Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Keszler Borbála, Csernicskó István, Siptár Péter nyelvészek, valamint Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok alapító elnöke vehette át idén a magyar nyelv ápolásáért járó Magyar Nyelvőr Díjat pénteken a Parlamentben.

A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át az elismeréseket azoknak, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért határon innen és túl – idézte fel Spang Gyula, a díjazottakról döntő kuratórium elnöke.

Hangsúlyozta: a Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr folyóirat szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határokon innen és túl egyaránt.

„Ha nem lennének azok, akik őrködnek a magyar nyelven, nem tudnánk megtenni a közjogi lépéseket sem a magyar nyelv összefogása és érvényesítése érdekében. Ezt az alapot értékelni, díjazni kell” – mondta el az ünnepségen Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

Keszler Borbála személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. Kutatási területe az orvosi szaknyelv, a mondatfonetika. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar íráskultúrát meghatározó, utóbbi három évtizedben megjelent helyesírási szótárak megszületésében. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának elnökeként vezetésével készült a 2015-ben megjelent akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadása. A Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak 1993 óta főszerkesztője és több mint fél évszázada oktat, ebből 50 éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén.

Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense, kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Szakmai megbízatásai, köztük az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottsága, valamint a Genius Tudományos Tehetséggondozó Tanács munkájában való részvétel, a Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat és Egyesületben végzett munka, az Anyanyelv-pedagógia, az Acta Academiae Beregsasiensis, a Regio – Kisebbségtudományi Szemle és más szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában folytatott tevékenység, a nemzetközi és hazai projektekben, illetve konferenciákon való részvétel mind arról tanúskodik, hogy munkássága kutatóként és tanárként elválaszthatatlan egységben fonódik össze a kárpátaljai magyarsággal – hangzott el a méltatásban.

Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határokon túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. Az úgynevezett magyar napok szervezésével olyan helyeken is bemutatta Magyarország kincseit, a magyar nyelvet, a magyar nemzeti értékeket, ahol korábban nem, vagy alig hallottak az országról. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határokon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában.

Siptár Péter a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész, ezt bizonyítják a Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban tartott konferencia-előadásai, valamint igazolja legfontosabbnak tartott publikációja, amely The Phonology of Hungarian címmel társszerzőségben már két alkalommal is megjelent az Oxford University Press gondozásában. Eddig mintegy negyven tudományos kötet kiadásában vett részt szerkesztőként vagy fordítóként. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint az Acta Linguistica Hungarica, a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv.

Az elismeréssel egy aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló díjat, valamint 300 ezer forintot is átvehettek a díjazottak.

Miklós Edit a kilencedik helyen végzett lesiklásban az alpesi sízők világkupa-sorozatának a franciaországi Val d’Isere-ben rendezett versenyén.
A magyar versenyző kevesebb, mint egy másodperccel maradt el a győztes svájci Lara Guttól, aki ugyanott a pénteki szuperkombinációt is megnyerte. A számban ötvenen álltak rajthoz, az összetettben éllovas és favorit amerikai Lindsey Vonn kiesett.

Eredmények:
1. Lara Gut (svájci) 1:44,51 perc
2. Fabienne Suter (svájci) 1:44,67
3. Larisa Yurkiw (kanadai) 1:44,92

Az összetett vk élcsoportja 11 verseny után (még 30 van hátra):
1. Lindsey Vonn (amerikai) 480 pont
2. Gut 478, 3. Frida Hansdotter (svéd) 315
…50. Miklós Edit 47

A szakági vk állása 3 verseny után (még 6 van hátra):
1. Vonn 200
2. Suter 200
3. Cornelia Hütter (osztrák) 190
…17. Miklós Edit 47

Jézus Krisztus születésének ez a története: Anyja, Mária, Józsefnek a jegyese, még mielőtt egybekeltek volna, úgy találtatott, hogy gyermeket fogant a Szentlélektől. Férje, József, igaz ember volt, nem akarta a nyilvánosság előtt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt hozzá: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van! Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.” Lk 1,18–21

A Szentírás nem túl sok emberre használja ezt kifejezést. A teljesség igénye nélkül, de valószínűleg nem sok személyt kihagyva Szent Józsefen kívül, Noéra, Ábrahámra, Tóbiásra, Jóbra, Zakariásra és Erzsébetre, Simeonra és Keresztelő Szent Jánosra. Ezért azt gondolom, érdemes egy kicsit elgondolkodnunk azon, hogy mit is jelent ez, miben is áll Szent József „igaz embersége”.

József tudni véli, hogy mi történt Máriával, hogy miért születik gyermeke, ezért már nem akarja feleségül venni, mert ő egy tiszta lánnyal szeretett volna egybekelni és boldoggá tenni. De nem is akar rosszat tenni vele, nem szándéka, hogy tovább rontson az egyébként is rossznak vélt helyzetén. Inkább csendben szeretné útjára bocsátani Máriát, elítéli a bűnt, amit feltételez, hogy jegyese elkövetett, és azért valljuk be őszintén, következtetése alapvetően nem hibás. Persze tudjuk, hogy nem szabad elhamarkodottan ítélkezni, de azt is, hogy Márián kívül még nem volt olyan nő, aki szüzességét megőrizve került volna áldott állapotba. Így ezért, a helyesnek látszó, de kivételesen rossz ítélet miatt, azt hiszem, nem ítélhetjük el Szent Józsefet. Ámbár azért, ahogy el akarja Máriát bocsátani, annál nagyobb tiszteletet érdemel. Elítéli a bűnt, de megértéssel és segíteni akarással fordul hozzá. Nem akarja átadni a zsidó bíráskodásnak, ugyanis az akkori zsidó törvények szerint akár meg is kövezhették volna ezért Máriát, ehhez képest az, hogy csendben, mindenféle perpatvar nélkül elküldeni, lényegesen szeretetteljesebb tett. Úgy érzem, ebben a kettősségben mutatkozik meg József igaz ember mivolta. Elítéli a bűnt, de nem a bűnöst, és bűne ellenére sem akar neki rosszat.

Vajon én tudok-e, így Karácsony felé közeledve, az engem hasonlóan szerető Isten példáját követve, szeretettel fordulni embertársamhoz? Bűnét nem kikürtölve, még akkor sem, ha esetleg ellenem is követte el? Magunk között megfeddni, de nem elítélni? Vajon tudok-e megbocsátani és tovább lépni?

Csirszki András Márk
görögkatolikus papnövendék

„A tehetség Isten ajándéka nekünk, és a mi ajándékunk Istennek az, ha élünk a tehetségünkkel” – ezzel a gondolattal nyitotta meg dr. Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója a 2015-ös Soós Kálmán-ösztöndíjprogram átadó ünnepségét december 18-án.

Dr. Váradi Natália portálunknak elmondta, hogy a Soós Kálmán-ösztöndíjprogram fő célja a Kárpátalján működő magyar nyelvű felsőoktatási szakok és intézmények együttműködésének elősegítse. Az ösztöndíjprogramban három kategóriát hirdettek meg: Kárpátaljai Vándoregyetem, illetve kárpátaljai vonatkozású kutatások támogatása, valamint magyar nyelvű oktatási jegyzetek és magyar nyelvű szaknyelvi szótárak készítése.

2015-ben 79 személy nyújtotta be pályázatát, ebből 56 pályamunka kapott pozitív elbírálást. A díjazottak között közel bruttó 3,2 millió forintnak megfelelő hrivnyát osztottak ki.

A Kárpátaljai Vándoregyetem kategóriában 5 fő vehetett át pénzjutalmat, fejenként 3500 hrivnyát kaptak. Magyar nyelvű oktatási jegyzetek és magyar nyelvű szaknyelvi szótárak készítése kategóriában 17 személyt részesítettek ösztöndíjban – fejenként 5 ezer hrivnya volt a jutalmuk. A kárpátaljai vonatkozású kutatások támogatása kategóriában 34 pályázó kapott pozitív elbírálást, fejenként 2 ezer hrivnya összeget vehettek át.

