Európai Tanács hírei

A Tanács 2016. december 1-jén általános megközelítést fogadott el két olyan javaslatról, amelyek célja a személyhajók biztonságára vonatkozó közös szabályok naprakésszé tétele és felülvizsgálata. A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok és követelmények módosításáról szóló irányelvtervezet minden eddiginél részletesebb szabályokat ír elő a személyhajók biztonságára vonatkozóan. A ro-ro komphajók és gyorsjáratú vízi járművek ellenőrzéséről szóló irányelvtervezet az ilyen típusú vízi járművek sajátos biztonsági kockázatait hivatott kezelni.

A felülvizsgálat célja a szabályok egyszerűsítése és az adminisztratív költségek csökkentése, és ezzel párhuzamosan a tengeri közlekedés biztonságosabbá tétele. A javaslatokat a Bizottság 2016 júniusában nyújtotta be a személyhajók biztonságára vonatkozó átfogó felülvizsgálatot követően.

„A személyhajók biztonsága rendkívül fontos kérdés. A mai napon megállapodtunk a személyhajók biztonságát garantálni hivatott részletes technikai szabályokról. Célunk, hogy az uniós szabályozás továbbra is magas szintű biztonságot nyújtson, ugyanakkor a szabályok alkalmazása egyszerűbbé, az ellenőrzés pedig hatékonyabbá váljon. Azokban az esetekben, amikor ez a helyi üzemeltetési feltételek okán célravezetőbb, a hajók feletti ellenőrzés visszakerül a nemzeti hatóságok hatáskörébe. Remélem, hogy a személyhajók biztonságának fokozása iránti közös elkötelezettségünk segít abban, hogy mielőbb megállapodásra jussunk az Európai Parlamenttel.”

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter, a Tanács soros elnöke

A személyhajók biztonságára vonatkozó szabályokról és követelményekről szóló általános irányelv részletes műszaki követelményeket határoz meg többek között az építésre, a stabilitásra és a tűzvédelemre vonatkozóan. A jogszabályt az acélból vagy azzal egyenértékű anyagból készült hajókra kell alkalmazni, így az kiterjed a modern személyhajók többségére. A felülvizsgálat egyértelművé teszi és egyszerűsíti ezeket a szabályokat és követelményeket, hogy könnyebben lehessen naprakésszé tenni, nyomon követni és érvényesíteni őket. A 24 méter alatti kis hajók továbbra is a nemzeti szintű szabályozás alá tartoznának, figyelemmel arra a tényre, hogy ezeket a hajókat sokkal inkább érintik a helyi üzemeltetési feltételek és általában kisebb kockázatot jelentenek.

A ro-ro komphajókra és gyorsjáratú vízi járművekre vonatkozó ellenőrzésekről szóló jelenlegi irányelv e vízi járművek tekintetében különböző típusú ellenőrzéseket ír elő. Az új szabályok egyszerűsített, de szilárd felügyeleti rendszert teremtenek, ami megszünteti az átfedéseket, csökkenti a hajótulajdonosokra háruló adminisztratív terheket és növeli azt az időtartamot, amíg egy hajót kereskedelmi céllal használni lehet. Ezzel egyidejűleg racionalizálja a tagállami hatóságok felügyeleti erőfeszítéseit, és a biztonság magas szintjét garantálja a jövőre nézve is.

Az általános megközelítés képezi a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. Ahhoz, hogy a szövegek hatályba lépjenek, mindkét intézmény egyetértése szükséges.

A Tanács 2016. december 1-jén általános megközelítést fogadott el a polgári légi közlekedésre vonatkozó módosított biztonsági szabályokról, valamint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) új megbízatásáról. A rendelettervezet elsőként állapít meg uniós szintű szabályokat a polgári célokra használt drónokra azzal a céllal, hogy az ilyen járművek közlekedését biztonságossá tegye az európai légtérben.

Ez az ún. EASA-alaprendelet lehetővé teszi majd a légi közlekedési ágazat biztonságos fejlesztését a jövőben. Meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a légi közlekedési ágazat a világpiacon belül megőrizheti versenyképességét és innovatív módon fejlődhet. Mivel az elkövetkező húsz évben az Unióban várhatóan 50%-kal növekszik a légi forgalom, meg kell reformálni a szabályokat, hogy az ágazati szereplők helyt tudjanak állni az erős globális versenyben.

„A polgári repülés reformja fontos elemet jelent egy versenyképes, innovatív és a jövő kihívásainak megfelelni tudó légi közlekedési ágazat szempontjából. Üdvözlendő, hogy a szabályok a kockázatokkal arányosak, és az ágazat nyitott az innováció és az olyan jövőbeli fejlesztések előtt, mint például a drónok. Mindemellett a tagállamok összevonhatják és megoszthatják egymással erőforrásaikat, ami döntő jelentőségű a szakértelem megosztása szempontjából.”

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter
Arányosabb biztonsági szabályozás az innováció ösztönzésére

Annak fényében, hogy a polgári repülés különböző területein más-más jellegű kockázatok állnak fenn, a reform arányos és kockázatalapú szabályokat vezet be a bürokrácia csökkentése és az innováció ösztönzése érdekében. Az alacsonyabb kockázatot jelentő légi járművekre, például a helikopterekre és a könnyű sportrepülőgépekre egyszerűbb és olcsóbb jóváhagyási eljárások vonatkoznak majd, mint a kereskedelmi célú légi közlekedésre.

A drónok szabályozása: védelem, biztonság és a magánélet védelme

A drónokra vonatkozó uniós szintű szabályok a védelmet, a biztonságot és a magánélet védelmét garantáló alapelveket írnak elő. A szöveg jogbiztonságot teremt ennek a gyorsan fejlődő és bővülő iparágnak, amelyben számos kis- és középvállalkozás és induló vállalkozás érdekelt.

Biztonsági okokból a rendelet hatálya alá tartozik majd minden drón, a mindössze néhány gramm tömegű, kis „játékoktól” a nagy, pilóta nélküli légi járművekig, amelyek akár ugyanolyan nehezek lehetnek és ugyanakkora sebességgel repülhetnek, mint a repülőgépek. A jelenlegi uniós szabályozás hatálya alá csak a 150 kg feletti pilóta nélküli légi járművek tartoznak,az ennél kisebb súlyú drónokra ma még nemzeti szabályok vonatkoznak.

Mivel a drónokkal végzett műveletekhez kapcsolódó kockázatok nagyon eltérőek, a szabályokat úgy kell megállapítani, hogy e kockázatokkal arányosak legyenek. Így többek között figyelembe kell venniük azt is, hogy az adott kockázat milyen mértékű veszélyt jelent a légi közlekedés többi résztvevőjére vagy a földön tartózkodó emberekre nézve. A nagyobb kockázattal járó műveletek tanúsítást igényelnek majd, míg az alacsonyabb kockázatot jelentő műveletek tekintetében csak az uniós piacfelügyeleti mechanizmusoknak való megfelelésre lesz szükség.

Ami a környezet védelmét illeti, a drónok esetében is – minden más légi járműhöz hasonlóan – be kell majd tartani a zajszintekre és a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályokat.

A fenti elvek alapján az EASA részletesebb szabályokat dolgoz majd ki a drónokról. Ezeket a szabályokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusokba foglalja majd, hogy adott esetben a technológiai fejlődés fényében könnyebben lehessen őket naprakésszé tenni. Az EASA már közzétett egy a drónokra vonatkozó „prototípus-szabályozást” .

A végrehajtási intézkedéseknek a tagállamok bevált gyakorlataira kell épülniük, és azokban figyelembe kell venni a tagállamok olyan sajátosságait, mint például a népsűrűség. A tagállamoknak emellett jogukban áll majd, hogy biztonsági, adatvédelmi, környezetvédelmi okokból vagy a magánélet védelmére hivatkozva korlátozzák a drónokkal végzett műveleteket, ahogyan ezt már most is teszik a légi műveletek más típusai esetében.

A javaslat egyéb elemei

Az új szabályoknak köszönhetően szorosabbá válik majd az uniós országok, a Bizottság és az EASA között a polgári repüléshez fűződő biztonsági kérdésekben – például a kiberbiztonság és a konfliktusövezetek feletti repülés kapcsán – folytatott együttműködés. Mivel a tisztán nemzetbiztonsági jellegű kérdések a tagállamok hatáskörébe tartoznak, az EASA kérésre olyan kérdésekben nyújt technikai segítséget, amelyekben kölcsönhatás áll fenn a biztonság és a védelem között. Az eredeti javaslat útvonaldíj formájában új finanszírozási forrást rendelt az EASA költségvetéséhez, de mivel ez felvetette a költségsemlegesség kérdését, továbbá jogi és gyakorlati nehézségek merültek fel, az EASA finanszírozása változatlan marad. Az érvényben lévő rendszer szerint az EASA finanszírozási forrásainak 70%-át az ágazat, a fennmaradó részt pedig az EU költségvetése biztosítja. Új ellenőrzési mechanizmusra sincs szükség, mivel nem kerülnek át ellenőrzési feladatok az EASA-hoz A biztonsági hiányosságokat a jogalkotó ehelyett más eszközökkel kívánja kezelni: a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a rendelkezésre álló erőforrásokat, például a nemzeti szakértőket hálózatba kell szervezni, a nemzeti illetékes hatóságoknak pedig közös felügyeleti tevékenységeket kell végezniük. A tagállamoknak mindemellett lehetőségük lesz forrásaik összevonására és megosztására: egy legfeljebb öt tagállamból álló csoport közösen felügyelhet egy légitársaságot.

A javaslat útja a jogszabállyá válásig

Az általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A jogi aktus elfogadásához mindkét intézmény egyetértése szükséges.

A Tanács 2016. november 28-án jóváhagyta az Európai Parlamenttel november 17-én elért megállapodást, és ezzel végleges hozzájárulását adta az Unió 2017. évi költségvetéséhez. Amennyiben a megállapodást a december 1-jei szavazás alkalmával az Európai Parlament is jóváhagyja, az EU 2017. évi költségvetése elfogadottnak minősül.

