Európai Unió : hírek magyarul

Szócséplés helyett érdemi előrelépést sürgettek a délkelet-európai térség gázellátásának diverzifikálásában egy keddi brüsszeli szimpóziumon a regiós országok meghatározó energiacégeinek képviselői. A siker kulcsa, hogy az egyes országok ne mások érdekeinek rovására, hanem közösen próbáljanak választ adni a kihívásra – szögezte le az Európai Bizottság képviselője.

Plenáris ülés : Közös jogi és pénzügyi rendszert hoz létre az EU az iskolatej és –gyümölcs programok végrehajtására. Erről május 27-én, szerdán vitázik és szavaz az EP plenárisa, amelyet 17 órától honlapunkon is élőben lehet követni. A lépéssel csökkenhetnek a programok adminisztrációs költségei, és remélhetőleg megfordítható az a tendencia is, hogy az európai iskolások egyre kevesebb gyümölcsöt, zöldséget és tejterméket fogyasztanak.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

A kormánypárt tiltott párttámogatás címén állítólag megvonná a Demokratikus Koalíciótól az állami finanszírozást. Gyurcsány abszurditásnak nevezte a vádat, és részletesen elmondta, mennyi pénzt kaphat az Altus Zrt. az EU-s pályázatból.

A reform of the EU Emissions Trading Scheme (ETS), informally agreed with the Latvian Presidency of the Council of Ministers, was backed by the Environment Committee on Tuesday. The reform aims to reduce the surplus of carbon credits available for trading in order to support the price of the emission rights. The scheme would start operating in 2019.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2015 - EP

Általános : Az EU–USA szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) zajló tárgyalásokról mond véleményt a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság csütörtökön. A szerdai brüsszeli plenáris ülésen felszólal Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, és a héten szó lesz az uniós bankrendszer és a kiberbiztonság megerősítéséről is.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

The foreign affairs committee meets Catherina Samba-Panza, interim president of the Central African Republic (CAR), at 16.15 on Tuesday. They are expected to debate the recently concluded national reconciliation forum in Bangui, preparations for the general and presidential elections, the political transition, the EU military advisory mission (EUMAM) in CAR and security-sector reform.
Committee on Foreign Affairs

Source : © European Union, 2015 - EP

Orbán Viktor még egész jól járt azzal a finom pofonnal. Nézzék, a többiek mit kaptak az EB-elnöktől! Mi van ezzel az emberrel?!

Leginkább azon akar változtatni, hogy a bevándorlókat nem lehet automatikusan őrizetbe venni.

Három egyszerű és nagyon világos üzenettel jöttem Rigába.

Ezek közül az első, hogy az Európai Unió nem tér le a megkezdett útról. A megfélemlítés, az agresszió, sőt, az elmúlt év háborúja ellenére az Európai Unió minden eddiginél elkötelezettebb keleti partnerei mellett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a 28 állam-, illetve kormányfőből 25 részt vesz a csúcstalálkozón. Öt évvel ezelőtt a keleti partnerséget inkább csak kontinensünk keleti és középső részein kezelték prioritásként – szilárd meggyőződésem, hogy ez a partnerség ma mindannyiunk számára, Európa egésze számára kiemelten fontos.

A második üzenet így szól: az Európai Unió a keleti partnerség összes országával tovább kívánja vinni kapcsolatait. Ez azt jelenti, hogy együttműködésünket az országok szükségleteihez, szuverén döntéseihez és ahhoz igazítjuk, hogy milyen mértékben készek erre az együttműködésre. Segítséget kívánunk nyújtani ezeknek az országoknak ahhoz, hogy társadalmaikat a polgáraik javára alakítsák át, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ellenállóbbá válnak a kívülről érkező nyomással szemben.

Harmadik üzenetem: az Európai Unióban partnerei hosszú távon megbízhatnak. Tisztában vagyok vele: a változások küszöbén mindig kevés a türelem, mindenki gyors eredményeket vár. Most azonban stratégiai türelemre intek mindenkit. A rigai csúcstalálkozó nem arról szól, hogy bejelentjük: óriási léptekkel haladunk előre. Éppen ellenkezőleg: partnerségünk lépésről lépésre alakul, pontosan úgy, ahogyan annak idején maga az Európai Unió is létrejött. Ebben az összefüggésben a lépésről lépésre azt jelenti, hogy konkrét eredményeket kell elérni a kereskedelem, az energia, a mobilitás és a reformok kérdésében, hiszen ez partnereink és Európa egészének érdeke.

Egy utolsó megjegyzéssel szeretnék válaszolni azoknak, akik azt állítják, hogy a keleti partnerség egy Oroszország ellen irányuló törekvés. Nem az. A keleti partnerség nem szépségverseny Oroszország és az Európai Unió között. De hogy egészen őszinte legyek, a szépség mégiscsak számít. Ha Oroszország valamivel puhább, kedvesebb, vonzóbb lenne, talán nem kellene hiányosságait azzal ellensúlyoznia, hogy a megfélemlítés pusztító és agresszív taktikáját alkalmazza szomszédaival szemben. Köszönöm a figyelmet.

