Európai Tanács hírei

2017. február 13., hétfő
14.00 Találkozó Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel és Christian Kern osztrák szövetségi kancellárral (sajtónyilatkozatok 14.30 körül)

2017. február 15., szerda
11.00 Találkozó Saulius Skvernelis litván miniszterelnökkel

2017. február 16., csütörtök
10.00 Találkozó Almazbek Atambajev kirgiz elnökkel

2017. február 20., hétfő
10.15 Találkozó Mike Pence-szel, az Egyesült Államok alelnökével

Az elnökség és az Európai Parlament képviselői között 2017. február 8-án ideiglenes megállapodás született egy olyan programról, amely a strukturális reformok tagállami végrehajtását segíti elő.

A program a hatályba lépésétől a 2020. december 31-ig tartó időszakra jön létre, 142,8 millió eurós pénzügyi keretösszeggel.

„Ez a program támogatni fogja a kormányokat gazdasági és irányítási struktúráik javításában. Újabb előrelépést jelent abba az irányba, hogy a tagállamok felkészültebbek legyenek olyan fontos reformok végrehajtására, amelyek végső haszonélvezői az európai polgárok lesznek.”

Az elkövetkező napokban jóváhagyás céljából benyújtják a megállapodást az Állandó Képviselők Bizottságának. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy első olvasatban fogadják el a javasolt rendeletet.

A Tanács és az Európai Parlament 2017. február 9-én ideiglenes megállapodást ért el a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló határozatot illetően.

A kulturális örökség a múlt által megannyi formában ránk hagyott források összessége: a műemlékek, lelőhelyek és hagyományok, a továbbadott tudás és az emberi kreativitás megnyilvánulásai, valamint a múzeumokban, könyvtárakban és archívumokban őrzött és fenntartott gyűjtemények mind-mind kulturális örökségünk részei.

E kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre, és egyúttal erősítse az európai identitástudatot, ugyanakkor rá kíván világítani a kulturális örökséget érintő kihívásokra is: a digitális átalakulás hatására és az örökségi helyszíneket érő növekvő környezeti és fizikai nyomásra csakúgy, mint a kulturális javak tiltott kereskedelmére.

Az európai év keretében az Unió:

• szeretné népszerűsíteni a kulturális sokszínűséget és ezzel előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi kohéziót
• rá kíván mutatni arra, hogy a kulturális örökség gazdasági szempontból is hozzáadott értéket jelent a kulturális és kreatív ágazatok, és ezen belül is a kis- és középvállalkozások számára, valamint a helyi és regionális fejlesztés szempontjából
• hangsúlyozni szeretné, hogy a kulturális örökség az EU külkapcsolataiban is fontos elem, ideértve a konfliktusok megelőzését, a konfliktusok utáni megbékélést és a lerombolt kulturális örökség újjáépítését is.

Az európai évre elkülönített pénzügyi keret összege 8 millió EUR.

Az európai év lebonyolítását nemzeti koordinátorok fogják koordinálni, akiknek a Bizottság által összehívott ülésein megfigyelőként az Európai Parlament képviselői is részt vehetnek majd.

Mi, európaiak rendkívül gazdag kulturális örökség birtokában vagyunk, amely közös történelmi múltunkban gyökerezik. Örömmel tölt el, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően megemlékezhetünk erről az örökségről, és büszkék lehetünk közös európai identitásunk alapjaira.

A Coreper az egyik következő ülésén várhatóan jóváhagyja a megállapodást. Ezután a Coreper elnöke levelet fog küldeni az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága elnökének,

amelyben jelzi, hogy ha a Parlament plenáris ülése a Coreper által jóváhagyott formában fogadja el a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács első olvasatban, módosítás nélkül fogja elfogadni azt.

Így az új jogszabály hamarosan életbe léphet, és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak kellő idő áll majd rendelkezésére a szükséges előkészületek megtételére.

A kulturális örökség európai évének gondolata 2014-ben merült fel elsőként: a Tanács a kulturális örökség részvételen alapuló kormányzására vonatkozó következtetéseiben ismertette az elképzelést. A kezdeményezés az Európai Parlamentben is nagy támogatást kapott, így a Bizottság 2016 augusztusára elkészítette vonatkozó javaslatát.

Erről a határozati javaslatról a Tanács 2016. november 22-én általános megközelítést fogadott el,

az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága pedig 2016. november 8-án szavazta meg a javaslatról szóló jelentését. Az intézmények december 9-én tartották az első háromoldalú egyeztetést a témában.

A máltai elnökség és az Európai Parlament február 7-én ideiglenes megállapodásra jutottak arról, hogy el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek a belső piacon jelenleg gátolják az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát.

A megállapodás – amelyet még mind a Tanácsnak, mind pedig az Európai Parlamentnek meg kell erősítenie – lehetővé fogja tenni a fogyasztók számára, hogy akkor is hozzáférjenek a lakóhelyük szerinti országban általuk előfizetett vagy megvásárolt online tartalomszolgáltatásokhoz, amikor ideiglenesen az Unió egy másik tagállamában tartózkodnak.

„Az európai polgárok az EU-n belül utazva is hozzáférhetnek majd azokhoz az online tartalomszolgáltatásokhoz, amelyeket a lakóhelyük szerinti tagállamban fizettek elő vagy vásároltak meg, így például filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy játékokhoz. A barangolási díjak eltörlésével együtt ez az intézkedés is döntően hozzájárul ahhoz, hogy mindenki számára előnyös digitális egységes piacot teremtsünk.”

A tagállamok nagykövetei 2017. február 8-án jóváhagyták a nagykereskedelmi díjplafonokra vonatkozó megállapodást, melynek révén 2017. június 15-én Unió-szerte megszűnnek a kiskereskedelmi barangolási díjak. Az elnökség január 31-én jutott ideiglenes megállapodásra az Európai Parlamenttel a nagykereskedelmi szabályokról.

A barangolási díjak csökkentését célzó tízéves folyamat lezárul: a polgárok végre úgy utazhatnak majd Európa-szerte, hogy közben nem kell lemondaniuk az otthon megszokott kapcsolatról, sem pedig felárat fizetniük.

Azok az uniós határozatok, melyek előbb csökkentették, most pedig eltörlik a barangolási díjakat, a szolgáltatók közötti üzleti kapcsolatokat szabályozó jogszabályokon alapulnak. E szabályok többek között meghatározzák, hogy legfeljebb mekkora összegeket számíthat fel egyik szolgáltató a másiknak olyankor, amikor a fogyasztók egy másik uniós tagállamban telefonálnak, SMS-eznek vagy interneteznek.

Az új, a korábbinál lényegesen alacsonyabb díjplafonokat úgy határozták meg, hogy a szolgáltatók többletdíj nélküli barangolást nyújthassanak a fogyasztóiknak a belföldi árak növelése nélkül. A kiskereskedelmi méltányos használatra vonatkozó feltételek és az új nagykereskedelmi szabályok együtt biztosítani fogják, hogy a barangolási díjakat tartósan fel lehessen számolni az EU-ban.

Dr. Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere a következőket mondta: „A barangolási díjak megszüntetése jó hír minden európai számára. Örömmel tölt el, hogy a máltai elnökség segítségével sikeresen lezárult a dossziéval kapcsolatos munka. E jogszabályok nélkülözhetetlenek az európai digitális egységes piac kiteljesítéséhez. „Málta és az uniós tagállamok közösen ünneplik majd meg ezt az eredményt június15–16-án a Máltán megrendezendő „Digitális közgyűlés 2017” konferencián.”

Először is el kell végezni a megállapodás tárgyát képező szöveg technikai véglegesítését. Ezután előbb a Parlament, majd a Tanács hivatalosan is jóváhagyja a szöveget (első olvasatbeli megállapodás).

A Parlament várhatóan áprilisban, a Tanács legkésőbb májusban fogja ezt megtenni. Erre nem feltétlenül a Távközlési Tanács keretében fog sor kerülni, a vonatkozó jogi aktust ugyanis bármelyik tanácsi formáció elfogadhatja.

