Feed aggregator

Parliament adopted its demands for the UN Climate Change Conference COP29, which aims to define a new collective goal for financing climate action.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2024 - EP

EU deforestation obligations will be postponed one year so that companies can comply with the law that ensures products sold in the EU are not sourced from deforested land.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2024 - EP

EU deforestation obligations will be postponed one year so that companies can comply with the law that ensures products sold in the EU are not sourced from deforested land.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2024 - EP

Thursday, 14 November

Source : © European Union, 2024 - EP

Thursday, 14 November

Source : © European Union, 2024 - EP

L'analyste Alex de Waal se penche sur la manière dont le président élu des États-Unis est susceptible de gérer les conflits sur le continent.

Plus d'un mois après les inondations meurtrières, les opérations de nettoyage se poursuivent près du lac de Jablanica et dans les villages touchés par la tragédie. Si l'aide internationale est repartie, les citoyens, eux, se mobilisent à travers des actions de nettoyage. La tâche est colossale et les moyens limités. Reportage avec les volontaires.

- Articles / changement climatique, Courrier des Balkans, Bosnie-Herzégovine, Environnement

Évzáró online előadás – milyen volt az idei év, és mit tartogat 2025?

Online konferencia

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:"Times New Roman";
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-fareast-language:EN-US;}

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:"Times New Roman";
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-fareast-language:EN-US;}

Elmondhatjuk, hogy az idei év mozgalmas volt mind pályázati, mind pedig hitel szempontból – számos lehetőség nyílt meg, került társadalmi egyeztetés alá, és még sok kiírásra számíthatunk 2025-ben is!

Milyen pályázati források, és támogatott hitelek érhetőek el? Mit tapasztaltunk idén a pályázatok világában? Mire számíthatunk a jövő évben, és hogyan készüljünk fel rá?

Online konferenciánkon megtudhatja!

Jelentkezem a konferenciára

Időpont

2024. december 10. 10:00

Helyszín

Zoom konferenciaterem

Online

Mire számíthat, hogyha részt vesz előadásunkon?

Hasznos információk

Megosztjuk szaktudásunkat és információinkat a sikeres pályázat elkészítése érdekében.

Tapasztalt szakértők

Cégünk 20 éve foglalkozik a pályázatírással és széleskörű tapasztalattal rendelkezik a területen.

Interaktív formátum

A konferencia interaktív formátumban zajlik, így a résztvevőknek lehetősége nyílik kérdéseket feltenni és megvitatni az előadott témákat.

Amiről biztosan hallani fog…

• Az idei év pályázatairól, támogatott hitel lehetőségeiről 

• Tapasztalatok, jó tanácsok

• Mi várható 2025-ben, és hogyan készülhetnek fel rá a vállalkozások?

Miért jó a digitális konferencia?

• Kényelmesen, otthonából, munkahelyéről elérhető;

• kérdezési lehetőség az előadótól;

• ha nem tud az élő vetítésen részt venni, a felvételt bármikor visszanézheti. 

Felkeltette figyelmét a konferencia?

Várjuk jelentkezését! Ugyanakkor szeretnénk felhívni figyelmét, hogy új regisztrációs rendszert vezettünk be annak érdekében, hogy az adott témakörnek megfelelő vállalkozások képviselői kerüljenek tájékoztatásra. Ennek értelmében regisztrációja egy előzetes elbíráláson fog átesni, melyről bővebben a jelentkezés utáni visszaigazoló e-mailben és Online konferencia szabályzatunkban olvashat. 

Jelentkezzen Konferenciánkra! Vezetéknév

Keresztnév

Cégnév

Adószám

Email

Telefon

Feliratkozom a hírlevélre

igennem

Szabályzat

Elolvastam és elfogadom az Online konferencia részvételi szabályzatát.

Source

Medium

Campaign

Adatkezelési hozzájárulás

Hozzájárulok, hogy a(z) Goodwill Consulting Kft. CRM rendszerében kezelje az adataimat és elfogadom az adatkezelési nyilatkozatot.

var utms = ["utm_source", "utm_medium", "utm_campaign"]; var fields = ["Source2", "Medium2", "Campaign2"]; var input = document.querySelectorAll('input[name^="Project"]')[0].name; var formId = input.substring(8, input.search("]")); var urlparams = decodeURIComponent(window.location.search); var params = new URLSearchParams(urlparams); for (var i = 0; i < utms.length; i++) { var param = (params.get(utms[i])) ? params.get(utms[i]) : null; var node = document.getElementById("Project_" + fields[i] + "_" + formId); if (param) { node.value = params.get(utms[i]); } node.previousSibling.parentElement.style.setProperty("display", "none", "important"); }

The post Évzáró online előadás appeared first on Goodwill Consulting.

