Európai Tanács hírei

A Tanács 2017. június 20-án rendeletet fogadott el a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendelet módosításáról.

A módosító rendelet meghatározza a vízumbélyeg új közös formátumát, és a hamisítás megelőzése érdekében korszerűsíti annak biztonsági elemeit. A jelenlegi, 20 év óta használatos vízumbélyeggel már több súlyos hamisítási és csalási ügyben visszaéltek.

A rendeletet a Tanács és az Európai Parlament várhatóan július elején írja majd alá, majd kihirdetik azt az EU Hivatalos Lapjában.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt az új intézkedések alkalmazásában. E tagállamok kérésére azonban a Bizottság megállapodást köt velük az általuk kibocsátott nemzeti vízumokkal kapcsolatos technikai információk cseréjéről.

A Tanács 2017. június 9-én általános megközelítést fogadott el az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló javaslatról. Az általános megközelítés képezi a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során.

„Az ETIAS javítani fogja biztonságunkat és védeni fogja polgárainkat. A javaslat szerint a vízummentességet élvező állampolgárokat ellenőrzésnek kell alávetni a Schengeni térségbe való beutazásuk előtt, amivel megakadályozható a kockázatot jelentő személyek beutazása.”

A Tanács máltai elnöksége

Az ETIAS által elvégzett előzetes ellenőrzést követően szükség esetén megtagadható az utazási engedély kiadása az olyan vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok számára, akik a Schengeni térségbe kívánnak beutazni. A rendszer hozzájárul majd a belső biztonság javításához, az illegális bevándorlás megelőzéséhez, a közegészségügyi kockázatok visszaszorításához és a határforgalom ellenőrzés idejének lerövidítéséhez azzal, hogy már a külső határokra való megérkezésüket megelőzően azonosítja az említett szempontokból kockázatot jelentő személyeket.

A rendszer működése

A Tanácsi álláspont a következőkből áll:

A rendszer a vízummentességet élvező, valamint a repülőtéri tranzitvízum megszerzésére nem kötelezett harmadik országbeli állampolgárokra lesz alkalmazandó. Az említett állampolgároknak utazásuk előtt online kérelemben utazási engedélyért kell folyamodniuk.

Az egyes kérelmekben benyújtott információkat automatikusan összevetik más uniós adatbázisokkal annak eldöntése érdekében, hogy fennállnak-e az utazási engedély megtagadását maguk után vonó indokok. Ha a rendszer nem kap találatot, vagy nincsenek további elemzést igénylő adatok, az utazási engedély rövid időn belül automatikusan kibocsátásra kerül. Várhatóan az esetek túlnyomó többségében ez lesz a helyzet.

Ha a rendszer találatot kap, vagy további elemzést igénylő adatot talál, a kérelmet az illetékes hatóságok dolgozzák fel manuálisan. Ebben az esetben az ETIAS központi egység először azt ellenőrzi, hogy a kérelemfájlban tárolt adatok megfelelnek-e a találatot eredményező adatoknak. Egyezés esetén vagy amennyiben az egyezés továbbra is kétséges, a kérelmet a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége dolgozza fel manuálisan. Az engedély kibocsátására vagy a találatot eredményező kérelem elutasítására legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 96 órán belül – vagy ha a kérelmezőnek további információkat kell benyújtania, a további információk kézhezvételétől számított 96 órán belül – sor kerül.

A légi fuvarozóknak, a tengeri fuvarozóknak és a szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozóknak beszállítás előtt ellenőrizniük kell, hogy az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel.

Az utazási engedély nem biztosít automatikusan beutazási vagy tartózkodási jogot; a végső döntést a határőr hozza meg.

Az utazási engedély három évig vagy a kérelemben megadott úti okmány érvényességi ideje végéig érvényes (amelyik előbb következik be).

Az Európai Unió és a tagállamok a mai napon aláírták az európai fejlesztéspolitika jövőjét felvázoló stratégiai tervet. Az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról” új kollektív jövőképet és cselekvési tervet határoz meg a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából.

A közösen kialakított stratégiát az évente megrendezésre kerülő kétnapos európai fejlesztési napok keretében a mai napon egy együttes nyilatkozat formájában írta alá a Tanács és a tagállamok nevében Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Federica Mogherini főképviselő/alelnök, valamint Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az európai fejlesztési együttműködés átfogó közös keretét képezi. Most első alkalommal lesz teljes egészében alkalmazandó az Európai Unió valamennyi intézményére és valamennyi tagállamára, amelyek még szorosabb együttműködés mellett kötelezték el magukat.

Az új konszenzus határozottan megerősíti, hogy az európai fejlesztéspolitika első számú célkitűzése a jövőben is a szegénység felszámolása marad. Mindenre kiterjedően magába foglalja a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásait. Ezáltal pedig az európai fejlesztési tevékenységeket összhangba hozza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, amely az EU globális stratégiájának is az egyik horizontális dimenziója.

Európa vezetői az alábbi három területen kötelezték el magukat:

1. Elismerik, hogy az ilyen jellegű tevékenységek különböző elemei között szoros kapcsolat áll fenn. Ezek a fejlesztés, valamint a béke és a biztonság, a humanitárius segítségnyújtás, a migráció, a környezetvédelem és az éghajlat, valamint olyan átfogó elemek, mint például: az ifjúság; a nemek közötti egyenlőség; a mobilitás és a migráció; a fenntartható energia és az éghajlatváltozás; a beruházás és a kereskedelem; a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok; az innovatív szerepvállalás a fejlettebb szinten lévő fejlődő országokban; valamint a hazai erőforrások mozgósítása és felhasználása.
2. A új konszenzus ezen túlmenően átfogó megközelítést alkalmaz a végrehajtási eszközökkel kapcsolatban, a hagyományos fejlesztési támogatást egyéb erőforrásokkal kombinálva, valamint megalapozott szakpolitikákat és a szakpolitikák koherenciájának szigorúbb érvényesítését vezeti be, továbbá arra is rámutat, hogy az uniós fejlesztési együttműködést minden esetben az Európa partnerországai által kifejtett önálló erőfeszítések összefüggésében kell szemlélni. A konszenzus alapján az EU és a tagállamok a fejlesztésfinanszírozás innovatívabb formáit alkalmazhatják, ösztönözhetik a magánberuházásokat, valamint további hazai erőforrásokat mozgósíthatnak a fejlesztés érdekében.
3. Az EU és a tagállamok az igényekhez jobban igazodó partnerségeket fognak kialakítani az érintettek szélesebb körével, beleértve a civil társadalmat is, valamint a különböző fejlettségi fokon álló partnerországokkal. Tovább fogják javítani a helyszínen történő végrehajtást a jobb együttműködés révén, valamint egymás komparatív előnyeit figyelembe véve.

Háttér-információk

Európa a fejlesztés területén globális vezető szerepet tölt be, mivel világviszonylatban elsőszámú forrása a hivatalos fejlesztési támogatásnak. A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az összes európai intézmény és az összes uniós tagállam közös megállapodásával jött létre, nyílt és átlátható módon, továbbá más partnerekkel is konzultálva. Az EU ezzel a konszenzussal kíván választ adni korunk globális trendjeire és kihívásaira, hozzáigazítva az EU külső tevékenységét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó – a nemzetközi közösség által 2015 szeptemberében elfogadott – menetrend középpontjában a 2030-ig megvalósítandó 17 fenntartható fejlesztési cél és az azokhoz kapcsolódó célkitűzések állnak. Az Addisz-Abebában és Párizsban 2015-ben megrendezett további nemzetközi csúcstalálkozókkal és konferenciákkal együtt a nemzetközi közösség ambiciózus új keretet hozott létre, amelyen belül valamennyi ország együtt tud működni a közös problémák megoldása érdekében. Most először a fenntartható fejlesztési célok minden országra egyetemesen alkalmazandók, az EU pedig vezető szerepet kíván betölteni a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtásában.

