Az otthonukat háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés miatt elhagyni kényszerülők száma az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) létezése óta sosem volt még olyan nagy, mint most, ráadásul gyorsan növekszik - közölte a szervezet az MTI-vel.
Mint írták, veszedelmes új korszak kezdődhet, mert legfrissebb jelentésük szerint világszerte mintegy 60 millió ember kénytelen az otthonától elszakítva élni.
Az UNHCR Global Trends 2014 című legújabb éves jelentése azt mutatja, hogy tavaly meredeken nőtt az otthonukat elhagyni kényszerülők száma: 2014 végére elérte az 59,5 milliót, szemben az egy évvel korábbi 51,2 millióval, illetve az egy évtizeddel ezelőtti 37,5 millióval. Soha korábban nem nőtt olyan mértékben a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt, mint 2014-ben.
A növekedés legfőbb oka az elmúlt években a 2011-ben kirobbant szíriai háború volt, Szíriából származik a legtöbb menekült. Tavaly naponta átlagosan 45 ezer ember lett menekült, menedékkérő vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország más részén biztonságot kereső menekült. Ha a világ menekültjei egy országban élnének, az a Föld 24. legnagyobb lélekszámú országa lenne.
A közleményben idézték António Guterrest, az ENSZ menekültügyi főbiztosát, aki rettenetesnek nevezte, hogy míg az egyik oldalon egyre inkább büntetlenül maradnak azok, akik kirobbantják a konfliktusokat, a másikon a nemzetközi közösség képtelen arra, hogy együttműködjön a háborúk megállításáért és a béke megőrzéséért.
Mint az UNHCR jelentéséből kiderül, szinte nincs olyan régiója a világnak, ahol ne nőne a menekültek száma. Az elmúlt öt évben legalább 15 új konfliktus robbant ki vagy lángolt fel újra. Nyolc közülük Afrikában, három a Közel-Keleten, három Ázsiában, egy pedig Európában. E válságok közül csak néhány oldódott meg, a legtöbb ma is emberek tíz- és százezreit kényszeríti menekülésre.
A múlt évben mindössze 126 ezer 800 ember tudott visszatérni a hazájába, kevesebben, mint az elmúlt harmincegy évben bármikor.
Mindeközben az Afganisztánt, Szomáliát és sok más országot több évtizede sújtó instabilitás miatt emberek milliói évek óta a társadalom perifériájára szorulva tengődnek a hazájukban vagy másutt.
A világban dúló konfliktusok és az általuk okozott emberi szenvedés egyik friss és látványos következménye, hogy drámaian nő azon menekültek száma, akik biztonságot keresve, végső kétségbeesésükben, életveszélyes tengeri utakra vállalkoznak.
Az UNHCR jelentése alapján 2014-ben 13,9 millió ember vált újonnan menekültté – négyszer annyian, mint 2010-ben. A múlt év végére 19,5 millióra nőtt a menekültek száma a világban, míg az erőszak által saját hazájukon belül földönfutóvá tett embereké 38,2 millióra ugrott, és 1,8 millióan várták menedékkérőként, hogy kérelmükről döntsenek annak az országnak a hatóságai, ahova menekültek. A menekültek fele gyermek.
A menekültekről való gondoskodás terhei egyre inkább a szegényebb országokat sújtják. Az összes menekült egynegyede olyan országban él, amely az ENSZ legkevésbé fejlett országainak listáján szerepel.
Az ukrajnai konfliktus, a Földközi-tengeren át a kontinensre érkező 219 ezer ember, valamint a Törökországban élő rengeteg szíriai menekült Európában ráirányította a figyelmet arra, hogy mit kezdjenek a menekültekkel. Az Európai Unióban tavaly Németországban és Svédországban adták be a legtöbb menedékkérelmet. Európában az év végére elérte a 6,7 milliót azoknak a száma, akik az otthonukból elűzve itt kerestek biztonságot. A két legnagyobb menekültcsoport a Törökországban élő szíriaiaké és az Oroszországban élő ukrajnai állampolgároké volt.