Erdei Péter, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja gratulált a győzteseknek, s további sikeres szakmai előmenetelt kívánt nekik.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kléger Zsolt, a Bethlen Gábor Alap pénzügyi referense. Beszédében köszönetét fejezte ki a „GENIUS” Jótékonysági Alapítványnak és a Rákóczi-főiskolának a töretlen együttműködésért.

A program a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.

A Kárpátalja.ma szerkesztősége gratulál a pályázat győzteseinek.

Pallay Katalin

Kárpátalja.ma

Névnap Teofil- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje; Istent kedvelő. Idézet „Élj minden napot úgy, mintha az lenne életed utolsó napja, és megtanulod mélyen becsülni a lehetőségeket.”

 Napoleon Hill

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Balugyánszky Endre (Zemplén, 1800 – Ungvár, 1854. december 20.). Görög katolikus kanonok. Az egyháztörténelem és az egyházjog tanára Ungváron. Egyházi történetírás című munkája megjelent latinul és oroszul is; az orosz szöveg harmadik kiadása Bécsben, 1851-52-ben); A magyar egyházi jog történetéről írt munkája kéziratban maradt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kolozsmonostoron megnyílik a Báthory István erdélyi fejedelem által behívott jezsuiták rendháza (1579).

A Magyar Tudományos Akadémia első ülése (1858).

Megalakult a Pesti Testgyakorló Intézet (1840).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

LELKI KALANDOK

„Hű az Isten, aki elhívott titeket…” (1Korinthus 1:9)

Azt hiszed, a kereszténység unalmas? Dehogyis! Nézd csak meg a következő szalagcímeket: „Égő csipkebokor a sivatagban, a tüzét nem lehet kioltani. Ezrek keltek át száraz lábbal a megnyílt tengeren. Egy tizenéves legyőzte a népét fenyegető óriást. Egy zsidó lány megmentette népét a pusztulástól. Három ifjú lázadó túlélte a tüzes kemencét. Egy negyednapos halott feltámadt. Titokzatos módon leomló városfalak. Cet nyelt el egy prófétát, de ő túlélte, hogy elmondhassa üzenetét. Tüzes szekér ragadta a mennybe a prófétát.” Ezek nem valami pletykalap szenzáció, hanem a Szentírás beszámolói. A kaland azt jelenti: „izgalmas és veszélyes vállalkozás”. Ha belevágsz a lelki kalandba, akkor számíthatsz arra, hogy Isten próbára teszi hitedet, olyan módokon, ahogy soha el sem tudtad volna képzelni. A Biblia beszámol azokról, akik „hit által országokat győztek le, igazságot szolgáltattak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok szánját tömték be, tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg” (Zsidók 11:33-34). John Eldredge mondta: „A kaland, annak minden veszélyes és vad velejárójával, egy mély spirituális vágy, amely bele van írva az ember lelkébe… Mózes nem egy bevásárlóközpontban találkozott az élő Istennel, hanem a Sínai-félsziget sivatagában. Az ember szíve mélyén olyan alapvető kérdések vannak, amelyekre nem kaphat választ a konyhaasztalnál. Csak a félelem tartja otthon, ahol a dolgok tiszták, rendezettek, és úgy érzi, irányítása alatt tartja őket.” Amikor Isten valami csodálatosat akar véghezvinni általad, el kell juttatnia onnan, ahol vagy, oda, ahol ő van. Mit szólsz hozzá? Kész vagy elindulni egy lelki kalandra Istennel?

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 

Rendkívüli állapotot rendelt el a kaliforniai kormányzó pénteken San Bernardino megyében, ahol több mint két héttel ezelőtt az egészségügyi dolgozók bankettjén két merénylő vérengzést követett el.

Jerry Brown kormányzó úgy ítélte meg, hogy a december 2-án végrehajtott merénylet után az ottani lakosok nincsenek megfelelő biztonságban az ünnepek előtt.

“A szörnyű merénylet körülményei és annak súlyossága alapján úgy látom, hogy a helyzet meghaladja egyetlen helyi kormány szolgáltatásainak és az orvosi ellátást biztosító személyzetnek a lehetőségeit, ezért ott szükség van pótlólagos segítségre” – érvelt a kormányzó.

Az ilyen helyzetekben meglehetősen szokatlan a rendkívüli állapot bevezetése, de ez esetben a közigazgatási vezető abból indult ki, hogy a San Bernardinó-i merénylet halálos áldozatai és sebesültjei egészségügyi alkalmazottak voltak, s most, az ünnepek előtt nem biztosított a lakosság számára a megfelelő létszámú egészségügyi személyzet. A rendkívüli intézkedés lehetővé teszi, hogy ideiglenesen más körzetekből irányítsanak oda egészségügyieket, ezen kívül a rendfenntartó erők is nagyobb fokú készenlétben vannak.

Ez az intézkedés egybeesik Barack Obama látogatásával. Az amerikai elnök szombaton szűk körben találkozni fog San Bernardinóban az áldozatok hozzátartozóival, és csak azután folytatja útját Honoluluba, ahol a karácsonyi ünnepeket készül eltölteni.

„Az én szívem’ is megérinti az öröm,
És hirdetem mindenkinek, hogy íme, jön!”

Találkozás a jászolnál mottóval karácsonyra hangoló alkalomra került sor december 10-én 17:00 órai kezdettel az Ungvári Református Egyetemi Gyülekezetben (UR1). A már hagyományosnak mondható ifjúsági istentisztelet dicsőítéssel kezdődött a New UR1-band vezetésével.
Az ünnepi istentiszteleten Héder János lelkipásztor hirdette és magyarázta az igét Máté evangéliumának második fejezetéből (A napkeleti bölcsek imádják Jézust).
– A távolról jövő emberek ismerik fel az Isten fiát, nem a főpapok, nem a zsidó emberek, akik várták a Messiást. Ez a világ többet látott, mint a keleti bölcsek, akik csak Jézus csillagát látták. Te többet láttál, ha református gimnáziumba járhattál, ha hittanra küldtek a szüleid. A kérdés az, hogy amellett, hogy többet láttál, vajon hogyan viszonyulsz mindehhez?! Láthattad nagy hatalmát az Istennek, amely parancsolt a szélvésznek, az ördöngösöknek, a betegeknek, és megmutatta azt, hogy Ő az Úr. Az Isten képes megtartani a mi életünket is, kiragadni a bűnből, az elmúlásból. Vajon még mindig kevés, amit az Istenben bízók tesznek?! Jézus a legnagyobb kísértéseket is kiállta, láttuk az engedelmességét, a könyörületét, irgalmasságát, a golgotai kereszten bevégzett áldozatát, a feltámadását, mely legyőzte a halált, és így reménységünk lehet az örök élet felől. Mennyivel többet látott, hallott, tud a mi generációnk annál, mint amit tudtak ezek a bölcsek, akik elindulnak messziről. Miért nem vagyunk állhatatosak, miért nem bízunk benne, miért nem adjuk oda az életünket neki hódolatként?! – hangzott el a prédikációban.
A hirdetett ige másik alapgondolata ez volt: hódolat a Megváltónak. Ők csak a keleti égbolton látták a csillagot, te Jézus nyomát mindenütt láthatod: az igében, az imádságaidban, amikor feltekintesz rá, amikor szólsz hozzá, amikor örömöt érzel egy találkozás után, amikor egy igehirdetésen keresztül megszólít téged, amikor úgy érzed, mintha csak neked szólt volna; találkozhatsz vele a gyülekezetben. Jobban hódolj, jobban tiszteld, jobban bízzál, mint ahogy ezek a bölcsek tették!
A bölcsek megajándékozták a Messiást azzal, amijük volt. Ő várja a te ajándékaidat is, várja ma is! Miben mutatkozik meg ez a hódolat? Nem szavakban, nemcsak abban, ha azt mondod, hogy „Uram! Uram!”, hanem abban, hogy megosztod a kenyered az éhezővel, hogy észreveszed a másikat. Várja az idődet a vele való közösségre, a szolgálatra! Várja a munkás kezedet, amely Isten országának az építésén fáradozik, várja az áldozatodat, amely ott van az erődben, a tudásodban, amelyet odateszel az Isten oltárára. Ezt a hódolatot várja tőled! Használni akar az ő javára és dicsőségére!
A bölcsek elmentek, miután átadták ajándékaikat, te soha ne menj el Jézus Krisztusnak a közeléből! Szerezzünk valakinek örömöt ezekben a napokban, próbáljunk úgy élni mindennap, hogy emlékezzünk arra, hogy a szeretet tékozlással szaporodik! Emlékezzünk arra, hogy aki másokat felüdít, maga is felüdül.
Az igemagyarázat után a jelenlévők rövid színdarabot láthattak Oroszi Eszter és Szentmiklósi Jána előadásában Szeretet-programozás címmel. Ezt követően Bahus Réka Kárász Izabella Megérkezett című verse által szólt a gyülekezethez.
A karácsonyra hangoló alkalom énekkel és gyertyafény melletti szeretetvendégséggel zárult.