Az Európai Bizottság 2016. november 22-én terjesztette elő elképzeléseit arról, hogy milyen stratégiai megközelítést kellene alkalmazni a fenntartható fejlődés megvalósításához Európában és világszerte, és ezek között szerepelt az új konszenzusról szóló bizottsági javaslat. Azóta az Európai Parlament, a Tanács képviseletében a máltai elnökség és a Bizottság között több alkalommal került sor intenzív intézményközi megbeszélésekre azzal a céllal, hogy megállapodást sikerüljön elérni egy a fejlesztéspolitikára vonatkozó olyan új kollektív jövőképről, amely megfelel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendnek és az egyéb globális kihívásoknak.

A fenntartható fejlődést és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendet illetően Európa a külső és egyéb szakpolitikáin keresztül vezető szerepet tölt be.

További információk

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Joseph Muscat, az Európai Unió Tanácsának elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője / az Európai Bizottság alelnöke együttes nyilatkozata.

A Tanács a mai napon új szabályokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazájukban online tartalomszolgáltatásért fizető fogyasztók ezt a tartalmat akkor is elérhessék, ha egy másik tagállamba utaznak.

„Az európai polgárok az EU-n belül utazva is hozzáférhetnek majd azokhoz az online tartalomszolgáltatásokhoz, amelyeket a lakóhelyük szerinti tagállamban fizettek elő vagy vásároltak meg, így például filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy játékokhoz. A barangolási díjak eltörlésével együtt ez az intézkedés is döntően hozzájárul ahhoz, hogy olyan digitális egységes piacot teremtsünk, amelynek előnyeiből mindenki egyaránt részesül.”

a máltai elnökség
Az előfizetett szolgáltatások járulékos költségek nélkül érhetők el külföldről

Az új rendelet fokozni fogja a versenyképességet azáltal, hogy ösztönzi az innovációt az online szolgáltatások terén, és több fogyasztó számára teszi vonzóvá az ilyen szolgáltatásokat. A digitális egységes piaci stratégia egyik célkitűzése, hogy kiépüljön a digitális tartalmak és szolgáltatások valódi belső piaca.

A jogszabályt minden, díjfizetés ellenében nyújtott online tartalomszolgáltatásra alkalmazni kell majd. Az ingyenes tartalmakat közvetítő szolgáltatók, például bizonyos közszolgálati műsorszolgáltatók is kihasználhatják a rendelet előnyeit, amennyiben ellenőrzik, hogy előfizetőiknek melyik országban van a lakóhelye.

Az online szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága előtti akadályok jelenleg egyrészt abból fakadnak, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak – például audiovizuális alkotások – vagy a kiemelt sportesemények közvetítésére való jogosultságok gyakran területi engedélyhez kötöttek, másrészt pedig abból, hogy az online tartalomszolgáltatást nyújtók dönthetnek úgy, hogy csak bizonyos piacokat szolgálnak ki.

A határokon átnyúló szolgáltatás nem fog többletdíjjal járni.

A lakóhely szerinti tagállam azonosítása

Az új intézkedéseknek köszönhetően a polgárok külföldön is hozzáférhetnek a lakóhelyük szerinti tagállamban törvényesen megszerzett vagy előfizetett online tartalmakhoz, amikor szabadságon vagy üzleti úton vannak, vagy ha korlátozott idejű tanulmányok céljából tartózkodnak egy másik tagállamban.

A visszaélések elkerülése érdekében a szolgáltatók ellenőrizni fogják, hogy melyik az egyes előfizetők lakóhely szerinti tagállama. Erre az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően kerül majd sor.

A szolgáltatóknak jogában áll majd, hogy megtagadják az online szolgáltatáshoz való hozzáférést, amennyiben előfizetőjük nem tudja bizonyítani, hogy melyik tagállamban lakik.

Az ellenőrzést észszerű, arányos és hatékony eszközökkel kell végezni egy erre szolgáló listán szereplő legfeljebb két kritérium alapján. Az ellenőrzés történhet például a következők segítségével: személyazonosító igazolvány, bankszámla vagy hitelkártya; a szolgáltatás nyújtásához szükséges készülék telepítésének címe; az előfizető által egyéb szolgáltatásokért fizetett díj megfizetésének igazolása; hivatalos számlázási vagy postacím; stb.

A szerzői jogok tulajdonosainak ugyanakkor arra is lehetőségük lesz, hogy a lakóhely ellenőrzése híján is engedélyezzék tartalmaik használatát.

Hatálybalépés

Az új szabályokat 2018 első negyedévétől kell alkalmazni (az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetésük után kilenc hónappal).

A mai döntés a máltai elnökség és az Európai Parlament között 2017. február 7-én létrejött megállapodás nyomán született. Az Európai Parlament 2017. május 18-án szavazta meg az első olvasatban kialakított álláspontját.

A rendeletet a Bel- és Igazságügyi Tanács vita nélkül fogadta el.

Háttér

Egyre jobban terjed a hordozható eszközök, például a táblagépek és az okostelefonok használata, és ennek köszönhetően a fogyasztók egyre könnyebben vehetik igénybe az online tartalomszolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy éppen hol tartózkodnak.

A fogyasztók részéről gyorsan növekvő igény mutatkozik az iránt, hogy a tartalomszolgáltatásokhoz és az innovatív online szolgáltatásokhoz ne csak a lakóhelyük szerinti országban, hanem külföldön is hozzáférhessenek. Ezért fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek az egységes piacon jelenleg gátolják az online tartalomszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok igénybevételét.

A Tanács azt a célt tűzi maga elé, hogy 2030-ra a 2020-as adatokhoz képest, a közelmúltban elfogadott közös fogalommeghatározást használva felével csökkenjen az EU-ban a közúti balesetekben súlyosan megsérült személyek száma. Különös aggodalomra ad okot az évente elhalálozott vagy súlyosan megsérült gyalogosok és kerékpárosok száma.

A közúti közlekedés biztonságáról szóló mai következtetéseivel a Tanács jóváhagyja a közúti közlekedés biztonságának javításáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek az elfogadására az elnökség által 2017. március 29-én rendezett nem hivatalos miniszteri értekezlet keretében került sor. A következtetések alapul szolgálnak majd a közúti közlekedés biztonsága tekintetében elfogadandó uniós stratégiához, amely a 2020 és 2030 közötti évtizedre vonatkozóan kerül majd kidolgozásra.

A Tanács 2017. március 31-én elfogadta a (KKBP) 2017/621 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2017. október 2-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát három, a líbiai politikai átmenet sikeres megvalósításának akadályozásáért vagy aláásásáért felelősnek tartott személlyel szemben: utazási tilalmat rendel el ellenük, befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak a rendelkezésükre.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. április 1-jén hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 89., 2017.4.1., 10. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A versenyképesség, a dekarbonizáció és a digitalizáció lesznek a 2020-ig tartó időszakban és azon túl is az uniós tengeri szállítási politika vezérelvei. Ezeknek az elveknek az előtérbe helyezésével az Unió azt kívánja elérni, hogy a tengeri szállítás a jövőben is vonzó áruszállítási és személyszállítási mód legyen, valamint hogy még környezetbarátabbá váljon. Ezen túlmenően ezeknek az elveknek az alkalmazása ösztönzően hathat a beruházásokra és az innovációra is.

A Tanács a mai napon elfogadott következetésekkel jóváhagyta az uniós tengeri szállítási politikáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek elfogadására 2017. március 29-én került sor az elnökség által szervezett informális miniszteri konferencia keretében.

Június 8-án a Tanács elfogadta álláspontját a pénzmosással szembeni büntetőjogi fellépésről szóló irányelvjavaslatra vonatkozóan.

A javasolt irányelv célja

• minimumszabályok megállapítása a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények meghatározására és a szankciókra vonatkozóan;
• a határokon átnyúló igazságügyi és rendőrségi együttműködés előtt álló akadályok felszámolása a pénzmosáshoz kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításával;
• az uniós szabályok összhangba hozása a nemzetközi kötelezettségekkel, különösen azokkal, amelyek az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményből (varsói egyezmény) fakadnak, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) vonatkozó ajánlásaival.

