Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Már az interneten keresztül is ráláthatunk Beregszász főterére – új webkamerát szereltek fel a Beregszászi Művelődési Ház épületére december 9-én. A korábban működő kamerát az épületet fedő molinó elhelyezésekor el kellett távolítaniuk a szakértőknek. A városlakók kérésére tették lehetővé ismét az online megtekintést, mely most a Beregszászi Szent Vencel Borrend segítségének köszönhetően valósult meg.

Kárpátalja.ma

Tízéves jubileumát ünnepli idén a kárpátaljai fúvószenekar és a kárpátaljai szimfonikus zenekar. Megalakulásukról ugyanazon a napon, 2005. november 25-én döntöttek – tette közzé a zaholovok.com.ua hírportál.

A fúvószenekar fennállásának tízedik évfordulóját nagyszabású koncerttel méltatták november 26-án az ungvári filharmóniában. Az alkalomra az esztrádzenekar új műsorral készült, melyen különböző stílusú és műfajú zenét hallhatott a közönség. A színvonalas előadás, mint mindig, most is nagy sikert aratott.

A szimfonikus zenekar jubileumi koncertjét december 10-én rendezik meg. A műsorra tűzött művek listája és a vendégelőadók névsora ugyancsak nagyszerű estet ígér a zenekedvelőknek. Händel, Dvořák, Muszorgszkij, Albéniz, Elgar darabjai hangzanak fel Viktorija Canyko karmester vezényletével. Ismert szólisták lépnek színpadra ez alkalomból, többek közt Olekszandr Szadvarij (tenor), Ukrajna érdemes művésze, Marjana Havrilko (szoprán), Miroszlava Svah-Pekar (szoprán), Diana Havata (cselló), Szvitlana Hleba (szoprán).

A Cantus akadémiai kamarakórus Beethoven 9. szimfóniájából az Örömódát adja elő. Vezényel Szakács Emil.
Az est házigazdája Natalija Picur zenetudós.
A koncert közép-európai idő szerint 17:30-kor kezdődik az ungvári filharmónia nagytermében.

A szimfonikus zenekar érdeme, hogy az elmúlt tíz év során megismertette és megszerettette az ungvári közönséggel a komolyzenét. A zenekarnak és vezetőinek köszönhetően számos ukrajnai és külföldi előadó léphetett fel Kárpátalján.

A megyei szimfonikus zenekar megalakulása óta számos versenyen és fesztiválon vett részt.

Kárpátalja.ma

A Nagyberegi Református Líceum december 4-én tartotta hagyományos szalagavató ünnepségét a Beregszászi Művelődési Házban. A megható ünnepség során 44 végzős diák mellére tűzte fel osztályfőnökük a zöld szalagot.
Az esemény kezdetén Tóth László lelkész-igazgató tartott áhítatot. A szalagavatóhoz ért végzős diákok helyzetét a rajtvonalon álló sportolókéhoz hasonlította, akiknek a hamarosan bekövetkező elrugaszkodásra kell felkészülniük. „Bátorítson benneteket az Isten, kedves diákok. Ahhoz is, hogy ide, a színpadra álljatok, de jönnek majd ennél nehezebb próbák is. Maradjatok meg ezekben hűséggel az Istenhez, hűséggel azokhoz a dolgokhoz, amelyeket tanultatok. Isten azt mondja nektek ma: Nem a félelem lelkét adtam, hanem az erőnek, a szeretetnek és a józanságnak a lelkét” – emlékeztette a lelkész-igazgató a végzős diákokat Isten igéjére.
Kovács András, a líceum oktatási igazgatója köszöntőbeszédében hangsúlyozta: „A mai napon mindannyian mérföldkőhöz értünk. Mérföldkőhöz ért az iskola, mivel első alkalommal van negyedik évfolyamos szalagtűző osztályunk. Mérföldkőhöz értek az osztályfőnökök, Makó András, aki immár negyedik, és Dencs Enikő, aki első alkalommal tűzi fel végzős diákjainak a reményt szimbolizáló zöld szalagot. Mérföldkőhöz értek a diákok, akik az éretté válás útjára léptek, lassan búcsút mondva a gyermekéveknek. De mérföldkőhöz értek a szülők is, akik büszkén és reményteljesen figyelik gyermeküket, s talán még bele sem gondoltak, hogy hamarosan el kell engedniük a kezüket, hogy a saját lábukra álljanak. A szalagtűzéssel megkezdődik a visszaszámlálás, a középiskolai évek befejezéséhez (…) Isten áldjon benneteket azon az úton, amelyen ma indultok el.”
Majd a két végzős osztály osztályfőnökei sorban feltűzték a diákok mellére a reményt szimbolizáló zöld szalagot. A 10. a, valamint 10. b osztályok tanulói énekes-verses műsorral köszöntötték a végzősöket.
A 11.-es diákok ünnepi műsorukban kifejezték Isten iránti hálájukat, megosztották a hallgatósággal, hogy milyen érzéseket táplálnak barátaik, családjuk és hazájuk iránt, illetve hogyan tekintenek a jövő felé. Majd egy szál virággal és egy öleléssel mondtak köszönetet szüleiknek, akiknek a legtöbbet köszönhetik.
A szalagavató ünnepség Tóth László lelkész-igazgató zárszavával ért véget.