Héder Zsuzsanna
Kárpátalja.ma

Az Európai Bizottság ajánlást tett arra, hogy az uniós tagállamok szüntessék meg a vízumkötelezettséget Ukrajna és Grúzia állampolgárai számára – jelentette be pénteken Brüsszelben Jean-Claude Juncker, az uniós intézmény elnöke.

Mint mondta, a bizottság javasolta az uniós országoknak, hogy mielőbb hozzanak meg egy erre vonatkozó döntést. Juncker közölte azt is, hogy Koszovó esetében 2016 elején tesznek hasonló ajánlást, addig az országnak még néhány követelményt teljesítenie kell, továbbá biztosítania kell Brüsszelt arról, hogy az ország területéről nem indul el újabb migrációs hullám az EU-ba.

Ukrajna és Grúzia kormánya már régóta vár a vízumkötelezettség megszüntetésére, amely egyúttal reformtörekvéseik elismerése is lenne. A bizottság ajánlásának elnyeréséhez adatvédelmi rendszerüket, valamint az útlevelekre vonatkozó előírásokat az európai normákhoz kellett igazítaniuk. Egyúttal garantálniuk kellett többek között azt is, hogy a bűnüldözés terén készek az EU-val való zökkenőmentes együttműködésre.

Az unió mellett a NATO is elismeri a demokrácia kiépítése érdekében tett grúz erőfeszítéseket, amelynek a katonai szervezet december 2-i, kétnapos brüsszeli külügyminiszteri értekezletének résztvevői hangot is adtak, megjegyezve, hogy Montenegró meghívása után folytatni kell a bővítés tárgyalási folyamatait Grúziával és Macedóniával is.

Ami Ukrajnát illeti, Petro Porosenko ukrán elnökkel Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk európai tanácsi elnök és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke folytatott megbeszélést szerda este Brüsszelben.
A megbeszélést követően a résztvevők leszögezték, hogy 2016. január 1-jén életbe lép az EU-val a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet az orosz nyomásgyakorlás sem fog megakadályozni.

A pénteken befejeződött uniós csúcson az uniós vezetők elismerték Ukrajna reformintézkedéseit és a vízumliberalizációs folyamat felgyorsítása mellett érveltek.
Koszovóval pedig az Európai Unió Tanácsa 2015 októberében írta alá első stabilizációs és társulási megállapodását. Ezt követően kedden, a parlament strasbourgi plenáris ülésén tárgyaltak Koszovó vízummentességéről. Az EU-csúcs záródokumentumában pedig az unió tanácsa arra ösztönzi Koszovót, hogy folytassa erőfeszítéseit minden olyan feltétel teljesítése érdekében, amely a vízumliberalizáció folyamatát előmozdíthatja.
Koszovónak fokoznia kell a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, valamint előrelépést kell tennie a korrupció megszüntetése érdekében. Felgyorsítania a “nagy horderejű ügyek” eljárásainak folyamatát, de mindenekelőtt választási és közigazgatás reformot kell végrehajtania. Hatékonyan kell támogatatnia az emberi jogok védelmét az ország egész területén és törekednie kell a kulturális örökség és vallási sokszínűség megóvására.

A számítástechnika gyors ütemű fejlődése, a személyi számítógépek és az azokat, illetve felhasználóikat összekötő hálózati rendszer, az internet mára már tagadhatatlanul részévé váltak társadalmi és szociális terünknek olyannyira, hogy azok az oktatásban sem elhanyagolható tényezők. Így ezeknek az eszközöknek a hiánya hátrányosan érinti a tanintézményeket, hiszen a nebulók nem tudják megfelelően elsajátítani azt az informatikai tudást, amelyet majd a jövőben hasznosítani tudnának. Sajnálatos módon a kígyósi oktatási komplexum (egyszerre óvoda és iskola) is ilyen hátrányos helyzetben volt egészen december 11-ig. Ugyanis az említett napon ismét Kígyósra látogatott Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kormányhivatalának delegációja Társy József kabinetfőnök vezetésével, hogy egy igen hasznos ajándékcsomagot nyújtson át a Kígyósi Elemi Iskola-Óvoda vezetőinek és tanári karának.
A delegációt Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági és önkormányzati titkára, Nagy Attila, Kígyós polgármestere, valamint Vass Ottó, a Beregszászi Járási Tanács képviselője fogadta.
A számítástechnikai ajándékcsomagot Társy József kabinetfőnök nyújtotta át Homoki Ildikónak, az iskola igazgató asszonyának és a település polgármesterének, Nagy Attilának. A négy asztali számítógépet, két notebookot és egy lézernyomtatót magába foglaló adományt a miskolci székhelyű Szinva Net Zrt. informatikai cég ajánlotta fel a kormányhivatal számára, hogy majd döntés szerint annak a kárpátaljai településnek adományozzák, amelyik a legjobban rászorul. Társy József elmondása szerint a kormányhivatal munkatársai úgy gondolták, hogy a kígyósi intézmény az, amelynek leginkább szüksége lehet egy ilyen, közel másfél millió forintot érő informatikai eszközcsomagra.
A kígyósi iskolának eddig egy régi, minden tekintetben elavult számítógépe volt, amelyet közösen használtak az oktatási komplexum tanárai és diákjai. Ebből jól látható, hogy az intézmény nem rendelkezett megfelelő felszereléssel egy informatikaóra megtartásához. Ám a kormányhivatal és a Szinva Net Zrt. segítségével most az iskola tanulói képesek lesznek tömbösített oktatás keretében elsajátítani az informatikai alaptudást.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal delegációja kígyósi vizitje mellett ellátogatott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára is, ahol Orosz Ildikó fogadta őket.
A küldöttség tagja volt a már említett miskolci cég képviseletében Szak Endre informatikus is, aki a nap folyamán rövid oktatást tartott az új számítógépek megfelelő használatáról a kígyósi iskola tanári karának.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kormányhivatalának delegációja augusztus 28-án már járt Kígyóson, akkor 230 ezer forint célirányos anyagi támogatást nyújtottak át a település polgármesterének a kígyósi iskola fűtésének korszerűsítése céljából.

rsz

Fekete József évfolyamtársam volt a beregszászi Kossuth Lajos középiskolában. Az érettségi után szétváltak útjaink, kikerült a látókörömből. Ma Rahón él igazi nagycsaládban, ugyanis feleségével tíz gyereket nevelnek. Ezúttal vele beszélgettem az életről, a családról, a gyerekekről.

– Mióta éltek Rahón?
– 2013-ben költöztünk át Rahóra.

– Kifejezetten azért költöztetek oda, hogy nevelőszülők lehessetek?
– Tulajdonképpen már 2008. október 10-től nevelőszülők vagyunk a feleségemmel, de bővíteni szerettük volna a családot újabb rászoruló gyerekekkel.

– Honnan jött az ötlet? Mi inspirált arra, hogy gyerekeket vegyél, vegyetek magatokhoz?
– A saját gyermekünk, Dávid nagyon szeretett volna testvéreket. Miután elhelyezték nálunk a lányokat, Diát és Gabicát, az ő történeteik ösztönöztek minket arra, hogy további gyerekeken segítsünk. Közben megszületett a második gyermekünk, Rebeka.

– A saját gyerekeitek nem szoktak féltékenyek lenni a többiekre, vagy fordítva?
– Nem jellemző. Dávid nem, mert ő már nagy. Rebekánál észreveszem néha, de ő még csak hatéves.

