Húszmilliárd forint fordítható a prototípusfejlesztésre és a forgalomba hozatalra a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében rendelkezésre álló forrásból; az erről szóló pályázatot pénteken tették közzé - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a pályázati felhívás megjelenését követően az MTI-vel.
2015. november 3., kedd
15.00 Találkozó Vilmos Sándor holland királlyal (hivatalos sajtófotó-alkalom)
2015. november 4., szerda
Stockholm
13.00 Találkozó Stefan Löfven svéd miniszterelnökkel
14.20 Közös sajtókonferencia
2015. november 8., vasárnap
Berlin
19.00 Találkozó Angela Merkel szövetségi kancellárral, majd munkavacsora
Der Rat hat in den letzten Wochen mit einer Reihe von Beschlüssen auf die derzeitige Migrationskrise reagiert. Das Ausmaß der Migrationsströme hat gezeigt, dass ein stärker koordinierter Informationsaustausch erforderlich ist.
Daher hat der luxemburgische Vorsitz am 30. Oktober 2015 beschlossen, die integrierte Regelung für die politische Reaktion auf Krisen (IPCR) im "Informationsaustausch-Modus" zu aktivieren. Ziel ist die Überwachung der Entwicklung der Migrationsströme, die Unterstützung der Beschlussfassung und die verbesserte Durchführung der vereinbarten Maßnahmen.
Im Rahmen des Informationsaustausch-Modus sind die Mitgliedstaaten der EU sowie die Organe und einschlägigen Ämter und Agenturen der Union gehalten, über eine gemeinsame Internet-Plattform kontinuierlich aktualisierte Informationen über die Lage vor Ort auszutauschen. Die Kommission und der EAD werden regelmäßig integrierte Analysen der übermittelten Informationen bereitstellen, um eine gemeinsame Beschlussfassung der Mitgliedstaaten und eine zwischen ihnen abgestimmte Krisenreaktion zu erleichtern.
Mit der integrierten EU-Regelung für die politische Reaktion auf Krisen (Integrated Political Crisis Response arrangements/IPCR) wird die Fähigkeit der EU zu raschen Entscheidungen im Fall von schweren Krisen, die politisch auf EU-Ebene bewältigt werden müssen, gestärkt. Die Regelung ist am 25. Juni 2013 vom Rat der Europäischen Union gebilligt worden.
Die IPCR ist flexibel und größenvariabel; sie ermöglicht eine maßgeschneiderte Reaktion der EU auf politischer Ebene und gewährleistet die erforderliche Unterstützung durch die EU-Organe und ‑Dienste im Zusammenhang mit einer Krise und deren Entwicklung. Sie nutzt umfassend die Synergien zwischen den Akteuren und bestehenden Ressourcen, Strukturen und Fähigkeiten.
Die Regelung ist auf das Subsidiaritätsprinzip gestützt und wahrt uneingeschränkt die Zuständigkeiten der Mitgliedstaaten in einer Krisensituation. Sie ersetzt keine der bestehenden sektoriellen Regelungen.
A Tanács az elmúlt hetekben számos döntést hozott a jelenlegi migrációs válságra reagálva. A migrációs áramlatok nagyságrendje világossá tette, hogy koordináltabb információcserére van szükség.
A luxemburgi elnökség ezért 2015. október 30-án úgy döntött, hogy „információcsere” üzemmódban életbe lépteti az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseket. A cél a migrációs áramlatok alakulásának nyomon követése, a döntéshozatal elősegítése és a jóváhagyott intézkedések jobb végrehajtása.
Információcsere-üzemmódban az uniós tagállamok és intézmények, valamint az érintett ügynökségek egy közös internetes platformon keresztül folyamatosan megosztják egymással az érintett területeken fennálló helyzettel kapcsolatos aktuális információkat. A Bizottság és az EKSZ rendszeresen átfogó elemzést tesz közzé a megosztott információkról, hogy elősegítse a közös döntéshozatalt és a tagállamok közötti koordinált válságreagálást.
Az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedésekkel az EU gyorsabban képes meghozni a szükséges döntéseket, amikor olyan nagyobb válsághelyzettel kell megküzdenie, amely uniós politikai szintű válaszlépéseket tesz szükségessé. Az integrált válságreagálási intézkedéseket az Európai Unió Tanácsa 2013. június 25-én hagyta jóvá.
Az integrált válságreagálási intézkedések rugalmasak és skálázhatók, az adott helyzetnek megfelelő reagálást tesznek lehetővé az Unió politikai szintjén, és segítségükkel válsághelyzetben az uniós intézmények és szolgálatok folyamatosan biztosítani tudják a szükséges támogatást. Az érdekelt felek, valamint a meglévő erőforrások, struktúrák és képességek közötti szinergiák teljes körű kiaknázásán alapulnak.
Esetükben is alkalmazandó a szubszidiaritás elve, azaz az intézkedések során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket. Az integrált válságreagálási intézkedések nem lépnek az ágazati szintű hatályos intézkedések helyébe.
Faced with a once in a generation refugee crisis, and a brewing humanitarian disaster in the western Balkans, Germany has stepped up. . . and pledged 45 extension cords.
Berlin’s donation of a few dozen power cables to Croatia has been revealed as part of an attempt by Brussels to pressure member states by demonstrating the deficit between their pledges of help for Europe’s refugees and their actions – and going into excruciatingly granular detail in the process.
Read moreA migránsok soha nem látott számban érkeznek az Európai Unióba, és ez a megnövekedett beáramlás várhatóan tovább folytatódik majd. Az EU a tagállamokkal együtt számos intézkedést hoz a kihívások kezelése érdekében, valamint arra törekszik, hogy hatékony, humanitárius és biztonságos európai migrációs politikát dolgozzon ki. A migrációs áramlások kezelése közös felelősség és mind a származási, mind a tranzitországokra jelentős hatást gyakorol.
EU-Afrika együttműködés
Az EU és a harmadik országok közötti, a migráció és a menekültügy területére vonatkozó kapcsolatok általános keretét 2005 óta a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés adja meg. E megközelítésnek a legutóbb 2012 májusában naprakésszé tett változata kiegészíti az EU kül- és fejlesztési együttműködési politikáját. A megközelítés alapján több együttműködési eljárás van folyamatban az EU és az afrikai országok között, amelyek az alábbi szinteken valósulnak meg:
A migrációról szóló vallettai csúcstalálkozó része az uniós és afrikai országok összefogására irányuló törekvéseknek, melyek célja a partnerség szellemében folyó munka és a kölcsönös kihívások közös megoldása. A csúcstalálkozó célja, hogy az együttműködés érdekében már eddig is folytatott tevékenységekre, valamint az együttműködés már meglévő kereteire építsen, öt kiemelt területre összpontosítva.
A migráció kiváltó okainak kezeléseSzámos oka van annak, hogy a migránsok elhagyják országaikat; többek között a konfliktusok, a politikailag és gazdaságilag bizonytalan helyzet, az emberi jogok megsértése, illetve a szegénység elől menekülnek. A migrációs áramlás csökkentése érdekében az EU törekszik arra, hogy segítséget nyújtson a béke, a stabilitás és a gazdasági fejlődés megteremtéséhez.
Dienstag, 3. November 2015
15:00 Treffen mit Seiner Majestät König Willem-Alexander der Niederlande (Fototermin)
Mittwoch, 4. November 2015
Stockholm
13:00 Treffen mit dem schwedischen Ministerpräsidenten Stefan Löfven
14:20 Gemeinsame Pressekonferenz
Sonntag, 8. November 2015
Berlin
19:00 Treffen mit Bundeskanzlerin Angela Merkel und anschließendes Arbeitsessen
A Magyarországi Evangélikus Egyház több, nagy ívű és kimagasló színvonalú, a szakmai munkát hosszú időre fejlődési pályára állító programot valósított meg „Az egyházi fenntartásban lévő szociális szolgáltatók és intézmények alap- és szakellátási feladatainak fejlesztése” című pályázati kiíráson elnyert európai uniós támogatásnak köszönhetően.
A 391,95 millió forint értékű projekt keretében 115 szakember komplex képzése és 10 db intézményesített szolgáltatás-koordinációs intézményközi együttműködés valósult meg.
A programok között fontos szerepet betöltő intenzív, több részterületre kiterjedő szakmai továbbképzés-sorozat, személyre szabott oktatások és szupervízió volt hivatott a szolgálatban dolgozók munkájának minőségét magasabb szintre emelni annak érdekében, hogy – a nyugat-európai partnerszervezetek jó-gyakorlatait is implementálva – az Evangélikus Diakónia a hazai szociális szférában szinte egyedülálló szolgáltatást nyújtson mind az ellátottaknak, mind hozzátartozóiknak.
A projekt célja volt továbbá a teljes intézményhálózat korszerű, minden szakmai, ellenőrzési és biztonsági szempontot figyelembe vevő, a jogszabályi környezetnek teljes mértékben megfelelő igazgatási rendszerének fejlesztése és megvalósítása. A megrendezett konferenciák és kapcsolódó kiadványok az ellátásban részt vevők, valamint a környezetükben élők tájékoztatását szolgálták, egyben a teljes társadalom érzékenyítését a rászorulók problémáival kapcsolatban.
A pályázat során megvalósított programok az idősgondozás, a fogyatékkal élők ellátása területén, valamint a családon belüli erőszak áldozatait, a szociálisan rászorulókat, valamint a lakhatási krízisbe került és migrációra kényszerült embertársainkat támogató szolgálatok esetében is mérhető, példaértékű eredményeket hoztak annak érdekében, hogy még színvonalasabban gondoskodhassanak azon embertársainkról, akik a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben keresik életük terét, biztonságát, nyugvópontját.
