Európai Unió : hírek magyarul

A Tanács 2016. március 16-án megállapodott arról, hogy az Unió költségvetéséből forrásokat használjanak fel annak a vészhelyzeti támogatásnak a finanszírozására, amelyet az EU Görögországnak és azoknak a tagállamoknak nyújt, amelyeket szintén különösen súlyosan érint a menekültválság. 

A Bizottság 2016. március 9-én nyújtotta be a vonatkozó, 1. sz. költségvetés-módosítási tervezetet. A tervezetnek megfelelően a Tanács 100 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat és 80,2 millió EUR összegű kifizetési előirányzat rendelkezésre bocsátásáról döntött a 2016. évi uniós költségvetés terhére.

„Ez a döntés lehetővé teszi az EU számára, hogy kielégítse a menekültek tömeges beáramlásából adódó azonnali és sürgős finanszírozási igényeket. A lehető legrövidebb időn belül szeretnénk javítani az Unióban a migránsok humanitárius körülményeit. Ez az uniós vészhelyzeti támogatási mechanizmus lényege”– mondta Jeroen Dijsselbloem, holland pénzügyminiszter, a Tanács elnöke.

A Tanács által jóváhagyott források az EU többéves pénzügyi keretének 3. fejezetén (Biztonság és uniós polgárság) belüli átcsoportosítás révén állnak rendelkezésre. A változó igények függvényében a Bizottság további javaslatokat tehet annak érdekében, hogy biztosított legyen a súlyos humanitárius válsággal – így például a hozzájuk érkező menekültek nagy számával – szembesülő országoknak nyújtott vészhelyzeti támogatás finanszírozása. 

A Bizottság becslései szerint a menekültválsághoz kapcsolódóan 2016-ban mintegy 300 millió euró, 2017-ben és 2018-ban pedig további 200–200 millió euró összegű vészhelyzeti támogatásra lesz szükség. 

Az 1/2016. sz. költségvetésmódosítás-tervezet elfogadásával a Tanács egyúttal jóváhagyta az Europolon belül létrehozott, a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó központ (Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja) személyi állományának bővítését is. A bővítésre azért van szükség, hogy a 2015. november 13-i párizsi terrortámadásokat követően az ügynökség központi szerepet tölthessen be abban a küzdelemben, amelyet az EU folytat a terrorizmus ellen. 

Következő lépések 

Az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia az 1/2016. sz. költségvetésmódosítás-tervezetet. Ha a Parlament elfogadja a Tanács álláspontját, a költségvetés-módosítás elfogadásra kerül. Ha Parlament módosítja a tervezeteket, akkor egy háromhetes egyeztetési időszak veszi kezdetét. 

Háttérinformációk

Az 1/2016. sz. költségvetésmódosítás-tervezet jóváhagyására azért volt szükség, mert az intézmények 2016. március 15-én létrehoztak egy uniós vészhelyzeti támogatási mechanizmust. A Tanács még ugyanaznap aktiválta is ezt az új eszközt, hogy segítsen Görögországnak és más tagállamoknak kezelni a menekültek beáramlása miatt kialakult helyzetet.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) nyugtázta azt az ideiglenes megállapodást, amely 2016. március 15-én jött létre a holland elnökség és az Európai Parlament képviselői között a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri halászatára vonatkozó többéves tervvel kapcsolatban. A megállapodás részleteit a Corepernek kell megerősítenie a következő hetekben.

Martijn van Dam holland mezőgazdasági miniszter a megállapodásról szólva elmondta: „ez lesz az első új típusú többéves halászati terv a közös halászati politika 2013-as reformja óta. A halászati terv teljes mértékben összhangban van e nagy jelentőségű reform elveivel. Az új halászati tervvel kapcsolatban elért megállapodás megnyitja az utat az előtt, hogy más földrajzi területekre vonatkozóan is ugyanezt a mintát követő többéves halászati terveket dolgozzunk ki. Elsőként az Északi-tengerre vonatkozó többéves halászati tervet fogjuk megújítani.” A miniszter elismerését fejezte ki a korábbi elnökségek által elvégzett munkával, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a megállapodás elérésére irányuló kiváló együttműködésével kapcsolatban. 