Az elfogadott rendeletet mindkét intézmény aláírja. Erre a Parlament májusi, strasbourgi plenáris ülésén kerülhet sor. A rendeletet eztán kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd három nappal később hatályba lép.

Az új nagykereskedelmi szabályozásnak 2017. június 15-ig hatályba kell lépnie ahhoz, hogy a barangolásról szóló, 2015-ben elfogadott rendeletben foglaltak szerint el lehessen törölni a roamingdíjakat.

Az elfogadott díjplafonokról bővebb információkat a 2017. január 31-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).

A Tanács 2017. február 7-én végrehajtási határozatot fogadott el, melyben ajánlást fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy rendkívüli körülmények esetén a tagállamok fenntartsák az ideiglenes belső határellenőrzéseket.

A végrehajtási határozat 2017. február 11-étől alkalmazandó – amikor az előző határozat hatályát veszti –, és ettől a naptól Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának legfeljebb három hónapos időtartamon át indokolt fenntartania az arányos ideiglenes határellenőrzést a következő belső határokon:

• Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén szárazföldi határon
• Németország a német–osztrák szárazföldi határon
• Dánia a Németországba kompjáratokat üzemeltető dán kikötőkben és a dán–német szárazföldi határon
• Svédország a déli és nyugati rendőrségi körzetben található svéd kikötőkben és az Öresund hídon
• Norvégia a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben

Az említett ellenőrzések fenntartásáról szóló döntést megelőzően a felsorolt tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk az érintett tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy csakis ott kerüljön sor belső határellenőrzésre, ahol az szükségesnek és arányosnak minősül. Emellett biztosítaniuk kell, hogy a belső határellenőrzésre csak végső megoldásként kerüljön sor, ha más alternatív intézkedésekkel nem érhető el azonos eredmény.

A határellenőrzést célzottan kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét tekintve pedig szigorúan olyan mértékűre kell korlátozni, mely egyrészt ahhoz szükséges, hogy biztosítani lehessen a közrend, illetve a belső biztonság védelmét, másrészt ahhoz, hogy kezelni lehessen az irreguláris migránsok továbbutazásának továbbra is fennálló kockázatát.

Az ilyen ellenőrzéseket végző tagállamoknak hetente felül kell vizsgálniuk, hogy az ellenőrzésekre továbbra is szükség van-e, és az ellenőrzések intenzitását az adott veszély mértékéhez kell igazítaniuk, illetve az ellenőrzést adott esetben fokozatosan meg kell szüntetniük. E tagállamoknak havonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak és a Tanácsnak.

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke értelmében a Bizottság végső esetben javasolhatja a határellenőrzés visszaállítását egy vagy több tagállam határának teljes hosszán vagy egy szakaszán. A javaslatot a Bizottság a Tanácsnak nyújtja be, amely azt minősített többséggel fogadhatja el. A belső határellenőrzést legfeljebb hat hónapos időszakra lehet visszaállítani. Ez az időszak további hat hónapos időszakokkal meghosszabbítható összesen legfeljebb kétéves időtartamra.

A Bizottság a migrációs válsággal kapcsolatban 2016. május 4-én kijelentette, hogy úgy véli, hogy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti körülmények továbbra is fennállnak, és ajánlást nyújtott be a Tanácsnak. Ezt azok a súlyos hiányosságok indokolták, melyeket az uniós külső határok bizonyos szakaszainak hatékony ellenőrzésében tapasztaltak, és melyek a schengeni övezet egészének működését veszélyeztették.

A Tanács 2016. május 12-én a leginkább érintett öt schengeni államnak (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia) azt javasolta, hogy legfeljebb hat hónapos időtartamra tartsanak fenn arányos ideiglenes határellenőrzést az irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazásából fakadó súlyos veszély kezelése, illetve a közrend és a belső biztonság védelme céljából.

Az instabil helyzetre és az ezen népmozgások által leginkább érintett tagállamokban még mindig érzékelhető nyomásra való tekintettel a Bizottság 2016. november 11-én javaslatot nyújtott be, amelyben e tagállamoknak azt ajánlotta, hogy legfeljebb három hónappal hosszabbítsák meg az arányos ideiglenes határellenőrzéseket.

A Bizottság 2017. január 25-én tanácsi végrehajtási határozati javaslatot fogadott el, melyben az öt schengeni tagállamnak azt ajánlotta, hogy legfeljebb három hónappal hosszabbítsák meg az ideiglenes belső határellenőrzéseket.

A Tanács 2017. február 7-én megállapította, hogy az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletjavaslatot a tagállamok nem támogatják egyhangúlag. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy egy legalább kilenc tagállamból álló csoport a szövegnek az Európai Tanács keretében történő megvitatását kezdeményezze, hogy ott még egyszer utoljára megpróbáljanak a javaslatról konszenzust elérni. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, mérlegelni lehet a megerősített együttműködés létrehozását.

„Az Európai Ügyészség 2009 óta szerepel a Szerződésekben. Ugyanakkor, ahogy azt az elmúlt hat és fél év is jól mutatja, a létrehozása érdekében tett erőfeszítések nem jártak sikerrel. Meggyőződésem, hogy a máltai elnökség kézzelfogható eredményeket fog elérni, ha továbbra is becsületes közvetítőként lép fel, elősegítve azt, hogy a részvételi szándékukat kinyilvánító tagállamok beindíthassák a megerősített együttműködést a máltai elnökség ideje alatt” – jelentette ki Owen Bonnici máltai igazságügyi miniszter.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikke szerint abban az esetben, ha a tagállamok nem támogatják egyhangúlag az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletet, egy legalább kilenc tagállamból álló csoport kérheti azt, hogy a szöveget megvitatás céljából terjesszék az Európai Tanács elé. Ezt követően az Európai Tanácsnak legfeljebb négy hónap áll rendelkezésére arra, hogy megpróbáljon konszenzust elérni.

Abban az esetben, ha még ekkor sem sikerül konszenzust elérni, egy legalább kilenc tagállamból álló csoport kinyilváníthatja arra vonatkozó szándékát, hogy megerősített együttműködést kíván létrehozni.

A vonatkozó rendelet célja az Európai Ügyészség létrehozása. Az Európai Ügyészség független uniós szervként jönne létre, amely bizonyos feltételek mellett jogosult lenne az uniós csalások és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények vonatkozásában a nyomozást és a vádhatósági eljárást lefolytatni. Az Európai Ügyészség keretében az uniós csalások elleni küzdelemben együtt valósulhatnának meg az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítések.

A Tanács megvitatta a líbiai helyzetet, majd következtetéseket fogadott el az országról.

2017. február 6., hétfő
12.30 Találkozó Ilham Alijevvel, Azerbajdzsán elnökével (± 14.40 sajtónyilatkozatok)

2017. február 7., kedd
10.30 Találkozó Igor Dodonnal, Moldova elnökével

2017. február 8., szerda
14.00 Találkozó Hashim Thaçival, Koszovó elnökével
15.00 Találkozó Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével

2017. február 9., csütörtök
16.00 Találkozó Volodimir Hrojszmannal, Ukrajna miniszterelnökével

Először is engedjék meg, hogy ismételten köszönetet mondjak Joseph Muscat miniszterelnöknek a Valletta gyönyörű városában rendezett újabb fontos és eredményes csúcstalálkozóért, amihez külön is szeretnék gratulálni. Nagy örömömre szolgál, hogy az afrikai partnereinkkel tartott 2015-ös, hasonlóan eredményes vallettai csúcstalálkozót követően ismét itt lehetek.

