Európai Tanács hírei

2017. július 7., péntek
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.00 Angela Merkel kancellár hivatalos köszöntője
10.30 Kötetlen zártkörű megbeszélés
13.00 Munkaebéd
15.30 Munkaülés
20.30 Vacsora, házigazda: Angela Merkel kancellár

2017. július 8., szombat
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.30 Találkozó Nguyen Xuan Phuc vietnámi miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
10.30 Munkaülés
12.30 Találkozó Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel
13.05 Négyszemközti találkozó Mun Dzse Innel, a Koreai Köztársaság elnökével
13.15 Munkaebéd
15.15 Záróülés
15.30 Találkozó Mauricio Macri argentin elnökkel

2017. július 10., hétfő
17.00 Találkozó a Zöld-foki-szigetek elnökével, Jorge Carlos de Almeida Fonsecával

2017. július 11., kedd
13.30 Találkozó Mihai Tudose román miniszterelnökkel

2017. július 12., szerda
Kijev, Ukrajna
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
19.30 Munkavacsora, házigazda: Petro Porosenko elnök

2017. július 13., csütörtök
Kijev, Ukrajna
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
10.45 Petro Porosenko elnök köszöntője
11.00 Plenáris ülés
12.30 Közös sajtótájákoztató
13.00 Munkaebéd

2017. július 14., péntek
12.45 Találkozó Alekszandar Vucsics szerb elnökkel, majd munkaebéd
14:05 Sajtónyilatkozatok

Tisztelt Miniszterelnök Úr, kedves Sinzó, kedves Jean-Claude, nagy örömmel köszöntöm ma Önöket Brüsszelben, rendkívüli EU-Japán csúcstalálkozónkon. Valójában régóta terveztük ezt: amióta ígéretet tettünk arra, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a G20-ak csúcstalálkozójának előestéjén lezárhassuk a Japán és az Európai Unió között folyó politikai és kereskedelmi megbeszéléseket. Így is történt.

Engedjék meg, hogy röviden kitérjek a politikai kontextusra. Kevesebb mint két héttel ezelőtt, itt, Brüsszelben, az európai vezetők arról tanácskoztak, hogyan védjük meg magunkat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, hogyan egyeztethető össze a szabadkereskedelem és a tisztességes kereskedelem. Természetesen nem Japánra és a folyamatban lévő tárgyalásokra gondoltunk. Népeink – gyakran megalapozott – félelmeit és aggodalmait szem előtt tartva azonban döntéseket hoztunk arról, hogy hogyan javítsuk piacvédelmi eszközeinket. Nem azzal a céllal, hogy Európát elvágjuk a világ többi részétől, hanem hogy képesek legyünk hatékony kereskedelmet folytatni. Mi ugyanis, mint Európai Unió, szilárdan hiszünk abban a politikai célkitűzésben, hogy egy olyan világot alakítsunk ki, amely a nyitottságon, az együttműködésen és a kereskedelmen alapul.

A brexitről folyó tárgyalásokkal összefüggésben hallottunk olyan nyilatkozatokat, hogy nem érdemes az Európai Unió tagjának lenni, mivel a könnyebb az EU-n kívül globális kereskedelmet folytatni. Ma megmutattuk, hogy ez nem igaz. Az EU egyre nagyobb szerepet vállal globális szinten. Tárgyalásokra készül a Déli Közös Piac (Mercosur) országaival, Mexikóval, Új-Zélanddal, Ausztráliával és másokkal.

Vannak, akik azt mondják, visszatér az elszigetelődés és a szétesés ideje, mi viszont megmutatjuk, hogy ez nem így van. A világnak tényleg nem kell száz évet visszalépnie az időben. Éppen ellenkezőleg: nem kell. Ezt bizonyítjuk Japánnal. És tudják, miért volt lehetséges ez a megállapodás? Azért, mert nemcsak közös kereskedelmi érdekekről szól, hanem mindenekelőtt a társadalmaink alapját képező közös értékekről – gondolok itt a liberális demokráciára, az emberi jogokra és a jogállamiságra. Ez a közös értékeink jelentette alap – amely értékeket nem csupán tiszteletben tartunk, de amelyek előmozdítására a stratégiai partnerségi megállapodással kötelezettséget is vállaltunk – tette lehetővé e tárgyalások lezárását. Ami pedig a legfontosabb: senki nem veszít rajta.

Szeretnék még köszönetet mondani Jean-Claude-nak és munkatársainak, valamint a japán tárgyalóknak, kiváló munkájukért. Elismerésem, remek munkát végeztek!

Végezetül engedjék meg, hogy Észak-Koreáról szóljak. Ma megállapodtunk abban, hogy arra sürgetjük a nemzetközi közösséget, hogy erősítse meg azokat az intézkedéseket, amelyek az Észak-Korea nukleáris és ballisztikusrakéta-programjához releváns termékek és technológiák átadásának és e programok finanszírozásának további korlátozását szolgálják. E tekintetben nyomatékosan kérjük, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mielőbb fogadjon el egy új, átfogó határozatot.

A Tanács 2017. május 29-én elfogadta a 2010/788/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2017/905 határozatot[1].

A határozat kilenc személy hozzáadásával módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Liechtenstein, továbbá a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. május 29-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 138., 2017.5.29., 6. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2018. június 30-ig meghosszabbította a Palesztin Rendőrséget Támogató Európai Uniós Koordinációs Hivatalnak (EUPOL COPPS) és a rafahi átkelőhelyen működő, a határellenőrzést segítő uniós missziónak (EU BAM Rafah) a megbízatását. Ezek a missziók a palesztin államépítés támogatására irányuló szélesebb körű uniós erőfeszítések részeként jöttek létre az izraeli–palesztin konfliktus átfogó, a kétállamos megoldáson alapuló rendezése céljából.

Az EUPOL COPPS 2006 januárja óta támogatja a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek a rendőrségi tevékenységek és a büntető igazságszolgáltatás területén történő kiépítésében. A biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazat reformjához való hozzájárulása révén a misszió támogatja a palesztin nép biztonságának fokozására és a jogállamiság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. A misszió 2017. július 1. és 2018. június 30. közötti tevékenységei számára 12,372 millió EUR összeget irányoztak elő.

A Tanács 2018. június 30-ig meghosszabbította az EU BAM Rafah megbízatását is. A misszió feladata, hogy harmadik félként jelen legyen a rafahi átkelőhelyen, és ezzel hozzájáruljon az izraeli kormány és a Palesztin Hatóság közötti bizalomépítéshez. Ennek részeként támogatja a palesztin fél azon kapacitásának kiépítését, amellyel biztosítható a rafahi határigazgatással kapcsolatos összes teendőjének ellátása. A misszió készen áll arra, hogy mihelyst a politikai és a biztonsági helyzet lehetővé teszi, visszatelepüljön a rafahi átkelőhelyre. A misszió költségvetése a 2017. július 1. és 2018. június 30. közötti időszakra 1,98 millió EUR.

2017. július 5., szerda
Párizs
10.30 Nemzeti megemlékezés Simone Veil tiszteletére

2017. július 6., csütörtök
EU–Japán csúcstalálkozó
10.55 Abe Sinzó miniszterelnök érkezése és köszöntése
11:00 Plenáris ülés
12.10 Közös sajtókonferencia
12.50 Munkaebéd

2017. július 7., péntek
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.00 Angela Merkel kancellár hivatalos köszöntője
10.30 Kötetlen zártkörű megbeszélés
13.00 Munkaebéd
15.30 Munkaülés
20.30 Vacsora, házigazda: Angela Merkel kancellár

2017. július 8., szombat
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.30 Találkozó Nguyen Xuan Phuc vietnámi miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
10.30 Munkaülés
12.30 Találkozó Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel
13.05 Négyszemközti találkozó Mun Dzse Innel, a Koreai Köztársaság elnökével
13.15 Munkaebéd
15.15 Záróülés

A Tanács 2017. május 29-én elfogadta a (KKBP) 2017/917 tanácsi határozatot[1]. E határozatával 2018. június 1-jéig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. május 30-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 139., 2017.5.30., 62. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

2017. június 23-án az EU Tanácsának Máltán tartott munkacsoporti ülésén a 28 uniós tagállamállat-egészségügyi szolgálatának vezetői közös uniós koncepcióról állapodtak meg a fertőző állatbetegségekkel kapcsolatos vészhelyzeti készültség terén.

A vészhelyzeti készültség közös koncepciója több olyan elemet is magában foglal, melynek célja a közös fellépés erősítése olyan területeken, mint a korai előrejelző rendszerek és a kockázatértékelés, annak érdekében, hogy az Unióban javuljanak a határokon átterjedő állatbetegségekelőrejelzésével, megelőzésével és az ilyen betegségekre való reagálással kapcsolatos képességek.

Az állat- és növényegészségügyi vészhelyzeti készültség az EU máltai elnökségének egyik prioritása.

Az elmúlt évek rendkívül fertőző, határokon átterjedő állategészségügyi-járványai, például az afrikai sertéspestis, a bőrcsomósodáskór, a kéknyelv-betegség és a madárinfluenza jelentős hatást gyakoroltak az európai állattenyésztésre, valamint az állatoknak és az állati eredetű termékeknek az érintett területekről történő szállítására és kereskedelmére. E pusztító hatású betegségek kitörése és terjedése arra is rávilágított, hogy a betegségekkel összefüggő károk enyhítése érdekében fontos az uniós tagállamok és a szomszédos országok közötti jó koordináció.

E felismerésre és a tagállamok által nyert tapasztalatokra építve a máltai elnökség felmérésekre és strukturált megbeszélésekre alapozva az állat-egészségügyi szolgálatok vezetőivel végrehajtott egy programot, mellyel feltárta, hogy milyen módon lehet tovább javítani a felkészültség uniós szintjét.

A közös koncepció oly módon került kialakításra, hogy tükrözze azokat a kiemelt területeket, amelyeket a jövőbeli válsághelyzetek jobb megelőzése és kezelése érdekében fejleszteni lehetne. Ezek csökkenő fontossági sorrendben a következők:

1. korai előrejelző rendszerek
2. kockázatértékelés
3. figyelemfelhívás az érdekeltek körében
4. készenléti tervek és operatív kézikönyvek
5. képzések
6. hálózatépítés a tagállamok között
7. antigén/oltóanyag-központok
8. az állatbetegségek terjedésének modellezése
9. önértékelés és szimulációs gyakorlatok
10. a köz- és a magánszféra partnersége
11. a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás

Az uniós nagykövetek 2017. június 28-án jóváhagyták az elnökség és az Európai Parlament között létrejött, az Ukrajnára vonatkozó ideiglenes autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló megállapodást.

„Ezekkel az intézkedésekkel az Ukrajnának nyújtott kézzelfogható politikai és gazdasági támogatásunkat kívánjuk kifejezésre juttatni. Tekintettel az országban jelenleg tapasztalható nehéz helyzetre, bízunk abban, hogy mielőbb megkezdődhet e rendelet végrehajtása.”

A javaslat célja, hogy javuljon az ukrán exportőröknek az uniós piachoz való hozzáférése, tekintettel Ukrajna nehéz gazdasági helyzetére és a gazdasági reform területén az ország által tett erőfeszítésekre.

A javaslat kiegészíti az EU és Ukrajna közötti, 2014-ben aláírt társulási megállapodással már bevezetett kereskedelmi rendelkezéseket. Ezeket a rendelkezéseket 2016. január 1. óta ideiglenesen alkalmazzák.

A javasolt intézkedések három évig alkalmazandók, és az alábbiakat foglalják magukban:

1. további nulltarifás éves behozatali vámkontingensek a következő mezőgazdasági termékek esetében (a továbbiakban: 0%-os vámkontingensek):

• természetes méz – 2500 tonna
• feldolgozott paradicsom – 3000 tonna
• szőlőlé – 500 tonna
• zab – 4000 tonna
• búza – 65 000 tonna
• kukorica – 625 000 tonna
• árpa – 325 000 tonna
• durva őrlemény és labdacs (pellet) egyes gabonákból – 7800 tonna

2. a behozatali vámok teljes eltörlése több ipari termék esetében, úgymint: műtrágyák, színezékek, pigmentek és más színezőanyagok, lábbelik, réz, alumínium, valamint televízió- és hangfelvevő készülékek.

A fentiekkel összefüggésben védintézkedéseket fognak alkalmazni. Ukrajnának ugyanazokat az elveket kell tiszteletben tartania, mint amelyek a társulási megállapodásban szerepelnek. Ide értendő a demokratikus elveknek, az emberi jogoknak, az alapvető szabadságoknak és a jogállamiság elvének a tiszteletben tartása, valamint folyamatos és kitartó erőfeszítések a korrupció és a jogellenes tevékenységek elleni küzdelem terén.

A Parlament nevében az INTA bizottság június 20-án jóváhagyta a megállapodást. A Parlament és a Tanács ezután július végéig hivatalosan elfogadja a szöveget. A rendeletet ki kell hirdetni, és szeptember végéig hatályba kell lépnie.

