« L’aviation ne peut, pour des raisons connues, se maintenir longtemps dans une zone aérienne déterminée. Elle ne fait qu’y passer. L’avion ne conquiert pas, n’occupe pas. (…) L’action de l’avion a un caractère essentiellement transitoire et intermittent. L’instrument est impropre à toute opération demandant de la fixité dans l’espace et de la continuité dans le […]
Cet article Barkhane : Les drones MQ-9 Reaper français ont franchi la barre des 5.000 heures de vol est apparu en premier sur Zone Militaire.
Die Sterblichkeit durch Herz-Kreislauf-Erkrankungen ist in Deutschland in den um etwa 60 Prozent zurückgegangen. Hierzuland sterben jedoch noch immer mehr Menschen an Herzinfarkten oder Schlaganfällen als im OECD-Durchschnitt.
On 17 June 2015, the Latvian presidency of the Council struck a provisional deal with the European Parliament on new rules to improve interoperability and safety authorisation procedures for European railways. The reform also gives new tasks to the European Railway Agency (ERA). Together, the two directives and a regulation make up the technical pillar of the fourth railway package.
For the Council, the agreement still has to be confirmed by member states. The presidency will present the agreed texts to member states' ambassadors at the Permanent Representatives Committee on 24 June.
The agreement was reached in the ninth trilogue meeting with the Parliament. The Council approved its position for these negotiations in June 2014.
Die ungarische Regierung hat die Schließung der 175 Kilometer langen Grenze zu Serbien angeordnet. Die Grenze soll mit einem vier Meter hohen Zaun abgeriegelt werden. Der serbische Ministerpräsident Aleksandar Vučić äußerte sich "erstaunt und schockiert".
Mára már tényként kezelendő, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban élő nemzeti kisebbségek védelmének és jogaik erősítése tekintetében a legkomolyabb küzdelem a csatlakozás folyamatában zajlik. Amikor egy ország már csatlakozott az EU-hoz, igencsak beszűkülnek a lehetőségek, hiszen a későbbiekben az EU-t ez a kérdéskör valós mélységeiben nem igazán érdekli. Erről és ehhez hasonló kérdésekről volt szó a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében a közelmúltban megrendezett hagyományos jogi tanácskozáson. Dr. Korhecz Tamás egyetemi tanár Kisebbségvédelmi standardok kialakítása az EU csatlakozás folyamatában címmel készített tanulmányt, illetve mutatta be azt a tanácskozáson. Lapunknak nyilatkozva egyebek mellett arról beszélt, hogy mire számíthat ebben a folyamatban a vajdasági magyar közösség, vagy mire kellene különösen odafigyelnie a magyarság politikai képviselőinek.
– Tanulmányomban két kérdésre kerestem a választ: az EU eddigi kelet-európai bővítése során a kisebbségvédelem tekintetében, a koppenhágai kritériumok mentén mit követeltek a csatlakozni kívánó országoktól, valamint azt, hogy mit kér számon az EU kisebbségvédelmi normaként Szerbiától. Ami a korábban csatlakozott 13 országot – java részt közép-kelet-európai, volt kommunista államot – illeti, az EU magatartását három dolog jellemezte: a saját kisebbségvédelmi normák hiánya, a következetlenség, illetve az improvizáció, valamint a politikai opportunizmus. Az EU mára már felismerte, kisebbségvédelem tekintetében nincsenek saját standardjai és szakértelme, ezért egyre inkább elkezdett együttműködni az EBESZ szakértőivel és az Európa Tanáccsal, az egyetlen olyan nemzetközi szervezettel, amely valóban fel tud mutatni valamit a kisebbségvédelmi mércék tekintetében. Így például az EU a csatlakozó országokat rákényszerítette az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének becikkelyezésére, megkövetelte a kirekesztő állampolgársági törvények módosítását, valamint megkövetelte egy antidiszkriminációs jogszabály elfogadását. A korábban csatlakozott országokhoz viszonyítva a kisebbségvédelmi követelményeket Szerbia esetében fogalmazta meg az EU a legvilágosabban. Elsősorban azt várja el az EU Szerbiától, hogy teljesítse az ET kisebbségvédelmi keretegyezménye harmadik monitoringja alkalmával a tanácsadó testület által megfogalmazott ajánlásokat. Ezeken az ajánlásokon belül öt dolgot kiemelkedően fontosnak tart az EU: a romák helyzetének jobbá tételét, a szerbiai nemzeti kisebbségek a szerbiai társadalomba való integrálásáról szóló stratégia elkészítését, a részarányos foglalkoztatást a közszférában, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását a jelenleg meglevő visszásságok orvoslásának érdekében, a meglevő törvények betartatását a hivatalos nyelvhasználat, az oktatás, a média és a vallásszabadság területén. Mindehhez egy konkrét kötelezettség is kapcsolódik: Szerbia év végéig a nemzeti kisebbségek képviselőivel együttműködve köteles kidolgozni egy kisebbségi akciótervet, amely elsősorban arról szól majd, hogy az ország hogyan tervezi hatékonyan biztosítani a nemzeti kisebbségek jogait.
A szabadkai Robert Torma június 11-én este jelentkezett utoljára családjának Koppenhágából, ahová június 6-án utazott el, hogy munkát találjon. Június 11-én az esti órákban azonban nyoma veszett és azóta semmilyen életjelet nem adott magáról.
Robert Torma 1981. április 1-jén született, 34 éves, 180 centiméter magas, 96 kilogramm, rövid, világosbarna-őszes hajú. Nős, két fiú gyermek édesapja.
A család kéri azokat, akiknek bármilyen tudomásuk van Robert eltűnéséről, hollétéről, hogy azt jelezzék a szabadkai rendőrségnek a 192-es, vagy a 060-0444-230-as telefonszámon.