A Tanács lett elnöksége 2015. május 5-én indikatív megállapodást alakított ki az Európai Parlamenttel arról az irányelvtervezetről, amelynek célja, hogy továbbfejlessze az elektronikus fizetések uniós piacát. A megállapodás egy Brüsszelben tartott informális háromoldalú egyeztető ülés során jött létre. 

„Ez az új irányelv világos szabályozási keretet fog teremteni az új piaci szereplők több olyan kategóriája számára, akik már néhány éve aktívak az internetes fizetések területén, és itt a fizetéskezdeményezési szolgáltatókra, valamint a számlainformációs szolgáltatást nyújtókra gondolok” – mondta Jānis Reirs, Lettország pénzügyminisztere és a Tanács elnöke. „Az irányelv lehetővé teszi továbbá olyan új szolgáltatástípusok nyújtását is, mint például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközöknek harmadik fél pénzforgalmi szolgáltatók általi kibocsátása. Ez ösztönözni fogja a verseny erősödését és az innovációt a pénzforgalmi piacon. Úgy vélem, hogy a biztonsággal és a felügyelettel kapcsolatos új rendelkezések emellett javítani fogják az online fizetések biztonságosságát és a fogyasztók védelmét is az Európai Unióban.” 

A megállapodást a Tanácsnak még meg kell majd erősítenie, miután szakértői szinten sor került az irányelv teljes szövegének véglegesítésére. Ezt követően az irányelvet benyújtják az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint a Tanácsnak, amely azt véglegesen elfogadja. 

Az irányelvtervezet magában foglalja és egyben hatályon kívül helyezi a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló jelenleg hatályos irányelvet (a 2007/64/EK irányelvet), amely a jogalapot biztosította az egységes európai uniós pénzforgalmi piac megteremtéséhez. 

A módosított irányelv hozzáigazítja a meglévő szabályokat az újonnan kialakuló és innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, beleértve az internetes és mobilfizetéseket is. Átfogó szabályrendszert hoz létre annak érdekében, hogy biztonságosabb fizetési környezet jöhessen létre, különösen a távoli csatornákon keresztül történő fizetések esetében. Az irányelv emellett harmonizáltabb és hatékonyabb keretet teremt az illetékes nemzeti hatóságok által végzett felügyelet számára. 

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló eredeti irányelv 2007-es elfogadása óta innovatív fizetéskezdeményezési módszerek jelentek meg az e-kereskedelem területén. Ezek rendszerint „szoftverhidat” hoznak létre a kereskedő weboldala és a fizető fél bankjának online banki platformja között az átutaláson alapuló internetes fizetés kezdeményezéséhez. E szolgáltatásokkal a fizetéskezdeményezési szolgáltató (aki soha nem birtokolja a szolgáltatás igénybe vevőjének pénzeszközeit) biztosítani tudja a kedvezményezettet arról, hogy az adott fizetési művelethez szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll a számlán, és a fizetés kezdeményezésére sor került. Ezek a szolgáltatások immár az irányelvtervezet hatálya alá tartoznak. 

Az irányelvtervezet rendelkezik a számlainformációs szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályozási rendszerről is. E szolgáltatások révén a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője például online módon összesített információkhoz juthat egy vagy több másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett egy vagy több fizetési számláról. Ez lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője számára, hogy bármely időpontban átfogó képet kapjon pénzügyi helyzetéről. 

Az irányelvtervezet ezzel egyidejűleg elősegíti azon intézkedések megerősítését is, amelyek az internetes fizetések és az előbbiekben említett új piaci szereplők által kínált szolgáltatások biztonságos igénybevételét szolgálják. Az új irányelv szigorú ügyfél-azonosítási eljárást fog biztosítani az ügyfelek minden tranzakciót megelőző azonosításához. Az új, megerősített felügyeleti rendszer tovább fogja növelni a biztonság és a fogyasztóvédelem szintjét ezen a területen.

Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésére ahhoz, hogy átültessék azt nemzeti jogszabályaikba és rendelkezéseikbe.

 

 

Juncker viszont úgy döntött, hogy tojik a protokollra, és elengedte magát. Úgy viselkedett a kamerák előtt, ahogy egyébként is szokott.

Fél szemmel Oroszországra figyeltek csütörtöki és pénteki rigai összejövetelükön a keleti partnerségi csúcs résztvevői, akik megerősítették, hogy az egyes partnerek ambícióihoz hozzáigazított együttműködés nem irányul egyetlen más ország ellen sem. Oroszország EU-nagykövete szerint a keleti partnerség egy pillanatra sem szólt a bővítésről, hanem arról, hogy a hat ország eltávolodjon Moszkvától.

