Bruxinfo

Az 1992 óta hatályban lévő, elavult és főleg a 2004-ben és utána csatlakozott országokat hátrányosan megkülönböztető uniós áfaszabályozás átalakítására tett javaslatot csütörtökön az Európai Bizottság. Az újonnan javasolt szabályok nem csak nagyobb rugalmasságot engednek a tagállamoknak, de a kkv-k terheit is csökkentenék.

Magyarországon a kilencedik legmagasabb az EU-n belül a nemteljesítő hitelek aránya, de egy év alatt majdnem öt százalékpontos a javulás – derül ki az Európai Bizottság nemteljesítő hitelek kezeléséről szóló első eredményjelentéséből. 2017 második negyedévében kilenc tagállamban, köztük hazánkban is meghaladta a 10 százalékot a nemteljesítő hitelek aránya.

Az EU-nak jelentős mértékben fokoznia kell pénzügyi forrásait és személyi kapacitásait, ha fel akarja venni a versenyt az orosz propagandával – hangzott el többek között az európai politika Moszkva által történő befolyásolásáról szóló parlamenti vitán. Akadtak azonban olyan képviselők is, akik szerint nincs is bizonyíték az orosz beavatkozásra.

Megkapta szerdán a tagállamok jóváhagyását az a megállapodás, amit még tavaly decemberben kötött a Tanács az EP-vel az egyes országokra jutó teherviselés mértékéről az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszeren (ETS) kívüli szektorokban. Az alku eredményeképpen 2030-ig uniós szinten 30, Magyarországnak pedig 7 százalékkal kell csökkentenie a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest.

Az EU-brit kilépési tárgyalások állása uralta az EP keddi plenáris ülésének vitáját, ahol napirend szerint a decemberi EU-csúcs eredményeiről lett volna főként szó. A Brexit kapcsán Donald Tusknak az az üzenete adta meg az alaphangot, miszerint az EU nyitott az egész kiválási folyamat visszafordítására.

A kedden bemutatott európai műanyag-stratégia értelmében 2030-ig bezárólag az EU piacán minden műanyag-csomagolás újrafelhasználható lesz, csökkenni fog az egyszer használatos műanyagok fogyasztása és a tengerbe eresztett műanyag-hulladék mennyisége.

Bulgáriában a volt király és miniszterelnök és az előző államfő együtt lobbiznak az ország előrejutásáért a következő hat hónapban. Szófia a perifériáról be akar jutni a magba, ezért mindent megtesz a mielőbbi euróbevezetés és schengeni csatlakozás érdekében. Helyszíni riportunk a soros EU-elnökséget adó országról.

Büntetésnek érezné a felzárkóztatási források 2020 utáni drasztikus csökkentését, és minden tőle telhetőt meg fog tenni ennek elkerülése érdekében – jelentette ki csütörtökön Szófiában Bojko Boriszov, bolgár miniszterelnök, aki szerint a 7-ik cikk szerinti eljárás elindítása Lengyelországgal szemben veszélyes precedenst teremtene. Bulgária féléves soros elnöki időszaka alatt nem tervez szavazást a Tanácsban az eljárás elindításáról.

Két program kivételével kényszerűen minden jelenlegi kiadási tételnek csökkennie kell a 2020 utáni uniós keretköltségvetésben, de a Bizottság azon lesz, hogy a kohéziós politikára és a közös agrárpolitikára fordított források megnyirbálása ne érje el a 15 százalékot - közölte a biztosok vitáját összefoglalva Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa, aki azt is világossá tette, hogy Brüsszel májusban európai klíma és/vagy műanyagadót javasolhat a közös bevételek növelésére.

Konkrét intézkedések, így a roaming díjak csökkentésével próbálná a következő hat hónapban visszaadni a nyugat-balkáni országok európai integrációba vetett hitét az EU soros bolgár elnöksége, amely továbbra is konszenzuális döntést keres a menekültügyi szolidaritás kérdésében - közölte a BruxInfóval az ország állandó brüsszeli képviselője. Szófia közben csendben készül hivatalos felvételi kérelme benyújtására az eurózónába.

