A Tanács 2017. július 17-én újabb 16 személyt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére. Az EU – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós törekvéssel összhangban – azért vette fel ezt a tizenhat személyt az említett jegyzékre, mert szerepük volt abban, hogy Szíriában vegyi fegyvereket fejlesztettek ki és vetettek be a polgári lakossággal szemben. A jegyzékre most felvettek közé tartozik nyolc magas rangú katonai vezető és nyolc tudós, akik mindannyian elősegítették a vegyi fegyverek elterjedését és szállítását. Az EU már korábban – például legutóbb 2017. március 4-én – is hozott korlátozó intézkedéseket magas rangú katonai vezetőkkel szemben vegyi fegyverek használata miatt.
A Tanács mai határozatával 255-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben amiatt vezettek be utazási tilalmat és amiatt fagyasztották be vagyoni eszközeiket, mert felelősek a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve kapcsolatban állnak ilyen személyekkel.
Ezenfelül az EU 67 szervezetet is sújt vagyoni eszközeik befagyasztásával. A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók szélesebb köréhez tartoznak a következők: olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank Unióban találhatóvagyoni eszközeinek befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek a belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak. E szankciók hatályát legutóbb 2017. május 29-én hosszabbították meg, és 2018. június 1-jéig vannak érvényben.
Az Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ENSZ-ben jóváhagyott keretek között tartós politikai megoldás szülessen a szíriai konfliktus rendezésére. Ahogyan az a 2017 áprilisában elfogadott, a Szíriára vonatkozó uniós stratégiában is szerepel, az Uniónak meggyőződése, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai úton, ezért határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a szíriai felek genfi párbeszédét.
Az EU vezető adományozóként fontos szerepet játszik a szíriai válság kezelését célzó nemzetközi törekvésekben: a konfliktus kezdete óta az EU és tagállamai összesen több mint 9,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius és fejlesztési támogatásra. Mindemellett továbbra is támogatást nyújt ahhoz, hogy a humanitárius segélyeket el lehessen juttatni valamennyi szír polgárhoz, így az ostromlott és más nehezen megközelíthető területeken élőkhöz is. Az EU válaszlépése emellett azon nemzetközi intézmények támogatását is magában foglalja, amelyek az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért való elszámoltathatóság biztosítása érdekében működnek együtt.
Az EU csak akkor tud majd segíteni Szíria újjáépítésében, amikor a konfliktusban érintett szíriai felek a 2254 (2015) sz. ENSZ BT-határozat és a 2012. évi genfi nyilatkozat alapján már megállapodásra jutottak, és ennek eredményeként egyértelműen elindult az átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet folyamata.
A Tanács által elfogadott jogi aktusokat – amelyekben szerepel az érintett személyek neve is – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. július 18-i számában hirdetik ki.
2017. július 17., hétfő
10.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása
14.00 Találkozó Dragan Čović-csal, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagjával
A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma 1998-ban július 17-én került elfogadásra. Ez a nap egyrészt a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás intézményeivel kapcsolatos fejlemények és eredmények ünnepe, másrészt emlékeztet arra, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi szinten folytatnunk kell a munkát annak biztosítása érdekében, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit bíróság elé állítsák és elszámoltassák.
Ennek alkalmából az Európai Unió és tagállamai megerősítik, hogy teljes körűen támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróságot, továbbá a bűncselekmények elkövetésétől való visszatartást, a büntetlenség elleni küzdelmet és az áldozatok jogai védelmének biztosítását szolgáló nemzetközi büntető igazságszolgáltatási rendszer megerősítését.
Az igazságszolgáltatás a megbékélés és a tartós béke megteremtésének egyik alapvető eleme. Igazságszolgáltatás nélkül a leggyalázatosabb bűncselekmények büntetlenül maradnak, az áldozatok nem jutnak jogorvoslathoz, a béke pedig elérhetetlen cél marad, hiszen a büntetlenség újabb gyűlöletet szül, amely bosszúállást és még több szenvedést eredményez.
Az Európai Unió világszerte az egyik legnagyobb támogatója az igazságügyi ágazat reformjának, a bűnüldöző és igazságügyi intézmények megerősítésének, a független és pártatlan igazságszolgáltatás előmozdításának, valamint annak, hogy mindenki számára érvényesüljön az igazságszolgáltatáshoz való jog. 2000 óta 37 millió EUR összegű közvetlen támogatást biztosítottunk a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
Az Európai Unió az átmeneti igazságszolgáltatásra irányuló kezdeményezésekhez, valamint meghatározott országokra vonatkozó nemzetközi igazságszolgáltatási mechanizmusokhoz is támogatást nyújt. Szíria esetében az EU a közelmúltban 1,5 millió EUR összegű forrást biztosított azon nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus számára, amely a Szíriában elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekményekért felelős személyek ellen folytatott nyomozást és e személyek büntetőeljárás alá vonását segíti. Az EU felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy – többek között megfelelő pénzügyi eszközökkel – támogassa ezt a mechanizmust, hogy az a lehető leghamarabb megkezdhesse a munkát és teljesíthesse megbízatását az egyetemesség elvével összhangban és a legmagasabb fokú szakmai színvonalon.