„A 2017. évi uniós költségvetés a jövőnk záloga. A költségvetés jól kidolgozott, a megfelelő területekre összpontosul és szolidáris. A migrációs kihívások orvoslásával, a biztonság megerősítésével, valamint a növekedés fellendítésével és a munkahelyteremtéssel a polgárok számára legnagyobb aggályokat okozó problémák elhárítására irányul. Emellett jelentősen növeli az olyan programokra szánt forrásokat, mint az Erasmus+, amely főként a fiatalokat segíti” – mondta el Ivan Lesay szlovák gazdasági államtitkár, a Tanács soros elnöke.

A 2017. évi költségvetés 157,86 milliárd EUR kötelezettségvállalást irányoz elő, amelyből 1,1 milliárd EUR a előre nem látható szükségletek fedezésére szolgál. A kifizetéseket 134,49 milliárd EUR-ban határozza meg, amely a 2016-os költségvetésnél 1,6%-kal alacsonyabb. Ez annak köszönhető, hogy a forrásokat a valós igények kielégítésére használja fel.

Kétjegyű növekedés a kiemelkedően fontos területeken

A kiemelkedően fontos területekre szánt források tíz százalék feletti többletforrásban részesülnek:

• a migrációs nyomás kezelésére és az európai polgárok biztonságának növelésére előirányzott kötelezettségvállalás közel 6 milliárd EUR, ami körülbelül 11.3%-kal több, mint a 2016-ban erre rendelkezésre álló források; ez az összeg fogja segíteni a tagállamokat a menekülteknek az EU határain kívülről történő áttelepítésében, befogadóállomások létrehozásában, a tartózkodásra jogosult személyek integrációjában és az arra nem jogosultak visszaküldésében; felhasználható továbbá a határvédelem erősítésére, a bűnmegelőzés és a terrorista cselekmények elleni küzdelem fokozására, valamint a kritikus infrastruktúra védelmére
• az 1a. alfejezeten belül (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) 21,3 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat szolgálja a gazdasági növekedés fellendítését és munkahelyteremtést; ez 2016-hoz viszonyítva mintegy12%-os növekedést jelent; a költségvetés e részébe tartoznak az olyan eszközök, mint a 19%-kal több forrásban részesülő – 2,1 milliárd EUR összeggel támogatott – Erasmus+ és az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelyek költségvetése 25%-kal – 2,7 milliárd EUR összegre – nőtt

Több pénz a fiataloknak

Az Erasmus+ jelentős támogatásnövekedése mellett a 2017. évi költségvetés számos olyan intézkedést vezet be, amely kifejezetten a fiatalok javát szolgálja. Ilyen többek között az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amelynek keretében további 500 millió EUR áll rendelkezésre a fiatalok munkakeresésének támogatására. A 2017. évi költségvetés teszi lehetővé a Bizottság azon kezdeményezésének útjára indítását is, amelynek keretében a fiatalok támogatást kapnak az európai országokba való utazásra és azok megismerésére.

Egy júliusi bejelentés értelmében a 2017-es EU költségvetés továbbá 500 millió EUR értékű segélycsomagot irányoz elő a tejtermelők és állattenyésztők támogatására.

  FejezetekAz EU 2017. évi költségvetése (millió EUR)  KötelezettségvállalásokKifizetések 1. Intelligens és inkluzív növekedés74 89956 522 – 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért21 31219 321 – 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió53 58737 201 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások58 58454 914 3. Biztonság és uniós polgárság4 2843 787 4. Globális Európa10 1629 483 5. Igazgatás9 3959 395 Speciális eszközök534390 ÖSSZESEN157 858134 490Következő lépések

A 2017-es uniós költségvetést az Európai Parlament várhatóan december 1-jén fogadja el hivatalosan. Amennyiben a Parlament elutasítja a megállapodást, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania a 2017. évre. Ha a költségvetést nem fogadják el 2017 elejéig, akkor a költségvetés egyes alcímeinek tekintetében havonta a 2016-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben vagy a Bizottság által javasolt költségvetés-tervezetben szereplő előirányzatok legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeg költhető el, attól függően, hogy melyik a kisebb összeg.

Az EU–Grúzia Társulási Tanács harmadik ülését 2016. december 2-án Brüsszelben rendezik.

Az ülés elnöki tisztét az Európai Unió részéről Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő látja el. Grúziát miniszterelnöke, Giorgi Kvirikasvili képviseli.

Az ülést követően sajtókonferenciára kerül sor a Justus Lipsius épület nagy sajtótermében (december 2., péntek 11.00 óra).

A Társulási Tanács megvitatja az EU és Grúzia közötti kapcsolatokat, ezen belül is az alábbi témákat:

• politikai párbeszéd és reform, politikai társulás
• gazdasági és ágazati együttműködés, valamint kereskedelem és kereskedelmi vonatkozású kérdések, ideértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást
• kül- és biztonságpolitika: a konfliktusok békés rendezése, ideértve az el nem ismerési és kötelezettségvállalási politikát

Az uniós főképviselő és a grúz miniszterelnök tárgyalni fog továbbá az EU globális stratégiájáról, a keleti partnerségről és az európai szomszédságpolitikáról is.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Társulási Tanács előtti napon, december 1-jén találkozik Giorgi Kvirikasvili miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom: +/- 13.30, sajtónyilatkozatok: +/- 14.00 Justus Lipsius épület, VIP bejáró).

A Tanács 2016. november 29-én következtetéseket fogadott el a fiatal kutatók támogatását célzó intézkedésekről és a tudományos karrierek vonzóbbá tételéről. A következtetések az uniós kutatási miniszterek múlt nyári ülésére előterjesztett pozsonyi nyilatkozaton alapulnak, és céljuk támogatni a kutatók és tudósok új generációját, akik arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak Európa jólétéhez.

A Tanács 2016. december 1-jén elfogadta a Bizottság arra irányuló megbízatását, hogy átfogó légiközlekedési megállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdjen Örményországgal.

Az uniós szintű átfogó légiközlekedési megállapodások célja, hogy fokozzák Európa nemzetközi összeköttetéseit, színvonalas szolgáltatást és nagyobb választási lehetőséget biztosítsanak az utasok számára, valamint hogy fokozzák az uniós légiközlekedési ágazat nemzetközi versenyképességét.

Az Örményországgal történő megállapodás közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás formájában valósul majd meg, mivel Örményország az egyik olyan partner, akivel az EU a szomszédságpolitikája keretében szorosabb kapcsolatok kialakításán dolgozik.

„Manapság az utazás már alig képzelhető el légi közlekedés nélkül. A légiközlekedési megállapodások kiváló lehetőséget biztosítanak Európa számára, hogy kiaknázza a határain kívül eső, növekvő piacokban rejlő lehetőségeket, és hogy közvetlen összeköttetést alakítson ki más régiókkal. Szívből örülök annak, hogy a mai napon a Tanács zöld utat adott az Örményországgal való tárgyalások megkezdéséhez. A megállapodás elősegíti majd az utasforgalom megélénkülését, az árak csökkenését, és új üzleti lehetőségeket fog biztosítani az uniós vállalkozások számára. Ez a megállapodás ékes példája lesz az EU és Örményország között a keleti partnerség keretében folytatott együttműködésnek.”

Érsek Árpád, Szlovákia közlekedési, építésügyi és területfejlesztési minisztere, a Tanács elnöke

Az EU és tagállamai nevében a Bizottság folytatja le a tárgyalásokat.

2016. november 28-án a Tanács 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR Szomália művelet (az Atalanta művelet) megbízatását. A Tanács továbbá az úgynevezett közös költségekből 11,064 millió eurónyi költségvetést csoportosított át a művelet számára.

Az EUNAVFOR Szomália művelet (az Atalanta művelet) 2008 decemberében indult el a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából. A művelet a stabil, demokratikus és békés Szomália felépítését célzó átfogó uniós megközelítés része.

A művelet ezenfelül az Élelmezési Világprogram vízi járműveinek védelmét is biztosítja, és védelmez más veszélyeztetett szállítmányokat is, figyelemmel kíséri a Szomália partjainál zajló halászati tevékenységeket, valamint a térségben folytatott többi uniós missziót és programot is támogatja.

A Tanács 2016. november 28-án megállapodásra jutott az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás tiltását célzó rendelettervezetről.

A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, ami megakadályozza a vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.

A rendelettervezet célja, hogy megszüntesse a vevőkkel szemben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt, és ezzel fellendítse az elektronikus kereskedelmet.

„Napjainkban sok polgár elvárja, hogy egy másik tagállamból ugyanúgy tudjon a kereskedők online felületein keresztül vásárolni, mint ahogyan azt a helyi lakosok teszik. Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás felszámolását célzó új szabályok jelentős mértékben fellendítik majd az elektronikus kereskedelmet és lehetővé teszik a polgárok számára, hogy az áruk és szolgáltatások szélesebb köréből válogassanak. Mindez csak akkor valósulhat meg, ha mind a vásárlók, mind az eladók számára garantálni tudjuk a jogbiztonságot, és mindkét oldal bizalommal viseltetik egymás iránt. A Bizottság csak néhány hónappal ezelőtt nyújtotta be a vonatkozó javaslatot; azzal, hogy ilyen rövid időn belül sikerült megegyeznünk, megnyílt az út a Parlamenttel való tárgyalások gyors megkezdése előtt, amelyeket így a jövő évben akár le is tudunk zárni.”

Peter Žiga, Szlovákia gazdasági minisztere, a Tanács soros elnöke

A tagállamok minősített többséggel hoztak döntést. A megállapodás egyben a Tanács közös álláspontjaként szolgál ahhoz, hogy az intézmény a rendes jogalkotási eljárás keretében megkezdje a rendeletről való tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

A Tanács által elfogadott szöveg főbb elemei a következők:

Cél és hatály

A javaslat fő célja annak biztosítása, hogy a más tagállamban termékeket és szolgáltatásokat vásárolni kívánó ügyfeleket – fogyasztókat és vállalatokat – ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.

A rendelet hatálya összhangban van a szolgáltatási irányelvvel, ami több tevékenységet kizár az alkalmazás köréből, köztük például a pénzügyi, az audiovizuális, a szállítási, az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokat is.

Az új szabályok összeegyeztethetők lesznek a határokon átnyúló kereskedelem tekintetében hatályos többi uniós jogszabállyal, így a szerzői jogi szabályokkal, valamint a polgári ügyekben folytatott – mindenekelőtt a Róma I. és a Brüsszel I. rendelet által szabályozott – igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós joggal is.

