Európai Unió : hírek magyarul

Kétoldalú és európai uniós igazságügyi kérdésekről tárgyalt Londonban Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára. 2015-02-26T20:11:00+01:00 2015-02-27T10:12:20+01:00

2015. január 29-30-án Rigában rendezték meg a bel- és igazságügyi miniszterek informális ülését, ahol az igazságügyi tárcát Berke Barna európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár képviselte. 2015-02-04T18:03:00+01:00 2015-02-04T18:07:11+01:00

Ha bármilyen kérdés merül fel Magyarországgal kapcsolatban, azt továbbra is a párbeszéd szellemében kell kezelni – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európa Tanács (ET) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának vezetőjével folytatott strasbourgi tárgyalásait követően. 2014-11-19T16:08:00+01:00 2015-01-14T10:31:40+01:00

A regionális egyeztetés kiemelt figyelmet érdemel az európai uniós munkában – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter, miután találkozott az osztrák elnökkel és egyeztetett cseh, szlovén, szlovák, román, szerb és osztrák kollégájával 2014. december 19-én Bécsben. 2014-12-19T19:44:00+01:00 2015-01-14T10:24:59+01:00

Szükséges lenne központi uniós nyilvántartás létrehozása azokról az európai állampolgárokról, akiket terrorizmus miatt különböző EU-tagországokban tartanak börtönben – mondta Trócsányi László 2015. január 13-án az MTI-nek adott nyilatkozatában. 2015-01-13T13:43:00+01:00 2015-01-14T10:11:05+01:00

Az Európai Unió megbízható partnerének nevezte Magyarországot a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilapban 2014. november 7-én, pénteken megjelent interjújában Trócsányi László igazságügyi miniszter. A politikus e heti brüsszeli látogatása alkalmával nyilatkozott az újságnak. 2014-11-07T09:19:00+01:00 2014-11-07T10:11:25+01:00

Berke Barna európai és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár vett részt az Európai Bizottság finnországi képviselete által 2014. november 4-5-én szervezett tamperei miniszteri konferencián, amely a 15 éve indult Szabadság–Biztonság–Igazságosság program értékelését és a következő időszak stratégiai céljait tűzte napirendjére. 2014-11-06T14:13:00+01:00 2014-11-06T14:17:15+01:00

Október 19-én a Radio Intereconomía A la Mesa („Ami az asztalra kerül”) népszerű gasztronómiai műsorának élő adásával vette kezdetét Madridban a Magyar Gasztronómiai Napok rendezvénysorozat. 2014-10-21T14:58:00+02:00 2014-10-21T15:28:55+02:00

Az Európai Unió bővítési stratégiája az egyik legsikeresebb közösségi politikai eszköz: erősíti a stabilitást közvetlen szomszédságunkban és kiszámítható fejlődési irányt jelöl ki a csatlakozásra készülő országok számára. 2014-10-09T09:17:00+02:00 2014-10-09T09:21:06+02:00

Ódor Bálint helyettes államtitkár, európai igazgató szeptember 12-én Kárpátalján megbeszéléseket folytatott a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnökével, Brenzovics Lászlóval és előadást tartott az EU előtt álló kihívásokról és az ukrajnai válság uniós kezeléséről a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskolán. 2014-09-15T18:07:00+02:00 2014-09-15T18:09:51+02:00

Testhezállónak minősítette az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és állampolgársági ügyekért felelős EU-biztosi tárcát szerdán Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva Navracsics Tibor, akinek jelölését e tisztségre a nap folyamán jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. 2014-09-10T20:00:00+02:00 2014-09-11T09:27:05+02:00

A májusi európai parlamenti választások eredményei megerősítették, hogy az Európai Unió hatékonyabb működéséhez a polgárok mindennapjait érintő, kézzelfogható eredményekre van szükség – mondta Ódor Bálint csütörtökön, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai ügyekért felelős helyettes államtitkára az európai uniós országok európai kérdésekért felelős minisztereinek/államtitkárainak kétnapos milánói tanácskozásán. 2014-08-29T13:13:00+02:00 2014-09-03T13:14:25+02:00

Bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) neve és portfóliója megváltozott, a magyar külpolitika céljai nem változtak - mondta Navracsics Tibor tárcavezető a külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn Budapesten. 2014-08-25T14:50:00+02:00 2014-08-25T14:51:21+02:00

Navracsics Tibor az Európai Unióban Magyarországot, itthon pedig az uniót szeretné képviselni. A külgazdasági és külügyminiszter, európai uniós biztosjelölt erről csütörtökön a HírTV Magyarország élőben című műsorában beszélt, megemlítve: nem gondolja, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök meggátolná, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó testület tagja legyen. 2014-08-01T09:18:00+02:00 2014-08-01T09:20:53+02:00

Hivatalosan is jelölt az európai uniós biztosi tisztségre Navracsics Tibor. 2014-07-30T18:15:00+02:00 2014-08-01T09:17:46+02:00

Győri Enikő külügyi államtitkár szerint az Európai Uniónak be kell tartania saját szabályait, ha ez nem így történik, akkor komoly problémái lesznek. 2014-07-26T13:02:00+02:00 2014-07-26T13:09:31+02:00

A Délkelet-Ázsiai Országok Szövetségének képviselőivel folytattak megbeszéléseket szerdán délután Brüsszelben az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei. 2014-07-24T10:20:00+02:00 2014-07-24T10:22:46+02:00

Nem a lezuhant maláj utasszállító esete indokolhatja az Oroszország elleni szankciók harmadik körének bevezetését, hanem az uniós tagállamok elkeseredettsége, hogy a szankciók előző körének életbe lépése óta Oroszország semmi sem tett a helyzet rendezésére, sőt tovább eszkalálódott a válság - mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. 2014-07-23T11:37:00+02:00 2014-07-23T11:38:58+02:00

Az Unió a homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnapon is az LMBTI emberek mellett áll a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemben, bárhol is éljenek a világban. Minden ember egyenlő méltósággal születik és joga van ahhoz, hogy gyakorolja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogait.

Az elmúlt évek során az LMBTI emberek a világ számos pontján jelentős eredményeket értek el az egyenjogúságuk terén. Sok más helyen azonban továbbra is megkülönböztetésnek és erőszaknak vannak kitéve szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt. Az azonos nemű felnőttek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat számos országban még mindig bűncselekménynek minősül, amelyért szabadságvesztés vagy akár halálbüntetés jár.

Az LMBTI személyek emberi jogaival kapcsolatos uniós iránymutatásokkal összhangban továbbra is ki fogunk állni minden ember emberi jogainak tiszteletéért, szexuális irányultságuktól és nemi identitásuktól függetlenül. A harmadik országokkal folytatott párbeszédek, a többoldalú fórumokon végzett munkánk, nyilvános nyilatkozatok és a civil társadalomnak nyújtott támogatásunk révén az Unió a jövőben is támogatja az LMBTI emberekkel szemben alkalmazott megkülönböztetés és erőszak elleni intézkedéseket és tevékenyen előmozdítja jogaik érvényesülését.

A Tanács (ECOFIN):  

1. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság egységes és integrált formában közzétette az egyes tagállamok és az euróövezet által folytatott gazdaságpolitikák elemzését tartalmazó országjelentéseket, amelyek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggésben elkészített részletes vizsgálatokról is beszámolnak, valamint üdvözli a részletes vizsgálatok legfontosabb eredményeit összefoglaló bizottsági közleményt.
2. ÚGY VÉLI, hogy az európai szemeszter ily módon történő egyszerűsítése hasznos első lépésnek bizonyult a tagállami gazdaságpolitikák mélyrehatóbb vizsgálata és megvitatása felé, nagyobb átláthatóságot eredményezett, valamint lehetővé tette, hogy a tagállamok kielégítőbb visszajelzést adhassanak a Bizottság elemzésére. A folyamat megerősítéséhez a továbbiakban fokozni kell a felelősségvállalást és a többoldalú felügyeletet.
3. ÚGY VÉLI, hogy a részletes vizsgálatok szerkezeti felépítése megfelelő, és alapos elemzést adnak a vizsgált tagállamokban fennálló egyensúlyhiányról, figyelembe véve az országspecifikus körülményeket és kvalitatív információkat is. Az egyes gazdaságok előtt álló sajátos nehézségekre figyelemmel a részletes vizsgálatok során megfelelő elemzési eszközök igénybevételére került sor. I. – RÉSZLETES VIZSGÁLATOK
4. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy a riasztási mechanizmus keretében készült 2015-ös jelentésben meghatározott 16 vizsgált tagállamban (Belgium, Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) különböző jellegű és mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható. ÚGY VÉLI, hogy kívánatos lenne a makrogazdasági egyensúlyhiány fajtáinak különböző kategóriákba való besorolásához használt kritériumok fokozottabb átláthatósága, valamint az eljárás egészének nagyobb mértékű stabilitása és kiszámíthatósága. HELYESLI, hogy az elmúlt évtől kezdődően a Szlovéniában mutatkozó egyensúlyhiány már nem tekintendő túlzottnak, bár a vállalati tőkeáttétel magas szintje és a pénzügyi ágazat folyamatosan fennálló sebezhetősége továbbra is célzott nyomon követést indokol. Ez a változás a bankrendszer szerkezeti átalakítására irányuló határozott szakpolitikai intézkedéseknek köszönhető. Emellett az erősödő exportteljesítménynek és a jobb növekedési feltételeknek köszönhetően az előző évhez képest csökkentek a kockázatok, különösen a külső fenntarthatósággal kapcsolatban.
5. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, hogy 5 tagállamban (Bulgáriában, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban és Portugáliában) tapasztalható túlzott egyensúlyhiány, továbbá azzal, hogy a Bizottság májusban – a nemzeti reformprogramokban meghatározott célkitűzéseket és a vizsgálat időpontjáig benyújtott egyéb kötelezettségvállalásokat figyelembe véve – meg kívánja vizsgálni a Franciaország és Horvátország által hozott szakpolitikai intézkedéseket. A Bizottság ezt követően határoz majd arról, hogy kell-e további lépéseket tenni a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás korrekciós ága keretében.
6. HANGSÚLYOZZA, hogy – különösen amennyiben makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn – valamennyi tagállamban szakpolitikai intézkedésekre és a strukturális reformok melletti szilárd elkötelezettségre van szükség, mindenekelőtt akkor, ha az egyensúlyhiány veszélyezteti a GMU zavartalan működését. Az egyensúlyhiányt úgy kell kezelni, hogy annak eredménye tartós legyen; ezzel összefüggésben csökkenteni kell a kockázatokat és elő kell segíteni az uniós gazdaságok egyensúlyának helyreállítását, valamint meg kell teremteni a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés feltételeit. A Tanács továbbá FELKÉRI a Bizottságot, hogy terjesszen elő célirányos és következetes ajánlásokat a tagállamok részére a makrogazdasági egyensúlyhiánynak az európai szemeszter keretein belül történő kezelésével kapcsolatban.