2017. július 12–13-án a tervek szerint EU-Ukrajna csúcstalálkozóra kerül sor Kijevben.

A Tanács a kedvezményezettek és az uniós alapok kezelőinek életét is egyszerűbbé kívánja tenni. 2017. június 28-án megbízta az elnökséget, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az uniós finanszírozási szabályok egyszerűbbé és eredményközpontúbbá tételét célzó bizottsági javaslatról. Az ún. salátarendelet az uniós költségvetés végrehajtására irányadó költségvetési rendeletet és további tizenöt ágazati jogszabályt módosít, többek között a mezőgazdaság és a kohéziós politika területén.

„A Tanács tárgyalási álláspontjában határozottan az egyszerűsítésre törekszik. Lehetővé tenné, hogy a Bizottság gyorsabban és a támogatható költségek kevésbé bürokratikus ellenőrzésével tudja folyósítani a támogatást. Ugyanakkor a jövőben is biztosítani kívánjuk az uniós források prudens kezelését.”

A Tanács tárgyalási álláspontjában támogatja azt a lehetőséget, hogy az uniós kifizetéseket az eredményekre és ne pedig a felmerült költségek megtérítésére alapozzák. Ez a hatóságok és a kedvezményezettek számára is jelentős idő- és költségmegtakarítást jelentene az uniós források felhasználása során, és csökkentené a hibák kockázatát.

Az új szabályok azt is lehetővé tennék, hogy könnyebben lehessen átalányösszegeket és egyszerűsített költségelszámolási módszereket használni. Ez azt jelentené, hogy például a kutatók több időt tölthetnének a laboratóriumban és kevesebbet az útiköltségeik dokumentálásával.

Az ellenőrzések számának csökkentése érdekében a Tanács azt is támogatja, hogy a Bizottságnak engedélyezzék, hogy a lehető legnagyobb mértékben támaszkodhasson a meglévő ellenőrzésekre, értékelésekre, illetve engedélyekre. Ezzel csökkenne a bürokrácia, valamint a kedvezményezettek és a Bizottság is több időt szentelhetne más feladatoknak a papírmunka helyett.

A salátarendelet-tervezet egyetlen szabálykönyvbe vonja össze az uniós költségvetési rendeletet és annak alkalmazási szabályait.

A salátarendelet-javaslatot a Bizottság 2016 szeptemberében terjesztette elő a 2014–2020-as többéves uniós pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében.

A következő hetekben megkezdődnek a Tanács elnöksége, valamint a Parlament és a Bizottság képviselői közötti háromoldalú egyeztetések.

A tanácsi Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) a mai napon elfogadta álláspontját az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzésének javítását célzó rendelettervezetről.

Az álláspont alapján a Tanács megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, miután a Parlament is elfogadta saját álláspontját.

„A bűnözői és terrorista hálózatok kihasználják a készpénzfizetési tranzakciók anonimitását. Ezért szükségünk van egy olyan hatékony készpénz-bejelentési rendszerre, amelynek segítségével a hatóságok eredményesebben tudják megelőzni az illegális tevékenységeket, illetve hatásosabban tudnak küzdeni ellenük, és amelynek révén az egész Unióban megerősíthetjük a biztonságot.”

Az 1889/2005/EK rendeletet felváltó új rendelet javítani fogja az EU területére belépő, illetve azt elhagyó készpénzre vonatkozó ellenőrzések jelenlegi rendszerét. A cél az, hogy a rendelet figyelembe vegye azokat az új legjobb gyakorlatokat, amelyeket a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi előírásoknak az Unión belüli végrehajtásához. Ennek megfelelően a rendelettervezet kibővíti a készpénz fogalmának meghatározását az olyan, fizetőeszköznek nem minősülő eszközökre, illetve fizetési módszerekre is, mint a csekkek, az utazási csekkek, az arany és az előre fizetett kártya.

Ezenfelül a postán, teherszállítás keretében vagy futárszolgálattal feladott készpénzre is kiterjeszti a hatályát.

A rendelet kiegészíti a pénzmosásra, illetve terrorizmusfinanszírozásra vonatkozóan az (EU) 2015/849 rendeletben előírt uniós jogi keretet.

A tanácsi közös álláspont szerint az Unióba beutazó, illetve azt elhagyó olyan polgároknak, akik legalább 10 000 EUR készpénzt tartanak maguknál, be kell jelenteniük ezt a tényt a vámhatóságoknak.

Minden esetben nyilatkozatot kell tenniük, függetlenül attól, hogy a készpénzt maguknál, a poggyászukban, illetve közlekedési eszközükben tartják-e. A hatóságok kérésére a készpénzt ellenőrzés céljából rendelkezésre kell bocsátaniuk.

A postai csomagokban, futárszolgálattal, feladott csomagban vagy konténeres rakományban küldött készpénz („csomagban feladott készpénz”) esetében az illetékes hatóságok felszólíthatják a feladót, illetve adott esetben a címzettet, hogy tegyen adatszolgáltatási nyilatkozatot. A nyilatkozatot írásban vagy elektronikusan, egységes adatlapon kell megtenni.

A hatóságok ellenőrizhetik majd az olyan szállítmányokat, tárolóeszközöket és közlekedési eszközöket, amelyek csomagban feladott készpénzt tartalmazhatnak.

A tagállami hatóságok információt fognak cserélni egymással, különösen azon esetekben, amikor a jelek szerint a készpénz az Unió érdekeit esetlegesen károsan befolyásoló bűnözői tevékenységhez kapcsolódik. Ezeket az információkat a Bizottságnak is továbbítják majd.

Az új rendelet nem tiltja, hogy a tagállamok nemzeti joguk alapján további nemzeti ellenőrzéseket végezzenek az Unión belüli készpénzmozgásokkal kapcsolatban, amennyiben ezek az ellenőrzések nem sértik az Unió alapvető szabadságait.

Az uniós nagykövetek június 28-án jóváhagyták az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) létrehozásáról szóló rendeletjavaslatra vonatkozóan az elnökség és az Európai Parlament között létrejött kompromisszumot.

„A mai megállapodásnak köszönhetően olyan új alap jön létre, amellyel támogatni tudjuk a fejlődő országok fenntartható beruházási projektjeit” – fogalmazott Marlene Bonnici, Málta EU melletti állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke. „A fejlesztési politikára vonatkozó, e hónapban elfogadott új európai konszenzus, valamint az EFFA létrehozása hozzá fog járulni ahhoz, hogy új lendületet kapjon az EU fejlesztési politikája, és ezzel párhuzamosan ahhoz is, hogy hosszú távon kezelni tudjuk a migráció kiváltó okait.”