A 2018-as év fog választ adni arra a kérdésre, hogy az EU 27 tagállama a jövőben is egyszerre lép majd, vagy egyesek közülük "leszakadnak" - jósolta a BruxInfónak egy magas rangú EU-diplomata, aki szerint a migráció, az eurózóna reformja és a következő többéves keretköltségvetés idén egyetlen nagy alkucsomagot alkothat.

Nagy kő esett le egyes EU-vezetők szívéről annak annak hírére, hogy elvi egyetértés jött létre Berlinben egy új nagykoalíciós kormány létrehozásáról. A következő hétéves pénzügyi keret előkészítése és a Nyugat-Balkán európai perspektívájának feltámasztása uralta az Európai Bizottság és a soros bolgár EU-elnökség pénteki szófiai tárgyalásait.

Az Európai Bizottság vezetői szerint az EU nemzeti össztermékének körülbelül 1,2 százalékát kellene fordítani 2020 után a közös kiadásokra, hogy az EU meg tudjon felelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. A nettó befizetők közül Németország nem zárkózott el, Ausztria viszont igen a többletbefizetéstől a következő többéves pénzügyi keretnek szentelt nagyszabású brüsszeli konferencia első napján. Lázár János közölte, Magyarország kész a GNI 1,2 százalékára emelni 2020 után a befizetését a költségvetésbe.

A jogállami elvek súlyos sérülésének egyértelmű kockázata miatt az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi az EU-Szerződés 7-ik cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben. A testületnek az a meggyőződése, hogy a lengyel igazságszolgáltatás 13 törvény elfogadása után a kormányzó többség politikai ellenőrzése alá került. A folyamat elindításához legalább 22 tagállam támogató szavazatára és az Európai Parlament beleegyezésére van szükség.

Az Európai Bizottság elnöke Európa-barát programja és cselekedetei alapján kívánja megítélni a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt részvételével megalakult új bécsi kormányt, és nem lát okot arra, hogy másképpen viszonyuljon hozzá, mint az ugyancsak szélsőjobboldali pártokat a sorai közt tudó más európai kabinetekhez. Sebastian Kurz, az új osztrák kancellár kedd este látogatott Brüsszelbe, hogy eloszlassa az esetleges kételyeket.

A tagállamok bizonyos feltételek mellett a jövőben is fenntarthatnák a villamos energia árszabályozását a háztartási és az ipari fogyasztók esetében, és még a hatósági árak kivezetésére sem kötelezné őket az a politikai megállapodás, amiről hétfő éjszaka egyeztek meg az energiaügyi miniszterek. A Tanács az ún. tiszta energiacsomag négy lényeges eleméről is elfogadta a közös álláspontot, megfigyelők szerint a villamos energiapiac szabályozásánál eléggé felvizezve az eredeti bizottsági javaslatot.

Ha csak Varsó az utolsó pillanatban nem csinál hátraarcot, az Európai Bizottság jövő héten kezdeményezheti Lengyelországgal szemben az EU-Szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás első fokának elindítását. Mateusz Morawiecki, a debütáló lengyel miniszterelnök ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján már szinte kész ténynek vette.

A V4-ek 35 millió euró pótlólagos pénzügyi támogatást nyújtanak egy Olaszország által koordinált projekt megvalósításához, ami a líbiai határvédelem megerősítését célozza. Az összeget testvériesen négy egyenlő részre bontották a V4-ek. Egy EU-diplomata szerint a gesztus javítja a légkört és a szolidaritást, de nem helyettesítheti a négy tagállam menekültek elosztásában való részvételét.

Az első benyomások alapján a tagállami vezetők első érdemi vitája a migráció belső dimenziójáról nem egészen egyeseknek azt az előzetes várakozását igazolta, ami a kötelező menekültkvóták végleges leírására vonatkozott. Egyesek azt szűrték le a mostani vitából, hogy ha júniusig nem sikerül közös nevezőre hozni a tagállamokat a dublini rendszer reformjáról, akkor konszenzus helyett minősített többséggel kell kicsikarni a döntést a kérdésben.

Két évvel az elindítása után az Európai Bizottság december 7-én továbblépett a hazánkkal szemben az ország menekültügyi szabályozása miatt indult kötelezettségszegési eljárásban. A kormánynak két hónapja van a válaszra, itt is érik egy per az Európai Bíróságon.