dózsa

A görög rendőrség szerdán elkezdte autóbuszokon Athénba szállítani a macedón határon rekedt több száz migránst – közölte egy rendőrségi tisztségviselő, a Reuters hírügynökségnek ezt megerősítette egy szemtanú.

Mintegy 1200-an – javarészt pakisztániak, marokkóiak, irániak – rekedtek a görög-macedón határ görög oldalán, Idomeni görög város közelében, mert a macedón hatóságok november 19-e óta csak a szíriai, az iraki és az afgán állampolgárokat engedik be Görögországból, csak őket tekintik háborús menekülteknek.

Azóta az ott rekedtek rendszeresen követelték, hogy engedjék őket tovább Európa gazdagabb államaiba, tiltakozásul megbénították a vasúti forgalmat, és néhányszor összecsaptak a rendőrséggel.

A nyilatkozó rendőrségi tisztségviselő elmondta, hogy a migránsokat athéni migránsközpontokba viszik, majd visszatoloncolják őket hazájukba.

A Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Fiókintézete köszönetét fejezi ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek és a KMKSZ Jótékonysági Alapítványnak a támogatásukért, mely nagyban segítette „A kisebbségi pedagógusképzés Kelet-Európában” c. nemzetközi projektünk megszervezését és lebonyolítását a 2015-ös évben.

Gabóda Béla, pályázati projektfelelős, a KPI módszertani szaktanácsadója

A Nagyberegi Középiskola igazgatósága és a Nagyberegi Teremkerékpár Sportklub elnöksége köszönetét fejezi ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek és a KMKSZ Jótékonysági Alapítványnak a támogatásért, melynek köszönhetően megvalósulhattak az alábbi projektjeink a 2015-ös évben:

1. „Békétlen béke” – Nemzeti Összetartozás Hete („Hetek” programsorozat a Nagyberegi Középiskolában);
2. Természettudományos (kémia-) laboratórium kialakítása a Nagyberegi Középiskolában;
3. Formális és nonformális képzések a népi kézműves tudás átadására a Nagyberegi Középiskolában;
4. „Tehetségek a sportban” – a Nagyberegi Teremkerékpár Sportklub tevékenységének működési támogatása;
5. Iskolai sport- és szabadidős foglalkozásokat támogató fejlesztések Nagyberegen.
A támogatások elnyerésével fejleszthettük természettudományi laborjaink eszköztárát, biztosíthattuk sportrendezvényeink, edzőtáboraink, tehetséggondozó műhelyeink lebonyolítását, és a teremkerékpárosaink részvételét a különböző versenyeken.

Géczi Tihamér, a Nagyberegi Középiskola igazgatója
Gabóda Béla, pályázati projektfelelős

A kárpátaljai lakosság nagy része december 25-én ünnepli a karácsonyt. Erre való tekintettel Hennagyij Moszkal kormányzó a megyei tanács ülésén bejelentette, hogy a pénteki munkanapot munkaszüneti nappá nyilvánítja, amelyet január valamelyik szombatján kell majd ledolgozni.

A mukachevo.net nyomán.

Együttműködési megállapodást kötött a Cseh Fejlesztési Ügynökség és az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium – adta hírül az osvita.ua az oktatási minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.

Michael Kaplan, az ügynökség igazgatója elmondta, hogy a Cseh Köztársaság olyan döntést hozott, miszerint Ukrajna keleti régiójának újjáépítését fogják segíteni és támogatják Ukrajna demokratikus átalakítását.
A Cseh Köztársaság Ukrajna oktatási reformját is támogatásban részesíti.
A minisztérium munkatársai Csehországban fogják tanulmányozni az ottani oktatási rendszert.
A támogatás második pontja az ukrán és cseh felsőoktatási intézmények együttműködése. A cseh fél távoktatási tanfolyamokat fog szervezni az ukrajnai felsőoktatási intézmények számára.
Az együttműködés keretén belül Csehország technikai eszközöket biztosít a Kelet-Ukrajnából áthelyezett felsőoktatási intézmények és független tesztközpontok számára.
A technikai eszközökkel az áthelyezett Tarasz Sevcsenko Luhanszki Nemzeti Egyetemet, a Horlivkai Idegen Nyelvi Főiskolát és a Donbászi Nemzeti Akadémiát kívánják támogatni.
Ezekre a támogatásokra 23 millió cseh koronát, vagyis 800 ezer eurót különítenek el.

