Európai Unió : hírek magyarul

Általános : Július 1-jétől Luxemburg, az egyik legkisebb és legrégebbi uniós tagállam tölti be az EU Tanács elnöki posztját. Szerdán a plenáris ülésen az EP-képviselők megvitatják a főbb problémákat, amelyekkel az országnak szembe kell néznie a következő hat hónapban. A vitán szó lesz a görög válságról, a menekültügy problémájáról, illetve a decemberi párizsi klímakonferencia kérdéseiről is. Az elnökség átvétele előtt luxemburgi EP-képviselőket kérdeztünk arról, hogy mit várnak az elkövetkezendő időszaktól.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Plenáris ülés : Görögország és a vasárnapi népszavazás állt a keddi, lett elnökséget értékelő plenáris vita középpontjában. Laimdota Straujuma, Lettország miniszterelnöke a leköszönő elnökség főbb kihívásait és eredményeit vitatta meg az EP-képviselőkkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

A görög mizéria nem tesz jót az Európai Unió nemzetközi renoméjának. Kína és Oroszoszág ugorhat rá a lehetőségre.

Federcoopesca és társai kontra Bizottság
Mezőgazdaság
Italian fishermen’s associations cannot challenge before the General Court an action plan providing for national measures in the field, inter alia, of swordfish fishery

Az Európai Bizottság elnöke sokszor elmondta, a nemekkel a görögök az EU-ra mondanak nemet. Juncker most nem akar a kamerák elé állni.

2015. július 7., kedd
15.30 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
16.00 Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével
18.00 Találkozó Angela Merkel német kancellárral és François Hollande francia elnökkel

18.30 Euróövezeti csúcstalálkozó

2015. július 8., szerda
Strasbourg
9.30 Felszólalás az Európai Parlamentben a görögországi helyzetről és beszámoló az Európai Tanács júniusi üléséről

2015. július 9., csütörtök
Luxembourg
11.00 Találkozó Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel
12.00 Sajtókonferencia
12.30 Munkaebéd

2015. július 10., péntek
9.30 Találkozó Sigmundur Davíð Gunnlaugsson izlandi miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

Ezer sebből vérzik a görög népszavazás, amelynek cseppet sem világos a tétje. Nem lennénk a görög választók helyében.

A gazdaság élénkítése céljából a Tanács 2015. június 25-én elfogadta az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) szóló rendeletet.

Ezzel megteremtette annak lehetőségét, hogy 2015 közepétől új beruházások induljanak. Az Európai Parlament június 24-én hagyta jóvá a szöveget, miután 2015. május 28-án kompromisszumos megállapodás született róla az intézmények között.

„A jelenlegi gazdasági helyzetben egyértelműen több beruházásra van szükség” – jelentette ki Jānis Reirs, Lettország pénzügyminisztere, a Tanács elnöke. „Az új alap jobb kockázatviselési képességet biztosít, így megteremti azokat a körülményeket, amelyek a magánszektor bevonásához szükségesek” – tette hozzá.

Az ESBA a magánbefektetőket kívánja arra ösztönözni, hogy kapcsolódjanak be a beruházási projektek minél szélesebb körébe. Az új alap első veszteségviselési garanciát kínál: ezáltal átvállalja az új projektek kockázatának egy részét, amivel a becslések szerint összességében 1:15 arányú multiplikátorhatást érhet el a reálgazdaságba történő beruházások terén. Ez összességében több mint 300 milliárd eurónyi további beruházást mozgósíthat a hároméves beruházási időszak alatt.

Az alap az EU költségvetéséből származó 16 milliárd EUR összegű, valamint az Európai Beruházási Banktól származó 5 milliárd EUR összegű garanciára épül majd. Az esetleges garancialehívások kifizetésének megkönnyítése érdekében garanciaalap jön létre, amelynek az összege fokozatosan eléri majd a 8 milliárd eurót (azaz az uniós garancia formájában fennálló kötelezettségek teljes összegének 50%-át).

A 2015-ös költségvetés-módosítási tervezet  

A Tanács az 1/2015. sz. költségvetés-módosítási tervezet 2015. június 26-i elfogadásával jóváhagyta az EU 2015. évi költségvetésének az ESBA létrehozásához szükséges módosítását. A költségvetés-módosítási tervezet megteremti a garanciaalap költségvetési struktúráját. Emellett kötelezettségvállalási előirányzatként 1,36 milliárd eurót, kifizetési előirányzatként pedig 10 millió eurót csoportosít át a 2015-ös költségvetésen belül a garanciaalap fokozatos felállítása és tanácsadói támogatásnyújtás céljából. A tervezet nem tartalmaz új előirányzatokat.  

Projektek számos területen

Az ESBA az Európai Beruházási Bankon (EBB) belül jön létre, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank között megkötendő megállapodás eredményeként. Az alap működése egy négyéves kezdeti beruházási időszakkal indul.

Az alap számos területen támogat majd projekteket: többek között a közlekedés, az energetikai és a széles sávú infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a kutatás és a kkv-k kockázatfinanszírozása területén. A támogatást társadalmilag és gazdaságilag életképes projektek kaphatják majd, amelyek elsősorban a piaci hiányosságok megszüntetését célozzák, a forráselosztás tehát nem ágazati vagy regionális megfontolások alapján történik majd. Az alapból nyújtott támogatás kíséri és kiegészíti a meglévő uniós programokat és az EBB hagyományos tevékenységeit.

Az alap időtartama

A kezdeti beruházási időszak végét megelőzően a Bizottság független értékelést nyújt be arról, hogy az alap alkalmasnak bizonyult-e a rendeletben megjelölt célok megvalósítására. A jelentés alapján a Bizottság javaslatot nyújt be egy új beruházási időszak meghatározására, vagy – adott esetben – átalakítja, esetleg megszünteti az alapot.

Finanszírozás

Az uniós finanszírozásnak két fő forrása lesz: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (közlekedés, energetikai és digitális hálózatok) és a „Horizont 2020” keretprogram (kutatás és innováció) támogatásainak átcsoportosításai, valamint a fel nem használt uniós költségvetési tartalékok. A Tanács és a Parlament arról is döntött, hogy megnövelik a fel nem használt költségvetési tartalékok arányát ahhoz képest, ami a bizottsági javaslatban szerepelt. Ezáltal csökkenteni lehet a „Horizont 2020” keretprogramból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből átcsoportosított források összegét.

A megállapodás a finanszírozásra vonatkozóan a következőket tartalmazza: 

• az átcsoportosítások összege 5 milliárd EUR, ebből 2,8 milliárd EUR a Hálózatfinanszírozási Eszközből, 2,2 milliárd EUR pedig „Horizont 2020” keretprogramból származik majd;
• 2016 és 2020 között összesen 3 milliárd EUR származik majd fel nem használt tartalékokból. A 2014. évi költségvetésben 543 millió eurót, a 2015. évi költségvetésben pedig további 457 millió eurót különítettek el e célra a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból finanszírozási forrásként.
• a kifizetések 2023-ig meghosszabbíthatók lennének a garanciaalap feltöltése céljából.

A megállapodás értelmében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési munkaprogramján belül a pénzügyi eszközöktől 500 millió eurót csoportosítanak át a támogatásokhoz.

Az alap irányítása

Az ESBA-rendelet kétszintű irányítási struktúrát irányoz elő: 

– az irányítóbizottság határozza meg az alap átfogó stratégiáját, beruházási politikáját és kockázati profilját. Annak érdekében, hogy az irányítóbizottság pártatlan és a projektek kiválasztása során politikai befolyástól mentes legyen, tagjai kizárólag a Bizottságtól és az EBB-ből kerülhetnek ki. A tagok száma a két intézmény által készpénz vagy garancia formájában biztosított hozzájárulások arányát tükrözi majd. Az irányítóbizottság konszenzussal hozza meg a határozatait, és rendszeresen konzultál majd az érintettekkel.

– a független beruházási bizottság választja majd ki azokat a projekteket, amelyek ESBA-támogatásban részesülnek. A beruházási bizottság az irányítóbizottságnak tartozik felelősséggel, és nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. Az ügyvezető igazgató felelős az ESBA napi szintű irányításáért, valamint ő készíti elő és vezeti le a beruházási bizottság üléseit. A bizottság a határozatait egyszerű többséggel hozza. Az ESBA által támogatott minden projektnek el kell nyernie az EBB jóváhagyását. 

Hozzájárulások 

A tagállamok készpénzzel vagy garanciák vállalásával, harmadik felek pedig készpénzzel járulhatnak hozzá az alaphoz. A hozzájárulás azonban nem jelenti azt, hogy a felek befolyást gyakorolhatnának az alap irányítására. 

Harmadik feleknek, többek között a tagállamok nemzeti fejlesztési bankjainak is lehetőségük lesz arra, hogy az ESBA-val együtt projekteket társfinanszírozzanak, akár eseti alapon, egy-egy projektre irányulóan, akár beruházási platformokon keresztül.

Új projektek kiválasztása

A javasolt rendelettel létrejön az „Európai Beruházási Tanácsadó Platform” is, amely az EU egészére kiterjedően tanácsadást és támogatást nyújt a projektek kiválasztásához, előkészítéséhez és kidolgozásához. Létrejön továbbá a „Beruházási Projektek Európai Portálja”, amely tájékoztatással szolgál a beruházóknak a már meglévő és a jövőbeli projektekkel kapcsolatban.

Első ESBA-műveletek szeptemberben

A Tanács írásbeli eljárással elfogadta az ESBA-rendeletet. A Parlamenttel a május 27–28-án Brüsszelben tartott háromoldalú egyeztetető ülésen jött létre a megállapodás, a végső háromoldalú jóváhagyásra pedig június 4-én került sor.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló rendeletet várhatóan 2015 júniusának vége előtt aláírják, így az július elején hatályba léphet. Az alap keretében az első műveletekre már szeptember közepén sor kerülhet.

A Tanács 2016. június 30-ig meghosszabbította az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri misszióját (EUPOL COPPS). A misszió a palesztin államépítés támogatására irányuló széles körű uniós erőfeszítések részeként jött létre az izraeli–palesztin konfliktus átfogó, a kétállamos megoldáson alapuló rendezését elősegítendő.

A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretébe illeszkedő misszió 2006 januárja óta támogatja a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek kiépítésében a rendőrségi tevékenységek és a büntető igazságszolgáltatás területén. A biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazat reformjához való hozzájárulás révén a misszió támogatja a palesztin nép biztonságának és a jogállamiságnak a megerősítésére irányuló erőfeszítéseket. A misszió vezetője Rodolphe Mauget. A misszió 2015. július 1. és 2016. június 30. közötti tevékenységei számára 9,175 millió EUR összegű költségvetést irányoztak elő. 

A Tanács ezzel párhuzamosan 2016. június 30-ig meghosszabbította az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó misszióját (EU BAM Rafah) is.

Franciaország kontra Bizottság
Állami támogatás
The shareholder loan offered to France Télécom by the French authorities at a time when the telephone operator was undergoing a major crisis cannot be classified as State aid

A német kormányban azon gondolkodtak 2011-ben, hogy Oroszországtól kérjenek pénzt a görög mentőcsomagra. Merkel már akkor is kételkedett benne, hogy a görög gazdaságban lesz elég kraft a törlesztésekre. Amerikai hírszerzési anyagokat közölt a Wikileaks.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek egyöntetűen elutasították, hogy a vasárnapi népszavazásig foglalkozzanak a görögökkel.

Telekonferencián döntenek az új görög mentőcsomagról délután.

New Media Online
SERV
Advocate General Maciej Szpunar considers that the website of a daily newspaper containing audiovisual material is not an audiovisual service within the meaning of EU law

Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland
Környezet és fogyasztók
A vízügyi keretirányelv által az állapotjavításnak és az állapotromlás megakadályozásának a területén előírt kötelezettségek alkalmazandók az olyan egyedi projektekre, mint egy hajózható folyó kimélyítése

Az EU belső piacért felelős biztosa szerint nálunk vannak a legjobban látható példák olyan intézkedésekre, hogy bizonyos emberek nyerjenek szerződéseket. Elmondja azt is, miért nem büntetnek minket nyakra-főre.

Ha nem lesz megegyezés, nagyjából 16,3 milliárd eurós kölcsön ígéretét eresztik szélnek az európai hitelezők ma éjfélkor. A piacok valószínűleg nem fognak pánikolni, mondja egy EU-s tisztviselő.

Magyarország nincs többé egyedül, Európa Magyarország mellett áll, mondta a nyolcmilliós segítséget bejelentő EU-biztos.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint erre meg kell próbálniuk rávenni minden uniós tagállamot.

A mostani mentőcsomag elúszott, de Athén minden további nélkül jelentkezhet egy újra. Már a következő mentőcsomagról gondolkodnak Brüsszelben.