Event Video 
Photos

jQuery(document).ready(function($){$("#isloaderfor-hsyxkt").fadeOut(300, function () { $(".pagwrap-hsyxkt").fadeIn(300);});}); Download Remarks

IPI together with the Panzi Foundation cohosted a Global Leaders Series Event on November 13th featuring Dr. Denis Mukwege, Member of The Elders, Nobel Peace Prize Laureate, global campaigner on conflict-related sexual violence, gynecologist, and Founder and President of the Panzi Hospital and Foundation in the Democratic Republic of Congo. The event was chaired by IPI Vice President and COO, Dr. Adam Lupel.

Dr. Denis Mukwege is an outspoken advocate for the rights of survivors of sexual violence. He was born in the Democratic Republic of Congo and studied medicine in France. He holds a PhD in medical sciences from the Université Libre de Bruxelles where he is a professor. For more than 20 years, Dr. Mukwege has been treating survivors of sexual violence and women with severe gynecological problems at the Panzi Hospital, which he founded in 1999.

In 2018 Dr. Mukwege received the Nobel Peace Prize for his “efforts to end the use of sexual violence as a weapon of war and armed conflict,” together with the Yazidi activist Nadia Murad. His efforts to draw attention to the protection of women and advocate for those responsible for sexual violence to be brought justice make Dr. Mukwege one of the world’s most respected activists on human rights and gender equality.

Dr. Mukwege joined The Elders in 2024 and has recently expanded his work on transitional justice as one of the ways to end the culture of impunity and prevent the recurrence of violence. He is also currently working on promoting transparent and responsible sourcing of minerals to end human rights violations and the illegal exploitation and trade of strategic minerals. This area of work is becoming even more urgent with the green transition that will scale up the demand of these minerals globally.

The post Global Leaders Series Featuring Nobel Peace Prize Laureate Dr. Denis Mukwege appeared first on International Peace Institute.

Indiában a hindu és a muszlim közösségek közötti vallási feszültség tovább mélyül

 

Indiában a vallási csoportok közötti erőszak jellemzően a hindu és az iszlám vallások hívőit érinti, valamint a lázadások, összetűzések is gyakoriak a régióban. Ez a konfliktus történelmi háttérrel rendelkezik és hatással voltak rá a különböző szociális, politikai és gazdasági faktorok. Az együttélés kihívásaival nap mint nap szembe kell nézniük a térség lakóinak.

Szeptemberben az indiai Rajasthan városában a vallási feszültség erőszakba torkollott, amikor egy mecset tetejéről kövekkel támadták meg a hinduizmus követőit, számos sérülést okozva. A szemtanúk szerint mindez a rendőrség jelenlétével zajlott. Válaszként a muszlim tulajdonban lévő üzleteket rongálták meg kövekkel, buldózerekkel.

A muszlimok ellen elkövetett támadások gyakran videón is rögzítve vannak, mint az az X-re feltöltött felvétel, amiben egy idős muszlim férfit ért támadás, aki a gyanú szerint marhahúst birtokolt. A közösségi médián megosztott videó azonnal elterjedt, a szemtanúk szerint a később letartóztatott vádlott brutálisan bántalmazta a 70 éves férfit, verbálisan, valamint fizikálisan is, sőt nemi erőszakkal is megfenyegette.

A hónap végén Gangdhar Kulkarni, Sri Rama Sene elnöke úgy döntöt, hogy az elkövetkezendő hindu ünnepek, fesztiválok helyszínére a szervezetük fegyveres védelmet biztosít a biztonság megőrzése céljából. Ezt megelőzően egy mangalurui konferenciát követően azt nyilatkozta, hogy egy muszlim közösség megzavarta a Ganapathi Visarjan felvonulást, köveket és bombákat felhasználva a támadásban. Úgy véli, hogy a régióban az alkalmatlan politikusoknak köszönhetően nincs megfelelő védelme a hindu társadalomnak a fesztiválok félelem nélküli megünnepléséhez, ezért ragadnak fegyvert az elkövetkezendő ünnepségekhez a térségben.

India egyik legnagyobb fesztiválja a Diwali, kifejezetten a hinduizmus követői körében népszerű ünnep, amely október 31-én kezdődött. A fény győzelmét jelképezi a sötétség felett, a több napon át tartó ünneplés, amelynek keretében tűzijátékokon, lakomákon és szertartásokon vesznek részt az emberek. Régiónként különbözhetnek a szokások, illetve a mai világunkban is gyakran modernizálják az ünnepségeket. Ebben az évben több észak-indiai államban, köztük a fővárosban, Új-Delhiben is részleges vagy teljes tűzijátéktilalmat vezettek be a Diwali fesztivál ünnepe alatt a környezetszennyezés megelőzése céljából, ezen kívül néhány helyen már zajmentes, zöld alternatívákat is használnak a hagyományos tűzijáték helyett a fenntarthatóság jegyében.

A Diwali fesztivál első napján öten megsérültek egy október 31-i támadásban Karnatakában, amelynek célpontja egy muszlim vezetőnek háza volt. A beszámolók szerint kövekkel támadták Mohammad Rafi házát, aki a sérültek között van, őt kórházba szállították. Eddig 32 embert tartóztattak le az üggyel kapcsolatban.

