó a tagsági folyamat felgyorsításáról (gesztus Oroszországnak?), Ukrajna kapcsán a tagság semmilyen formában nem került szóba, de a NATO támogatja Kijevet a biztonsági szektor reformjában és a háborús állapotok kezelésében.

Mivel a NATO-nak a három baltikumi ország is tagja, a térképre ránézve bárki számára világossá válhat, hogy ezeknek az országoknak a megvédése igencsak problémás. Korábban nagy port vert fel egy amerikai elemzés, amely kimutatta, hogy a térség egy orosz támadásnak kb. 72 óráig tudna ellenállni. Ha összerakjuk ezt a két tényt, világosság válik, hogy a NATO lépéskényszerben volt (és van): olyan NATO erőkre van szükség, amelyeket gyorsan lehet mobilizálni és telepíteni. Így jött létre a magyarul kicsit sután hangzó Nagyon Magas Készültségű Műveleti Erő, egy kb. 5000 fős csoportosítás, amelynek egy része 48 órán belül mozgósítható. Ez a csoportosítás a korábban is létező, most mintegy 40 ezer fősre felemelt NATO Készenléti Erőknek a részét fogja képezni. Bár nagyon komolyan hangzik, egy ilyen katonai egység létezése valójában a 28 NATO tagállam által felajánlott, 28 országban szétszórtan elhelyezkedő kisebb nagyobb katonai egységek összességéről van szó.

A készenlétben levő erők mellett – Lengyelország és balti államok sürgetésére – valamiféle katonai jelenlétre is szükség volt a Baltikumban. Ebben nagy vita volt, mert sok tagország azt gondolta, hogy ez fölöslegesen idegesítheti Oroszországot, miközben valódi védelmi képességet nem tud adni. A négy országnak azonban fontos volt a megerősítés, az elrettentés terén, hogy legyen valamilyen NATO jelenlét az országukban.

Ezek mellett írtam az Élet és Irodalomba is egy cikket, amely fizetős így nem linkelem be.

Ezek mellett a Külügyi és Külgazdasági Intézetben kollégákkal írtunk egy részletesebb elemzés a NATO csúcs előtt. Az volt a könnyű, hogy sok újdonság nem volt a csúcson, mert előtte már szinte minden bejelentettek. Úton Varsóba - Amerikai és NATO-erőfeszítések a közös biztonság érdekében.

Mellettünk még az SVKI is kijött egy nagyon jó anyaggal. Egy csomó olyan részletkérdéssel foglalkoztam, amivel nekem, nekünk nem volt lehetőségünk helyhiány miatt. Etl Alex az USA erőfeszítéseit szedte össze ebben: With the Image of Deterrence: Operation Atlantic Resolve

Tálas Péter pedig a NATO csúcs záródokumentumát foglalta össze magyarul (még soha ilyen hosszú és részletes nem volt a záródokumentum): A varsói NATO-csúcs legfontosabb döntéseiről

Mellettük még Szenes Zoltán írt a csúcs előtt egy kisebb előretekintést, ő szintén más dolgokat emelt ki, mint mi: A varsói NATO csúcs elé

Szemben az elmúlt évek gyakorlatával, a következő NATO csúcs jövőre, egy év múlva lesz. Ismét lesz majd munka :) A NATO most beállt egy új fordulatsebességre, jövőre finomhangolják majd. A hadgyakorlatok most már megnövelt számmal pörögnek, szerdán talán látni is fogok egyet.

A közelmúltban a Gripen E/F változat bemutatásától volt hangos a katonai repüléssel foglalkozó szaksajtó.

Amerikai, szlovén és magyar repülőgépek a Panther Strike 2016-on.

Az az amerikai tábornok vezette a törökországi puccsot, aki korábban egy kórházat bombázott le Afganisztánban.

Tovább olvasom

Az amerikai légierő CONUS/ANG egységeinek egymással párhuzamos, OAR/ERI/TSP fejezet alatti európai, elsősorban közép-kelet-európai, oroszellenes telepítésének lehetünk ismét tanúi. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a magyar aviatikai szpotter közösség hatósugarában úgy a pápai F-16, szliácsi A-10-es és gyéresi F-15-ös kontingens megtalálható. Tomnak köszönhetően a felvidéki fürdőhely repülőterén dagonyázó varacskos disznókról közölhetek itt két, fájnelen készült, gyönyörű képet. Ezek a jószágok az elmúlt héten a Slovak Warthog gyakorlat cross border jellegéből fakadóan az elmúlt héten Magyarországon, az Északi-Középhegységben is CAS-oltak, magyar JTAC-ekkel együttműködésben.

