A holland elnökség 2016. április 19-én informálisan megállapodott az Európai Parlamenttel a tagállamok belföldi vasúti személyszállítási piacainak megnyitásáról és a pályahálózat-működtetők függetlenségének megerősítéséről az infrastruktúra hatékony és megkülönböztetéstől mentes igénybevételének biztosítása céljából. A megállapodás ideiglenes és a Tanács jóváhagyásától függ.
A tárgyaló felek a negyedik vasúti csomag piaci pillérére vonatkozó mindhárom javaslatról megegyeztek, azaz a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseket szabályozó módosított rendeletről, az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló módosított irányelvről és a vasúti vállalkozások elszámolásainak normalizálásáról szóló rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletről.
Az új szabályok az európai vasúti szolgáltatások színvonalát és hatékonyságát hivatottak javítani. További céljuk a beruházások és az innováció ösztönzése és a tisztességes verseny biztosítása a vasúti piacon. A negyedik vasúti csomag műszaki pillérével együtt fontos előrelépést jelentenek az egységes európai vasúti térség kialakítása felé.
Sharon Dijksma, a holland Infrastrukturális és Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára kijelentette: „Az érintettek együttműködésének és rugalmasságának köszönhetően ambíciózus ideiglenes megállapodás született. Miután a tagállamok jóváhagyták ezt a megállapodást, az európai vasúti szolgáltatások színvonala és hatékonysága javulni fog.”
Az elnökség az Állandó Képviselők Bizottságának április 27-i ülésére fogja benyújtani a tárgyalások eredményét, hogy a tagállamok jóváhagyják azt.
A Tanács 2016. március 4-én elfogadta a (KKBP) 2016/318 tanácsi határozatot[1].
A tanácsi határozat a 2017. március 6-ig tartó időszakra meghosszabbítja a korlátozó intézkedéseket 16 személy esetében, valamint módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek a 2014/119/KKBP határozat mellékletében szereplő jegyzékét.
A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2016. március 5-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 60., 76. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2016. március 10-én elfogadta a (KKBP) 2016/359 tanácsi határozatot[1].
A tanácsi határozat 2016. szeptember 15-ig meghosszabbítja a hatályos intézkedéseket, valamint módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét.
A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2016. március 12-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 67., 37. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2016. március 18-án elfogadta a 2011/172/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2016/411 tanácsi határozatot[1]. A tanácsi határozat a 2017. március 22-ig tartó időszakra megújítja a hatályos intézkedéseket.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2016. március 19-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 74., 40. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2016. február 25-én elfogadta a 2012/642/KKBP tanácsi határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/280 tanácsi határozatot[1].
A határozat a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékéből törölt 170 olyan személyt, illetve 3 olyan szervezetet, akit/amelyet a 2012/642/KKBP határozat alapján vettek jegyzékbe. Mindazonáltal a határozat egy évvel meghosszabbítja a hatályos intézkedéseket, többek között a Fehéroroszországgal szembeni fegyverembargót, és négy, a 2012/642/KKBP határozat I. mellékletében említett személy esetében továbbra is fenntartja az utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland, Liechtenstein és Norvégia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2016. február 27-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 52., 30. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
Cette recension d’ouvrages est issue de Politique étrangère (1/2016). Marc Hecker propose une analyse de l’ouvrage de Philippe-Joseph Salazar, Paroles armées. Comprendre et combattre la propagande terroriste (Paris, Lemieux Editeur, 2015, 264 pages).
Philippe-Joseph Salazar, normalien, a étudié la philosophie et la science politique, avant de se spécialiser dans la rhétorique qu’il enseigne à l’université du Cap depuis 1995. Il a publié de nombreux ouvrages dont Mahomet. Récits français de la vie du Prophète (Klincksieck, 2005) et Paroles de leaders (François Bourin, 2011). Son dernier essai, Paroles armées, a obtenu le prix Bristol des Lumières 2015. Cet ouvrage a le mérite de considérer le califat proclamé par Abou Bakr Al-Baghdadi pour ce qu’il est : un puissant mouvement politico-religieux. À ce titre, Salazar démontre brillamment que la communication de cette entité politique vient en appui d’une stratégie de conquête et d’hostilité radicale à tous ceux qui s’opposent au projet califal.
Si cet essai est particulièrement stimulant, il dérange pour au moins trois raisons. Tout d’abord, Salazar décrit l’État islamique de manière séduisante. Ses membres apparaissent comme de valeureux soldats, répondant à l’appel d’un chef – à la fois imam, émir et calife – au charisme indéniable. Ils forment un « peuple djihadiste » uni autour d’un idéal commun. Le djihadisme, nous dit Salazar, est une fraternité. Une fraternité autrement plus solide que celle qui s’affiche sur le frontispice de nos bâtiments publics.
Ensuite, l’auteur de Paroles armées décrit nos gouvernants et responsables sécuritaires comme des incompétents ne comprenant pas le phénomène qu’ils prétendent combattre et commettant de nombreuses erreurs. Le clip « Stop-Djihadisme » produit par le gouvernement français après les attentats de janvier 2015 est présenté comme une « bévue », une « mauvaise imitation ». « Sommes-nous devenus idiots ? », demande Salazar. Non, répond-il, mais nous ne maîtrisons pas les termes de la lutte asymétrique que le califat porte jusqu’au cœur de l’Europe. Salazar critique non seulement la communication gouvernementale face à l’État islamique mais, plus largement, l’ensemble des réponses apportées par les spécialistes du terrorisme. Il consacre par exemple quelques paragraphes au « processus de radicalisation », citant le concept de Bunch of Guys élaboré par Marc Sageman, et commente : « Il n’y a rien à espérer du côté de cette psychosociologie moliéresque. »
Enfin, cet essai dérange car son auteur – contrairement à ce qu’indique le sous-titre – ne propose guère de solutions pour « combattre la propagande terroriste ». Parmi les rares pistes évoquées pour faire face à la rhétorique du califat se trouve l’idée de renoncer à la censure. Il s’agirait, au contraire, de diffuser les revues djihadistes dans les écoles. À charge pour les enseignants de déconstruire les Paroles armées contenues dans des publications telles que Dabiq et Dar A l-Islam.
