Európai Unió : hírek magyarul

Jó reggelt! A mai napon egyetlen célunk volt: egyezségre jutni. 17 órányi tárgyalás után végül sikerült megállapodni Görögország ügyéről. A vezetők elvben megállapodtak abban, hogy készen állnak tárgyalásokat kezdeni egy ESM programról, ami más szóval Görögország támogatásának folytatását jelenti.

Ehhez azonban az országnak szigorú feltételeket kell teljesítenie. Ahhoz, hogy az ESM-programra irányuló tárgyalások hivatalosan is megkezdődhessenek, több nemzeti parlament – többek között a görög parlament – jóváhagyására is szükség van.

Ezzel együtt mai döntésünk esélyt jelent Görögországnak arra, hogy európai partnerei támogatásával ismét pályára álljon. A döntéssel elkerülhetők azok a társadalmi, gazdasági és politikai következmények is, amelyekkel számolni kellett volna, ha a tárgyalások nem járnak eredménnyel. Üdvözlöm az eredményeket és Görögország konstruktív hozzáállását, ami hozzájárul ahhoz, hogy helyreálljon az euróövezetbeli partnerek bizalma.

A nemzeti eljárások lezárultával az eurócsoport együtt fog működni az intézményekkel, hogy a tárgyalások gyors ütemben folytatódjanak. A pénzügyminiszterek sürgősen meg fogják vitatni azt is, hogyan lehetne úgynevezett áthidaló finanszírozással segíteni Görögországnak rövid távú pénzügyi szükségletei kielégítésében. 

Szeretném megköszönni Jean-Claude Junckernek, a Bizottság elnökének és Jeroen Dijsselbloemnak, az eurócsoport elnökének elkötelezettségét és részvételét e folyamatban. Az Önök munkája nélkül a mai megállapodás nem születhetett volna meg. Köszönöm.

A Tanács 2015. április 28-án elfogadta a 2013/184/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/666[1] tanácsi határozatot. 

A tanácsi határozat 2016. április 30-ig megújítja a hatályos intézkedéseket. 

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, továbbá az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, valamint, a Moldovai Köztársaság és Örményország csatlakoznak e határozathoz. 

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal. 

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást. 

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

 

 [1] A határozatot 2015. április 29-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 110., 2015.4.29., 14. o.).

 

16 órányi tárgyalás után egyeztek meg a harmadik mentőcsomag feltételeiről.

Hiába próbálnak összezavarni, hiába ragad le a szemünk, résen vagyunk, figyelünk. Egyelőre nincs megegyezés az eurózóna és a görögök közt.

A legfontosabb kérdésekben távolinak látszik a megállapodás, a görög bankoknak már csak napjaik vannak.

Az eurozóna pénzügyminiszterei szerint még mindig maradtak eldöntetlen nagy kérdések.

A Tanács több időt kíván biztosítani ahhoz, hogy a folyamatban lévő tárgyalások keretében tartós megoldás születhessen az iráni nukleáris kérdésről, ezért 2015. július 13-ig meghosszabbította bizonyos uniós korlátozó intézkedések felfüggesztését, amelyről az Iránnal közösen létrehozott, 2013. november 24-i együttes cselekvési tervben született megállapodás.

„Addig toljuk, amíg meg nem egyezünk” – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Szupercsúcs helyett szűkebb körben tanácskoznak.

2015. július 12. vasárnap
08.45 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
13.00 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Stanhope Hotel)
16.00 Euróövezeti csúcstalálkozó
Találkozó Angela Merkel német kancellárral, François Hollande francia elnökkel és Alékszisz Cíprasz görög miniszterelnökkel

2015. július 17., péntek
11.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása

A Tanács keretében tevékenykedő Állandó Képviselők Bizottsága 2015. július 9-én a luxemburgi elnökség kompromisszumos szövege alapján elfogadta a 2016. évi uniós költségvetés-tervezetről kialakított álláspontját. 

A Tanács prioritásai

A Tanács több kiemelt területen is támogatta a Bizottság által javasolt összegeket. E területek közé tartozik a gazdaság élénkítését szolgáló Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI), a migrációs áramlások kezelését célzó intézkedések, a humanitárius segítségnyújtás és az Erasmus. A Tanács álláspontjában tükröződik az a kifizetési terv is, amelyről 2015 májusában az Európai Parlamenttel állapodott meg annak érdekében, hogy fokozatosan megszüntessék a 2007–2013-as kohéziós programokkal kapcsolatos, még teljesítetlen kifizetési követelésekből adódó kötelezettségállományt.