– Azt mondod, 2008-tól vagytok nevelőszülők. Korábban hol éltetek?
– A Beregszászi járásban található Balazséron.

– Neked vagy a feleségednek van valamilyen szakmai végzettségetek nevelés-oktatás terén?
– Nem, nincs, én esztergályos vagyok, a feleségemnek középfokú végzettsége van.

– A gyerekek mellett tudtok dolgozni is? Úgy értem, hogy van-e állásod?
– Mi főállású nevelőszülők vagyunk, tulajdonképpen ez a hivatásunk.

– Van olyan nevelt gyermeketek, aki már nem él veletek egy háztartásban?
Egy gyereket, Gabicát már „kibocsájtottunk”, ő férjhez ment. Most a két Demeter, Paulina, Okszana, Lacika, Karolina, Marina és Dia van nálunk elhelyezve.

– Miután saját lábukra állnak, az egykori neveltjeitekkel továbbra is tartjátok a kapcsolatot?
– Igen. Gabica lányunk másfél éve házas, de a mai napig szoros kapcsolatot ápolunk vele. Rendszeresen látogat minket, telefonon és interneten pedig napi szinten tartjuk a kapcsolatot.

– A nevekből kiderül, hogy nemcsak magyar árvákat vettetek magatokhoz. Nálatok számít-e, s ha igen, mennyiben, a gyerekek nemzeti hovatartozása? Gondolom, mindketten jól beszélitek az ukránt, tehát nincs gond azzal, ha egy gyerek csak az államnyelvet beszéli.
– Nálunk nem számít a gyerekek nemzeti hovatartozása. Mi a családban magyarul beszélünk, a nálunk elhelyezett gyerekek pedig megtanulnak magyarul, sőt, ők már magyarnak vallják magukat. Döme fiam tavaly megnyerte a felső-Tisza-vidéki adventi magyar szavalóversenyt, idén pedig a második lett. Ő nálunk tanult meg magyarul. Emellett római katolikus templomba járunk, a gyerekek katolikus neveltetésben részesülnek. Rahón négy osztályig van magyar tannyelvű iskola, a kisebbek ott tanulnak, a nagyobbak pedig a Rahói Római Katolikus Plébánián, vasárnapi iskola keretében tanulják a magyar nyelvet. Az ukrán nyelvet mi most tanuljuk, hisz az iskolás éveink alatt az orosz volt a hivatalos államnyelv a Szovjetunióban, ennek ellenére nincsenek nyelvi problémáink.

– Beszélnél bővebben erről a programról? Ki finanszírozza? Hogyan kerülnek a gyerekek hozzátok?
– A gyerekek nevelését az állam finanszírozza. Az illetékes hivatalok szerveznek találkozót az állami gondozásban lévő gyerekekkel. A sikeres ismerkedés után kezdődik az ügyintézés, majd ezt követően kerül sor az elhelyezésükre.
Az ingatlan, azaz a Páli Szent Vince nevét viselő gyermekotthon a Rahói Római Katolikus Plébánia tulajdonában van. Mikulyák László főesperes ötlete volt, hogy családi típusú gyermekotthont nyissanak Rahón, mi pedig jelentkeztünk nevelőszülőnek. Munkánkat segíti a plébánia, a Budapest V. kerülete – Lipótváros önkormányzata, a szintén magyarországi VONESZO Alapítvány (http://www.voneszoalapitvany.hu/index.php?oldal=kapcsolat.php), illetve magánszemélyek.

– Gondolom, egy nagyobb házban éltek, a gyerekek mellett ezt is fenn kell tartani. Eszerint a nap 24 órájában el vagy foglalva. Hogy bírod? Hogy bírjátok a nejeddel?
– Egy négyszintes kertes házban lakunk, és bizony ennek elég magas a rezsije. Vegyes tüzelésű kazánnal fűtünk, és a nap 24 órájában tüzelnünk kell. A mindennapi teendőket jól koordinált csapatmunkával oldjuk meg. Csak így lehet ezt energiával bírni.

– Hogy telik egy átlagos napotok?
– Pörgősen. Ébresztő, mosakodás, reggeli, készülődés iskolába, óvodába. Míg a gyerekek távol vannak, lehet vásárolni, főzni, rendet rakni, az éppen aktuális hivatali ügyeket elintézni, évszaktól függően kertészkedni, illetve fát vágni. Iskola után ebéd, utána zeneiskola, szakkörök, ki hova jár, majd házi feladat. Uzsonna után szabadfoglalkozás, játék, tévézés stb. Vacsora után mosakodás, esti ima és alvás. Azt, hogy mennyit főzünk, és hogy mennyi ruhát kell kimosni, illetve mennyi edényt kell elmosogatni, most nem részletezem.

– Nem várom el… Nagy hangsúlyt fektettek a vallásos neveltetésre, már csak a fenntartóra való tekintettel is. Mennyiben szól bele a nevelésbe a plébánia és mennyiben az állam? Tart nálatok ellenőrzést az illetékes hivatal?
– A gyerekek nagyon hamar megkedvelték a katolikus neveltetést, amely a gyerekek oktatásában is meghatározó. Az elvárások úgy az egyház, mint az illetékes állami hivatal részéről csak a gyerekek javát szolgálják. Ellenőrzések rendszeresen történnek.

Lengyel János

Kárpátalja.ma

A sokféle zsályafaj közül gyógyításra legalkalmasabb az orvosi zsálya. Neve a latin salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy minden betegséget gyógyít. Egyes helyeken növényi aszpirinnek is nevezik – nézzük, miért!

A zsálya (Salvia officinalis L.) az ajakos virágúak (Labiatae) családjába tartozik, népies elnevezése: kerti zsálya, orvosi zsálya, Szent János füve. A bokros, illatos félcserje akár 60-100 centiméterre is megnő. A fiatal, lágy hajtások virágzáskor 20-30 cm hosszúak, molyhos szőrűek.
Ezüstös színű, bársonyos levelei keresztben, átellenesen állnak. Lemezeik 2-6 centi hosszúak, lándzsa vagy tojásdad alakú, tompa csúcsú, aprón csipkés szélűek, szőrökkel sűrűn borítottak. Virágai a szár felső részén álfüzérben állnak. A párta ibolyakék, néha rózsás vagy fehér. Dél-Európa karsztos vidékein vadon tömegesen termő, de az egész világon elterjedt termesztett gyógynövény. A méhészek szívesen ültetik a kaptárak közelébe, mert jó “méhlegelő”.

Minden betegségre jó
Ennek a gyógyfűnek a botanikai neve a latin salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy a zsályáról azt tartották, hogy minden betegséget gyógyít. Az ókori görögök és rómaiak – a rozmaringhoz hasonlóan – tartósításra használták, de hamarosan a gyógyászatban is rangos helyet szerzett magának. A görög Dioszkoridész vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintette, de a gyógynövény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta. A római Plius kígyóharapás, bélféreg, epilepszia, mellkasi bántalmak ellen és a menstruáció serkentésére egyaránt javasolta. A X. század körül az arab orvosok úgy vélték, hogy a zsálya segítségével az emberi élet a halhatatlanságig meghoszszabbítható. A keresztes hadjáratok után földöntúlinak hitt hatalma Európában is megjelent: “Miért halna meg az ember, ki a kertjében zsályát termel?”, “Aki örökkön kíván élni, májusi zsályát kell annak enni”.

A középkori franciák a “minden jó” névvel illették, és Nagy Károly elrendelte, hogy a királyi gyógynövénykertben zsályát is termesszenek.

Az indiai ajurvédikus orvosok menstruációs panaszokra, a szoptató anyák emlőgyulladására, valamint kedélybetegség, álmatlanság, aranyér és szembetegség gyógyítására rendelték el.

Az elmúlt századokban az európai orvosok gyakran alkalmazták a gyógynövények borban való főzeteként, például szájápolásra és torokfájásra. Az orvosi zsálya levele az illóolajon kívül gyantát, viaszt, különböző savakat és ösztrogén hatású anyagokat tartalmaz.