Plenáris ülés : Ismét magyar vitanapot rendezett az EP a héten. Ezenkívül a képviselők szabályokat fogadtak el annak kivédése érdekében, hogy a válságzónákból származó ásványok eladásából befolyó pénzek ne fegyveres csoportokhoz kerüljenek, szó volt a bevándorlás szabályozásáról, és a pénzmosás elleni szabályok szigorításáról. Összefoglaló a május 18–21-i strasbourgi plenáris ülésről.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Ma reggel együttérzésemet fejeztem ki a halálos áldozatokat is követelő bakui lakástűz miatt Alijev elnök úrnak, valamint az áldozatok családtagjainak és barátainak. Őszinte részvétem mindannyiuknak. Sajnálom, hogy e tragikus esemény miatt Alijev elnök úr nem fog tudni részt venni a keleti partnerség holnap és holnapután Rigában tartott csúcstalálkozóján, ám megértem, hogy e nehéz pillanatban népével kell maradnia.  

Telefonbeszélgetésünk során érintettük a keleti partnerséget, továbbá az Európai Unió és Azerbajdzsán kétoldalú kapcsolatait is. Mindketten ismét kifejeztük, hogy elkötelezettek vagyunk a partnerség és az EU–Azerbajdzsán kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. Üdvözöltük, hogy nemsokára megkezdődnek a tárgyalások az EU és Azerbajdzsán közötti új megállapodásról.

Végül köszönettel elfogadtam Alijev elnök úr azerbajdzsáni meghívását.

Az Európai Unió (EU) és az Üzbég Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2015. május 18-án, hétfőn tartotta tizenkettedik ülését. A felek megerősítették, hogy elkötelezettek amellett, hogy több területen is szorosabbra fűzzék a kétoldalú kapcsolatokat, majd áttekintették az EU és az Üzbég Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2014 márciusában tartott tizenegyedik ülése óta – többek között a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtása terén – elért eredményeket. 

Az Együttműködési Tanács kiemelte, hogy az EU és az Üzbég Köztársaság között az utóbbi évek során intenzívebbé vált a politikai párbeszéd.  

Az Együttműködési Tanács ismét hangsúlyozta, hogy elkötelezett a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia teljes körű végrehajtása iránt mind regionális, mind nemzeti szinten, és üdvözölte Üzbegisztán részvételét az Unió közép-ázsiai regionális kezdeményezéseiben, valamint megvitatta a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia jelenlegi folyamatban lévő felülvizsgálatának lehetséges irányait. Az EU kifejtette, hogy reményei szerint Üzbegisztán aktívan részt fog venni az EU–Közép-Ázsia magas szintű biztonsági párbeszédben, valamint a kábítószerek elleni (CADAP) és a határigazgatási (BOMCA) uniós regionális együttműködési projektekben.  

Mindkét felet érintő fontos kérdésekről is folytattak megbeszéléseket, így a politikai reformok, a jogállamiság és az emberi jogok, a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok, az energiaügyi együttműködés, az oktatás, továbbá a közép-ázsiai regionális együttműködés kérdéseiről, valamint nemzetközi ügyekről is.  

Az EU üdvözölte, hogy Üzbegisztán készen áll arra, hogy az emberi jogi párbeszéd keretében egyre nyitottabb megbeszéléseket folytasson az Európai Unióval az emberi jogokról. A felek áttekintették az emberi jogok és az alapvető szabadságok terén Üzbegisztánban tapasztalható helyzetet, és elsősorban azokat a területeket, amelyek az EU meglátása szerint a leginkább problematikusak. Az Unió üdvözölte továbbá, hogy Üzbegisztán nemzeti cselekvési tervet fogadott el annak céljából, hogy biztosítsa a 2013. évi rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés alapján az ország által elfogadott ajánlások végrehajtását, és határozottan arra ösztönözte Üzbegisztánt, hogy jobban működjön együtt az Egyesült Nemzetek Szervezetével, hogy biztosítható legyen ezáltal a cselekvési terv megfelelő végrehajtása és – a nemzetközi partnerekkel együttműködésben történő – ellenőrzése. Az EU kijelentette, hogy kész segítséget nyújtani Üzbegisztánnak ebben a nemzetközi együttműködési folyamatban.  