„A terrorista cselekmények és az egyéb bűncselekmények elkövetéséhez pénzre van szükség. Az új szabályokkal az a célunk, hogy a bűnözök ne juthassanak pénzügyi forrásokhoz. Ez kulcsfontosságú eleme az Unió által a terrorizmus ellen folytatott küzdelemnek, ezért a máltai elnökség kiemelten kezeli ezt a javaslatot. Reméljük, hogy az Európai Parlament időben meg tudja kezdeni a tárgyalásokat a Tanáccsal a rendes jogalkotási eljárás keretében.”

a máltali elnökség

A Tanácsban született kompromisszum egyensúlyt teremt a tagállamok által kifejtett álláspontok között, ugyanakkor az eredeti javaslat fő céljait is tiszteletben tartja.

A Tanácsban folytatott megbeszélések elsősorban az alábbiakra irányultak:

• a „büntetendő tevékenység” fogalmának (a 2. cikk 1. pontja) tartalma – a tanácsi kompromisszumos szöveg értelmében az irányelv az Európa Tanács által a varsói egyezményben meghatározott valamennyi bűncselekménykategóriára – mint alapbűncselekményre – kiterjed; a szöveg konkrét bűncselekményfajtákat is felsorol a fogalmukat meghatározó uniós jogszabályokra való hivatkozással együtt, annak biztosítása érdekében, hogy a konkrét bűncselekményeket a megfelelő kategóriába tartozóként vegyék figyelembe. Emellett az egyre terjedő számítógépes bűnözésre tekintettel a Tanács abban is megállapodott, hogy ennek a kategóriának is bele kell tartoznia a büntetendő cselekmény fogalmába;
• a saját jövedelem tisztára mosásának büntetendővé tételére vonatkozó kötelezettség bevezetése (a 3. cikk (3) bekezdése);
• az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelvvel (PIF-irányelv) való kapcsolat – a PIF-irányelv külön szabályokat állapít meg az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekből (az 1. cikk (2) bekezdése) származó vagyon tisztára mosására vonatkozóan; e tekintetben a tanácsi szöveg hangsúlyozza, hogy a szóban forgó szabályokat a tagállamok a pénzmosásra vonatkozó egyetlen átfogó keret létrehozásával is átültethetik a nemzeti jogba.

Háttér

Az irányelvjavaslatot a Bizottság 2016 decemberében, a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendeletjavaslattal együtt terjesztette elő. Mindkét szöveg azt a célt szolgálja, hogy az EU fokozza küzdelmét a terrorizmusfinanszírozás és a pénzügyi bűncselekmények ellen. A két javaslat általános célja egyrészt tovább nehezíteni azt, hogy a terrorszervezetek bevételekhez jussanak, másrészt elősegíteni a terroristák pénzmozgások alapján történő felkutatását.

A következő lépések

A Tanács és az Európai Parlament tárgyalásokat fog kezdeni a végleges szövegről, amint az utóbbi elfogadta álláspontját.

A Tanács 14 személyt és 4 szervezetet vett fel a vagyoni eszközök befagyasztásáról és az utazási korlátozásról rendelkező jegyzékbe, átültetve ezzel a 2356 (2017) sz. ENSZ BT-határozat intézkedéseit. A Biztonsági Tanács 2017. június 2-án fogadta el a határozatot., válaszul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) atomfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-fejlesztési programjaihoz kötődő tevékenységeire, amelyek sértik és nyíltan semmibe veszik a korábbi ENSZ BT-határozatokat.

A tanácsi határozat nyomán összesen immár az ENSZ által jegyzékbe vett 53 személy és 46 szervezet áll a KNDK-t sújtó korlátozó intézkedések hatálya alatt. Az EU ezenfelül további 41 személyt és 7 szervezetet vett jegyzékbe saját kezdeményezés alapján.

Az Unió végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes olyan határozatát, amelyet a testület a KNDK nukleáris, atomfegyverekhez, más tömegpusztító fegyverekhez, valamint ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaira válaszul fogadott el. Az EU emellett önálló korlátozó intézkedéseket is bevezetett a KNDK-val szemben, kiegészítve és megerősítve ezzel az ENSZ-szankciókat.

A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el, kihirdetésükre a Hivatalos Lap június 9-i kiadásában kerül majd sor.

A Tanács a június 8-án elfogadott jogszabályok révén lehetővé tette, hogy az Európai Unió Katonai Törzsén (EUKT) belül létrejöjjön a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC). A Tanács emellett módosította és jóváhagyta az Európai Külügyi Szolgálat részét képező EUKT feladatmeghatározását.

„Az MPCC létrehozása az európai védelem megerősítését célzó nagyon fontos operatív döntés. Az MPCC hozzájárul majd a nem végrehajtási jellegű európai missziók hatékonyabbá tételéhez, a partnerországokbeli katonák kiképzésének javításához, valamint a béke és a biztonság szavatolásához. Ez nemcsak a partnereink számára, hanem az Európai Unió biztonsága tekintetében is fontos”, jelentette ki Federica Mogherini főképviselő.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat parancsnoki szerepet fog játszani az EU nem végrehajtási jellegű katonai missziói tekintetében. Ezek jelenleg a következők: az EU szomáliai kiképzési missziója (EUTM Szomália), az EU közép-afrikai köztársasági kiképzési missziója (EUTM RCA) és az EU mali kiképzési missziója (EUTM Mali). A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat statikus, műveleti területen kívüli, stratégiai-katonai szintű vezetési és irányítási struktúra lesz, amely a nem végrehajtási jellegű katonai missziók operatív tervezéséért és végrehajtásáért – ezen belül az uniós erők felállításáért, bevetéséért, bevetési képességének fenntartásáért, valamint visszahívásáért – felel. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a Brüsszelből nyújtott megfelelőbb támogatással a misszió tagjai a helyszínen az adott misszió konkrét tevékenységeire fordíthassák figyelmüket.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat javítani fogja az EU válságkezelési struktúráit is. A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai felügyelete és stratégiai iránymutatása mellett fog tevékenykedni. A PBB-t a tagállamok nagykövetei alkotják, és a székhelye Brüsszelben van.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat az indulásakor mintegy 25 munkatárssal rendelkezik majd, de az EUKT más szervezeti egységeinek támogatását is élvezni fogja. Az Európai Unió Katonai Törzsének főigazgatója egyben a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatigazgatói tisztségét is ellátja majd. Vezetői és irányítói szerepet fog betölteni a jelenlegi három kiképzési misszió és az esetleges jövőbeli nem végrehajtási jellegű katonai missziók vonatkozásában. Emellett ő felel majd a missziók telepítéséért és kivonásáért, továbbá a teljes költségvetésért, az ellenőrzésért és a jelentéstételért.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat egy közös támogatáskoordinációs központ révén szorosan együtt fog működni a polgári missziók területén már meglévő partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal. A közös támogatáskoordinációs központon keresztül megoszthatók a katonai és a polgári missziók tekintetében egyaránt releváns ismeretek, szakértelem és bevált gyakorlatok, valamint az orvosi támogatást és a védelmi intézkedéseket is magában foglaló képességek, amennyiben a polgári és a katonai missziók telepítésére egy időben kerül sor ugyanazon térségben.

A határozatot június 9-én hirdetik ki a Hivatalos Lapban.

HáttérA folyamat

A Tanács 2017. március 6-án következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtása terén elért eredményekről, amelyekben jóváhagyta a KBVP-missziókra és -műveletekre vonatkozó operatív tervezési és végrehajtási képességekről szóló stratégiai feljegyzést. 2017. május 18-i következtetéseiben a Tanács a hivatalos jogi határozat megszületéséig is megerősítette a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat létrehozása melletti elkötelezettségét. A mai napon a Tanács elfogadta az említett hivatalos jogi határozatot.

A Tanács 2016. november 14-én következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról. A Tanács a következtetésekben meghatározta az uniós ambíciószintet, mégpedig azoknak a fő céloknak a formájában, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. Ez a következő három stratégiai prioritást jelenti: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme. Az Európai Tanács 2016. december 15-én megerősítette, hogy javítani kell az EU azon képességét, hogy egy átfogó uniós megközelítés részeként gyorsabban, hatékonyabban és gördülékenyebben reagáljon.

