2015. június 16-án az Európai Unió Tanácsának lett elnöksége, a Tanács Főtitkársága és a kezdeményezés sikerén munkálkodó „ECI Campaign” elnevezésű szervezet „Az európai polgári kezdeményezések és a részvételi demokrácia ígérete” címmel közös konferenciát szervezett, amelyen az érintettek mellett a szélesebb nyilvánosság is részt vett. A konferencia célja az volt, hogy számba vegye az európai polgári kezdeményezés létrehozása óta eltelt három év eredményeit, és lendületet adjon az arról szóló vitának, hogy miként lehet az eszközt hatékonyabbá és felhasználóbarátabbá tenni.
Zanda Kalniņa-Lukaševica, a lett külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős parlamenti államtitkára a konferencia megnyitóján így fogalmazott: „Az elmúlt három év bizonyította, hogy az európai polgári kezdeményezés az Unió demokratikus struktúráinak szerves része. Az érintettek tapasztalatai és a Bizottság közelmúltbeli jelentése ugyanakkor egyértelműen rámutattak arra, hogy még mindig vannak olyan problémák, amelyekkel foglalkoznunk kell, ha az európai polgári kezdeményezésre továbbra is hasznos eszközként kívánunk tekinteni”.
„Az európai polgári kezdeményezés keretében eddig hatmillió ember adott hangot véleményének, az ő aláírásuk igazolja, hogy a kezdeményezés tényleges mozgósító és ösztönző erőként működik” – mondta Zanda Kalniņa-Lukaševica.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Lettország nagy jelentőséget tulajdonít a részvételi demokráciának, és az országban működik Európa egyik leginnovatívabb és legsikeresebb internetes petíciós platformja, a ManaBalss.lv.
Az európai polgári kezdeményezés a nemzetek feletti, részvételen alapuló és digitális demokrácia első eszköze a világon. Ennek ellenére a szükséges egymillió aláírást megszerzett három kezdeményezés egyikéből sem született jogalkotási javaslat, és ez számos kérdést vet fel.
A konferencia volt az első olyan nyilvános vita, amelyet a Tanácsban rendeztek az európai polgári kezdeményezésről. A rendezvény szervezői az intézményeket, az érdekelt feleket és a szélesebb nyilvánosságot azzal a kettős céllal ültették asztalhoz, hogy vizsgálják meg, milyen szerepet tölt be a részvételi demokrácia az EU-ban, és fogalmazzanak meg közös ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne eredményesebbé tenni az eszközt.
A konferencián zajlott megbeszélések rávilágítottak, hogy jogszabályi változások nélkül is bizonyos előrelépés érhető el olyan közvetlen intézkedések révén, amelyek felkeltik a nagyközönség érdeklődését a kezdeményezés és annak eljárásai iránt. Elhangzott egy olyan javaslat is, miszerint nagyobb támogatást kellene nyújtani a kezdeményezések szervezőinek.
Nagyobb politikai lendületre és esetleges jogszabályi változásokra is szükség van ahhoz, hogy kezelhetők legyenek az olyan strukturális problémák, mint amilyet például az aláírások összegyűjtésére rendelkezésére álló túl szoros határidők jelentenek. Emellett intézkedéseket kell hozni az aláírások összegyűjtését szolgáló eljárások egyszerűsítése vagy digitalizálása céljából. A konferencia következtetéseit június 18-án teszik közzé az „ECI Campaign” szervezet honlapján.
Előfordul, hogy hónapokra, vagy netán évekre kiestünk a munka világából. Nem érdemes eltitkolni, hanem próbáljuk meg a legtöbbet kihozni a helyzetből. Hogyan? Ha tovább olvasunk, megtalálhatjuk a választ.
Amennyiben csupán 2-3 hónap maradt üresjáraton, ezekkel nem nagyon kell foglalkozni. Ám, ha több év maradt munka nélkül, annak az okát mindig írjuk bele az önéletrajzba. A gyereknevelésnél vagy esetleg a hozzátartozó ápolása miatti kiesés igazán nem okoz gondot, és ezeknél jobb az őszinteség. Persze a munkanélküliség már kicsit nehezebb diónak számít, ezért itt elfogadottabb egy épkézláb magyarázat.
Sokszor megtörténik, hogy az ember kénytelen több szektorban kipróbálni magát. Ám az önéletrajzukban nem szeretik feltüntetni, hogy mennyi helyen dolgoztak, mivel azt hiszik, ez rossz színben fogja őket bemutatni. Pedig nem igaz, hiszen ez is feltüntethető pozitívan. Írjuk le, hogy több téren szereztünk tapasztalatot, állítsuk be magunkat rugalmas személyiségnek, és nekünk semmi sem jelent akadályt.
Hasznos dolog, ha az önéletrajzban csak az éveket tüntetjük fel, és a hónapokat elhagyjuk. Célravezetőbb, ha a kronológiai sorrend helyett inkább témák szerint csoportosítjuk az információkat, például iskolák, személyes adatok, tapasztalatok, és így tovább. Ha ezeket betartjuk, és így töltjük ki az önéletrajzot, több sikerünk lehetséges. Tehát érdemes odafigyelni, mit írunk, és hogyan írjuk. Legyünk őszinték, és próbáljunk meg ne közhelyesen fogalmazni.
Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével és Federica Mogherini főképviselővel egyeztetve úgy döntöttem, hogy Pierre Vimont nagykövetet nevezem ki személyes megbízottammá. E minőségében Vimont nagykövet fogja vezetni az uniós és az afrikai országok Vallettai Konferenciájának előkészítését. (A közös csúcstalálkozóra az Európai Tanács az áprilisi rendkívüli ülésén tett javaslatot.) Feladata mindenekelőtt az lesz, hogy biztosítsa az uniós előkészületek koherenciáját annak érdekében, hogy sikeresen felszámoljuk az illegális migráció kiváltó okait és felvegyük a küzdelmet az embercsempészet és az emberkereskedelem ellen.
Vimont nagykövet az Európai Külügyi Szolgálat korábbi főtitkára, valamint korábban az EU melletti állandó képviselő.