A konfliktus komplexitása végett nem egyszerű a békéért való küzdelem. A közösségek közötti tárgyalások, megbeszélések hozzájárulhatnak egymás megismeréséhez és a vallási közösségek megértéséhez, ezáltal a feszültségek csökkentéséhez. Helyi szervezetek is gyakran dolgoznak béketeremtés céljából, azonban az indiai hindu-muszlim konfliktus megoldása összehangolt erőfeszítést igényel politikai és társadalmi részről is.

Írta: Vida Vivien

 

Megvan Khamenei ajatollah utódja?

Ali Khamenei ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vallási vezetője immár 85 esztendős, és egyre sürgetőbb, hogy megnyugtatóan rendezze az utódlás kérdését. Egyrészt az Izraellel való kiéleződő konfliktus miatt fontos, hogy zökkenőmentesen történjen meg a hatalom öröklődése, ha valami történne Khameneivel, aminek az életkora, az egyes források szerint egyre romló egészségügyi állapota, valamint az esetleges merényletkísérletek miatt nagyobb az esélye, mint valaha. Másrészt Irán belpolitikai helyzete is bizonytalanabb, mint az elmúlt években bármikor. Májusban egy helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raisi elnök, aki egészen addig a Khamenei legvalószínűbb utódjának tűnt, a nyugati szankciók miatt folytatódik a gazdasági válság elmélyülése, illetve egy regionális háború rémképe is felsejlik, ami csak tovább növeli az iráni társadalom elégedetlenségét.

Khamenei vezetői képességei egy ilyen környezetben lassan, de biztosan megkérdőjeleződnek, ő maga pedig egyre több bizalmi emberét veszíti el. Egyik részüket Izrael likvidálta (például Hassan Nasrallhot, a Hezbollah főtitkárát), másik részükben pedig ő maga veszítette el a bizalmát, árulástól tartva. A lehetséges utódok közül többen már korábban életüket veszítették, így kézenfekvő választásnak tűnik Khamenei számára, hogy saját fiát, Mojtabát tegye meg utódjául, akiben feltétel nélkül megbízhat.

Mojtaba Khameni 55 esztendős, eddigi pályafutásának jelentős részét homály fedi. Annyi biztosan kijelenthető, hogy egy keményvonalas politikusról van szó, aki a 2009-es elnökválasztások utáni tüntetések szétverésével szerzett magának először komolyabb nemzetközi hírnevet. Nagyobb felhajtás nélkül, 2022-ben kapta meg az ajatollah címet, ami az alkotmányos előfeltétele annak, hogy legfőbb vallási vezetővé válhasson a jövőben. Mojtaba idén szeptemberben jelentette be, hogy felhagy szemináriumi óráival, ami egy ajatollah esetében csupán két dolgot jelenthet: egészségügyi helyzete miatt képtelen eleget tenni vallási kötelezettségeinek, vagy fontos politikai szerep vár rá. Az 55 esztendős Mojtaba esetében utóbbi valószínűsíthető.

De jure az utódlási folyamat független Ali Khamenitől, hiszen ez két önálló testület, a Szakértők Gyűlése és az Őrök Tanácsa hatáskörébe tartozik. A valóságban azonban mégis csak a regnáló vezető az, aki kimondhatja az utolsó szót ebben a kérdésben, még ha a nagyobb nyilvánosság előtt nem is folyhat bele látványosan a folyamatba. Most az a legfontosabb feladata Mojtabának, hogy kiépítsen egy támogatói bázist mind az IRGC főtisztjei, mind a vallási vezetők körében. A jelenlegi helyzetben semmit sem lehet biztosan kijelenti, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a legfőbb vallási vezetői cím dinasztikusan öröklődik tovább Mojtaba Khameneire.

Írta: Veres Máté

Iszlám Állam elleni fellépés az elmúlt 2 hónapban

Az amerikai hadsereg négy Iszlám Állam vezető likvidálásáról adott hírt szeptemberben egy augusztus 29-i nyugat iraki akcióról, amiben az iraki hadsereggel közös együttműködve végeztek Ahmad Hamid Huszain Abdal-Dzsalíl al-Itavi-al, aki az iraki műveletekért felelős vezető volt. Az akcióra két hónapos előkészület után került sor és Ahmad Hamid Huszain Abdal-Dzsalíl al-Itavi mellett a nyugat iraki térségben tevékenykedő műszaki fejlesztésért felelős vezetőt és két műveleti parancsnokkal tudtak végezni. A négy vezető mellett 10 terroristával tudtak még végezni. Mind az iraki vezetés és mind az Egyesült Államoknak az a célja, hogy felszámolja teljesen a terrorszervezet tevékenységét, ezzel megakadályozva a szunniták közötti toborzásuk folytatását, valamint az utóbbi időkben rendőrök és katonák ellen irányuló támadásokat.