Egyenlő hozzáférés az árukhoz és szolgáltatásokhoz

Az új szabályok szerint a kereskedők a jövőben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a vevőkkel szemben az áruk vagy szolgáltatások értékesítésének általános feltételeit – így például az árat – illetően. A szöveg vázolja azt a három konkrét kereskedelmi helyzetet, amelyben ennek az elvnek kell érvényesülnie:

1. a kereskedő egy olyan tagállamban értékesíti az árukat,ahová kínál szállítást, vagy az árut a kereskedő és a vevő közötti megállapodás szerinti helyszínen veszik át;

2. a kereskedő elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosít (például felhőalapú szolgáltatás, adattárolási szolgáltatás, weboldaltárhely-szolgáltatás vagy tűzfalszolgáltatás). Ez nem érvényes azokra a szolgáltatásokra, amelyek fő jellemzője a szerzői jogi védelem alatt álló művekhez vagy egyéb védett tartalmakhoz való hozzáférés, valamint ezek használatának biztosítása, vagy pedig szerzői jogi védelem alatt álló művek immateriális formában való értékesítése (például elektronikus könyv vagy online zene formájában);

3. a kereskedő szolgáltatásokat nyújt, és e szolgáltatásokat a vevő valamely olyan ország területén veszi igénybe, amelyben a kereskedő szakmai tevékenységet folytat (ilyen szolgáltatás például a szállodai elhelyezés, az autókölcsönzés, a sporteseményekre, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítése).

Az árdiszkriminációval szemben a rendelet ugyanakkor nem tiltja eltérő árak alkalmazását, vagyis nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kereskedő különböző értékesítési feltételeket, például eltérő árakat kínáljon, és bizonyos területeken a fogyasztók bizonyos csoportjait vegye célba.

Ezenfelül nem kötelezi a kereskedőt arra, hogy az árut kiszállítsa a vevő számára egy olyan tagállamba, ahová az értékesítési feltételek értelmében nem kínál kiszállítást.

Fizetési műveletek

A rendelet a fizetési mód tekintetében is tiltja az ügyfelek közötti indokolatlan megkülönböztetést. A kereskedők nem alkalmazhatnak különböző fizetési feltételeket a vevőkkel szemben azok állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján.

Megkülönböztetéstől mentes hozzáférés az online interfészekhez

A kereskedők nem tilthatják vagy nem korlátozhatják az állampolgárság vagy a lakóhely alapján az ügyfelek hozzáférését az online felületeikhez.

Amennyiben a kereskedő tiltja vagy korlátozza a vevők hozzáférését valamely online interfészhez vagy átirányítja a vevőket az online interfész másik verziójára, akkor világosan magyarázatot kell adnia arról, hogy miért tesz így.

Passzív értékesítés

Az általános megközelítés értelmében az uniós versenyjogban biztosított néhány kivétel továbbra is érvényben marad. Erre egy példa, amikor a kereskedőket a beszállítójukkal kötött megállapodás kötelezi arra, hogy korlátozzák passzív eladásaikat (vagyis az olyan értékesítést, amelynek tekintetében a kereskedő nem törekszik aktívan konkrét vevők elérésére). Ebben az esetben az új rendeletet nem kell alkalmazni.

Következő lépések

Ha a Parlament kialakítja álláspontját, megkezdődhetnek a Tanács, a Parlament és a Bizottság közötti tárgyalások.

Háttérinformációk

A Bizottság 2016. május 25-én nyújtotta be ezt a javaslatát a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A javaslat az Európai Unióról szóló szerződés 114. cikkén alapul.

A Bizottság a valóban integrált egységes piac célját szem előtt tartva a javaslattal együtt benyújtott más, azt kiegészítő jogalkotási javaslatokat is: ezek közül az egyik a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a másik pedig a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatára irányul.

A Európai Tanács a 2015. június 25-i és 26-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális egységes piaci stratégia fontosságát, és felszólított a stratégiai főbb elemeinek megvalósítására irányuló lépések megtételére, így többek között az online értékesített áruk és szolgáltatások szabad áramlásának útjában álló akadályok felszámolására és a földrajzi elhelyezkedés alapján történő indokolatlan megkülönböztetés gyakorlatának megszüntetésére.

2016. november 14., hétfő
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont épület)

2016. november 16., szerda
10.00 Találkozó Joseph Muscattal, Málta miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. november 18., péntek
12.00 Telefonbeszélgetés Petro Porosenkóval, Ukrajna elnökével
16.30 Telefonbeszélgetés Donald Trumppal, az Egyesült Államok leendő elnökével

2016. november 24., csütörtök
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
11.00 Petro Porosenko elnök érkezése (hivatalos sajtófotó-alkalom)
11.05 Vezetői találkozó
12.10 Munkaebéd
13.40 Sajtókonferencia

A Tanács és az Európai Parlament 2016. november 17-én megállapodott a 2017-es uniós költségvetésről, amely határozottan tükrözi az EU szakpolitikai prioritásait. A kötelezettségvállalások teljes összegét 157,88 milliárd euróban, a kifizetéseket pedig 134,49 milliárd euróban állapították meg.

„A 2017-es költségvetés erőssége abban rejlik, hogy olyan kiemelt területekre összpontosít, mint a migráció kezelése, beleértve a kiváltó okok megszüntetését is, valamint a beruházások ösztönzése a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében. Ezáltal a költségvetés a lehető legjobban szolgálja az uniós adófizetők, az európai polgárok és a vállalkozások érdekeit. Emellett tekintetbe veszi az államháztartás konszolidációja érdekében hozott folyamatos tagállami erőfeszítéseket” – mondta Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke.

Több pénz jut a migrációra és a biztonságra

A kötelezettségvállalások összegét 5,91 milliárd euróban határozták meg, ami azt jelenti, hogy mintegy 11,3%-kal több pénz áll majd rendelkezésre a migrációs válság kezelésére és a biztonság növelésére, mint 2016-ban. Az összegből a tagállamok segítséget kapnak a menekültek áttelepítéséhez, befogadóállomások létrehozásához, a menekültek beilleszkedésének támogatásához, valamint a jogszerűtlenül itt tartózkodók visszaküldéséhez. Felhasználható továbbá a határvédelem erősítésére, bűnmegelőzésre, a terrorista cselekmények elleni küzdelemre és a kritikus infrastruktúra védelmére.

Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe

Az intézmények az 1a. alfejezeten belül (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) 21,3 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot hagytak jóvá a gazdasági növekedés fellendítésére és munkahelyteremtésre. Ez 2016-hoz viszonyítva mintegy12%-os növekedést jelent. A költségvetés e részébe tartoznak az olyan eszközök, mint az Erasmus+ és az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelyek költségvetését 19%-kal 2,1 milliárd euróra, illetve 25%-kal 2,7 milliárd euróra növelték. A 2017-es uniós költségvetés 500,00 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot foglal magában az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés céljára, amelynek feladata a fiatalok munkába állásának elősegítése. További 500,00 millió eurót hagytak jóvá a tejtermelők és más állattenyésztők támogatására júliusban bejelentett kiegészítő támogatási intézkedések fedezésére.

A Tanács és a Parlament emlékeztette az uniós intézményeket arra, hogy a tagállami konszolidációs intézkedésekhez igazodva 2017-ig végre kell hajtaniuk a 2013-ban elhatározott 5%-os létszámcsökkentést.

  FejezetekAz EU 2017. évi költségvetése (millió EUR)  KötelezettségvállalásokKifizetések 1. Intelligens és inkluzív növekedés74 89856 521 – 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért21 31219 321 – 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió53 58737 201 2. Fenntartható növekedés58 58737 101 3. Biztonság és uniós polgárság4 2843 787 4. Globális Európa10 1879 483 5. Igazgatás9 3959 395 Speciális eszközök534390 ÖSSZESEN157 883134 490Következő lépések

A 2017-es uniós költségvetést a Tanács várhatóan november 29-én, a Parlament pedig december 1-jén fogadja el hivatalosan.

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

1. EMLÉKEZTETVE a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról és a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokról szóló hatodik jelentésről szóló, 2014. november 19-i következtetéseire[1], a kohéziós politika (2014–2020) végrehajtásával kapcsolatos kihívásokról szóló, 2015. június 23-i következtetéseire[2], az „Egyszerűsítés: A tagállamok prioritásai és várakozásai az európai strukturális és beruházási alapok tekintetében” című, 2015. november 18-i következtetéseire[3], a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című bizottsági közleményről szóló, 2016. március 15-i következtetéseire[4], valamint a kutatást és az innovációt jobban elősegítő, intelligensebb és egyszerűbb kohéziós politikáról és általában az európai strukturális és beruházási alapokról szóló, 2016. június 24-i következtetéseire[5];

2. EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkében foglaltaknak megfelelően az Uniónak úgy kell alakítania és folytatnia tevékenységét, hogy erősítse az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, továbbá, hogy a kohéziós politika sajátos célja a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentése;

3. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy uniós szinten a kohéziós politika jelenti azt a fő beruházási politikát, amellyel az Európa 2020 stratégiában kitűzött célok megvalósíthatók; továbbá HANGSÚLYOZZA a kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) hozzáadott értékét, különösen az alábbiak terén:

a) szilárd, hosszú távú uniós keretet és pénzügyi eszközöket biztosítanak a foglalkoztatást és a növekedést célzó beruházásokhoz, valamint a strukturális reformok megvalósításához az Unió tagállamainak és különböző régióinak helyzetéhez igazított, integrált beavatkozásokkal;

b) a megosztott irányítási mód keretében mozgósítják és koordinálják a tagállami és az az alatti szintet képviselő szereplőket oly módon, hogy a partnerség elvére alapozva társfinanszírozott projektek révén közvetlenül bevonják őket az uniós prioritások megvalósításába;

c) elsőként alkalmaznak tényeken alapuló, eredményorientált megközelítést az uniós beruházásokra vonatkozóan;

d) pozitív ösztönzőket biztosítanak számos tagállam és a tagállam alatti szintet képviselő számos szereplő számára a strukturális reformok végrehajtásához, valamint a stratégiai tervezés, az adminisztratív kapacitás és az együttműködés erősítéséhez.