Az új terv a közönséges tőkehal balti-tengeri állományaira vonatkozó jelenlegi, 2007 óta hatályban lévő gazdálkodási terv helyébe lép, ám azzal ellentétben több fajra – így a közönséges tőkehal mellett a hering- és a sprattállományokra – is kiterjed. Ez utóbbi fajokra eddig nem vonatkozott gazdálkodási terv. 

A terv célja, hogy biztosítsa ezen állományok fenntartható kiaknázását és a halászati lehetőségek stabilitását, ugyanakkor azt is, hogy az erőforrásokkal való gazdálkodás a legfrissebb tudományos ismereteken alapuljon. Az új halászati terv a földrajzi területet legjobban ismerők bevonására épít, hiszen ők lesznek azok, akik regionális szinten az érintett halászati tevékenység jellegzetességeihez igazíthatják az intézkedéseket. 

Ez a terv már a többéves halászati gazdálkodási tervek új generációjába tartozik. Az új gazdálkodási tervek a megújított közös halászati politika fontos operatív eszközei.   

A következő lépések 

Azt követően, hogy a Coreper jóváhagyja a rendelettervezetet, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek kell hivatalosan elfogadnia a rendelet végleges szövegét, majd pedig azt kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.   

Háttér

A Bizottság 2014 októberében terjesztette elő a több faj balti-tengeri állományaira vonatkozó halászati tervről szóló rendeletre irányuló javaslatát. A Tanács 2015. április 20-án fogadta el az általános megközelítését, az Európai Parlament pedig 2015. április 28-án szavazott a javaslatra vonatkozó módosításokról.

A Törökországból érkezőknek a betelepítését önkéntes alapon és nem kényszer alapján rendezné a miniszterelnök.

Ma van a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja. 

Annak ellenére, hogy szerte a világban számos pozitív lépés történt a faji megkülönböztetés felszámolása érdekében, még mindig komoly akadályokba és kihívásokba ütközünk.  

Múlt év szeptemberében a világ és Európa vezetői elfogadták az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjét, vállalva, hogy közösen küzdenek azért, hogy a világon mindenhol megszűnjön a szegénység és megvalósuljon a fenntartható fejlődés. Ezzel szemben napjainkban egyre súlyosabb nehézségekkel kell szembenéznünk a globális gazdasági válság, a migráció, a terrorizmus, a szegénység és a fokozódó egyenlőtlenségek kapcsán. 

Ezek a nehézségek leginkább azokat sújtják, akiknek már eddig is hátrányos megkülönböztetést kellett elszenvedniük bőrszínük, faji hovatartozásuk, származásuk, kasztba tartozásuk, illetve etnikai származásuk vagy nemzetiségük miatt. Az Európai Unió továbbra is azon fáradozik, hogy megszűnjön a megkülönböztetés minden formája Európán belül és az egész világon egyaránt annak érdekében, hogy mindenki kivétel nélkül és korlátozásoktól mentesen érvényesíthesse emberi jogait és alapvető szabadságait. Az EU emellett határozottan küzd a gyűlöletbeszéd ellen is. Minden ember egyenlő méltósággal születik és joga van ahhoz, hogy érvényesítse az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogait.   

A nemzetközi nap alkalmából az Európai Unió ismételten felszólít minden államot, hogy váljon részes felévé a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezménynek, amennyiben ezt még nem tette meg. Ha meg akarjuk akadályozni és fel akarjuk számolni a faji megkülönböztetést, elszántan és eredményesen kell fellépnünk nemzeti, regionális és nemzetközi szinten egyaránt.   

