France

Pour la Banque centrale européenne, la montée en puissance des exportations de Pékin vers l’UE en 2025 ne résulte pas d’un simple report lié aux taxes américaines. La BCE appelle à la vigilance face au risque déflationniste.

Február 18-án, hamvazószerdán – a nagyböjt kezdetének napján – XIV. Leó pápa az Aventinus-dombon álló Sant’Anselmo-templomban vezetett közös imádságot, amelyet bűnbánati körmenet követett a Santa Sabina-bazilikához. A menetben bíborosok, érsekek, püspökök, a bencés és domonkos közösségek tagjai, valamint hívők vettek részt. A bazilikában a Szentatya mutatta be az eucharisztikus ünneplést, a hamu megáldásának és a hamvazásnak a szertartásával. A Magyar Kurír és Tőzsér Endre SP fordítása nyomán a Szentatya beszédéből részleteket közlünk.

Közösségben megélt megtérés

Homíliája elején a pápa arra emlékeztetett, hogy minden liturgikus időszak kezdetén „új örömmel fedezzük fel annak kegyelmét, hogy Egyház, Isten igéjének hallgatására egybehívott közösség vagyunk”.

 Joel próféta szavait idézve hangsúlyozta

a megtérés személyes és közösségi dimenzióját: „Gyűjtsétek egybe népemet, szent közösséggé legyen!” (Jo 2,16).

A próféta felszólítása mindenkit érint – a leggyengébbeket éppúgy, mint a papokat, akiknek könyörögniük kell:

„Könyörülj, Uram, könyörülj népeden!” (Jo 2,17).

A nagyböjt ma is kiemelten közösségi időszak, amikor nem elszigetelten, hanem együtt indulunk a megtérés útján.

A bűn felismerése mint prófétai tanúságtétel

XIV. Leó rámutatott: az Egyház akkor hiteles, ha képes beismerni saját bűneit. A rossz nem csupán külső ellenségek műve, hanem „a szívünk érintett benne”.

A bűn személyes, ugyanakkor valós és virtuális közegeinkben, sőt gazdasági, kulturális, politikai és vallási „bűnstruktúrákban” is testet ölt.

Az élő Istenhez fordulás a szabadság vállalását jelenti, egyfajta exodust, amelyben nem maradunk „bénultak, merevek”, hanem elindulunk a változás útján.

A pápa felteszi a kérdést: „Milyen ritkán látunk olyan felnőtteket, akik szembenéznek önmagukkal és megtérnek?”

A megtérés ezért alternatívát kínál egy tehetetlennek tűnő, „lángoló világban”.

A fiatalok érzékenysége és a missziós távlat

A Szentatya kiemelte, hogy sok fiatal – még szekularizált környezetben is – különös erővel érzi hamvazószerda hívását. Ők világosan látják, hogy lehet igazabban élni, és felelősség terhel bennünket mindazért, ami az Egyházban és a világban nincs rendben.

Szent Pál szavait idézve sürget: „Nézzétek, most van itt az alkalmas idő! Most van itt az üdvösség napja!” (2Kor 6,2).

A nagyböjt misszionáriusi jelentőséggel bír: a belső megújulás hitelesebbé teszi az evangélium hirdetését, hogy ne hangozhasson a gúnyos kérdés: „Hol van hát Istenetek?” (Joel 2,17).

A „bűnbánati pedagógia” időszerűsége

A pápa felidézte VI. Pál 1966-os hamvazószerdai gesztusát, amikor nyilvánosan végezte el a hamvazás szertartását.

Az akkori egyházfő „szigorú és megrendítő bűnbánati szertartásnak” nevezte ezt, amely „realista pedagógia”, s „szigorú felhívás az igazságra”.

Két jelenséget emelt ki: az önáltatás képességét és azt az „alapvető pesszimizmust”, amely az élet hiábavalóságát hirdeti – „az emberi szellemnek ez az önkifejeződése a hamu apológiája”. XIV. Leó szerint e szavak prófétai módon világítanak rá korunk valóságára.