Zsálya gyógyászati felhasználása
A több száz éves tapasztalat mellett tudományos vizsgálatok is kimutatták, hogy a zsályalevelek igen hasznos gyógynövényt jelentenek a házi patikákban. A levelek forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmuknál fogva fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladásgátló hatásúak.

A zsályatea hatását elfogyasztása után 2-3 óra múlva fejtik ki, izzadás, bélhurut kezelésére kiváló. Egyes országokban ezért is nevezik növényi aszpirinnek. A meleg zsályatea kitűnő toroköblítő a szájban fellépő betegségek enyhítésére. Náthánál és szamárköhögésnél tejben főzik meg a leveleket. A gyógytea jó hatással van a fogíny-, száj- és torokgyulladásra. A porított levél szájvizek, fogporok készítésére is alkalmas.

Megbecsült fűszer
Keserű íze miatt kitűnő étvágyjavító, gyenge gyomorerősítő, megkönnyíti az emésztést. A legtöbb konyhai fű-szernövényhez hasonlóan a zsálya is nyugtató hatást fejt ki a gyomor sima izmaira. Mértékletesen alkalmazva segíti a zsíros ételek emésztését. Szárnyasok töltelékét ízesítik vele, de jól harmonizál más, erősen fűszerezett ételekkel is. Kacsa- és libasültek, májból készült ételek, pástétomok elmaradhatatlan fűszere, de a milánói makaróni is elképzelhetetlen nélküle.
Az almalevesnek pikáns ízt ad, a virágokat salátákhoz keverik.

Termesztés
Az orvosi zsálya szaporítása egyszerű: tőosztással, dugványozással vagy magvetéssel történhet. Igénytelen növény, sziklakertekben vagy köves domboldalon is megél. Szereti a napfényt, jól tűri a szárazságot. Júniusban nyílnak ibolyalila, nyitott szájra emlékeztető virágai.

Kizárólag illóolaj előállítására skarlátzsályát (Salvia sclarea) is termesztenek. Ez kétéves növény, amely az első évben 1-2 tenyérnyi nagy, szív alakú, vastag, ráncos, durván fogazott szélű levelet fejleszt. A második évben jelenik meg a kb. 1 méter magas virág szára. Virágai és hártyás murvalevelei az orvosi zsályánál nagyobbak, halvány lilás-rózsaszínűek.

Illóolaja, amelyet a növény virágzásakor learatott anyagból állítanak elő, muskotály zamatú borok adalékanyagául is szolgálhat.

Kenőpénz elfogadásakor érték tetten az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a katonai ügyészség munkatársai a rendőrség egyik járási alegységének regionális főkapitányát – adta hírül a Novini Zakarpattya hírportál december 17-én.

A rendőrfőkapitány azt tervezte, hogy rendszeresen hajt be pénzt azoktól a büntetett előéletű helyi lakosoktól, akik megsértették a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. A főkapitány szándékában állt az is, hogy eltitkolja az érintett személyek külföldön tartózkodását.

A tisztviselőt szolgálati irodájában fogták el, miközben átvette a kikövetelt 7,5 ezer hrivnyát.

Az ügyben büntetőeljárást indítottak.

Kárpátalja.ma

Az orosz elnök utasította kormányát, hogy vigye nemzetközi döntőbíróság elé Ukrajnát, ha az nem teljesíti a decemberi határidőre hárommilliárd dolláros fizetési kötelezettségét.

Vlagyimir Putyin szerdán részt vett az orosz kormány ülésén, amelyen az Ukrajnával kapcsolatos viták is napirendre kerültek.

Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint Anton Sziluanov pénzügyminiszter beszámolójának meghallgatása után Putyin különösnek nevezte, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó garanciát vállalni Ukrajna Oroszországgal szemben fennálló adósságára. Úgy fogalmazott, ha Washington annyira bizonyos abban, hogy Ukrajna jövőre fizetőképes marad akkor talán valahogy részt vállalhatna a kockázatok megosztásában a következő négy évben.

Oroszország korábban felajánlotta, hogy kész feltételekkel átütemezni a december 20-án lejáró 3 milliárd dolláros ukrán adósságot. A feltételek között szerepelt, hogy Kijev ismerje el, állami hitelről van szó és nem kereskedelmi hitelről, ahogy ezt állítja. A másik feltétel az volt, hogy a visszafizetésre az Egyesült Államok, az Európai Unió vagy egy nemzetközi pénzintézet garanciát vállaljon. Garanciát vállalni senki nem volt hajlandó.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök közölte, hogy állnak elébe a bírósági eljárásnak. “Ha Oroszország eljárást indít Ukrajna ellen, készek vagyunk bíróságra menni Oroszországgal. Teljes egészében felkészültünk” – mondta Jacenyuk újságírók kérdéseire válaszolva.

Az orosz elnök ugyanakkor utasítást adott az Ukrajnába irányuló szénszállítás felújítására, amit azzal indokolt, hogy az ukrán áramszolgáltató vállalat helyreállította a Krím félszigetet energiával ellátó négy magasfeszültségű távvezeték egyikét, így ismét kap Ukrajnából áramot a félsziget.

Egyúttal megbízta az illetékes minisztereket azzal is, hogy az Európai Unió és az Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás életbe lépéséig folytassák a háromoldalú tárgyalásokat, amelyek célja az orosz aggályok eloszlatása.

A megállapodás január 1-jén lép életbe. Kedden és szerdán Brüsszelben szakértői szintű egyeztetést tartott Oroszország, Ukrajna és az EU, és még a hónap folyamán elképzelhető egy miniszteri szintű tanácskozás. Az eddigi tárgyalások eredménytelenül végződtek, így Oroszország gazdasági érdekeinek védelmére hivatkozva továbbra is azt tervezi, hogy Ukrajnára is kiterjeszti az Európai Unió tagállamait sújtó orosz élelmiszerembargót.

Moszkva korábban az ukrán bevitel korlátozására vonatkozó terveit azzal indokolta, hogy félti piacát az Ukrajnán keresztül Nyugatról beáramló ellenőrizetlen származású és minőségű termékektől.

A szakadárok harckocsikat, Grad rakéta-sorozatvetőket és más, 100 milliméter kaliberűnél nagyobb tüzérségi nehézfegyvereket vontak össze a kelet-ukrajnai frontvonal Donyeck környéki szakaszán – hozta nyilvánosságra szerdán az ukrán védelmi minisztérium hírszerzése.

A nehézfegyverek a minszki megállapodások alapján nem lehetnének a frontvonal harminc kilométer széles övezetében. Mindkét fél azt állítja, hogy már kivonta minden, 100 milliméternél nagyobb kaliberű tüzérségi nehézfegyverét a front menti övezetből.

A védelmi tárca felderítési értesülései szerint viszont a szakadár oldalon ismét több nehézfegyver tűnt fel Donyeck, valamint a megyeszékhelytől 47 kilométerre lévő Horlivka település környékén.

A kijevi hadműveleti parancsnokság szerdai közleményében arról adott hírt, hogy az előző este a szakadárok kétszer nyitottak tüzet Grad rakéta-sorozatvetőkkel a Donyecktől nyugatra fekvő, ukrán ellenőrzésű területre, ezen kívül a térségben Piszki települést 120 milliméteres aknavetőkkel lőtték.

A parancsnokság tájékoztatása szerint a tüzérségi támadások száma jelentősen nőtt a térségben, az elmúlt éjszaka alatt összesen 39-szer nyitottak tüzet a szakadárok a kelet-ukrajnai front menti ukrán katonai állásokra.

Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az elmúlt nap alatt öt ukrán katona sebesült meg a harci cselekmények közben.

Eduard Baszurin, a szakadár Donyecki Népköztársaság “védelmi minisztériumának” szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján közben az ukrán hadsereget vádoltak meg azzal, hogy nehézfegyvereket rejteget a frontvonal menti övezetben. Állítása szerint a szakadárok felderítői két álcázott harckocsit és két önjáró tüzérségi rendszert fedeztek fel Donyecktől nyugatra, mindössze három kilométerre a frontvonaltól.