Az Európai Unió továbbra is szorosan együtt fog működni valamennyi partnerországával, a regionális és nemzetközi szervezetekkel, valamint a civil társadalommal, hogy a világon mindenhol megszűnjön a faji megkülönböztetés.

Jó estét kívánok mindenkinek! A háromoldalú szociális csúcstalálkozó hasznos ülésén vagyunk túl. Örülök, hogy megváltoztattuk a formátumot, mert így megfelelő távolság van e találkozó és az Európai Tanács ülése között. Az új körülmények között jobban figyelembe tudjuk venni a szociális partnerek véleményét. Úgy hiszem, mindenki örömmel fogadta az oldottabb légkört, amely érdemi eszmecserét tett lehetővé.

Mai témánk a munkahelyteremtés és az inkluzív növekedés volt. Az Európai Unióban korántsem vészterhes a helyzet – az átlagos munkanélküliségi ráta mostanra kilenc százalék alá csökkent. Ugyanakkor továbbra is komoly problémákkal kell megküzdenünk, ezért a fellendülésnek folytatódnia kell. E tekintetben elengedhetetlenül fontos, hogy végrehajtsuk a gazdaságaink növekedési potenciálját fellendítő reformokat. Meg kell mutatnunk, hogy a jólét valóban visszatérőben van. Verseny ez mind az idővel, mind a populistákkal szemben.

A migrációs válság mindannyiunkat érint, de a szociális partnerek vívják a valódi elővédharcot. Ezért ma arról tárgyaltunk, hogy miként védhetjük meg népeinket a jelenlegi válság negatív hatásaitól, miközben teljesítjük a kötelességünket azokkal szemben, akik nemzetközi védelmet kérnek. Örömmel jelenthetem ki, hogy a partnerek a mai napon nem csupán aggályaikat hozták a tárgyalóasztalhoz, hanem konstruktív ötleteiket is. Megvizsgáltuk a menedékkérők munkaerőpiaci integrációjának lehetőségeit és kihívásait.

Szavaimat az Európai Tanács holnapi és pénteki, migrációval foglalkozó üléséhez kapcsolódó megjegyzésekkel szeretném zárni. Először is – a csúcstalálkozó célja világos: megállapodást kell kötnünk a Törökországgal folytatott együttműködésünk megerősítése érdekében, hogy megfékezzük az onnan Európába irányuló menekültáramlatot. Ugyanakkor mind az utóbbi tíz napban folytatott tárgyalásaim, mind tegnapi nicosiai és ankarai látogatásaim azt bizonyították, hogy további kemény munkára van szükség ahhoz, hogy olyan megállapodásra jussunk, amely a 28 uniós tagállam mindegyikének és Törökországnak egyaránt megfelel.

Másodszor – számos olyan problémát kell megoldanunk, amellyel kapcsolatban jelenleg is folyik a munka. Ezek közül a legfontosabb – és amellyel kapcsolatban nem tudunk és nem fogunk kompromisszumot kötni – az, hogy feltétlenül tiszteletben kell tartanunk az európai és nemzetközi jogot. Ez elengedhetetlen. Európa enélkül nem lenne többé Európa.

Végül, bár mindannyian arra összpontosítunk, hogy miképpen lehet szorosabbra fűzni együttműködésünket Törökországgal a migráció kérdésében és azon túlmenően, nem szabad megfeledkeznünk a tágabb perspektíváról sem. Bármennyire is kedvező egy ilyen megállapodás és bármilyen nagy változást is lesz képes előidézni, magában nem lesz elég a migrációs válság megoldására. Ugyanakkor hozzá tud járulni ahhoz – ahogy hozzá is kell járulnia. Ezért nem hagyatkozhatunk kizárólag erre a megállapodásra, és ezért kell elkötelezettnek maradnunk egy közös átfogó európai stratégia mellett, amely túlmutat Törökországon. Köszönöm figyelmüket.