A projekt eredményeként nőtt az ellátás hatékonysága, javult a minősége és a munkatársak munkakörülményei, csökkent az adminisztráció mértéke, ezzel párhuzamosan költségcsökkenés érhető el.
„Az evangélikus diakónia fejlesztése” című projekt 2015. május 15-én vette kezdetét és 2015. október 31-én zárul.
Gearing up for the COP 21 via Flickr (user greensefa)
Former Black Panther, Eldridge Cleaver is reported to have said something along the lines of—if you are not part of the solution then you are part of the problem. Well, unbelievable as it may seem, a group of corporations, apparently at President Barack Obama’s behest, have taken upon themselves to be part of the solution to a problem they are widely seen as being very much a part of. By signing on to the American Business Act of Climate pledge, they are agreeing to variety of green measures designed to slow climate change. Just in time for the Conference of Parties (COP21) in Paris next month.
In the U.S., any discussion involving climate change tends to deteriorate into an argument between two factions—those who feel that climate change is a very real threat to the planet, and those who say it is nothing but a scare tactic. History shows that the former are labeled tree huggers and bleeding heart liberals, and the latter tend to be what’s generically called Big Business. However, both sides do agree on one thing—climate change conferences are, more often than not, a colossal waste of time.
With the announcement of the commitment of American business to fight climate change, the COP21 may just prove to be something more than an exercise in futility—if the participants are serious about this undertaking. So far, governments, keen to avoid a repeat of the disastrous Copenhagen conference, have largely toed the line of pledging to decrease CO2 emissions. Even China and Russia pitched in. On the private sector side however, Exxon Mobil and Chevron , two of the most controversial corporations, were conspicuously absent from the list of companies pledging to act. In fact, 63% of all carbon emissions between 1850 and 2010 were produced by just 90 companies involved in fossil fuels and cement—Exxon has single-handedly emitted 3.2% of historical carbon emissions.
Exxon has stated, in effect, that technology alone can handle the problem. A curious statement from a company that historically has denied that there was a problem of any sort, and worked hard to prove it. Evidently Exxon Mobil has known about the dangers of carbon emissions from the product they were producing since 1977, but has done nothing about it—except to deny, and work in conjunction with tobacco industry warriors in an attempt to cast doubt on the issue. Exxon’s reason for not signing the pledge? According to their CEO, they are not going to take the pledge because they don’t want to “fake it”. He may have a point. If this is to be nothing more than image building, why do it? However, as John Kerry pointed out, the onus rests on the oil and gas sector to encourage governments to adopt carbon limits and voluntarily curb emissions. But why would he single out specifically the O&G sector, when agriculture is just as polluting? Simple, because most economic activity depends on the way electricity is produced. It’s pointless to buy a Tesla if the electricity powering it comes from coal burning.
Consider aluminum production. Ubiquitous aluminum—from beverage containers to the vehicles we drive, it is a large part of our everyday life. Regarded as more eco-friendly than steel, the problem arises when we note that production requires substantially more electricity. However, depending on where in the world it is being produced, this can be a non-issue. According to a recent AluWatch study, producing one ton of aluminum emits 16,5 tons of greenhouse gases. However, those numbers are set to drop if the private and public sector join hands to invest in building renewable energy sources. China, the world’s number one producer of aluminum relies almost entirely on coal to fire up its smelters, while Norway, Iceland and Russia use hydroelectricity, a much greener way of generating power.
Energy companies would do well to study the supply chain behind aluminum production, and develop a similar strategy—in concert with government—working to find a means to shift a good portion of production of oil to the much cleaner natural gas or by ‘going green’, meaning investing in solar, wind or biomass. Should Obama’s newfound corporate friends start a trend, legislators and consumers could very well compel other companies to follow suit. Something for COP21 attendees to consider.
Is the pledge the beginning of something of substance? It is far too early to say, but in order to force industry to toe the line it may be necessary to hit them where it hurts – their bottom lines. Carbon taxes and measurable yardsticks with punitive penalties for failure to meet targets should stay on the table. Admittedly, it is difficult to impose anything resembling a punitive financial penalty on a corporation that can easily buy its way out of any problem. Obama’s pledge falls short of this by allowing participants to set their own benchmarks on their own timetable. It is simply a promise to do better in the future. But it is a start.
Or rather, another start – we have witnessed a multitude of efforts in the past – and we would like to think that COP21 will deliver the best possible agreement.
A Honfoglalás 2000 Egyesület és a Nemzeti Szociáldemokraták több tagja megalakította a Vlagyimir Putyin Baráti Kört. Szerintük Putyin a legtöbbet tette a világbékéért. Az orosz nép értékteremtő kultúráját preferálják a dekadens Nyugat hanyatló világával szemben.