Az Európai Unió továbbra is maradéktalanul támogatja a nemzetközi jogon, az emberi jogokon és az erős nemzetközi intézményeken alapuló többoldalú globális kormányzást. E tekintetben továbbra is elkötelezettek maradunk a büntetlenség elleni küzdelem folytatása és a Római Statútum egyetemes megerősítésének előmozdítása mellett.
2017. július 7., péntek
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.00 Angela Merkel kancellár hivatalos köszöntője
10.30 Kötetlen zártkörű megbeszélés
13.00 Munkaebéd
15.30 Munkaülés
20.30 Vacsora, házigazda: Angela Merkel kancellár
2017. július 8., szombat
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.30 Találkozó Nguyen Xuan Phuc vietnámi miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
10.30 Munkaülés
12.30 Találkozó Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel
13.05 Négyszemközti találkozó Mun Dzse Innel, a Koreai Köztársaság elnökével
13.15 Munkaebéd
15.15 Záróülés
15.30 Találkozó Mauricio Macri argentin elnökkel
2017. július 10., hétfő
17.00 Találkozó a Zöld-foki-szigetek elnökével, Jorge Carlos de Almeida Fonsecával
2017. július 11., kedd
13.30 Találkozó Mihai Tudose román miniszterelnökkel
2017. július 12., szerda
Kijev, Ukrajna
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
19.30 Munkavacsora, házigazda: Petro Porosenko elnök
2017. július 13., csütörtök
Kijev, Ukrajna
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
10.45 Petro Porosenko elnök köszöntője
11.00 Plenáris ülés
12.30 Közös sajtótájákoztató
13.00 Munkaebéd
2017. július 14., péntek
12.45 Találkozó Alekszandar Vucsics szerb elnökkel, majd munkaebéd
14:05 Sajtónyilatkozatok
Tisztelt Miniszterelnök Úr, kedves Sinzó, kedves Jean-Claude, nagy örömmel köszöntöm ma Önöket Brüsszelben, rendkívüli EU-Japán csúcstalálkozónkon. Valójában régóta terveztük ezt: amióta ígéretet tettünk arra, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a G20-ak csúcstalálkozójának előestéjén lezárhassuk a Japán és az Európai Unió között folyó politikai és kereskedelmi megbeszéléseket. Így is történt.
Engedjék meg, hogy röviden kitérjek a politikai kontextusra. Kevesebb mint két héttel ezelőtt, itt, Brüsszelben, az európai vezetők arról tanácskoztak, hogyan védjük meg magunkat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, hogyan egyeztethető össze a szabadkereskedelem és a tisztességes kereskedelem. Természetesen nem Japánra és a folyamatban lévő tárgyalásokra gondoltunk. Népeink – gyakran megalapozott – félelmeit és aggodalmait szem előtt tartva azonban döntéseket hoztunk arról, hogy hogyan javítsuk piacvédelmi eszközeinket. Nem azzal a céllal, hogy Európát elvágjuk a világ többi részétől, hanem hogy képesek legyünk hatékony kereskedelmet folytatni. Mi ugyanis, mint Európai Unió, szilárdan hiszünk abban a politikai célkitűzésben, hogy egy olyan világot alakítsunk ki, amely a nyitottságon, az együttműködésen és a kereskedelmen alapul.
A brexitről folyó tárgyalásokkal összefüggésben hallottunk olyan nyilatkozatokat, hogy nem érdemes az Európai Unió tagjának lenni, mivel a könnyebb az EU-n kívül globális kereskedelmet folytatni. Ma megmutattuk, hogy ez nem igaz. Az EU egyre nagyobb szerepet vállal globális szinten. Tárgyalásokra készül a Déli Közös Piac (Mercosur) országaival, Mexikóval, Új-Zélanddal, Ausztráliával és másokkal.
Vannak, akik azt mondják, visszatér az elszigetelődés és a szétesés ideje, mi viszont megmutatjuk, hogy ez nem így van. A világnak tényleg nem kell száz évet visszalépnie az időben. Éppen ellenkezőleg: nem kell. Ezt bizonyítjuk Japánnal. És tudják, miért volt lehetséges ez a megállapodás? Azért, mert nemcsak közös kereskedelmi érdekekről szól, hanem mindenekelőtt a társadalmaink alapját képező közös értékekről – gondolok itt a liberális demokráciára, az emberi jogokra és a jogállamiságra. Ez a közös értékeink jelentette alap – amely értékeket nem csupán tiszteletben tartunk, de amelyek előmozdítására a stratégiai partnerségi megállapodással kötelezettséget is vállaltunk – tette lehetővé e tárgyalások lezárását. Ami pedig a legfontosabb: senki nem veszít rajta.
Szeretnék még köszönetet mondani Jean-Claude-nak és munkatársainak, valamint a japán tárgyalóknak, kiváló munkájukért. Elismerésem, remek munkát végeztek!
Végezetül engedjék meg, hogy Észak-Koreáról szóljak. Ma megállapodtunk abban, hogy arra sürgetjük a nemzetközi közösséget, hogy erősítse meg azokat az intézkedéseket, amelyek az Észak-Korea nukleáris és ballisztikusrakéta-programjához releváns termékek és technológiák átadásának és e programok finanszírozásának további korlátozását szolgálják. E tekintetben nyomatékosan kérjük, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mielőbb fogadjon el egy új, átfogó határozatot.