Tisztelt Kollégák!

Az Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülésén, a török miniszterelnökkel tartott találkozónkat is beleértve, a központi témát – a 10 nappal ezelőtt tartott üléshez hasonlóan – ismét a migrációs válság fogja jelenteni.

Március 7-i ülésünkön Törökország új javaslatot terjesztett elő az EU és Törökország közötti együttműködés elmélyítésére vonatkozóan, de ezt túl későn kaptuk kézhez, ezért ott és akkor nem született közös döntés a javaslatról. Önök ehelyett azzal bíztak meg, hogy a nyilatkozatunkban körvonalazott több elv alapján készítsem elő a megállapodást. A cél egyértelmű: olyan megállapodásnak kell születnie, amely a 28 tagállam és török partnereink számára is elfogadható. A munka jó ütemben halad, de sok még a tennivaló.

Munkatársaimat arra kértem, hogy még a mai napon terjesszék elő a nagyköveteknek az EU–Törökország együttes nyilatkozat első teljes tervezetét, hogy továbbléphessünk a múlt heti ülésünkön felvetett problémás kérdések megoldását célzó megbeszéléseinkben. Ahhoz, hogy meg tudjuk kötni a megállapodást, még sok kérdést kell rendeznünk. Rendkívül fontos, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek mind az uniós jogot, mind a nemzetközi jogot tiszteletben tartják. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy miként vehetnénk elejét annak, hogy új tengeri és szárazföldi útvonalak nyíljanak meg az irreguláris migránsok előtt Törökországból az Unióba. Emellett készen kell állnunk arra, hogy segítséget nyújtsunk Görögországnak az új visszaküldési mechanizmus gyakorlati végrehajtásához az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalon keresztül, illetve szükség esetén a tagállamoktól érkező közvetlen támogatások révén is.

Kiemelten fontos feladat megvizsgálni azt is, hogy miként gyorsíthatnánk fel a 3 milliárd euró folyósítását a Törökországban tartózkodó és ideiglenes védelemben részesülő szír állampolgárok megsegítésére. Ugyanígy a migránsoknak az Unión kívülről történő önkéntes áttelepítésére vonatkozó részletes szabályokat is meg kell vitatnunk.

Az ülés előkészítésként tegnap intenzív megbeszéléseket folytattam Nicosiában és Ankarában. Ami a csatlakozási folyamatot illeti, meggyőződésem, hogy megoldást kell találnunk arra, hogy milyen módon tudnánk kihasználni az EU és Törökország közötti – a migráció kérdésén messze túlnyúló – kapcsolatok felfrissítésének folyamatát arra, hogy ez a folyamat egyúttal lehetőséget adjon a ciprusi helyzet rendezésére irányuló tárgyalások támogatására is. Csak akkor tudunk továbblépni, ha ezt lehetővé tesszük.

Befejezésül ismertetném a tervezett programot. Csütörtökön az ülést 16 órakor, az Európai Parlament elnökével tartott szokásos eszmecserével kezdjük, amit a közös fénykép elkészítése követ. A délutáni munkaülésünket – amint az a tavaszi üléseinken szokásos – az EU gazdasági helyzetéről, a strukturális reformok tagállami végrehajtásáról, valamint az európai szemeszter prioritásainak meghatározásáról szóló megbeszéléssel kezdjük. E megbeszélésre az Európai Központi Bank elnöke is csatlakozni fog hozzánk. A megbeszélés végén elfogadjuk a napirend e részére vonatkozó következtetéseket. Szeretném kihasználni ezt a munkaülést arra is, hogy jóváhagyjuk az éghajlatváltozásról és az energiabiztonságról szóló következtetéseinket is.