Kárpátalja.ma

A vízummentes beutazási rend szigorításáról szóló törvényt fogadott el kedden az amerikai képviselőház a terrorveszélyre adott válaszként, a jogszabály vonatkozik az amerikai vízummentességi program által kedvezményezett 38 ország – köztük Magyarország – állampolgáraira is.

A 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek és a 14 emberéletet követelő San Bernardinó-i vérengzés hatására megalkotott törvényt elsöprő többséggel fogadták el a képviselők, és biztosra vehető, hogy a szenátus is jóváhagyja, illetve Barack Obama amerikai elnök is aláírja.

A törvény szerint ezentúl a vízummentességi program által kedvezményezett 38 ország (többségük nyugat-európai ország vagy más térségben található NATO-tagország) Egyesült Államokba készülő állampolgárai közül is vízumért kell folyamodniuk azoknak, akik az elmúlt öt évben Szíriában, Irakban, Iránban vagy Szudánban jártak. A törvény megköveteli a kedvezményezett országoktól, hogy osszák meg információikat az Egyesült Államokkal a terroristagyanús személyekről. A jogszabály szerint kizárhatók a programból azok az országok, amelyek nem működnek együtt kellőképpen az amerikai kormányzattal a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.

Irak és Szíria nagy kockázatú országnak számít az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ottani térnyerése miatt, Iránt és Szudánt pedig a terrort államilag támogató országok közé sorolták Washingtonban. Kevin McCarthy, a szövetségi alsóház republikánus többségének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy tudomásuk szerint ötezren vannak olyanok, akik alanyai a vízummentes programnak, nyugati útlevéllel rendelkeznek, és jártak az elmúlt öt évben az említett országokban.

Michael McCaul, a képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus elnöke azt mondta, hogy a törvény betömi a nemzetbiztonságot érintő joghézagokat, és az amerikai hatóságok könnyebben tudják majd megakadályozni a veszélyes emberek belépését az ország területére. McCaul kedden felfedte a Nemzeti Terrorelhárítási Központ (NCTC) egy neki címzett és titkosnak minősített levelét. Szerinte az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy iszlamista szélsőségesek a menekültprogramot felhasználva próbálják meg embereiket bejuttatni az Egyesült Államokba. McCaul szerint az Iszlám Állam súlyosabb fenyegetést jelent, mint amilyet az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat valaha jelentett, beleértve azt az időszakot is, amikor még Oszama bin Laden irányította.

A vízummentességi program révén évente mintegy 20 millióan keresik fel az Egyesült Államokat, és ők akár kilencven napig tartózkodhatnak az országban. Az 1986-ben megkezdett program az idegenforgalom fellendítését, és a szövetséges államokhoz fűződő kapcsolatok szorosabbra tételét szolgálta. Az amerikai törvényhozás republikánus párti többségének hangadói – de demokrata párti honatyák is – számos alkalommal megfogalmazták aggodalmukat amiatt, hogy az amerikai kormány ebben a pénzügyi évben 10 ezer szíriai menekült befogadását tervezi.

Szombattól újra látogatható lesz az a Bécs belvárosában található, csaknem nyolcszáz éves földalatti kápolna, amelyet hét éven át renováltak.

A bécsi Szent István dóm közelében lévő középkori szakrális helyiséget 1220-ban építették. A 6 x 10 méteres Virgil-kápolna (Virgilkapelle) évszázadokon át állt befedve. 1973-ban tárták fel a metró építésekor, és megnyitották a látogatók előtt. Renoválás miatt azonban 2008-ban ismét bezárták.
A felújítás azért vált szükségessé, hogy a falfestmények minőségének megőrzése érdekében állandó klímát biztosítsanak a kis helyiségben, elkerüljék penész képződését és a falak mohásodását. A felújítást a Wien Múzeum 300 ezer euró értékben végeztette el.
A 12 méterrel a föld alá nyúló kápolnában misét, koncerteket és kiállításokat is fognak tartani a jövőben. A helyiségben a középkori Bécsről látható majd állandó kiállítás, amely a vallási életet, az oktatást és az akkori mindennapokat mutatja be.
E hétvégén a belépés ingyenes lesz, ezt követően a felnőttjegy öt euróba kerül majd.
Az 1220-ban épült Virgil-kápolnából egykor csapóajtón keresztül lehetett feljutni a Magdolna-templomba. A templom az 1700-as évek végén leégett, és nem építették újjá.
A 11 méter magas földalatti kripta, ahol Szent Virgil oltára is található, kezdetben egy gazdag kereskedőcsalád imaszobája volt, később szerzetesek találkozóhelye lett. Az azonban ma is rejtélynek számít, hogy a fali képeken található ábrák pontosan milyen jelentést hordoznak.
http://wien.orf.at/news/stories/2746323/