I. A kohéziós politika 2007 és 2013 közötti programjainak értékelése

4. ÜDVÖZLI az ERFA és a Kohéziós Alap (2007–2013) utólagos értékeléséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot[6], amely arról tanúskodik, hogy a 2007–2013-as programozási időszakban a kohéziós politika számottevő mértékben hozzájárult a növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és a társadalmi befogadás lehetőségeihez az Unió különböző típusú régióiban, az uniós stratégiákban meghatározott célokhoz, valamint a tagállamok közötti regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez;

5. HANGSÚLYOZZA, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap utólagos értékelésében szereplő eredményeket olyan helyzetben sikerült elérni, amelyben gazdasági és társadalmi kihívásokkal kellett szembenézni: többek között egy mély, globális gazdasági és pénzügyi válsággal, a gazdasági, infrastrukturális és adminisztratív kapacitások erősítésének szükségességével – különösen az Unióhoz 2004-től csatlakozó 13 tagállam esetében –, továbbá azzal, hogy uniós szinten módosultak a stratégiai politikai prioritások és új kihívások merültek fel;

6. FELHÍVJA A FIGYELMET különösen az ERFA és a Kohéziós Alap utólagos értékelésében szereplő alábbi megállapításokra:

a) a Bizottság által elvégzett gazdasági modellezés becslése szerint a 2007–2013-as időszakban az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból finanszírozott 270 milliárd EUR összegű beruházás a nemzeti társfinanszírozással együtt 2023-ig 1 billió EUR összegű GDP-növekedést fog eredményezni a tagállamokban;

b) a tagállamok irányító hatóságaitól származó adatok azt mutatják, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap közel egy millió új munkahelyet fog eredményezni, ami az uniós gazdaságban az időszakban létrejött összesen nettó 3 millió munkahely jelentős hányadát képviseli;

c) az ERFA-programok keretében nyújtott pénzügyi támogatás 400 000 kkv számára jelentett segítséget ahhoz, hogy ellen tudjon állni a gazdasági és pénzügyi válság hatásainak, valamint innováció révén növelni tudja versenyképességét és kivitelét;

d) a kohéziós politika hozzájárult az uniós belső piac szorosabb integrációjához – különösen a közlekedési összeköttetések (elsősorban a TEN-T folyosók) fejlesztése révén –, az energiahatékonyság, a víz- és a szennyvízkezelés, valamint a hulladékgazdálkodás javításához, az oktatási és az egészségügyi infrastruktúra modernizálásához, továbbá a kutatás és az innováció erősítéséhez;

e) az európai területi együttműködési programok (Interreg) keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek révén fokozódott az együttműködés a különböző tagállamok szomszédos régiói között, Unió-szerte az egyes tagállamok között, valamint a tagállamok és a nem uniós országok között is; e finanszírozás hatásai ugyanakkor szélesebb körűek is voltak, mindenekelőtt a különböző ágazatok közötti együttműködést gátló, meghatározott akadályok csökkentése, valamint a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi integráció javítása révén, ily módon az uniós hozzáadott érték kiváló példáját jelenti;

7. a kohéziós politika 2007 és 2013 közötti pozitív eredményei ellenére MEGÁLLAPÍTJA, hogy az időszakban hiányosságok is tapasztalhatók voltak, különösen:

• az intézkedések helytállósága, nyomon követése, eredményessége és koherenciája több esetben elégtelennek bizonyult, ami azt mutatja, hogy nem kapott kellő hangsúlyt az eredményorientáltság; valamint
• a programok irányítási szintjén nem állt rendelkezésre kellő adminisztratív kapacitás, az adminisztratív terhek és költségek pedig túlzottak voltak;

8. MEGJEGYZI, hogy a szolgálati munkadokumentum alapjául szolgáló értékelések a 2014 végi állapotot tükrözik, amikor a programok keretében még nem kerülhetett sor a teljes körű jelentéstételre a célok és a célértékek teljesítéséről;

9. NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság az Európai Szociális Alap (ESZA) utólagos értékelését is elvégezte, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a Bizottság a kapcsolódó szolgálati munkadokumentumban beszámoljon az eredményekről; FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy az esb-alapok jövőbeli értékeléseinek eredményeit koordinált módon ismertesse a teljes körű értékelés megkönnyítése érdekében, ugyanakkor adott esetben szenteljen különös figyelmet a helyi adottságokból kiinduló megközelítésnek;

10. HANGSÚLYOZZA, hogy a – szigorú értékelések átfogó rendszerével kiegészülő – kohéziós politika a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal bevált gyakorlatát képviseli, mely példaként szolgálhat az uniós költségvetésből finanszírozott más uniós politikák számára is;

11. FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az összes érdekelt féllel együttműködésben széles körben tájékoztassák a nyilvánosságot a kohéziós politikának a rendelkezésre álló értékelésekkel alátámasztható eredményeiről és előnyeiről;

II. A kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok vonatkozásában a 2014 és 2020 közötti időszakra bevezetett egyes új elemek értékelése

12. KIEMELI azt, hogy a 2007 és 2013 közötti programozási időszakhoz viszonyítva új elemekkel egészült ki a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó jogszabályi keret az esb-alapok hatékonyságának és eredményorientáltságának fokozása, valamint uniós hozzáadott értékének növelése érdekében. Az egyes új elemekkel, így különösen az eredményességmérési kerettel, a tematikus koncentrációval, az előzetes feltételrendszerrel és az uniós gazdasági kormányzással fennálló kapcsolattal összefüggő első konkrét tapasztalatok a tagállamokban jelentkeztek a partnerségi megállapodásaik és a programjaik kidolgozása során. Az új elemek gyakorlati alkalmazása gondos előkészítést igényelt mind időben, mind pedig a forrásokat illetően, így lehetett ugyanis biztosítani a források hatékony felhasználásához szükséges feltételek kialakítását, beleértve az új irányítási és kontrollrendszereket is. Mindazonáltal a jogi keret új eszközei, például az együttes cselekvési tervek, az integrált területi beruházások vagy a közösségi irányítású helyi fejlesztési stratégiák új lehetőségeket nyitnak meg a tagállamok előtt;

13. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a 2014 és 2020 közötti időszak végrehajtási szakasza késedelmet szenvedett, ami az átfogó programozásnak, valamint az ahhoz társuló olyan egyéb körülményeknek tudható be, mint a jogi aktusok tervezettnél későbbi elfogadása, a 2007 és 2013 közötti időszak lezárásának párhuzamos előkészítése, továbbá a hatóságok kijelölésének a vártnál hosszabb ideig történő elhúzódása; ARRA SZÁMÍT ugyanakkor, hogy az elkövetkező években megtérülnek majd a tagállamok és a Bizottság által a programozási folyamat során tett erőfeszítések azáltal, hogy kiváló minőségű programok hatékonyabban kerülnek végrehajtásra és a mostani időszakban elért minőségi javulásra a jövőben is építhetünk; FELSZÓLÍTJA a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy felgyorsuljon a jelenleg futó programok végrehajtása és az azok előrehaladásáról szóló jelentések elkészítése;

14. EMLÉKEZTET arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) – az ESZA által támogatott hagyományos fellépések mellett és a nemzeti stratégiai kereteket többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén kiegészítve – célzott támogatást biztosít az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez; valamint NYUGTÁZZA a Bizottságnak azt a nemrégiben közzétett közleményét[7], amelyben beszámol az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2013 óta tartó végrehajtásának eredményeiről;

15. FELSZÓLÍTJA a Bizottságot arra, hogy a 2018-as évben minél hamarabb terjessze elő az esb-alapok soron következő programozási időszakára vonatkozó jogalkotási javaslatait, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a társjogalkotók időben megállapodásra juthassanak és korán megkezdődhessen a programozási folyamat;

16. FELSZÓLÍTJA a Bizottságot annak megfontolására, hogy célszerű lenne-e az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb uniós szakpolitikák számára követendő példaként megjelölni az európai strukturális és beruházási alapok új elemeit a 2015-ben „Eredményközpontú uniós költségvetés” címmel útjára indított kezdeményezése[8] keretében;

Eredményességmérési keret

17. EMLÉKEZTET arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapok képezték az első olyan uniós finanszírozási eszközt, amely mérhető mutatókra épülő eredményességmérési keretet és eredményességi tartalékkal párosuló értékelést vezetett be, amely tartalékot a 2019-es év folyamán a tagállami programoknak kizárólag azon prioritásai céljára fognak odaítélni, amelyek esetében sikerült elérni a programok eredményességmérési keretében meghatározott mérföldköveket;

18. ELISMERI a tagállamok és a Bizottság által az esb-alapokhoz tartozó programok intervenciós logikájának és eredményességmérési keretének – és különösen megbízható mutatóknak, valamint az azokhoz kapcsolódó alap- és célértékeknek – a kifejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket, valamint az általuk e célokra fordított forrásokat; NYUGTÁZZA, hogy ennek a folyamatnak a nyomán hasznos elmélkedés és eszmecsere indult el a célok meghatározásáról és az előrehaladás nyomon követéséről, továbbá az hozzájárult ahhoz a szemléletváltáshoz, amelynek következtében a tagállamokban és a Bizottságon belül nagyobb hangsúly helyeződött az eredményekre és az eredményességre;

Tematikus koncentráció

19. EMLÉKEZTET arra, hogy az esb-alapok vonatkozásában a tematikus koncentráció jogi követelményei érvényesülnek, aminek következtében egyrészt a pénzügyi támogatás kevesebb területen, nagyobb mértékben koncentrálódik, ezzel a lehető legjobban hozzájárulva az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célok eléréséhez, másrészt pedig várhatóan jobb eredmények születnek;

20. ÜDVÖZLI, hogy a tagállamoknak az ERFA és az ESZA keretében kidolgozott programjaiban sikerült megvalósítani a tematikus koncentrációt, és több esetben a minimálisan elvárt mértéknél is nagyobb mértékben; ÚGY ÍTÉLI MEG azonban, hogy egyensúlyban kell tartani egyrészt azt a szempontot, hogy az előre meghatározott követelményeknek megfelelően korlátozott számú tematikus területen kell megvalósulnia a koncentrációnak, másrészt pedig azt, hogy a tagállamoknak mire van szükségük, ideértve azt is, hogy a programozási időszak alatt szükség lehet annyi rugalmasságra, amely lehetővé teszi egyes meghatározott nemzeti és regionális kihívásoknak a kezelését;