Az EU üdvözölte, hogy Üzbegisztán és az ILO között a gyermekmunka tekintetében egyre szorosabbá válik az együttműködés, és nyugtázta az ILO-nak a 2014. évi gyapotbetakarítással kapcsolatos kedvező megállapításait, amelyek megerősítették az ILO-nak a 2013. évi gyapotbetakarítás során alkalmazott gyermekmunka megfigyelése érdekében létrehozott magas szintű megfigyelő missziója által tett megállapításokat, valamint az ILO szakértői bizottsága által ezt követően 2014-ben készített jelentést. Az Unió üdvözölte az Üzbegisztán és az ILO által létrehozott, tisztességes munkára irányuló országos program 2014-es elfogadását; ez a program nem csupán a gyermekmunkával, hanem átfogóbb munkaügyi kérdésekkel is foglalkozik. Az EU sürgette Üzbegisztánt, hogy folytassa az ILO-val a különböző ILO-egyezmények végrehajtására irányuló együttműködést, és hogy foglalkozzon az ezen egyezmények hatálya alá tartozó, ez idáig megoldatlan munkaügyi kérdésekkel, és különösen a kényszermunkával kapcsolatos aspektusokkal. Üdvözölte, hogy ennek céljából konstruktív megbeszélések vannak folyamatban Üzbegisztán és az ILO között.  

Az Együttműködési Tanács hangsúlyozta, hogy az EU és Üzbegisztán közötti kapcsolatok gazdasági és kereskedelmi téren komoly lehetőségeket rejtenek magukban, és a felek megvitatták, hogy milyen eszközökkel lehetne javítani az üzleti és a beruházási környezetet. Az EU ismét kijelentette, hogy támogatja Üzbegisztánnak a WTO-hoz való csatlakozásra vonatkozó tervét, és készen áll arra, hogy ebben segítséget nyújtson neki. Az Együttműködési Tanács üdvözölte az Üzleti és Beruházási Tanács – amely célja az EU és Üzbegisztán közötti kétoldalú kereskedelem és beruházások előmozdítása – létrehozása terén eddig elért eredményeket, valamint a két fél azon szándékát, hogy a lehető leghamarabb felállítsák ezt az új szervet.    

 Az Együttműködési Tanács megállapította, hogy az EU és Üzbegisztán hasonló nézeteket vall a közöttük jelenleg folyamatban lévő, elsősorban a vidékfejlesztés területére összpontosító kétoldalú fejlesztési együttműködés fő prioritásairól.  

A felek hangsúlyozták, hogy az EU-nak és Üzbegisztánnak közös érdeke, hogy megerősített együttműködést folytassanak az energiaügy terén; kiemelték továbbá, hogy fontosnak tartják az energiáról szóló kétoldalú egyetértési megállapodás tényleges végrehajtását.  

Az oktatást illetően az EU hangsúlyozta a felsőoktatásra, a műszaki oktatásra és a szakképzésre vonatkozó uniós programok jelentőségét, ezek ugyanis hozzájárulhatnak a társadalmi-gazdasági fejlődés fellendítéséhez; sürgette továbbá Üzbegisztánt, hogy használja ki az e programok által nyújtott előnyöket. Ezzel összefüggésben az EU felkérte Üzbegisztánt, hogy vegyen részt az első EU–Közép-Ázsia oktatási miniszteri konferencián, amely 2015. június 25–26-án kerül megrendezésre Rigában.  

Az Együttműködési Tanács a közép-ázsiai regionális együttműködésről, valamint nemzetközi kérdésekről, többet közt Afganisztánról is tárgyalt. A felek hangsúlyozták a közép-ázsiai regionális együttműködés szerepét a régió társadalmi-gazdasági fejlődésében és a konfliktusok megelőzésében. Az Együttműködési Tanács e tekintetben annak a fontosságát is kiemelte, hogy a közép-ázsiai partnerek olyan fenntartható megoldást találjanak a vízgazdálkodással, valamint a térséget érintő biztonsági és energiaügyi kérdésekkel kapcsolatban, amely valamennyi ország érdekeit figyelembe veszi és megőrzi a régió egységét. A megoldásnak összhangban kell továbbá lennie a nemzetközi vízügyi egyezményekkel és az uniós vízdiplomácia 2013 júliusában elfogadott irányelveivel.  

A felek hangsúlyozták, hogy a régió stabilitásának előmozdítása és a külső kihívások leküzdése szempontjából nagyon fontos az EU és Üzbegisztán közötti együttműködés.  

Az Együttműködési Tanács ülésének elnöke Abdulaziz KAMILOV, az Üzbég Köztársaság külügyminisztere volt. Az uniós küldöttséget Edgars Rinkevics, Lettország külügyminisztere vezette az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének mint a Külügyek Tanácsa elnökének nevében.  

 

 

Az EU–Törökország Társulási Tanács 53. ülésére 2015. május 18-án, Brüsszelben került sor.

Az ülés elnöke Mevlüt Çavuşoğlu, Törökország külügyminisztere volt; őt Volkan Bozkir, európai uniós ügyekért felelős miniszter és főtárgyaló kísérte el. Az uniós delegációt Edgars Rinkēvičs, Lettország külügyminisztere vezette (az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Federica Mogherininek a nevében). Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. 

Az ülés egyrészt jó alkalom volt arra, hogy áttekintsék az EU–Törökország kapcsolatokat és számos kérdésről eszmecserét tartsanak. Másrészt megerősítette, hogy az EU nagy jelentőséget tulajdonít a Törökországgal mint tagjelölt országgal és az Unió kulcspartnerével fennálló kapcsolatainak. 