A demokratikus jogállam alappillérei az önkormányzatok. Mivel fontos a demokrácia fejlesztése és az állam megerősítése, Ukrajna elnökének rendelete alapján minden év december 7-én ünnepeljük Ukrajna önkormányzatainak napját. A Beregszászi Járási Tanács képviselői a közigazgatási hivatal munkatársaival, a járás településeinek polgármestereivel és jegyzőivel közösen méltatták szakmai ünnepüket Jánosiban, a Helikon Hotelben. Az ünnepségen jelen volt Erdei Péter beregszászi magyar konzul, Brenzovics László, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője, a KMKSZ elnöke, valamint a megyei képviselők közül Orosz Ildikó, Gulácsy Géza, Péter Csaba és Tóth Miklós.
Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke ünnepi beszédében azt kívánta a helyi önkormányzatok dolgozóinak, hogy megkapják végre azokat a hatásköröket és anyagi eszközöket, amelyek alapfeltételei a valódi önkormányzatiság megteremtésének, hogy végre tudják hajtani azt, amiért a választók megválasztották a képviselőket és a polgármestereket.
Petruska István, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke harmonikus együttműködésre szólította a fel a tanácsok képviselőit, polgármestereket és az önkormányzati dolgozókat, amihez megfelelő költségvetési forrásokat kívánt, valamint erőt, egészséget és sok szerencsét.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere beszédében hangsúlyozta, hogy az önkormányzati dolgozók közös ellensége a szegénység és a közömbösség – ez ellen közösen kell harcolnia a város és a járás vezetőinek. Egyformán kell küzdeni a közös célokért. A polgármester hangot adott abbéli reményének, hogy az újonnan felállt járási tanács kreatívan tud majd dolgozni. Kevesebb képviselő van a járási és a városi tanácsban, és ilyenkor a hatékonyság általában javul. A kiemelkedően eredményes munkához békés égboltot kívánt, valamint barátsággal teli szeretetet a járás és Beregszász város iránt.
Ezt követően Sin József és Petruska István átadta a Kárpátaljai Megyei Tanács elismerő oklevelét Vass Ottónak, a KMKSZ és Bakancsos Lászlónak, az UMDSZ járási képviselőinek, valamint Kutasi Máriának, a Benei Községi Tanács jegyzőjének. A Beregszászi Járási Tanács oklevelét vehette át Makara Viktória, a Muzsalyi Községi Tanács jegyzője, valamint Tóth Sándor, Kaszony polgármestere.
Brenzovics László is köszöntötte az önkormányzati dolgozókat szakmai ünnepükön, gratulált ahhoz, hogy ebben a nehéz helyzetben vállalták, hogy képviselők legyenek, vállalták, hogy községeket vezessenek és munkát vállaltak a köz érdekében az önkormányzatoknál. Megjegyezte: „Az önkormányzatok napja van, önkormányzatiság valójában azonban még nincsen Ukrajnában. De reméljük, hogy lesz. Egy rendkívül nehéz átmeneti időszakban élünk, amely jelentősen meg fogja változtatni a mindennapjainkat meghatározó helyi közigazgatást. Most különösen fontos az összefogás, el kell felejteni azt, ami a választások idején történt. Önök most már képviselők, vezetők, össze kell fogniuk a Beregszászi járás lakosságának az érdekében, azért, hogy ezeket a nehéz időket túléljük, azért, hogy ebből az önkormányzati reformból a Beregszászi járás és annak lakossága jól jöjjön ki.”
Köszöntötte az önkormányzati dolgozókat és hangsúlyozta az önkormányzatiság fontosságát Erdei Péter beregszászi magyar konzul is, aki eredményes munkát kívánt az újonnan megválasztott tisztségviselőknek.
Az ünnepi műsorban magyar táncokat mutattak be a jánosi lányok. A Mezővári Művészeti Iskola BorzsaVári Népi Zenekara szilágysági verbunkot és ugróst játszott, buzai népdalokat énekelt Kovács Abigél, majd szatmári dallamokat halhattunk Kovács Tamás előadásában. Mikec-Csuha Renáta és Kricsfalusi Miklós, a Mezővári Művészeti Iskola tanárai népi táncokat adtak elő. Végül Ljudmila Palamarcsuk, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal kulturális főosztályának módszerésze énekelt, a zenét a főosztály vezetője, Halász László és zenekara szolgáltatta. Az önkormányzati dolgozók ezen a napon egymás társaságában szórakozhattak, barátkozhattak, megbeszélve az előttük álló kihívásokat.