Előzetes feltételrendszer

21. EMLÉKEZTET arra, hogy az előzetes feltételrendszert a 2014 és 2020 közötti időszakban annak biztosítására vezették be, hogy az esb-alapokból finanszírozott beruházásokat megelőzően a tagállamokban már ki legyenek alakítva a források eredményes felhasználásához szükséges feltételek;

22. ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy ugyan az előzetes feltételrendszernek bizonyos esetekben a jogszabályi változtatások vagy komplex reformok végrehajtásához szükséges jelentős mértékű idő- és forrásráfordítás árán lehet megfelelni, mindez azonban több tagállamban kedvező hatást gyakorol a beruházási környezet egészére, az adminisztratív kapacitás erősítésére és a jó kormányzásra; ÜDVÖZLI azt, hogy az előzetes feltételrendszer megkönnyíti a tervezett projektek és a stratégiai dokumentumok, így az intelligens szakosodási stratégiák előkészítését, továbbá az uniós vívmányok gyorsabb végrehajtásához is hozzájárul;

Az uniós gazdasági kormányzással fennálló kapcsolat

23. EMLÉKEZTET arra, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó jogszabályi keretben olyan intézkedések kerültek bevezetésre, amelyek biztosítják, hogy az esb-alapokból finanszírozott többéves beruházások vegyék figyelembe a vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. A programozás eredményeként az esb-alapok jelenleg futó programjait úgy alakították ki, hogy az európai szemeszter folyamatának keretében kijelölt uniós prioritásokkal összhangban támogassák a strukturális reformokat;

24. ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy a releváns országspecifikus ajánlásokat figyelembe vevő beruházások hozzájárulnak a strukturális reformok megvalósításához és az érintett tagállamok átfogó makrogazdasági helyzetének javításához;

25. ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy a jövőben arra kell törekedni, hogy az esb-alapok hatékonyságát a gazdasági kormányzással összekötő különféle intézkedések konzisztensebbek legyenek, és ennek során az előzetes feltételrendszer bevezetésével kapcsolatos első pozitív tapasztalatokra kell építeni és figyelembe kell venni azt, hogy választ kell adni a társadalmi, gazdasági és területi kihívásokra, valamint biztosítani kell a többéves programok folyamatosságát és stabilitását;

Egyszerűsítés

26. SAJNÁLATOSNAK TARTJA, hogy az esb-alapokra vonatkozó jogszabályi keretnek a hatékonysága és eredményorientáltsága a túlszabályozás és a túlzottan sokszintű szabályok és a sokszereplős ellenőrzés (EU, nemzeti és regionális szint) miatt nem tud teljes mértékben kibontakozni; EMLÉKEZTET arra, hogy a szereplők közötti bizalom alapvető fontosságú a megosztott irányítási mód hatékony működéséhez, amelyet az esb-alapok egyszerűsítése, valamint a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatások számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tétele révén tovább kell erősíteni; ebben a tekintetben ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy nagy a jelentősége a korai előrejelző mechanizmusoknak, valamint annak, hogy megerősödjön az audit uniós és nemzeti szinten betöltött megelőző szerepe;

27. ÜDVÖZLI az esb-alapok kedvezményezettjeit szolgáló egyszerűsítések nyomon követésével foglalkozó, a Bizottság által létrehozott magas szintű munkacsoport által eddig közzétett megállapításokat és ajánlásokat és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT annak jövőbeli, a 2020 utáni programozási időszak előkészítésével foglalkozó munkája elé;

28. TUDOMÁSUL VESZI a Bizottság által a Tanácsnak 2016 szeptemberében benyújtott azon jogalkotási javaslatot, amelynek célja az esb-alapoknak a jelenleg futó programozási időszakra vonatkozó egyszerűsítése, és TOVÁBBRA IS ELKÖTELEZETT annak gyors elfogadása mellett; FESZÓLÍTJA a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy optimálisan vegyék igénybe a jogszabályi keretben rendelkezésre álló összes olyan lehetőséget (beleértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok korai szakaszban történő előkészítését is), amelyek elősegítik az esb-alapok jelenleg futó programjai végrehajtásának az egyszerűsítését;

29. ELKÖTELEZETT a jelentős mértékű egyszerűsítés mellett, amelynek során egyensúlyba kell hozni a stabilitás és a folytonosság igényét és az adminisztratív terheknek és költségeknek a 2020 utáni időszakra vonatkozó jelentős lecsökkentését; ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy – az e tárgyban a jövőben hozandó döntések sérelme nélkül – az alább felsorolt irányokat és új utakat kellene alaposan megvizsgálni:

a) egyszerű, világos és könnyített szabályozás bevezetése az esb-alapok vonatkozásában, amelynek keretében nagyobb hangsúlyt kap az integrált megközelítés (pl. több alapból finanszírozott programok és közös szabályok az esb-alapok közé tartozó valamennyi alap esetében), biztosítva ugyanakkor azt, hogy az esb-alapok közé tartozó minden egyes alap képes legyen hatékonyan és eredményesen teljesíteni a saját küldetését, továbbá azt, hogy a szóba jöhető megoldások közül a legegyszerűbb kerüljön kiválasztásra;

b) még jobban egymáshoz kellene igazítani az esb-alapokra vonatkozó szabályokat és a többi uniós alapra, valamint az esb-alapok végrehajtását befolyásoló egyéb uniós politikákra vonatkozó szabályokat (különösen az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat) annak érdekében, hogy a kedvezményezettek számára könnyebbé váljon az uniós alapok végrehajtása, szinergia és komplementaritás alakuljon ki a különböző programok között és egyesülhessenek a különböző források, valamint annak érdekében is, hogy a hatékonyságuk és az eredményességük szempontjából összehasonlíthatóvá váljanak a különböző uniós finanszírozási eszközök;

c) az egyszerűsített költségopciók teljes skálája átvételének és hatékony alkalmazásának további elősegítése, amit az azok ellenőrzésére és auditjára vonatkozó világos követelmények kísérnek;

d) egyszerűbb és ésszerűbb megosztott irányítási modell bevezetése, amely a megfelelés helyett az eredményességen alapul, annak érdekében, hogy javuljon az esb-alapok eredményorientáltsága, nem tévesztve szem elől ugyanakkor a megelőzés, az arányosság és az ár-érték arány elvének a jelentőségét;

e) annak értékelése, hogy a más uniós szakpolitikai területeken alkalmazott végrehajtási mechanizmusokból levont tanulságok hozzá tudnak-e járulni a kohéziós politika és az esb-alapok hatékonyságának javításához;

f) az arányosság elvének szélesebb körű alkalmazása, valamint annak a bevezetése, hogy az esb-alapokhoz tartozó programok végrehajtása a programokra vonatkozó objektív kritériumok és pozitív ösztönzők alapján differenciálttá váljon;

30. TOVÁBBRA IS ELKÖTELEZETT amellett, hogy az Általános Ügyek Tanácsában ülésező megfelelő miniszterek rendszeresen politikai szinten megvitassák a kohéziós politika és az esb-alapok végrehajtását és eredményeit, valamint támogassák a 2020 utáni időszakra szóló szakpolitikai keret előkészítését.

[1] 15802/14.
[2] 9622/1/15 REV 1.
[3] 14266/1/15 REV 1.
[4] 7075/16.
[5] 10668/16.
[6] 12371/16.
[7] 12749/16 + ADD 1-3.
[8] http://ec.europa.eu/budget/budget4results/index_en.cfm

 

Az elnökség 2016. november 14-én ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel a pénzpiaci alapokról (PPA-k) szóló rendelettervezetről. A rendelet célja, hogy a pénzpiaci alapok ellenállóbbá váljanak a pénzügyi sokkhatásokkal szemben.

A rendelettervezet a rövid távú finanszírozási piac zökkenőmentes működését hivatott biztosítani, fenntartva ezzel a pénzpiaci alapoknak a reálgazdaság finanszírozásában betöltött alapvető szerepét. A tervezet a G20-ak és a Pénzügyi Stabilitási Tanács azon törekvéseiből következik, melyek célja a bankrendszeren kívüli hitelezés felügyeletének és szabályozásának megerősítése.

A PPA-k megközelítőleg 1 billió EUR értékű eszközt kezelnek, és főként a készpénztöbblet rövid távú befektetésére használják őket. Fontos eszközt jelentenek a befektetők számára, mivel a likviditás magas szintjének megőrzése mellett lehetővé teszik a fölös készpénzállomány diverzifikálását.

Bár politikai szinten átfogó megállapodás jött létre, az elkövetkező napokban még a rendelettervezethez kapcsoló több technikai jellegű kérdésben kell végleges megoldást találni. A megállapodás ezt követően az Állandó Képviselők Bizottsága elé kerül, hogy a Tanács nevében jóváhagyja azt. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap arra, hogy első olvasatban fogadja el a rendeletet.

A PPA-k szerepe és típusai

Jelenleg a PPA-k két típusát alkalmazzák a vállalatok és a kormányzati szervek rövid távú finanszírozására:

• a változó nettó eszközértékű PPA-k főként a piaci ingadozásokat követik
• az állandó nettó eszközértékű PPA-k részvényvásárlást és rögzített áron történő visszaváltást tesznek lehetővé.

Piaci stresszhelyzet 

A 2007–2008-as pénzügyi válság során kiderült, hogy a PPA-k sérülékenyek lehetnek a sokkhatásokkal szemben, sőt terjeszthetik vagy felerősíthetik a kockázatokat a pénzügyi rendszer egészében. A befektetők hajlamosak arra, hogy kockázat észlelése esetén visszaváltsák a befektetésüket. A visszaváltási kérelmek teljesítése pedig az eszközök gyors értékesítésére kényszerítheti az alapokat. Ez „befektetői pánikot” válthat ki és likviditási válságot idézhet elő a PPA-k körében, ami további kedvezőtlen hatásokat válthat ki a pénzügyi rendszer egyéb részein.

Egységes előírások 

A rendelettervezet szabályozza a PPA-k működését, különösen a portfóliójuk összetételét és az eszközeik értékének meghatározását. Ez biztosítja a PPA-k struktúráinak stabilitását és azt, hogy a legjobb hitelminőségű, megfelelően diverzifikált eszközökbe fektessenek.

A rendelettervezet az alapok likviditásának fokozása érdekében is bevezet egységes előírásokat, hogy garantálható legyen, hogy a PPA-k piaci stresszhelyzet esetén teljesíteni tudják a hirtelen érkező visszaváltási kérelmeket. A szöveg emellett egységes szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy az alapkezelő kellő ismeretekkel rendelkezzen a befektetői magatartásról, és így fel tudjon készülni a későbbi visszaváltási kérelmekre. A szöveg emellett megfelelő és átlátható tájékoztatást biztosít a befektetők és a felügyelet számára.

Lezárt kérdések 

A „politikai” tárgyaló felek utolsó ülésén létrejött megállapodás elsősorban a PPA-król szóló rendelet alapvető kérdéseire terjed ki, úgymint a likviditási és diverzifikálási követelmények, azok az eszközök, amelyekbe a PPA-k befektethetnek, az államadósság szerepét is beleértve, valamint az átláthatóság. A tervezet továbbá előírja a Bizottság számára, hogy készítsen jelentést a rendelet működéséről, és felülvizsgálati záradékról is rendelkezik.

1. Az EGT-Tanács negyvenhatodik ülésére 2016. november 15-én került sor Brüsszelben, Elisabeth Vik Aspakernek, Norvégia EGT- és uniós ügyekért felelős miniszterének elnökletével. A találkozón részt vett Aurelia Frick liechtensteini külügyminiszter, továbbá Izland Külügyminisztériumának képviseletében Stefán Haukur Jóhannesson, az Európai Unió Tanácsa elnökségének képviseletében Lukas Parizek, valamint az Európai Unió Tanácsának tagjai, illetve az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat képviselői.

2. Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a politikai párbeszéd keretében a miniszterek a következő témákról kívánnak tárgyalni: Nyugat-Balkán, Oroszország és Ukrajna, migráció, valamint a kül- és biztonságpolitikára vonatkozó új uniós globális stratégia. A résztvevők irányadó vitát tartottak a digitális egységes piac témájában, amelynek során érintették a megosztáson alapuló gazdaság kérdését is.

3. Az EGT-Tanács megállapította, hogy az EGT-megállapodás több mint 20 éve kulcsfontosságú szerepet tölt be az Unió és az EGT-tag EFTA-államok közötti gazdasági kapcsolatok és belső piaci integráció előmozdításában. Az EGT-Tanács kiemelte, hogy a megállapodás időtállónak bizonyult és alkalmazkodni tudott az EU-szerződések változásaihoz és az EU bővítéseihez. Az EGT-Tanács megállapította, hogy a versenyképesség javítását célzó törekvések intenzívebbé tétele kulcsfontosságú az európai foglalkoztatás és növekedés szempontjából.

4. Hangsúlyozta, hogy a jól működő egységes piac Európa-szerte fontos hajtóereje a gazdasági növekedésnek és az új munkahelyek teremtésének, és üdvözölte az egységes digitális piacra, illetve az egységes piac továbbfejlesztésére vonatkozó, 2015-ben indított két stratégiában foglalt javaslatok végrehajtása terén már megtett lépéseket, amelyek azt hivatottak elősegíteni, hogy maradéktalanul kiaknázhassuk az egységes piacban rejlő kihasználatlan növekedési és termelékenységi lehetőségeket. Az EGT-Tanács egyetértett abban, hogy az egységes piacot érintő néhány jelentős kihívás kezeléséhez átfogó megközelítésre van szükség, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok szorosan közreműködjenek az egységes piaci politikák és kezdeményezések további tervezésében és alakításában.

5. Az EGT-Tanács üdvözölte a pénzügyi szolgáltatások terén az európai felügyeleti hatóságok létrehozásáról szóló uniós rendeletekhez kapcsolódó első jogszabálycsomag részét képező EGT vegyes bizottsági határozatok elfogadását. Az EGT-Tanács hangsúlyozta azt is, hogy rendkívül fontos a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó további, még be nem épített jogszabályok mielőbbi beépítése és alkalmazása is annak érdekében, hogy az EGT teljes területén biztosítani lehessen az egyenlő versenyfeltételeket ebben a fontos ágazatban.

6. Az EGT-Tanács nyugtázta az EGT Vegyes Bizottságnak az elért eredményekről szóló jelentését, és méltatta a Vegyes Bizottság munkáját, mellyel hozzájárul az EGT-megállapodás folyamatos, sikeres és zökkenőmentes működésének biztosításához.

7. Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy a társadalmi és gazdasági nehézségek leküzdéséhez fontos az európai országok közötti szolidaritás. Aggodalmának adott hangot különösen amiatt, hogy egyes EGT-tagállamokban változatlanul magas szintű az ifjúsági munkanélküliség.

8. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az iránt, hogy a 2009–2014-es időszakra szóló EGT Finanszírozási Mechanizmus és norvég finanszírozási mechanizmus, illetve azok elődei sikerrel járultak hozzá az EGT-térségen belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, és megállapította, hogy az egyenlőtlenségek mérséklését folytatni kell.

9. Az EGT-Tanács üdvözölte a 2014–2021-es időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás Izland, Liechtenstein és Norvégia általi megerősítését, valamint a 2014 és 2021 közötti időszakra vonatkozó norvég finanszírozási mechanizmusról szóló, Norvégia és az EU közötti megállapodás Norvégia általi megerősítését. Az EGT-Tanács üdvözölte továbbá a 2014 és 2021 közötti időszakra vonatkozó norvég finanszírozási mechanizmusról szóló megállapodás 2016. július 1-től kezdődő, valamint a 2014–2021-es időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás 2016. augusztus 1-től kezdődő ideiglenes alkalmazását.

10. Az EGT-Tanács üdvözölte az Izland és az EU közötti, a hal és a halászati termékek kereskedelméről szóló jegyzőkönyv 2016. augusztus 1-től, valamint a Norvégia és az EU közötti, a hal és a halászati termékek kereskedelméről szóló jegyzőkönyv 2016. szeptember 1-től történő ideiglenes alkalmazását.

11. Hangsúlyozva, hogy minden szerződő félnek érdeke, hogy az egész EGT-ben alaposabban ismerjék az EGT-megállapodást, az EGT-Tanács arra sürgette a feleket, hogy biztosítsák, hogy az EGT-megállapodással kapcsolatos információk azonnal és könnyen elérhetők legyenek mindenki számára.

12. Az EGT-Tanács megjegyezte, hogy a tőke szabad mozgása a belső piac egyik alapvető szabadsága és az EGT-vívmányok szerves része, és megállapította, hogy az EGT-megállapodás 43. cikkének rendelkezései alapján e szabadság csak ideiglenesen korlátozható. Az EGT-Tanács üdvözölte az előrehaladást az izlandi kormány arra irányuló átfogó tervével kapcsolatban, hogy az ország gazdasági és pénzügyi stabilitásának veszélyeztetése nélkül feloldja a tőkekorlátozásokat.

13. Az EGT-Tanács rendkívül fontosnak nevezte az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros együttműködés fenntartását a környezetvédelmi, az energia- és az éghajlat-politika terén, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint az ellenállóképes energiaunióra és a jövőbe mutató éghajlat-politikára irányuló keretstratégiára. A szoros együttműködés fenntartása az alábbi területeken is kívánatos: a belső energiapiac, az energiabiztonság, a kibocsátáskereskedelem, a versenyképes, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, biztonságos és fenntartható, karbonszegény technológiával előállított energia előmozdítása, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, a szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás, valamint az egyéb környezeti kérdések, így a hulladék, a vegyi anyagok, a vízgazdálkodás és az ipari szennyezés kérdései.

14. Az EGT-Tanács emlékeztetett a 2015 decemberében Párizsban elért történelmi jelentőségű, jogilag kötelező erejű éghajlat-változási megállapodásra, és üdvözölte, hogy a megállapodás az EU általi ratifikáció révén 2016. november 4-én hatályba lépett. Az EGT-Tanács üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az EU tagállamai és az EGT-tag EFTA-államok tettek a nemzeti ratifikációs eljárások gyors lezárásának érdekében, és arra ösztönözte a többi országot, hogy mielőbb ratifikálják a megállapodást.

15. Az EGT-Tanács üdvözölte az európai szabványosításra vonatkozó közös kezdeményezés széleskörű támogatottságát, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az uniós fél az európai szabványosítási rendszer korszerűsítését célzó, együttműködésen alapuló sikeres együttszabályozással elindított. Az EGT-Tanács kijelentette továbbá, hogy az EFTA részvétele és hozzájárulása e területen jól példázza a sikeres EU–EFTA-együttműködést, amely segíti az EGT egységesítését.

16. Az EGT-Tanács üdvözölte az EGT-megállapodásba még beépítendő EGT-vonatkozású uniós jogi aktusok számának csökkentésére és a beépítés felgyorsítására tett folyamatos erőfeszítéseket. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az elmúlt évek során tett előrelépésért, ugyanakkor megállapította, hogy még mindig túlságosan magas a be nem épített jogi aktusok száma. Felszólította az érintetteket a munka folytatására, hogy jelentősen és tartósan csökkenteni lehessen a jelenlegi elmaradást, és ezáltal szavatolható legyen a jogbiztonság és az EGT egységessége. Valamennyi felet sürgette, hogy konstruktív módon igyekezzenek megoldást találni a még függőben lévő fontos kérdésekre.

17. A belső energiapiacra vonatkozó harmadik csomaggal kapcsolatban az EGT-Tanács üdvözölte azokat az eredményeket, amelyek az elmúlt hónapokban születtek a csomag EGT-megállapodásba történő beépítése fennálló akadályainak elhárítása terén, különösen az EGT-tag EFTA-államoknak az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségében (ACER) való részvétele tekintetében, és hangsúlyozta, hogy ezt a munkát a belső energiapiac teljes körű kiépülésének érdekében mielőbb be kell fejezni.