Ezennel rá is térnék a mai ülés eredményeire. Ülésünkön azonnali operatív intézkedésekről állapodtunk meg, amelyek várhatóan csökkenteni fogják az irreguláris migránsok számát és egyszersmind emberéleteket mentenek majd meg. Képzést, felszereléseket és támogatást fogunk biztosítani a líbiai parti őrség számára az embercsempészek tevékenységeinek megszüntetése, valamint a kutatási-mentési műveletek megerősítése érdekében. Gazdasági támogatást fogunk nyújtani líbiai helyi közösségek számára, helyzetük javítása és annak érdekében, hogy segítsük őket az ottrekedt migránsok elhelyezésében. Együttműködünk majd a Nemzetközi Migrációs Szervezettel annak elősegítésében, hogy a Líbiában tartózkodó migránsok közül minél többen térjenek vissza önkéntesen származási országaikba. E kiemelt intézkedések végrehajtásához további európai forrásokat bocsátunk majd rendelkezésre. Magától értetődő, hogy a felvázolt intézkedések végrehajtása során az emberi jogok, a nemzetközi jog és az európai értékek teljes körű tiszteletben tartása mellett, és az érintett szervezetekkel – köztük az UNHCR-rel és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel – szoros együttműködésben fogunk cselekedni.

Emellett úgy határoztunk, hogy támogatni fogjuk a Líbiával közvetlenül együttműködő tagállamok kétoldalú tevékenységeit. Éppen ezért üdvözöltük az olasz és a líbiai miniszterelnök által tegnap aláírt egyetértési megállapodást, amely újabb fontos és biztató jele annak, hogy hamarosan kedvező változások fognak bekövetkezni. Az Európai Unió tevékenységeivel is támogatni fogja Olaszországot és Líbiát. Ez közös felelősségünk.

Amint azt az imént már Joseph Muscat kollégám is említette, e sajtókonferenciát követően a 27-ek állam-, illetve kormányfőivel megvitatjuk majd az EU jövőjét, és megbeszélést folytatunk a Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő római találkozónkról.

Ami azt illeti, az Európa jövőjéről folytatott megbeszélésünket már a munkaebéd során megkezdtük. A nemzetközi fejlemények rávilágítanak arra, hogy milyen fontos, hogy az EU erős szereplő legyen. A transzatlanti együttműködés a jövőben is abszolút prioritást élvez, ugyanis egészen mostanáig a szabad világ egyik alappillérét jelentette. Ugyanakkor azt is jól tudjuk, hogy a jelenlegi helyzetben nincs más választásunk, mint hogy újra bízzunk saját erőnkben.

Üdvözöljük és támogatjuk a máltai elnökség azon törekvését, hogy folytassa a munkát az EU átfogó migrációs politikájának valamennyi aspektusát illetően.

A fogyasztók által fizetett mobil barangolási díjakat nyárig eltörlik, amihez a maximális nagykereskedelmi barangolási díjak nagy mértékű csökkentése fog elvezetni. A Tanács elnöksége 2017. január 31-én előzetes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel a jelenleginél körülbelül 90%-kal alacsonyabb új nagykereskedelmi díjplafonokról. A nagykereskedelmi barangolás díjak reformja az utolsó ahhoz szükséges jogalkotási lépés, hogy a kiskereskedelmi barangolási díjak 2017. június 15-ével megszűnhessenek. Az informális megállapodást az uniós tagállamok és a Parlament plenáris ülése is meg kell, hogy erősítse.

A reform meghatározza, hogy a szolgáltatók legfeljebb mekkora összegeket számíthatnak fel egymásnak akkor, ha barangolási szolgáltatások nyújtása céljából igénybe veszik egymás hálózatait. Az új díjplafonokat kellően alacsonyan kell meghatározni ahhoz, hogy a szolgáltatók többletdíj nélküli barangolást nyújthassanak a fogyasztóiknak a belföldi árak növelése nélkül. Ugyanakkor elég magasnak kell lenniük ahhoz, hogy a felkeresett országokban a szolgáltatók fedezni tudják költségeiket anélkül, hogy a belföldi kiskereskedelmi áraikat növelnék. Ezenfelül a díjplafonok a várakozások szerint lehetővé teszik a hálózatok folyamatos karbantartását és fejlesztését, hogy a fogyasztók mindenütt stabil kapcsolatot vehessenek igénybe Európában a legnépszerűbb nyaralóhelyektől a legeldugottabb térségekig mindenütt.

Mivel az adatforgalom az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt és várhatóan tovább növekszik, a reform döntő eleme az új adatforgalmi plafon. A barangolási díjak megszűnésével logikusan a külföldi adatforgalom is hirtelen megnő majd, mivel a fogyasztók nem lesznek rászorulva arra, hogy wifi-hotspotokat keressenek az olcsó internetezéshez.

Dr. Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere a következőket mondta: „A máltai elnökség kiemelt prioritása volt, hogy gyorsan megállapodást érjen el a nagykereskedelmi barangolási díjakról. A mai döntés az utolsó a tíz évvel ezelőtt megkezdett folyamatban. Nyártól kezdve, bárhová is utazzon Európában, az európai polgár szabadon telefonálhat, sms-ezhet, internetezhet, egyszóval kommunikálhat. A többletdíj nélküli barangolás immáron valósággá vált.”

A megállapodás értelmében 2017. június 15-én az adatforgalom maximális nagykereskedelmi díja a mostani 50 EUR/GB-ról 7,7 EUR/GB-ra esik, majd szakaszonként tovább csökken: 2018. január 1-jétől a maximális díj 6 EUR/GB, 2019. január 1-jétől 4,5 EUR/GB, 2020. január 1-jétől 3,5 EUR/GB, 2021. január 1-jétől 3 EUR/GB, végül 2022. január 1-jétől 2,5 EUR/GB lesz.

Az adatforgalmi díjplafonok fokozatos csökkentése megfelel annak a várható tendenciának, miszerint a mobil adatszolgáltatások egyre nagyobb mértékű igénybevétele a fokozott méretgazdaságossággal, az új technológiákkal és a hatékony versennyel kombinálva az elkövetkező években csökkenteni fogja a nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásának költségeit. Az elfogadott megközelítés a Bizottság által eredetileg javasolt 8,5 EUR/GB fix díjplafonhoz képest jelentősen alacsonyabb plafont határoz meg, ami azonban még mindig lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy az új, ötödik generációs (5G) mobilhálózatokba beruházzanak.

2017. június 15-től a hanghívások maximális nagykereskedelmi többletdíja 0,05 EUR/min helyett 0,032 EUR/min lesz. A szöveges üzenetek maximális díja üzenetenként 0,02 EUR helyett 0,01 EUR lesz.

A kiskereskedelmi méltányos használatra vonatkozó feltételekkel együtt az új díjplafonok biztosítani fogják, hogy a barangolási díjakat tartósan fel lehessen számolni az EU-ban.

A Bizottságnak kétévente jelentést kell készítenie arról, hogyan működnek a gyakorlatban a szabályok, és adott esetben új díjplafonokra kell javaslatot tennie. Az első jelentést 2019. december 15-ig kell benyújtania.

Az elnökség a megbeszélések eredményét az elkövetkező hetekben jóváhagyásra benyújtja a tagállamoknak. Az új szabályoknak 2017. június 15-ig hatályba kell lépniük, hogy a barangolásról szóló, 2015-ben elfogadott rendeletben foglaltak szerint el lehessen törölni a roamingdíjakat.

Tisztelt Kollégák!

A máltai találkozónk előkészítéseként, amelynek témája a 27 tagállamból álló Európai Unió jövője lesz, és az Önök közül néhány vezetővel folytatott megbeszélések fényében szeretném megosztani egy pár gondolatomat, amelyekkel véleményem szerint a többségünk egyetért.

Az Európai Unió pillanatnyilag veszélyesebb kihívásokkal néz szembe, mint a Római Szerződés aláírása óta bármikor. Három olyan kockázattal kell számolnunk, amelyre korábban még soha nem volt példa, legalábbis nem ilyen léptékben.

Az első a világban és Európa körül kialakult új geopolitikai helyzetből adódó külső kockázat. Az egyre erőteljesebben, és különösen a tengereken előretörő Kína – engedjék meg, hogy így fogalmazzak –, Oroszországnak az Ukrajnával és a szomszédaival szembeni agresszív politikája, háború, terror és anarchia a Közel-Keleten és Afrikában, amiben a radikális iszlám főszerepet játszik, továbbá az új amerikai vezetés aggasztó nyilatkozatai, mind rendkívül kiszámíthatatlanná teszik a jövőnket. Első alkalommal fordul elő az EU történetében, hogy az egyre inkább többpólusúvá váló külvilágban egyre többen lesznek nyíltan Európa-ellenesek, de legalábbis euroszkeptikusok. Az Európai Unió különösen a Washingtonban bekövetkezett változások miatt került nehéz helyzetbe, ugyanis az új adminisztráció megkérdőjelezni látszik az elmúlt 70 év amerikai külpolitikáját.