A hamu és a feltámadás tanúsága

A ránk hintett hamu emlékeztet a „lángoló világ” valóságára: háború sújtotta városokra, a nemzetközi jog és az igazságosság romjaira, ökoszisztémák pusztulására, a szent iránti érzék elhalványulására. A történelem és lelkiismeretünk kérdése így hangzik: „Hol van hát Istenetek?”

A válasz a megtérésben rejlik.

„Bűneink felismerése, hogy megtérjünk, már a feltámadás előjele”

– fogalmazott a pápa. A nagyböjt a húsvéti szent háromnap felé vezet, az átmenetre a halálból az életre. A vértanúk – régen és ma – e húsvéti úton ragyognak példaként.

A római nagyböjti stációk hagyománya zarándoklatra és megállásra hív: a tanúságtételek nyomába eredve fedezhetjük fel az elvetett magvakból sarjadó életet. Az evangélium arra tanít, hogy ne a látszatot keressük, hanem azt szolgáljuk, ami csendben növekszik.

A böjt, az imádság és a szeretet belső összhangja az élet Istenéhez vezet.

„Felé irányítsuk – mértékletesen és örömmel – egész valónkat, egész szívünket!”

– zárta homíliáját XIV. Leó pápa.

A Szentatya homíliája teljes terjedelmében ITT olvasható.

Hamvazószerdával kezdetét veszi a húsvétot megelőző böjt

Forrás: Felvidék.ma

The post A megtérés közösségi útjára hív a nagyböjt kezdetén XIV. Leó pápa appeared first on Kárpátalja.ma.

DÉCRYPTAGE - Deux collaborateurs parlementaires de l’élu du Vaucluse ont été interpellés après le meurtre du jeune étudiant nationaliste. Les appels à sanctionner Raphaël Arnault, le cofondateur de la Jeune Garde, se multiplient dans l’hémicycle.

Több mint 20 ország vezetője vesz részt a Béketanács első ülésén Washingtonban csütörtökön – közölte a Fehér Ház szóvivője szerdán.

Karoline Leavitt az amerikai elnök hivatalának napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Donald Trump beszéde nyitja meg az ülést, amelyet a fővárosban működő – Donald Trump nevét viselő – Békeintézetben (Donald J. Trump Institute of Peace) rendeznek.

Karoline Leavitt emlékeztetett arra, hogy a Béketanács tagállamai már több mint 5 milliárd dollárt ajánlottak fel a gázai újjáépítés és humanitárius segélyezés céljaira, valamint a palesztin terület biztonságának megteremtésére.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az összeg felhasználását a Béketanács tagjai felügyelik.

A szóvivő sajnálatosnak mondta, hogy a Vatikán bejelentette, nem vesz részt a testületben, arra hivatkozva, hogy a Béketanács tevékenysége versenyt teremt az ENSZ ezen a téren végzett munkájával.

Karoline Leavitt kifejtette: a béke ügye nem lehet „pártállás kérdése, politikai téma vagy vitára okot adó ügy”. Kijelentette, hogy a Béketanács egy olyan térség újjáépítése felett őrködik, amelyet erőszak, vérontás és szegénység sújtott túlságosan hosszú ideig.

Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images

MTI

The post Több mint 20 ország vezetője vesz részt a Béketanács első ülésén appeared first on Kárpátalja.ma.

Délaissées par les pouvoirs publics, les personnes sans solution d’hébergement ne cessent d’être plus nombreuses à devoir survivre dans les rues de Paris. Selon le nouveau bilan de la Nuit de la solidarité, publié mercredi 18 février, 3 857 personnes ont été recensées dans la capitale et 1 083 dans 33 communes de la métropole.

L’année 2025 a été la première année sans dispositif de soutien à l’investissement locatif. En Occitanie, la quasi-disparition de ces investisseurs a fortement affecté le marché de l’immobilier neuf. Quelques signaux positifs à Montpellier se font toutefois sentir.