Badó Zsolt

A GYERMEKJÓLÉTI ALAPÍTVÁNY / ORSZÁGOS MÉCS LÁSZLÓ IRODALMI TÁRSASÁG és a PÁLFFY DÉNES NÉPFŐISKOLAI TÁRSASÁG közös felhívása.
Pályázatunk témája
Szabadon választott.
A pályázat weboldala és email címe: http://www.irodalmi-ajandek.webnode.hu
mecslaszlotarsasag@gmail.com

A pályázók köre:
A pályázatunkra amatőr és rendszeresen publikáló szerzők tollából is várunk eddig még meg nem jelentetett műveket a fent megfogalmazott és kibontott témában. Pályázhatnak hazai és határon túl élő alkotók is.
Alsó életkori határ: 18. életév.

A pályázat célja:
Ráirányítani a figyelmet a magyar irodalomra, a magyar nyelven írt alkotásokra. Új irodalmi művek írására ösztönzés.
Tehetséggondozás, tehetségek felkutatása. Főhajtás a 120 éve született MÉCS LÁSZLÓ emléke előtt.

A pályázat beküldési határideje: 2016. 02 .07.
Formai követelmények:

Pályázni versekkel, prózai művekkel lehet. A pályázatot kizárólag word dokumentumban kérjük beküldeni emailben.
E-mail: mecslaszlotarsasag@gmail.com . A tárgyhoz szíveskedjenek odaírni: Irodalmi ajándék
Egy pályázó maximum 3 alkotással nevezhet. A prózák nem lehetnek hosszabbak 4 gépelt oldalnál.
A pályázat nem jeligés, ám lehet írói nevet is használni.
A pályázó a pályázaton történő részvételével automatikusan hozzájárul, hogy műve térítésmentesen megjelenjen a kiíró valamely elektronikus, vagy nyomtatott kiadványában.
A pályázathoz kötelező mellékelni a (felhívás részét képező) kitöltött Jelentkezési és regisztrációs lapot
Amennyiben szeretné, rövid önéletrajzot is küldhet.
Pályázati regisztrációs díj – adomány : 1000 Ft/pályázó

Bővebb információ ITT.

A fenyőnek valójában rengeteg felhasználási módja létezik, és ezek közül csak egy a néphagyomány, hogy karácsonykor megvéd a gonosz démonoktól.

A fenyők december huszonnegyedike környékén milliószámra esnek áldozatul az emberek karácsonyi hangulatának, és utána gyakran utcaszéleken, vagy jobb esetben konténerekben végzik. Pedig a fenyőnek szinte mindene jó valamire.

A gyanta felhasználása a régi korokban

Mára nyilván senki nem fogja a fenyőfa megkeményedett ragacsos nedvét a szájába venni, és rágó-reklámokat meghazudtoló jókedvvel és lendülettel rágcsálni. Pedig régen igen közkedvelt rágcsa volt ez az erdőmunkások, havasi pásztorok és gyermekeik körében. A lányok is gyakran a szájukba vették, hogy segítse a nyálképzésüket és könnyebben fonhassanak. Úgy tartották, hogy a gyanta tisztítja a fogakat, jót tesz a gyomornak és éhségcsillapító hatással is bír. De használták kéregedényeik megragasztására, sebeik gyógyítására, szövőbordáik készítéséhez és még a szoba illatosítására is.

A talajtakaró örökzöld

A fenyő kérge remek víztartó képességgel rendelkezik, amelyet a gyomok elnyomására lehet felhasználni. A kívánt hatás érdekében öt-nyolc centiméteres rétegben érdemes elteríteni. Magas gyantatartalma miatt nehezen bomlik, így nem igényel folyamatos utánpótlást vagy mennyiségi ellenőrzést, elég, ha kétévente eltávolítjuk a területről.

A földgiliszták, a talaj természet adta forgatói elkerülik, ahogy a talajlakó kártevők is. Többféle fenyőfajta kérge is megfelelő a feladatra. A legolcsóbban beszerezhető a luc, a legdrágább a vörösfenyők kérge. A régi időkben közkedvelt cserzőanyagként tartották számon a fenyő ezen részét.

Az iható növénytej

A fenyőfélék természetes védekezés gyanánt szurkot termelnek ki magukból, ahol valamiképpen sérül a kérgük. Ez a fenyőszurok vagy fenyőgyanta áttetsző, kellemes illatú, sárgásbarnás ragacsos nedv.

Ezt a nedvet máig felhasználhatjuk, például koktélok készítésére, amelyek vigyázat: orvosságnak minősülnek, tehát csak betegség esetén fogyaszthatjuk. Ilyen gyógyszer-ital például a fenyőgyantatej, az asztmás vagy állandó köhögési ingerre való orvosság.

A magyar származású, svájci Bacsinszky Tímea lett az év legtöbbet fejlődött női teniszezője a profi tornákat szervező WTA szerint.
A 26 esztendős játékos azzal vívta ki az elismerést, hogy a világranglista 12. helyén zárta a szezont, így tavalyi eredményéhez képest 36 helyet javított.