Október folyamán Irak észak-keleti részén a Hamrin-hegységben lezajlott akció keretében végeztek az Iszlám Állam iraki kormányzójával és másik nyolc a terrorszervezet vezetői gárdájába tartozó 8 személlyel jelentette be Irak miniszterelnöke Mohammed asz-Szudáni. Az akcióban két amerikai katonai is sérüléseket szenvedett. Az Iszlám Állam helyi szervezetét Dzsazím al-Maszruai Abu Abdel Kadír vezette. Az akció keretében a szélsőséges szervezet vezetőjének likvidálása mellett nagy mennyiségű fegyvert a fegyverekhez tartozó lőszereket és egyéb felszereléseket, valamint improvizált robbanószerkezetek gyártáshoz szükséges alkatrészek lefoglalására is sor került az iraki hadsereg különleges alakulatának tájékoztatása szerint. Az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (Centcom) adatai alapján az Iszlám Állam visszaszorításának ellenére még mind a mai napig több mint 2000  dzsihadista harcos van jelen a térségben az Iszlám Állam zászlója alatt.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának erői október 28-án kora este csapássorozatot hajtottak végre több ismert Iszlám Állam tábor ellen Szíriában, amelynek eredményeként becslések alapján 35 terroristával végezhettek. A csapások a szíriai sivatagban található több Iszlám Állam támaszpontot érintettek, és ezzel együtt több magas rangú személyt is érintett a támadás. A Centcom és az Iraki hadsereg fő célja, hogy az Iszlám Állam támadási és műveleti képességeit rombolja mind a térség biztonsága és mind a globális biztonság érdekében. Lehetnek ezek légicsapások vagy az helyi különleges erőkkel végrehajtott közös műveletek a jövőre tekintve egy fokozatos és hatékony fellépésnek lehetünk majd szemtanúi a szeptemberi és októberi akciók és események alapján.

Írta: Csesznegi Márk

 

Zelenszkij és Ferenc pápa találkozója: vallási és biztonságpolitikai dimenziók

2024. október 11-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ferenc pápa a Vatikánban találkozott, amely immár negyedik hivatalos találkozójuk volt az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta. A megbeszélések fókuszában a háború okozta emberi szenvedés enyhítése, az ukrajnai humanitárius válság kezelése, valamint a béke tartós megteremtése állt. Ferenc pápa ismételten kiállt Ukrajna szuverenitása mellett, rámutatva arra, hogy minden nemzetnek joga van a békéhez és biztonsághoz, továbbá, hogy területi integritásukat tiszteletben kell tartani. A találkozót követően a pápa az X közösségi oldalon (korábban Twitter) is kihangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni a béke érdekében​.

A két vezető közötti ajándékcsere szimbolikus üzenetet hordozott. Ferenc pápa egy bronz domborművet ajándékozott Zelenszkijnek, amely egy békét jelképező madarat ábrázol, a „La Pace E’ Un Fiore Fragile” (A béke törékeny virág) felirattal, míg Zelenszkij egy festménnyel kedveskedett a pápának, amely a „Bucsai mészárlás” címet viselte, és a háború borzalmait ábrázolta egy fiatal ukrán lány szemszögéből​. Az ajándékok az elhúzódó konfliktus szimbolikus emlékeztetőivé váltak, erősítve mindkét vezető béke iránti elkötelezettségét és a civil áldozatokra való figyelemfelhívást.

A találkozón a Vatikán részéről Pietro Parolin bíboros, államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár is jelen voltak. A beszélgetés során külön figyelmet kapott az Ukrajnában élő vallási közösségek helyzete, amely az egyház és a Vatikán diplomáciai aktivitásának egyik fontos eleme. Ferenc pápa eddig számos alkalommal kért imát Ukrajna békéjéért, és az egyház segélyszállítmányokkal, orvosi eszközökkel és egyéb támogatással igyekszik enyhíteni a humanitárius válságot​.

Ferenc pápa a vallás béketeremtő szerepére is rámutatott, hangsúlyozva, hogy a hitközösségeknek az emberi szenvedés enyhítésében betöltött szerepe különösen fontos a háborús helyzetekben. A megbeszélés végül újra rávilágított arra, hogy a vallási vezetők és politikai döntéshozók együttműködése alapvető fontosságú lehet a globális stabilitás és biztonság előmozdításában, különösen a jelenlegi konfliktus idején.

Írta: Merényi Vivien

A Vallás és biztonság hírfigyelő – 2024. szeptember-október bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

President Metsola opened the 13-14 November plenary session in Brussels with a minute of silence for the victims of the flood tragedy in Spain.

Source : © European Union, 2024 - EP

President Metsola opened the 13-14 November plenary session in Brussels with a minute of silence for the victims of the flood tragedy in Spain.

Source : © European Union, 2024 - EP

Next AFET committee meeting will be held on Monday 18 November 2024 (16.30-19.00), meeting room József Antall (4Q2), Brussels

AFET-SEDE-DROI calendar of meetings 2024
AFET-SEDE-DROI calendar of meetings 2025
Meeting documents
Webstreaming
Commissioners-designate hearings
Source : © European Union, 2024 - EP

Next AFET committee meeting will be held on Monday 18 November 2024 (16.30-19.00), meeting room József Antall (4Q2), Brussels

AFET-SEDE-DROI calendar of meetings 2024
AFET-SEDE-DROI calendar of meetings 2025
Meeting documents
Webstreaming
Commissioners-designate hearings
Source : © European Union, 2024 - EP

Le président élu des États-Unis a annoncé qu'il avait nommé l'homme le plus riche du monde à la tête d'un nouveau département avec le républicain Vivek Ramaswamy.