A három uniós kiképzési misszióról

Az EUTM Szomália 2010-ben indult, és azóta segíti az átmeneti szövetségi kormány és a szomáliai intézmények megerősítését.

Az EUTM Malit 2013-ban indították azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a mali fegyveres erők átszervezéséhez és ahhoz, hogy a mali fegyveres erők meg tudjanak felelni a műveleti követelményeknek.

Az EUTM RCA 2016-ban indult, és a Közép-afrikai Köztársaság kormányának nyújt támogatást a biztonsági ágazat reformjának végrehajtásában.

A kockázatitőke-alapokra és a szociális vállalkozási alapokra vonatkozó uniós szabályok módosításának célja az induló vállalkozásokba és az innováció területére irányuló befektetések ösztönzése.

A Tanács és az Európai Parlament képviselői 2017. május 30-án megállapodásra jutottak az ebben az ágazatban működő befektetési alapokra vonatkozó szabályok módosításáról.

A javasolt rendelet annak az uniós tervnek a részét képezi, melynek célja a teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió létrehozása és egyúttal a finanszírozási források diverzifikálása az európai vállalkozások és hosszú távú projektek számára. Szorosan kapcsolódik az EU európai beruházási tervéhez is.

„Az európai kkv-k növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy biztosított legyen számukra a könnyen elérhető finanszírozás, mind banki, mind tőkepiaci forrásokból” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Málta pénzügyminisztere. „Ez a rendelet elő fogja segíteni a piaci finanszírozást és ezáltal a gazdasági növekedést is.”

Ebben az ágazatban az EU le van maradva az Egyesült Államok mögött. A Bizottság adatai szerint, ha az Európai Unió ugyanannyira fejlett kockázatitőke-piacokkal rendelkezett volna, mint az Egyesült Államok, akkor a 2009 és 2014 közötti időszakban 90 milliárd euróval több forrás állt volna rendelkezésre az európai vállalkozások finanszírozására.

A javaslat a 2013-ban elfogadott szabályokat módosítja az európai kockázatitőke-alapokba („EuVECA”-k) és az európai szociális vállalkozási alapokba („ESZVA”-k) történő befektetések előmozdítása érdekében.

A 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet módosításával az EuVECA- és az ESZVA-alapok bármilyen méretű befektetési alapok alapkezelői számára elérhetővé válnak, és bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyekbe ezek az alapok beruházhatnak. Az új szabályok révén az ilyen alapok határokon átnyúló forgalmazása is olcsóbbá és egyszerűbbé válik.

A 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet az EuVECA- és az ESZVA-alapokba való befektetésekre vonatkozó követelményeket állapítja meg. E követelmények

• a fiatal és innovatív vállalkozásokra; valamint
• a pozitív társadalmi hatás elérésére törekvő vállalkozásokra vonatkoznak.

Az elnökség és a Parlament képviselői a következő módosításokról állapodtak meg:

• mostantól a nagyobb alapok, azaz az 500 millió EUR feletti értéket képviselő kezelt eszközállománnyal rendelkező alapok kezelői is lehetőséget kapnak az EuVECA- és az ESZVA-alapok piaci bevezetésére és kezelésére;
• növekszik azon vállalkozások köre, amelyekbe az EuVECA-alapok befektethetnek: a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató, tőzsdén nem jegyzett vállalkozások (közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok), valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyzett kis- és középvállalkozások is ide tartoznak majd.

Következő lépések

A megállapodást az elkövetkező napokban a Tanács nevében történő jóváhagyás céljából benyújtják az uniós nagyköveteknek. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy további vita nélkül fogadják el a javasolt rendeletet.

A rendelet alkalmazását a hatálybalépésétől számított három hónap elteltével kell megkezdeni.

A Tanács vitát tartott az űrpolitikáról, és következtetéseket fogadott el az európai űrstratégiáról.

Az elnökség 2017. május 30-án megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítését célzó javaslatokról.

Az értékpapírosítási keretrendszer az egyik legfontosabb eleme a 2015-ben kidolgozott, arra irányuló uniós tervnek, hogy 2019 végéig létrejöjjön egy teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió. Az értékpapírosítási piac fejlesztése új beruházási lehetőségeket teremt, és új forrásokat mozgósít, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások részére.

„Ez a kezdeményezés ösztönözni fogja az európai pénzügyi piacok integrációját, és megkönnyíti majd a háztartások és a vállalkozások részére történő hitelezést” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Málta pénzügyminisztere. „Az európai parlamenti képviselőkkel ma este elért megállapodás lehetővé teszi, hogy új lendületet adjunk az értékpapírosítási piacnak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások keretrendszerének meghatározásával.”

A megállapodást – a szöveg technikai véglegesítése után – az uniós nagykövetek elé terjesztik, akik jóváhagyják azt a Tanács nevében. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy első olvasatban fogadják el a javasolt rendeletet.

Az értékpapírosítás az a folyamat, amelynek keretében a hitelező – általában egy bank – értékpapírrá alakít és ezzel újrafinanszíroz egy sor hitelt (eszközt), például jelzáloghiteleket, gépjárműlízingeket, fogyasztói hiteleket, illetve hitelkártya-követeléseket. Az „újracsomagolt” hiteleket különböző kockázati kategóriákba sorolják a befektetők kockázatra és nyereségre vonatkozó igényeinek megfelelően.

Az 2007–2008-as egyesült államokbeli másodrendű jelzáloghitel-piaci válság nyomán a hatóságok intézkedéseket hoztak az értékpapírosítási ügyletek biztonságosabbá és egyszerűbbé tétele és a kockázatkezelésre ösztönző tényezők meglétének biztosítása érdekében. E reformok eredményeként az Unióban ma már minden értékpapírosítás szigorúan szabályozva van. Az Egyesült Államokkal ellentétben azonban, ahol az értékpapírosítási piacok már megélénkültek, az EU-ban e piacokon még mindig visszafogott a tevékenység, annak ellenére, hogy az uniós értékpapírosítási piacok viszonylag jól átvészelték a válságot.

A javaslatok a kockázatkezelésre már bevezetett intézkedéseken alapulnak, és lehetővé teszik az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási termékek differenciált kezelését. Az „egyszerű, átlátható és egységesített” minősítés nem a kérdéses hitelek minőségére, hanem az értékpapírosítás létrejöttére, strukturálási folyamatára utal.

Megoldott problémák

Az egyik legfontosabb politikai kérdés, amelyre így megoldás született, az úgynevezett kockázatmegtartási követelményhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, illetve az eredeti hitelezőknek fenn kell tartaniuk gazdasági érdekeltségüket az értékpapírosításban. E követelmény révén biztosítható, hogy az értékpapírosított termékeket ne kizárólag a befektetőknek való forgalmazás céljából hozzák létre.

A Tanács és a Parlament tárgyalói megállapodtak abban, hogy a kockázatmegtartási követelményt 5%-ban állapítják meg, összhangban az erre vonatkozó nemzetközi standardokkal és a Tanács tárgyalási álláspontjával.

A Parlamenttel létrejött megállapodás további elemei:

• az értékpapírosítási ügyletekre vonatkozó adattár létrehozása a piac átláthatóságának növelése érdekében;
• könnyített engedélyezési eljárás olyan harmadik felek számára, amelyek segítenek az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítási követelményeknek való megfelelés ellenőrzésében. Ez esetben a cél az összeférhetetlenség megakadályozása. A szöveg egyértelművé teszi, hogy még abban az esetben is, ha egy harmadik fél is részt vesz az STS-követelmények teljesülésének ellenőrzésében, a szabályoknak való megfelelésért teljes egészében az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, az eredeti hitelezőknek, illetve az értékpapírosítás céljára létrehozott különleges célú gazdasági egységeknek kell viselniük a felelősséget.

Két rendelet

A Parlamenttel létrejött megállapodás két rendelettervezetre terjed ki:

• az egyik megállapítja az értékpapírosítás szabályait és az STS értékpapírosítások kritériumait;
• a másik a banki tőkekövetelményekről szóló 575/2013/EU rendeletet módosítja.