Február 19-én ünnepli 100. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, a kortárs zene kimagasló alakja.    

1926. február 19-én született a romániai Lugoson (Lugoj). Már ötévesen zongorázni kezdett, s mindössze tízéves volt, amikor hallotta a szülővárosában koncertező Bartók Bélát.

Zongora-tanulmányait Temesváron a Bartók-tanítvány Kardos Mártánál folytatta, 16 évesen már több növendéket ő korrepetált.

A tanítást annyira megszerette, hogy azóta is szenvedélyesen foglalkozik oktatással.

1940-ben zeneszerzést is tanult Max Eisikovitstól, s ekkor határozta el, hogy a zenei pályát választja. (Egyes források szerint viszont akkor döntött így, amikor a rádióban meghallotta Schubert Befejezetlen szimfóniáját.) 1946-tól a budapesti Zeneakadémián Kadosa Pál tanította zongorára, Weiner Leó kamarazenére, míg zeneszerző tanárai Veress Sándor és Farkas Ferenc voltak. Rajtuk kívül Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence órái voltak meghatározóak a számára, főiskolai évei alatt kezdődött barátsága Ligeti Györggyel, s ebben az időben nősült meg.

Felesége, Kurtág Márta nemcsak a magánéletben társa, de zongoradarabjainak kiváló tolmácsolója, akivel számos alkalommal – többek közt négykezessel – együtt lépnek fel.

1951-ben kapta kézhez diplomáját a zongora és a kamarazene, négy évvel később pedig zeneszerzés szakon. Rövid ideig a debreceni operatársulathoz szerződött, hogy belülről megismerje a színpadot, majd az ötvenes évek második felében Franciaországban vett részt mesterkurzusokon. Egyik tanára, Marianne Stein találta számára azt a zeneszerzői feladatot, hogy „kössön össze mindössze két hangot”.

Párizsi zenei élményei hatására újragondolta zeneszerzői elképzeléseit,

s hazatérve megírta Vonósnégyesét (1959), amelyet az Opus 1. számmal jelölt. (Korábbi művei a Koreai kantáta és a Brácsaverseny 1953-ból, illetve 1954-ből.)

Előbb a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, majd az Országos Filmharmónia szólistáinak volt a korrepetitora. 1967-ben Kadosa Pál tanársegédje lett a Zeneakadémián, később ugyanott a kamarazene-tanszéken lett nemzetközi hírű mester-tanár. (Tanítványa volt többek közt Schiff András és Kocsis Zoltán.) 1971-ben egy évet ösztöndíjjal Nyugat-Berlinben töltött.

A hatvanas években több kamaradarabot jegyzett,

köztük a hegedűre és cimbalomra írt Nyolc duót (ő az első magyar zeneszerző, aki cimbalomra, mint kamarazenei hangszerre komponált). 1968-ban készült el a Bornemisza Péter mondásai (Concerto szopránra és zongorára) című műve.

Debreceni évei alatt még operát tervezett Bornemisza Magyar Élektrájából; a terjedelmes és mondanivalójában is súlyos mű bemutatójának így is döbbenetes hatása volt.

Kurtág egyik legismertebb alkotása az 1973-76 között megjelent Játékok zongorára című, négy füzetből álló sorozata.

A Bartók Mikrokozmoszához hasonlító darabok a hangszeren tanulót egyre nagyobb technikai nehézségek elé állítják.

A Játékokról azt nyilatkozta: mindig írni fogja, amíg él, s azokból a kezdetek óta nem dobott el semmit.

A zeneszerző szívesen fordul irodalmi alapanyaghoz, leginkább a szövegek vonzzák: Négy dal Pilinszky János verseire, A megboldogult R. V. Truszova üzenetei (Dalos Rimma orosz nyelvű verseire), József Attila-töredékek, Nyolc kórus Tandori Dezső verseire. Kiemelkedő alkotása a Kafka-töredékek, az Officium breve in memoriam Andreae Szervánszky és a Hölderlin: An.