Az év női teniszezőjének a világelső Serena Williamset választották, az amerikai sztár idén 53 győzelem mellett mindössze három mérkőzést vesztett el, és öt tornagyőzelméből hármat Grand Slamen aratott. A 34 éves, egyesben 21-szeres GS-bajnok játékos pályafutása során hetedszer, és sorozatban negyedszer lett az év legjobbja.

A 2015-ös idény visszatérője Serena nővére, a hétszeres GS-győztes Venus Williams, az év újonca az orosz Darja Gavrilova, párosa pedig a kilenc tornát megnyerő svájci Martina Hingis és indiai Sania Mirza lett.

Megnyílt az adventi ünnepkörhöz kapcsolódó kézműves alkotásokat bemutató 22. Betlehemi jászolkiállítás a Magyarság Házában kedden, Budapesten.
A népszokások, a kézművesség és a régi tradíciók felelevenítésével a tárlat teret nyújt a hagyományos kultúrák és értékek számára a mindent elárasztó szórakoztatóiparral szemben – fogalmazott a megnyitón Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese, aki hangsúlyozta azt is: a kiállítás segít átérezni a betlehemi jászolból mindenkor áradó nyugalmat, csendességet és szeretet.

A Magyar Kézművességért Alapítvány októberben 22. alkalommal hirdette meg a Betlehemi jászol című pályázatát, amelyre hazai és határon túli magyar kézművesek, népművészek és kézműves iparművészek, hivatásos és műkedvelő alkotók, egyéni pályázók és közösségek egyaránt jelentkezhetnek természetes alapanyagok felhasználásával készült alkotásaikkal.

A néprajzkutatókból, iparművészekből és a Ciszterci Egyházközség tagjaiból álló szakmai zsűri mintegy 180 beérkezett pályázat közül 171 alkotó csaknem 300 művét válogatta be a szerdától látogatható kiállítás anyagába, amely részben a Magyarság Házában, részben a veszprémi Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központban tekinthető meg – ismertette Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke.

Hozzátette: a betlehemezés és a betlehemi jászolállítás az egész Kárpát-medence legelterjedtebb, legismertebb néphagyományai közé tartozik, nyelvtől és vallástól függetlenül.

Semmelweis Tibor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Kézműves Tagozatának alelnöke emlékeztetett: 1994 óta több mint háromezer alkotó műveit ismerhette meg a közönség a betlehemi jászolkiállításoknak köszönhetően, amelyek anyagából eddig 24 kiadvány született.

A kiállítás anyagából Semmelweis Tibor kiemelte Budai Katalin bútorfestő modern felfogású karácsonyfáját, a Szekszárdi Kolping Iskola mohácsi tagozatának betlehemi jászolát, és különösen érdekesnek nevezte Serföző Helén Jézus születése című képét.

Köszöntőt mondott a kiállítás megnyitóján Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Művészeti és Közművelődési Főosztályának vezető-helyettese, Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója és Brückner Ákos Előd ciszterci szerzetes is.

Az eseményen számos alkotó vehetett át elismerést pályaművéért többek között a Fővárosi Önkormányzat és az EMMI felajánlásainak köszönhetően. Hasonlóan az előző évekhez, a kiállítás anyagából idén is album készült.

A Nemzetközi Bokszszövetség, vagyis az IBF megfosztotta világbajnoki övétől Tyson Furyt, aki másfél héttel ezelőtt egyhangú pontozással megverte az ukrán Vladimir Klicskót Düsseldorfban.

A magyarázat: a Bokszvilágszervezet (WBO), a Bokszvilágszövetség (WBO), a Nemzetközi Bokszszervezet (IBO) és a Nemzetközi Bokszszövetség (IBF) Klicsko uralkodása alatt megállapodtak, hogy milyen sorrendben jelölik ki a kötelező kihívókat a nehézsúlyú világbajnok számára.

Fury a WBO-tól kapta a lehetőséget, hogy megmérkőzzön Klicskóval, és a sorrend alapján most az IBF jelöltjének, az eddigi 22 meccséből 21-et megnyerő ukrán Vjacseszlav Glazkovnak kellene következnie, hogy összecsapjon a világbajnokkal.

Ebbe azonban belekavart Fury és Klicsko szerződése, amely lehetőséget biztosított az ukrán bunyósnak a visszavágásra. Klicsko néhány nap gondolkodás után bejelentette, kihasználja a megállapodásban rögzített záradékot, szeretne visszavágni a britnek.

Az IBF ezek után úgy döntött, megfosztja világbajnoki övétől Furyt, aki így már „csak” a WBO és az IBO világbajnoki, valamint a WBA szuper-világbajnoki övét birtokolja.
A Nemzetközi Bokszszövetség arról is döntött, hogy a betöltetlen címért két veretlen bokszoló, Glazkov és a 29 éves amerikai Charles Martin csap össze.