A munkavacsora során átfogó vitát fogunk tartani a migráció kérdéseiről, valamint az EU és Törökország közötti kapcsolatokról. Amellett, hogy közös álláspontot alakítunk ki az EU–Törökország megállapodással kapcsolatban, át kell tekintenünk azt is, hogyan alakul a helyzet a nyugat-balkáni útvonalon egyrészt azt követően, hogy az elmúlt héten közös döntést hoztunk az irreguláris migrációs áramlások megszüntetéséről, másrészt arra irányuló erőfeszítéseink nyomán, hogy nagymértékben megnöveljük a humanitárius célokra nyújtott segítségünket, nem utolsósorban Görögország számára. Péntek reggel 10 órakor az uniós állam-, illetve kormányfők munkareggelin vesznek részt Davutoğlu miniszterelnökkel, az EU–Törökország nyilatkozat elfogadása céljával. A tervek szerint ezzel a megbeszéléssel ér majd véget a program. A brüsszeli találkozás reményében,

Az Európai Tanács tagjai a mai napon találkoztak a török partnerükkel. 2015 novembere óta ez volt a harmadik olyan találkozó, amelynek témája Törökország és az EU kapcsolatainak elmélyítése és a migrációs válság kezelése volt.

Az Európai Tanács tagjai őszinte részvétüket fejezték ki Törökország népének a vasárnapi ankarai pokolgépes merénylettel kapcsolatban. Határozottan elítélték ezt a szörnyű tettet és újólag megerősítették, hogy továbbra is támogatják a terrorizmus elleni küzdelem minden formáját.

Törökország és az Európai Unió újfent megerősítette a 2015. november 29-én elindított közös cselekvési terv végrehajtása iránti kötelezettségvállalását. E tekintetben már eddig is jelentős eredmények születtek: Törökország többek között megnyitotta munkaerőpiacát az átmeneti védelemben részesülő szíriaiak előtt, új vízumkövetelményeket vezetett be a szíriai és más állampolgárokkal szemben, fokozta a török parti őrség és a rendőrség biztonsági erőfeszítéseit és az információcserét. Az Európai Unió pedig megkezdte a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében nyújtott 3 milliárd euró konkrét projektekre történő rendelkezésre bocsátását, és a vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások terén is haladt a munka, ideértve azt is, hogy múlt decemberben megnyitották a 17. tárgyalási fejezetet. 2016. március 7-én Törökország hozzájárult egyrészről ahhoz, hogy minden olyan, nemzetközi védelemre nem szoruló migránst, aki Törökországból jutott át Görögországba, azonnal visszaküldjenek Törökországba, másrészről vállalta, hogy a török felségvizeken elfogott minden irreguláris migránst visszafogad. Törökország és az Európai Unió megállapodott arról is, hogy tovább bővítik az embercsempészek elleni intézkedéseiket, valamint üdvözölték, hogy a NATO megkezdte tevékenységét az Égei-tengeren. Törökország és az EU ugyanakkor elismeri, hogy további, gyors és határozott erőfeszítésekre van szükség.

Annak érdekében, hogy ellehetetlenüljön az embercsempészek üzletszerű tevékenysége, és hogy a migránsok számára olyan alternatíva álljon rendelkezésre, amelynek során nem kell kockára tenniük az életüket, az EU és Törökország a mai napon úgy határozott, hogy véget kell vetni a Törökország felől az EU-ba irányuló irreguláris migrációnak. E cél elérése érdekében a következő újabb intézkedésekről állapodtak meg:

1. A Törökországból a görög szigetekre 2016. március 20. után újonnan átkelő összes migránst visszaküldik Törökországba. A visszaküldés az uniós és a nemzetközi joggal teljes összhangban történik majd, ennek megfelelően semmiképp nem kerül majd sor kollektív kiutasításra. A vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásával valamennyi migráns védelemben fog részesülni. Ez ideiglenes és különleges intézkedés lesz, amelyre az emberi szenvedés megszüntetése és a közrend helyreállítása érdekében van szükség. A görög szigetekre érkező migránsokat megfelelően regisztrálni fogják és a menedékjog iránti kérelmeket a görög hatóságok - az ENSZ menekültügyi főbiztosságával együttműködésben - a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel összhangban, egyénileg fogják feldolgozni. Azokat a migránsokat, akik nem nyújtanak be menedékjog iránti kérelmet, illetve akiknek a kérelmét az említett irányelvvel összhangban megalapozatlannak vagy elfogadhatatlannak találják, vissza fogják küldeni Törökországba. Törökország és Görögország az uniós intézmények és ügynökségek támogatásával meg fogják tenni a szükséges lépéseket és megkötik a szükséges kétoldalú megállapodásokat - ideértve a török tisztviselőknek a görög szigeteken, valamint a görög tisztviselőknek Törökországban való, 2016. március 20-tól kezdődő jelenlétére vonatkozóakat is - a kapcsolattartás biztosítása és ezáltal ezen intézkedések zökkenőmentes végrehajtása érdekében. Az irreguláris migránsok visszaküldésének műveleti költségeit az EU viseli.

2. A Törökországba visszaküldött minden egyes szír migránsért egy másik szírt telepítenek át Törökországból az EU területére, figyelembe véve a menekültek kiszolgáltatottsága mértékének megállapítására szolgáló ENSZ-kritériumokat. A Bizottság, az uniós ügynökségek és más tagállamok, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának segítségével létrejön egy olyan mechanizmus, amellyel a visszaküldések elindításának napjától biztosítható ezen elv alkalmazásának megkezdése. Előnyt fognak élvezni azok a migránsok, akik korábban nem léptek be szabálytalanul az EU területére, illetve nem kísérelték meg azt. Az EU részéről az e mechanizmus keretében végrehajtott áttelepítés mindenekelőtt a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2015. július 20-án elfogadott következtetésekben szereplő tagállami kötelezettségvállalások teljesítésével fog megvalósulni, melyből 18 000 férőhely rendelkezésre bocsátása várat még magára. Amennyiben az áttelepítés keretében további férőhelyekre lesz szükség, azt további 54 000 fő erejéig hasonló önkéntes megállapodásokkal kell megoldani. Az Európai Tanács tagjai üdvözlik, hogy a Bizottság javaslatot kíván benyújtani a migránsok Unión belüli áthelyezéséről szóló, 2015. szeptember 22-i határozat módosítására, lehetővé téve, hogy a migránsoknak az EU határain kívülről történő áttelepítésére vonatkozóan ezen megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel csökkenteni lehessen az említett határozat keretében még ki nem osztott férőhelyeket. Amennyiben ezen intézkedések révén nem lehet véget vetni az irreguláris migrációnak, és a visszaküldött személyek száma megközelíti a fenti számokat, e mechanizmus felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a visszaküldött személyek száma meghaladja a fenti számokat, a mechanizmus alkalmazása véget ér.

3. Törökország minden szükséges intézkedést megtesz annak megelőzése érdekében, hogy a Törökországból az EU-ba irányuló illegális migráció újabb tengeri vagy szárazföldi útvonalai nyíljanak meg, és e célból együttműködik a szomszédos államokkal és az EU-val.

4. Amint megszűnnek a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépések, vagy legalábbis jelentősen és tartósan lecsökken a számuk, működésbe lép egy önkéntes humanitárius befogadási rendszer. Az EU tagállamai önkéntes alapon vesznek részt a rendszerben.

5. Minden részt vevő tagállam viszonylatában sor fog kerülni a vízumliberalizációs menetrend végrehajtásának felgyorsítására annak érdekében, hogy a török állampolgárok tekintetében legkésőbb 2016 júniusának végéig megszűnjön a vízumkötelezettség, amennyiben valamennyi követelmény teljesül. Törökország e célból megteszi az ahhoz szükséges lépéseket, hogy teljesítse a fennmaradó követelményeket, és így a Bizottság a követelményeknek való megfelelés szükséges értékelését követően április végéig megfelelő javaslatot terjeszthessen elő, amelynek alapján az Európai Parlament és a Tanács meghozhatja a végső döntést.