Az első javaslat egyetlen rendeletben egyesíti az egyelőre több különböző jogi aktusban szereplő szabályokat, amelyek valamennyi, köztük az STS értékpapírosításokra vonatkoznak. Ezzel biztosítja a következetességet és a konvergenciát a különböző (banki, vagyonkezelési és biztosítási) ágazatok között, továbbá racionalizálja és egyszerűsíti a meglévő szabályokat. Ezenfelül általános és ágazatközi rendszert hoz létre az STS értékpapírosítások meghatározására.

Az 575/2013/EU rendeletet módosító szöveg az értékpapírosítási pozíciók tőkekövetelményeit határozza meg. Az STS értékpapírosítások esetében kockázatérzékenyebb szabályokat állapít meg.

Ahhoz, hogy a Tanács és a Parlament elfogadhassa a rendeleteket, minősített többségre van szükség. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)

A máltai elnökség ma informális megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel egy, az EU támogatásával megvalósuló programról, a WiFi4EU-ról, amelynek köszönhetően javulni fog az internet-hozzáférés a városházákon, a kórházakban, a parkokban és egyéb közterületeken. A felhasználóknak egy könnyen felismerhető, többnyelvű WiFi4EU portálon keresztül ingyenes, biztonságos és nagy sebességű internetkapcsolat áll majd rendelkezésére. A helyi önkormányzat vagy a kapcsolatot biztosító más közintézmény arra is használhatja a portált, hogy egyszerű hozzáférést nyújtson digitális szolgáltatásaihoz.

„A WiFi4EU számos olyan polgár számára is elérhetővé teszi majd a gyors internetkapcsolatot, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük megtapasztalni a magas színvonalú internetszolgáltatás nyújtotta előnyöket”, mondta Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere. „A kezdeményezés ösztönözni fogja a digitális szolgáltatások igénybevételét és csökkenteni fogja a digitális szakadékot, azokon a helyeken is, ahol korlátozott az internet-hozzáférés.”

A mai megállapodás meghatározza, milyen formát fog ölteni a program, költségvetésének véglegesítésére viszont csak az EU többéves pénzügyi keretének jelenleg zajló félidős felülvizsgálatát követően kerül majd sor.

A program keretében önkormányzatok, könyvtárak, kórházak és más közintézmények egyszerű közigazgatási eljárások révén folyamodhatnak támogatásért helyi, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítése céljából. A közintézménynek vállalnia kell, hogy legalább három éven keresztül biztosítja az internet-hozzáférést. Az elszámolható költségek akár 100%-a is finanszírozható lesz egyszerű megoldásokkal, például utalványok útján.

A rendelkezésre álló keretet földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell szétosztani az uniós országok között, főszabály szerint „érkezési sorrend” alapján. Ugyanakkor bizonyos mértékig előnyben fognak részesülni az olyan országok pályázói, amelyekben alacsony a részvételi arány.

Annak érdekében, hogy a pénzügyi támogatás ne vezessen versenytorzuláshoz, és ne gátolja a magánberuházásokat, nem lesznek támogathatók olyan projektek, amely meglévő magán- vagy nyilvános internetkapcsolattal párhuzamosan épülnének ki.

A cél az, hogy időben megállapodás szülessen a program költségvetéséről, lezáruljon a szakmai munka, és így a program 2017 végéig működőképessé váljon.

Az elnökség a következő hetekben jóváhagyás céljából a miniszterek elé fogja terjeszteni a mai megbeszélés eredményét, hogy a program a tervezett időben elindulhasson.

A Tanács általános megközelítést fogadott el a gépjárművek típusjóváhagyási és piacfelügyeleti rendszerének átalakításáról.

E nagyszabású átalakításnak köszönhetően korszerűbbé válik a jelenlegi rendszer, alkalmazkodik a piacon rendelkezésre álló új technológiákhoz és javul a gépjárművek kibocsátási adatainak ellenőrzése.

„E megállapodás elfogadásakor elsősorban a közegészségügyet, a levegőminőséget és az innovációt tartottuk szem előtt. Az európai autóipar iránti bizalom helyreállításának és megerősítésének egyetlen módja a tiszta és biztonságos technológiák kifejlesztésének elősegítése. A gépjárművekre vonatkozóan megbízható kontrollvizsgálatok kerülnek kidolgozásra, hogy a jövőben a kibocsátásokkal kapcsolatban többé ne fordulhassanak elő olyan szabálytalanságok, amilyeneket a múltban láttunk” – mondta Chris Cardona, a Tanács elnöke és Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztere.

A reform célja a gépjárművek magas szintű biztonságának és környezetvédelmi teljesítményének biztosítása, valamint a jelenlegi típusjóváhagyási rendszerben tapasztalható főbb hiányosságok orvoslása.

Mielőtt jogerőre emelkedne, a tanácsi általános megközelítést még az Európai Parlamenttel is meg kell vitatni. A Parlament április 4-én szavazta meg az álláspontját.

A jelentősebb változtatások három területet érintenek, és:

• a jobb műszaki szolgálatok révén javítják a gépjárművek forgalomba hozatalához szükséges vizsgálatok minőségét
• megerősítik a már forgalomban lévő gépjárművek megfelelőségének ellenőrzését célzó piacfelügyeletet; e rendszer keretében a tagállamok és a Bizottság lehetőséget kapnak helyszíni ellenőrzések végzésére a gépjárműveken, így már korai szakaszban kiszűrhetők lesznek a hiányosságok
• megerősítik a típusjóváhagyási folyamat felügyeletét, különösen a tagállami jóváhagyó hatóságok és piacfelügyeleti hatóságok képviselőiből álló, a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum létrehozása révén

Valamennyi tagállam egyetértett abban, hogy EU-szerte harmonizáltabbá kell tenni a szabályok végrehajtását, hogy ezáltal csökkenjenek a nemzeti típusjóváhagyó hatóságok és műszaki szolgálatok közötti értelmezés- és alkalmazásbeli különbségek. Abban is egyetértettek, hogy hatékonyabb piacfelügyeleti szabályokat kellene alkalmazni annak érdekében, hogy a követelményeket nem teljesítő gépjárműveket már korai szakaszban, eredményesebben ki lehessen szűrni.

Az ellenőrizendő járművek minimális száma

A Tanács által elfogadott új piacfelügyeleti kötelezettségek előírják, hogy minden ország évente végezze el legalább egy meghatározott számú jármű ellenőrzését. Az ellenőrzések minimális száma az adott országban a megelőző évben nyilvántartásba vett minden 50 000 új jármű után 1.

Az ellenőrzés részét képezi majd a kibocsátásnak a valós vezetési körülmények mellett történő vizsgálata is.

Az általános megközelítés kötelezi a tagállamokat a piacfelügyeleti tevékenységek finanszírozására. A típusjóváhagyási tevékenységekre vonatkozó díjakat a típusjóváhagyást kérelmező gyártókra kell majd kivetni.

A szükséges ellenőrzések elvégzéséhez kevesebb erőforrással rendelkező országok felkérhetnek majd más országokat arra, hogy végezzék el az ellenőrzéseket a nevükben.

A hiányosságok kiszűrését célzó szigorúbb felügyelet

A Bizottság felhatalmazást fog kapni arra, hogy ellenőrzéseket és vizsgálatokat hajtson végre járműveken annak ellenőrzése céljából, hogy azok megfelelnek-e a követelményeknek, továbbá arra is, hogy szabálytalanságok feltárása esetén haladéktalanul intézkedéseket foganatosítson. Ezáltal függetlenebbé fog válni az EU-típusjóváhagyási rendszer és javulni fog a minősége.

A Bizottságnak továbbá lehetősége lesz arra is, hogy a gyártókra és az importőrökre bírságot szabjon ki a jogsértésekért, amelynek összege akár 30 000 EUR is lehet a követelményeknek nem megfelelő minden egyes jármű után.

Bevezetésre fog kerülni egy szakértői értékeléseken alapuló ellenőrzési rendszer. A típusjóváhagyó hatóságokról ötévente legalább egyszer más tagállamok két típusjóváhagyó hatóságának szakértői értékelést kell majd készítenie. A Bizottság is részt vehet majd a szakértői értékelést végző csapatokban, továbbá összefoglalót kell majd készítenie a szakértői értékelések eredményéről és közzé kell azt tennie.

