Európai Tanács hírei

2017. május 23., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral

2017. május 24., szerda
12.00 Egyperces néma csend a manchesteri támadás áldozatainak emlékére
Aachen (Németország)
19.30 Felszólalás a Nemzetközi Nagy Károly-díj 2017. évi kitüntetettje, Timothy Garton Ash tiszteletére rendezett díszvacsorán

2017. május 25., csütörtök
Az EU és az USA vezetőinek találkozója (Europa épület)
10.00 Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének fogadása
10.05 Találkozó Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.20 Kibővített találkozó Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének és Federica Mogherini főképviselőnek a részvételével

13.00 Találkozó Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2017. május 26., péntek és 27., szombat
Taormina (Olaszország)
10.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

G7-csúcstalálkozó

2017. május 28., vasárnap
Bratislava
12.30 Felszólalás a Globsec 2017 konferencián

A Tanács május 18-án következtetéseket fogadott el „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” címmel. A következtetésekben a Tanács áttekinti a biztonság és a védelem területén végzett együttműködéselmélyítése terén elért eredményeket, és iránymutatást ad a továbbiakra nézve. A következtetések az alábbi területekre térnek ki:

– a KBVP válságkezelési struktúráinak javítása, különös tekintettel a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak (MPCC) az (EKSZ részét képező) EU Katonai Törzsén belül történő létrehozását célzó, folyamatban lévő munkára; ez a szolgálat – a 2017. március 6-án elfogadott következtetések értelmében – a nem végrehajtási jellegű katonai KBVP-missziók (aktuálisan az EUTM Szomália, az EUTM RCA és az EUTM Mali) misszióparancsnoki tisztségét fogja betölteni,

– a partnerországokkal a KBVP területén folytatott együttműködés elmélyítése annak érdekében, hogy erősödjön a közös biztonság- és védelempolitika területén kialakított partnerségekre vonatkozó megközelítés stratégiai jellege, továbbá hogy javuljon az együttműködés elsősorban az olyan partnerországokkal, amelyek magukénak érzik az EU értékrendjét, tiszteletben tartják a nemzetközi jogot, és amelyek képesek és hajlandók is hozzájárulni a KBVP-missziókhoz és -műveletekhez,

– a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés (CBSD) a partnerországok abban való támogatásához szükséges összes követelmény teljesítése érdekében, hogy képesek legyenek maguk megelőzni és kezelni a válsághelyzeteket,

– polgáriképesség-fejlesztés és a polgári válságkezelés reakcióképességének javítása, ezen belül egy központi reagálási kapacitás esetleges létrehozása,

– a katonai gyorsreagálás megerősítése, többek között az uniós harccsoportok modularitásának gyakorlati módon történő továbbfejlesztése, valamint – adott esetben – a finanszírozási módok kiigazítása,

– az európai védelmi együttműködés elmélyítése: ezzel kapcsolatban a Tanács áttekinti az eddigi eredményeket, a jövőre nézve pedig iránymutatást nyújt az alábbiakról:

• inkluzív állandó strukturált együttműködés (PESCO), amely egyrészt szorosabb együttműködést tenne lehetővé a biztonság és a védelem területén az erre kész és képes tagállamok számára, másrészt pedig hozzájárulna új közös erőfeszítések, együttműködési tevékenységek és projektek megvalósításához,
• egy önkéntes alapon végzendő koordinált éves védelmi szemle (CARD) lehetősége: ennek a tervezett eljárásnak az a célja, hogy uniós szinten áttekinthetőbbek legyenek a védelmi kiadások, a nemzeti szintű beruházások és a védelmi vonatkozású kutatási tevékenységek. E szemle arra szolgálna, hogy segítségével a tagállamok olyan képességeket tudjanak biztosítani, amelyek alkalmasak az aktuális és a jövőbeli stratégiai trendek és kihívások kezelésére, emellett tevékenyen hozzájárulna a tagállamok közötti védelmi együttműködés fokozásához,
• az Európai Bizottság európai védelmi cselekvési terve, amely az európai védelmi ipar és a technológiai innováció támogatása érdekében újfajta finanszírozási eszközöket irányoz elő a képességfejlesztés és a védelmi együttműködés területén.

Háttér

A Tanács 2016. november 14-én következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról. Ezekben a következtetésekben meghatározta az uniós ambíciószintet, mégpedig azoknak a fő céloknak a formájában, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. A Tanács a következő három stratégiai prioritást határozta meg: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme. A Tanács a 2017. március 6-i következtetéseiben áttekintette az elért eredményeket és további iránymutatást nyújtott.

A főképviselő – az Európai Bizottság alelnökeként és az Európai Védelmi Ügynökség vezetőjeként is eljárva – benyújtotta a tagállamoknak a biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási tervet. A végrehajtási terv az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája alapján indított intézkedések sorába illeszkedik. A stratégiát a főképviselő az Európai Tanács június 28-i ülésén mutatta be. A Tanács 2016. október 17-én következtetéseket fogadott el a globális stratégiáról.

Az EU globális stratégiájának végrehajtása többek között a következőket is magában foglalja: a rezilienciaépítéssel, valamint az integrált konfliktus- és válságkezelési megközelítéssel kapcsolatos munka továbbvitele, a belső és a külső szakpolitikák közötti kapcsolat erősítése, a meglévő regionális és tematikus stratégiák naprakésszé tétele, illetve új stratégiák kidolgozása, továbbá a társadalmi diplomáciai erőfeszítések fokozása.

A Tanács 2017. március 21-én elfogadta a (KKBP) 2017/496 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2018. március 22-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. A szóban forgó intézkedésekkel az Unió az egyiptomi állami pénzeszközök 2011 előtti hűtlen kezeléséért felelősnek tartott 15 személyt sújtja: befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak a rendelkezésükre.

A tagjelölt országok: Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. március 22-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 76., 2017.3.22., 22. o.).
*Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Bevezetés

Be szeretnék számolni Önöknek az Európai Tanács április 29-én megtartott első olyan hivatalos ülésének eredményeiről, amelyen az Unió 27 tagállama vett részt. Elsődleges célunk az volt, hogy elfogadjuk a brexit-tárgyalásokra vonatkozó politikai iránymutatásokat – ez a megbízás határozza meg az átfogó alapelveket, a célokat és a folyamatot. A tárgyalások előrehaladtával az Európai Tanács szükség szerint aktualizálja majd a megbízást.

Az iránymutatások egyik központi eleme, hogy a megbeszélések során szakaszos megközelítést kell alkalmazni. Ez mindössze annyit jelent, hogy mindaddig nem kerül sor az Egyesült Királysággal való leendő kapcsolataink keretének a megvitatására, amíg nem értünk el kellő előrelépést a rendezett kilépés biztosítása terén. Az állam-, illetve kormányfők teljes mértékben támogatták ezt a megközelítést.