6. Az EU - Törökországgal szoros együttműködésben - még jobban felgyorsítja a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében első lépésként elkülönített 3 milliárd EUR folyósítását, és március végéig megkezdi további, Törökország által rendelkezésre bocsátott információk alapján meghatározott projektek finanszírozását az átmeneti védelem alatt álló személyek javára. A felek egy héten belül közösen meghatározzák a menekültek támogatását célzó első, különösen az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúrák és az élelmezés területét érintő, illetve egyéb megélhetési költségekkel kapcsolatos projekteket, melyek az eszköz segítségével késedelem nélkül finanszírozhatók. Amint ezek a források közel teljes mértékben felhasználásra kerülnek, és feltéve, hogy az említett kötelezettségvállalások teljesülnek, az EU 2018 végéig további 3 milliárd EUR összeget mozgósít az eszköz feltöltésére.

7. Az EU és Törökország üdvözölte a vámunió továbbfejlesztése terén folyó munkát.

8. Az EU és Törökország ismételten kifejezték elkötelezettségüket az iránt, hogy a 2015. november 29-i közös nyilatkozatukban foglaltaknak megfelelően új lendületet adjanak a csatlakozási folyamatnak. Üdvözölték azt is, hogy 2015. december 14-én megnyitották a 17. fejezetet és úgy határoztak, hogy következő lépésként a holland elnökség ideje alatt megnyitják a 33. fejezetet is. A felek üdvözölték továbbá, hogy a Bizottság áprilisban javaslatot nyújt majd be a fejezet megnyitására vonatkozóan. A meglévő szabályokkal összhangban és az egyes tagállamok álláspontjának sérelme nélkül fel fogják gyorsítani a további fejezetek megnyitásának előkészítését is.

9. Az EU és tagállamai együtt fognak működni Törökországgal minden olyan közös törekvésben, amely a Szírián belüli humanitárius helyzet javítására irányul - különösen bizonyos szír-török határ menti területeken -, és amelynek célja lehetővé tenni, hogy a helyi lakosság és a menekültek biztonságosabb övezetekben élhessenek.

A fenti elemek mindegyike tekintetében párhuzamosan kell előrelépést elérni, és az előrehaladást közösen figyelemmel kell kísérni.

Az EU és Törökország a 2015. november 29-i együttes nyilatkozatnak megfelelően úgy határozott, hogy szükség esetén ismét találkozót tartanak.

Mirza
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
A "Dublin III"rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára a nemzetközi védelmet kérelmező személy biztonságos harmadik országba küldését, függetlenül attól, hogy a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamról vane szó, vagy egy másik tagállamról

Ruijssenaars és Jansen
Szállítás
A nemzeti hatóságok általános felügyeletet gyakorolnak a légi utasok jogainak biztosítása érdekében, nem kötelesek azonban egyéni panaszok nyomán eljárni

Mc Fadden
SERV
Szpunar főtanácsnok álláspontja szerint a nyilvánosság számára ingyenes WiFihálózatot kínáló bolt, bár vagy hotelüzemeltetők nem felelősek az e hálózat felhasználója által elkövetett szerzői jogi jogsértésért

The new “Privacy Shield” framework on EU-US transfers of personal data by private firms, which is to replace the former "Safe Harbour" one, will be debated by Civil Liberties Committee MEPs in a hearing on Thursday afternoon. Austrian citizen Max Schrems, whose court case against facebook led to Safe Harbour's downfall, the US lead negotiator, the EU Data Protection Supervisor, representatives from the Article 29 Working Party, the European Commission and others will all be quizzed on the deal.
Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs

Source : © European Union, 2016 - EP

A csütörtök-pénteki újabb migrációs csúcstalálkozó előtt már nem is a migráció tűnik a legnagyobb problémának.