7. ÜDVÖZLI a Bizottság arra vonatkozó tervét, mely szerint célzottan nyomon fogja követni, hogy a túlzott egyensúlyhiánnyal szembesülő tagállamok (Bulgária, Franciaország, Horvátország, Olaszország és Portugália) betartják-e a Tanács ajánlásait. Több olyan euróövezeti tagállam (Írország, Spanyolország és Szlovénia) esetében is célzott nyomon követést kell alkalmazni, ahol az egyensúlyhiány határozott szakpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé; FELKÉRI továbbá a Bizottságot, hogy határozza meg az említett nyomon követés konkrét ütemezését és tartalmát. A kialakult gyakorlatnak megfelelően az Írország, Spanyolország és Portugália esetében végzett nyomon követés a párhuzamos tevékenységek elkerülése érdekében a programokat követő utólagos felügyeleten alapul majd.
8. TISZTÁBAN VAN VELE, hogy számos esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazítása folyamatban van, ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy bizonyos tagállamokban még mindig jelentős kockázatok állnak fenn. Az adós országokat sérülékennyé teszi a külső kötelezettségek magas szintje, és a folyó fizetési mérleg javulása nem mindig elegendő a külső adósságállomány csökkentéséhez. Bár az áralapú versenyképességnek a válság előtti szinthez viszonyított visszaesését néhány adós ország részben korrigálta, az egyensúly fenntartható és növekedésbarát módon történő helyreállításához mindenekelőtt további strukturális intézkedéseket kell hozni az exportnövekedés megerősítésére. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg egyes tagállamokban még mindig jelentős többletet mutat: ez bizonyos mértékig a gyenge hazai keresletre vezethető vissza, ami részben a magán- és közberuházások alacsony szintjével van összefüggésben. HANGSÚLYOZZA továbbá, hogy a magánszektor adósságállományának és az államadósságnak a magas szintje – többek között az alacsony inflációval és a mérsékelt ütemű növekedéssel összefüggésben – továbbra is komoly problémát jelent egyes országokban. Strukturális reformokat kell végrehajtani ahhoz, hogy fokozni lehessen a növekedési potenciált és csökkenjen a magas munkanélküliség, különösen az ifjúság és a tartósan munkanélküli személyek körében. II. – AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA
9. ÜDVÖZLI a 2014–2015-ös országspecifikus ajánlások és az euróövezetre vonatkozó ajánlások végrehajtása terén általánosságban elért előrehaladást. NYUGTÁZZA, hogy a reformok végrehajtása szakpolitikai területenként és országonként sem egységes ütemben történik, továbbá EGYETÉRT azzal, hogy fel kell gyorsítani a reformok végrehajtását annak érdekében, hogy az egyes tagállamok kezelni tudják az előttük álló sajátos szakpolitikai kihívásokat, és meg tudják valósítani a gyors és tartós gazdasági fellendülést.
10. MEGÁLLAPÍTJA, hogy további strukturális reformokra van szükség a szolgáltatások és termékek piacain, valamint a munkaerőpiacokon, továbbá valamennyi tagállamban felelős költségvetési politikát kell folytatni a kedvező gazdasági folyamatok erősítése és fenntartása, a kedvezőtlen hatásokkal járó egyensúlyhiányok kiigazítása, a költségvetés fenntarthatóságának megvalósítása, a beruházási feltételek könnyítése, továbbá az egységes piac megerősítése érdekében, mindezek révén kiaknázva a tagállami gazdaságok növekedési potenciálját.
11. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a Bizottság május közepén közzéteszi a 2015–2016-os országspecifikus ajánlásokat annak érdekében, hogy mielőtt az Ecofin Tanács elfogadná azokat, sor kerülhessen a szükséges többoldalú, részletes vitákra. FELKÉRI a Bizottságot, hogy a 2015-ös országspecifikus ajánlások kidolgozása során vegye figyelembe egyrészt az országjelentésekről, másrészt pedig a nemzeti reformprogramokról folytatott viták eredményeit.
12. HANGSÚLYOZZA, hogy az országspecifikus ajánlásokban azokra a makrogazdasági jelentőséggel bíró területekre kell összpontosítani, ahol sürgős intézkedésekre van szükség, mivel így az érintett területek nagyobb hangsúlyt fognak kapni az adott tagállamban folytatott nemzeti politikai vitában. Ugyanakkor folytatni kell az euróövezetet és az EU egészét érintő közös feladatok meghatározását, és megvalósításuk nyomon követését. FONTOSNAK TARTJA, hogy az országspecifikus jelentések a továbbiakban is megbízható és átlátható elemzések alapján készüljenek, az időbeli és az országok közötti következetesség révén biztosítva az egyenlő bánásmódot.