Ahhoz, hogy a kilépés rendezett legyen, legelsősorban annak a több mint négymillió polgárnak a helyzetével kell foglalkoznunk, akiknek az életére – mindkét oldalon – közvetlen hatással lesz az Egyesült Királyság kilépése. Az ő jövőjük nagyon is valóságos módon függ ezeknek a tárgyalásoknak az eredményétől. Konkrétan ránk hárul annak a felelőssége, hogy a polgárok – az Unió polgárai – és családjaik számára a lehető legjobb garanciákkal szolgáljunk. Olyan garanciákat értünk ez alatt, amelyek valósak, érvényesíthetők, átfogóak és biztosítják a megkülönböztetésmentességet, és amelyekhez egyszerű és zökkenőmentes közigazgatási eljárások kapcsolódnak. Gyors cselekvésre van szükség, és erre készen is állunk. A célok kölcsönös tisztázása után most arról kell gondoskodnunk, hogy a polgárok ténylegesen meg is kapják a szükséges garanciákat. Ezért is üdvözlöm, hogy a Bizottság már számos részletes követelményt rögzített.

A tárgyalások első szakaszának második prioritása, hogy megegyezésre jussunk arról, hogy a 28 tagú EU által vállalt pénzügyi kötelezettségeket az Egyesült Királyság is kivétel nélkül teljesíteni fogja. Harmadszor pedig: a nagypénteki megállapodásban szereplő, a békére és a megbékélésre irányuló folyamat megóvása érdekében törekednünk kell arra, hogy ne alakuljon ki szigorú határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.

Csak akkor léphetünk tovább a következő, a leendő kapcsolatainkkal kapcsolatos tárgyalások irányába, ha ezeken az elsődleges fontosságú területeken már sikerült kellő mértékben előrelépni. Azt a 27 tagú Európai Tanácsnak kell majd értékelnie és meghatároznia, hogy adott ponton elértük-e a kellő előrelépést.

A jövőt illetően az Európai Tanács osztotta az Egyesült Királyság azon szándékát, hogy szoros kapcsolatot alakítsunk ki. Nyilvánvaló azonban, hogy az Európai Unió és egy, az Unión kívüli állam kapcsolata nem kínálhat ugyanolyan előnyöket, mint az uniós tagság. Egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság által választott keret, vagyis az EU és az Egyesült Királyság közötti szabadkereskedelmi megállapodás – ha mégoly ambiciózus és széleskörű is –, nem jelentheti az egységes piacban vagy annak bizonyos részeiben való részvételt. Ezzel egyidejűleg továbbá az Egyesült Királyságnak tisztában kell lennie azzal, hogy bármilyen szabadkereskedelmi megállapodásról legyen is szó, annak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, és tartalmaznia kell a megfelelő biztosítékokat a – többek között adózási, szociális, környezetvédelmi és szabályozási intézkedések révén keletkező – tisztességtelen versenyelőnyökkel szemben. Most még túl korai lenne további részletekbe bocsátkozni közös jövőnket illetően, de amint eljön az ideje – vagyis amint kellő előrelépés történt az első szakaszban –, pontosítani fogjuk iránymutatásainkat.

Az EU vezetői a helyzet által megkívánt sürgősséggel cselekedtek. Nagyon kevés idő áll majd a rendelkezésünkre a kilépési tárgyalásoknak a Szerződés által előírt kereteken belüli lebonyolításához. Az idő tehát rendkívül fontos tényező, és sok forog kockán.

Jövő hétfőn a Tanács elfogadja a tárgyalási irányelveket, amelyeket a főtárgyaló javasolt az április 29-én elfogadott iránymutatásaink alapján. Ezek szabályozzák azt a három fő területet, amelyekről az imént beszéltem, valamint számos egyéb olyan kérdést, amelyekkel még szintén a tárgyalások első szakaszában kell foglalkozni.

A tavaly júniusi népszavazás óta mi – az EU 27 tagja – egységesek és következetesek voltunk és tanúbizonyságot tettünk egymással szembeni szolidaritásunkról. Számomra az volt és az is marad a legfontosabb, hogy a tárgyalások során tanúsított magatartásunk révén az Európai Unió a legkiválóbb oldaláról mutatkozzon meg, mind az egységesség, mind a politikai szolidaritás, mind pedig az Egyesült Királysággal szembeni tisztességes eljárás tekintetében.

Lezárásképpen hadd mondjam el, hogy csakis elismeréssel tudok nyilatkozni az Európai Parlament és vezetői eddigi szerepéről. Őszinte köszönettel és elismeréssel tartozom mindannyiuk konstruktív segítségnyújtásáért. Jó előjel ez nemcsak a tárgyalások jövőbeli alakulása, hanem az előttünk, mint 27 tagú Unió előtt álló jövő szempontjából is.

Záró gondolatok

A mai napig nem tapasztaltam ilyen mértékű összhangot azon ügyek kapcsán, amelyekről itt, az Európai Parlament előtt beszámolni tartozom. Egységességünk a tárgyalások pozitív kimenetelének legfontosabb feltétele. Ennek az egységességnek köszönhetjük, hogy az elkövetkező hónapok folyamán módunkban áll majd az Unió vezetőivel együtt legelsősorban is egy, a 27 tagú Unió számára kidolgozott pozitív programmal foglalkozni. Egyetértek Guy Verhofstadt barátommal abban, hogy ezt kell prioritásként kezelnünk, nem a brexitet. A mai nap folyamán találkozom Párizsban Macron elnök úrral, és szívből örülök annak, hogy Önöknek – ennek a vitának – is köszönhetően módunkban áll majd a huszonhetek jövőjének – és nem a brexitnek – szentelni megbeszélésünket.

1. Az EGT-Tanács negyvenhetedik ülésére 2017. május 16-án került sor Brüsszelben, Louis Grech máltai miniszterelnök-helyettes és Európa-ügyi miniszter elnökletével, aki az Európai Unió Tanácsának elnökségét képviselte. Az ülésen részt vett Frank Bakke-Jensen, Norvégia EGT-vonatkozású és uniós ügyekért felelős minisztere, Guðlaugur Þór Þórðarson, Izland külügyminisztere, Aurelia Frick, Liechtenstein külügyminisztere, továbbá az Európai Unió Tanácsának tagjai, valamint az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat képviselői.

Politikai párbeszéd

2. Az EGT-Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros partnerség a legjobb garanciája valamennyiük tartós jólétének és stabilitásának. Ezzel összefüggésben az EGT-Tanács megállapította, hogy a politikai párbeszéd keretében a miniszterek megvitatják majd az Északi-sarkvidék kérdését, valamint azt, hogy az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépése milyen következményekkel jár az EGT-megállapodásra nézve. Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy fontos a jövőben is meghívni az EGT-tag EFTA-államok tisztviselőit az EU Tanácsa számukra releváns kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjainak szintjén folytatott politikai párbeszédekre.

3. Az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépését illetően az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az EGT-megállapodás integritását, valamint azt, hogy a jövőben is fennmaradjon a jól működő és homogén európai belső piac. Az EGT-Tanács megállapította, hogy az EU-nak és a EGT-tag EFTA-államoknak szoros párbeszédet és folyamatos információcserét kell folytatniuk az EU és az Egyesült Királyság közötti, utóbbinak az EU-ból való kilépésére vonatkozó, az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti tárgyalásokról, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról, mivel az Egyesült Királyság kilépése az EGT-megállapodást is érinti.

