A Tanács következtetéseket fogadott el Pakisztánról, melyben kijelentette, hogy az EU-nak egyértelmű érdeke, hogy Pakisztán stabil, biztonságos és demokratikus ország legyen.
Az elmúlt években az EU és Pakisztán a 2012-ben elfogadott ötéves együttműködési terv végrehajtása révén szorosabbra fűzte kétoldalú kapcsolatait. Az EU intenzívebbé tette továbbá a következő kiemelt területekkel kapcsolatos intézményesített párbeszédet: politikai együttműködés, biztonság, emberi jogok, migráció, kereskedelem és energia. Ezenfelül párbeszéd alakult ki olyan új területeken is, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a nonproliferáció és a leszerelés.
Folyamatban van a munka az EU és Pakisztán között egy olyan politikai keret kialakítása céljából, amely az ötéves együttműködési tervet egy új EU–Pakisztán stratégiai együttműködési tervvel váltaná fel.
A Tanács következtetéseket fogadott el az éhínség kockázatának kezeléséről. A következtetésekben megállapította, hogy a humanitárius szükségletek 2017-ben soha nem látott mértéket értek el. Több helyütt krónikus élelmezésbiztonsági válság alakult ki, és négy országban (Jemenben, Északkelet-Nigériában, Szomáliában és Dél-Szudánban) riasztó szintet ért el, mivel ezekben összesen 20 millió embert fenyeget az éhínség kockázata.
A következtetésekben a Tanács emlékeztet arra, hogy az EU és tagállamai csak ebben az évben együttesen több mint 1,2 milliárd EUR humanitárius segítséget nyújtottak az éhínség veszélyének kitett négy országnak, és valamennyi hagyományos és új támogatót további erőfeszítésekre szólít fel. A Tanács mindazonáltal megjegyzi, hogy a finanszírozás csak egy része a megoldásnak. A konfliktusban gyökerező e válságok okozója az ember, ezért a humanitárius segítségnyújtáson túl politikai megoldásokra is szükség van.
A Tanács 2017. július 17-én megállapodott az Ukrajnának biztosítandó ideiglenes autonóm kereskedelmi kedvezményekről. Az intézkedések szeptember végén lépnek hatályba, és három évig lesznek alkalmazandók.
„A mai döntéssel lehetővé tesszük, hogy Ukrajna többet exportáljon az EU-ba. Kötelességünk Ukrajnát támogatni és megerősíteni gazdasági és politikai kapcsolatainkat, az ország területén zajló konfliktusra tekintettel is.”
Sven Mikser, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Észtország külügyminisztereA javaslat célja, hogy javuljon az ukrán exportőröknek az uniós piachoz való hozzáférése, tekintettel Ukrajna nehéz gazdasági helyzetére és a gazdasági reform területén az ország által tett erőfeszítésekre.
E kedvezmények mellett 2016. január 1-je óta ideiglenesen már eddig is érvényben voltak az EU–Ukrajna társulási megállapodással bevezetett kereskedelmi rendelkezések, amelyek 2017. szeptember 1-jén immár hivatalosan is hatályba lépnek.
A mai megállapodás eredményeképpen sor kerülhet a rendelet hivatalos elfogadására. Az Európai Parlament július 4-én elfogadta a szöveget, amelyet azután, hogy a Parlament szeptemberi plenáris ülésen a társ-jogalkotók aláírták, ki kell hirdetni és mihamarabb hatályba kell léptetni.
A Tanács elfogadta az új iraki polgári KBVP-misszió válságkezelési koncepcióját.
A misszió célja, hogy segítse az iraki hatóságokat az iraki biztonsági stratégia polgári vonatkozásainak végrehajtásában. Az uniós szakértők tanácsot és támogatást fognak nyújtani az érintett hatságoknak a kiemelt tevékenységi területeken.
A nemzetbiztonsági stratégia – amellett, hogy felvázol több nemzetbiztonsági fenyegetést, ideértve a terrorizmust, a korrupciót, a politikai instabilitást, valamint az etnikai és vallási polarizálódást – arra irányul, hogy a jogállamiság keretei között a biztonság és a béke megszilárdítására és a konfliktusok megelőzésére képes állami intézményeket hozzon létre.
Válaszul az iraki hatóságok megkeresésére, amelyben támogatást kértek a polgári biztonsági ágazat reformjához, és összhangban a június 19-i tanácsi következtetésekkel, az EU megállapodott arról, hogy előkészít egy Bagdadba küldendő polgári KBVP-missziót. Az új KBVP-misszió elindításának első lépése a válságkezelési koncepció elfogadása, amelyet követően megkezdődnek a misszió telepítésének előkészületei.