Az országimázs fogalma egyike napjaink egyre nagyobb jelentőséggel bíró és egyre inkább a figyelem középpontjába kerülő marketingfogalmaknak. Az egyik legismertebb szakirodalmi meghatározás szerint az országimázs – egy ország kultúrájának, gazdaságának, politikai életének, termékeinek, lakosságának stb. összetett megítélése, vagyis az egyes tényezők imázsának összessége. Kotler és munkatársai szerint „az országimázs egy adott országról kialakult nézetek, hitek, vélemények összessége.” A gyakorlatban mindez akár spontán módon is kialakulhat, illetve tudatosan is formálható. A tudatos formálásra évekre visszamenően is találhatunk példákat, melyek folyamatosan alakíthatják az országok belső- és külső képét.
Az országimázs vizsgálatával a múlt század 60-as éveitől foglalkozik a szakirodalom, főleg a külföldi termékek választására tett befolyásoló, országeredet-hatás meghatározása szempontjából, de több jelentős forrás található az általános országimázs kutatási témában is.
Az országimázs tanulmányozása és elemzése igazi multidiszciplináris terület: fókuszában a marketing, a közgazdaságtan és az üzleti alkalmazás állnak, de jelentős mértékben érinti a történelmet és a földrajzot is. A fellelhető források (tanulmányok, publikációk) jelentősebb hányada a marketingtanulmányokhoz köthető, de a nemzetközi kapcsolatok tudományában is feltűnik. A felsoroltakon kívül létezik a területnek szociológiai szempontú, politikatudományi szemléletű, kulturális háttér megközelítésű, társadalmi fejlődéssel magyarázó és történettudományi megközelítése is.
Az országimázsról azonban nemcsak a szakembereknek, hanem lényegében mindenkinek van véleménye. Köszönhető ez persze főleg annak, hogy a terület az elmúlt években a média érdeklődésének középpontjába került.
Az országimázs-építés minden nemzet, minden ország szempontjából nézve megkerülhetetlen terület, amennyiben sikeresnek akarja tudni magát a 21. században. A távol-keleti országok – köztük Dél-Korea – az országimázs építése tekintetében egy külön műfaji kategóriába tartoznak, melyek utánzása gyakorlatilag a lehetetlen feladatok közé tartozik.
A dél-koreai országimázs-építés egyik legfőbb dimenziójának, befolyásoló tényezőjének az 1990-es években indult kulturális jelenség, a koreai hullám tekinthető, amely a dél-koreai kultúra, főképpen a populáris kultúra (filmek, televíziós sorozatok és zene) külföldi terjeszkedését jelenti.
A koreai hullám (hallyu, ..) bemutatását érdemes egy, de talán jelentősebb elemén keresztül vizsgálni: a Koreai-doroma (….) (televíziós-sorozatok), amely jelentős mértékben kapcsolódik a Koreáról alkotott képünkhöz. A koreai hullám, azaz a hallyu elemének segítségével csodálkozhatunk rá a hajnali csendesség országának kultúrájára. A koreaiak az elmúlt évtizedekben felismerték, hogy „a kultúra gazdaságilag ugyanolyan jövedelmező lehet, mint a félvezetők vagy az autók.”
A koreai kultúra már a kilencvenes évek legvége óta offenzívában van: azóta használják a Hallyu (..), más néven koreai hullám elnevezést. Az elnevezés pekingi újságírók tollából született még 1999-ben, amikor kínai fiatalok nagymértékben kezdték „fogyasztani” a koreai filmeket. Kezdetben csak a televíziós sorozatokra és a filmekre vonatkozott, de ma már a popzene is a hallyu (..) része. Ez a láz továbbterjedt a távol-keleti régió összes országába, elsődleges fogyasztója Japán. A hallyu-láz India és a Közel-Kelet után Amerikára is átterjedt. A kelet-európai és skandináv országok után most kezd Nyugat-Európa is csatlakozni a hullámhoz. A koreai hullám elindítója – a kutatók szerint – a Star in My Heart (Pjorun negaszume, Kívánságom egy csillagon, .. ….) című 1997-es televíziós sorozat volt.
A koreai televíziós sorozatok népszerűségének oka főleg abban rejlik, hogy a sorozatok a konfuciusi értékrendet követik, amellyel az ázsiai lakosság jelentős hányada tud azonosulni. Fontos szerepet kap a sorozatokban: az idősek tisztelete, a családközpontúság, illetve az ázsiai morális értékek felvállalása és továbbadása, közvetítése. A családközpontúság miatt a koreai sorozatok az ázsiai földrészen kívüli országokban: Ausztrália, Európa, USA is rendkívül népszerűek, mert ezzel az értékkel a televíziónézők milliói képesek átlépni a kultúrák közti különbségeket.

A palota ékköve női (Lee Young Ae) és férfi (Lim-Ho) főszereplője

A hallyu (..), vagyis a „koreai hullám” már Magyarország „partjait” is elérte, fogalma pedig nemcsak a dél-koreai filmművészetet takarja, hanem Dél-Korea kultúrájának egészét: zenei, művészeti, filmes, irodalmi, sőt gasztronómiai vonatkozásban is. Tetten érhető mindez – a teljesség igénye nélkül – a minden évben megrendezésre kerülő Koreai Filmhét keretén és a budapesti Koreai Kulturális Központ rendezvényein belül. Az események népszerűsége tagadhatatlan és nem elhanyagolható tényező.
A magyar televíziós csatornák kínálatában megtalálhatók a koreai filmsorozatok is, amelyek rendkívül népszerűek, és nagy érdeklődés övezi azokat a közönség részéről. Magyarországon az első drámavetítések 2009-ben kezdődtek az ELTE Koreai Tanszékének közreműködésével.

Jelenetek az Iris c. sorozat Budapesti forgatásáról

A koreai hullám befolyással van az ázsiai divatra, termékfogyasztására. Ázsiában a koreai hullámnak nemcsak kulturális és gazdasági hatásai vannak, de a jelenség bizonyos mértékig a diplomáciai kapcsolatokra is kihat. Dél-Korea a „puha hatalom” egyik eszközeként kezeli a szórakoztatóiparát, amely segít az országnak pozitívan befolyásolni a régióban róla kialakult képet. A szingapúri Asia Research Institute tanulmánya szerint a Hallyu (..) is felelős a dél-koreai külkapcsolatok javulásáért, például Vietnammal, ahol a vietnami háború miatt voltak ellenérzések a koreaiakkal szemben, illetve Tajvannal, akik a pekingi kapcsolatok miatt nehezteltek az országra. Tajvanon sokáig negatív kép élt a koreaiakról, akiket durvának és kevésbé kulturáltnak tartottak. A koreai sorozatok nyomán ez a kép elkezdett fokozatosan megváltozni: mind a kontinentális kínaiak, mind a tajvaniak számára ezek a sorozatok modern, trendi és jómódú képét keltették Dél-Koreának. Észak-Koreába a hallyu-termékek csempészett CD-ken és DVD-ken jutnak át, ami miatt az észak-koreai határőrség fokozottan ellenőrzi a határokat. No Muhjon (…), egykori dél-koreai államfő azon a véleményen volt, hogy a hallyu (..) elősegítheti Észak- és Dél-Korea egyesítését.
Az amerikai kutatók véleménye szerint a hallyu sikerének titka, hogy „esztétikai szempontból vonzó, gazdasági szempontból jövedelmező, kulturális szempontból impozáns, kifinomult technológiát használ és ideológiai szempontból önelemző.”
A koreai hullám sikere több tényezőtől függ, úgy mint: 1) a kedvező gazdasági környezet, 2) a nagyközönséget kiszolgáló, színvonalas tartalom és főleg 3) az okos marketing.
A koreai hullámot és termékeit azonban sok kritikai is éri: mivel kereskedelmi árucikknek (is) tűnik, amely lehetőséget teremt a koreai cégeknek a külföldi piacok meghódítására.
A koreai hullám által generált bevétel 2004-ben elérte a dél-koreai GDP 0,2 %-át, öt évvel később pedig a szórakoztatóipar 3 milliárd dollár bevételt profitált, ebből 31 millió dollárt hozott a kpop-export. A koreai sorozatok eladásából 1999-ben 12,7 millió dollár, 2003-ban már 37,5 millió dollár export jövedelme származott Dél-Koreának. 2012-ben pedig a hallyu-termékekből befolyt összeg meghaladta a 10 milliárd dollárt.
Jelentős hatással van a turizmusra is: 2003-ban a koreai turisztikai hivatal adatai szerint a népszerű sorozatok forgatási helyszíneire ellátogató turisták száma elérte a 130 ezret.
Gazdasági hatása más országokban is érvényesül, a sorozat- és kpop-sztárok által jegyzett termékek világszerte népszerűek.
A koreai sztárok (színészek, pop-énekesek) befolyással vannak az ázsiai divatra, a reklámokon keresztül pedig jelentős befolyással bírnak a szokásokra. A koreai hullám hatására világszerte megnövekedett a koreai nyelvet tanulók száma.
A hallyu megítélése Dél-Koreában rendkívül pozitív, a lakosság jelentős többsége a nemzeti öntudat és büszkeség részeként, a koreai kultúra megismertetőjeként kezeli.
A koreai hullám 2010-ben elérte a tetőpontját (a kutatók szerint) és – ahogy a jelenség neve is sugallja – megkezdődött a lassú hanyatlása.