A több nyelven beszélő Kurtág oroszul is megtanult, hogy eredetiben olvashassa Dosztojevszkijt.

Kurtág György számtalan kitüntetés birtokosa: háromszor kapta meg az Erkel-díjat (1954, 1956, 1959) és kétszer a Kossuth-díjat (1973, 1996). 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, 2005-ben Magyar Művészetért díjat kapott. Grabstein für Stephan (István sírkövére) és Op.27 No. 2 (Double Concerto) című művéért 1992-ben megkapta a monacói Pierre Herceg Alapítvány zenei díját (a kitüntetés fennállásának több mint három évtizede óta ez volt az első alkalom, hogy teljesen egyhangú döntés született), a következő évben Herder-díjjal, valamint Feltrinelli-díjjal tüntették ki.

Munkássága elismeréseként neki ítélték a zenei Nobel-díjnak számító Ernst von Siemens-díjat és a „német nyelvnek tett szolgálataiért” a Hölderlin-díjat. Közel tíz éve hatalmas sikere volt a Salzburgi Ünnepi Játékok Ligeti-Kurtág sorozatának, 1998-ban Milánóban, 2002-ben pedig Londonban tartottak átfogó bemutatót munkásságából.

Jelek, játékok és üzenetek című művét a legjobb kortárs klasszikus felvételek kategóriájában Grammy-díjra jelölték, 2006-ban zeneszerzői Grawemeyer-díjával tüntette ki az Egyesült Államok Louisville-i Egyeteme Concertante hegedűre, altkürtre és nagy zenekarra, opus 42. című alkotásáért, 80. születésnapja alkalmából a MIDEM 2006-os klasszikus zenei különdíját vehette át.

Kurtág mintegy ötven műve között egyaránt találhatunk zenekari versenyt, kamaraegyüttesre írt darabot, vonósnégyest, fúvósötöst, dalciklusokat, hangszerszólókat és kórusműveket.

Elsősorban a kamarazene területén alkotott teljesen újat, szinte minden más kortársánál jobban hangsúlyozza a zenetörténeti hagyományok folyamatosságát.

Zenéje Bartók művészetében gyökerezik, művei a legjobb magyar hagyományt követik, s a weberni elemek impresszionista hangszínnel keveredve jellegzetes egyéni stílust alkotnak. Műveit a rendkívüli koncentráció, az eszközök és a forma maximális tömörsége és gazdaságossága jellemzi.

Forrás: MTI

Nyitókép: muzsikalendarium.hu

The post 100 éves lett Kurtág György appeared first on Kárpátalja.ma.

Les actes de malveillance répétés en mer Baltique font redouter le scénario d’une panne géante des télécommunications. En conséquence, l'Europe a lancé un grand plan pour améliorer sa résilience. Mais notre continent est déjà capable de réagir rapidement face à ce type d'attaque, comme l’ont rappelé mercredi Alcatel Submarine Networks et Orange Marine au Sénat.

Plus qu’une bataille de partis, ces élections municipales sont le terrain d'affrontement de personnalités.

Limoges tient sa revanche : la liaison aérienne avec la capitale est relancée dès aujourd'hui faute de liaison ferroviaire satisfaisante. Mais elle n'est que temporaire pour l'aéroport qui cherche à ouvrir de nouvelles destinations.

Arnaud Miranda décortique le renouveau de la pensée réactionnaire aux États-Unis, dont l’élection de Trump n’est qu’une manifestation.

Avec Menaces 2035. Qui veut la paix prépare le futur (Robert Laffont, 2025), le programme Radar, successeur de Red Team Défense, ne se contente plus d’imaginer des scénarios extrêmes : il cherche à orienter concrètement l’innovation stratégique à un horizon de quinze ans, tout en acculturant le grand public aux nouvelles conflictualités. Nous connaissons le « cygne noir » de…