Az EFFA lesz a legfőbb eszköz ahhoz, hogy végrehajtsuk az afrikai és a szomszédos országokban eszközölt beruházások támogatását szolgáló európai külső beruházási tervet. A beruházási terv elsődleges célja, hogy a segítségével munkahelyeket teremtsünk és kezeljük a migrációt kiváltó okokat. A külső beruházási terv emellett a Párizsi Megállapodás (COP 21) végrehajtásához is hozzá fog járulni.

Az alap 3,35 milliárd EUR összegű kezdeti költségvetéssel fog rendelkezi, és a tervek szerint 44 milliárd EUR értékben fog beruházásokat beindítani. Ez az összeg akár meg is duplázható, ha a tagállamok és más támogatók az uniós hozzájáruláshoz hasonló mértékű felajánlásokat tesznek.

Az EFFA „egyablakos rendszerben” fogja befogadni a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és többféle különböző pénzügyi támogatási eszközt fog biztosítani a támogatható beruházások számára. Az alap garanciákat is kínál majd, és támogatásötvözési mechanizmusokat is alkalmazni fog annak elősegítése érdekében, hogy a magánszektorbeli szereplők kockázatosabb helyszíneken – például instabil államokban vagy konfliktus sújtotta területeken – is beruházzanak.

A Parlament és a Tanács a közeljövőben hivatalosan is elfogadja a rendeletet, hogy az alap a lehető leghamarabb létrejöhessen.

A máltai elnökség a mai napon nem hivatalos megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel az uniós belvízi hajózási ágazatban dolgozókra vonatkozó közös képesítési rendszerről. A képesítő bizonyítványok tulajdonosai a belvízi hajóutakon Európa-szerte gyakorolhatják hivatásukat. Az új rendszer javítani fogja az ágazatban a szakmai előmeneteli kilátásokat, és a képesítéssel rendelkező személyek számára megkönnyíti majd az elhelyezkedést, bárhol legyen is erre lehetőség.

Az egységes képesítési rendszer a gyakornokoktól a hajóvezetőkig a személyzet valamennyi tagjára vonatkozik. Földrajzilag az irányelv hatálya alá tartozó uniós belvízi utakon – köztük a Rajnán – végzett tevékenységekre terjed ki. Mindkét szempont egyértelmű javulást jelent az aktuális helyzethez képest, ugyanis az ágazatban a szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós jogszabályok hatálya jelenleg csak a hajóvezetőkre terjed ki, és az ő esetükben is csak akkor, ha nem a Rajnán, hanem más folyókon és csatornákon teljesítenek szolgálatot. A személyzet többi tagjára a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló horizontális irányelv vonatkozik.

Az új bizonyítványok kompetenciaalapúak lesznek, így rugalmasságot biztosítanak ahhoz, hogy aki tehetséges és motivált, gyorsabban juthasson feljebb a ranglétrán. Jelenleg bevett gyakorlatnak számít, hogy az előléptetés feltételeként meghatározott számú évet el kell tölteni egy adott pozícióban. A kompetenciaalapú képesítések bevezetésével várhatóan javulni fog a biztonság és csökkenni fognak a balesetekből fakadó költségek is.

Az aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében az új szabályok figyelembe veszik az uniós országok eltérő sajátosságait. Egyes tagállamokban nincs belvízi hajózás, másokban a belvízi utak nem állnak összeköttetésben a többi tagállam hálózataival, és megint másutt csupán szezonális jelleggel vagy igen korlátozott mértékben folyik belvízi hajózás. Azok a tagállamok, ahol van bizonyos mértékű belvízi hajózás, kötelesek lesznek területükön elfogadni az uniós bizonyítványt. Ezzel szemben az, hogy a többi rendelkezést milyen mértékben kell „átültetniük”, azaz beilleszteniük saját nemzeti jogukba, attól függ majd, hogy egyedi körülményeiket figyelembe véve ez mennyire költséghatékony, és milyen hozzáadott értékkel bír.

„Átfogóbb szinten az elnökség nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a belvízi hajózási infrastruktúra tökéletesítése révén teljeskörűen megvalósuljanak a TEN-T folyosók, és hangsúlyozza, hogy a belvízi hajózás szerves részét képezi a TEN-T hálózatnak. A belvízi hajózás a legenergiahatékonyabb közlekedési mód, amelyben komoly lehetőségek rejlenek, különösen mivel az áruforgalom egyre nagyobb része helyeződhet át a szárazföldről a belvizekre. Az egységes képesítési rendszer új karrierlehetőségeket nyit meg, és reményeink szerint az ágazat egészének lendületet ad majd” – nyilatkozott Ian Borg, a közlekedésért, infrastruktúráért és beruházási projektekért felelős máltai miniszter. „Örömömre szolgál az is, hogy a szabályokat csak ott kell majd alkalmazni, ahol szükség van rájuk, hiszen a különböző domborzati, vízrajzi viszonyokból adódóan nem minden uniós ország alkalmas az ilyen típusú szállításra.”

A mai napon jóváhagyott irányelvtervezet az EU arra irányuló törekvéseinek részét képezi, hogy a NAIADES II program keretében előmozdítsa a belvízi hajózás igénybevételét.

Az elnökség a mai tárgyalások eredményét az elkövetkező napokban jóváhagyásra benyújtja a tagállamoknak.

A Tanács a mai napon megállapodott az álláspontjáról arra a javaslatra vonatkozóan, amely az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelvre irányul. E megállapodás lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését az Európai Parlamenttel az észt elnökség alatt.

Az épületek a legnagyobb energiafogyasztók Európában, ugyanis a végsőenergia-felhasználás 40 %-áért felelősek. A javaslat célja az épületek energiahatékonyságának előmozdítása és az épületek költséghatékony felújításának támogatása annak érdekében, hogy megvalósuljon a rendkívül alacsony hatékonyságú meglévő európai épületállomány dekarbonizációjára irányuló hosszú távú cél. Ez jelentősen hozzájárul majd az EU 2020-ra és 2030-ra kitűzött energiahatékonysági céljainak eléréséhez is.

A javaslat mindenekelőtt előírja a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki hosszú távú épületfelújítási stratégiákat, figyelembe véve az energiaszegénységet is. Emellett jobban egymáshoz kapcsolja az energiahatékonyságra irányuló szakpolitikát és a finanszírozást.

A felülvizsgált irányelv egy másik fontos eleme az elektromos közlekedés előmozdítása. Ehhez az irányelv előírja, hogy a nem lakáscélú épületekben legalább egy töltőpontnak kell lennie és három parkolóhelyenként egyet el kell látni előzetes kábelezéssel az elektromos járművek számára, a lakóépületekben pedig minden parkolóhelynél ki kell alakítani az előzetes kábelezést. Ezek a követelmények a tíznél több parkolóhellyel rendelkező épületekre fognak vonatkozni.