Együttműködés az EGT-ben

4. Az EGT-Tanács elismerte azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) immár több mint húsz éve játszik az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti gazdasági integráció előmozdításában. Az EGT-Tanács kiemelte, hogy a megállapodás időtállónak bizonyult és igazodni tudott az EU-szerződések változásaihoz és az EU bővítéseihez. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok a megfelelő bizottságokban, szakértői csoportokban, kutatásokban és ügynökségekben való részvételük, valamint észrevételeik benyújtása útján konstruktívan hozzájárulnak az EGT-vonatkozású uniós jogszabályok és programok döntéshozatali folyamataihoz. Az EGT-Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok miniszterei meghívást kapjanak azokra az informális uniós miniszteri találkozókra és miniszteri konferenciákra, amelyek ezen államok belső piaci részvétele szempontjából relevánsak, és elismerését fejezte ki a soros máltai és a soron következő észt elnökségnek e gyakorlat folytatásáért.

5. Az EGT-Tanács nyomatékosította, hogy a jól működő egységes piac Európa-szerte fontos hajtóereje a gazdasági növekedésnek és az új munkahelyek teremtésének, és üdvözölte az egységes digitális piacra, illetve az egységes piac továbbfejlesztésére vonatkozó, 2015-ben indított két stratégiában foglalt javaslatok végrehajtása terén már megtett lépéseket, amelyek azt hivatottak elősegíteni, hogy maradéktalanul kiaknázhassuk az egységes piacban rejlő kihasználatlan növekedési és termelékenységi lehetőségeket. Az EGT-Tanács egyetértett abban, hogy az egységes piacot érintő főbb kihívások egy részének kezeléséhez átfogó megközelítésre van szükség, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok aktívan közreműködjenek az egységes piaci politikák és kezdeményezések további tervezésében és alakításában. Hangsúlyozva, hogy minden szerződő félnek érdeke, hogy az EGT-ben mindenütt ismertebbé váljon az EGT-megállapodás tartalma, az EGT-Tanács arra sürgette az EU-t és az EGT-tag EFTA-államokat, hogy biztosítsák, hogy az EGT-megállapodással kapcsolatos információk azonnal és könnyen elérhetők legyenek.

Irányadó vita – energiaügy és éghajlatváltozás

6. Az EGT-Tanács irányadó vitát tartott a Párizsi Megállapodásnak, valamint az ahhoz kapcsolódó, a 2030-ig tartó időszakra szóló ÜHG-kibocsátás-csökkentési céloknak a közös teljesítéséről. Az EGT-Tanács rendkívül fontosnak nevezte az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros együttműködés fenntartását a környezetvédelmi, az energia- és az éghajlat-politika terén, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint az ellenállóképes energiauniót és a jövőbe mutató éghajlat-politikára irányuló keretstratégiára. Az EGT-Tanács megjegyezte, hogy az EGT-tag EFTA-államok megbízható energiaszállítók, és mint ilyenek, továbbra is kulcsfontosságú partnerei maradnak az EU-nak, valamint hangsúlyozta, hogy folytatni kell a szoros együttműködést a következő területeken: belső energiapiac; energiabiztonság; kibocsátáskereskedelem; a versenyképes, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, biztonságos és fenntartható, karbonszegény energia előmozdítása; energiahatékonyság; megújuló energiaforrások; szén-dioxid-leválasztás és -tárolás; szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás; valamint olyan egyéb környezetvédelmi kérdések tekintetében, mint a hulladékgazdálkodás, a vegyianyag-kezelés, a vízkészlet-gazdálkodás és az ipari szennyezés.

Pénzügyi mechanizmus

7. Az EGT-Tanács hangsúlyozta az európai országok közötti szolidaritás fontosságát a társadalmi és gazdasági kihívások leküzdése szempontjából, valamint aggályának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy néhány EGT tagállamban továbbra is magas az ifjúsági munkanélküliség szintje. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki azt illetően, hogy a 2009–2014-es EGT Finanszírozási Mechanizmus és Norvég Finanszírozási Mechanizmus, valamint ezek elődei konstruktívan járultak hozzá a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentéséhez az EGT egészében. Az EGT-Tanács üdvözölte a 2014–2021-es időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról és Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodások ideiglenes alkalmazását követően az EGT-tag EFTA-államok és a kedvezményezett uniós államok közötti egyetértési megállapodásra irányuló tárgyalásokban tett előrelépést.

Tőkekorlátozások

8. Az EGT-Tanács megjegyezte, hogy a tőke szabad mozgása a belső piac egyik alapvető szabadsága és az EGT-vívmányok szerves része, és megállapította, hogy az EGT-megállapodás 43. cikkének rendelkezései alapján e szabadság csak ideiglenesen korlátozható. Az EGT-Tanács üdvözölte az izlandi kormány arra irányuló átfogó tervével kapcsolatos előrehaladást, hogy az ország gazdasági és pénzügyi stabilitásának veszélyeztetése nélkül feloldja a tőkekorlátozásokat, különösen az egyéneket, a vállalatokat és a nyugdíjalapokat érintő tőkekorlátozások megszüntetésére tett közelmúltbeli lépéseket.

Európai uniós programok

9. Elismerve az uniós programok hozzájárulását a versenyképesebb, innovatívabb és szociálisabb Európa megteremtéséhez, az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok részt vesznek az EGT-t érintő programokban, amelyekhez pénzügyi támogatást is nyújtanak. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki különösen az EGT-tag EFTA-államoknak az Európai Kutatási Térségben való aktív részvételük és teljes körű integrációjuk, valamint Norvégiának és Izlandnak a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs vezérprogramhoz történt sikeres társulása miatt. Az EGT-Tanács továbbra is kiemelt feladatként foglalkozik majd azzal, hogy a kutatás és az innováció terén elősegítse az EGT-tag EFTA-államok uniós integrációját, valamint szakpolitikáiknak az uniós szakpolitikákkal való összehangolását.

Az EGT-vonatkozású uniós jogi aktusok beépítése az EGT-megállapodásba

10. Az EGT-Tanács nyugtázta az EGT Vegyes Bizottságnak az elért eredményekről szóló jelentését, és méltatta az EGT-megállapodás további sikeres és megfelelő működésének biztosítása érdekében a Vegyes Bizottság által végzett munkát.

11. Az EGT-Tanács üdvözölte azokat a folyamatban lévő erőfeszítéseket, amelyek az EGT-megállapodásba való beültetésre váró, EGT-vonatkozású uniós jogi aktusok számának csökkentésére, valamint a beépítés folyamatának felgyorsítására irányulnak, és megjegyezte, hogy a beépítésre váró jogi aktusok száma még mindig túl magas, noha elismerését fejezte ki az elmúlt években tett minden lépést illetően.

12. Az EGT-Tanács a munka folytatását sürgette, hogy jelentősen és tartósan csökkenteni lehessen a jelenlegi elmaradást, és ezáltal szavatolható legyen a jogbiztonság és az egységesség az EGT-n belül. Ezt a közös célt politikai akarattal, valamint az érintett szakértők és szervek közötti fokozott párbeszéddel lehet elérni. Az EGT-Tanács minden felet arra ösztönzött, hogy konstruktív módon igyekezzenek megoldást találni a még függőben lévő fontos kérdésekre.