A helyzetért egyértelműen az éghajlatváltozást, a globális felmelegedést tartják felelősnek a kínai szakemberek. A teljes területre vonatkozó számításaikat az 1970-es évekbeli állapotokkal hasonlították össze. Megállapították, hogy a hegy déli lejtőjén, a nepáli oldalon az 1980-es évek óta a gleccserek 26 százaléka tűnt el.

A Kínai Tudományos Akadémia (KTA), a Hunani Tudományos és Technológiai Egyetem, valamint a Csomolungma Hópárduc természetvédelmi központ hosszú ideje tartó távérzékelésre és helyszíni megfigyelésekre alapozott munkával jutott következtetéseire – közölte a Hszinhua hírügynökséggel Kang Si-csang a KTA képviseletében.

A Csomolungma Természetvédelmi Területen jelenleg 1476 gleccser található, 2030 négyzetkilométert fednek le. A gleccserek zsugorodása, olvadása a 20. század jelensége, a folyamat felgyorsulását az 1990-es évektől kezdve észlelték. A jégtömbök, jégpiramisok erdői immár csak a magasabb régiókban találhatók meg. A jelenség következtében felduzzadtak az olvadékvíztavak, a folyók alsóbb szakaszain megnőtt a vízszint. A gleccsertavak területe 1990 és 2013 között 100 négyzetkilométerről 114 négyzetkilométerre nőtt – számolt be a jelenségről Kang.

A világ tetejének is nevezett térségben, ahol a Föld legmagasabb – 8844 méterre magasodó – pontja is található, a gleccserek a belföldi folyók és tavak vízforrásául szolgálnak. Ha ezek vízellátása folyamatosan csökken, a folyók áramlása idővel lelassul – figyelmeztetnek a szakemberek. Megjegyzik továbbá, hogy a felmelegedés következtében a térségben változik az ökológiai környezet, például nő az erdős területek aránya.

A Kárpát-medencei együttműködést érintő kérdések szerepeltek a Generális Konvent november 10-11-i elnökségi ülésének napirendjén. A kétnapos tanácskozás végén az európai migrációs válságról fogadott el nyilatkozatot a testület.

A mostani megbeszélés fő témáját a jövő évi programok és az ezekkel összefüggő költségvetési kérdések egyeztetése képezte. 2017-re előretekintve a reformáció 500 éves évfordulójának közös megünnepléséről is szó volt, valamint döntés született több reprezentatív kiadvány és a Kárpát-medencei református egyházak közös magazinja, a Kálvincsillag megjelentetéséről. Az ülésen beszámolók hangzottak el a részegyházak életének aktuális kérdéseiről, a testülethez kapcsolódó szakbizottságok munkájáról, valamint a határon túli református iskolák megsegítésére létrehozott Kárpát-medencei Református Oktatási Alap működéséről is.
A tanácskozás végén elfogadott nyilatkozatban a Generális Konvent elnöksége felszólítja a felelős kormányokat, valamint az Európai Unió vezetőit és a további érintetteket, hogy tegyenek meg mindent az európai migrációs válság igazi megoldásának érdekében. Álláspontjuk szerint ezt „csak az hozhatja meg, ha megszűnnek a kényszerű elvándorlás okai, és ki-ki békében, jobb élet lehetőségeivel élhet saját hazájában vagy térhet oda vissza.” Emlékeztetnek arra is, hogy a menekültek és bevándorlók emberi méltóságát, ügyük gyors és méltányos elbírálását is biztosítani kell. Ugyanerre biztatnak egyúttal „minden jóakaratú embert” és felelős vezetőt is.

Az 1950-es években készült az a felvétel, mely fiatal bedőházi focistákat ábrázol. A Técsői járásban található településen is régi hagyománya van a labdarúgásnak: az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején alakult meg az első hivatalosan bejegyzett futballcsapata. 1955-ben épült fel a falu közepén az új futballpálya.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Hatvan éve, 1955. november 12-én halt meg Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok, aki építészként szellemi olimpián is a legjobb volt.
1878. február 1-jén született Budapesten Guttmann Arnold néven egy szegény zsidó családban, édesanyja öt testvérével együtt egyedül nevelte. Amikor tizenhárom éves volt, apja a Dunába fulladt, ekkor határozta el, hogy megtanul úszni. A vékonydongájú fiú a Markó utcai főreálgimnáziumban első tornaóráján felsült: nem tudott fölmászni a rúdon. A kudarc azonban nem kedvetlenítette el, inkább megacélozta, és néhány hét után a titkos edzések eredményeként fölmászott a plafonig. Amikor a Műegyetemre járt, tanulmányai mellett tornázott, futott és úszott – a kor ideálja a sokoldalú sportember volt -, és tizenhét évesen már magyar bajnok és Európa-bajnok volt.