A felülvizsgált irányelv javasolja az okosépület-mutató bevezetését, valamint egyszerűsíti a fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatát.

A javaslat kiemeli, hogy össze kell hangolni a digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjét, mivel az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az okos funkciók fogadására alkalmas épületekről.

„Üdvözöljük ezt a megállapodást, amely létfontosságú ahhoz, hogy elérjük az energiahatékonysággal kapcsolatban Európában kitűzött célokat, emellett pedig az energiaszámlák mérséklése révén előnyöket fog hozni a polgárok és a vállalkozások számára is. A megállapodás fontos továbbá abból a szempontból is, hogy előmozdítja az elektromos közeledést mind a lakóházak, mind pedig nem lakáscélú épületek esetében.”

Az épületek energiahatékonyságáról szóló javaslat, amelyet a Bizottság 2016 decemberében terjesztett elő, módosítja a 2010/31/EU irányelvet. A javaslat az energiaunióra vonatkozó stratégiát végrehajtó jogszabályok részét képezi, és szoros kapcsolatban áll az energiahatékonysági irányelvvel.

Az energiaunióra vonatkozó stratégia általános célja, hogy előrelépést érjünk el az EU gazdaságának 2030-ig, illetve azt követően megvalósítandó dekarbonizációjának irányába, fokozva ugyanakkor a gazdasági növekedést, a fogyasztók védelmét, az innovációt és a versenyképességet.

Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben azt tűzte ki irányadó célul, hogy a 2030-ig uniós szinten legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság. Ezt a célt 2020-ig felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az említett százalékos arány 30%-ra növelhető-e uniós szinten.

A Tanács következtetéseket fogadott el az európai tengeri és tengerhasznosítási gazdaság fenntartható fejlesztésének támogatásáról. Emlékeztet arra, hogy az óceánok kiemelt jelentőséggel bírnak a földi élet, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és az innováció szempontjából, és hangsúlyozza, hogy az óceánok és a tengerek egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve, és hogy meg kell azokat védeni az éghajlatváltozás káros következményeitől.

A Tanács felkéri a tagállamokat arra, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak az óceánokkal és a tengerekkel, valamint hogy szorgalmazzák az erőforrás-hatékonyságot és a megújuló energia használatát, számolják fel a növekedést akadályozó tényezőket, ösztönözzék a beruházásokat és erősítsék meg a kereskedelmi együttműködést.

A Tanács továbbá intézkedések meghozatalát sürgeti annak érdekében, hogy a legkülső régiók, a peremterületek, a parti és a szigeti régiók megfelelő növekedési lehetőséget kapjanak. A tagállamoknak emellett támogatniuk kell a tengergazdaságot szolgáló új technológiák kidolgozását, és szorgalmazniuk kell az ágazat és az oktatás közötti szorosabb együttműködést, ezzel is hozzájárulva a képzés és a munkahelyteremtés előmozdításához.

Megállapíthatjuk, hogy a néhány hónappal ezelőtti helyzethez képest, amikor az EU-ellenes mozgalmak erősödőben voltak, mára megváltozott a politikai környezet. Kontinensünk aktuális fejleményei arra utalnak, hogy lassan fordulóponthoz érkezünk. Számos uniós országban csökken azon politikai pártok népszerűsége, amelyek EU-ellenes érzelmekre építve váltak erőssé. Az EU-ra az európaiak ismét egyre inkább megoldásként, és nem problémaként tekintenek. Az elmúlt hónapok súlyos próbatételei paradox módon a korábbinál jobban összekovácsoltak bennünket. Az, hogy meg tudtuk őrizni ezt az egységet, az Önök érdeme is. Ezt köszönöm Önöknek, ugyanakkor még többet kérek Önöktől. Pontosan az egységességünknek köszönhetjük, hogy ma sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint korábban, és friss optimizmussal tekinthetünk a jövőre.

Nem lehetünk azonban sem önelégültek, sem naivak. Be kell bizonyítanunk az emberek számára, hogy képesek vagyunk újból uralni olyan eseményeket, amelyek lesújtóak és olykor rémisztőek. Az elmúlt évben megállapodtunk abban, hogy az EU védelmezni fogja polgárait a biztonsági veszélyekkel, az illegális migrációval és a kontrollálatlan globalizációval szemben. Az Európai Tanács közelgő ülésén ezért előrelépést kell elérnünk e három kérdésben a szakpolitikai válaszintézkedések terén.

Először is, a biztonságot illetően: a terrorizmus továbbra is a legjelentősebb veszélyek egyike. A közelmúltban történt terrorista támadások a tagállamokban folyó radikalizáció új hullámát jelzik. Hadd legyek őszinte: a terrorizmus elleni küzdelemben az EU nem léphet a tagállamok helyébe, mivel a szakpolitikai válaszintézkedések elsősorban a nemzeti kormányoktól függenek. Az EU azonban segítséget nyújthat a tagállamoknak e küzdelem sikeres megvívásához. Az eddigiekben a külföldi terrorista harcosokkal és a visszatérő külföldi harcosokkal kapcsolatban értünk el eredményeket. Most az online ágazattal való együttműködés fokozása van soron. A terrorista propaganda a legnagyobb hatást a közzétételtől számított néhány órában fejti ki. Éppen ezért az online ágazatot olyan eszközök kifejlesztésére kell bátorítanunk, amelyek automatikusan észlelik és eltávolítják a terrorista anyagokat terjesztő, illetve erőszakra felbujtó tartalmakat.

Tekintve, hogy Európa biztonsága közös felelősségünk, szeretném, ha megállapodásra jutnánk arról, hogy a védelem területén állandó strukturált együttműködést kell indítani. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, Önöknek ambiciózus kötelezettségvállalásokat kell tenniük: olyan projektekre vonatkozóan, amelyek a védelmi képességeinket fejlesztik, és olyan nagyobb követelményeket támasztó feladatokra vonatkozóan is, mint a katonai műveletek. Az erre vonatkozó döntések nemcsak azt fogják demonstrálni, hogy eltökélt szándékunk többet beruházni Európa biztonságába és védelmébe, hanem azt is, hogy felelősséget vállalunk a transzatlanti kapcsolatokért akkor, amikor az Atlanti-óceán innenső partján erre minden korábbinál nagyobb szükség van. Minden tagállam számára biztosítani kell a részvétel lehetőségét az újonnan létrejövő védelmi együttműködésben, abból nem zárható ki egyetlen tagállam sem. Ez az együttműködés a legjobb példája lehet annak, hogy nem kívánjuk a „többsebességű” modellt előtérbe helyezni, éppen ellenkezőleg, olyan munkamódszert igyekszünk kialakítani, amelynek köszönhetően az egész Európai Unió képes lesz felvenni a „megfelelő” sebességet.

