Felolvasom a nyilatkozatot, amelyet a mai euróövezeti csúcstalálkozón fogadtunk el:
1. Azért találkoztunk ma este, hogy megvitassuk Görögország súlyos helyzetét. Nyugtáztuk, hogy az euróövezeti hatóságok készen állnak arra, hogy bármilyen szükséges lépést megtegyenek az euróövezet egészének stabilitása érdekében.
2. Alékszisz Cíprasz miniszterelnök vállalta, hogy a görögországi népszavazást követően új programjavaslatot nyújt be az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződésben meghatározott kereteknek megfelelően és a szigorú szakpolitikai feltételekre kiterjedően.
3. Megállapodtunk arról, hogy sürgősen megvizsgáljuk, lehetséges-e olyan alapot kialakítani, melyre a meglévő kötelezettségek és a közös szabályaink tiszteletben tartása mellett megállapodás épülhet.
4. A görög kormány legkésőbb július 9-én, csütörtökön benyújtja átfogó, konkrét és részletes reformjavaslatait, amelyekről aztán a három intézmény értékelést készít és azt megosztja az eurócsoporttal.
5. Az állam-, illetve kormányfők július 12-én, vasárnap ülést tartanak.
***
Engedjék meg, hogy saját meglátásaimat is megosszam Önökkel pár szóban. A jelenlegi helyzet kialakulásáért a tárgyalások minden résztvevője felelős. Ezért arra kértem az összes vezetőt, hogy próbáljanak meg konszenzusra jutni: ez közös sikerünk volna, győztesek és vesztesek nélkül. Ha viszont nem sikerül, az a tárgyalások végét jelenti, annak minden lehetséges következményével együtt – ideértve a legrosszabb forgatókönyvet is, amelynek esetében mindannyian veszítenénk. Ha nem tudunk megállapodásra jutni, Görögország csődbe mehet, bankrendszere pedig fizetésképtelenné válhat. Ez értelemszerűen nagyon súlyosan érintené a görög népet. Nincs kétségem afelől, hogy ez geopolitikai értelemben is hatással lesz egész Európára. Naivitás azt remélni, hogy ez nem így lesz.
A rideg valóság az, hogy mindössze öt napunk van arra, hogy végső megállapodásra jussunk. Mindezidáig nem beszéltem határidőkről, de ma este minden kételyt kizáróan ki kell mondanom, hogy e hét végén lejár az utolsó határidő is. Mindannyian felelősek vagyunk a válságért, tehát mindannyian felelősek vagyunk annak megoldásáért is.
A Tanács több időt kíván biztosítani ahhoz, hogy a folyamatban lévő tárgyalások keretében tartós megoldás születhessen az iráni nukleáris kérdésről, ezért 2015. július 10-ig meghosszabbította bizonyos uniós korlátozó intézkedések felfüggesztését, amelyről az Iránnal közösen létrehozott, 2013. november 24-i együttes cselekvési tervben született megállapodás.
Szeretném meghívni Önt az euróövezet állam-, illetve kormányfőinek és a Bizottság elnökének 2015. július 7-én 18.00 órakor kezdődő nem hivatalos találkozójára.
Úgy vélem, a görögországi népszavazást követően mielőbb össze kell ülnünk, hogy a lehető legmagasabb szinten vitassuk meg a helyzetet és a lehetséges következő lépéseket.
Az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnökét is felkértem, hogy csatlakozzon hozzánk.
2015. július 7., kedd
15.30 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
16.00 Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével
18.00 Találkozó Angela Merkel német kancellárral és François Hollande francia elnökkel
18.30 Euróövezeti csúcstalálkozó
2015. július 8., szerda
Strasbourg
9.30 Felszólalás az Európai Parlamentben a görögországi helyzetről és beszámoló az Európai Tanács júniusi üléséről
2015. július 9., csütörtök
Luxembourg
11.00 Találkozó Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel
12.00 Sajtókonferencia
12.30 Munkaebéd
2015. július 10., péntek
9.30 Találkozó Sigmundur Davíð Gunnlaugsson izlandi miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)