A típusjóváhagyó hatóságokat azonban nem kell majd szakértői értékelésnek alávetni, amennyiben azok műszaki szolgálataikat kizárólag nemzetközileg elismert szabványokon nyugvó akkreditálás alapján jelölik ki.

Ezen túlmenően létrejön majd a végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos információcseréért felelős tanácsadó fórum, amelynek az lesz a feladata, hogy összehangolja a tagállamok különböző értelmezéseit és gyakorlatait. E fórumnak meg kell továbbá vizsgálnia a szakértői értékelések eredményét is.

A tagállami hatóságoknak továbbá minden évben be kell majd nyújtaniuk a fórumnak az általuk tervezett piacfelügyeleti ellenőrzések átfogó áttekintését.

A műszaki szolgálatok tekintetében a tanácsi szöveg azt javasolja, hogy a nemzeti akkreditáló testületek vegyenek részt a műszaki szolgálatok értékelésében és a közös értékelőcsoportok létrehozásában.

Erősebbé fog válni a műszaki szolgálatok gyártókkal szembeni pozíciója, így többek között joguk és kötelességük lesz majd, hogy előre be nem jelentett üzemlátogatásokat tegyenek, és fizikai vagy laboratóriumi vizsgálatokat végezzenek.

A típusjóváhagyó hatóságok felelőssége mellett a műszaki szolgálatok végzik majd el a típusjóváhagyás megadásához szükséges ellenőrzéseket. A műszaki szolgálatok megfelelő működése elengedhetetlen a magas szintű biztonság és környezetvédelem biztosításához, hogy ezáltal a fogyasztók továbbra is megbízzanak a rendszerben.

Háttér

A Bizottság 2016. január 27-én terjesztette elő a gépjárművek típusjóváhagyási rendszerének korszerűsítését célzó rendelettervezetet, amely a 2007/46/EK irányelvben meghatározott jelenlegi uniós jogi keretrendszert fogja felváltani.

A javasolt rendelet megőrzi a 2007/46/EK irányelv általános célkitűzéseit, azaz a gépjárművek szabad mozgásának elősegítését a belső piacon, valamint a kölcsönös elismerés elvének harmonizált típusjóváhagyási követelmények megállapítása révén történő alkalmazását.

A tíz évvel ezelőtt létrehozott jelenlegi rendszer alapvető átalakítása már szerepelt az EU munkaprogramjában.

Azonban az illegális kiiktató eszközök egyes autógyártók általi használata kapcsán felfedezett szabálytalanságok felhívták a közvélemény, a hatóságok és a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy a típusjóváhagyással kapcsolatban szigorú rendelkezéseket kell bevezetni, és javítani kell a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásával kapcsolatos ellenőrzési módszereket, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló esetekre.

A Tanács 2017. május 29-én meghosszabbította a szíriai rezsimmel szemben bevezetett uniós szankciókat, amelyek így 2018. június 1-jéig érvényben maradnak. A határozat összhangban van az EU Szíriára vonatkozó stratégiájával, amely kimondja, hogy az Unió mindaddig fenntartja a szíriai rezsimmel és támogatóival szembeni korlátozó intézkedéseket, amíg a polgári lakosság elnyomása folytatódik.

A Tanács a szír kormány három miniszterének jegyzékbe vételével bővítette a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek listáját, valamint a jegyzékben szereplő egyes személyek és szervezetek vonatkozásában frissítette az információkat. A jegyzékben így most 240 személy és 67 szervezet szerepel, akiket a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomása miatt az EU utazási tilalommal és a vagyoni eszközök befagyasztásával sújt.

A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak.

Az Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ENSZ-ben jóváhagyott keretek között tartós politikai megoldás szülessen a szíriai konfliktus rendezésére. Ahogyan az a 2017 áprilisában elfogadott, a Szíriára vonatkozó uniós stratégiában is szerepel, az Uniónak meggyőződése, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai úton, ezért határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a szíriai felek genfi párbeszédét.

Az EU vezető adományozóként fontos szerepet játszik a szíriai válság kezelését célzó nemzetközi törekvésekben: a konfliktus kezdete óta az EU és tagállamai összesen több mint 9,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius és fejlesztési támogatásra. Mindemellett továbbra is támogatást nyújt ahhoz, hogy a humanitárius segélyeket el lehessen juttatni valamennyi szír polgárhoz, így az ostromlott és más nehezen megközelíthető területeken élőkhöz is.

Az EU csak akkor tud majd segíteni Szíria újjáépítésében, amikor a konfliktusban érintett szíriai felek a 2254 (2015) sz. ENSZ BT-határozat és a 2012. évi genfi nyilatkozat alapján már megállapodásra jutottak, és ennek eredményeként egyértelműen elindult az átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet folyamata.

A jogi aktusokat 2017. május 30-án teszik közzé a Hivatalos Lapban.

2017. május 24-én a Tanács és az Európai Parlament előzetes megállapodásra jutott arról, hogy a természeti katasztrófa sújtotta térségek részére nyújtandó uniós támogatás mértékét jelentősen növelik.

A Tanács és a Parlament által elfogadandó új szabályok értelmében az EU a földrengés, áradás vagy más természeti katasztrófa által sújtott térségekre háruló újjáépítési költségeknek akár a 95 %-át is fedezi. Ez azt jelenti, hogy az EU pénzügyi hozzájárulása bizonyos régiókban a mai 50%-ról majdnem a duplájára nő. A 2014 és 2020 közötti időszakban a katasztrófa sújtotta térségeknek nyújtott teljes uniós támogatás elérheti a 9,8 milliárd eurót. Ez az összeg ahhoz az évi 500 millió euróhoz adódik hozzá, amelyet az EU a Szolidaritási Alap igénybevételével tud mozgósítani arra a célra, hogy segítsen megküzdeni a tagállamoknak a természeti katasztrófákkal.

„Az EU-ban nincs olyan régió, amely ne lenne kitéve a természeti katasztrófák kockázatának. Az uniós támogatás növelésére vonatkozó mai megállapodásunkkal kézzelfogható bizonyságát adjuk szolidaritásunknak. Egyúttal elismerjük, hogy mindannyian kiszolgáltatottak vagyunk a természeti katasztrófákkal szemben, és közös érdekünk, hogy segítsünk egymásnak megbirkózni azokkal” – mondta Dr. Ian Borg, Málta uniós alapokért felelős parlamenti államtitkára, a Tanács soros elnöke.

Az uniós finanszírozás arányának növelése az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott kifizetésekre fog vonatkozni. Az ERFA Unió által finanszírozott részének teljes összege, a 2014–2020-as időszakra előirányzott mintegy 196,4 milliárd EUR változatlan marad.

Következő lépések

A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága a mai napon jóváhagyta a rendelettervezetet. A jogszabály majd csak a Parlament és a Tanács általi elfogadását követően lép hatályba.

A Tanács a mai napon általános megközelítést alakított ki az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosítására irányuló javaslatról. A javaslat célja, hogy az EU reagálni tudjon a digitális átalakulás okozta példátlan technológiai és piaci változásokra annak érdekében, hogy az európai audiovizuális ágazat ne csak a versenyképességét tudja fokozni, hanem az olyan alapvető értékeket is meg tudja őrizni, mint például a kiskorúak, a médiapluralizmus, a kulturális sokféleség és a fogyasztók védelme.

A bizottsági javaslat további jogharmonizációt irányoz elő a televíziós műsorszolgáltatásra és a lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályok tekintetében, továbbá kiterjeszti az irányelv hatályát a videómegosztó platformokra is. A javaslat értelmében a szolgáltatóknak meg kell felelniük a kiskorúak védelmére, valamint a gyűlöletbeszéddel és az erőszakkal szemben az összes polgárt megillető védelemre vonatkozó szabályoknak.