A Magyarországra érkező menedékkérők száma 2014-ben több mint duplájára nőtt az előző évhez képest: az UNHCR adatai szerint tavaly 41 400 új menedékkérelmet adtak be, míg az előző évben 18 600-at. E növekedés következtében az ország tavaly a 9. legtöbb menedékkérőt fogadta be a világon. A legtöbben Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkeztek. A koszovóiak száma a 2013-as 6200-ról tavaly 21 ezer fölé ugrott, míg az Afganisztánból érkezők az előző évi 2300 menedékkérelem után tavaly 8500 kérelmet adtak be, a Szíriából jövők pedig 6700-at, szemben az előző évi 960-nal. Ez a három ország adta 2014-ben a magyarországi menedékkérők csaknem 90 százalékát.
Megjegyezték: a Magyarországon menedékkérelmet benyújtók döntő többsége rövid időn belül továbbutazik az EU más tagországaiba.
Egyedül a térség országainak együttműködésének a fokozásával és egy hatékony rendszer kidolgozásával lehetséges megfékezni a szürkegazdaságot, amelynek nagysága a nyugat-balkáni térségben eléri a 20–30 százalékot is. Nagyjából így lehetne megfogalmazni a térség pénzügyminisztereinek és bankkormányzóinak a montenegrói Bečićiben megrendezett találkozóján elhangzottak lényegét.
Annak ellenére, hogy jelenleg stabil a köztársasági költségvetés egyenlege, a gazdasági reformok mégis késnek, így a nyugdíjak és a fizetések visszaállításáról vagy részleges növelésére vonatkozó politikai kijelentések egyelőre alaptalanok – állapította meg a pénzügyi tanács a szerdai ülésén. Az ülés résztvevői arra is rámutattak, hogy a bérek és a nyugdíjak esetleges növelésével a költségvetési hiány is a régi szintre növekedne.
Három évvel ezelőtt Zenta kulturális és turisztikai palettáját új színnel gazdagította a Tiszavirág Fesztivál, s gyorsan belopta magát a város lakóinak a szívébe. A hangulatos népünnepélyt természetesen az idén is megrendezik. A szervezők ezúttal három nap önfeledt kikapcsolódást ígérnek mindazok számára, akik végigkísérik a programokat.
A szíriai felkelők csütörtökre virradóra elfoglalták az ország északi részén fekvő Aleppó egyik negyedét, amely korábban a kormányerők ellenőrzése alatt állt - közölték ellenzéki aktivisták.
A beszámolók szerint a kormányellenes fegyveres csoportok sikerrel előrenyomultak a jelentős részben kurdok lakta Káldije negyedben. A szíriai állami televízió azonban tagadta a lázadók harci sikereiről szóló tudósításokat.
A közel-keleti ország egyik legfontosabb gazdasági központjában, Aleppóban mindennaposak a fegyveres erők és a felkelők közötti harcok. A 2012 júliusa óta megosztott város nyugati részét a hadsereg, a keleti felét pedig a kormány megdöntéséért harcoló ellenzékiek ellenőrzik. A kormányerők rendszeresen bombázzák az észak-szíriai nagyváros felkelők uralta negyedeit, a légicsapásoknak ezrek estek áldozatául.
Ugyancsak csütörtökön az ENSZ palesztin menekültek megsegítésével foglalkozó szervezete (UNRWA) elítélte a Damaszkusz peremén található egyik palesztin menekülttábor két nappal ezelőtti bombázását. A légicsapásokban egy menekült vesztette életét, többen megsebesültek, köztük egy gyerek is, aki az UNRWA nyári programjában vett részt. A tábor területén tüzérségi lövedékek csapódtak be, majd állítólag hordóbombákat dobtak le egy légi járműről. Az egyik a szervezet iskolája mellett csapódott be, és lerombolt egy épületet.
Az UNRWA követeli, hogy a szíriai konfliktusban érintett összes fél tartsa tiszteletben az ENSZ létesítményeinek semlegességét és sérthetetlenségét - hangzik a Brüsszelben kiadott közlemény.
A Bassár el-Aszad elnökhöz hű hadsereg rendszeresen dob le a légierő helikoptereiről robbanóanyagokkal megtöltött tartályokat, amelyek válogatás nélküli pusztítást végeznek, nagyon gyakran civilek körében.
A 2011. március 15-én kitört, majd polgárháborúba torkollott elégedetlenségnek legalább 230 ezer halottja van, milliók menekültek külföldre vagy váltak belső menekültté. A szélsőséges szunnita Iszlám Állam jelentős területeket vont ellenőrzése alá Szíriában és Irakban.