Másodsorban, az illegális migrációt illetően, meg kell vizsgálnunk a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalon kialakult helyzetet. Az elmúlt évhez képest 26%-kal emelkedett az Olaszországban illegálisan partra érkező, elsősorban gazdasági migránsok száma; körülbelül 1 900 ember vesztette életét a tengeren, az üzletszerű embercsempészet pedig új dimenziókat ölt. Az általunk meghozott döntések nyomán sikerült valamilyen mértékű operatív eredményt elérni, így kiképzést kapott a líbiai parti őrség, több mint 100 embercsempészt őrizetbe vettek és az embercsempészek több mint 400 hajóját megsemmisítették, illetve használatra alkalmatlanná tették. Mindez azonban nyilvánvalóan túl kevés, a magam részéről pedig nem tudnék érvet felhozni amellett, hogy miért ne nyújthatnánk nagyobb pénzügyi támogatást a líbiai parti őrség működéséhez. Hiszen az őrség szövetségesünk az embercsempészek elleni küzdelemben. Fel szeretném hívni a figyelmüket erre, mivel alacsonyabb szinten egyes tagállami képviselők nem hozták meg a szükséges döntéseket erre vonatkozóan.

Végezetül térjünk rá a kontrollálatlan globalizáció kérdésére. Annak érdekében, hogy meg tudjuk védeni a szabadkereskedelmi programunkat Európán belül, be kell bizonyítanunk, hogy meg tudjuk védeni Európát azokkal szemben, akik vissza akarnak élni a nyitottságunkkal. Ennek érdekében gondoskodnunk kell arról, hogy a piacvédelmi eszközeink hatékonyak legyenek. Alaposan meg kell vitatnunk azt, hogy miként lehetne fokozni a kölcsönösséget, és hogyan lehetne átvizsgálni a tisztességtelen korlátozásokat előíró országokból érkező beruházásokat. Az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy meg tudjuk őket védeni a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

Ami az ülés napirendjét illeti: a tanácskozások csütörtökön, 15.00 órakor az Európai Parlament elnökével, Antonio Tajanival tartandó szokásos véleménycserével kezdődnek. Ezután meghallgatjuk Joseph Muscat miniszterelnök beszámolóját az előző következtetések végrehajtásáról. Az első munkaülésen a belső biztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a védelemmel foglalkozunk majd. Az ezekre vonatkozó következtetések elfogadását követően felfüggesztjük a munkát, hogy találkozzunk a sajtó képviselőivel. Ezután egy munkavacsora keretében ülünk össze ismét, hogy a külkapcsolatokról egyeztessünk. Elsőként Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ismerteti a minszki megállapodások végrehajtásának állását. Ezután megosztom Önökkel a közelmúltbeli nemzetközi csúcstalálkozók és ülések – többek között a Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel tartott megbeszélések – nyomán kialakult meglátásaimat. Ezzel összefüggésben szeretném, ha megerősítenénk, hogy egységesen támogatjuk az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást. A munkavacsora végén Theresa May miniszterelnök tájékoztat minket szándékairól az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséről szóló tárgyalások ügyében. A munkavacsorát követően pedig fel fogom kérni a 27 tagállam vezetőit, hogy maradjunk még együtt egy rövid tájékoztató erejéig a tárgyalásokról, illetve hogy jóváhagyjuk az Egyesült Királyságban található ügynökségek áthelyezésére vonatkozó eljárást.

A pénteki program 10.00 órakor Mario Draghinak, az EKB elnökének az aktuális gazdasági helyzetről tartandó beszámolójával kezdődik. Ezt követően rátérünk a kereskedelmi kérdések megvitatására, és elfogadjuk az ezekre vonatkozó következtetéseket. Ezután a migrációval kapcsolatos következtetésekkel foglalkozunk, meghallgatva Joseph Muscat miniszterelnök tájékoztatóját a máltai nyilatkozatot követő intézkedésekről. Végül, a találkozó lezárása előtt – a soron következő elnökség munkaprogramjára tekintettel – Jüri Ratas miniszterelnökkel együtt röviden megvizsgáljuk a digitális Európa koncepcióját. Az ülés várhatóan ebédidőben ér majd véget. A brüsszeli viszontlátás reményében,

A Tanács következtetéseket fogadott el „Uniós cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” címmel. A cselekvési terv javítani fogja a természetvédelmi irányelvek végrehajtását, hogy ezáltal maradéktalanul ki lehessen aknázni a bennük rejlő lehetőségeket. A miniszterek kijelentették, hogy támogatják a szóban forgó uniós cselekvési tervet, melynek célja, hogy négy kiemelt terület és tizenöt konkrét intézkedés segítségével felszámolja a végrehajtást illetően azonosított több hiányosságot. A következtetések egyértelművé teszik, hogy az Unió szilárdan elkötelezett a fajok és a természetes élőhelyek védelme mellett, mint ahogy amellett is, hogy eredményeket érjen el a 2020-ig teljesítendő idevágó uniós célt, azaz a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának a megállítását és visszafordítását illetően. Emellett a Tanács a következtetésekben felszólítja az uniós szereplőket arra, hogy a tényleges előrelépés érdekében valamennyi szinten fokozzák az együttműködést.

A Tanács 2017. június 20-án politikai megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel a külső vizeken halászó flották fenntartható kezelésére vonatkozó új szabályokról.

A most jóváhagyott rendelet korszerűsíteni fogja a halászhajókra vonatkozó engedélyezési rendszert. A rendeletet az uniós vizeken kívül halászó uniós hajókra, illetve az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajókra kell majd alkalmazni.

Clint Camilleri, Málta mezőgazdasági, halászati és állatjogi parlamenti államtitkára üdvözölte a megállapodást, hozzátéve hogy „a szóban forgó új és átláthatóbb szabályoknak köszönhetően az EU megfelelőbb eszközökkel fog rendelkezni ahhoz, hogy nyomon tudja követni a külső vizeken halászó uniós hajókat, és hatékonyabban küzdhet a jogellenes halászat ellen. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a halászati politika területén ilyen fontos eredménnyel zárhatjuk az elnökségi félévünket”.