18. Az EGT-Tanács üdvözölte az elektronikus hírközlési szolgáltatások 2009-es keretszabályozása (ideértve az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületéről (BEREC) szóló rendeletet is) és a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló rendelet tekintetében az elmúlt hónapokban tett előrelépést.

19. Az EGT-Tanács megállapította, hogy néhány fontos lezáratlan kérdést illetően még további előrelépésre van szükség, és várakozással tekint az elé, hogy mihamarabb megállapodás szülessen különösen a harmadik postai irányelv, valamint az ökológiai termelés tekintetében, illetve a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályai és szabványai tekintetében elfogadott uniós jogi aktusok tekintetében.

20. Az EGT-Tanács megállapította, hogy több vegyes bizottsági határozat esetében is előfordult, hogy túllépték az EGT-megállapodásban az alkotmányossági vizsgálatra előírt hat hónapos határidőt. Arra ösztönözte az EGT-tag EFTA-államokat, hogy fokozottan törekedjenek a függőben lévő ügyek mihamarabbi megoldására, és arra, hogy a jövőben elkerüljék az ilyen késedelmeket.

21. Az EGT-Tanács elismerte azoknak a tárgyalásoknak a jelentőségét, amelyek az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti ambiciózus, kiegyensúlyozott, átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányulnak. Üdvözölte az Európai Bizottság és az EGT-tag EFTA-államok közötti információcserét, amit az EGT Vegyes Bizottság tagjai kezdeményeztek 2014 decemberében. Figyelemmel többek között az EGT-megállapodás 12. jegyzőkönyvére, az EGT-Tanács az említett információcsere folytatására ösztönözte a feleket.

22. Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a szerződő felek az EGT-megállapodás 19. cikkének megfelelően vállalták, hogy továbbra is lépéseket tesznek a mezőgazdasági kereskedelem fokozatos liberalizációja irányában. Az EGT-Tanács várakozással tekint az elé, hogy a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizálásáról és a földrajzi jelzések oltalmáról szóló, az EU és Izland közötti – 2015. szeptember 17-én parafált – megállapodásokat a közeljövőben aláírják. Az EGT-Tanács tudomásul vette, hogy a földrajzi jelzések oltalmáról az EU és Norvégia között folytatott tárgyalásokat a felek felfüggesztették.

23. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy a 19. cikk keretében a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizációjáról 2015 februárjában indított tárgyalásokban az EU és Norvégia előre tudott lépni, és arra ösztönözte a feleket, hogy továbbra is aktívan törekedjenek a tárgyalások előrevitelére.

24. Az EGT-Tanács várakozással tekint az elé, hogy a közeljövőben elfogadják a Vegyes Bizottság azon határozatát, amelynek tárgya az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke alapján a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének további liberalizálásáról Izland és az EU között 2015. szeptember 17-én létrejött megállapodás.

25. Az EGT-Tanács arra ösztönözte a szerződő feleket, hogy az e területen folytatott kereskedelem további előmozdítása érdekében folytassák a párbeszédet a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének az EGT-megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke keretében történő felülvizsgálatáról.

26. Elismerve az uniós programok hozzájárulását a versenyképesebb, innovatívabb és szociálisabb Európa megteremtéséhez, az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok részt vesznek az EGT-t érintő programokban, amelyekhez pénzügyi támogatást is nyújtanak.

27. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az EGT-tag EFTA-államoknak az Európai Kutatási Térségben való aktív részvétele és teljes körű beilleszkedése, valamint Norvégiának és Izlandnak a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs vezérprogramhoz történt sikeres társulása miatt. Az EGT-Tanács továbbra is kiemelt feladatként foglalkozik majd azzal, hogy a kutatás és az innováció terén elősegítse az EGT-tag EFTA-államok integrációját, valamint szakpolitikáiknak az uniós szakpolitikákkal való összehangolását.

28. Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy fontos a jövőben is meghívni az EGT-tag EFTA-államok tisztviselőit az EU Tanácsa érintett munkacsoportjainak szintjén folytatott politikai párbeszédekre.

29. Az EGT-Tanács hangsúlyozta továbbá annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok minisztereit meghívják az ezen államok belső piaci részvétele szempontjából releváns informális uniós miniszteri találkozókra és miniszteri konferenciákra, és elismerését fejezte ki a soros szlovák és a soron következő máltai elnökségnek e gyakorlat folytatásáért.

30. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok az érintett bizottságokban, szakértői csoportokban, kutatásokban és ügynökségekben való részvételük, valamint észrevételeik benyújtása útján konstruktívan járulnak hozzá az EGT-vonatkozású uniós jogszabályok és programok döntéshozatali folyamatához.

Az EU és Libanon elfogadta a következő négy évre vonatkozó partnerségi prioritásokat, valamint elfogadtak egy megállapodást. A partnerségi prioritások a politikai párbeszéd és a megerősített együttműködés megújult keretét alkotják. A prioritásokkal kapcsolatos egyezség a felülvizsgált európai szomszédságpolitika és az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája összefüggésébe illeszkedik.

A megállapodás tartalmazza azokat a kölcsönös kötelezettségvállalásokat, amelyeken keresztül az EU és Libanon teljesítik azokat a vállalásaikat, amelyeket a Szíria és a régió támogatásáról 2016 februárjában Londonban tartott konferencián tettek. A cél az, hogy javuljanak mind az átmenetileg Libanonban tartózkodó menekültek, mind az őket befogadó, sérülékeny közösségek életkörülményei.

A bejelentést Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Gebran Bassil, Libanon külügyminisztere közösen tette november 15-én, kedden Brüsszelben.

Az EU és Libanon közötti kapcsolatokat az elkövetkező években meghatározó partnerségi prioritások között szerepel a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a kormányzás és a jogállamiság, a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása, továbbá a migráció és a mobilitás.

Az EU–Libanon megállapodás 2016 és 2017 során legalább 400 millió EUR uniós támogatást irányoz elő az erre a két évre vonatkozó, több mint 80 millió EUR összegű kétoldalú támogatáson felül. A megállapodás felvázolja a szíriai válság hatásainak kezelését célzó konkrét kölcsönös kötelezettségvállalásokat, célja pedig az, hogy a válsághelyzetet olyan lehetőséggé alakítsa át, amely hozzájárul ahhoz, hogy javuljanak Libanon egészének társadalmi-gazdasági kilátásai, biztonsága, stabilitása és rezilienciája. Libanon a maga részéről kötelezettséget vállal arra, hogy megkönnyíti a szíriai menekültek átmeneti tartózkodását, különösen illetőségi státuszuk tekintetében. Az ország jelenleg legalább 1,1 millió szíriait fogad be. Ezáltal mind lakosainak számát, mind pedig a területét tekintve a legtöbb lakóhelyét elhagyni kényszerült személynek és menekültnek otthont adó ország.

A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben üdvözölte a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezmény (CCW) küszöbön álló, ötödik felülvizsgálati konferenciáját, amelyre 2016. december 12. és 16. között kerül sor Genfben.

A Tanács hangsúlyozta, hogy a konferencia lehetőséget kínál arra, hogy megőrizzük az egyezmény új fejleményekkel szembeni reakcióképességét és megerősítsük végrehajtását.

A CCW olyan egyedülálló nemzetközi fórum, amely összefogja a diplomáciai, jogi és katonai szakértelmet. Rugalmas lehetőséget kínál arra, hogy reagáljunk a fegyvertechnológia új fejleményeire és támogassuk a nemzetközi humanitárius jog egy lényeges részének a végrehajtását, ami hozzájárul mind a polgári lakosság, mind a harcban állók szenvedéseinek megelőzéséhez és csökkentéséhez.

A külügyminiszterek és a védelmi miniszterek együttes ülést tartottak a biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási tervről.

A Tanács ülésén a főképviselő – az Európai Bizottság alelnökeként és az Európai Védelmi Ügynökség vezetőjeként – nyújtotta be a tagállamoknak a biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási tervet.

A Tanács elfogadta az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról szóló következtetéseket. A következtetések célkitűzéseket és konkrét intézkedéseket határoznak meg. Ezek az intézkedések segíteni fogják az Uniót és tagállamait Európa jelenlegi és jövőbeli biztonsági és védelmi szükségleteinek további kezelésében.

A biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási terv a kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális uniós stratégia nyomon követésének részét képezi. A főképviselő június 28-án nyújtotta be az Európai Tanácsnak az EU globális stratégiáját, amelynek címe: „Közös jövőkép, közös fellépés: erősebb Európa”. A stratégia célja, hogy iránymutatásul szolgáljon az EU kül- és biztonságpolitikájához az elkövetkező évekre. A Tanács 2016. október 17-én elfogadta a globális stratégiáról szóló következtetéseket.

A biztonság és a védelem az EU globális stratégiájának végrehajtását célzó munka egyik kiemelt területe. E munka további területei többek között a következők: rezilienciaépítés, valamint integrált konfliktus- és válságkezelési megközelítés, a belső és a külső szakpolitikák közötti kapcsolat erősítése, a meglévő regionális és tematikus stratégiák naprakésszé tétele vagy új stratégiák készítése, továbbá a társadalmi diplomáciai erőfeszítések fokozása.

A biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos munka a Bizottság által az európai védelmi cselekvési tervre vonatkozóan végzett munkával összhangban, valamint az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára által tett együttes nyilatkozat végrehajtásának figyelembevételével zajlik. A végrehajtási tervet a tanácsi következtetésekkel együtt várhatóan az Európai Tanács decemberi ülésére fogják benyújtani.

A Tanács 2016. november 14-én felhatalmazta az Európai Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét arra, hogy az Európai Unió és tagállamai nevében folytassanak tárgyalásokat az Azerbajdzsán Köztársasággal egy átfogó megállapodásról.

Az új megállapodás a tervek szerint az 1996. évi partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lép majd, és jobban figyelembe veszi az EU és Azerbajdzsán közös céljait, illetve a napjainkban előttük álló közös kihívásokat. A megállapodás az európai szomszédságpolitika 2015. évi felülvizsgálata során jóváhagyott elveket fogja követni, és megújult alapot fog kínálni az EU és Azerbajdzsán közötti politikai párbeszéd és kölcsönösen előnyös együttműködés tekintetében.