A másik kockázat belső és azzal áll összefüggésben, hogy az EU-ban magában egyre erősödnek az EU-ellenes, nacionalista, mind inkább xenofób érzelmek, a nemzeti egoizmus pedig az integráció vonzó alternatívájaként kezd feltűnni. A centrifugális tendenciák ráadásul az olyanok által elkövetett hibákból merítik erejüket, akik számára az ideológia és az intézmények fontosabbakká váltak, mint az emberek érdekei és érzelmei.

A harmadik kockázatot az Európa-párti elit lelki állapota jelenti. A politikai integrációba vetett hitt meggyengülése, a populista érvekkel való azonosulás, valamint a liberális demokrácia alapértékeinek a megkérdőjelezése egyre jobban a felszínre kerül.

Feszültséggel és konfrontációval terhes világunkban az európaiaknak tanúbizonyságot kell tenniük bátorságukról, eltökéltségükről és politikai szolidaritásukról. Ezek nélkül nem leszünk képesek fennmaradni. Ha mi magunk sem hiszünk saját magunkban, az integráció magasabb rendű céljában, akkor mások miért hinnének benne? Rómában meg kell újítanunk ezt a hitvallásunkat. Ma, a több száz millió lakosú kontinens-országok világában Európa országainak önmagukban csekély a befolyásuk. Az EU-ban ugyanakkor megvan az a demográfiai és gazdasági potenciál, amelynek köszönhetően a legnagyobb hatalmakkal szemben is egyenrangú partnerként léphet fel. Ezért az a legfontosabb, hogy a Rómában tartandó ünnepség keretében a 27-ek megmutassák, hogy készek az egységet megőrizni. Azt is kell mutatnunk, hogy ezt az egységet nem csak kényszerből, hanem szabad akaratunkból kívánjuk megőrizni.

Mutassuk meg, hogy büszkék vagyunk európaiságunkra. Ha úgy teszünk, mintha nem hallanánk azokat, akik az EU ellen szólnak, ha úgy teszünk, mintha nem vennénk észre az Unió ellenében, a jövőnk ellen hozott döntéseket, akkor az emberek nem fognak hazájukként tekinteni Európára. Nem kisebb veszélyt jelent, hogy így globális partnereink tiszteletét is elveszítjük. Semmilyen tényszerű okunk nincs arra, hogy Európa és az európai vezetők a külső hatalmak és irányítóik kedvében járjanak. Tudom, hogy a politikában tartózkodnunk kell attól, hogy túl sokat hivatkozzunk a méltóságra, mivel ez gyakran konfliktusokat és rossz érzéseket okoz. Ma azonban egyértelműen ki kell állnunk a méltóságunkért, az egységes Európa méltóságáért – függetlenül attól, hogy Oroszországgal, Kínával, az Egyesült Államokkal vagy Törökországgal folytatunk-e párbeszédet. Ezért legyünk elég bátrak ahhoz, hogy büszkék legyünk saját eredményeinkre, melyek a világ legjobb helyévé tették Európát. Legyünk elég bátrak ahhoz, hogy szembeszálljunk a demagógok állításaival, akik szerint az európai integráció kizárólag az elitnek kedvez és az átlagpolgárok csak a hátrányait szenvedik el, akik szerint az országok egymagukban jobban megállnák a helyüket, mint együtt.

A jövővel kell foglalkoznunk – az elmúlt hónapok konzultációi során ez a kérés hangzott el a leggyakrabban Önöktől. Semmi kétség: így is van. Ám soha, semmilyen körülmények között nem feledhetjük, mik voltak azok az okok, amelyek miatt 60 éve úgy döntöttünk, egyesítjük Európát. Sokszor halljuk, hogy az Európa megosztottságából fakadó múltbéli tragédiákkal már nem lehet érvelni, hogy az új nemzedékek már nem emlékeznek arra, mi ösztönözte az európai projektet. Ám a történelmi emlékezet hiánya nem teszi semmissé mindazt, ami miatt belekezdtünk ebbe a projektbe, és nem ment fel minket azon kötelességünk alól sem, hogy újra meg újra felidézzük az Európa megosztottsága okozta tragédiák tanulságait. Rómában ismét, határozottan ki kell mondanunk két alapvető, ám elfeledett igazságot: egyrészt azt, hogy azért választottuk az egységet, hogy elkerüljük az újabb történelmi katasztrófát; másrészt pedig azt, hogy az európai egység kora egyben a kontinens sokszázados történelmének legjobb időszaka is. Világosan ki kell jelentenünk: az Európai Unió szétesése nem a tagállamok valamiféle mitikus, totális szuverenitásának visszaállításához vezetne, hanem a szuperhatalmaktól, azaz az Egyesült Államoktól, Oroszországtól és Kínától való nagyon is valóságos és tényszerű függésükhöz. Csakis együtt lehetünk igazán függetlenek.

Éppen ezért olyan határozott és látványos intézkedéseket kell tennünk, amelyek megfordíthatják a közhangulatot és újjáéleszthetik azt a törekvést, hogy az európai integráció a következő szintre lépjen. Ennek érdekében helyre kell állítanunk az európai polgárok külső és belső biztonságérzetét, valamint szociális és gazdasági jólétét. Ehhez az EU külső határainak határozott megerősítésére, a terrorizmus elleni küzdelemért felelős szolgálatok közötti fokozott együttműködésre és a határok nélküli térségben fennálló közrend védelmére, a védelmi kiadások növelésére, az európai uniós szintű külpolitika megerősítésére, továbbá az egyes tagállamok külpolitikáinak jobb koordinálására, és végül, de nem utolsósorban a beruházások, a társadalmi befogadás, a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítására, valamint a technológiai fejlődés és konvergencia nyújtotta előnyök kihasználására van szükség az euróövezetben és Európa-szerte egyaránt.

Az Egyesült Államok megváltozott kereskedelmi stratégiáját az EU előnyére kell fordítanunk úgy, hogy az érdekelt partnerekkel intenzívebben, de érdekeinket megvédve folytatunk tárgyalásokat. Az Európai Unió nem adhatja fel az olyan kereskedelmi nagyhatalomként betöltött szerepét, mely nyitott a világra, de egyúttal védelmet nyújt polgárainak és vállalkozásainak, valamint szem előtt tartja, hogy a szabadkereskedelem tisztességes kereskedelem. Határozottan ki kell állnunk a jogállamiságon alapuló nemzetközi rend mellett is. Nem engedhetünk azoknak, akik meg akarják gyengíteni vagy bénítani a transzatlanti szövetséget, amely nélkül nem lenne többé béke és rend a világon. Ajánljuk hát amerikai barátaink figyelmébe saját jelmondatukat: együtt győzhetünk, megosztva elbukunk.

Pénteken fontos nem hivatalos találkozón veszünk részt Máltán, ahol Joseph Muscat fogad majd bennünket.