A megreformált közös halászati politika (KHP) fenntartható, ökoszisztéma-alapú és elővigyázatossági megközelítés alkalmazását mozdítja elő a halászati gazdálkodásban, nagy hangsúlyt helyezve a halászati politika belső és külső dimenziója közötti összhangra. A korábbi engedélyezési rendszer átalakítására következésképpen azért volt szükség, hogy biztosítani lehessen, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek során ugyanazokat az elveket és előírásokat kelljen betartani, mint az uniós vizeken.

A különböző engedélyezési eljárásokon eszközölt javítások célja, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek, növekedjen a jogbiztonság, a belső és a külső vizeken halászó flották egyenlő bánásmódban részesüljenek, a kérelmeket pedig rövidebb időn belül bírálják el.

Ezen túlmenően az új keret szigorítani fogja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet célzó szabályokat, amelyek alapvető fontosságú végrehajtási pillérei a közös halászati politikának.

A mai napon született megállapodást még jóvá kell hagynia a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottságának. A Tanács általi hivatalos jóváhagyást követően az új jogszabályt továbbítják majd az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint végleges elfogadás céljából a Tanácsnak.

Ezzel az új rendelet 2017 végéighatályba léphet.

A Bizottság 2015. december 11-én nyújtotta be a Tanácsnak a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló rendeletre irányuló javaslatát. A Tanács 2016. június 28-án általános megközelítést fogadott el a rendeletjavaslatról, és annak alapján az Állandó Képviselők Bizottsága 2017. március 8-án jóváhagyta az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra szóló megbízatást.

2017 áprilisa és júniusa között három informális háromoldalú politikai egyeztetésre került sor az Európai Parlamenttel.

A Tanács a mai napon határozatot fogadott el az EU közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP) keretében a Száhel-övezetben folytatott uniós missziók, azaz az EUCAP Száhel Mali, az EUCAP Száhel Niger és az EUTM Mali misszió regionalizációjának támogatásáról.

A Tanács határozata értelmében regionális koordinációs egység jön létre az említett missziók vonatkozásában, amely az érintett uniós polgári missziók egyike, nevezetesen az EUCAP Száhel Mali misszió keretében fog működni. A regionális koordinációs egységben a Száhel-övezet G5 országainak Maliba kihelyezett belső biztonsági és védelmi szakértői, illetve a Száhel-övezet másik négy G5 országában – nevezetesen Mauritániában, Burkina Fasóban, Nigerben és Csádban – működő uniós képviseleteken dolgozó belső biztonsági és védelmi szakértők vesznek majd részt.

Az első szakaszban a regionális koordinációs egység felméri majd a Száhel-övezet G5 országainak biztonsági és védelmi szükségleteit és hiányosságait, hogy ennek alapján ki lehessen dolgozni egy olyan regionális KBVP-végrehajtási tervet, amely ajánlásokat fog megfogalmazni a későbbi szakaszokat illetően. A regionális koordinációs egység emellett az olyan képzések szervezését is előmozdítja, amelyeket a Száhel-övezetben folytatott uniós KBVP-missziók résztvevői tartanak a Száhel-övezet G5 országainak a biztonság és a védelem területével foglalkozó szakemberei részére.

A térségben folytatott uniós tevékenységek regionalizálásának az a célja, hogy támogassuk a Száhel-övezeten belüli, határokon átnyúló együttműködést és a regionális együttműködési struktúrákat, illetve hogy növeljük a Száhel-övezet G5 országainak nemzeti kapacitásait.

Az EU támogatja a Száhel-övezet G5 országainak törekvéseit és együtt fog működni velük a terrorizmus, valamint a biztonságot és a békét fenyegető egyéb veszélyek elleni küzdelemben. A Tanács június 19-én következtetéseket fogadott el Maliról és a Száhel-övezetről, amelyben határozottan elítéli a Mali fővárosában, Bamakóban június 18-én elkövetett terrortámadást. A Tanács a következtetésekben emlékeztet arra, hogy az EU határozott és integrált megközelítést alkalmaz annak érdekében, hogy elősegítse a régió stabilizálását többek között azzal, hogy minden olyan idevágó eszközt bevet, amely a diplomácia, a hosszú távú fejlesztési együttműködés, az emberi jogok támogatása, a stabilizációs törekvések, a rezilienciaépítés, a humanitárius segítségnyújtás, a migrációkezelés és a biztonság terén a rendelkezésére áll, a KBVP-missziókat is beleértve.

Az EU döntő szerepet töltött be abban a folyamatban, amelynek eredményeképpen 2015 szeptemberében elfogadásra került a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és az abban foglalt 17 fenntartható fejlesztési cél, és határozott szándéka, hogy ezek végrehajtásában is vezető szerepet játsszon.

A ma elfogadott következtetésekben a Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai szilárdan elkötelezettek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend maradéktalan végrehajtása és a 17 fenntartható fejlesztési cél megvalósítása iránt. A következtetésekben a Tanács meghatározza a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendre vonatkozó uniós válaszintézkedéseket, és azt, hogy az EU a maga szintjén milyen megközelítés mentén kívánja végrehajtani a menetrendet. A dokumentum kitér a következő lépésekre, a szükséges eszközökre és forrásokra, a jövőbeli monitoringot és felülvizsgálatot érintő intézkedésekre, továbbá arra, hogy a végrehajtás folyamatába miként lehet bevonni minden érdekelt felet.

Emellett hangsúlyozza: a fenntartható fejlesztési célokat mindhárom (a gazdasági, a társadalmi és a környezeti) vetület tekintetében meg kell valósítani, mégpedig kiegyensúlyozott és integrált módon. A fenntartható fejlesztési célokat minden szakpolitikai területen érvényesíteni kell, és az Uniónak a globális kihívások kezelését célzó szakpolitikáiban ambiciózusnak kell lennie.

A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy 2018 közepéig dolgozza ki a végrehajtásra vonatkozó stratégiát, és abban állapítson meg olyan határidőket, célkitűzéseket és konkrét intézkedéseket, amelyek biztosítják a 2030-ig szóló menetrend szempontjainak az összes szakpolitikában való érvényesülését. A Bizottságnak ugyancsak 2018 közepéig fel kell tárnia, hogy melyek azok a hiányosságok, amelyeket az Uniónak orvosolnia kell, és 2030-ig e célból további lépéseket kell tennie az uniós szakpolitikák, a jogalkotás, a horizontális koherenciát biztosító irányítási struktúrák, valamint a végrehajtás eszközei terén.

Az EU arra szólítja fel a többi ENSZ-tagállamot és az összes érdekelt felet, ideértve a civil társadalmat és a magánszektort is, hogy járuljanak hozzá a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásához.