13. Az EGT-Tanács üdvözölte különösen a belső energiapiacra vonatkozó harmadik csomagnak, az ökológiai termelés területére vonatkozó uniós jogi aktusoknak, valamint a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló rendeletnek az EGT-megállapodásba való beépítését. Üdvözölte a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályai és szabványai tekintetében az elmúlt hónapokban tett előrelépést.

14. Az EGT-Tanács hangsúlyozta azt is, hogy rendkívül fontos a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó, még be nem épített – és az elmaradás több mint egyharmadát kitevő – jogszabályok beépítése és alkalmazása is annak érdekében, hogy az EGT teljes területén biztosítani lehessen az egyenlő versenyfeltételeket ebben a fontos ágazatban.

15. Az EGT-Tanács megállapította, hogy néhány fontos lezáratlan kérdést illetően még további előrelépésre van szükség, és várakozással tekint az elé, hogy mihamarabb megállapodás szülessen különösen a harmadik postai irányelv tekintetében.

16. Az EGT-Tanács továbbá megállapította, hogy több vegyes bizottsági határozat esetében is előfordult, hogy túllépték az EGT-megállapodásban az alkotmányossági vizsgálatra előírt hat hónapos határidőt. Arra ösztönözte az EGT-tag EFTA-államokat, hogy fokozottan törekedjenek a függőben lévő ügyek mihamarabbi megoldására, és arra, hogy a jövőben elkerüljék az ilyen késedelmeket.

Mezőgazdasági kereskedelem

17. Az EGT-Tanács megállapította, hogy az EGT-megállapodás 19. cikkével összhangban a szerződő felek megerősítették azirányú elkötelezettségüket, hogy további erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdasági kereskedelem fokozatos liberalizálása érdekében.

18. Ami a mezőgazdasági termékek tekintetében nyújtandó további kereskedelmi kedvezményekről szóló, az Európai Unió és Izland között 2015-ben levélváltás formájában megkötött megállapodást illeti, az EGT-Tanács ösztönzi a feleket, hogy zárják le belső eljárásaikat annak érdekében, hogy a megállapodás mielőbb hatályba léphessen.

19. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy parafálásra került az Európai Unió és Norvégia közötti, a mezőgazdasági termékek tekintetében nyújtandó további kereskedelmi kedvezményekről szóló, az EGT-megállapodás 19. cikkén alapuló megállapodás, és kijelentette, hogy várakozással tekint e megállapodás aláírása elé.

20. Az EGT-Tanács arra ösztönözte a szerződő feleket, hogy az e területen folytatott kereskedelem további előmozdítása érdekében folytassák a párbeszédet a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének az EGT-megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke keretében történő felülvizsgálatáról. E tekintetben az EGT-Tanács tudomásul vette az EU és Izland által a közelmúltban tett azon lépéseket, melyek célja a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének viszonossági alapon történő további liberalizálása az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve keretében. Az EGT-Tanács tudomásul vette, hogy a földrajzi jelzések oltalmáról az EU és Norvégia között folytatott tárgyalásokat a felek felfüggesztették.

Halak és halászati termékek

21. Az EGT-Tanács üdvözölte az Izland és az EU közötti, a halak és a halászati termékek kereskedelméről szóló jegyzőkönyv 2016. augusztus 1-jétől, valamint a Norvégia és az EU közötti, a halak és a halászati termékek kereskedelméről szóló jegyzőkönyv 2016. szeptember 1-jétől történő ideiglenes alkalmazását.

Parlamenti együttműködés

22. Az EGT-Tanács – tudatában annak, hogy a parlamenti együttműködés fontos szerepet játszik az EGT-ben – tudomásul vette az EGT Parlamenti Vegyes Bizottságának azon állásfoglalását, amelyet az a 2016. december 14-én Strasbourgban tartott ülésén fogadott el az EGT Parlamenti Vegyes Bizottságának az EGT-megállapodás 2015. évi működéséről szóló éves jelentéséről.

Federica Mogherini, az EU főképviselője és az uniós külügyminiszterek 2017. május 15-én találkozót tartottak Moussa Faki Mahamattal, az Afrikai Unió Bizottságának elnökével, amelyen a november 29–30-án Abidjanban megrendezésre kerülő AU–EU csúcstalálkozó előkészítéseként véleménycserét folytattak az Afrika és az EU közötti partnerség helyzetéről.

A két kontinens közötti kapcsolat a folyamatosan változó globális környezetben is dinamikus és alapvető fontosságú.

A találkozó jó alkalom volt arra, hogy Moussa Fakit, az Afrikai Unió Bizottságának elnökét az uniós intézményekben üdvözölhessük két hónappal azt követően, hogy március 14-én hivatalba lépett.

A felek egyetértettek abban, hogy az Afrika–EU partnerség stratégiai jelentőséggel bír mindkét kontinens számára, és megállapodtak, hogy a közelgő AU–EU csúcstalálkozó nyújtotta lehetőséget arra használják fel, hogy egymás valódi szövetségeseivé váljanak a gyorsan változó globális környezetben.

Kiemelték, hogy a csúcstalálkozó központi kérdése („Befektetés az ifjúságba”) összecseng az Afrikai Unió által erre az évre választott témával: „A demográfiai osztalék kiaknázása az ifjúságba való befektetés révén”. A csúcstalálkozó alkalmat teremt arra, hogy pozitív üzeneteket fogalmazzanak meg a kapcsolatok valamennyi területét illetően, ideértve a békét, a biztonságot, a konfliktusmegelőzést, a kormányzást és az emberi jogokat, a gazdasági lehetőségeket, a fejlesztést és a munkahelyteremtést, a társadalmi szerepvállalás ösztönzését, az oktatáshoz való hozzáférést, az éghajlatváltozást, a migrációt, valamint az afrikai és az európai fiatalok érdekeit egyaránt szolgáló mobilitást.

A felek megállapodtak abban, hogy szorosan együtt fognak működni a csúcstalálkozót megelőző hónapokban, valamint közös értékeikre és kölcsönös érdekeikre építve olyan konkrét kezdeményezéseket fognak kidolgozni, amelyek valódi hatást gyakorolnak a fiatalok életére, és amelyekben minden fél felelősséget vállal és közreműködik.

Az EU szabályozni fogja a pénzpiaci alapok működését, hogy támogassa az ezen 1 billió eurós piac által a gazdaság finanszírozásában betöltött szerepet.

2017. május 16-án a Tanács rendeletet fogadott el a rövid távú finanszírozási piac zökkenőmentes működésének biztosítása céljából. A rendelet a G20-ak és a Pénzügyi Stabilitási Tanács kezdeményezései nyomán készült.

„Ezek a szabályok jelentős mértékben hozzájárulnak majd e nagyrészt szabályozatlan ágazat felügyeletének és szabályozásának a javításához” – nyilatkozta Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét betöltő Málta pénzügyminisztere. „A pénzpiaci alapok amellett, hogy nélkülözhetetlenek a befektetők és a kibocsátók számára egyaránt, kiszolgáltatottak lehetnek a sokkokkal szemben, ahogyan ezt a válság megmutatta.”

A rendelet szabályokat és közös standardokat állapít meg a következő célokból:

– stabilitás biztosítása a pénzpiaci alapok szerkezetében;
– annak szavatolása, hogy a pénzpiaci alapok jó hitelminőségű, megfelelően diverzifikált eszközökbe fektessenek
– a pénzpiaci alapok likviditásának fokozása, hogy teljesíteni tudják a hirtelen érkező visszaváltási kérelmeket.