Elsőként a migráció külső vonatkozásairól tanácskozunk majd. Ez a kérdéskör szerves részét képezi annak az átfogó stratégiának, amelyen az elmúlt két évben dolgoztunk. Miután a Földközi-tenger keleti térségében sikerült stabilizálni a helyzetet, ezúttal elsősorban arra helyezzük majd a hangsúlyt, hogy milyen operatív intézkedésekkel tudjuk kezelni azokat a kihívásokat, amelyeket a Földközi-tenger középső térségéből nagy számban érkező irreguláris migránsok beáramlása jelent. A migrációs hullám soha nem látott méreteket ölt, rengetegen veszítik életüket, miközben megpróbálnak eljutni Európába, és rohamosan közeledik a tavasz. A partnerségi kereten belül és a vallettai cselekvési terv alapján folytatjuk a hosszú távú együttműködést afrikai partnereinkkel. Ugyanakkor a líbiai helyzet azonnali sürgős intézkedéseket kíván Líbiával együttműködésben és a szomszédos országokra is kiterjedően, tekintve, hogy az irreguláris migránsok túlnyomó többsége innen indul útnak. Minden eddiginél fontosabb elérnünk, hogy Líbia stabil országgá váljon. Ezzel egyidejűleg azonban gondoskodnunk kell külső határaink védelméről, mindeközben segítve a líbiai hatóságokat abban, hogy megfelelő színvonalú befogadó létesítményeket állítsanak fel saját területükön. Az ottani helyzet más és összetettebb, mint a Földközi-tenger keleti térségében, ezért az elmúlt hónapok intézkedéseit meghatározó vezérelvek alkalmazása mellett új ötletekre is szükség van. A megbeszélés lezárásaként nagyívű nyilatkozatot fogadunk majd el, amelyben világos és konkrét módon ismertetjük az előttünk álló feladatokat.

A délelőttöt egy szabadtéri csoportképpel zárjuk, ezt követően pedig átkelünk az öböl túloldalára, a munkaebéd helyszínére. Az ebéd során kötetlen eszmecsere keretében más nemzetközi kihívásokról és a nemzetközi helyzetről fogunk egyeztetni. Röviden szó esik majd az európai tanácsi ülések után elfogadott következtetések nyomon követéséről és végrehajtásáról, valamint arról is, hogy miként javíthatnánk a tevékenységünkkel kapcsolatos kommunikáción.

A munkaebéd után fogadjuk majd a sajtó képviselőit, és tagállamonként külön-külön sajtótájékoztatót tartunk.

A sajtótájékoztatót követően 27-ekként ismét összeülünk a Nagymesterek Palotájában, hogy megvitassuk a római találkozó előkészítését, ahol Paolo Gentiloni március 25-én lát majd vendégül minket a Római Szerződések 60. évfordulója alkalmából. Valamennyien megkapták azt az Olaszországgal közösen készített rövid vitaanyagot, amely kiindulópontként fog szolgálni az EU jövőjéről szóló nyílt vitához. Külön levélben magam is megosztottam Önökkel az EU jövőjével kapcsolatos gondolataimat. A máltai tanácskozás ahhoz is nagy segítséget jelent, hogy kidolgozzuk a római évfordulóra szánt nyilatkozatunkat. A római találkozónak az ünneplésről és az egységről kell szólnia, és alkalmat kell szolgáltatnia arra, hogy közösen kialakítsuk az elkövetkező évekre vonatkozó jövőképünket.

A pénteki máltai találkozó reményében:

2017. január 30., hétfő
14.00 Találkozó Rumen Radev bolgár elnökkel

2017. január 31., kedd
Tallinn
11.15 Kétoldalú találkozó Kersti Kaljulaid észt elnökkel
12.00 Munkaebéd Jüri Ratas észt, Māris Kučinskis lett és Saulius Skvernelis litván miniszterelnökkel
14.10 Sajtókonferencia
14.45 Kétoldalú találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel
Párizs
Találkozó François Hollande elnökkel

2017. február 1., szerda
Róma
12.45 Találkozó Sergio Mattarella olasz elnökkel
13.15 Találkozó Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel

2017. február 2., csütörtök
Brüsszel
11.00 Találkozó Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnökkel, utána sajtónyilatkozatok
A sajtóeseményeken csak féléves sajtóbelépővel vagy e-mailes regisztrációval engedélyezett a részvétel (lásd: Tudnivalók a sajtó munkatársai számára)
Valletta
20.00 Munkavacsora Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel, Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével

2017. február 3., péntek
Valletta
Az uniós állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója
09.40 Az állam-, illetve kormányfők köszöntése Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel és Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével közösen
10.00 Első munkaülés
12.45 Csoportkép
13.45 Nem hivatalos munkaebéd
16.00 Sajtókonferencia
17.15 Második munkaülés

A Tanács (ECOFIN):

I. A 2017. ÉVI EURÓPAI SZEMESZTER

1. ÜDVÖZLI a Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentését, amely átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az uniós és a tagállami munkahelyteremtés és növekedés tekintetében, és amely egyben a 2017. évi európai szemeszter kiindulópontja is;

2. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottságnak az EU gazdasági helyzetére és szakpolitikai kihívásaira vonatkozó elemzésével. A strukturális és költségvetési politikáknak hozzá kell járulniuk a fellendülés megerősítéséhez, továbbá ki kell aknázniuk a jelenlegi helyzetet a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelése, ambiciózus reformok végrehajtása és felelős költségvetési politika folytatása érdekében. A közelmúltban tapasztalt javulás ellenére a világgazdasági kilátások bizonytalanabbá válnak. A gazdasági teljesítmény, valamint a reformok végrehajtása továbbra is egyenetlen az Unióban. Bár a foglalkoztatás várhatóan növekedni fog, számos gazdaságban továbbra is messzire ható strukturális kihívásokkal kell szembenézni, többek között a munkaerőpiacon. A magánszektorbeli eladósodottság és az államadósság ugyan csökken, de még mindig magas szintű, ami visszafogja a beruházásokat. Amint azt a Bizottság is megerősíti a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésében, a növekedést és a foglalkoztatást makrogazdasági egyensúlyhiányok kockázata is hátráltatja;

3. mindezek alapján EGYETÉRT azokkal az átfogó szakpolitikai területekkel, amelyeket a Bizottság kiemelten kezelendőként jelölt meg és amelyekre a nemzeti és uniós szintű erőfeszítéseknek 2017-ban összpontosulniuk kell. Ezek a területek a következők: a beruházásélénkítés, a strukturális reformok végrehajtása és a felelős költségvetési politika. Ezeket a prioritásokat integrált módon kell végrehajtani, hogy a kihívásokat mind uniós, mint tagállami szinten hatékonyan lehessen kezelni, biztosítva az inkluzív növekedést és a fenntartható gazdasági fejlődést. KIEMELI, hogy az éves növekedési jelentés nem hangsúlyozza eléggé, hogy termékpiaci reformra van szükség. A termékpiaci reformokat kiemelten kell kezelni, mivel azok a gazdasági feltételektől függetlenül közvetlenebb módon élénkítik a termelékenységet és a kibocsátást. EGYETÉRT azzal, hogy reformokra van szükség a munkaerő-kínálat növelése és a munkaerőpiaci esélyegyenlőség előmozdítása érdekében; például fokozni kell a nők munkaerőpiaci részvételét és integrálni kell a hátrányos helyzetű csoportokat a növekedési potenciál erősítése és a társadalmi haladás érdekében. ELISMERI, hogy a migránsok és a közelmúltban tömegesen érkező menekültek integrációjához és a munkaerőpiacra való belépésük elősegítéséhez átfogó megközelítésre van szükség;

4. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint javítani kell a reformok végrehajtását, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy egész évben folyamatosan nyomon kell követni a teljesítményt és a szakpolitikák – köztük az országspecifikus ajánlások – végrehajtását. FELKÉRI a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot és a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy a Bizottságtól kapott információkra építve tevékenyen vegyen részt ebben a munkában. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé az érdemi vita elé, amelyet a Tanács 2017 márciusában tart majd a Bizottság mélyreható értékelése alapján az országspecifikus ajánlások végrehajtásáról;

5. további tényleges és nyílt párbeszédet SÜRGET a tagállamok és a Bizottság között, valamint a nemzeti érdekelt felek megfelelőbb bevonását szorgalmazza;

II. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS MAKROGAZDASÁGI KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ SZAKPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁS

A beruházások újraindítása

6. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a beruházások szintje az alacsony kamatszínvonal, a pénzügyi piacok pénzbősége és a köz- és magánszektorbeli szereplők hitelállomány-leépítése ellenére továbbra is alacsony. Egyrészt sürgősen szükség van a beruházások fellendítésére, és ehhez oly módon kell javítani az általános beruházási környezetet, hogy az erősítse az Unióban a gazdasági fellendülést, másrészt pedig fokozni kell a termelékenységet és a növekedési potenciált. EMLÉKEZTET a beruházási terv harmadik pillére keretében azonosított, a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetek kezeléséről szóló, 2016. decemberi ECOFIN tanácsi következtetésekre, melyekben a Tanács szintén rámutatott a beruházások és a strukturális reformok közötti szoros kapcsolatra. A tagállamoknak kezelniük kell a beruházásokat korlátozó, nemzeti és határokon átnyúló akadályokat, továbbá az Unió egészében meg kell erősíteniük az egységes piacot és a beruházási környezetet;

7. a hitelezés feltételei javulást mutatnak, a vállalatok ugyanakkor elhelyezkedésüktől függően továbbra is eltérő finanszírozási feltételekkel szembesülnek. Számos tagállamban kihívás a magánszektor túlzott eladósodottsága és a nemteljesítő hitelek, amelyek gátolják a pénzügyi közvetítés működését és visszafogják a beruházási döntéseket. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint a beruházási döntések szempontjából alapvető fontossággal bírnak a jól működő fizetésképtelenségi keretrendszerek;

8. TÁMOGATJA azt az álláspontot, mely szerint hatékonyabbá kell tenni a nemzeti fizetésképtelenségi keretrendszereket, elősegítendő a nemteljesítő hitelek magas szintjének leépítését, továbbá EGYETÉRT azzal, hogy a prudenciális felügyeleti tevékenységeket kiegészítendő, mind tagállami, mind uniós szinten ki kell dolgozni és végre kell hajtani egy hatékony stratégiát az egyes tagállamok bankszektorában a bankok életképességét veszélyeztető kockázatok kezelése céljából, ideértve a nemteljesítő hitelek magas szintjét, a nem megfelelő üzleti modelleket és a kapacitásfelesleget. HANGSÚLYOZZA, hogy az ilyen intézkedéseknek összhangban kell állniuk a hatályos szabályozási kerettel, különösen a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvvel;

9. EMLÉKEZTET arra, hogy a fejlettebb és integráltabb tőkepiacok ösztönözhetnék a vállalati és az infrastrukturális projektek keretében végzett beruházásokat, és erőteljesebben vonzanák a hosszú távú külföldi befektetéseket is, emellett hozzájárulnának a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. E célból TÁMOGATJA a teljes körű tőkepiaci unió létrehozása, valamint a határokon átnyúló beruházások előtt álló akadályok lebontása irányában tett lépéseket, továbbá a finanszírozási források diverzifikálását, amely segítséget nyújt elsősorban az infrastruktúra és a kkv-k finanszírozásához, és amelynek eredményeként – adott esetben adóügyi intézkedéseket is alkalmazva – az uniós vállalkozások forrásszerkezete kiegyensúlyozottabb lenne a saját és az idegen forrás közötti megoszlás szempontjából, és nagyobb mértékű lenne a határokon átnyúló kockázatmegosztás a magánszektorban;

A gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása

10. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottság azon véleményével, mely szerint a tagállamoknak fokozniuk kell arra irányuló beruházásaikat, hogy megteremtsék a nagyobb munkaerőpiaci részvételt, valamint a hatékony képzést és továbbképzést elősegítő feltételeket. HANGSÚLYOZZA, hogy a termékpiaci reformok és a piacok megnyitása fontos szerepet játszanak a növekedési potenciál, a termelékenység és a hatékonyság fokozása szempontjából. Mindez elősegítheti a munkaerőpiaci reformok sikerét is. A termékpiaci reformok emellett javíthatják a sokkhatásokkal szembeni alkalmazkodóképességet, hozzájárulhatnak az egyensúly helyreállításához, enyhíthetik a hitelállomány-leépítés és a globalizáció negatív mellékhatásait és ezzel egyidejűleg erősíthetik azok pozitív hatásait, valamint hozzájárulhatnak a makrogazdasági egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzéséhez. HANGSÚLYOZZA, hogy továbbra is az európai egységes piac jelenti a növekedés legerőteljesebb motorját, továbbá prioritásként kell kezelni mind az áruk, mind a szolgáltatások egységes piacának kiteljesítését, valamint a digitális egységes piaccal, a tőkepiaci unióval és az energiaunióval kapcsolatos munka folytatását;

11. HANGSÚLYOZZA, hogy a szociális védelmi rendszereknek költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük. A tagállamok többségében sor került a nyugdíjrendszer reformjára a rendszer fenntarthatóságának, hatékonyságának és megfelelőségének fokozása érdekében, azonban e reformtörekvések megszilárdításához további lépésekre van szükség. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint e reformok hatékonyságát elősegítik az olyan kísérő szakpolitikák, amelyek a munkával töltött évek számának növelésével és más kiegészítő nyugdíjjövedelmek támogatásával megnövelik a nyugdíjjövedelmet;

Felelős költségvetési politika

12. ÜDVÖZLI a költségvetési konszolidáció terén elért előrelépést, ugyanakkor MEGÁLLAPÍTJA, hogy az összesített kép elfedi a tagállamok között fennálló jelentős különbségeket, valamint az államháztartás továbbra is kihívásokat támaszt. EMLÉKEZTET arra, hogy a nemzeti költségvetési politikák közös szabályokon alapuló, szoros koordinálása alapvető fontosságú az euróövezet számára a megfelelő átfogó költségvetési irányvonal kialakításához és a monetáris unió zökkenőmentes működéséhez. NYUGTÁZZA a költségvetési irányvonalról készített bizottsági közleményt és elemzést, amelyben a Bizottság az euróövezet egészében pozitív költségvetési irányvonal követését szorgalmazza. EMLÉKEZTET arra, hogy az eurócsoport a júliusi ülésén a Bizottság elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2017. évi, összességében semleges összesített költségvetési irányvonal megfelelő egyensúlyt teremt. TUDATÁBAN VAN annak, hogy a jelenlegi helyzetben megfelelő egyensúlyra kell törekedni a tekintetben, hogy egyrészt biztosítani kell a fenntarthatóságot, másrészt a fellendülés megerősítése céljából támogatni kell a beruházásokat, hozzájárulva ezzel a megfelelő átfogó költségvetési irányvonalnak és a szakpolitikai intézkedések kiegyensúlyozottabb kombinációjának a kialakításához;

13. EGYETÉRT egyrészt azzal, hogy továbbra is alapvető fontosságú, hogy a tagállamok folytassák a strukturális reformok végrehajtását a növekedési potenciál fokozása érdekében, másrészt azzal, hogy a tagállamok költségvetési politikájának elő kell segítenie a növekedést, ugyanakkor biztosítani kell az államadósság hosszabb távú fenntarthatóságát. Ennek érdekében többek között nagyobb figyelmet kell fordítani a költségvetések minőségére és összetételére, hogy nagyobb részt kapjanak a beruházások, valamint a gazdaság növekedési potenciálját fokozó egyéb bevétel- és kiadási kategóriák. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy a költségvetési politikának maradéktalanul tiszteletben kell tartania a Stabilitási és Növekedési Paktumot. OSZTJA a Bizottság azon véleményét, hogy az államháztartás fenntarthatósága szempontjából továbbra is kihívásokkal küzd több olyan ország, ahol magas az államadósság, és ez sebezhetővé teheti őket a sokkhatásokkal szemben, ezért HANGSÚLYOZZA, hogy a reziliencia fokozása érdekében prudens költségvetési politikával, többek között az adósságszabály betartásával hosszú távon ellenőrzés alatt kell tartani a hiány- és adósságszintet a magas államadóssággal rendelkező tagállamokban. MEGERŐSÍTI, hogy néhány tagállam túlteljesítette középtávú céljait, és kedvező költségvetési helyzetét kihasználva – az adott ország sajátos körülményeitől függően – tovább erősíthetné belső keresletét és növekedési potenciálját, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva a középtávú célt, a tagállami költségvetési előjogokat és a nemzeti követelményeket;

14. EMLÉKEZTET arra, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum lehetővé teszi, hogy az automatikus stabilizátorok a jóváhagyott strukturális kiigazítási pálya mentén működjenek, és jelentős rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a költségvetési politika oly módon igazodjon a tagállami fejleményekhez, hogy ne kerüljön veszélybe a rendezett és fenntartható államháztartás előmozdításának átfogó célja. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a Bizottság következetes módon mérlegelje a tagállamok arra irányuló kéréseit, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében biztosítsanak számukra rugalmasságot, ideértve a kormányok ellenőrzésén kívül eső, rendkívüli eseményekhez kapcsolódó kivételes kiadásokat is.