A javaslat egyszerűbbé teszi a „származási ország elve” tekintetében irányadó szabályokat: ezen elv értelmében a szolgáltatókra csak a székhelyük szerinti ország jogszabályai vonatkoznak. A javaslat emellett szigorúbb kötelezettségeket irányoz elő az európai alkotásoknak a lekérhető szolgáltatások keretében történő népszerűsítésére vonatkozóan.

A szlovák és a máltai elnökség idején a Tanácsban végzett intenzív munkának köszönhetően, a mai napon megállapodás született a Tanácsban a máltai elnökség által benyújtott kompromisszumos szövegről, amely a következő főbb elemeket tartalmazza:

• az irányelv hatálya kiterjed a „közösségimédia”-szolgáltatásokra is, amennyiben az audiovizuális tartalomszolgáltatás e szolgáltatások lényeges részét alkotja;
• egyszerűbbé váltak a joghatóságra vonatkozó szabályok, és megerősítették az együttműködési eljárásokat annak érdekében, hogy kezelni lehessen a határokon átnyúló szolgáltatásokkal kapcsolatos, például az olyan helyzetekből fakadó problémákat, mint amikor a szolgáltató és a célközönsége nem ugyanabban az országban található. Ezenkívül a nemzeti szabályozó hatóságoknak 2 hónapos határidő betartásával kell reagálniuk egy másik tagállamból érkező megkeresésre;
• a lekérhető szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak is részt kell vállalniuk az európai alkotások népszerűsítésében: az ilyen szolgáltatók kínálatában is legalább 30% kell, hogy legyen az európai alkotások aránya. Emellett a tagállamok pénzügyi hozzájárulást kérhetnek a médiaszolgáltatóktól, beleértve a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókat is. E szabályok alól csak az induló innovatív vállalkozások és a kisvállalkozások mentesülhetnek.

Emellett rugalmasabbá válnak az audiovizuális kereskedelmi közleményekre vonatkozó szabályok. A javaslatban szerepelnek a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségére, a médiában uralkodó tulajdonviszonyok átláthatóságára és a médiaműveltség fejlesztésének szükségességére vonatkozó rendelkezések is.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy sikerült megállapodásra jutnunk az audiovizuális médiaszolgáltatásokról. Összetett irányelvről van szó, amely olyan rendkívül érzékeny kérdésekkel foglalkozik, mint például a belső piac, az alapvető jogok és szabadságok, a kulturális sokszínűség és a kiskorúak védelme.

A piac és a technológia azonban rohamosan fejlődik. Gondoskodnunk kell arról, hogy a vonatkozó szabályok lépést tartsanak ezekkel a változásokkal. A Tanácsban született mai megállapodás újabb lépést jelent a digitális egységes piac megvalósítása felé, ami elengedhetetlen Európa jövőbeli jóléte szempontjából” – mondta Owen Bonnici.

Következő lépések

A Tanácsban született megállapodás megnyitja az utat az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások megkezdéséhez. A tárgyalások célja az irányelv mihamarabbi elfogadása.

Háttér

A Bizottság a digitális egységes piaci stratégia részeként 2016 májusában nyújtotta be javaslatát.

A Tanácsban két elnökség idején vizsgálták a javaslatot. A szlovák elnökség 2016 novemberében készítette el a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentését.

Az Európai Parlament (EP) Kulturális és Oktatási Bizottsága 2017. április 25-én szavazta meg a javaslatról szóló jelentést. Az EP pedig a május 17-i plenáris ülésén felhatalmazta ezt a bizottságot a Tanáccsal folytatandó tárgyalások megkezdésére.

A Tanács (ECOFIN):

1. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság kellő időben közzétette az egyes tagállamok által folytatott gazdaságpolitikák elemzését tartalmazó országjelentéseket, amelyek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggésben elkészített részletes vizsgálatokról és a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásáról is beszámolnak, valamint üdvözli a részletes vizsgálatok legfontosabb eredményeit összefoglaló bizottsági közleményt. ÜDVÖZLI az átfogó elemzést, és HANGSÚLYOZZA, hogy a részletes vizsgálatoknak az országjelentéseken belül jól beazonosíthatóknak és átláthatóknak kell maradniuk.

2. A 2017. évi országspecifikus ajánlások elfogadásakor FIGYELEMBE FOGJA VENNI ezeket az elemeket, továbbá a nemzeti reformprogramokat, a stabilitási és a konvergenciaprogramokat és az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2017. március 10-i ajánlásokat.

I. RÉSZLETES VIZSGÁLATOK

3. ÚGY VÉLI, hogy a részletes vizsgálatok mindegyik vizsgált tagállam tekintetében részletes és alapos elemzést nyújtanak az ország helyzetéről, így megfelelő alapot jelentenek a többoldalú felügyelethez, a reformok iránti fokozott tagállami elkötelezettséghez és a hatékony szakpolitikai intézkedésekhez. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az egyes gazdaságok előtt álló sajátos kihívásokat figyelembe véve a megfelelő elemzési eszközöket vették igénybe, és érdemi minőségi elemzés egészítette ki azokat.

4. EGYETÉRT azzal, hogy a vizsgált tagállamok közül tizenkettőben (Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Portugália, Szlovénia és Svédország) a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében vett, különböző jellegű és mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható, Finnországban ugyanakkor a továbbiakban nem tapasztalható ilyen értelemben vett makrogazdasági egyensúlyhiány.

5. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, hogy hat tagállamban (Bulgária, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus és Portugália) túlzott egyensúlyhiány áll fenn. NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság májusban három ország (Olaszország, Ciprus és Portugália) esetében, amelyeknél a részletes vizsgálat során felmerült strukturális problémák fényében túlzott egyensúlyhiányt állapítottak meg, a nemzeti reformprogramok ambíciószintjének figyelembevételével felül kívánja vizsgálni az értékelését. MEGÁLLAPODIK arról, hogy gondosan megvizsgálja a Bizottság által készítendő további vizsgálatokat annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e további lépésekre. HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával.

6. HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi tagállamban folyamatosan szakpolitikai intézkedésekre és a strukturális reformok melletti szilárd elkötelezettségre van szükség, többek között akkor, ha a GMU zavartalan működését veszélyeztető makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Az egyensúlyhiányt fenntartható módon kell kezelni, a legfontosabb kihívásokra összpontosítva, csökkentve a kockázatokat, elősegítve az uniós gazdaságok új egyensúlyának megteremtését és megteremtve a feltételeket a fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez.

7. MÉLTÁNYOLJA a több tagállam által a külső és belső egyensúlyhiányaik korrekciója terén elért eredményeket, amivel az euróövezeten belül és uniós szinten is hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához. HANGSÚLYOZZA, hogy a tapasztalt javulás ellenére a kihívások és a kockázatok összességében változatlanok, és további szakpolitikai intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok, különösen az eladósodottság magas szintjének kezeléséhez, miközben csökken a potenciális kibocsátás és lassul a termelékenység növekedése, a munkanélküliségi ráták pedig továbbra is történelmi csúcson vannak. Ugyanakkor egyes euróövezeti tagállamokban a folyó fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési szükséglettel párosul, és ez bizonyos körülmények között a megtakarítások és beruházások közötti jelentős egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni. MEGÁLLAPÍTJA, hogy számos euróövezeti országban a hiány és a többlet közötti egyensúly helyreállítása, ezzel egyidejűleg pedig más országokban a tartós és jelentős többlet aszimmetrikus kiigazítással járt, és ennek eredményeként az euróövezet egészében jelentős és egyre növekvő többletet mutató költségvetési pozíció keletkezett, amelynek következményei további figyelmet érdemelnek.

II. AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA

8. NYUGTÁZZA a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtása tekintetében elért eredményeket, de MEGÁLLAPÍTJA, hogy a reformok végrehajtása a különböző szakpolitikai területek és a különböző országok vonatkozásában nem volt egyenletes, továbbá hogy csak néhány esetben tapasztalható számottevő előrelépés a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában.