Az első magyar olimpiai keretbe – amely mindössze hét sportolóból állt – tizennyolc évesen, egyetlen úszóként került be. Az 1896-os első újkori olimpián két gyorsúszó számban, 100 és 1200 méteren is elsőként ért célba, megszerezve a magyar sport első olimpiai győzelmeit. A versenyeket április 11-én rendezték a pireuszi tengeröböl 12 fokos vizében. A 100 méteres verseny résztvevőit gőzhajóval szállították ki az öböl közepén kijelölt rajthelyre, egy kifeszített kötélhez. Elsőként Hajós ért célba, 1:22,2 perces idővel, tiszteletére a trónörökös húzta fel a hajó árbócára a magyar zászlót, amelyet Hajós vitt magával Görögországba. A zenekar ezután belekezdett a himnuszba, csakhogy az osztrák Gott erhaltéba, amit a néhány magyar leintett, s ők énekelték a Himnuszt.

Bár nagyon fázott, újból bezsírozta magát, és a sűrű program miatt az 500 méteres távot kihagyva 1200 méteren indult újra. Úgy nyert vagy hatvanméteres előnnyel, hogy körülötte sorra adták fel a riválisok a versenyt a dermesztő vízben. Másnap a görög lapok Hajós Alfrédet mint a “magyar delfint” emlegették.

A görögök hatalmas ünneplésben részesítették, a király a fogadáson megkérdezte tőle: “Hol tanult meg ilyen jól úszni?” Mire Hajós nagy derültséget keltve csak ennyit válaszolt: “A vízben”. Győzelmeinek értékéből nem von le semmit, hogy angolok, németek, ausztrálok nem vettek részt az akkoriban még kis vonzerőt jelentő olimpián, amiként az sem, hogy az áprilisi hideg tengervíz sem volt mindenki számára csábító. Hazatérve folytatta egyetemi tanulmányait, 1899-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Műegyetemen. Itthon kevesebb elismerést kapott, egyik műegyetemi tanára meg is rótta, hogy tanulás helyett léha emberként sportol.

Úszópályafutását 1897-ben, tizenkilenc éves korában befejezte, áttért a tornára és a labdarúgásra. Szerepelt az első magyarországi labdarúgó-mérkőzésen, a Millenáris pályán 1897. május 9-én a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában lépett pályára. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak, s 1902-ben az első magyar labdarúgó-válogatottnak ő volt a csapatkapitánya. Később játékvezetőként, 1906 őszén szövetségi kapitányként is működött. Az 1900-as évek elején neves újságírónak számított, a Sport Világ című lap az ő szerkesztésében jelent meg.

Az aktív sportolástól 1904-ben visszavonult. Előbb Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, 1907-től Villányi Jánossal közösen önálló irodát tartott fenn. 1924-ben Lauber Dezsővel készített stadionterve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban (az aranyérmet nem ítélték oda). A zsidótörvények hatálya alól sokáig felmentették, de a holokauszt idején neki is bujkálnia kellett. 1945 után már csak ritkán szerepelt nyilvánosan, de 1947-ben, az első magyar válogatott mérkőzés ötvenedik évfordulóján ő végezte el a kezdőrúgást az osztrákok elleni meccsen.

Alkotásai az eklektikától és a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig terjednek. Az általa tervezett, ma a nevét viselő margitszigeti fedett sportuszodát (1930) a vasbetonszerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák jellemzik. Az ő tervei alapján épült többek között az újpesti Megyeri úti sporttelep, a debreceni Arany Bika Szálloda, a győri versenyuszoda és a Magyarországi Református Egyház székháza. 1945 után irodáját nem nyithatta újra, de ő vezette a Vajdahunyadvár, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait, még a sztahanovista kitüntetést is megkapta.

Szabadidejét gyakran töltötte sportember testvérbátyja sashalmi házában, ahol még idősebb korában is úszott, teniszezett, és a helyi sportélet, főként a foci felvirágoztatásából is kivette a részét. 1955. november 12-én, hetvenhét éves korában halt meg Budapesten. Életútja tökéletesen példázza hitvallását, mely a test és szellem harmóniáját állította középpontba. A Magyar Testnevelési és Sportmúzeum 1967-ben Hajós Alfréd egykori Báthory utcai lakásában kezdte meg működését.

A magyar sporttörténet legendás alakját 1966-ban az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották az úszás halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjat kapott. 2013-ban posztumusz beválasztották a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába. Nevét iskolák, utcák, emléktáblák, emlékművek őrzik. Tárgyi és szellemi hagyatékának ápolására 2002-ben létrehozták a Hajós Alfréd Társaság közhasznú egyesületet.