Többet kell tenni a menetrend népszerűsítése érdekében. Ezzel összefüggésben a következtetésekben a Tanács rámutat az állami szerepvállalás hiányára, és kéri a feleket, hogy az Unió polgárai körében hívják fel jobban a figyelmet a menetrendre.

A következtetések alapjául a Bizottság „Európa fenntartható jövője: a következő lépések – Európai fellépés a fenntarthatóságért” című, 2016 novemberében benyújtott közleménye szolgált. Ebben a Bizottság a menetrend fenntartható fejlesztési céljait összekapcsolja az uniós szakpolitikai kerettel és a Bizottság prioritásaival. A közlemény betekintést nyújt abba, hogy az Unió hol tart a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása terén, és azonosítja a legégetőbb hiányosságokat és problémákat.

A menetrendet „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” címmel az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozóján (New York, 2015. szeptember 25–27.) fogadták el. A menetrend globális fenntartható fejlesztési célokat határoz meg, amelyek 2016. január 1-jétől immár a millenniumi fejlesztési célok helyébe léptek.

A 2030-ig szóló menetrend célja a világméretű kihívások kezelése, és ennek érdekében átfogóan foglalkozik a szegénység felszámolásával, valamint a fenntartható fejlődéssel annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában egyaránt. A 17 új fenntartható fejlesztési cél és az ezekhez kapcsolódó 169 célszám olyan kulcsterületekre terjed ki, mint a szegénység, az emberi jogok, az élelmezésbiztonság, az egészségügy, a fenntartható fogyasztás és termelés, a növekedés, a foglalkoztatás, az infrastruktúra, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a tengerek és óceánok, az éghajlatváltozás, valamint a nemek közötti egyenlőség.

A kelti partnerség éves miniszteri ülésén Federica Mogherini főképviselő elnökölt, és részt vett rajta Johannes Hahn uniós biztos is. Az ülésen az EU és a keleti partnerség hat országának (Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna) külügyminiszterei vettek részt, hogy előkészítsék a keleti partnerség 2017 novemberében Brüsszelben megrendezésre kerülő csúcstalálkozóját.

A miniszterek emlékeztettek a 2015-ben Rigában tartott legutóbbi csúcstalálkozó óta elért főbb eredményekre, ideértve különösen a partnerség keretében a hat partnerország polgárai számára nyújtott kézzelfogható előnyöket.

„A mai napon az EU és a keleti partnerek megerősítették, hogy szilárdan elkötelezettek a szoros együttműködés mellett. A novemberi csúcstalálkozón meg fogjuk mutatni, hogy egységben vagyunk, és a konkrét célkitűzésekre fogunk összpontosítani.”

A miniszterek megerősítették, hogy a közelgő csúcstalálkozón további iránymutatásokat kell megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy miként fokozzuk a közös munkát együttműködésünk Rigában meghatározott négy kiemelt területén, melyek a következők:

• erősebb kormányzás: az intézmények és a jó kormányzás erősítése
• erősebb társadalom: a mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok fokozása
• erősebb gazdaság: a gazdasági fejlődés fellendítése és a piaci lehetőségek kiaknázása a jólét növelése érdekében
• erősebb összeköttetések: az összekapcsoltság fokozása, mindenekelőtt a közlekedés és az energia területén.

E célból Federica Mogherini főképviselő és Johannes Hahn biztos a miniszterek elé terjesztette a „Keleti partnerség – Középpontban a legfontosabb prioritások és az elérendő eredmények” című, az EKSZ és az Európai Bizottság által közösen készített munkadokumentumot. A fenti négy területen húsz, 2020-ra elérendő célt meghatározó dokumentumot 2016 decemberében nyújtották be először, majd az uniós tagállamok és a keleti partnerség országainak észrevételei alapján ebben a hónapban módosították a szöveget. A dokumentum konkrétan megfogalmazza, milyen kézzelfogható eredmények várhatók az együttműködéstől, és közös munkaprogramként fog szolgálni mind a csúcstalálkozó, mind pedig a 2020-ig tartó időszak tekintetében.

A miniszterek emellett megbeszélést folytattak a keleti partnerség hatékonyabb és eredményesebb, a négy szakpolitikai prioritáshoz jobban illeszkedő multilaterális struktúrájáról, amelyet a tervek szerint a következő csúcstalálkozón fognak elfogadni.

A partnerség új, a négy kiemelt terület és a 20 elérendő cél köré szerveződő strukturáltabb megközelítést kiemelő vizuális arculatát ezen a héten, június 22–23-án fogják bemutatni Varsóban, a keleti partnerség 3. ifjúsági fórumán.

A Külügyek Tanácsának 2017. május 15-i ülésén az uniós miniszterek véleménycserét tartottak a keleti partnerségről. Újólag hangsúlyozták: a keleti partnerség döntő fontosságú az Európai Unió számára, kiemelve, hogy egységet alkotnak abban, hogy a régiót és a keleti partnerség egyes országait testre szabottan támogassák. Hangsúlyozták továbbá, hogy eltökéltek aziránt, hogy a polgárok javát szolgáló, konkrét eredményeket tudjanak felmutatni az EU-ban és a keleti partnerség országaiban egyaránt.

Ezzel összefüggésben üdvözölték a grúz és az ukrán vízumliberalizáció hatálybalépését, továbbá kiemelték a társulási megállapodások / a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek, valamint a reformok végrehajtásának fontosságát.

Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság 2014-ben mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozására is kiterjedő társulási megállapodást írt alá az EU-val.

Az EU és Örményország lezárta a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését célzó átfogó és megerősített partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat. Azerbajdzsánnal megkezdődtek az új átfogó megállapodásra vonatkozó tárgyalások. Bár Belarusz részéről továbbra is konkrét lépésekre van szükség a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása terén ahhoz, hogy kirajzolódjon az EU-nak az országhoz fűződő jövőbeli politikája, az EU–Belarusz koordinációs csoport keretében lehetőség nyílik a kétoldalú kapcsolatok átfogóbb megközelítésére.

A keleti partnerség kezdeményezés 2009-ben indult, és középpontjában az EU keleti szomszédságával folytatott regionális együttműködés fellendítése áll. Célja továbbá, hogy előmozdítsa a politikai társulást és a gazdasági integrációt az EU és a keleti partnerség hat országa, vagyis Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna között. A keleti partnerség egy olyan reformok vezérelte kapcsolat, amelyben központi szerepet játszik a partnerországok rezilienciájának növelése, valamint az EU szomszédságának stabilizálása.

A partnerség a demokrácia és a jogállamiság közös értékein, az emberi jogok és a szabadságjogok tiszteletben tartásán, valamint a piacgazdaság elvei melletti elkötelezettségen alapul.