A dolgozat teljes változata letölthető itt: Gabóda Ágnes (Hallyu -a koreai hullám. Országímázs építés doromákkal)

Gabóda Ágnes

A Visk Televízió immáron harmadik alkalommal szervezett Mikulás-napi ünnepséget. A hagyománnyá vált eseményre a község magyar iskolájának első osztályos tanulóit várták a szervezők. A rendezvénynek a Visk Jótékonysági Alapítvány székháza biztosított helyszínt. A december 6-án megrendezett alkalomra közel hetven lurkó látogatott el, akiket harminc főből álló segítői csapat koordinált.
A lelkes ifjak Váradi Enikő és Bacsi Pál vezetésével közös éneklésen vettek részt. Szeles Viktória pedig Mikulás-történeteket mesélt a gyerekeknek, amit mindannyian nagy érdeklődéssel fogadtak. Becske Adrienn, a rendezvény ötletgazdája kézműves-foglalkozást tartott a kicsiknek, amelyen mindenki elkészíthette saját Mikulás-lámpását. A nagy várakozás közepette a résztvevők számára pudinggal, forró teával és mézeskaláccsal kedveskedtek a szervezők.
Természetesen a Mikulás is megérkezett, akit minden gyermek izgatottan várt. Öreg, ősz szakállú barátunk krampuszokkal és rénszarvasokkal érkezett az ünnepségre. Elmondása alapján igazán nagy utat tett meg a viski ünnepségig, de nem bánta meg, hiszen az aranyos, kedves, csillogó szemű gyermekek vidám énekkel várták. A Mikulásnak azonban nem volt könnyű eldöntenie, hogy ki kapjon idén ajándékot, hiszen a lurkók versekkel és énekekkel készültek. Voltak, akik egyedül és voltak, akik csoportosan énekeltek, szavaltak. A kedves, piros ruhás ősz szakállú Mikulás bácsi végül minden gyermek számára ajándékkal kedveskedett. A meghitt pillanatokat követően mindenki beülhetett egy fotó erejéig a Mikulás ölébe. Ezt követően a gyerekek égő lámpásaikkal az alapítvány székházától a község központjáig énekszóval vonultak, ahol már várta őket a Mikulás hintója. Mivel a hó az idén még nem érkezett meg, ezért Mikulásunk szánkó helyett hintóval közlekedett. A gyerekek nagy élvezettel hintóztak a Mikulással és krampuszaival a csillagos ég alatt, s míg egyesek a köröket vágták, addig a többiek énekszóval várták ki sorukat. A dús élményeket követően a Mikulás útnak indult, megígérve, hogy jövőre ismét ellátogat majd Viskre, cserébe azt kérte a gyerekektől, hogy jövőre is egész évben igyekezzenek jók lenni.
A rendezvény a Visk Jótékonysági Alapítvány támogatásával jöhetett létre.

VE

A naptár szerint tél van, de az időjárás mégis olyan szeszélyes, mint tavasszal, vagy ősszel. Egyik nap még vacogunk, másik nap már újra elővehetjük könnyű ruháinkat.

A klímaváltozásnak köszönhetően az időjárás nagyon szélsőségessé vált, egyik napról a másikra akár 10-20 fokot is változhat a levegő hőmérséklete. Az ingadozás szervezetünket is kimeríti, gyakran indokolatlanul fáradtnak érezzük magunkat. Télen egyébként is sokkal könnyebben megfázunk, az állandóan változó időjárás pedig még jobban gyengíti immunrendszerünket.

„A gyakran változó időjárás nem csak a frontérzékenyeket érinti, mindenkire negatív hatással van. Testünk kimerül az állandó akklimatizálódásban, megnő az alvásigényünk, a betegségekre is fogékonyabbak leszünk. Ebben az időszakban nagyon fontos a megelőzés. Fogyasszunk minél több vitamint, hagyjunk magunknak időt a pihenésre, és figyeljünk oda az öltözködésre. Annak ellenére, hogy a felfázást nem közvetlenül a hideg okozza, hanem baktérium vagy vírus, az áthűlt testrész ellenálló képessége csökken, így a kórokozó könnyebben meg tudja támadni szervezetünket. Ha megfáztunk, pihenjük ki a betegséget, igyunk sok folyadékot és növeljük a C-vitamin bevitelt. Ne feledjük, hogy egy ártatlannak tűnő megfázásnak is komoly szövődményei lehetnek” – mondta dr. Petőházi Melinda belgyógyász szakorvos, a Budai Egészségközpont munkatársa.

A megoldás: réteges öltözködés

A kiszámíthatatlan időjárás miatt gyakran előfordul, hogy nem a megfelelő öltözéket választjuk reggel. Mivel nincs farkasordító hideg, hajlamosak vagyunk alulöltözni és nem gondolunk arra, hogy miután lement a nap, valószínűleg fázni fogunk a vékony ruhákban. Viszont az sem jó, ha nagyon beöltözünk, mert ha megizzadunk, egy hideg fuvallat is bőven elég ahhoz, hogy megfázzunk. A megoldás most is az arany középút, ami ebben az esetben a réteges öltözködést jelenti. A legalsó rétegnek válasszunk könnyen szellőző, jó nedvszívó, pamutból készült ruhát. A középső réteg egy meleg darab legyen, lehetőleg olyan anyagból, amely megtartja testünk hőmérsékletét. Kabátot az aznapi időjárás szerint válasszunk. Ha megizzadunk, vagy esetleg elázunk, azonnal cseréljük szárazra ruháinkat. Különösen figyeljünk oda a kisbabák és gyermekek öltöztetésére! Tarkójuk, hátuk megérintésével ellenőrizhetjük, hogy fáznak, vagy esetleg izzadnak.

Vitamin, vitamin és még több vitamin

Télen vitaminhiányban szenved szervezetünk, ezért a betegségek megelőzése miatt különösen fontos, hogy sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk. A vitaminok és ásványi anyagok azonban nemcsak a megfázás kivédésére szolgálnak, az időjárás testet kimerítő váltakozásait is segítik átvészelni. Hogy energiakészletünk ne merüljön le, együnk tápláló, ám könnyen emészthető ételeket. Az étkezés mellett figyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre is! A hidegben ugyanis gyakran nem érezzük, hogy szomjasak vagyunk, szervezetünknek azonban nagy szüksége van a folyadékra. Ha fáj a fejünk, igyunk meg pár pohár vizet, és a kisebb fejfájás nagy valószínűséggel elmúlik anélkül, hogy fájdalomcsillapítóval terheltük volna szervezetünket. A kellő folyadékmennyiség fogyasztása serkenti vérkeringésünket is, így álmosságunk is elillanhat. Az év vége mindenki számára nagy pörgést jelent, de szánjunk megfelelő mennyiségű időt a pihenésre és pihentető alvásra is, hogy ne döntsön le minket a télen olyan gyakran emlegetett influenza.

Az Európai Bizottság kész támogatni az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumliberalizációt – írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai újság európai kiadása szerdán uniós tisztségviselőkre hivatkozva.

A politikai-üzleti napilap szerint a lépés valószínűleg nyugtalanságot fog kelteni több, az Európát érintő migrációs válság kezelésével küzdő uniós tagállamban.

Petro Porosenko ukrán államfő elnökségének egyik fő célkitűzése, hogy lehetővé tegyék az ukrán állampolgárok számára a vízum nélküli belépést az EU-országokba. A vízumliberalizáció gyakorlati hasznán túl a lépésnek szimbolikus jelentősége is van Ukrajna számára, a volt szovjet tagköztársaságban sokan a nyugati orientáció jelképeként tekintenek a vízumkötelezettség eltörlésére.

Név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselők azt közölték, hogy az Európai Bizottság valószínűleg január végéig áttekinti a kijevi kormány kérelmét, az azonban egyelőre erősen kétséges, hogy az uniós tagországok egyöntetűen támogatni fogják-e a kezdeményezést.

Az uniós és a török vezetők nemrégiben abban állapodtak meg, hogy Törökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, az EU pedig cserébe egyebek mellett eltörli a török állampolgárok vízumkötelezettségét.

A WSJ szakértői szerint azonban várhatóan több tagország részéről is heves ellenállásba fog ütközni, hogy megkönnyítsék több mint 100 millió ukrán és török állampolgár számára a belépést az Európai Unióba.

Az Európai Bizottság áprilisban meghatározta az EU és Ukrajna közötti vízumliberalizáció tíz elengedhetetlen feltételét, ezek közé tartozik egyebek mellett a határőrizet megerősítése, a biometrikus útlevelek kibocsátása, valamint a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni fellépés fokozása. Uniós illetékesek arról számoltak be, hogy bár Ukrajna teljesítette a feltételeinek többségét, maradt még néhány megoldatlan kérdés.

2015 elejétől 121 millió 208 ezer hrivnya hadiadót fizettek be a megyei adóhatóságok nyilvántartásában szereplő adófizetők – adta hírül a mukachevo.net hírportál december 8-án.

November folyamán Kárpátalja költségvetésébe 12 millió 814 ezer hrivnya hadiadó folyt be, ami közel 4 millióval haladja meg a tavalyi év azonos időszakában befizetett összeget.

Az Adótörvénykönyv módosítása értelmében a hadiadó addig marad hatályban, amíg a Legfelsőbb Tanács nem szavazza meg az Ukrán Fegyveres Erők reformjának befejezését előirányozó határozatot.

Egyidejűleg kiszélesítették a hadiadó alá eső jövedelmek listáját. Mostantól adóköteles minden, az Adótörvénykönyv 163. cikkelyében meghatározott jövedelem: fizetés, bér, lakbérből származó bevétel, ingóságból és ingatlan vagyon adásvételéből származó pénz, osztalékfizetésből, öröklésből, befektetésből és más bevételből származó jövedelem.

Kárpátalja.ma

Minden társadalom napi érintkezési szabályai – legyenek azok írottak vagy íratlanok – egyúttal jellemzik: 1) a társadalom értékrendjét, 2) szokásait, sőt 3) normáit.
Japánban sincs ez másként, mivel az értékrend lényegében csak az európai keresztény hagyományoktól tér el, de ez nem elégséges magyarázat. Nem segít minket a mindennapok működésének megértésében az sem, ha tanulmányozzuk a tizenharmadik századi szamurájok erkölcsi kódexét, s annak alapján próbáljuk értelmezni, miért viselkednek egymással a japán emberek úgy, ahogyan viselkednek.
A japán emberek viselkedését alapvetően egyfajta kettősség jellemzi: 1) a tatemae (..), vagyis az, ahogyan a dolgoknak meg kell jelenniük mások előtt, s 2) a honne (..), vagyis az, ahogyan a dolgok valójában vannak. Ez egy olyan kettős értékrend, amelyet a gyakorlatban mintegy természetesen sajátít el minden ember gyerekkorától kezdve.
Azok az erkölcsi, társadalmi, emberi értékek, amelyek egy-egy nemzet karakterét adják, hosszú évszázadok hagyományai és a mindenkori nevelés és oktatás révén válnak az emberi viselkedés építőköveivé: amelyek ma is igen meghatározóak mind a hétköznapi emberek társadalmi érintkezéseiben, mind a diplomáciai kapcsolatok teremtésében.
Az olyan, a japánokat hagyományosan jellemző értékek javarésze, mint a csoportszellem, fegyelem, közösségi elkötelezettség, szorgalom, kompromisszumkészség, alkalmazkodóképesség, tűrőképesség, engedelmesség, ügybuzgalom, kitartás, odaadás stb. a konfuciánus hagyományokhoz nyúlik vissza. Bár a háború után nagymértékben modernizálódott az ország átvéve európai és amerikai szokásokat, aminek következtében némileg meg is kopott a régi tradíció, ennek ellenére mostanáig is fellelhetőek és a mindennapok életében is használatosak azok a szigorú japán etikettszabályok, melyek a mi európai kultúránknak furcsának tűnnek.
Japánban rendkívül nagy szerepe van az etikettnek, tiszteletnek és a stílusnak, amit egyesek a japán emberekkel szemben képviselnek. Persze sok minden függ a felek közt fennálló társadalmi különbségtől, ismeretségtől.
A japán emberek gondolkodásában mély gyökerei vannak a társadalmi hierarchiatudatnak, s ez a nyelvben és viselkedésben egyaránt megnyilvánul: két ember kapcsolatában soha nincs egyenlőség, hiszen a partnerek, beszélgetőtársak neme, kora társadalmi pozíciója határozza meg az egymáshoz képest elfoglalt helyüket a képzeletbeli ranglétrán.
A szavak nélküli (non-verbális) kommunikációs formák a japán társadalmi érintkezésben legalább olyan fontosak, mint a nyelvi kifejezésmódok. Annak ellenére, hogy a japán emberek beszéd közben keveset és visszafogottan gesztikulálnak, a non-verbális kommunikációnak jelentős szerepe van az életükben. Egy nyelvileg tökéletes megfogalmazás is visszatetszést kelthet, ha azt nem kíséri megfelelő testtartás, mimika, gesztikuláció. A japán társadalomban a helyes nyelvhasználat feltételezi az udvariassági szokások ismeretét is, ezért a helytelen „testbeszéd” sértőnek is hathat. Ezzel szemben egy hiányos nyelvi megfogalmazás is szimpátiát kelthet kellő tartózkodással előadva. A japán emberek a nyelvhelyességnél jobban értékelik az igyekezetet, illetve az udvarias magatartást: a nyelvi kommunikációt.

Japán vállalatvezetők meghajlása (nyilvános bocsánatkéréskor) (Foto: 47news.co.jp)

Nem kell tehát félni a megszólalástól, mert japán beszélgetőpartnerünk a nyelvhelyességnél jobban értékeli az igyekezetet és az udvarias magatartást. A nyelvi kommunikációt alkalmanként helyettesítheti egy meghajlás vagy mozdulat is. Futó találkozáskor például egy könnyű meghajlás megfelel a köszönésnek, beszélgetéskor pedig a figyelem érzékeltetésére szolgál az ismételt bólintás.

A meghajlás stílusa és dőlésszögei (Forrás: Japán szokások és illemszabályok. Meghajlás. Japán szokások és illemszabályok. Meghajlás.Évszám, szerző és oldalszám nélkül. [Online dokumentum]).

Bizonyos kifejezésekhez meghatározott mozdulatok tartoznak. Ezek elmaradása, hibás alkalmazása zavart okozhat az egymás közötti kommunikációban. Egy ország szokásai, szabályai természetesen csak az adott társadalomra nézve kötelezőek, külföldiektől (idegenektől) nem várható el ezek ismerete és főleg azok helyes használata. Ugyanakkor tudni kell, hogy a nem nyelvi kommunikációs formák biztosítják a kapcsolat nyugodt légkörét, mondhatni, kulcsot jelentenek a japán társadalomhoz.

A dolgozat teljes változata letölthető itt:  Gabóda Eszter, Mindennapok szerepei (a teljes tanulmány)

Gabóda Eszter