„Meggyőződésem, hogy a 2016. évi uniós költségvetés-tervezetről kialakított tanácsi álláspont lehetővé teszi, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre a termelő beruházások megvalósításához, a növekedés és a foglalkoztatás elősegítéséhez, továbbá a politikai szempontból leginkább sürgető feladatoknak, például a migráció kezelésének a megoldásához. A jelenlegi gazdasági helyzetben elengedhetetlen, hogy a polgárok hozzájárulásai megtérüljenek, az uniós források felhasználását pedig pontosság és elszámoltathatóság jellemezze. Ezért úgy gondolom, hogy a Tanácsban elért politikai megállapodás megfelelő egyensúlyt teremt a költségvetési konszolidáció és azon stratégiai beruházások között, amelyekre Európának szüksége van ahhoz, hogy enyhüljenek a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet negatív hatásai” – jelentette ki Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács elnöke. 

Mozgásteret hagyni 

Mivel a jelenlegi politikai és gazdasági körülmények között az EU-nak számos kihívással kell szembenéznie, a Tanács szerint bölcs dolog elegendő pénzügyi mozgásteret hagyni. Éppen ezért a többéves pénzügyi keret felső összeghatárai alatt megfelelő tartaléksávról gondoskodott annak érdekében, hogy az EU a váratlanul fellépő szükségletekre is reagálni tudjon. A korábbi évek költségvetéseinek végrehajtási adataira támaszkodva és a jövőbeli reális felvevőképességet felmérve a Tanács úgy véli, hogy a 153,27 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat és a 142,12 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzat lehetővé teszi, hogy az EU 2016-ban meg tudja valósítani a szakpolitikai célkitűzéseit. A bizottsági javaslathoz képest ez 563,6 millió euróval kevesebb kötelezettségvállalást és 1,4 milliárd euróval kevesebb kifizetést jelent. 

A külső politikára, migrációra és versenyképességre előirányzott összegek nagyarányú növelése 

A tanácsi álláspont az 1–5. sz. költségvetés-módosítással módosított 2015. évi uniós költségvetéshez viszonyítva az összes kötelezettségvállalást 5,36%-kal csökkenti, az összes kifizetést pedig 0,59%-kal növeli. A 2015. évi költségvetés nemrégiben 16.5 milliárd összegű kötelezettségvállalással egészült ki azoknak az előirányzatoknak a megőrzése érdekében, amelyek a többéves pénzügyi keret bizonyos programjainak kései elfogadása miatt 2014-ben nem kerültek felhasználásra. A kifizetéseket illetően a tanácsi álláspont két számjegyű százalékos mértékben növeli a külső szakpolitikai tevékenységekre (+22,5%), valamint a biztonság és uniós polgárság fejezetével, és benne a migrációval kapcsolatos intézkedésekre (+15,4%) előirányzott összegeket. A kutatás és a versenyképesség növelését célzó egyéb intézkedések 8,6 %-os emelésben részesülnek. 

Az alábbi táblázatban a tanácsi álláspont tervezetének összefoglalása látható: 

  Előirányzatok fejezetenkéntmilliárd EURkötelezettségvállalásokkifizetések

1. Intelligens és inkluzív növekedés:

a) Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

b) Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

69,6

18,8

50,8

65,9

17,1

48,8

2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások:

ebből: piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések

62,9

42,7

55,6

42,7

3. Biztonság és uniós polgárság:2,62,24. Globális Európa:8,79,15. Igazgatási kiadások (az összes uniós intézményé):  8,9  8,9  Speciális eszközök:0,50,4Összes előirányzat153,3142,1Az EU-28-ak GNI-jének százalékában1,040,97Következő lépések

A Tanács az álláspontját várhatóan szeptember elején írásbeli eljárás keretében fogadja el hivatalosan. Az állásponttal a luxemburgi elnökség megbízást kap arra, hogy a 2016. évi uniós költségvetésről tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel.