Wednesday, 13 November

Source : © European Union, 2024 - EP

Wednesday, 13 November

Source : © European Union, 2024 - EP

A Száhel-övezet Afrikában található, Szenegáltól Eritreáig terjed, északon a Szahara, délen pedig az afrikai trópusok között fekvő területet fogja össze. Politikailag vitatott, hogy mely afrikai országok tartoznak ebbe a térségbe. A legelfogadottabb álláspont szerint a következő országok részei a Száhel-övezetnek: Burkina Faso, Kamerun, Csád, Gambia, Mauritánia, Mali, Niger, Nigéria és Szenegál. A Száhel-övezetet nevezik a világ egyik, ha nem a legszegényebb régiójának. Mindez a gyarmatosításnak, a természeti erőforrások kizsákmányolásának, a nemzetek közötti harcoknak és a nagyhatalmi politikának köszönhető. Ezek ellenére mégis csak másodlagos helyet foglalnak el a száheli konfliktusok és geopolitikai nehézségek a globális hírekben. A Száhel-övezet régóta súlyos, összetett biztonsági és humanitárius válságokkal küzd. A közelmúlt eseményei pedig ezt a tényt csak tovább erősítették, ugyanis az elmúlt több mint egy évben számos katonai puccs, valamint dzsihadista lázadás történt a Száhel-övezet országaiban.

 

Hosszú idők óta nehezítik meg az életet a Száhel-övezetben az időnként kitörő vagy felerősödő konfliktusok. Az országok 1960-as évekbeli függetlenségük elnyerése óta a térség minden szinte területén erőszakos szélsőségesség uralkodik, a gyenge és törvénytelen kormányzás képtelen kezelni az állapotokat, a gazdasági hanyatlás, valamint az éghajlatváltozás pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetet.

Az erőszak, a konfliktusok, a bűnözés és a terrorcselekmények száma az elmúlt 10 évben jelentős mértékben megnőtt és napjainkban ezek jelentős kihívások elé állítják a régió országait és a nemzetközi közösséget is. Az utóbbi időszakban a 2023 július közepén sikeresen elkövetett nigeri katonai puccs erősítette fel az amúgy is meglévő krízishelyzetet. Az ilyesfajta puccsok egyáltalán nem ritkák a Száhel-övezetben, 2021-ben Maliban, Szudánban és Guineában, 2022-ben Burkina Faso-ban sikeres katonai hatalomátvétellel buktatták meg az éppen regnáló kormányokat. Azzal az indokkal hivatkoztak az elkövetett puccsokra a fegyveres erők, hogy szükségesek voltak az iszlamistáktól való félelem miatt.

Egyértelműen megállapítható, hogy a térség egyik országa sem stabil politikailag, valamint élelmezési, ivóvízellátási, iskoláztatási és időjárási nehézségek is komolyan sújtják a Száhel-övezetet. A jelenlegi kilátásokat tekintve egyáltalán nem valószínű, hogy a közeljövőben a régiónak sikerül szembenéznie a hosszú évtizedek óta jelenlévő problémákkal.

Az egyre súlyosbodó konfliktusok és a rendkívül nagymértékű szegénység miatt a politikai, gazdasági és biztonsági helyzet csak tovább romlik a 2024-es évben is. Ez magával hozza a migrációs helyzet nagyobbodását és romlását is, hiszen az elmúlt években körülbelül egymillió ember kényszerült elhagyni a hazáját és más országba menekülni a konfliktusok eszkalálódása elől. Rengeteg embernek Európa a célállomás, így a nemzetközi politikai életet is nagyban befolyásolják a Száhel-övezetben történtek és egyre inkább leterhelik az Európai Uniót.

Szakértők véleménye szerint az erőszakos szélsőségesség elterjedése a tartósan gyenge kormányzásoknak a következménye. Ezekre a kormányokra a korrupció, demokratikus visszaesés, legitimációs hiányosságok és az emberi jogok nagymértékű megsértése jellemző.

 

2024-ben a Száhel-övezetben történt a terrorizmus okozta halálesetek majdnem fele világszerte.  Az iszlamista szélsőséges csoportok támadásainak veszélye egyre növekszik és egyre több ilyen offenzíva történik ebben a térségben. Az elmúlt két évben elkövetett számos puccs ahhoz vezetett, hogy a nemzetközi közösség sorra vonja ki csapatait a régióból. Ez pedig mára azt eredményezte, hogy meglehetősen elterjedtek az iszlamista militáns támadások.