Pour avoir tenté cette expérience délicate avec des étudiants de Sciences Po, il me semble pour le moins hasardeux de vouloir l’étendre dans les lycées et collèges. Les enseignants sont-ils réellement mieux armés que les gouvernants pour faire face au discours « performatif » de l’État islamique ? Rien ne le prouve. Espérons au moins que le jour où les élèves étudieront la poésie djihadiste dans les classes de littérature, ils n’apprendront pas, en parallèle, à confectionner des explosifs en cours de chimie.
S’abonner à Politique étrangère.
EU Ministers of Justice and Home Affairs meet in Luxembourg on 21 April 2016 to discuss security and border issues. They are also to examine the latest developments concerning migration.
Aiming at informing students and the academic community, in Greece and abroad, on existing & prospective scholarships & grants, the Hellenic Foundation for European & Foreign Policy (ELIAMEP) will systematically collect & publish at this web page, various calls for applications, in the field of social sciences, with emphasis on International & European Studies, Strategic Studies, Political Science, Geopolitics, Geostrategy, Geoeconomy, Political, Diplomatic and Military History and related subjects.
This hub aspires to provide systematic information on scholarships & grants offered by the Greek government, state bodies, endowments and private entities to Greek & non-Greek students in Greece, as well as information on scholarships and grants provided by other states, foreign endowments and private entities to Greek students both in Greece & abroad. Information on such scholarships will refer to all levels of education, i.e. undergraduate, graduate, doctoral, post-doctoral & research level.
This website will be regularly updated & uploaded by Dr. Evangelos Ilias-Tembos, Expert-First Counsellor, Ηellenic Ministry of Foreign Affairs, [European Union & European Defence Policy] & Senior Research Fellow of ELIAMEP & Dr. George Tzogopoulos, PhD Media and Communication Studies, ELIAMEP Website Editor [Media and politics, European public sphere US and EU foreign policies, transatlantic relations]:
2016
2015
Der Rat hat am 21. April 2016 den endgültigen Text einer Richtlinie zur Stärkung der Rechte von Kindern in Strafverfahren angenommen. Die Richtlinie sieht eine Reihe von Verfahrensgarantien für Kinder (d.h. Personen unter 18 Jahren) vor, die der Begehung einer Straftat verdächtigt oder beschuldigt werden. Die in der Richtlinie vorgesehenen Garantien gehen über diejenigen, die bereits für verdächtige und beschuldigte Erwachsene gelten, hinaus.
Eine Kernbestimmung der Richtlinie betrifft die Unterstützung durch einen Rechtsbeistand. Die Mitgliedstaaten sollten sicherstellen, dass verdächtige oder beschuldigte Kinder von einem Rechtsbeistand unterstützt werden, indem ihnen erforderlichenfalls Prozesskostenhilfe gewährt wird, es sei denn, die Unterstützung durch einen Rechtsbeistand ist unter Berücksichtigung der Umstände des Falles nicht verhältnismäßig. Weitere wichtige Bestimmungen der Richtlinie betreffen die Belehrung über die Rechte sowie das Recht auf eine individuelle Begutachtung, eine medizinische Untersuchung und die audiovisuelle Aufzeichnung der Befragung. Ferner sind spezielle Garantien für Kinder während des Freiheitsentzugs, insbesondere während einer Inhaftierung, vorgesehen.
Diese endgültige Annahme der Richtlinie erfolgt, nachdem die beiden Gesetzgeber im Dezember 2015 eine politische Einigung erzielt haben und das Europäische Parlament sie sodann am 9. März 2016 gebilligt hat. Nach der Veröffentlichung im Amtsblatt der EU verfügen die Mitgliedstaaten über drei Jahre, um die Bestimmungen der Richtlinie in ihr nationales Recht umzusetzen. Dänemark, das Vereinigte Königreich und Irland beteiligen sich nicht an dieser Richtlinie und werden dadurch nicht gebunden sein.
Maßgeblich für die Arbeiten, die seit 2009 in der Europäischen Union stattgefunden haben, um die Verfahrensrechte von Verdächtigen oder Beschuldigten in Strafverfahren zu stärken, ist der Fahrplan, den der Rat am 30. November 2009 verabschiedet hat. Es handelt sich um einen Stufenplan für die Einführung eines umfassenden Katalogs von Verfahrensrechten für Verdächtige oder Beschuldigte in Strafverfahren.
Vier Richtlinien sind bereits auf Grundlage des Fahrplans verabschiedet worden: die Richtlinie 2010/64/EU über das Recht auf Dolmetschleistungen und Übersetzung in Strafverfahren, die Richtlinie 2012/13/EU über das Recht auf Belehrung und Unterrichtung in Strafverfahren, die Richtlinie 2013/48/EU über das Recht auf Zugang zu einem Rechtsbeistand und die Richtlinie (EU) 2016/343 über die Stärkung bestimmter Aspekte der Unschuldsvermutung und des Rechts auf Anwesenheit in der Verhandlung in Strafverfahren.