Az EU elismerően nyilatkozott a Törökország által tett jelentős erőfeszítésekről, miszerint több mint két millió, a szíriai és iraki erőszak elől menekülő személyt fogadott be. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a térségben – különösen Szíriában és Irakban – bekövetkezett igen komoly fejlemények miatt létfontosságú, hogy fokozzuk a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos párbeszédet és együttműködést. 

Az EU javasolta az ISIL-lel/Dáissel és az azt finanszírozó hálózatokkal szembeni szorosabb együttműködés kialakítását, valamint a külföldi harcosok áramlásának megállítását célzó együttműködés fokozását. 

Az ülésen üdvözölték, hogy az EU és Törökország aktív párbeszédet folytat a terrorizmus elleni fellépésről, és megosztja egymással és a radikalizálódás és a terroristatoborzás megakadályozásával kapcsolatos bevált eljárásokat. Az EU megerősítette, hogy szándékában áll megerősíteni a terrorizmus elleni együttműködést, és hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben fontos kialakítani a rendőrségi és igazságügyi együttműködést.

Az illegális migráció központi kérdésére áttérve az EU megismételte, hogy kész fokozni együttműködését Törökországgal az illegális migrációs áramlások megakadályozására, amint azt az Európai Tanács 2015. április 23-án is már megfogalmazta. Az EU aggodalmának adott hangot amiatt, hogy jelentősen nőtt a szomszédos uniós tagállamok tengeri határain keresztüli illegális határátlépések száma. Az EU megállapította, hogy javult a határ menti együttműködés a Görögországgal, illetve Bulgáriával közös szárazföldi határszakaszon, és elismerését fejezte ki amiatt, hogy a tengeri határokon zajló illegális migráció kezelése érdekében a török hatóságok párbeszédet alakítottak ki a görög és az olasz hatóságokkal. Az EU arra ösztönözte Törökországot, hogy ezt a párbeszédet fejlessze teljes körű együttműködéssé az égei- és földközi-tengeri illegális migrációs áramlások megfékezése, valamint az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében. Az EU ismét hangsúlyozza azt az elvárását, hogy Törökország teljes körűen és ténylegesen hajtsa végre a két fél közötti visszafogadási megállapodást. 

Az EU Törökországgal fennálló kapcsolatai tekintetében az EU üdvözölte a török kormány megújult elkötelezettségét az uniós csatlakozás mellett. Az EU hangsúlyozta, hogy az EU és Törökország közötti kapcsolatban rejlő összes lehetőséget ki lehetne aknázni olyan aktív és hiteles csatlakozási tárgyalások révén, amelyek tiszteletben tartják az EU kötelezettségvállalásait és a megállapított feltételeket, valamint az EU–Törökország kapcsolat összes többi dimenzióját.

Ezzel kapcsolatban az EU kifejezte egyértelmű álláspontját a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét illetően. A jegyzőkönyvteljes körű és megkülönböztetésmentes végrehajtása minden uniós tagállam vonatkozásában olyan kötelezettség, melyet tiszteletben kell tartani. A végrehajtás jelentős lendületet adhat a tárgyalási folyamatnak. 

Amint azt a tárgyalási keret is hangsúlyozza, az EU kifejezte, hogy elvárja azt is, hogy Törökország aktívan támogassa a ciprusi problémának az ENSZ keretében, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai szerint és az Unió alapját képező elvek tiszteletben tartása mellett történő, igazságos, átfogó és életképes rendezésére irányuló tárgyalásokat. Egy ilyen átfogó rendezéshez továbbra is kulcsfontosságú Törökország elkötelezettsége és kézzelfogható hozzájárulása. A jelenlegi körülmények között az EU minden eddiginél fontosabbnak tartja, hogy kedvező légkör alakuljon ki ahhoz, hogy az átfogó ciprusi rendezésről szóló tárgyalások újrakezdődjenek. Az EU üdvözölte a rendezésről szóló tárgyalások 2015. május 15-i újrakezdését. Ahogy azt a 2014. márciusi következtetésekben is kijelentette, az Európai Tanács kifejezte, hogy készen áll arra, hogy közreműködésével elősegítse a tárgyalásokat.

Törökország belföldi helyzetét illetően az EU kijelentette, hogy a leghatározottabb politikai támogatást biztosítja a kurd kérdés békés rendezésére irányuló törekvésekhez, és minden felet arra ösztönzött, hogy mozdítsák elő a folyamatot. 