 

Politikai szempontból igen jelentősnek mondható Csádban a 2024-es év, ugyanis több mint 30 év óta most először tartanak választásokat. Az ország 1960-as függetlenné válása óta puccsok, önkényuralmi kormányok és lázadók támadásainak helyszíne. Egy ilyen térségben szinte lehetetlen választásokat lebonyolítani a biztonsági és politikai helyzet miatt. Csádban 2022 második félévére tervezték a választásokat, de azt el kellett halasztani. A Száhel-övezet országai nagy erőkkel küzdenek az afrikai Boko Haram terrorszervezet ellen, akik több mint 10 éve indítottak lázadásokat a Száhel-övezet országai ellen és céljuk az iszlám törvények bevezetése. Csádban a Csád-tó térségében folytat erőszakos hadműveleteket a szélsőséges csoport. A terrorszervezet elleni küzdelem miatt tartották fontosnak a választások megtartását és sikeres lebonyolítását, ugyanis azt remélték, hogy jelentős következményekkel jár majd a választás Csádban és a többi Száhel-övezeti országban is.

A Száhel-övezetben Csád az egyetlen ország a puccsot elszenvedett államok közül, amely választásokkal próbál visszatérni az alkotmányos rendhez. 2024. május 6-án tartottak egy elnökválasztást, amelynek előzményei egészen 2021 áprilisáig nyúlnak vissza, amikor Mahamat Idriss Deby magához ragadta a hatalmat miután apját, Csád akkori elnökét megölték. Ekkor Deby magát önkényesen ideiglenes vezetőnek nyilvánította és kormánya erőszakkal elfojtotta a polgári kormányzáshoz való visszatérési törekvéseket, majd mindez 2022 októberében egy véres leszámolásban csúcsosodott ki. Több ezren tiltakoztak az átmeneti időszak meghosszabbítása ellen, de nem értek el áttörő sikereket.

A 2024. májusi választások eredményeinek értelmében a Nemzeti Választási Ügynökség Débyt nevezte meg az ideiglenes elnöknek. Jóval megelőzte politikai ellenfelét, ugyanis a szavazatok több mint 61%-át szerezte meg, míg a második helyen álló Succes Masra alig kevesebb mint 19%-ot kapott.

Masra, aki 2024. január és május között az átmeneti kormány miniszterelnöke volt, fellebbezést nyújtott be a választás eredményei miatt, a győzelmét követelte és Debyt választási csalással vádolta meg. Ennek következtében már az eredmények kihirdetése előtt kijelentette, hogy ő nyertek meg a választásokat és magát az ország elnökének nevezte.

A különböző nemzetközi szervezetek szerint a választás nem volt sem hiteles, sem tisztességes, így azt szabadnak és demokratikusnak sem lehet nyilvánítani. Ezt a megállapítást az támasztja alá, hogy a május 6-i választást számos erőszakos cselekmény előzte meg. A fővárosban lövöldözésekre került sor, amelyek következtében több civil is életét vesztette. A választás napján is lövöldözés tört ki a biztonsági erők és a civilek között, ahol legalább tíz ember meghalt.

Ezek az események kérdőjelezték meg a választás hitelességét és vezettek oda, hogy 2024. augusztus 21-én a Nemzeti Választási Ügynökség újabb választásokat írt ki, amelyet várhatóan 2024. december 29-én fognak megtartani és végleges eredmények 2025. február 3-án lesznek.

Szakértők szerint a választások sokkal inkább a jelenlegi vezetés fennmaradását szolgálják és a valódi politikai változás esélye csekély. Az, hogy Csád milyen irányba halad majd a továbbiakban nagyban függ a választások utáni politikai stabilitástól és a hatalom békés átadásának esélyétől.

 

A nyugat-afrikai fekvésű Mali Köztársaság jelenlegi válsága is több évtizedes politikai és etnikai feszültségekben gyökerezik. A mai napig tartó zavargások a 2012-es puccsal kezdődtek, amelyet katonák hajottak végre. Az ország északi területein 2012 óta aktívak a szeparatista és iszlamista, mint például az al-Kaidával és az Iszlám Állammal kapcsolatban álló csoportok. Folyamatosak az általuk végrehajtott támadások, amelyeket sem az ENSZ, sem a francia békefenntartó erők nem tudnak megfékezni. Ez vezetett oda, hogy 2023 végén az ENSZ MINUSMA misszió kivonult Mali területéről, amely következtében jelentősen megnőtt az ország területén a biztonsági kockázat, a helyi lakosság védelme megnehezült, valamint az erőszakos cselekmények felerősödtek és számuk megnőtt.

A mali válságot tovább mélyíti az etnikai konfliktusok fokozódása is, hiszen a különböző etnikai milíciák gyakran megtorló támadásokat hajtanak végre és ezeket a központi kormányzat képtelen kezelni, visszafolytani vagy megelőzni.

Erős az orosz Wagner-csoport jelenléte és ez a biztonsági helyzet kezelésének tekintetében meglehetősen ellentmondásos, valamint sok feszültséget okoz az országban. Rendszeresen részt vesznek terrorellenes műveletekben, ezekkel a civil lakosságot támadják, amelyekkel jelentősen megsértik az emberi jogokat és ennek eredményeképp az állampolgárok elidegenednek a központi kormánytól.