A rendeletet az Általános Ügyek Tanácsának ülésén a miniszterek vita nélkül elfogadták.

Az Európai Parlament 2017. április 5-én jóváhagyta a szöveget, miután a Tanács és a Parlament képviselői 2016. december 7-én megállapodtak arról.

A rendeletben foglalt legtöbb szabály alkalmazását 12 hónappal a hatálybalépést követően kell megkezdeni.

A Tanács 2017. május 16-án új szabályokat fogadott el az értékpapír-kibocsátások és -felajánlások esetében elkészítendő tájékoztatóra vonatkozóan.

Az új szabályok célja, hogy csökkentsék a tulajdon-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását nehezítő egyik legfontosabb szabályozási akadályt. A 2003/71/EK irányelvet felváltó rendelet a tájékoztatók közzétételével kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítésére törekszik, mégpedig oly módon, hogy továbbra is biztosítva legyen a befektetők megfelelő tájékoztatása.

„Ez a rendelet is az üzleti környezet javítását célozza, ami rendkívül fontos az európai tőkepiaci unió megvalósításához” – fogalmazott Edward Scicluna, a Tanács elnökségét betöltő Málta pénzügyminisztere. „Hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai cégek a bankok mellett a piaci forrásokból is nagyobb mértékben jussanak finanszírozáshoz.”

Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén a miniszterek vita nélkül elfogadták a rendeletet.

Az Európai Parlament a Tanács és a Parlament képviselőinek 2016. december 7-i megállapodását követően 2017. április 5-én jóváhagyta a szöveget.

A rendelkezések többsége a hatálybalépést követő 24 hónap elteltével lesz alkalmazandó.

Tizenöt évvel ezelőtt ezen a napon az Etiópia–Eritrea Határbizottság közzétette az Eritrea Állam és az Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság közötti határ megállapításáról szóló határozatát. Az Etiópia–Eritrea Határbizottság az algíri békemegállapodás részeként jött létre. A megállapodást Isaias Afwerki eritreai elnök és Meles Zenawi, azóta elhunyt etióp miniszterelnök írta alá 2000. december 12-én az algériai Algír városában. Az EU Algériával, az Egyesült Államokkal, az Egyesült Nemzetek Szövetségével és az Afrikai Egységszervezettel együtt tanúként írta alá a megállapodást.

Az EU-t továbbra is mély aggodalommal tölti el, hogy a jelenlegi patthelyzet folyamatosan veszélyezteti a térség stabilitását, és kedvezőtlenül befolyásolhatja akár a nemzetközi békét és biztonságot, illetve a nemzetközi kereskedelmet is, valamint akadályozza a regionális együttműködést és fejlesztést.

Az EU-nak meggyőződése, hogy valamennyi fél számára előnyös lenne az Etiópia–Eritrea Határbizottság határozatában foglalt rendelkezések teljes körű végrehajtása. E tekintetben ösztönzi minden olyan konkrét lépés megtételét, amelyek eredményeképpen megtörténhet végre a határnak a Határbizottság határozata szerinti kijelölése, és megkezdődhet egy konstruktív, békés kapcsolat kialakítása.

Az Afrika szarvával kapcsolatos jelentős szerepvállalásának részeként az EU készen áll a folyamat támogatására, illetve kész meghozni minden olyan intézkedést, amelyek megteremtik az Eritrea és Etiópia közötti kölcsönösen előnyös kapcsolat kialakításának feltételeit.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Liechtenstein, továbbá Ukrajna és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az uniós nagykövetek 2017 május 3-án jóváhagyták a Tanács álláspontját a harmadik országokban tapasztalható piaci torzulások felmérésére szolgáló új, országsemleges módszerről. A nagykövetek felkérték az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

A fő cél az, hogy észlelni és orvosolni lehessen a harmadik országok állami beavatkozásai hatására kialakuló piaci torzulásokat. A dömping megállapítására szolgáló új módszertan alapjául a WTO dömpingellenes megállapodásában előírt szabályok szolgálnak.

„Ma támogatásunkat adtuk egy új, megkülönböztetésmentes dömpingellenes módszerhez, amely elő fogja segíteni, hogy a behozott áruk tisztességes és méltányos áron kerüljenek piacra az Unióban, függetlenül attól, hogy honnan származnak. Ez egyben megerősíti Európa piacvédelmi eszközeit, védi az uniós munkahelyeket és növeli a versenyképességet.”

Christian Cardona, Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztere

A ma jóváhagyott tanácsi álláspont nagy mértékben tükrözi a Bizottság 2016 novemberében benyújtott javaslatában foglalt alapelveket. Az álláspont nyomán létrejön egy a jelentős piaci torzulások példáit tartalmazó jegyzék, amelyben többek között az alábbiak szerepelnek:

• állami szakpolitikák és állami befolyás
• jelentős mennyiségű állami tulajdonban lévő vállalat
• a belföldi vállalkozások javára történő megkülönböztetés
• a pénzügyi szektor függetlenségének hiánya
• a vállalati csődeljárás, a társasági, valamint a tulajdonjog nem megfelelő végrehajtása

Amennyiben egy kiviteli országban jelentős torzulás tapasztalható, a Bizottságnak lehetősége lesz azt kiigazítani. A Bizottság a hasonló gazdasági fejlettségű országokban érvényesülő gyártási költségek és eladási ár, vagy a torzulásmentes nemzetközi költségek és árak alapján fogja meghatározni az adott termék árát.

A Bizottság emellett egyes országokról vagy iparágakról szóló jelentéseket fog készíteni, amelyekben bemutatja a torzulásokat. A panaszokat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az uniós vállalatoknak kell majd benyújtaniuk, ám panaszuk indoklása során felhasználhatják a bizottsági jelentéseket.

Ütemterv és a következő lépések

Az új dömpingellenes módszerről folytatott párbeszéd az Unió piacvédelmi eszközeinek 2013-ban javasolt tágabb felülvizsgálatához kapcsolódó tárgyalási folyamattal párhuzamosan folyik. Az Európai Tanács 2016 októberében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni hatékony és erőteljes fellépésre szólított fel. A Tanács azóta kiemelten kezelte mindkét jogalkotási javaslatot, hogy kialakítsa álláspontját, és a tárgyalások mihamarabb lezárulhassanak.

A javaslat a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik, így a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek meg kell állapodnia a végleges szövegváltozatról. A mai megállapodás alapján a Tanács megkezdheti a háromoldalú egyeztetést az Európai Parlamenttel, mihelyt a Parlament kialakította saját tárgyalási álláspontját.

 

A szabad sajtó létfontosságú a működő demokrácia számára. A mai napon – az újságírás szempontjából nehéz körülmények között – ünnepeljük a sajtószabadság világnapját. A véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot világszerte egyre több támadás éri.

A szabad, sokszínű és független média a világ minden táján elengedhetetlen a demokrácia előmozdítása és védelme szempontjából. A szabad sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága egyaránt a demokrácia alapját képezik, hozzájárulnak a stabil, inkluzív társadalmakhoz, valamint segítenek a feszültségek oldásában és a konfliktusok megfékezésében. Az EU támogatja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtását, amely kiterjed az információhoz való egyetemes hozzáférés és a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítására.