A Tanács (ECOFIN):

1. ÜDVÖZLI a riasztási mechanizmus keretében készült hatodik bizottsági jelentést, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontja lesz a 2017. évi európai szemeszterben;

2. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottság horizontális elemzésével, amely a makrogazdasági egyensúlyhiányoknak az EU-ban és az euróövezetben való korrekciójáról szól; ÜDVÖZLI a tagállamok által az egyensúlyhiányaik korrekciója terén tett további előrelépést, amellyel hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához az EU-ban és az euróövezeten belül; MEGJEGYZI, hogy a folytatódó, de továbbra is mérsékelt ütemű élénkülés és az alacsony infláció továbbra is nehezíti az egyensúlyhiányok csökkentését és hatással van a makrogazdasági kockázatokra; HANGSÚLYOZZA, hogy a tapasztalt javulás ellenére a kihívások és a kockázatok összességében változatlanok, és további szakpolitikai intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok, különösen az eladósodottság magas szintjének kezeléséhez, miközben csökken a potenciális kibocsátás és lassul a termelékenység növekedése, a munkanélküliségi ráták pedig továbbra is történelmi csúcson vannak. Ugyanakkor egyes euróövezeti tagállamokban a folyó fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési szükséglettel párosul, és ez bizonyos körülmények között a megtakarítások és beruházások közötti jelentős egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni; MEGÁLLAPÍTJA, hogy számos euróövezeti országban a hiány és a többlet közötti egyensúly helyreállítása, ezzel egyidejűleg pedig más országokban a tartós és jelentős többlet aszimmetrikus kiigazítással járt, és ennek eredményeként az euróövezet egészében jelentős és egyre növekvő többletet mutató költségvetési pozíció keletkezett, amelynek következményei további figyelmet érdemelnek; összességében EGYETÉRT abban, hogy további határozott reformintézkedésekre van szükség a beruházások előmozdításához és a növekedési potenciál felszabadításához;

3. NYUGTÁZZA a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben szereplő, a Bizottság által ismertetett alapvető gazdasági átvilágítást; TUDATÁBAN VAN annak, hogy részletes vizsgálatokkal tovább kell elemezni a közelmúltban bekövetkezett fejleményeket azon 13 tagállamban, amelyekben az elmúlt évben egyensúlyhiányt állapítottak meg, mégpedig annak értékelése céljából, hogy az egyensúlyhiány mérséklődik, tartósan fennáll vagy súlyosbodik-e, figyelembe véve az egyensúlyhiány megszüntetése érdekében hozott intézkedések végrehajtását, beleértve az európai szemeszter keretében korábban javasolt intézkedéseket is; MEGÁLLAPÍTJA, hogy továbbra is sebezhető néhány olyan tagállam, melyek esetében a részletes vizsgálat a jelenlegi szakaszban nem indokolt, a fejleményeket azonban nyomon kell követni;

4. ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy februárban közzétegye azokat a részletes vizsgálatokat, amelyek az országjelentésekben találhatók több más, az európai szemeszterhez kapcsolódó strukturális kérdésre vonatkozó további bizottsági elemzéssel együtt; HANGSÚLYOZZA, hogy a kulcsfontosságú feladatok megoldására kell összpontosítani – például a magánszektorbeli és a külföldi eladósodottság magas szintjére, a gyenge versenyképességre és növekedési potenciálra, a növekvő ingatlanárakhoz kapcsolódó kockázatokra, a folyófizetésimérleg-többletre és -hiányra, valamint a kiigazítással összefüggő, magas munkanélküliséget eredményező problémákra –, ugyanakkor egyértelmű különbséget kell tenni az egyes tagállamok problémái között azok forrása és a kockázatok súlyossága alapján, világos prioritások meghatározása és a gyors intézkedések biztosítása érdekében; KIEMELI, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával;

5. ÜDVÖZLI a Bizottság által közzétett, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásról szóló kiadványt, amely áttekintést nyújt az eljárási keret működéséről, valamint arról, hogy miként alakult annak alkalmazása; HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás átláthatósága és kiszámíthatósága, különösen a jelenlegi egyensúlyhiány-kategóriák megtartása alapvetően fontos a tagállamoknak az eljárásban való szerepvállalása szempontjából, ez utóbbi pedig elengedhetetlen az eljárás eredményességéhez; KIEMELI, hogy az alapul szolgáló elemzés és az eredmények további javítása érdekében folytatni kell azt a szakmai munkát, amely egyrészt az eredménytábla megfelelőségének értékelésére, másrészt azoknak az analitikai eszközöknek és kereteknek a továbbfejlesztésére és tökéletesítésére irányul, amelyek az egyensúlyhiányok és az azokkal összefüggő továbbgyűrűző hatások kialakulásával és megszűnésével kapcsolatos fejlemények és mögöttes okok vizsgálatára szolgálnak;

6. ÚGY VÉLI, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében végzett egyedi nyomon követés elősegíti a makrogazdasági egyensúlyhiány megszüntetésére irányuló intézkedések eredményes végrehajtását; NYUGTÁZZA az egyedi nyomon követés kiterjesztését az összes olyan tagállamra, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében felügyelet alatt áll, továbbá ÜDVÖZLI az eljárás egyszerűsítését; HANGSÚLYOZZA, hogy az egyedi nyomon követés végrehajtását illetően szilárd és átlátható gyakorlatokat kell fenntartani;

7. összességében EGYETÉRT azzal az értékeléssel, amelyet a Bizottság az egyedi nyomon követési jelentésekben nyújt egyrészt a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében az egyensúlyhiányok megszüntetésére hozott tagállami intézkedésekről, másrészt a még fennálló szakpolitikai hiányosságokról; MEGJEGYZI, hogy az egyedi nyomon követési jelentések nagy többségét már megvitatták a tanácsi bizottságokban, a Spanyolországra, Portugáliára és Írországra vonatkozó, még fennmaradó jelentések megvitatására pedig 2017 elején kerül sor a támogatási programot követő utólagos felügyelet keretében készített jelentések összefüggésében;

8. FELKÉRI a Bizottságot, hogy az egyedi nyomon követés megállapításai nyomán tegyen következetes és hatékony lépéseket a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtását illetően, továbbá FELKÉRI a tagállamokat, hogy ambiciózus és konkrét módon kezeljék az egyedi nyomon követés során azonosított szakpolitikai hiányosságokat a káros egyensúlyhiányok korrekciója érdekében.

A Tanács 2017. január 27-én újabb egy évre, azaz 2018. január 31-ig elrendelte 48 olyan személy vagyoni eszközeinek a befagyasztását, akik a tunéziai állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért felelősek, illetve olyan személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztását, akik az előbbiekkel kapcsolatban állnak.

A szankciókat eredetileg 2011. január 31-én vezették be Zine El Abidine Ben Ali korábbi elnökkel, a feleségével és 46 további személlyel szemben. A Tanács úgy ítélte meg, hogy az állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt egyrészt a tunéziai nép nem részesül azokból az előnyökből, melyek a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődéséből származnak, másrészt az az ország demokratikus fejlődését is aláássa. A vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó korlátozó intézkedéseket 2011 óta évente megújítják.

A határozatot 2017. január 28-án hirdetik ki az EU Hivatalos Lapjában. A határozatot a miniszterek a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) keretében vita nélkül fogadták el.