A folyamatban lévő reformokkal kapcsolatban az EU üdvözölte a korábbi években elfogadott reformok, különösen a 2013. szeptemberi demokratizációs csomagban bejelentett intézkedések folyamatos végrehajtását.  Az EU aggodalmának adott hangot a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatás területén történő jogszerűtlen beavatkozásai, az alapvető jogszabályoknak az érdekelt felekkel folytatott konzultációk nélkül történő gyakori módosítása, valamint az információkhoz való hozzáférés korlátozása miatt. Olyan reformokra van szükség, amelyek biztosítják a fékek és ellensúlyok rendszerét, és ezáltal maradéktalanul garantálják a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság érvényesülését és az emberi jogok tiszteletben tartását, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. A reformokat, így az új alkotmánnyal kapcsolatos reformot is az európai normákkal összhangban kell előkészíteni, hogy a koppenhágai kritériumoknak maradéktalanul megfeleljenek.

A gazdasági együttműködéssel kapcsolatban az EU emlékeztetett a Törökország és az EU közötti szoros gazdasági kapcsolatokra és arra, hogy magas szintű gazdasági párbeszéd kialakítására van szükség. A 17. fejezet (Gazdaságpolitika és monetáris politika) terén elért eredmények a megfelelő időben még inkább támogatnák az említett párbeszédet és ösztönöznék az uniós vívmányokkal való harmonizációt.

Végezetül a Társulási Tanács áttekintette a társulási megállapodás és a vámunió keretében fennálló kapcsolatok helyzetét. Ezzel kapcsolatban az EU kifejezte, hogy továbbra is elkötelezett amellett, hogy konstruktívan együttműködjön Törökországgal a vámunióban rejlő lehetőségek maximális kiaknázása, valamint a lezáratlan viták megoldása érdekében.

Az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Tanács hetedik ülésére 2015. május 18-án került sor. Az ülésen Edgars Rinkēvičs, a Lett Köztársaság külügyminisztere elnökölt Federica Mogherini főképviselő/alelnök nevében. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. Az albán delegációt Ditmir Bushati külügyminiszter vezette. 

Mivel ez volt az első stabilizációs és társulási tanácsi ülés azt követően, hogy az Európai Tanács a 2014. június 27-i határozatával Albániának uniós tagjelölt státuszt adott, az ülésen ezt az ország uniós csatlakozásához vezető út jelentős mérföldköveként üdvözölték. Ez az EU–Albánia kapcsolatok megerősítését is magával vonja. 

A stabilizációs és társulási tanács megjegyezte, hogy a Bizottság az Albánia által elért eredményekről szóló 2014-es jelentésében megállapította: az ország közelebb került a tagság politikai kritériumainak teljesítéséhez, mivel kulcsfontosságú igazságügyi és közigazgatási reformintézkedéseket fogadott el, és további lépéseket tett a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint az emberi jogi kérdésekben. 

A stabilizációs és társulási tanács nyugtázta a Külügyek Tanácsának 2014. december 16-i következtetéseit, melyekben az EU elismerte, hogy Albánia elkötelezett a szervezett bűnözés elleni küzdelem iránt, amit az intenzívebb bűnüldözési tevékenységek mellett – melyek eredményeként megnőtt a lefoglalt kábítószerek mennyisége – az igazságügyi reform előremozdítása is tanúsít. A tanács megismételte, hogy az Európai Tanács – a bevált gyakorlatnak megfelelően – akkor fogja fontolóra venni a csatlakozási tárgyalások megkezdését, ha a Bizottság az értékelésében megállapítja, hogy Albánia már elérte a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét. Albánia reményének adott hangot, hogy a csatlakozási tárgyalások megnyitására vonatkozó határozat meghozatalára hiteles és kiszámítható folyamat keretében kerül majd sor, azon eredmények alapján, melyeket az ország az öt kulcsprioritás teljesítésében elért. Az EU megállapította, hogy még vannak megoldásra váró kihívások. Kiemelte, hogy az országnak fokoznia kell reformerőfeszítéseit, különösen az öt kulcsprioritással kapcsolatban, elsősorban a jogállamiság területein. Ösztönözte Albániát, hogy a már elindított reformok során elért eredményeket szilárdítsa meg, és ügyeljen a folyamatos végrehajtásra. 

A stabilizációs és társulási tanács emlékeztetett arra, hogy az EU továbbra is maradéktalanul elkötelezett Albánia uniós csatlakozása mellett, és támogatni fogja az országot e folyamatban. Az EU üdvözölte, hogy az albán hatóságok vállalták a belföldi reformprogram folytatását, amint az a magas szintű párbeszéd találkozóinak keretében megerősítést nyert. 

A stabilizációs és társulási tanács kijelentette, hogy az európai integrációhoz szükséges reformok tartósságához nélkülözhetetlen a kormányzó többség és az ellenzék közötti konstruktív és inkluzív politikai párbeszéd a parlamentben. Ezzel kapcsolatban az EU üdvözölte a pártok közötti 2014. december 24-i politikai megállapodást, és felkérte az albán érdekelteket a megállapodás felelősségteljes végrehajtásának biztosítására. A stabilizációs és társulási tanács az EU által kért reformokra vonatkozó mindenre kiterjedő megközelítés fontos eszközeként üdvözölte az európai integrációval foglalkozó nemzeti tanács létrehozását, amelynek elnökségét az ellenzék adja. Ugyanakkor az EU kijelentette, hogy aggályosnak tartja a politikai szereplők között tartósan fennálló politikai feszültséget. 