2024-ben sem csökkentek az erőszakos cselekmények, az iszlamista csoportok több támadást hajtottak végre országszerte. Közel 100 civil vesztette életét, több gyermeket megöltek, számos civil lakost elraboltak, több száz házat felgyújtottak, valamint ezreket kényszerítettek menekülésre. Ezek egyértelműen nemzetközi jogot sértenek és háborús bűncselekményeknek számítanak, de ez sem rettenti vissza az Al-Kaida terrorszervezet fegyveres csoportjait. A 2021 májusában puccsal hatalomra került átmeneti katonai hatóságok nem tudnak érdemben fellépni a támadók ellen, így azok következmények nélkül tudják támadni a civil lakosságot.

Az utóbbi évek során a politikai stabilitás és a kormányzat legitimitásának kérdése meglehetősen kritikus tényezők Maliban. Az ország súlyos humanitárius válságba került az elmúlt évek eseményeinek következtében. Ezek következményeként rengeteg ember döntött a migárció, mint egyetlen lehetőség mellett és illegális útvonalakon keresztül indultak Észak-Afrika, valamint Európa felé.

A helyzet továbbra is rendkívül instabil és a válság megoldásához szükséges lehet mind a nemzetközi közösség, mind a helyi hatóságok részéről egy új stratégiai megközelítésre, amely figyelembe veszi az etnikai, vallási és politikai megosztottságokat.

Mali helyzete hasonló a Száhel-övezet többi országához és a súlyosbodó állami instabilitás, etnikai és vallási konfliktusok, valamint a terrorfenyegetettség csökkenti annak az esélyét, hogy bármiféle változás tudjon bekövetkezni a közeljövőben.

 

A Száhel-övezet minden országában hasonló a helyzet, mindenhol konfliktusok, terrorcselekmények, puccsok uralják a mindennapi életet. Nincs ez másképp Nigerben sem, ami a Száhel-övezet egyik leginstabilabb államává vált az elmúlt időszakban. Ez a 2023 júliusában végrehajtott katonai puccsnak köszönhető, amely Mohamed Bazoum elnök hatalmát döntötte meg. Csakúgy, mint Maliban, a francia katonai jelenlét itt is megvolt, azonban a puccs után a francia jelenlét csökkentését célozta meg a hatalmat átvett katonai junta. A katonai együttműködés megszüntetése sikerrel járt, ugyanis 2023 október végére Franciaország kivonta csapatait Nigerből. Az Egyesült Államok továbbra is jelen van az országban, hozzávetőlegesen ezer katona állomásozik országszerte Nigerben.

Az orosz Wagner-csoportnak pedig egyre erősebb a jelenléte és egyre nő a hatása, amelynek következtében sikeresen destabilizálja a térséget, valamint visszaszorítja a nemzetközi közösség szerepvállalását. Jelentős és egyre növekvő kihívást jelent az iszlamista csoportok jelenléte is. A katonai puccs óta több támadást is végrehajtottak különböző szélsőséges csoportok és folyamatos fenyegetést jelentenek a civil lakosság számára.

Az elmúlt hónapok eseményeit összevetve, egyértelműen megállapítható, hogy Nigerben folyamatosan súlyosbodik a helyzet, egyre nő az instabilitás és a humanitárius helyzet is meglehetősen rossz. Ezidáig több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát az erőszakos cselekmények miatt, akik a növekvő biztonsági kockázatok elől menekülnek. A jelenleg hatalmon lévő katonai junta különböző biztonságpolitikai intézkedésekkel igyekszik javítani a helyzeten, de ezek mindössze rövidtávú megoldásokként szolgálnak, hosszútávon csak tovább növelik a térség instabilitását.

Jól mutatja Niger helyzete a Száhel-övezet jelenlegi kihívásait, amely a rendkívüli politikai instabilitásban, egyre súlyosbodó humanitárius válságban, valamint a növekvő iszlamista fenyegetésben csúcsosodik ki.

 

Nigerhez hasonlóan Burkina Fasót is a katonai junták irányítják, amely jelentősen meghatározza biztonságpolitikáját. 2022-ben hajtottak végre katonai puccsot és a hatalomra került központi kormányzat az ország közel felét tartja uralma alatt, másik felét pedig fegyveres csoportok ellenőrzik és egyre több várost vesznek blokád alá. Jelenleg körülbelül 40 település, közel 2 millió lakossal áll blokád alatt, ami azt jelenti, hogy az emberek és az áruk ki-és befelé történő mozgása nem lehetséges. A hatalom átvétele után a katonai junta a biztonság helyreállítását ígérte, ezt azonban nem sikerült véghez vinni a fegyveres csoportok egyre növekvő ereje miatt. Az ország északi és keleti területein zajló erőszakos konfliktusban különféle fegyveres csoportok, köztük az ISIS és a Jama’at Nasr al-Islam wal Muslimin (JNIM) alkalmaznak kormányellenes hadjáratokat és blokádokat.