A független, minőségi és etikus újságírás támogatása elengedhetetlen. A független média a minőségi és a megfelelő kutatásokkal alátámasztott, közérdekű ügyekre vonatkozó információk szabad áramlásának lehetővé tételével, valamint a nyilvánosság felügyeleti szerepének ellátásával a részvételi demokrácia alapját képezi, és eszközt jelent ahhoz, hogy a kormányok elszámoltathatók legyenek intézkedéseikért. Az EU gondoskodik arról, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása szerves részét képezze valamennyi uniós politikának és fejlesztési programnak. Ehhez kapcsolódóan az EU az újságírás minőségét, a nyilvános információkhoz való hozzáférést és a véleménynyilvánítás szabadságát javító specifikus projekteket finanszíroz harmadik országokban. 2015 júniusa óta az EU a kisebb támogatásokat biztosító programjának keretében legalább 45, veszélyben lévő – a véleménynyilvánítás szabadságát előmozdító – emberijog-védőt támogatott.

Az EU elítéli a hagyományos médiában és kibertérben dolgozó újságírókkal és médiaszakemberekkel szembeni, egyre többször előforduló fenyegetéseket és jogsértéseket. Valamennyi állammal szembeni elvárás, hogy – a támogató jogi környezet biztosításával, valamint az újságírók elleni támadások büntetőeljárás alá vonásával – teljesítsék a véleménynyilvánítás szabadságának és az újságírók biztonságának védelmével kapcsolatos általános kötelezettségüket. A harmadik országokkal való kétoldalú kapcsolatokban, valamint a multilaterális és regionális fórumokon az EU következetesen fellép minden olyan jogszabály, szabályozás vagy politikai nyomásgyakorlás ellen, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint konkrét lépéseket tesz az újságírók és bloggerek elleni támadások megelőzése és az ezekre való válaszlépések érdekében.

Az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló, 2014-ben elfogadott uniós emberi jogi iránymutatások (és azok folyamatban lévő végrehajtása) ismételten megerősítik azt, hogy az EU eltökélt a véleménynyilvánítás- és szólásszabadság előmozdítása mellett, amelyek gyakorlásához az egyenlőség, megkülönböztetésmentesség és egyetemesség elve alapján mindenkinek joga van, bármilyen médián keresztül és a határoktól függetlenül.

2017. április 29., szombat
8.30 Találkozó Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel
9.50 Röpnyilatkozat az Európai Tanács rendkívüli ülése (50. cikk) előtt
10.00 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Sofitel)
12.00 Találkozó Lars Løkke Rasmussen dán miniszterelnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
12.30 Az Európai Tanács rendkívüli ülése (50. cikk)

2017. május 2., kedd
12.00 Találkozó Ang Szán Szu Csíval, a Mianmari Államszövetség államtanácsosával és külügyminiszterével

2017. május 3., szerda
15.15 Találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel

2017. május 4., csütörtök
16.00 Találkozó Erna Solberg norvég miniszterelnökkel (sajtónyilatkozatok: ± 16.45)

Azt követően, hogy az Egyesült Királyság bejelentette az Európai Unióból való kilépési szándékát, az Európai Tanács most szombaton első ízben ülésezik hivatalosan 27 tagú formációban. Szombati ülésünk célja, hogy elfogadjuk az előttünk álló brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokat.

Szeretném felhívni a figyelmet az iránymutatástervezet egyik elemére, mivel véleményem szerint az kulcsfontosságú a tárgyalások sikere szempontjából, ezért fontos, hogy pontosan megértsük és maradéktalanul elfogadjuk azt. A szakaszos megközelítés elvéről van szó, vagyis arról, hogy mindaddig nem tárgyalunk az Egyesült Királysággal kialakítandó későbbi viszonyrendszerről, amíg nem tettünk kellő előrelépést az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével kapcsolatos főbb kérdések tekintetében. Ez nem csupán taktikai kérdés, hanem – tekintettel a tárgyalásokra rendelkezésünkre álló korlátozott időre – ez az egyetlen lehetséges megközelítés.

Más szóval, mielőtt a jövőnkről kezdenénk tárgyalni, először a múltunkat kell megnyugtatóan rendeznünk. A legjobb garanciákat kell biztosítanunk az uniós polgárok és családtagjaik számára. Olyan garanciákat, amelyek valósak, érvényesíthetők, átfogóak és biztosítják a megkülönböztetésmentességet, továbbá ezeknek egyszerű és zökkenőmentes közigazgatási eljárásokkal kell párosulniuk. Megállapodásra kell jutnunk az Egyesült Királysággal arról is, hogy az Egyesült Királyság is eleget fog tenni az EU28 által vállalt valamennyi pénzügyi kötelezettségnek. Végezetül a nagypénteki megállapodásban szereplő, a békére és a megbékélésre irányuló folyamat megóvása érdekében törekednünk kell arra, hogy ne alakuljon ki szigorú határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.

Csak akkor tudunk majd előkészítő tárgyalásokat folytatni az Egyesült Királysággal kialakítandó későbbi viszonyrendszerről, miután az Európai Tanács keretében kollektíven úgy döntöttünk, hogy kellő előrelépés történt mindezen kérdések tekintetében. Azt szeretném, ha ezt az alapelvet illetően egységet mutatnánk a csúcstalálkozó során és egyértelművé tennénk, hogy az emberek, a pénz és Írország kérdését kell elsőként rendezni. Továbbá készeknek kell lennünk arra, hogy ezt a logikát a tárgyalások során is megvédjük.

Az ülésünk 12.30-kor fog elkezdődni az Európai Parlament elnökével folytatott véleménycserével. A véleménycserét munkaebéd követi, amelynek keretében elfogadjuk a tárgyalási iránymutatásokat és ezen túlmenően is megvitatjuk a brexit kérdését, hogy támpontot nyújtsunk a későbbi tárgyalásokhoz. Tekintettel a konstruktív hozzáállásra, amelyet az előkészítés során tanúsítottak, reményeim szerint az ülést 16 óráig le tudjuk majd zárni.

Az Európai Tanács (50. cikk) iránymutatásai az Egyesült Királyságnak az EUSZ 50. cikke szerinti bejelentését követően

A Tanács és az Európai Parlament között ideiglenes megállapodás született arról a javaslatról, amely a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló módosított rendeletre irányul. A megállapodást a tagállamok állandó képviselőinek (Coreper) meg kell erősíteniük.

A jogalkotók általános célja a rendelettel az, hogy a tagállamok közötti együttműködés javításával minimálisra csökkentsék az esetleges földgázellátási zavarok hatásait, hozzájárulva ezzel a belső energiapiac jobb működéséhez. A javaslat az energiaunió első dimenzióját („energiabiztonság, szolidaritás és bizalom”) ülteti át a gyakorlatba.

A javasolt rendelet az energiaunióra vonatkozó stratégia egyik legfontosabb eleme. (Egy másik ilyen fontos elem a kormányközi energiaügyi megállapodásokról szóló határozat.)