Az EU hangsúlyozta: fontos, hogy a soron következő helyhatósági választásokat a vonatkozó normák szerint lefolytassák le. A választási igazgatási testületeknek független módon kell ellátniuk a feladataikat, továbbá gondoskodni kell a hatályos jogszabályi keret szigorú tiszteletben tartásáról. Az EU emlékeztet arra is, hogy a választások új lehetőséget kínálnak arra, hogy a bűnügyi nyilvántartásban szereplő, köztisztséget betöltő személyek kérdésének kezelése tekintetében a felek bizonyítsák a decemberi politikai megállapodás végrehajtása iránti elkötelezettségüket. 

A stabilizációs és társulási tanács megállapította, hogy a közigazgatás reformja amellett, hogy kiemelt prioritás Albánia számára, egyben az uniós bővítési folyamat egyik alapvető pillére is. Az, hogy az ország képes-e átültetni az uniós vívmányokat, nagyban függ attól, hogy a közigazgatás a politikától függetlenül és hatékonyan végzi-e munkáját. Az EU üdvözölte azokat a lépéseket, melyeket Albánia eddig az új közszolgálati törvény végrehajtása érdekében tett, de óva intette Albániát attól, hogy olyan módosításokat hajtson végre a törvény szövegében, amelyek alááshatják az ország azon hosszú távú célját és kötelezettségvállalását, hogy szakmailag felkészült, érdemei alapján kiválasztott tisztviselői karral rendelkező, politikamentes közigazgatási ágazatot alakítson ki. Az EU üdvözölte, hogy Albánia nemrég elfogadta a közigazgatási reform 2015 és 2020 közötti időszakra szóló stratégiáját és a közigazgatási eljárásokra vonatkozó új törvényt, és ezek végrehajtására szólította fel az országot. 

A stabilizációs és társulási tanács megállapította, hogy az igazságügyi rendszer reformja továbbra is központi kihívást jelent. Az igazságszolgáltatás függetlensége, pártatlansága, átláthatósága, hatékonysága és elszámoltathatósága központi szerepet játszik az EU-hoz történő csatlakozás politikai kritériumainak értékelésekor, és elengedhetetlen a jogállamiság biztosításához, csakúgy mint a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem eredményességéhez. Az EU kiemelte, hogy nagy szükség van egy átfogó és inkluzív igazságügyi reformfolyamatra, másrészt pedig arra ösztönözte Albániát, hogy építse a civil társadalommal való kapcsolatát és működjön együtt az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságával (a Velencei Bizottsággal). 

A stabilizációs és társulási tanács kiemelte, hogy a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú prioritás marad Albánia számára. Az EU üdvözölte Albánia elkötelezettségét a korrupció megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre irányuló erőfeszítések fokozása iránt. Albánia megerősítette a jogszabályi keretet, valamint a szakpolitikai koordinációt és monitoringot, többek között azzal, hogy korrupcióellenes stratégiát és cselekvési tervet fogadott el. Az EU rámutatott a cselekvési terv eredményes végrehajtásának és nyomon követésének fontosságára. Az EU elismerését fejezte ki a panasztételre és korrupciós ügyek bejelentésére szolgáló webportál elindításáért, és hangsúlyozta, hogy a bejelentett ügyeket megfelelően kell kezelni és nyomon követni. Továbbra is kulcsfontosságú minden szinten törekedni arra, hogy a korrupciós ügyekkel kapcsolatos proaktív nyomozások, bírósági eljárások és ítéletek meggyőző eredményként sorakozzanak. 

A stabilizációs és társulási tanács kiemelte, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem kulcsfontosságú prioritás marad Albánia számára. Megállapította, hogy több területen is pozitív tendencia mutatkozik és javulnak a bűnüldözési tevékenységek, és ezek fényében az erőfeszítések növelésére szólított fel, hogy a szervezett bűnözői hálózatok felderítésében és a bűncselekmények minden formája ellen minden szinten folytatott küzdelem terén további komoly és hiteles eredmények szülessenek. A hatályos jogi keretet maradéktalanul végre kell hajtani, és többek között a büntetőeljárási törvénykönyv módosítása révén el kell hárítani a hatékony nyomozás előtt álló akadályokat.  