Minden új, a görög szigetekre illegális úton érkező migránst vissza fognak küldeni Törökországba, akiknek a menedékjogi kérelmét a görög hatóságok az uniós szabályokkal összhangban elutasították – áll az EU-török megállapodás BruxInfo birtokába került tervezetében, ami az áttelepítéssel, a török vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások felgyorsításával, és az új pénzügyi támogatással összefüggő rendelkezéseket is tartalmaz.

Az uniós intézmények meggyőződése, hogy a csütörtökön a tagállamok vezetői elé kerülő EU-török menekültterv jogilag megáll a lábán, mert szavatolja a görög szigetekre érkező személyek menedékjogi kérelmének benyújtását és egyedi elbírálását. A szír menekültek Törökországból történő közvetlen áttelepítése önkéntes lesz, és nem jelenthet plusz terhet a tagállamok által eddig elfogadott menekültkvótákhoz képest.

To dissuade refugees from putting their lives at risk by entrusting them to people smugglers, EU consulates and embassies should be allowed to issue humanitarian visas to persons seeking international protection, said Civil Liberties Committee MEPs voting on an update of the EU Visa Code on Wednesday. These visas would enable holders to enter the country issuing the visa in order to apply for asylum.
Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs

Source : © European Union, 2016 - EP

2016. március 14-én az EU képviselői Brüsszelben ünnepélyesen aláírták a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozó, Peruval létrejött megállapodást. A megállapodást az EU részéről Bert Koenders holland Európa-ügyi és külügyminiszter, egyben a Tanács elnöke, valamint Dimítriosz Avramópulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos, Peru részéről pedig Ana María Sánchez de Rios külügyminiszter írta alá.  

Az aláírás Ollanta Humala perui elnök és Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő jelenlétében zajlott. 

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé Peru területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére Peru állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.  

Bert Koenders holland külügyminiszter, a Tanács elnöke így nyilatkozott: „Ezzel a megállapodással szorosabbá fűzzük az uniós tagállamok és Peru közötti politikai és gazdasági együttműködést. A megállapodás lehetővé teszi azt is, hogy az egyes emberek között egyre több kapcsolat jöjjön létre, és ezzel megerősíti a Peru és Európa közötti kötelékeket.”  

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az Unió, illetve Peru adott állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével.  

A megállapodás megkötéséről szóló határozat szövegét megküldik az Európai Parlamentnek, mivel a megkötéshez a Parlament egyetértése is szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2016. március 15-én megkezdődik.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok lesznek alkalmazandók.

Az EU menekültügyi rendszere képtelen megbirkózni a migránsok egyre növekvő számával, ezért a dublini szabályok radikális átalakítására van szükség, mondták szerdán az EP állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) képviselői. Javaslatuk szerint a menekültügyi kérelmeket egy központi rendszerben kellene begyűjteni és szétosztani. A tagállami kvótákat is magában foglaló rendszer az úgynevezett hotspot-okra épülne, az Európába érkező menekülteket ugyanis innen osztanák szét.
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Google, Apple, Inter-IKEA Group and McDonald's would welcome more clarity and certainty about their tax liabilities in the EU, but they are concerned about the administrative compliance costs and reluctant to see tax data being made public. So said their representatives at a public hearing, held by Parliament's Special Committee on Tax Rulings II on Tuesday, to elicit their views on recent and upcoming proposed legislation on corporate tax.
Special Committee on Tax Rulings and Other Measures Similar in Nature or Effect (TAXE 2)

Source : © European Union, 2016 - EP

Dextro Energy kontra Bizottság
Környezet és fogyasztók
The General Court confirms that a number of health claims relating to glucose may not be authorised

The Body Shop International kontra OHMI - Spa Monopole (SPA WISDOM)
Szellemi és ipari tulajdon
The Body Shop cannot register ‘SPA WISDOM’ as a Community trade mark