1. Emlékeztetve a 2015. júliusi tanácsi következtetésekre, valamint a főképviselőnek/alelnöknek és Dzsavád Zaríf külügyminiszternek az áprilisi találkozójuk alkalmával tett együttes nyilatkozatára, az Európai Unió kifejezi arra irányuló szándékát, hogy az átfogó közös cselekvési tervvel teljes összhangban tovább mélyítse Iránnal ápolt kapcsolatait.

2. Az Európai Unió újólag megerősíti az átfogó közös cselekvési terv – az E3/EU+3 és Irán többoldalú törekvése – melletti határozott elkötelezettségét. Üdvözli, hogy minden fél maradéktalanul végrehajtja az átfogó közös cselekvési tervet. Megjegyzi, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) négy jelentést adott ki a cselekvési terv végrehajtásának kezdete óta, amelyekben Irán nukleáris vonatkozású kötelezettségvállalásait értékelte. Hangsúlyozza, hogy Iránnak továbbra is maradéktalanul és a határidőket tiszteletben tartva együtt kell működnie a NAÜ-vel, és támogatja a cselekvési terv Irán általi végrehajtásának ellenőrzése terén az ügynökség által végzett munkát. Arra ösztönzi Iránt, hogy erősítse meg a rá vonatkozó biztosítéki megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvet. Az Európai Unió újólag kijelenti, hogy az átfogó közös cselekvési tervet a megállapodás teljes időtartama alatt maradéktalanul és hatékonyan végre kell hajtani. Az Európai Unió megerősíti a főképviselőnek a Közös Bizottság koordinátoraként betöltött szerepe iránti támogatását.

3. Az Európai Unió elkötelezett az átfogó közös cselekvési terv maradéktalan és hatékony végrehajtásának támogatása mellett, többek között azáltal, hogy megszünteti a nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciókat, valamint együttműködik a magánszektorral és a gazdasági szereplőkkel – különösen a bankokkal – a növekedésnek a kereskedelem és a beruházások terén történő előmozdítása érdekében. Mindenekelőtt kiterjedt iránymutatást nyújtottak a szankciók megszüntetésére vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy az új szabályozási keret világos legyen. A Tanács továbbra is párbeszédet fog folytatni minden érintett féllel erről a kérdésről.

4. Az Európai Unió üdvözli és várakozással tekint az elé, hogy az USA Külföldi Vagyon Ellenőrzésével Foglalkozó Hivatala továbbra is bocsát ki kiviteli engedélyeket kereskedelmi utasszállító légi járművek, valamint azokhoz kapcsolódó alkatrészek és szolgáltatások Iránnak történő átadására. Az, hogy az iráni légitársaság számára jelentős számú légi járművet értékesítenek, fontos jelzés az átfogó közös cselekvési terv sikeres végrehajtására vonatkozóan. A légi járművek kizárólag polgári légi közlekedési célokra történő végső felhasználása javítani fogja az iráni nép mobilitását, és hozzá fog járulni egy biztonságosabb kereskedelmi légi közlekedési környezet megteremtéséhez.

5. A bizalom helyreállításának folytatásához elengedhetetlen, hogy a felek megfeleljenek a vállalásaiknak, és ugyanez szükséges az Európai Unió és tagállamai, valamint Irán közötti kapcsolatok folyamatos, fokozatos és tartós javulásához is, amint azt a Külügyek Tanácsa a 2015. júliusi ülésén kijelentette.

6. A Tanács újólag megerősíti az EU és Irán közötti kapcsolatok fejlesztése iránti támogatását az olyan közös érdekű területeken, mint a politikai párbeszéd, az emberi jogok, a gazdasági együttműködés, a kereskedelem és beruházás, a mezőgazdaság, a közlekedés, az energiaügy és az éghajlatváltozás, a polgári nukleáris együttműködés, a környezetvédelem, a polgári védelem, a tudomány, a kutatás és innováció, az oktatás – az egyetemi csereprogramokat is ideértve –, a kultúra, a kábítószerek elleni küzdelem, a migráció, valamint a regionális és humanitárius kérdések, a főképviselő/alelnök és az iráni külügyminiszter által az áprilisi találkozójuk alkalmával tett együttes nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően. A Tanács támogatja az Iránnal való fokozatos kapcsolatfelvétel olyan összehangolt uniós stratégiájának kialakítását, amely átfogó hatályú, kölcsönös érdekek esetén együttműködő jellegű, a különbségeket tekintve kritikus, a gyakorlatban pedig konstruktív. Ennek részeként a Tanács teljes mértékben támogatja egy uniós küldöttség Iránban történő megnyitását, ami kulcsfontosságú lépés lenne az átfogó együttműködési menetrend végrehajtása szempontjából.

7. A Tanács üdvözli az EU Iránnal fennálló gazdasági kapcsolatainak az átfogó közös cselekvési terv végrehajtásának eredményeként történt bővülését, és újólag megerősíti, hogy támogatja Irán csatlakozását a WTO-hoz, amely elősegítené a piaci reformokat, és amelynek révén megvalósulhatna a világgazdaságba és a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerbe való újbóli integráció. Annak érdekében, hogy Irán teljes mértékben részesüljön a szankciók megszüntetésének előnyeiből – az európai bankok és vállalkozások iráni tevékenységének teljes körű újraindítását is beleértve – fontos, hogy megszüntesse a költségvetési és gazdaságpolitikával, az üzleti környezettel és a jogállamisággal kapcsolatos akadályokat. A Tanács üdvözli, hogy Irán elfogadta a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak a pénzmosás/a terrorizmus elleni küzdelem terén fennálló hiányosságok kezelését célzó cselekvési tervét és magas szintű politikai kötelezettséget vállalt a végrehajtására. A Tanács üdvözli továbbá, hogy Irán úgy döntött, hogy szakmai segítséget kér, és sürgeti, hogy mihamarabb hajtsa végre a tervet. Az EU és tagállamai nyitottak az Iránnal e területen folytatandó együttműködésre, ideértve a Pénzügyi Akció Munkacsoport cselekvési tervének végrehajtásához nyújtott szakmai támogatást, és fontolóra veszik az exporthitelek felhasználását Iránban a kereskedelem, a projektfinanszírozás és befektetések megkönnyítésére. A Tanács üdvözli annak lehetőségét, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) harmadik országoknak történő hitelnyújtási megbízatását Iránra is kiterjesszék.

8. A Tanács nyugtázza az iráni elnök azon vállalását, hogy javítani fogja az emberi jogi helyzetet az országban. Mindazonáltal aggodalommal szemléli az emberi jogi helyzetet, különösen a halálbüntetés gyakori alkalmazását kiskorúakkal, illetve kábítószer-bűncselekményt elkövetőkkel szemben is Az EU minden körülmények között ellenzi a halálbüntetés alkalmazását. A Tanács hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nők és az összes – etnikai és vallási – kisebbség tagjainak egyenlő jogait, a szólás-, a gyülekezési és az egyesülési szabadságot, továbbá végre kell hajtani azokat a szerződéseket, amelyeknek Irán részes fele, valamint csatlakoznia kell azon egyezményekhez, amelyeknek még nem részes állama. Arra is felszólítja Iránt, hogy működjön együtt az ENSZ különleges előadójával, és biztosítsa bejutását az országba. Az EU célja, hogy konstruktívan, többek között az emberi jogokról folytatandó párbeszéd keretében kezelje e kérdéseket, és ennek során meghatározza az e területre vonatkozó együttműködés további lehetőségeit.

9. A Tanács aggodalmát fejezi ki a térségben növekvő feszültség miatt, és támogatja a konstruktívabb regionális környezetet elősegítő megoldásokat. Irán fontos szerepet játszik a térségben, és rendkívül fontos, hogy olyan kézzelfogható és építő lépéseket tegyen, amelyek révén ténylegesen javul a térségbeli helyzet. Az EU hangsúlyozza a térséggel kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítését, és minden térségbeli országot arra sürget, hogy törekedjenek a feszültségek eszkalálódásának elkerülésére, és kerüljék az erőszakot, a szektarianizmust és a megosztottságot tápláló intézkedéseket. Ezzel összhangban a Tanács aggodalmát fejezi ki a térségbeli katonai kapacitásépítés – többek közt Irán rakétaprogramja – miatt, és felszólítja Iránt, hogy tartózkodjon a bizalmatlanságot elmélyítő intézkedésektől, így például a ballisztikus rakétakísérletektől, amelyek ellentétesek az ENSZ BT 2231. sz. határozatával és a kapcsolódó nyilatkozatokkal.

10. Az EU emlékeztet a Szíriáról szóló, 2016. október 17-i következtetéseire, és sürgősen felszólítja a szíriai rezsimet és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel a szándékosan vagy megkülönböztetés nélkül a polgári lakosság, a humanitárius segítségnyújtásban részt vevők, az egészségügyi személyzet, valamint a polgári és humanitárius infrastruktúrák elleni túlzott mértékű és aránytalan támadásokkal. A Tanács ezért arra sürgeti Iránt, hogy használja fel a szír rezsimre gyakorolt befolyását a civil lakosság, a humanitárius segítségnyújtásban részt vevők, valamint a polgári és humanitárius infrastruktúrák elleni erőszak megállítására, és arra, hogy az egész országba teljes körűen és akadálytalanul bejuthassanak a humanitárius segítségnyújtásban részt vevők, továbbá, hogy vegyen részt konstruktívan egy tárgyalásos politikai folyamatban. A Tanács arra is ösztönzi Iránt, hogy teljes mértékben járuljon hozzá egy inkluzív és Szíria által vezetett, az ENSZ égisze alatt zajló politikai folyamat újraindításához. A Tanács üdvözli a főképviselő ez irányú tevékenységét, és felkéri, hogy a térség kulcsszereplőivel közösen folytassa a Staffan de Mistura ENSZ különleges megbízott erőfeszítéseit támogató munkáját.

A Tanács megvitatta a keleti partnerség hat országával – azaz Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, Örményországgal és Ukrajnával – fennálló két- és többoldalú kapcsolatokat. A miniszterek a keleti partnerség 2017. novemberben Brüsszelben tartandó következő csúcstalálkozóját szem előtt tartva véleménycserét folytattak a partnerség megvalósításáról és a 2017-ben elérendő célokról.

A Tanács következtetéseket fogadott el a keleti partnerségről.