„A jogszabály nagyban hozzájárul majd az Unió energiabiztonságához, mivel az energiaellátás terén csökkenti a másoktól való függőségünket és lehetővé teszi, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk az esetleges gázellátási válságokra. Mindemellett elősegíti, hogy mind egymással az Unión belül, mind pedig az energiaközösségbeli partnereinkkel a nagyobb bizalom és szolidaritás jegyében működhessünk együtt.”

Konrad Mizzi miniszter, Miniszterelnöki Hivatal, Málta

A rendelet főbb új elemei a következők:

• a kockázati csoportokba sorolt tagállamoknak megerősített regionális együttműködést és koordinációt kell folytatniuk
• az ugyanazon kockázati csoportba tartozó összes tagállamnak közösen regionális szintű megelőzési cselekvési terveket, veszélyhelyzeti terveket és kockázatértékeléseket kell kidolgoznia
• szélsőséges válsághelyzetekben kötelező lesz egy szolidaritási mechanizmus alkalmazása
• a földgázellátási szerződések rendelkezései alaposabb vizsgálat tárgyát képezik majd
• az uniós tagállamoknak az Energiaközösség felé eleget kell tenniük bizonyos kötelezettségeknek, a Bizottság pedig hatásköröket kap arra, hogy koordinálja az EU és az Energiaközösség közötti jogi keret alkalmazását

A holland és a szlovák elnökség alatt folytatott intenzív munka, valamint a máltai elnökség idején tartott 4, háromoldalú egyeztetés eredményeképpen sikerült megállapodni az alábbi főbb kérdésekről:

• regionális együttműködés: a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) által előkészítendő szimulációkba be kell építeni a vészhelyzeti ellátási folyosókra vonatkozó koncepciót. A Bizottság támogatást nyújt majd a kockázati csoportok tagjainak a megelőzési cselekvési tervek és veszélyhelyzeti tervek kidolgozásához.
• szolidaritás: végső lehetőségként csak akkor alkalmazható, ha minden más veszélyhelyzeti intézkedést kimerítettek; megfelelő ellentételezéshez kötött. A szolidaritást kérő tagállamnak lehetősége lesz arra, hogy amennyiben több tagállam is kínál szolidaritást, a legelőnyösebb ajánlatot válassza. A rendelet emellett a szolidaritás tekintetében bevezeti a „védett fogyasztó” fogalmát.
• információcsere: egy adott tagállam éves földgázfogyasztásának legalább 28 %-át képviselő hosszú távú gázellátási szerződésekről értesíteni kell e tagállam illetékes hatóságát. Kereskedelmi megállapodások esetében csak a szerződés bizonyos részleteit kell rendelkezésre bocsátani. A hatályos szerződésekről a rendelet hatálybalépését követő 12 hónap elteltével kell értesítést küldeni. Amennyiben az illetékes hatóságnak kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az adott szerződés veszélyezteti-e a tagállam vagy a régió gázellátásának biztonságát, a szerződésről értesítenie kell a Bizottságot.
• Ha egy gázszállítási szerződés veszélyeztetheti egy adott tagállam, régió vagy az Unió egésze földgázellátásának biztonságát, a Bizottság kérheti az adott földgázipari vállalkozást, hogy bocsássa rendelkezésére a szerződés részleteit.

A földközi-tengeri térségben folytatott új kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) keretében az EU segítséget fog nyújtani vízellátási és agrár-élelmiszeripari projektek kidolgozásához a régióban.

Az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) mai döntése a máltai elnökség és az Európai Parlament között április 11-én létrejött megállapodás nyomán született.

A PRIMA kezdeményezés lehetővé teszi az EU-ban és a részt vevő államokban rendelkezésre álló know-how és pénzügyi források közös felhasználását. A partnerségben jelenleg tizenegy uniós tagállam (Horvátország, Ciprus, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Portugália és Szlovénia), valamint nyolc nem uniós ország (Algéria, Egyiptom, Jordánia, Izrael, Libanon, Marokkó, Tunézia és Törökország) vesz részt.

Az EU többek között a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból biztosított 220 millió euróval járul majd hozzá a partnerséghez.

Bármely más uniós tagállam, illetve harmadik ország is részt vehet a PRIMA kezdeményezésben, amennyiben teljesíti a részvételi feltételeket.

„A PRIMA partnerség hozzá fog járulni a földközi-tengeri térségben élők jobb megélhetéséhez és egészségéhez. Emellett várhatóan ösztönzi majd a hosszú távú gazdasági növekedést és stabilitást” – nyilatkozta Chris Agius máltai parlamenti államtitkár a megállapodás létrejöttekor.

A PRIMA partnerség várhatóan 2018 elején kezdi meg működését, azt követően, hogy az elkövetkező hónapokban az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan is elfogadja az erről szóló határozatot.

A Tanács 2017. április 25-én megállapodásra jutott az északi-tengeri tengerfenéki halállományokra vonatkozó többéves tervet illető tárgyalási álláspontjáról (más néven az általános megközelítésről). A terv az Északi-tengerre vonatkozó első ilyen hosszú távú stratégia, amelynek részét képezik úgy a halállományokkal, mint a halászhajókkal és az érdekelt felekkel kapcsolatos megfontolások is.

A két intézmény között megkezdődhetnek a tárgyalások, mihelyt az Európai Parlament szavaz az általa készített jelentésről.

„Az északi-tengeri terv kiemelkedő fontossággal bír a megújult közös halászati politika végrehajtása szempontjából, ezért a máltai elnökség jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a javaslattal kapcsolatos tanácsi álláspont példátlanul rövid idő alatt kialakuljon” – mondta Roderick Galdes mezőgazdasági, halászati és állatjogi parlamenti államtitkár. „A terv az elfogadása után a terület fenntartható halászatának sarokköve lesz majd. A Tanács várakozással tekint a Parlamenttel folytatandó tárgyalások elé, amelyek során a célja az lesz, hogy a lehető legjobb eredményt biztosítsa mind a tengeri élőhelyek, mind a halászati ágazat számára”.

A Tanácsnak az északi-tengeri tervvel kapcsolatos álláspontja összhangban van a közelmúltban elfogadott, a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira vonatkozó többéves tervvel. Egyszerűsíti a bizottsági javaslatot, amennyiben a rendelet hatályát a teljes elterjedési területen található célzott halászati tevékenységekre kiterjeszti, valamint megfelelő eszközöket biztosít ahhoz, hogy a halállományokkal való gazdálkodás a maximális fenntartható hozam alapján történjék. Az általános megközelítés a közös halászati politikával összhangban világos álláspontot jelent a vegyes halászatban előforduló, alacsony kvótájú fajokkal való gazdálkodás tekintetében is.

A Tanács megerősítette a bizottsági javaslatot a jogszabály hatálya alá tartozó fajokat illető állományvédelmi intézkedések tekintetében, egyben hatékonyabbá is tette a javaslatot azzal, hogy racionalizálta a kirakodási kötelezettség hatályát annak érdekében, hogy elérje azt az uniós célkitűzést, mely szerint a halászatot az összes tengeri medence tekintetében fenntarthatóbbá kell tenni.

A Tanács által javasolt módosítások nyomán az új jogszabályból és az egyéb ellenőrzési rendelkezésekből származó adminisztratív tehercsökkenni fog. A módosítások kiterjednek a közös gazdálkodás alá tartozó állományokról a harmadik országokkal folytatandó konzultációk kérdésére is, amelyek célja, hogy az uniós szereplők egyenlő versenyfeltételek mellett halászhassanak az érintett területeken.

