IMF-hitel : lenne alternatíva (?)

Magyarország hónapok óta hiába puhatolódzik az IMF-nél egy új típusú kölcsön lehívásának lehetőségeiről, de ehhez az IMF nem igazán viszonyul partnerként és a tárgyalások megkezdését feltételekhez kötik.

Az új típusú hitelek közül LCM-t (moduláris hitel - Flexible Credit Line ) vett fel Lengyelország, Mexikó és Columbia, LCP-t (elővigyázatossági hitel - Precautionary Credit Line) pedig 2011-ben Macedónia. A lengyelek 2009 tavasza óta háromszor kötöttek megállapodást a valutaalappal, az általuk felvett LCM lényege, hogy rugalmas hitel, egy szükség esetén lehívható összeggel. Ennek a központi bank tartalékát növelő hitelnek célja, hogy növelje az ország védettségét. E hitel azonban csak olyan ország számára hívható le, melynek erős a gazdasága és politikája megfelel az általánosságban elvárt feltételeknek.

A Macedónok által felvett LCP-t azok az országok kapják, amelyek nem felelnek meg a rugalmas hitelkeret szabványos feltételeinek, vagyis azt az IMF az olyan kevésbé fejlett - de dinamikus fejlődést produkáló - országoknak biztosítja, mint Macedónia. Az mindkét hitelfajtára igaz, hogy a rendelkezésre bocsátott összeg lehívása nem következik be "törvényszerűen", csak egy lehetőség.
Lényegük, hogy nem "klasszikus" hitelfelvételről van szó, hanem egy biztonsági alapról, mely az országot pl. a Soros-féle valuta-spekulációs támadásoktól meg tudná védeni, azáltal, hogy a kölcsön révén a spekulációs-támadás idejére plusz garanciális pénzalapokat biztosítva javítja az ország valuta-likviditását. Magyarország számára némi jóindulattal ezek a keretek módosíthatóak-elérhetőek lennének, lehetnének már csak azért is, mert - hangsúlyozzuk - nem "klasszikus hitelről", hanem baj esetén lehívható alapokról van szó, melyek lényege éppen a megelőzés : A biztonsági tartalékot igénybe vehető országok ellen kisebb a spekulációs támadások esélye.

Javaslatunk abból áll, hogy legalább alternatívát kéne Magyarországnak felmutatni. Ez esetben jobbak lehetnének a tárgyalási pozícióink, mintha csak és kizárólag az IMF-el egyezhetnénk meg, mely így lényegében "bármit" az országra kényszeríthet. Elgondolkodhatunk azon, hogy az EU jelenlegi kioktató hozzáállása – nem foglalkozva ennek jogosságával, vagy jogtalanságával - mennyiben fog megváltozni, ha ezzel Magyarországot úgymond „más megoldások irányába kényszeríti“? Megéri-e az EU-nak ilyen pályára kényszeríteni a magyarokat?

Alternatívát pedig a tőkeerős Kína jelenthetne. Még akkor is, ha eddig kínai részről egy hasonló ötlet korábban inkább meglepődést váltott ki. Elsőre a javaslat talán szokatlannak tűnhet magyar részről is. A kínai világpolitikát ismerve azonban egyáltalán nem meglepő, sőt a kínai világpolitikai koncepciókba - véleményünk szerint - abszolút beilleszthető lenne. Ehhez némileg át kéne alakítani a hitel konstrukcióját (a kínaiakat egy csupán garanciaalapként létező hitel kevésbé érdekelheti) és számba venni, mit nyújthatunk cserébe (pl. befektetési lehetőségek). Kína például az afrikai kontinensen egyre inkább a Világbank, IMF és egyéb nyugati hitelező alapok helyébe lép, mert lazább feltételek mellett kaphatnak kölcsönt és Kína lényegében nem szól bele adott ország belpolitikájába. Érdeklődni kellene tehát a legnagyobb állami kölcsönöket folyósító kínai bankoktól, hogy milyen feltételek mellett nyújtanának adott esetben Magyarországnak áthidaló hitelt.

Példának említhetjük, hogy látványosan a nemzetközi (Világbank, IMF) fejlesztési alapok « kárára », Peking 2007-ben 9 milliárd dollárt ruházott be Afrikában. Szemben a Világbankkal, mely csak 2,5 milliárd dollárt tudott folyósítani. Utóbbi jelenleg arra törekszik, hogy Kína a partnere legyen és ráruházhassa Afrika finanszírozását.
Ráadásul az afrikaiak sokkal szivesebben működnek együtt a kínaiakkal (mint pl. az EU-val), mert nem támasztanak demokratikus és emberi jogi feltételeket a pénzügyi támogatások folyósításához : Szenegál például 5 évig folyatott huzavonát egy világbanki kölcsönért, melyet végül Kínától kapott meg – csupán 3 hónapnyi tárgyalás után...

Mit veszthetünk?
➢ Nem kizárt Kína, pontosabban egyes kínai bankok előnyösebb feltételekek mellett kínálnának hitelt. Hiszen Kína évek óta az IMF vetélytársai kíván lenni, illetve Európában (is) szeretne pozíciókat szerezni.
➢ Feltételezzük, egyes felelősöknek az IMF-nél és az EU-nál megváltozna a véleménye Magyarország felé, ha felmerülne kínai (vagy egyéb) lehetőség, konkurrencia is.
➢ Akkor sincs vesztenivalónk, ha végül nem a kínai ajánlatot választjuk, viszont "megversenyeztetjük" előtte a lehetőségeket. Mert egy ajánlat nem ajánlat...

Afrika felé a legfontosabb kínai hitelező bankok a CHINA EXIM BANK és az Export-Import Bank of China, de alábbiakban közöljük a legfontosabb kínai bankok listáját :
• China Construction Bank
• Agricultural Bank of China
• CIBC (Chine), 3e banque mondiale
• Bank of Beijing
• China Development Bank
• China Merchants Group
• China Minsheng banking corp
• CITIC
• Bank of China
• Shanghai Commercial Bank
• Nanjing City Commercial Bank