2017. január 24., kedd
Berlin
12.20 Beszéd Roman Herzog volt elnök állami temetési szertartásán

2017. január 25., szerda
11.00 Újévi fogadás a Királyi Palotában (Brüsszel)
14.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2017. január 26., csütörtök
15.00 Találkozó Duško Marković montenegrói miniszterelnökkel: sajtónyilatkozatok ±15.30 (Európa épület)

2017. január 27., péntek
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont épület)

Melegen gratulálok ahhoz, hogy Önt az Európai Parlament elnökévé választották. Engedje meg, hogy Önnek is és a Ház valamennyi tagjának minden jót kívánjak 2017-re.

Kétség kívül rendkívüli év vár mind Európára, mind az Európai Unióra. Tavaly a migráció, a biztonság és a gazdaság terén eredményeket tudtunk elérni annak ellenére, hogy minden eddiginél nehezebb feladatokkal kellett megküzdenünk. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Önök áldozatos munkával és felelősségtudattal reagáltak az eseményekre. Éppígy abban is bízom, hogy vállvetve az elkövetkező hónapok kihívásait is sikeresen tudjuk majd kezelni.

Most röviden bemutatnám az Európai Tanács decemberi ülésének főbb eredményeit. A vezetők megvitatták azokat az intézkedéseket, melyek célja a migráció ellenőrzött keretek közé való visszaterelése. A Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon érkező irreguláris migránsok száma erősen megcsappant. Ez a schengeni rendszer visszaállításának, a nyugat-balkáni útvonal lezárásának, illetve a Törökországgal folytatott együttműködésnek köszönhető. Ezzel kapcsolatban a vezetők hangsúlyozták, hogy elkötelezettek az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása iránt, ami Törökország részéről is erőfeszítéseket tesz szükségessé.

A Földközi-tenger közepén húzódó útvonalat illetően Mogherini főképviselő beszámolt az afrikai országokkal elért eredményekről. Tavaly száznyolcvanezer irreguláris migráns érkezett Olaszországba. Ez tarthatatlan. Éppen ezért a Máltán megrendezendő következő informális csúcstalálkozón kiemelt helyen szerepel majd egyrészt Líbia, másrészt a Földközi-tenger közepén húzódó útvonalra vonatkozó uniós megközelítés. Mint Önök is jól tudják, az EU támogatja a líbiai nemzeti egységkormányt, valamint annak a béke és a stabilitás megszilárdítását célzó erőfeszítéseit. Készen állunk, hogy fokozzuk a támogatásunkat azon kapacitás megerősítése érdekében, mely a biztonsági kérdések kezelésére és az intézmények megszilárdítására vonatkozik, mindezt Líbia szuverenitásának teljes tiszteletben tartásával.

Ukrajnával kapcsolatban a vezetők jogilag kötelező erejű határozatot fogadtak el annak érdekében, hogy elősegítsék a társulási megállapodás Hollandia általi megerősítését. A határozat választ ad minden olyan aggályra, amelyet a holland szavazók az elmúlt évben kifejezésre juttattak. A felelősség mostantól Hollandiáé. A megerősítés nemcsak Ukrajnának fontos, hanem Európa geopolitikai pozíciója és hitelessége szempontjából is. Minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy megmentsük a társulási megállapodást, amelyet 27 tagállam és az Európai Parlament már megerősített. Most Hollandiának kell lépnie.

A minszki megállapodásokkal kapcsolatban Angela Merkel kancellár és François Hollande elnök értékelte a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló normandiai folyamatot. Egyértelmű ajánlást fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy mivel Oroszország még nem hajtotta végre a minszki megállapodást, a szankciókat meg kell hosszabbítani. Ez megtörtént: a szankciókat további hat hónapig alkalmazzák.

Világunk veszélyesebbé vált: nyílt konfliktusok sorával, terrorizmussal, valamint a kibertámadások és a nyilvánosság félretájékoztatásának formáját öltő úgynevezett hibrid hadviseléssel kell szembenéznünk. Ezért a vezetők megállapodtak arról is, hogy a NATO-val partnerségben fokozzák a védelemmel kapcsolatos munkánkat. Megegyeztek továbbá abban is, hogy minden téren megerősítik a külső biztonságra vonatkozó együttműködést a kutatástól és a katonai képességfejlesztés módszereitől egészen a missziók és műveletek lebonyolításának módjáig. Több forrást kell bevonni a védelemmel kapcsolatos kiadások fedezésére elsősorban nemzeti szinten, de európai uniós finanszírozásból is. Mivel ez intézményi és pénzügyi szempontokat érint, döntő fontosságú, hogy Önök is támogassák ezt az ügyet. A cél egyértelmű. Az európai országoknak és az Európai Uniónak egyaránt többet kell tennie a polgárainkat veszélyeztető azonnali biztonsági fenyegetések ellen.

A vezetők a belső biztonság kérdését is megvitatták. Politikai megállapodást értünk el a terrorizmus elleni küzdelemről szóló uniós irányelvvel kapcsolatban, mely bűncselekménnyé nyilvánítja a külföldi harcosok tevékenységét az egész Európai Unióban. Ez jó irányba tett lépés, de többre van szükségünk. A vezetők kijelentették, hogy gyorsan véglegesíteni kell és végre kell hajtani a jövőbeli terrortámadások megelőzését célzó többi határozatot is, így például a tűzfegyverekre vonatkozó szigorúbb jogszabályokat. Felkértük a társjogalkotókat, hogy júniusig állapodjanak meg a határregisztrációs rendszerről, 2017 végéig pedig az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerről is. Ez biztosítani fogja a vízummentes utazásra jogosultak szisztematikus ellenőrzését. Szoros határidőkről van szó, de a helyzet a szokásosnál gyorsabb reagálást követel.

A vezetők több olyan kezdeményezést is megvizsgáltak, melyek célja, hogy az európai gazdaság mindenki számára hasznot hajtson. Véleménycserét tartottunk Mario Draghi elnökkel, aki kiemelte, hogy a gazdasági helyzet további javításához reform-erőfeszítésekre van szükség. Statisztikáink javultak, de a fő cél az, hogy a polgárok és a vállalkozások bizakodva nézzenek a jövő elébe. Ezért hosszabbítjuk meg az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, modernizáljuk a piacvédelmi eszközöket, és ezért folytatjuk az ifjúsági garanciaprogramot. A fellendülés megerősítéséhez az kell, hogy 2017-ben nagyra törő célokat valósítsunk meg az egységes piac elmélyítését és modernizálását illetően. A Parlament egyértelműen kulcsszereplő ebben.

Végül pár szó a brexitről. A 27 uniós tagállam rövid nem hivatalos ülést tartott, amelynek során eljárási szabályokról állapodtunk meg és megerősítettük elveinket, vagyis a négy szabadság láthatóságát, a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt, valamint azt a szabályt, miszerint a hivatalos értesítésig nem tárgyalunk.

Az Európai Tanács fogja ellátni a folyamat politikai szintű ellenőrzését, biztosítva, hogy az Unió részéről a Bizottság vezesse a tárgyalásokat. A vezetők teljességgel tudatában vannak annak, hogy az Európai Parlament fontos szerepet játszik e folyamatban. Ezt szem előtt tartva felkérték a tárgyalások vezetőjét, hogy a Parlamentet mindenről rendszeresen és részletesen tájékoztassa, valamint megállapodtak arról is, hogy az elkövetkező hónapok során az Európai Tanács miként fog együttműködni a Parlamenttel. Ezen eredmények alapján az EU készen áll a tárgyalások megkezdésére, amint az Egyesült Királyság értesíti a kilépésről.

Végezetül hadd említsem meg Theresa May miniszterelnök tegnapi beszédét, mely arról tanúskodik, hogy London végül megértette és elfogadta, hogy a 27 tagállam egységesen a belső piac oszthatatlansága mellett foglalt állást. Hasznos lenne, ha partnereink azt is megértenék, hogy a jövőbeli tárgyalások során nem lesz módjuk a szemezgetés taktikáját alkalmazni. Egyben azt is hangsúlyozni kívánom, hogy nyugtáztuk, hogy Theresa May miniszterelnök meleg szavakkal és kiegyensúlyozottan nyilatkozott az európai integrációról. Szavai sokkal inkább idézték Winston Churchillt, mint Trump leendő amerikai elnököt.