9. ÜDVÖZLI az országspecifikus ajánlások végrehajtásának a Bizottság által készített új többéves értékelését, valamint azt, hogy az ajánlások többsége tekintetében megfelelő haladás történt, de MEGJEGYZI, hogy különbségek tapasztalhatók az egyes szakpolitikai területek és országok között, és az előrelépés időben sem volt egyenletes. EMLÉKEZTET arra, hogy a Bizottság többéves értékelése szerint több országspecifikus ajánlás hosszú távú strukturális problémákra irányul, amelyek megoldásához idő kell, és előfordulhat, hogy a kézzelfogható eredmények csak lassabban mutatkoznak.

10. HANGSÚLYOZZA, hogy a jelenlegi viszonylag kedvező makrogazdasági környezetben folytatni kell a reformok végrehajtását, illetve még fokozni kell az erőfeszítéseket az alábbiakban ismertetett szakpolitikai kihívások kezelése, a reformok kifulladásának megelőzése és a politikai gazdasági kihívások legyőzése érdekében.

11. ÜDVÖZLI, hogy számos tagállamban az államháztartási hiány és az adósságráta csökkenésére lehet számítani, de HANGSÚLYOZZA, hogy a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának – ezen belül a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának – biztosítása továbbra is kihívást jelent.

12. HANGSÚLYOZZA, hogy mielőbb további strukturális reformokra van szükség a termékek és a szolgáltatások piacain a gazdasági fellendülés erősítése, a káros hatásokkal járó egyensúlyhiány kiküszöbölése, a beruházási feltételek könnyítése és az egységes piac megerősítése érdekében. Nagyobb előrelépést kell tenni a vállalkozás- és foglalkoztatásbarát szabályozási környezet kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közigazgatás hatékonyságának és a szabályozás minőségének javítása, valamint a szolgáltatási ágazatot érintő indokolatlan korlátozások megszüntetése terén, mindenekelőtt a szolgáltatók határokon átnyúló működésének jelentős könnyítésével.

13. ÜDVÖZLI, hogy az inkluzív növekedés kiemelt szerepet kap, és HANGSÚLYOZZA, hogy a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a beruházások növelése, valamint a termelékenység és a munkaerő-kínálat fokozása érdekében végrehajtott reformok támogatása mind lényegesen hozzájárul a szociális kihívások kezeléséhez. A rendezett államháztartás és az ambiciózus reformok végrehajtása előfeltételei a fenntartható és inkluzív növekedésnek.

14. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy változatlanul sürgősen javítani kell a befektetési feltételeket annak érdekében, hogy növekedjen a reálgazdaságba történő magánbefektetések volumene és biztosítottak legyenek a jó minőségű állami beruházások és infrastruktúrák. Lassan halad a reformok végrehajtása az ágazatspecifikus szabályozást érintő problémák és a beruházások útjában álló egyéb akadályok felszámolása, továbbá a közigazgatás, az igazságügyi rendszerek, a fizetésképtelenségi eljárások, valamint az üzleti környezet korszerűsítése terén, ideértve a finanszírozáshoz jutás lehetőségeit is. Némi haladás történt ugyan, de sok tagállamban továbbra is akadályokba ütköznek a beruházások egyes kulcsfontosságú ágazatokban.

15. ELISMERI, hogy Európa termelékenységi problémával küzd, a termelékenység növekedése visszafogott és elmarad a más fejlett gazdaságokat jellemző növekedési ütem mögött. Ezzel összefüggésben KIEMELI a strukturális reformok jelentőségét az innováció elősegítése, a digitalizálás és az új technológiák elterjesztésének megkönnyítése terén, az olyan üzleti környezet megteremtésében, ahol a legtermelékenyebb vállalatoknak van esélyük előretörni, valamint a források helytelen elosztásának és a strukturális munkaerőhiánynak a visszaszorítása tekintetében. A problémákat többek között a népesség elöregedése tovább súlyosbítja. Az előrejelzések szerint egész Európában csökkenni fog a munkaképes korúak részaránya a teljes népességen belül, és a helyzet egyes gazdaságokban rendkívül súlyos.

16. ÜDVÖZLI a munkaerőpiaci reformok terén elért eredményeket, ugyanakkor megállapítja, hogy jelentős kihívások és végrehajtási hiányosságok vannak ezen a területen. Lenne még lehetőség az adóalap szélesítésére és a munkát terhelő adók csökkentésére, és további erőfeszítéseket lehetne tenni a nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében. Egyes tagállamokban az ifjúsági és a tartós munkanélküliség csökkentése is újabb intézkedéseket igényel. A sikeres integrációra – különösen a migránsok és menekültek sikeres integrációjára – szintén kiemelt figyelmet kell fordítani.

A Tanács 2017. május 23-án megállapodott a kettős adóztatással kapcsolatos viták rendezésére szolgáló új európai uniós rendszerről.

A javaslattal a Tanács célja az, hogy javítsa a tagállamok közötti azon viták rendezésére igénybe vett mechanizmusokat, amelyek a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások értelmezéséből erednek. A javaslat a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 90/436/EGK egyezményre épül.

„Ez az irányelv fontos része annak a tervünknek, hogy erősítsük az adózási jogbiztonságot és javítsuk az üzleti környezetet Európában” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg betöltő Málta pénzügyminisztere.

Az olyan helyzetek, amikor különböző tagállamok kétszer adóztatják meg ugyanazt a jövedelmet vagy tőkét, súlyos akadályokat állíthatnak a határokon átnyúlóan tevékenykedő vállalkozások elé. Túlzott adóterhet teremtenek, gazdasági torzulásokhoz vezethetnek, továbbá negatív hatást gyakorolhatnak a határokon átnyúló beruházásokra.

Az irányelvtervezet értelmében a vitarendezési mechanizmusoknak kötelező jellegűnek és erejűnek kell lenniük, az eljárások tekintetében egyértelmű határidőket kell meghatározni, és azok nem zárulhatnak eredménytelenül. Az irányelvtervezet célja ezzel az, hogy olyan adózási környezetet biztosítson, amelyben a vállalkozásokat terhelő megfelelési költségek a minimumra csökkennek.

A szöveg lehetővé teszi az adófizetők számára, hogy „kölcsönös egyeztetési eljárást” kezdeményezzenek, amelynek keretében a tagállamoknak két éven belül megállapodásra kell jutniuk. Az eljárás eredménytelensége esetén választottbírósági eljárás indul a jogvita adott határidőn belüli rendezése érdekében. Erre a célra három–öt független választottbíróból és az egyes tagállamok legfeljebb két képviselőjéből álló tanácsadó testületet kell létrehozni. A testület („tanácsadó bizottság”) véleményt ad ki a kettős adóztatásnak a vitás ügyben való megszüntetéséről, amely kötelező erővel bír az érintett tagállamra nézve, hacsak a felek nem állapodnak meg alternatív megoldásban.

A Tanács kompromisszumra jutott a következő kérdésekről:

• az irányelv hatálya, vagyis a tárgyát képező jogviták típusa. A Tanács tág hatályról állapodott meg, de meghagyta a lehetőséget arra, hogy az alól eseti alapon ki lehessen zárni olyan jogvitákat, amelyek nem kettős adóztatással kapcsolatosak;
• „szaktekintéllyel bíró független személyek”: kritériumok a független választottbírók csoportjába kijelölt személyek függetlenségének biztosítására. A miniszterek megállapodtak abban hogy a választottbírók nem lehetnek adótanácsadással foglalkozó vállalatok alkalmazottai, és korábban sem foglalkozhattak hivatásszerűen adótanácsadással. Hacsak erről más megállapodás nem születik, a testület elnöki tisztét egy bírónak kell betöltenie;
• állandó bizottság: állandó struktúra létrehozásának a lehetősége vitarendezéssel kapcsolatos ügyek lebonyolítására, ha a tagállamok ehhez hozzájárulnak.

Következő lépések

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén megállapodás jött létre. A Tanács azt követően fogadja majd el az irányelvet, hogy az Európai Parlament arról véleményt nyilvánított.

A tagállamoknak 2019. június 30-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályokba és rendelkezésekbe. Ezt az irányelvet az e dátumot követően benyújtott, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévre vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében kell majd alkalmazni. A tagállamok azonban hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az irányelvet korábbi adóévekkel kapcsolatos panaszokra is alkalmazzák.