A következő lépések

A ma elfogadott általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Parlament várhatóan 2017 júniusában fogadja el a javaslattal kapcsolatos álláspontját. Ezáltal a tárgyalások még a nyári szünet előtt megkezdődhetnének. Ahhoz, hogy a szöveg hatályba lépjen, mindkét intézmény jóváhagyása szükséges.

Háttér

A Bizottság 2016. augusztus 3-án nyújtotta be az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló javaslatát. A javaslat azokra a fajokra vonatkozik, amelyek a tengerfenék közelében élnek és táplálkoznak.

Ez a második olyan többéves terv, amelyet a 2014 januárjában életbe lépett megreformált közös halászati politikával összhangban fogadtak el. A javaslat célja, hogy az Északi-tengeren végrehajtsák a megreformált közös halászati politika legfontosabb elemeit, konkrétan a következőket: a maximális fenntartható hozamot meghaladó kiaknázási arányok elérése, a biomassza állapotához kapcsolódó biztosítékok meghatározása, a hosszú távú, több fajt felölelő gazdálkodás irányába történő elmozdulás, a kirakodási kötelezettség teljesítése, valamint a regionalizáció alkalmazása a technikai intézkedések elfogadásakor.

A Tanács 2017. április 25-én következtetéseket fogadott el az ENSZ erdészeti stratégiai tervéről, az Európai Uniónak és tagállamainak az ENSZ Erdészeti Fóruma tizenkettedik ülésszakán való részvételének előkészítése céljából.

A következtetések kiemelik az ENSZ legelső, a 2017–2030-as időszakra vonatkozó erdészeti stratégiai tervének és a kapcsolódó négyéves munkaprogramnak a fontosságát. A terv az egyik legfontosabb eszköze lesz a különböző ENSZ-szervek által elfogadott erdészeti politikák és programok közötti szinergiák előmozdításának, valamint annak, hogy ezek végrehajtása egymást kölcsönösen támogató jelleggel történjen. A következtetésekben továbbá a Tanács megerősíti, hogy az EU maradéktalanul támogatja a tervet és teljes mértékben elkötelezett az erdészeti vonatkozású globális feladatok nemzetközi, regionális és nemzeti szintű végrehajtásának javítása iránt.

A következtetések egyúttal előkészítik az EU részvételét az ENSZ Erdészeti Fórumának tizenkettedik ülésszakán (UNFF 12), amelyre 2017. május 1. és 5. között kerül sor New Yorkban. Az UNFF az ENSZ egy kisegítő testülete, amelynek feladata az erdőgazdálkodás, az erdővédelem és a fenntartható fejlesztés előmozdítása az erdők minden típusa tekintetében, valamint az ezirányú tartós politikai elkötelezettség megerősítése.

A Tanács 2017. április 25-én rendeletet fogadott el a higany és a higanyvegyületek antropogén eredetű, levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátásairól.

A higany egy erősen mérgező anyag, ami – ideértve a tengeri halakban és egyéb tengeri táplálékforrásokban, az ökoszisztémákban és az élővilágban metilhigany formájában történő előfordulását is – világszinten jelentős veszélyt jelent az emberi egészségre és a környezetre nézve.

Az új rendelet célja, hogy visszaszorítsa a higannyal kapcsolatos tevékenységek és eljárások okozta szennyezést, és ezzel biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét.

Ennek érdekében uniós szintű intézkedéseket és feltételeket állapít meg, amelyek révén egyrészt ellenőrizhető és korlátozható:

• a higany, a higanyvegyületek és a higanykeverékek felhasználása, tárolása és kereskedelme;
• a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártása, felhasználása és kereskedelme;
• a higany fogászati amalgámban való felhasználása;
• másrészt pedig biztosítható a higanyhulladék megfelelő kezelése.

A higanybányászat, a higany termékekben és ipari folyamatokban, valamint a kézműves és kisipari aranybányászatban való felhasználása, továbbá a szénégetés és a higanyhulladék kezelése mind-mind e veszélyes, a környezetre és az emberi egészségre nézve egyaránt ártalmas anyag kibocsátásának forrása lehet.

Háttér és következő lépések

A rendeletre, amely egyúttal hatályon kívül helyezi az 1102/2008/EK rendeletet, a Bizottság 2016. február 2-án tett javaslatot.

Az Európai Parlament 2017. március 14-én fogadta el a javaslatról első olvasatban kialakított álláspontját. Most, hogy a Tanács jóváhagyta ezt az álláspontot, a jogi aktust az Európai Parlament elnökének és a Tanács elnökének aláírását követően ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetéstől számított huszadik napon lép hatályba.

Az új, nagyobb fokú átláthatóságot és jogi egyértelműséget kínáló szabályokat 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Minamata egyezmény

A levegőbe vagy vízbe került higany nagy távolságokat is megtehet. Az Unió emiatt egyedül nem képes biztosítani polgárainak védelmét a higany kedvezőtlen egészségügyi hatásaival szemben: a higanyszennyezés problémájára nemzetközi szinten kell megoldást találni.

Az új rendeletben ezért olyan rendelkezések is szerepelnek, amelyek lehetővé teszik az Unió és tagállamai számára, hogy jóváhagyják, ratifikálják és végrehajtsák a higanyról szóló Minamata egyezményt. A jogszabálynak köszönhetően az uniós jog összhangban áll majd az egyezménnyel.

A Minamata egyezményt 2013. október 10-én fogadták el Kumamotóban (Japán). Az egyezmény egy jogilag kötelező erejű szerződés, ami szabályozási keretet biztosít a higanyszennyezés globális szinten való csökkentéséhez. Az egyezménynek az aláíró államok és regionális szervezetek általi ratifikálása jelenleg is zajlik. Az EU és tagállamai elkötelezettek a ratifikáció iránt, és már folyamatban vannak a szükséges intézkedések.

A Tanács 2017. április 25-én rendeletet fogadott el, amelynek célja, hogy a jövőben hatékonyabban lehessen gyűjteni, kezelni és felhasználni a halászati ágazathoz kapcsolódó adatokat.

Az új szabályok egyszerűsítik és egyúttal megerősítik a biológiai, környezeti, technikai és társadalmi-gazdasági adatok gyűjtését szolgáló jelenlegi rendszert. A jogszabálynak köszönhetően egyrészt széles körben megbízható információkat lehet majd gyűjteni olyan kérdésekben, mint a halállományok helyzete, halászati gazdálkodási intézkedések, a káros hatások enyhítését célzó intézkedések, másrészt pedig mind regionális, mind európai szinten elérhetővé válnak az adatok, ami szilárd alapot kínál a tudományos szakvélemények kidolgozásához és a szakpolitikai döntéshozatalhoz.

Az új rendelet arra hivatott, hogy az uniós szabályokat a megreformált közös halászati politika céljaihoz igazítsa, ideértve az olyan célokat, mint a tengeri környezet védelme, fenntartható gazdálkodás minden, gazdaságilag hasznosított faj esetében, és a tengeri környezet jó állapotának elérése 2020-ig.

Következő lépések

A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép majd hatályba.

Bővebb információkat a 2016. december 7-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).