A 122. vadászezred parancsnoki gépe bejövetel közben a szliácsi 36-os pályára.

A 163. (a település idején expedíciós) század egyik mezítlábas gépe oldalról ugyanott. A TF34-es hajtómű gondoláján jól látszik a Blacksnakes felirat, a gép orrára festett kígyófej, a függőleges vezérsík tetején pedig sárga-fekete szalagon az indianai alakulat állomáshelyének neve, Fort Wayne.

Zord 

Miután a török kormány hivatalosan is az Amerikai Egyesült Államokat tette felelőssé a puccskísérlet kiterveléséért, felmerült annak lehetősége, hogy Törökország kilépne a NATO-ból, és a puccsisták ezt akarták megakadályozni a kormány elmozdításával.

Tovább olvasom

Néhány pontban szeretném összefoglalni, amit érdemes tudni az amerikai Republikánus Párt konvenciójáról és Trump elnökjelöltté választásáról, amelyek uralták az amerikai közéletet az elmúlt hét folyamán.

1. Az eddigi konvenciókhoz képest újdonság, hogy a Republikánus Párt nagyágyúi távolmaradtak az eseménytől, ezért Trump helyettük saját családtagjait sorakoztatta fel maga mellett, akik így fontos szerepet játszottak a Konvención.
   
   
2. Felesége, Melania Trump ugyan plágium-botrányba keveredett, mivel hamar kiderült, hogy beszéde nagy részét Michelle Obamának férje mellett 2008-ban elmondott beszédéből emelték át. Érdemes megnézni Melania Trump és Michelle Obama beszédeinek összehasonlítását, ez alapján nem kétséges a plágium:
   http://edition.cnn.com/2016/07/19/politics/melania-trump-michelle-obama-speech/index.html
   
   Egy kiváló paródia Stephen Colbert-től ugyanerről:
   

2. Sikeresebben szerepelt azonban Trumpék lánya, Ivanka, akinek a nők egyenjogúságát középpontba állító kortesbeszéde a fiatal nőt azonnal sztárrá emelte a tömegkommunikációban:
   http://edition.cnn.com/2016/07/21/politics/ivanka-trump-republican-convention-speech/index.html
   

3. Trump nagy riválisának, Ted Cruz texasi szenátornak a beszéde is komoly figyelmet keltett: mivel nem biztosította támogatásáról Trumpot, az utóbbi hívei kifütyülték. Több elemző szerint a konvención való hűvös fogadtatással Cruz 2020-as indulásának esélyei elszálltak.
   How Poker Theory Explains Ted Cruz's Convention Speech
   

4. Újdonság volt a konvención az amerikai meleg és leszbikus közösség megszólítása is. A felvezető szónokok között megszólalt Peter Thiel milliárdos üzletember, aki elmondta: büszke arra, hogy meleg és arra is, hogy republikánus. Donald Trump pedig megismételte az orlandói terrortámadást követően tett kijelentését: meg fogja védeni az amerikai meleg közösséget ettől az idegen ideológia által inspirált erőszaktól.
   'I Am Proud To Be Gay,' Tech Investor Peter Thiel Tells GOP Convention
   
   
5. Trump az elnökjelölést elfogadó beszédében, amely rekord hosszúságú, 75 perces volt, rendkívül sötét tónusokkal festette le Amerika jelenlegi gazdasági és biztonsági helyzetét, s mindezért Obama elnököt és riválisát, Hillary Clinton demokrata elnökaspiránst okolta.
   
   A beszéd hemzsegett a féligazságoktól vagy hamis állításoktól, az NPR ízekre is szedte azt:
   Fact Checking Donald Trump's Speech To The Republican Convention
   
   
6. A konvenció tehát a várakozásoknak megfelelően sok botránnyal és meglehetősen kaotikusan zajlott le, de végül Trump egyértelmű jelöltté választásával végződött.
   http://edition.cnn.com/2016/07/22/politics/republican-convention-takeaways/

A török kormány támogatói arra kérik a Svédországban élő törököket, hogy szolgáltassanak információt a gülenista mozgalom esetlegesen ott tartózkodó tagjairól.

Tovább olvasom

Egy amerikai Boeing OC-135B felderítő repülőgép landolt július 22-én, a jakutszki repülőtéren.

Minden lényeges politikai kérdést kínosan került Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje tegnapi beszédében. A követői által várt nagy bejelentés is elmaradt.

Tovább olvasom