Mindez jelentősen korlátozza a létfontosságú erőforrásokhoz való hozzáférést, valamint ellehetetleníti az élelmiszerellátást. Az elmúlt évek során közel 3 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, valamint a lakosság majdnem fele él szegénységben és kűzd az alultápláltsággal. A blokádok tovább nehezítik a helyzetet, ugyanis ezek sok esetben a vízforrások megmérgezésével járnak, ami tovább növeli a lakosság szenvedését és kiszolgáltatottságát. Burkina Fasóban, Maliban és Nigerben is a lakosság nagyrésze belső menekült, országon belül vándorolnak el. Jelenleg a világ egyik leggyorsabban növekvő menekültválságával kell az országnak megküzdenie, valamint az elmúlt 1 évben az éhínség, alultápláltság és a kiszolgáltatottság szintje is rekordot döntött.

A civil lakosság folyamatos fenyegetettségben él és gyakran esnek a fegyveres csoportok támadásainak áldozatul. Mindezek mellett a kilímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségek is csak tovább rontják az amúgy is válságos helyzetet Burkina Fasóban.

Burkina Faso esetében is jellemző, hogy a militánsok és lázadók egyre növekvő erőszakára a katonai erők szintén növekvő erőszakkal reagálnak. A rezsim felkelés elleni militarizált hozzáállása az eszkalációs dinamikát táplálja. Az elmúlt hónapok során a Száhel-övezetben egyre növekvő szerepvállalást tanúsított Oroszország és itt is megjelent már a Wagner-csoport.

Burkina Fasóban is súlyos humanitárius válság zajlik napjainkban, amely az egyre fokozódó erőszak, politikai isntabilitás és nagymértékű migráció következménye. A katonai puccs óta eltelt idő alatt a nem állami fegyveres csoportok által elkövetett gyilkosságok száma megháromszorozódott. Ez az adat jól mutatja, hogy a humanitárius helyzet rohamos mértékben romlik, az erőszakos cselekmények száma pedig egyre csak nő. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a humanitárius segítségnyújtás komoly kihívásokba ütközik, ugyanis a segélycsomagok és pénzösszegek csak kis része jut el az országba, így a segítségre szoruló 9 millió embernek csak a 38%-át tudják támogatni a rendelkezésre álló összegekkel. Mindennek ellenére több száz humanitárius szervezet igyekszik segítséget nyújtani Burkina Fasónak több-kevesebb sikerrel.

 

A jelenlegi helyzet Szudánban is egyre súlyosabb humanitárius válsághoz vezet a 2023 áprilisában kirobbant harcok nyomán, amelyek a Szudáni Fegyveres Erők (SAF) és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) között zajlanak. A harcok elsősorban az ország központi és nyugati régióit érintik, így például Dárfúrt és a fővárost, Kartúmot. Ezek hatására közel 11 millió ember vált menekültté és kényszerült elhagyni lakóhelyét. A szudáni lakosság nagyrésze országon belül menekül, de magas a régión kívülre menekültek száma is. Több mint kétmillió ember menekült az országon kívülre, Egyiptomba, Csádba és Etiópiába. Ezekben az államokban a nagyszámú migráció jelentős terhet ró a humanitárius rendszerekre. Csakúgy, mint Burkina Faso, Szudán is a legnagyobb alultápláltsággal küzdő országok közé tartozik az elmúlt másfél év eseményei alapján. A szudáni lakosság milliói kerültek szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetbe a konfliktus kitörése óta és súlyosan korlátozott számukra az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a konfliktusban álló felek, a kormány és a fegyveres csoportok akadályozzák a segélyszállítmányok célba jutását. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek folyamatosan felszólítják a feleket arra, hogy az érintett közösségek számára engedélyezzék a biztonságos és akadálytalan hozzáférést a sürgősségi élelmiszer- és egészségügyi ellátáshoz, azonban számos területen a segélyek eljuttatása továbbra is komoly kihívásokba ütközik.

A nemzetközi közösség arra figyelmeztet, hogy azonnali intézkedéseket kell tenni, máskülönben a válság tovább fog súlyosbodni és hosszútávú destabilizációt okozhat az egész Száhel-övezetben. A diplomáciai kísérletek az erőfeszítések ellenére nem bizonyulnak sikeresnek, ugyanis a Szudánban harcban álló felek egyáltalán nem nyitottak a béketárgyalásokra vagy fegyverszünet tartására.

A jelenlegi helyzetből arra lehet következtetni, hogy Szudánban a 2025-ös évben az élelmezési helyzet várhatóan tovább fog romlani a folyamatos konfliktusoka, az élelmiszerellátás bizonytalansága, az egészségügyi és higiéniai szolgáltatások romlása, a hozzáférések korlátozása és a járványok kitörése miatt.

A Menekülés, éhezés, harcok: a Száhel-övezet helyzete az összeomlás szélén bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Quelle : © Europäische Union, 2024 - EP