Plenáris ülés : A görög válság állt a júliusi plenáris ülés középpontjában, amelyhez Alekszisz Ciprasz miniszterelnök is csatlakozott. A héten az EP-képviselők elfogadták az EU–USA transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló parlamenti állásfoglalást és megszavazták az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) reformját a zöld beruházások ösztönzéséért. Összefoglaló a július 6-9-i strasbourgi plenáris ülésről.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Plenary sessions : MEPs call, in four separate resolutions, for the withdrawal of the Cambodian government's law on NGOs and trade unions; the release of Yves Makwambala and Fred Bauma in the DRC; the release of human rights defender Nabeel Rajab in Bahrain; and of two Christian pastors detained in Sudan, Michael Yat and Peter Yen Reith.

Source : © European Union, 2015 - EP

Általános : Nemes László Saul fia című filmje is bekerült a Lux-díj 2015-ös elődöntősei közé. A tíz film listáját a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon hirdették ki, július végén közülük kerül ki a három döntős, amelyeket aztán Európa-szerte játszanak majd a mozik. A Lux-díj az Európai Parlament filmdíja, amelynek célja az európai mozi népszerűsítése.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

2015. július 8-án egy újabb lépéssel közelebb került a mobiltelefonok barangolási (roaming) díjainak megszüntetése, amikor is a tagállamok az Állandó Képviselők Bizottságának keretében jóváhagyták az Európai Parlamenttel elért megállapodást. A vonatkozó új jogszabály ezen túlmenően tartalmazni fogja a nyitott internethez való hozzáférés (vagyis a hálózatsemlegesség) védelmét célzó első uniós szintű szabályokat is.

2017 közepétől megszűnnek a barangolási díjak

A megállapodás értelmében 2017. június 15-től megszűnnek az Európai Unióban a barangolási többletdíjak. A barangolásszolgáltatóknak azonban lehetőségük lesz az ún. „méltányos használati szabályzat” alkalmazására, ami elejét veszi a roaminghasználattal való visszaéléseknek. A visszaélésszerű barangolás többek között az időnkénti utazásoktól eltérő roaminghasználatot jelenti majd.

A méltányos használatot meghaladó mértékű roaminghasználat esetén kisebb mértékű díj felszámítására lesz lehetőség. A szóban forgó díj a szabályok értelmében nem haladhatja majd meg a szolgáltató által a többi uniós ország hálózatának használatáért fizetett legmagasabb nagykereskedelmi árat. Azt, hogy a roaminghasználat meddig tekinthető méltányos használatnak a Bizottság fogja meghatározni 2016. december 15-ig. 

Ahhoz, hogy a roamingdíjak megszűnése az EU egészében fenntartható legyen, csökkenteni kell a jelenleg érvényben lévő nagykereskedelmi árakat. Az ehhez vezető első lépésként a Bizottság felül fogja vizsgálni a nagykereskedelmi roamingpiac helyzetét és 2016. június 15-ig új jogszabályjavaslattal fog előállni. Ezenkívül a szolgáltatók költségeinek megtérülését garantáló biztosítékok is beépülnek majd a rendszerbe. 

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, távközlési és médiáért felelős miniszter és a Tanács elnöke elmondta: „A roamingdíjak 2017 júniusáig történő megszüntetéséről szóló megállapodás kiváló példája annak, amikor az európai polgárok az Európai Unió fellépése nyomán egyértelműen kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Európa képes eredményesen fellépni.” 

Alacsonyabb roamingdíjak már 2016-ban 

Már 2016. április 30-ától csökkenni fognak a roamingdíjak. Ennek megfelelően a felszámítható többletdíjak felső határát az alábbiak szerint fogják meghatározni: hívások esetén percenként 5 eurócent, sms-enként 2 eurócent, az adatforgalomban pedig megabájtonként 5 eurócent. Ezek az összegek a nagykereskedelmi árak jelenlegi felső határának felelnek meg. Hívásfogadás esetén a felszámított legmagasabb többletdíj az Unióban kiszámlázható legmagasabb mobilhívás-végződtetési díjak súlyozott átlagának fog megfelelni, amelyet a Bizottság 2015 végéig fog meghatározni. 

Az EU-ban jelenleg érvényes roaming kiskereskedelmi árkorlátok annak az összegnek felelnek meg, amelyet a szolgáltatók a fogyasztóknak felszámíthatnak. Ez azt jelenti, hogy ezek az árak a belföldi árat és a többletdíjat foglalják magukban. Szintén 2016. április 30-tól a belföldi ár és az esetleges többletdíjak összege nem haladhatja majd meg a jelenleg érvényben lévő kiskereskedelmi árkorlátokat (hívások esetében percenként 19 eurócent, sms-enként 6 eurócent, az adatforgalomban pedig megabájtonként 20 eurócent).  