Az EU megismételte, hogy továbbra is elkötelezett amellett, hogy az albán polgárok tekintetében a rövid távú tartózkodás esetén vízummentes utazási rendszer legyen érvényben, és nyugtázta a vízumliberalizációhoz kapcsolódó követelményeknek való megfelelés érdekében az albán hatóságok által tett erőfeszítéseket. Az EU azonban megállapította, hogy az uniós tagállamokban és a schengeni országokban albán állampolgárok által benyújtott, menedékjog iránti, egyértelműen megalapozatlan kérelmek száma egyre emelkedik. Az EU felszólítja az albán hatóságokat olyan rövid és hosszú távú intézkedések végrehajtására, melyek célja e negatív jelenség megakadályozása, többek között az Európai Bizottság által a vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmus keretében kiadott ajánlások követése révén, ideértve a legfrissebb ajánlásokat is. 

Az EU nyugtázta az alapvető jogok fokozottabb védelme iránti albán törekvéseket, ami főként a vonatkozó jogszabályi keret javítása révén valósul meg, továbbá sürgette a tényleges végrehajtást. Az EU kijelentette, hogy további erőfeszítésekre van szükség, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek védelmének további erősítése révén. Ezen a szakpolitikai területen továbbra is várat magára, de jelentős eredménynek számítana, ha sikerülne elfogadni az európai és nemzetközi normáknak megfelelő, átfogó jogszabályi keretet. 

Az EU üdvözölte, hogy Albánia újabb eredményeket mutatott fel a működő piacgazdasággá válás terén. Az EU nyugtázta Albánia folyamatos gazdasági növekedését és a makrogazdasági stabilitást, ugyanakkor megállapította, hogy az ország előtt még komoly kihívások állnak. Az EU, a nyugat-balkáni országok és Törökország közötti gazdasági és pénzügyi párbeszéd közös következtetéseivel összhangban Albánia felkérést kap arra, hogy fokozza azokat az erőfeszítéseket, melyek célja, hogy az államháztartást fenntartható alapokra helyezzék, és eközben megőrizzék a költségvetési mozgásteret a növekedést elősegítő állami beruházások számára. 

A pénzügyi együttműködést illetően az EU megállapította, hogy a legtöbb segítségnyújtási projekt végrehajtása terén megfelelő az együttműködés. Számos továbbra is fennálló nehézség leküzdéséről általánosságban elmondható, hogy sikerült előrelépést elérni. Ugyanakkor néhány esetben továbbra is problémák mutatkoznak azon a téren, hogy az albán állami költségvetésből időben kellő mennyiségű előirányzatot különítsenek el a működési kiadásokra és a karbantartásra. Az EU üdvözölte, hogy az albán hatóságok teljes mértékben elkötelezettek az IPA II előkészítése mellett, és külön üdvözölte az új időszakra vonatkozó stratégiai megközelítés véglegesítéséről szóló konzultációk során, valamint az IPA 2015-re vonatkozó ágazati tervezési dokumentumok előkészítése során tapasztalt jó együttműködést. 

A stabilizációs és társulási tanács üdvözölte, hogy Albánia folyamatos és aktív résztvevője a regionális kezdeményezéseknek és struktúráknak Délkelet-Európában, továbbá hogy jószomszédi kapcsolatokat tart fenn, és konstruktív regionális álláspontot képvisel. E tekintetben az Unió elismerését fejezte ki a hivatalban lévő albán elnökségnek a délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) további erősítésébe fektetett eddigi munkáért és erőfeszítésekért. Az EU felkérte Albániát, hogy maradjon elkötelezett a régióban való pozitív szerepvállalás mellett, többek között kétoldalú egyezmények megkötése és a regionális együttműködés további előmozdítása révén. Az EU ismételten kijelentette, hogy a jószomszédi kapcsolatok és a regionális stabilitás lényegi elemei a stabilizációs és társulási folyamatnak, és óva intett olyan nyilatkozatoktól, melyek negatív hatással lehetnek a jószomszédi kapcsolatokra. 

A stabilizációs és társulási tanács üdvözölte, hogy Albánia maradéktalan harmonizációt vitt véghez a KKBP területét érintő nyilatkozatok és tanácsi határozatok tekintetében. 

Kétoldalú igazságügyi együttműködésről és az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről tárgyalt május 14-15-én Rómában Cosimo Ferri igazságügyi államtitkárral Berke Barna európai uniós és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár. 2015-05-20T13:11:00+02:00 2015-05-20T13:11:22+02:00

Nem kell tartani a vitáktól az európai intézményekkel fennálló viszonyban, ezek megoldását szolgálja az európai jog – jelentette ki az igazságügyi miniszter hétfőn Budapesten. 2015-05-11T18:06:00+02:00 2015-05-20T13:10:24+02:00

Trócsányi László igazságügyi miniszter levelet küldött Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének, a minőségi jogalkotásért, intézményközi kapcsolatokért, jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért felelős biztosnak az Európai Bizottság és az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. között kötött szerződés ügyében. 2015-05-04T17:25:00+02:00 2015-05-20T13:05:47+02:00