A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:
„1. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) változatlanul gyorsítja a nukleáris és ballisztikusrakéta-programjait. Legutóbb 2017. július 4-én lőtt fel egy interkontinentális hatótávolságú rakétát. A Tanács határozottan elítéli ezeket a lépéseket, amelyekkel a KNDK nyíltan megszegi az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata szerinti nemzetközi kötelezettségeit, és súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.
2. A KNDK fellépései aláássák a globális nonproliferációs és leszerelési rendszert, amelyet az Unió évtizedek óta eltökélten támogat, és még inkább szükségessé teszik az Átfogó Atomcsend Szerződés egyetemessé tételét.
3. A Tanács felszólítja a KNDK-t, hogy azonnal, maradéktalanul és feltétel nélkül teljesítse az összes vonatkozó ENSZ BT-határozat szerinti kötelezettségeit, és tartózkodjon minden olyan újabb provokatív lépéstől, amely tovább fokozhatja a feszültségeket a térségben és az egész világon.
4. A KNDK-val szemben alkalmazott uniós szankciórendszer jelenleg a legszigorúbbak közé sorolható. A Tanács – szorosan egyeztetve kulcsfontosságú partnereivel és összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsában folytatott tanácskozásokkal – fontolóra fogja venni további megfelelő válaszlépések megtételét, mindenekelőtt újabb autonóm korlátozó intézkedések bevezetése révén. A Tanács – emlékeztetve a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatra – aggodalmának ad hangot a KNDK-beli rezsim azon tevékenységei miatt, amelyekkel konvertibilis valutát kíván beszerezni a nukleáris és ballisztikusrakéta-programjainak finanszírozásához, és a Tanács ezért minden államot arra szólít fel, hogy tanúsítson éberséget.
5. A Tanács támogatja a Koreai Köztársaság vezető szerepét és a KNDK-hoz intézett azon felhívását, hogy – többek között bizalomépítő intézkedések révén – folytasson hiteles és érdemi párbeszédet a feszültség enyhítésére, valamint a Koreai-félsziget teljes körű, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelésének lehetővé tétele érdekében, továbbá hogy a KNDK hiánytalanul végrehajtsa az összes vonatkozó ENSZ BT-határozatot. Az EU készen áll arra, hogy legfontosabb partnereivel konzultálva támogassa ezt a folyamatot.
6. A Tanács szilárd meggyőződése, hogy a Koreai-félszigeten békés eszközökkel kell megvalósítani a tartós békét és a nukleáris leszerelést. A Tanács újólag megerősíti, hogy az EU a KNDK-val szemben a kritikát is megfogalmazó közeledés politikáját folytatja, amely a nyomásgyakorlást szankciókkal és egyéb intézkedésekkel ötvözi, egyúttal azonban nem zárkózik el a kommunikációtól és a párbeszédtől sem. Az EU kritikát is megfogalmazó közeledési politikája nem öncélú, hanem egy annak előmozdítását szolgáló eszköz, hogy a KNDK maradéktalanul megfeleljen az ENSZ BT-határozatokban foglaltaknak, azaz teljeskörűen, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul felhagyjon nukleáris, tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos és ballisztikusrakéta-programjaival, és hogy előrelépés történjen az aggodalomra okot adó egyéb kérdések tekintetében is. A Tanács sürgeti a KNDK-t, hogy mutasson fel hiteles eredményeket a nukleáris leszerelési kötelezettségei teljesítése terén, ami lehetővé tenné a békés megoldáshoz vezető tárgyalásokat.
7. A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség egységesen lépjen fel e kihívás kezelése érdekében. E tekintetben szorosabban együtt kell működni az EU legfontosabb partnereivel a térségben és az egész világon, többek között fokozott tájékoztatás révén és annak elősegítésével, hogy minden ország teljeskörűen végrehajtsa az ENSZ-szankciókat.
8. A KNDK nukleárisfegyver- és ballisztikusrakéta-programjai elvonják a forrásokat a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló szükséges beruházások és reformok elől, amelyek a teljes lakosság érdekében állnának. Ezzel összefüggésben a Tanács támogatja a Koreai Köztársaság azon törekvését, hogy újrakezdje a két Korea közötti, humanitárius kérdésekről szóló párbeszédet.
9. A Tanács sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a KNDK-beli rezsim folyamatosan és súlyosan megsérti az emberi jogokat, ezért elkötelezett amellett, hogy együttműködjön partnereivel abból a célból, hogy ráirányítsa a figyelmet ezekre a jogsértésekre, biztosítsa a nemzetközi elszámoltathatóságot, és továbbra is nyomást gyakoroljon a KNDK-ra az emberi jogok megsértésének megszüntetése érdekében.”