A nyitott internet védelme 

Ez lesz az első alkalom, amikor az uniós jogban megjelenik egy arra vonatkozó előírás, hogy a szolgáltatók az internet-hozzáférés biztosítása során kötelesek egyenlő bánásmódot biztosítani a forgalom valamennyi típusa tekintetében. A jogszabály szövege azt az elvet is rögzíti, hogy a felhasználóknak joguk van az interneten hozzáférni az általuk kiválasztott tartalomhoz, illetve az interneten ilyen tartalmakat terjeszteni. 

A szolgáltatók az internetforgalom zavartalanságának megóvása érdekében ésszerű forgalomszabályozási intézkedéseket vezethetnek be. Ezeknek az intézkedéseknek nem üzleti megfontolásokon, hanem objektív műszaki követelményeken kell alapulniuk. A letiltás vagy akadályozás csak bizonyos korlátozott körülmények között lesz engedélyezett, például kibertámadások elleni védekezés céljából, vagy a kivételes vagy ideiglenes jelleggel kialakuló szűk hálózati keresztmetszetek megszüntetésére. 

A szabályok lehetővé teszik majd olyan megállapodások megkötését, amelyek tárgya egy meghatározott tartalomra optimalizált szolgáltatás, amennyiben az optimalizálásra szükség van, a szolgáltatóknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatások elérjenek egy általános színvonalat. Ilyen speciális szolgáltatásnak minősül például a távsebészet és az összekapcsolt autók. 

A nyitott internetre vonatkozó szabályokat 2016. április 30-tól kell alkalmazni, amely egybeesik az új rendelet alkalmazásának megkezdésére meghatározott időponttal. 

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök elmondta, hogy „vitathatatlanul történelmi lépésnek számít, hogy az uniós jogba bekerült a nyitott internet védelmének elve”. „Ezzel teret engedünk az innovációnak. A megállapodás a jövőbeli igényeket is képes lesz kielégíteni.” 

Hogyan lesz a javaslatból jogszabály? 

Először is el kell végezni a megállapodás tárgyát képező szöveg technikai véglegesítését. Ezt követően azt a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan is jóvá kell hagynia. A Tanács várhatóan 2015 őszén fogja hivatalosan elfogadni a szöveget. Erre nem feltétlenül a Távközlési Tanács keretében fog sor kerülni, a vonatkozó jogi aktust ugyanis bármelyik tanácsi formáció elfogadhatja.

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.

Mindenki nyugodjon le, elutasították azt, amivel eredetileg sem tudtak volna így tenni.

Plenary sessions : Parliament condemned in the strongest possible terms the genocide in Srebrenica of 11 July 1995 and said that "such horrendous crimes must never happen again", in a vote on Thursday. MEPs regret that the UN Security Council failed to pass a resolution commemorating the genocide and call for acceleration of war crimes prosecution at international and domestic level.

Source : © European Union, 2015 - EP

Plenáris ülés : Nem korlátozná a Parlament a középületek és köztéri műalkotások fényképeinek közzétételét: így döntött a Ház az új európai szerzői jogi szabályzás előkészítéseként. A Bizottság által 2015 végén benyújtandó javaslatnak egyensúlyba kell hoznia a szerzők és a fogyasztók jogait és érdekeit, mondták a képviselők csütörtökön. Javítani kell az internettartalmak határokon átnyúló elérhetőségét, ugyanakkor a televíziós programok és filmek esetében van létjogosultsága területi engedélyeknek.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Plenary sessions : The European Neighbourhood Policy (ENP) must return to its original aim of creating an area of prosperity, stability, security and good neighbourliness, Parliament said on Thursday. The EU must go “back to basics” and place these goals at the top of its agenda, say MEPs. They stress that the revised policy must be more political, differentiated and based on EU values and principles, democracy, the rule of law and human rights.

Source : © European Union, 2015 - EP

Plenáris ülés : A természeti erőforrások termelékenységének 30 százalékos növelésével 2030-ra csaknem egy százalékkal növelhetnénk az uniós GDP-t és két millió fenntartható új munkahely születne, jelentették ki a képviselők egy csütörtökön megszavazott állásfoglalásban. Azonban ehhez kötelező hulladékcsökkentési célokra, a környezetbarát terméktervezés szabályainak átalakítására, és a növekedés és a forrásfelhasználás kapcsolatát megtörő lépésekre van szükség.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP