Európai Tanács hírei

2015. május 13., szerda
Aachen, Németország
Részvétel a Nagy Károly díj átadási ünnepségén, amelyet idén az Európai Parlament elnökének, Martin Schulznak ítéltek oda

2015. május 14., csütörtök
Aachen, Németország
Részvétel a Nagy Károly díj átadási ünnepségén, amelyet idén az Európai Parlament elnökének, Martin Schulznak ítéltek oda
10.20 Kétoldalú megbeszélés Petro Porosenko ukrán elnökkel

2015. május 15., péntek
Gdansk, Lengyelország
17.00 Részvétel az Európa jövőjéről szóló konferencián

2015. május 21., csütörtök
Riga
A keleti partnerség csúcstalálkozója
20.00 Informális munkavacsora

2015. május 22., péntek
Riga
A keleti partnerség csúcstalálkozója
9.00 Hivatalos köszöntés
9.45 Közös fénykép
10.00 Plenáris ülés
13.45 Sajtókonferencia

2015. május 12-én a lett elnökség, valamint az Európai Parlament és a Bizottság képviselői között újabb konstruktív megbeszélésekre került sor az új élelmiszerekre vonatkozó új uniós szabályokról. Noha néhány kérdésben közeledtek egymáshoz az álláspontok, a megállapodáshoz még további munkára van szükség. Az elnökség május 13-án tájékoztatja a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottságát, hogy az mérlegelhesse a következő lépéseket. Az új élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyeket 1997 májusa előtt az EU-ban nem fogyasztottak jelentős mértékben. Ilyenek például az új gyártási eljárással készülő élelmiszerek.  

Értéktöbblet 

A megbeszélés tárgyát képező szabályok célja, hogy gyorsabbá és olcsóbbá tegyék az új élelmiszerek engedélyezési eljárását, miközben biztosítják az emberi egészség magas szintű védelmét. A tervezett új szabályok várhatóan elősegítik továbbá a harmadik országokból származó olyan hagyományos élelmiszereknek az EU piacára való bejutását is, amelyek esetében bizonyított a múltbeli biztonságos felhasználás.  

Amiről még folyik a vita 

A megbeszéléseknek a két legnagyobb kihívást jelentő, megoldásra váró kérdése a klónozásra való hivatkozás, valamint az új élelmiszerek engedélyezésére vonatkozó másodlagos határozatok típusának megválasztása.  

Háttérinformációk

Az EU-ban a jelenlegi szabályok értelmében engedélyezett új élelmiszerek például a „jelentős el nem szappanosítható részt tartalmazó repcemagolaj”, a „hozzáadott fitoszterint/fitosztanolt tartalmazó rozskenyérfélék”, a „hozzáadott fitoszterol-észtereket tartalmazó, tej jellegű és joghurt jellegű termékek”, a „koagulált burgonya fehérjék és hidrolizátumok” és a „tojássárgájából származó foszfolipidek”.

Az Unió a homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnapon is az LMBTI emberek mellett áll a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemben, bárhol is éljenek a világban. Minden ember egyenlő méltósággal születik és joga van ahhoz, hogy gyakorolja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogait.

Az elmúlt évek során az LMBTI emberek a világ számos pontján jelentős eredményeket értek el az egyenjogúságuk terén. Sok más helyen azonban továbbra is megkülönböztetésnek és erőszaknak vannak kitéve szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt. Az azonos nemű felnőttek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat számos országban még mindig bűncselekménynek minősül, amelyért szabadságvesztés vagy akár halálbüntetés jár.

Az LMBTI személyek emberi jogaival kapcsolatos uniós iránymutatásokkal összhangban továbbra is ki fogunk állni minden ember emberi jogainak tiszteletéért, szexuális irányultságuktól és nemi identitásuktól függetlenül. A harmadik országokkal folytatott párbeszédek, a többoldalú fórumokon végzett munkánk, nyilvános nyilatkozatok és a civil társadalomnak nyújtott támogatásunk révén az Unió a jövőben is támogatja az LMBTI emberekkel szemben alkalmazott megkülönböztetés és erőszak elleni intézkedéseket és tevékenyen előmozdítja jogaik érvényesülését.

A Tanács (ECOFIN):  

1. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság egységes és integrált formában közzétette az egyes tagállamok és az euróövezet által folytatott gazdaságpolitikák elemzését tartalmazó országjelentéseket, amelyek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggésben elkészített részletes vizsgálatokról is beszámolnak, valamint üdvözli a részletes vizsgálatok legfontosabb eredményeit összefoglaló bizottsági közleményt.
2. ÚGY VÉLI, hogy az európai szemeszter ily módon történő egyszerűsítése hasznos első lépésnek bizonyult a tagállami gazdaságpolitikák mélyrehatóbb vizsgálata és megvitatása felé, nagyobb átláthatóságot eredményezett, valamint lehetővé tette, hogy a tagállamok kielégítőbb visszajelzést adhassanak a Bizottság elemzésére. A folyamat megerősítéséhez a továbbiakban fokozni kell a felelősségvállalást és a többoldalú felügyeletet.
3. ÚGY VÉLI, hogy a részletes vizsgálatok szerkezeti felépítése megfelelő, és alapos elemzést adnak a vizsgált tagállamokban fennálló egyensúlyhiányról, figyelembe véve az országspecifikus körülményeket és kvalitatív információkat is. Az egyes gazdaságok előtt álló sajátos nehézségekre figyelemmel a részletes vizsgálatok során megfelelő elemzési eszközök igénybevételére került sor. I. – RÉSZLETES VIZSGÁLATOK
4. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy a riasztási mechanizmus keretében készült 2015-ös jelentésben meghatározott 16 vizsgált tagállamban (Belgium, Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) különböző jellegű és mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható. ÚGY VÉLI, hogy kívánatos lenne a makrogazdasági egyensúlyhiány fajtáinak különböző kategóriákba való besorolásához használt kritériumok fokozottabb átláthatósága, valamint az eljárás egészének nagyobb mértékű stabilitása és kiszámíthatósága. HELYESLI, hogy az elmúlt évtől kezdődően a Szlovéniában mutatkozó egyensúlyhiány már nem tekintendő túlzottnak, bár a vállalati tőkeáttétel magas szintje és a pénzügyi ágazat folyamatosan fennálló sebezhetősége továbbra is célzott nyomon követést indokol. Ez a változás a bankrendszer szerkezeti átalakítására irányuló határozott szakpolitikai intézkedéseknek köszönhető. Emellett az erősödő exportteljesítménynek és a jobb növekedési feltételeknek köszönhetően az előző évhez képest csökkentek a kockázatok, különösen a külső fenntarthatósággal kapcsolatban.
5. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, hogy 5 tagállamban (Bulgáriában, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban és Portugáliában) tapasztalható túlzott egyensúlyhiány, továbbá azzal, hogy a Bizottság májusban – a nemzeti reformprogramokban meghatározott célkitűzéseket és a vizsgálat időpontjáig benyújtott egyéb kötelezettségvállalásokat figyelembe véve – meg kívánja vizsgálni a Franciaország és Horvátország által hozott szakpolitikai intézkedéseket. A Bizottság ezt követően határoz majd arról, hogy kell-e további lépéseket tenni a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás korrekciós ága keretében.
6. HANGSÚLYOZZA, hogy – különösen amennyiben makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn – valamennyi tagállamban szakpolitikai intézkedésekre és a strukturális reformok melletti szilárd elkötelezettségre van szükség, mindenekelőtt akkor, ha az egyensúlyhiány veszélyezteti a GMU zavartalan működését. Az egyensúlyhiányt úgy kell kezelni, hogy annak eredménye tartós legyen; ezzel összefüggésben csökkenteni kell a kockázatokat és elő kell segíteni az uniós gazdaságok egyensúlyának helyreállítását, valamint meg kell teremteni a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés feltételeit. A Tanács továbbá FELKÉRI a Bizottságot, hogy terjesszen elő célirányos és következetes ajánlásokat a tagállamok részére a makrogazdasági egyensúlyhiánynak az európai szemeszter keretein belül történő kezelésével kapcsolatban.
7. ÜDVÖZLI a Bizottság arra vonatkozó tervét, mely szerint célzottan nyomon fogja követni, hogy a túlzott egyensúlyhiánnyal szembesülő tagállamok (Bulgária, Franciaország, Horvátország, Olaszország és Portugália) betartják-e a Tanács ajánlásait. Több olyan euróövezeti tagállam (Írország, Spanyolország és Szlovénia) esetében is célzott nyomon követést kell alkalmazni, ahol az egyensúlyhiány határozott szakpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé; FELKÉRI továbbá a Bizottságot, hogy határozza meg az említett nyomon követés konkrét ütemezését és tartalmát. A kialakult gyakorlatnak megfelelően az Írország, Spanyolország és Portugália esetében végzett nyomon követés a párhuzamos tevékenységek elkerülése érdekében a programokat követő utólagos felügyeleten alapul majd.
8. TISZTÁBAN VAN VELE, hogy számos esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazítása folyamatban van, ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy bizonyos tagállamokban még mindig jelentős kockázatok állnak fenn. Az adós országokat sérülékennyé teszi a külső kötelezettségek magas szintje, és a folyó fizetési mérleg javulása nem mindig elegendő a külső adósságállomány csökkentéséhez. Bár az áralapú versenyképességnek a válság előtti szinthez viszonyított visszaesését néhány adós ország részben korrigálta, az egyensúly fenntartható és növekedésbarát módon történő helyreállításához mindenekelőtt további strukturális intézkedéseket kell hozni az exportnövekedés megerősítésére. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg egyes tagállamokban még mindig jelentős többletet mutat: ez bizonyos mértékig a gyenge hazai keresletre vezethető vissza, ami részben a magán- és közberuházások alacsony szintjével van összefüggésben. HANGSÚLYOZZA továbbá, hogy a magánszektor adósságállományának és az államadósságnak a magas szintje – többek között az alacsony inflációval és a mérsékelt ütemű növekedéssel összefüggésben – továbbra is komoly problémát jelent egyes országokban. Strukturális reformokat kell végrehajtani ahhoz, hogy fokozni lehessen a növekedési potenciált és csökkenjen a magas munkanélküliség, különösen az ifjúság és a tartósan munkanélküli személyek körében. II. – AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA
9. ÜDVÖZLI a 2014–2015-ös országspecifikus ajánlások és az euróövezetre vonatkozó ajánlások végrehajtása terén általánosságban elért előrehaladást. NYUGTÁZZA, hogy a reformok végrehajtása szakpolitikai területenként és országonként sem egységes ütemben történik, továbbá EGYETÉRT azzal, hogy fel kell gyorsítani a reformok végrehajtását annak érdekében, hogy az egyes tagállamok kezelni tudják az előttük álló sajátos szakpolitikai kihívásokat, és meg tudják valósítani a gyors és tartós gazdasági fellendülést.
10. MEGÁLLAPÍTJA, hogy további strukturális reformokra van szükség a szolgáltatások és termékek piacain, valamint a munkaerőpiacokon, továbbá valamennyi tagállamban felelős költségvetési politikát kell folytatni a kedvező gazdasági folyamatok erősítése és fenntartása, a kedvezőtlen hatásokkal járó egyensúlyhiányok kiigazítása, a költségvetés fenntarthatóságának megvalósítása, a beruházási feltételek könnyítése, továbbá az egységes piac megerősítése érdekében, mindezek révén kiaknázva a tagállami gazdaságok növekedési potenciálját.
11. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a Bizottság május közepén közzéteszi a 2015–2016-os országspecifikus ajánlásokat annak érdekében, hogy mielőtt az Ecofin Tanács elfogadná azokat, sor kerülhessen a szükséges többoldalú, részletes vitákra. FELKÉRI a Bizottságot, hogy a 2015-ös országspecifikus ajánlások kidolgozása során vegye figyelembe egyrészt az országjelentésekről, másrészt pedig a nemzeti reformprogramokról folytatott viták eredményeit.
12. HANGSÚLYOZZA, hogy az országspecifikus ajánlásokban azokra a makrogazdasági jelentőséggel bíró területekre kell összpontosítani, ahol sürgős intézkedésekre van szükség, mivel így az érintett területek nagyobb hangsúlyt fognak kapni az adott tagállamban folytatott nemzeti politikai vitában. Ugyanakkor folytatni kell az euróövezetet és az EU egészét érintő közös feladatok meghatározását, és megvalósításuk nyomon követését. FONTOSNAK TARTJA, hogy az országspecifikus jelentések a továbbiakban is megbízható és átlátható elemzések alapján készüljenek, az időbeli és az országok közötti következetesség révén biztosítva az egyenlő bánásmódot. 

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:  

1. A gazdasági és pénzügyi válság jelentősen megterhelte az államháztartásokat, növekvő hiányt és az adósságszint emelkedését okozva. A jelenlegi körülmények között ezért különösen fontos az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A Tanács HANGSÚLYOZZA, hogy megfelelő növekedésbarát költségvetési konszolidációra és további strukturális reformok végrehajtására van szükség az államháztartás fenntarthatóságának erősítése érdekében.
2. A fentiek alapján a Tanács JÓVÁHAGYJA a népesség elöregedéséről szóló 2015. évi jelentést, amely gazdasági és költségvetési előrejelzéseket tartalmaz az EU 28 tagállamára és Norvégiára vonatkozóan (2013–2060), és amelyet a Gazdaságpolitikai Bizottság (a népesség elöregedésével foglalkozó munkacsoport) és az Európai Bizottság (Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság) készített közösen elfogadott módszerek és feltételezések alapján. A népesség elöregedéséről szóló 2015. évi jelentésben szereplő előrejelzések a korábbi jelentésekben foglaltakhoz hasonlóan a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásra, a tartós ápolásra-gondozásra, az oktatásra és az álláskeresési járadékra fordított közkiadásokra vonatkozik.
3. A Tanács KIEMELI a népesség elöregedéséről szóló 2015. évi jelentés főbb megállapításait:  
   – A 2013 és 2060 közötti időszak egészére vetítve az EU-ban az éves átlagos GDP-növekedés várhatóan 1,4% lesz, és ez az adat megegyezik a 2012-es jelentésben szereplő adattal. Az egyes tagállamok növekedési potenciáljai között azonban lényeges eltérések tapasztalhatók.
   – A népesség elöregedésével összefüggő közkiadások várhatóan a GDP 1,4 százalékpontjával fognak nőni 2013 és 2060 között az EU-ban, és 2060-ra elérik a 27%-ot, jelentős különbségeket mutatva az egyes országok között. Az álláskeresési járadékok kizárásával (szigorúan az életkorral összefüggő kiadások) 2013 és 2060 között az EU-ban a GDP 1,8 százalékpontjának megfelelő növekedésre lehet számítani, így végül 2060-ra 26,3%-ot mutat az előrejelzés.
   – Kedvezőtlenebb makrogazdasági feltételezésekre – például a teljes tényezőtermelékenység-kockázati forgatókönyvre – támaszkodva a szigorúan az életkorhoz kötődő közkiadások a GDP 2,1 százalékpontjával is nőhetnek 2013 és 2060 között. A közelmúltbeli reformoknak és az EU egészére előre jelzett kedvezőbb demográfiai fejleményeknek (EUROPOP2013) köszönhetően a népesség elöregedésével összefüggésben a 2013–2060-as időszakra várt teljes kiadás ma lényegesen alacsonyabb, mint a 2012-es előrejelzés szerint (a GDP 3,3 százalékpontja).
   – A nyugdíjakra fordítandó közkiadások 2040-ig várhatóan növekedni fognak, többek között amiatt, hogy a demográfiai robbanás idején született generáció ekkor éri el a nyugdíjkorhatárt, 2060-ra viszont újra megközelítik a 2013-as szintet (uniós szinten a GDP 11,3%-a). Az egyes tagállamok helyzete rendkívül eltérő, és függ a népesség elöregedésének mértékétől és előrehaladottságától, a nemzeti nyugdíjrendszerek sajátosságaitól és mindenekelőtt az adott ország által már végrehajtott strukturális reformoktól. A legtöbb országban az elmúlt időszak nyugdíjreformjai láthatóan kedvező hatást fejtettek ki, és fékezték a közkiadások növekedését. A nyugdíjreformok következtében nőtt a tényleges nyugdíjbavonulási életkor és ezzel együtt a munkaerő-ráfordítás is. Egyes tagállamokban azonban az eddigi reformok nem elegendőek a nyugdíjakra fordított közkiadások növekedésének megállításához.
   – A népesség elöregedésével foglalkozó munkacsoport alapforgatókönyve szerint az egészségügyi ellátásra és a tartós ápolásra-gondozásra fordított közkiadások – főként a demográfiai fejlemények következtében – várhatóan a GDP 2 százalékpontjával fognak növekedni 2013 és 2060 között az EU-ban, és 2060-ra elérik a 10,6%-ot, jelentős különbségeket mutatva az egyes országok között. Figyelembe véve az egészségügyi ellátásra és a tartós ápolásra-gondozásra fordított közkiadások alakulásának nem demográfiai jellegű tényezőit érintő lehetséges jövőbeli fejleményeket is, amint az a népesség elöregedésével foglalkozó munkacsoport alapforgatókönyvében is szerepel, az e célokra fordított közkiadások várható növekedése akár a GDP 4 százalékpontját is elérheti 2013 és 2060 között.
4. Az életkorral kapcsolatos kiadások naprakésszé tett előrejelzésére és a jelenlegi gazdasági helyzetre figyelemmel a Tanács üdvözli a közelmúltban számos tagállamban végrehajtott reformokat, és ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az életkorral kapcsolatos – különösen a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásokra és a tartós ápolásra-gondozásra fordított – kiadások minden területén további megfelelő szakpolitikai intézkedésekre van szükség, figyelembe véve az egyes országok sajátosságait, és kerülni kell az olyan intézkedéseket, amelyek a fenntarthatóság javítását szolgáló, már megkezdett reformokat visszafordíthatnák. Ennek érdekében mielőbb végre kell hajtani az európai szemeszter keretében kibocsátott országspecifikus ajánlásokat és a népességelöregedés gazdasági és költségvetési következményeit kezelni hivatott háromágú stratégiát, vagyis az államadósság gyors ütemű csökkentését, a foglalkoztatási ráták és a termelékenység növelését, valamint a nyugdíj-, az egészségügyi ellátási és a tartós ápolási-gondozási rendszerek reformját.
5. A Tanács különösen KIEMELI, hogy a tagállamoknak – bár különböző mértékben – további intézkedéseket kell hozniuk a tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelése érdekében, többek között a munkaerőpiacról való korai kilépés megakadályozása, valamint a törvényes nyugdíjbavonulási életkornak vagy a nyugellátásoknak a várható élettartamhoz kapcsolása révén. Ezenkívül a Tanács – emlékeztetve a 2010. december 7-i következtetéseire – FELKÉRI a tagállamokat, hogy teremtsenek egyensúlyt egyrészt aközött, hogy biztosítani kell az általános egészségügyi ellátást és a tartós ápolást-gondozást, meg kell felelni az elkövetkező évtizedekben a népesség elöregedése folytán az ellátások iránti egyre növekvő igényeknek, és a technológiai fejlődés nyomán a betegek növekvő elvárásainak, másrészt aközött, hogy csökkenteni kell a magas szintű államadósságot. Mindez rámutat arra, hogy értékelni kell az egészségügyi és a tartós ápolást-gondozást biztosító ellátórendszerek teljesítményét, valamint végre kell hajtani a megfelelő és szükséges reformokat a közforrások hatékonyabb felhasználása és a magas színvonalú egészségügyi ellátás, illetve tartós ápolás-gondozás biztosítása érdekében.
6. A Tanács FELKÉRI a Bizottságot, hogy a népesség elöregedéséből eredő problémákkal kapcsolatos fenti megállapításokat és az egyéb releváns információkat, köztük a rövid távú potenciális GDP-növekedésre vonatkozó aktualizált előrejelzéseket[1] vegye figyelembe az európai szemeszter keretében végzett elemzései és felügyelet során, továbbá az unióbeli gazdaságpolitikai koordináció minden érintett területén számoljon ezek következményeivel.
7. A Tanács FELKÉRI a Bizottságot, hogy 2015 végéig végezze el az államháztartások fenntarthatóságának szokásos mélyreható, átfogó értékelését, és ehhez használja fel ezeket az átfogó és összehasonlítható, naprakész előrejelzéseket. A Gazdaságpolitikai Bizottságnak ezen értékelés alapján jelentést kell majd készítenie a Tanács részére.
8. A Tanács FELKÉRI a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy az Eurostat által készítendő új népesedési előrejelzések alapján, a nemzeti statisztikai hivatalokkal szorosan együttműködve 2018 őszéig tegye naprakésszé a népesség elöregedésének gazdasági és költségvetési következményeiről szóló elemzését. Ezen túlmenően, a Tanács FELKÉRI az Eurostatot, hogy rendszeresen, évente aktualizálja a népesedési előrejelzéseit, különösen tekintettel a migrációs folyamatokra, a rövid és középtávú előrejelzések céljára.

 

[1]           A Gazdaságpolitikai Bizottság 2015. április 1-jén Írország, Lettország és Litvánia potenciális GDP-növekedésének előrejelzése céljából módosított megközelítést hagyott jóvá a népességnövekedés előrejelzésére vonatkozóan. 

 

Az Európai Unió Tanácsa  

1.             EMLÉKEZTETVE a Tanács korábbi egyszerűsítési kezdeményezéseire és arra, hogy 2008-ban az állapotfelmérés nyomán a Tanács már hozzájárult a közös mezőgazdasági politika egyszerűsítéséhez, továbbá emlékeztetve a „Megbízhatóak-e a mezőgazdasági kiadások tagállami ellenőrzése alapján kapott eredmények?” című, 2014. október 13-i tanácsi következtetésekre (13616/14), valamint a mezőgazdasági kiadások területén jelentkező hibaarányról szóló, 2014. december 15-i tanácsi következtetésekre (16798/14);

2.             ÜDVÖZÖLVE azt, hogy a Bizottság prioritásként tekint az átfogó egyszerűsítési folyamatra, valamint hogy már javaslatot tett, illetve a közeljövőben javaslatot fog tenni egyes bizottsági jogi aktusok egyszerűsítésére;

3.             EMLÉKEZTETVE arra, hogy a Bizottság elkötelezte magát az ökologizálásra vonatkozó rendelkezéseknek a végrehajtásukat követő első év leteltével történő felülvizsgálata mellett, valamint az Európai Tanács 2013. februári következtetéseinek (EUCO 37/13) felülvizsgálata mellett;

4.             HANGSÚLYOZVA, hogy a KAP egyszerűsítése olyan célkitűzés, amellyel az európai intézmények, a nemzeti közigazgatások, az érdekelt felek, a mezőgazdasági termelők és egyéb hasonló kedvezményezettek egyaránt egyetértenek; továbbá MEGJEGYEZVE, hogy mindannyian felelősek e cél megvalósításáért;

5.             FELKÉRVE a Bizottságot, hogy folytassa és az egyszerűsítés tekintetében mélyítse el a bizottsági jogi aktusok tervezetéről folytatott megbeszéléseket azok elfogadását megelőzően, hiszen az előzetes megközelítés az adminisztratív terhek elkerülésének leghatékonyabb módja;

6.             HANGSÚLYOZVA, hogy a KAP végrehajtása során még inkább tekintetbe kell venni a szubszidiaritás elvét és az arányosság elvét, továbbá hogy különös figyelmet kell szentelni a következőknek:

• növelni kell az átláthatóságot és a jogbiztonságot, hogy az uniós jogszabályok könnyebben érthetők és a gyakorlatban jobban végrehajthatók legyenek;
• kellőképpen figyelembe kell venni az egyes tagállamok és régiók sajátos helyzetét;
• csökkenteni kell a mezőgazdasági termelőkre, az egyéb kedvezményezettekre, a termelői szervezetekre és a nemzeti közigazgatásokra nehezedő adminisztratív terheket és a kapcsolódó költségeket;

7.             HANGSÚLYOZZA, hogy a KAP egyszerűsítése során figyelembe kell venni az alábbi elveket:

• meg kell őrizni a megreformált KAP szakpolitikai célkitűzéseit és legfőbb elemeit, továbbá garantálni kell a mezőgazdasági termelők számára a jogi stabilitást, hogy az egyszerűsítés ne vezessen deregulációhoz, illetve hogy az egyszerűsítés révén ne váljon nehezebbé a KAP-támogatásokhoz való hozzáférés;
• nem szabad veszélyeztetni az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes gazdálkodást;
• olyan területekre kell összpontosítani, ahol a KAP végrehajtói és a kedvezményezettek számára a lehető legnagyobb előnnyel járna a – pl. a tájékoztatással, ellenőrzéssel és a jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatos – adminisztratív terhek csökkentése;
• javítani kell a jogszabályok átláthatóságán és következetességén, adott esetben különösen az első és a második pillérbe tartozó jogi aktusok, valamint az alap-jogiaktusok, a bizottsági aktusok és a bizottsági iránymutatások esetében;

 

Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa május 9-én 10 és 17 óra között nyílt napot rendez a két intézmény székhelyén, a Justus Lipsius épületben (rue de la Loi 175, Brüsszel).

Idegenvezetés az épületben

A két intézmény alkalmazottai körbevezetik a látogatókat azokon az üléstermeken, ahol az állam-, illetve kormányfők, valamint a miniszterek csúcstalálkozói, illetve a tanácsi megbeszélések zajlanak. Az idegenvezetés a nap során folyamatosan igénybe vehető, francia, holland, német és angol nyelven.

„Európa a nemzedékek tükrében” – személyes találkozó

Az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 65. évfordulója alkalmából a Tanács több generációt bevonó eseményt rendez, amelyen a fiatal európai polgárok találkozhatnak az EU alapító atyáinak egykori munkatársaival és rokonaival. Kivételes lehetőség ez a fiatalabb generáció számára, hogy betekintést nyerjen abba, hogyan alakították ezek a prominens egyéniségek az Unió jövőjét, és többet tudjon meg arról, hogy mi is történt a színfalak mögött az egységes Európa létrehozására irányuló törekvések első éveiben.

Az eseményen jelen lesznek többek között az alábbi vendégek és előadók: Maria Romana De Gasperi (Alcide De Gasperi, volt olasz miniszterelnök lánya), Antoinette Spaak (Paul-Henri Spaak, volt belga miniszterelnök lánya), Paul Collowald (újságíró, Robert Schuman és Jean Monnet egykori munkatársa), Jean-Marie Pelt (Robert Schuman egykori személyi titkára), Jacques-René Rabier (Jean Monnet kabinetfőnöke), Clemens Coudenhove-Kalergi (Richard Niklaus Coudenhove-Kalergi, a páneurópai mozgalom alapítója unonkaöccsének fia), Gabriel Fragnière (svájci filozófus és tanár, Hendrik Brugmans barátja), Victoria Martín de la Torre (a „Europe, a leap into the unknown” című könyv szerzője).

Az esemény délután 14 órakor kezdődik a Justus Lipsius épületben, és honlapunkon élő közvetítés keretében is megtekinthető:

Az esemény után sugározható minőségű videofájlok is rendelkezésre állnak majd.

Információs standok és programok

A látogatókat számos információs standdal is várjuk, ahol a széles közönséget megszólító tájékoztató anyagok mellett programokat is kínálunk: 

• a Tanács Főtitkárságának fejlesztési és környezetvédelmi osztálya által felállított információs standoknál a Tanács az EU Maliban működő két missziójával közösen mutatja be az érdeklődőknek a fejlesztés témáját
• jelen lesznek többek között az Európai Központi Bankot (EKB), az Európai Beruházási Bankot (EIB), a lett elnökséget, valamint a Tanács soron következő luxemburgi elnökségét képviselő standok
• a nap során lett néptáncbemutatókra is sor kerül
• a gyermekeket gyereksarok várja, emellett pedig látogatóink az európai kvíz keretében tesztelhetik az Unióval kapcsolatos ismereteiket

A nyílt nap a közösségi médián is nyomon követhető lesz. Látogatóink az #EUOpenDoors címkét használva a különböző közösségimédia-hálózatokon beszélgethetnek, megoszthatják élményeiket vagy Instagram-képeiket az eseményről.

2015. május 11., hétfő
13.15 Munkaebéd Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével, Mario Draghi-val, az Európai Központi Bank elnökével, és Jeroen Dijsselbloem-mal, az eurócsoport elnökével

2015. május 12., kedd
15.00 Találkozó Giorgi Margvelashvili grúz elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok ± 15.30)
16.30 Találkozó William Lacy Swinggel, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főigazgatójával

2015. május 13., szerda és május 14., csütörtök
Aachen, Németország
Részvétel a Nagy Károly díj átadási ceremóniáján, melyet az idei évben az Európai Parlament elnökének, Martin Schulz-nak ítéltek oda

2015. május 15., péntek
Gdansk, Lengyelország
17.00 Részvétel az Európa jövőjéről szóló konferencián

A mai napon a második világháború romjain felépített egységes Európát ünnepeljük.

Hatvanöt évvel ezelőtt a Schuman-nyilatkozat leszögezte, hogy társadalmaink csak akkor hozhatnak létre mindenki számára tartós biztonságot és jólétet, ha megtörjük az erőszak és a bosszú ördögi körét. Csak egy egységes Európa képes megőrizni a békét. Ezzel a nyilatkozattal kezdődött az európai integráció folyamata, de sok európai népnek kellett továbbra is küzdenie totalitárius diktatúrák és önkényuralmi rendszerek elnyomása ellen, hogy elnyerjék szabadságukat.

Soha nem feledjük a második világháború katasztrófáját, aminek kiváltó oka a népek és nemzetek egymás elleni gyűlölete volt.  Még élénken él a társadalom emlékezetében, ahogy hetven évvel ezelőtt népeink a harctereken farkasszemet néztek egymással. Ma már azonban egymás legszorosabb partnerei, szövetségesei és barátai vagyunk.

A mi felelősségünk, hogy előmozdítsuk a békét, a szabadságot, a demokráciát, a szolidaritást és a jólétet mind Európában, mind annak határain kívül. Sokszínűségünkben rejlik az erőnk, és az egységes Európai Unió tagjaiként továbbra is mindent megteszünk ezeknek a céloknak az érdekében.

Donald Tusk,  Jean-Claude Juncker, Dalia Grybauskaitė, François Hollande, Nicos Anastasiades, Klaus Iohannis,  Angela Merkel, Werner Faymann, David Cameron, Viktor Orban, Mark Rutte, Enda Kenny, Pedro Passos Coelho, Helle Thorning-Schmidt, Mariano Rajoy, Zoran Milanović, Robert Fico, Joseph Muscat, Xavier Bettel, Bohuslav Sobotka, Laimdota Straujuma, Matteo Renzi, Taavi Röivas, Alexander Stubb, Ewa Kopacz, Miro Cerar, Stefan Löfven, Charles Michel, Boyko Borisov, Alexis Tsipras

Az Európai Unió Tanácsának lett elnöksége a Bizottsággal szoros együttműködésben 2015. május 7-én első alkalommal rendezte meg a keleti partnerség kereskedelemmel kapcsolatos miniszteri találkozóját. A találkozó társelnökei Edgars Rinkēvičs, lett külügyminiszter és Cecilia Malmström, a kereskedelemért felelős európai biztos voltak.

Az uniós kereskedelmi miniszterek és Örményországból, Azerbajdzsánból, Fehéroroszországból, Grúziából, Moldovából és Ukrajnából érkezett kollégáik május 7-én délután arról folytattak megbeszélést, hogy milyen eredményeket ért el a keleti partnerség a kereskedelem területén, milyen új lehetőségek nyílnak, és milyen akadályokat kell leküzdeni ahhoz, hogy a keleti partnerség kereskedelmi vonatkozásait sikeresen tovább lehessen fejleszteni.

A keleti partnerség közelgő rigai csúcstalálkozójára és az európai szomszédságpolitika jelenleg zajló felülvizsgálatára tekintettel a kereskedelmi miniszterek véleményt cseréltek az EU és a keleti partnerek között fennálló kereskedelmi kapcsolatokról. A miniszterek emellett megbeszélést folytattak arról is, hogy milyen lehetőségek nyílnak a további együttműködésre, figyelembe véve azt a tényt, hogy az EU-val folytatott kereskedelmi kapcsolataik tekintetében az egyes keleti partnereknek eltérőek az érdekeik.

Az elnökség és a Bizottság hangsúlyozta, hogy a kereskedelem a keleti partnerségre vonatkozó politika fontos része, és kiemelte, hogy inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődésre kell törekedni. A résztvevők megállapították, hogy a kereskedelem és a piaci lehetőségek bővítése nagymértékben hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

Üdvözölték a Grúziával, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával megkötött társulási szerződések végrehajtásának megkezdését, és a reformok folytatására ösztönözték az érdekelteket. Elégedetten nyugtázták, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazása óta nőtt a kereskedelmi forgalom az EU és Grúzia, illetve a Moldovai Köztársaság között, és várakozással tekintenek az Ukrajnával kötött megállapodás 2016. január 1-jétől kezdődő ideiglenes alkalmazása elé.

Az elnökség és a Bizottság úgy nyilatkoztak, hogy tiszteletben tartják a keleti partnerországok egyéni döntéseit, továbbá megerősítették, hogy készen állnak az egyes partnerekkel folytatott kereskedelmi kapcsolataik megerősítésére és differenciált módon történő továbbfejlesztésére. 

A Tanács lett elnöksége 2015. május 5-én indikatív megállapodást alakított ki az Európai Parlamenttel arról az irányelvtervezetről, amelynek célja, hogy továbbfejlessze az elektronikus fizetések uniós piacát. A megállapodás egy Brüsszelben tartott informális háromoldalú egyeztető ülés során jött létre. 

„Ez az új irányelv világos szabályozási keretet fog teremteni az új piaci szereplők több olyan kategóriája számára, akik már néhány éve aktívak az internetes fizetések területén, és itt a fizetéskezdeményezési szolgáltatókra, valamint a számlainformációs szolgáltatást nyújtókra gondolok” – mondta Jānis Reirs, Lettország pénzügyminisztere és a Tanács elnöke. „Az irányelv lehetővé teszi továbbá olyan új szolgáltatástípusok nyújtását is, mint például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközöknek harmadik fél pénzforgalmi szolgáltatók általi kibocsátása. Ez ösztönözni fogja a verseny erősödését és az innovációt a pénzforgalmi piacon. Úgy vélem, hogy a biztonsággal és a felügyelettel kapcsolatos új rendelkezések emellett javítani fogják az online fizetések biztonságosságát és a fogyasztók védelmét is az Európai Unióban.” 

A megállapodást a Tanácsnak még meg kell majd erősítenie, miután szakértői szinten sor került az irányelv teljes szövegének véglegesítésére. Ezt követően az irányelvet benyújtják az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint a Tanácsnak, amely azt véglegesen elfogadja. 

Az irányelvtervezet magában foglalja és egyben hatályon kívül helyezi a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló jelenleg hatályos irányelvet (a 2007/64/EK irányelvet), amely a jogalapot biztosította az egységes európai uniós pénzforgalmi piac megteremtéséhez. 

A módosított irányelv hozzáigazítja a meglévő szabályokat az újonnan kialakuló és innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, beleértve az internetes és mobilfizetéseket is. Átfogó szabályrendszert hoz létre annak érdekében, hogy biztonságosabb fizetési környezet jöhessen létre, különösen a távoli csatornákon keresztül történő fizetések esetében. Az irányelv emellett harmonizáltabb és hatékonyabb keretet teremt az illetékes nemzeti hatóságok által végzett felügyelet számára. 

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló eredeti irányelv 2007-es elfogadása óta innovatív fizetéskezdeményezési módszerek jelentek meg az e-kereskedelem területén. Ezek rendszerint „szoftverhidat” hoznak létre a kereskedő weboldala és a fizető fél bankjának online banki platformja között az átutaláson alapuló internetes fizetés kezdeményezéséhez. E szolgáltatásokkal a fizetéskezdeményezési szolgáltató (aki soha nem birtokolja a szolgáltatás igénybe vevőjének pénzeszközeit) biztosítani tudja a kedvezményezettet arról, hogy az adott fizetési művelethez szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll a számlán, és a fizetés kezdeményezésére sor került. Ezek a szolgáltatások immár az irányelvtervezet hatálya alá tartoznak. 

Az irányelvtervezet rendelkezik a számlainformációs szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályozási rendszerről is. E szolgáltatások révén a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője például online módon összesített információkhoz juthat egy vagy több másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett egy vagy több fizetési számláról. Ez lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője számára, hogy bármely időpontban átfogó képet kapjon pénzügyi helyzetéről. 

Az irányelvtervezet ezzel egyidejűleg elősegíti azon intézkedések megerősítését is, amelyek az internetes fizetések és az előbbiekben említett új piaci szereplők által kínált szolgáltatások biztonságos igénybevételét szolgálják. Az új irányelv szigorú ügyfél-azonosítási eljárást fog biztosítani az ügyfelek minden tranzakciót megelőző azonosításához. Az új, megerősített felügyeleti rendszer tovább fogja növelni a biztonság és a fogyasztóvédelem szintjét ezen a területen.

Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésére ahhoz, hogy átültessék azt nemzeti jogszabályaikba és rendelkezéseikbe.

 

 

Az EU és az Egyesült Arab Emírségek május 6-án Brüsszelben aláírták a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást. A megállapodást az EU részéről a Tanács lett elnökségének és az Európai Bizottságnak a képviselői, az Egyesült Arab Emírségek részéről pedig Szulejmán Hámid Almazruí nagykövet írta alá.  

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé az Egyesült Arab Emírségek területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére az Egyesült Arab Emírségek állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.  

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az uniós polgár, illetve az Egyesült Arab Emírségek állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével.  

A megállapodást az érintett intézmények megküldik az Európai Parlamentnek, mivel megkötéséhez annak egyetértése szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. május 6-án megkezdődik.

Írországra és az Egyesült Királyságra – az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban – a megállapodás nem alkalmazandó, az ő vízumrendszerüket továbbra is a nemzeti jog szabályozza.

Az UNESCO kezdeményezésére ma ünnepeljük a sajtószabadság világnapját. A szabad, sokszínű és független média megléte elengedhetetlen minden demokratikus társadalomban, hiszen a véleménynyilvánítás és a média szabadsága nélkül nem létezhet tájékozott, aktív és elkötelezett polgárság. Ezért a sajtószabadság minden társadalom egyik alappillére. Azt teljes erőnkkel szorgalmaznunk kell, és érvényesülését sohasem tekintjük eleve adottnak. Sok bátor újságírónak köszönhetjük, hogy egy gyakran elfeledett szónak még mindig értelme van: ez a szó az igazság. 

Az EU tisztelettel adózik azoknak az újságíróknak és médiaszereplőknek, akik életükkel, bebörtönzéssel vagy más igazságtalanul elszenvedett büntetéssel fizettek azért, mert véleményt mertek nyilvánítani. Újólag megerősítjük elkötelezettségünket az iránt, hogy szerte a világon előmozdítsuk és védjük a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, és továbbra is küzdjünk az újságírók és más médiaszereplők biztonságáért.

A modern információs és kommunikációs technológiák mára a mindennapi élet részévé váltak, és új lehetőségeket teremtenek az emberi jogok érvényesítésére, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődésre. Az információhoz való, megkülönböztetéstől mentes hozzáférést és a véleménynyilvánítás szabadságát – mind online, mind offline – meg kell védeni és mindenki számára garantálni kell. Az internetnek változatlanul egyetlen és egységes hálózatként kell működnie, amelyre ugyanolyan jogszabályok és normák vonatkoznak, mint mindennapi életünk egyéb területeire. Biztosítani kell, hogy e tekintetben is mindenkit valóban megillessenek a jogai, és e jogok megsértése esetén jogorvoslattal élhessen. Ezeket az elveket a Tanács egyrészt az internetirányításról szóló, 2014. november 27-i, másrészt pedig a kiberdiplomáciáról szóló, 2015. február 11-i következtetéseiben ismerte el.

Az EU elkötelezett amellett, hogy tovább fokozza a szabad véleménynyilvánítás előmozdítását szolgáló nemzetközi erőfeszítéseket, és üdvözli az ENSZ új különeljárását, amely a magánélethez való jog területéhez kapcsolódik.

Majdnem egy év telt el azóta, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta az EU emberi jogi iránymutatásait az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról. Az EU elhatározása nem változott, és továbbra is minden igénybe vehető külső finanszírozási eszközével védeni és támogatni fogja a véleményalkotás, a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, valamint a pluralizmust.

A Tanács és az Európai Parlament 2015. május 5-én elvi megállapodásra jutott a piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló határozatról.

A határozat hivatalos elfogadására a Tanács egyik soron következő ülésén kerül majd sor, de azt megelőzően egy egységes szerkezetbe foglalt szöveg alapján még az Állandó Képviselők Bizottságának is jóvá kell hagynia a Tanács és az Európai Parlament között elért megállapodást. 

A határozat intézkedéseket vezet be az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) keresleti és kínálati oldala között fennálló strukturális egyensúlyhiány megszüntetése érdekében, így fontos lépést jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és előkészíti az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer átfogó felülvizsgálatát. 

A határozat célja 

2009 óta – részben a gazdasági válság hatására – többlet halmozódott fel a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben. A kibocsátási egységek többlete 2013-ban elérte a 2,1 milliárdot, és ez a szén-dioxid árának jelentős csökkenéséhez vezetett. Ez a strukturális többlet várhatóan legalább 2020-ig, de lehetséges, hogy azután is a rendszerben fog maradni. 

A jelenlegi piaci egyensúlyhiány megszüntetése céljából, valamint annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló problémák, a határozatjavaslat értelmében az EU ETS egységek egy részét automatikusan kivonnák a piacról, és tartalékalapba helyeznék, amennyiben a többletegységek száma meghalad egy adott küszöbértéket. Ellenkező esetben a kibocsátási egységeket visszajuttatnák a piacra.  

A tárgyalási folyamat főbb eredményei:

• megállapodás született a mechanizmus elindításának időpontjáról (2019. január 1.)
• a későbbre ütemezett kibocsátási egységeket (azaz azt a 900 millió kibocsátási egységet, amelyek aukcióra bocsátását 2014–2016-ról 2019–2020-ra ütemezték át) a piaci tartalékba kell helyezni
• a ki nem osztott kibocsátási egységeket 2020-ban közvetlenül a piaci tartalékba kell áthelyezni, későbbi felhasználásuk kérdéséről pedig az EU ETS átfogó felülvizsgálata keretében kell majd dönteni
• az EU ETS és a piaci stabilizációs tartalék felülvizsgálata során foglalkozni kell majd a kibocsátásáthelyezés, a versenyképesség és a foglalkoztatás kérdésével, valamint a GDP-hez kapcsolódó kérdésekkel is

Mi az az EU ETS?

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának gazdaságilag hatékony csökkentése.

Az EU ETS úgynevezett fix összkvótás kereskedési rendszerként működik: az Európai Unió minden évben meghatározza a program hatálya alá tartozó erőművek, nagy energiaigényű iparágak és kereskedelmi légitársaságok összkibocsátásának határértékét.  

E kereten belül a vállalkozások szükség szerint vásárolhatnak, illetve adhatnak el kibocsátási egységeket. Egy-egy egység tulajdonosa egy tonna szén-dioxid – az üvegházhatáshoz elsősorban hozzájáruló gáz –, vagy azzal egyenértékű más üvegházhatású gáz kibocsátására jogosult. 

2013 és 2020 között a kibocsátások felső határértékét évi 1,74%-kal, 2021-től kezdve pedig 2,2%-kal csökkentik. Az EU így tudja majd megvalósítani az új, 2030-ig szóló kibocsátáscsökkentési célkitűzését.

A 28 uniós tagállam által kibocsátott üvegházhatású gázok teljes mennyiségének mintegy 45%-a tartozik az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének hatálya alá.

Bevezető megjegyzések

Az elmúlt hét csütörtökére összehívtam az Európai Tanács rendkívüli ülését, mivel a földközi-tengeri régió középső részén kialakult katasztrofális helyzet szükségessé teszi az Európai Unió, a tagállamok és az uniós intézmények fellépését. Találkozónkra négy nappal azt követően került sor, hogy 800 ember lelte halálát a tengeren, és amint azt Önök is jól tudják, az elmúlt hetekben nem ez volt az első, emberéleteket követelő tragédia. Az uniós vezetők kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy gyors és kézzelfogható intézkedésekre van szükség. A déli határainkon kialakult helyzet rendezése nem lehet egyedül Dél-Európa feladata, egész Európának ki kell vennie belőle a részét. Nincsenek illúzióink: nehéz nyári időszaknak nézünk elébe.

Az első számú cél az, hogy életeket mentsünk – ez azonban nem csupán a tengeri mentést jelenti. Rövid távon ennél talán sokkal fontosabb annak megakadályozása, hogy az embercsempészek további ezreket indítsanak el a veszélyes útra. Segítséget kell nyújtanunk azoknak az országoknak, amelyekből a migránsok elmenekülnek, amelyeken átutaznak, és azoknak a tagállamoknak is, amelyekre a legnagyobb migrációs nyomás nehezedik, egyúttal szükségünk van mindezen országok együttműködésére is. Végezetül fokozott együttes erőfeszítéseket igényel a politikai menedékjogot kérők helyzetének rendezése. Az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy az intézkedéseket négy fő területre kell összpontosítani.

Elsőként is az embercsempészek és az emberkereskedők ellen kell fellépnünk. Ezek az Észak-Afrikában és egyéb helyeken működő, cinikus, kegyetlen és gyakran erőszakos bűnözők kicsalják a kétségbeesett emberektől az egész életen át gyűjtögetett pénzüket, majd sorsukra hagyják őket a tengeren. Még attól sem riadnak vissza, hogy a hajókat szándékosan veszélybe sodorják.

A vezetők felkérték a főképviselőt, hogy tegyen javaslatot olyan intézkedésekre – például egy esetleges KBVP-műveletre – amelyek révén a csempészek hajói még a használatukat megelőzően azonosíthatók, lefoglalhatók és megsemmisíthetők. Fellépéseink során tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi jogot, és számos részlet vár még kidolgozásra. A tagállamok fokozni fogják a csempészhálózatok elleni együttműködést, mégpedig együtt dolgozva az Europol biztosította keretek között, illetve bevándorlási tisztviselőket küldve harmadik országokba.

Másodszor, megállapodtunk arról, hogy megháromszorozzuk a földközi-tengeri régió határőrizetét segítő Triton- és Poszeidón-műveletre rendelkezésre álló összeget, és jelentősen megerősítjük a műveleti képességeiket. Az Európai Tanács ülésén több mint 20 vezető ígért komoly támogatást, többek között helikoptereket, megfigyelő repülőgépeket, szakértőket, járőrhajókat és hadihajókat. Ezen túlmenően is minden résztvevő a támogatásáról biztosította e műveleteket, amelyek így gyorsabban és hatékonyabban teljesíthetik majd megbízatásukat és több életet menthetnek meg.

A legbiztosabban úgy menthetjük meg az embereket a vízbefulladástól, ha eleve megakadályozzuk, hogy az embercsempészek hajóira szálljanak. Mivel líbiai állampolgár alig van a migránsok között, a környező országoknak – többek között Tunéziának, Egyiptomnak, Szudánnak, Malinak és Nigernek – szándékozunk segítséget nyújtani a szárazföldi határaik és a jellemző útvonalak megfigyeléséhez és ellenőrzéséhez. Ez azt jelenti, hogy a régióban jelenleg is működő KBVP-műveletekre támaszkodva fogunk segítséget nyújtani a határigazgatás javításához. Ezenkívül fokozni fogjuk a meglévő regionális keretek közötti és az afrikai partnerekkel folytatott együttműködést olyan kérdésekben, mint a fejlesztési támogatás, az emberkereskedelem elleni küzdelem és a menekültvédelem. Joseph Muscat miniszterelnök felajánlotta, hogy Málta otthont ad az Európai Unió és a leginkább érintett országok részvételével tartandó közös csúcstalálkozónak.

Az utolsó kérdés a menekültek fokozott védelme. Mindannyian tudjuk, hogy ez egy rendkívül nehéz és érzékeny téma, ennek ellenére eredményeket tudunk felmutatni. A továbblépéshez arra van szükség, hogy minden tagállam teljes körűen és ténylegesen bevezesse a közös európai menekültügyi rendszert, és így mindenütt ugyanazok a szabályok érvényesüljenek, továbbá nagyobb mértékű sürgősségi segélyt kell nyújtanunk a leginkább érintett tagállamoknak, és kisegítő tisztviselőket kell küldenünk a menedékkérelmek elbírálására.  A vezetők megállapodtak az első önkéntes, uniós szintű kísérleti áttelepítési projekt létrehozásáról, valamint az Unión belüli sürgősségi áttelepítés lehetőségeinek megvizsgálásáról is.

A múlt heti ülésen mindenki számára egyértelmű volt, hogy a helyzet rendezéséhez legelőször is Líbiában kell megteremteni a stabilitást és létrehozni a működő államigazgatást. Van egy ország a szomszédságunkban, ahol hiányzik a jog és a rend, és nincs együttműködésre alkalmas kormányzata. Amíg ez az állapot tart, addig lehetőségeinkhez mérten továbbra is törekednünk kell a helyzet rendezésére és a szenvedés enyhítésére.

A Bizottság, a Tanács és a főképviselő a vezetők múlt heti megállapodása alapján épp most véglegesíti azt a menetrendet, amely a konkrét intézkedéseket, a pontos ütemtervet és a világosan körülírt felelősségi köröket tartalmazza. Az Európai Tanács júniusi ülésén ezek alapján fogunk visszatérni a kérdésre, és értékeljük az eredményeket.

Záró megjegyzések

A földközi-tengeri régióban kialakult helyzet katasztrofális, és mélységesen lesújtó mindannyiunk számára. Ezen nemcsak a jelenlevőket értem, hanem minden európai politikust, akit együttérzéssel tölt el ez a tragédia és a vele járó emberi szenvedés.

A bajt nem Európa idézte elő, hanem az afrikai szegénység, háború, bizonytalanság, a működésképtelen államok és a lakosságszám megugrása. Természetesen nem nézhetjük tétlenül, hogy emberek százai pusztuljanak el az Európába vezető hajóúton, viszont nem is tudjuk mindenki előtt megnyitni kapuinkat. Ezzel a dilemmával kell megküzdenünk a következő hónapokban a legjobb tudásunk szerint és a lehető legemberibb módon. Hosszabb távon léteznek különféle megoldások e problémákra, például a célirányosabb fejlesztési segélyek, de pillanatnyilag az emberéletek megmentésére kellett koncentrálnunk.

A Földközi-tengeren haladéktalanul megerősítjük az uniós határőrizeti műveletek kutató-mentő kapacitását. Vessenek egy pillantást a térképre, és látni fogják, hogy a Triton egészen a líbiai partok közelében is hajtott már végre mentési műveleteket. A ráfordítások jelentős mértékű növelésével e missziók még kiterjedtebb tevékenységre lesznek képesek. A Frontex pedig az elkövetkező napokban az olasz hatóságokkal fog tárgyalni a fő járőrterület kiszélesítéséről.

A csempészek nyomába eredünk, mert ők a valódi bűnösök – lényegében bűnözők –; már egyértelművé tettük a cselekvési szándékunkat.

Komolyan együtt kívánunk működni a származási és a tranzitországokkal, és ennek jegyében felkérjük az afrikai vezetőket, hogy vegyenek részt a máltai csúcstalálkozón. 

Emellett az áttelepítésről és az európai menekültügyi rendszer működésének javításáról folytatott nehéz vitának is kezdenek mutatkozni az első eredményei.

Tisztelt kollégák, többek véleménye szerint a múlt heti ülésünkön túlságosan kevés dologról határoztunk. Matteo Renzi miniszterelnök viszont az ülés után szó szerint a következőket mondta: „Európa valódi elkötelezettségről tett tanúbizonyságot. Első alkalommal sikerült közös stratégiai megközelítést elérnünk.” Joseph Muscat máltai miniszterelnök hasonló értelemben nyilatkozott: „A múlt heti ülés hangulatát a határozott tenni akarás jellemezte, és ezzel egyértelműen megváltozott az Európai Tanács és a tagállamok hozzáállása.” Én pedig ebben a kérdésben a leginkább érintett országok vezetőinek álláspontját osztom. Köszönöm figyelmüket.

 

2015. május 4., hétfő
Varsó
Władysław Bartoszewski volt lengyel külügyminiszter és nemzetközi párbeszédért felelős miniszterelnöki megbízott temetési szertartása

2015. május 5., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével (Berlaymont)
17.00 Találkozó Taavi Rõivas észt miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó alkalom)

2015. május 6., szerda
14.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2015. május 7., csütörtök
9.30 Találkozó Mark Rutte holland miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó alkalom)
Gdansk, Lengyelország
Részvétel a második világháború európai befejeződésének 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen

 

Az Európai Parlament a 2015. április 28-i strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a bioüzemanyagokról és a közvetett földhasználat-változásról szóló irányelvnek a Tanács által javasolt végső kompromisszumos szövegét.  

Az irányelv módosítja a megújuló energiaforrásból előállított energiáról szóló 2009-es irányelvet és az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvet.  

A megállapodás a lett elnökség által képviselt Tanács és az Európai Parlament képviselői között 2015 márciusa során lezajlott tárgyalások eredménye.  

Az irányelv célja  

Az irányelv legfőbb célja annak biztosítása, hogy megkezdődjön az átállás a hagyományos bioüzemanyagokról az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkenését eredményező bioüzemanyagokra (a fejlett, vagy más néven második generációs bioüzemanyagokra). Az irányelv megteremti a bioüzemanyagok gyártásának egyértelmű jogi keretrendszerét, ugyanakkor védi az ágazatban már megvalósított beruházásokat.

Az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv kötelező jelleggel előírta, hogy 2020-ig 6%-kal csökkenteni kell a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. 

A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv pedig szintén 2020-ig kötelezően elérendő célként tűzte ki, hogy az EU-ban a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányaösszességében legalább 20%, a közlekedési ágazatban pedig legalább 10% legyen. 

Mindkét irányelv kötelezte a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg a földhasználat közvetett megváltozásának a kibocsátásokra gyakorolt hatását, és javasoljon intézkedéseket e hatás csökkentésére.   

Mi a különbség a hagyományos (más néven első generációs) bioüzemanyagok és a fejlett bioüzemanyagok között? 

A hagyományos bioüzemanyagokat élelmiszernövényekből – például cukornövényekből, keményítőben gazdag növényekből és olajnövényekből – állítják elő. E növények termesztéséhez olyan földterületeket vesznek igénybe, amelyeket élelmiszer és takarmány termelésére is fel lehetne használni. 

A fejlett bioüzemanyagokat ezzel szemben olyan alapanyagokból – például hulladékokból, többek között mezőgazdasági hulladékokból – állítják elő, amelyek nem jelentenek közvetlen konkurenciát az élelmiszer- és takarmánynövények számára.   

Milyen összefüggés van a bioüzemanyagok és a közvetett földhasználat-változás között? 

Ha már meglévő mezőgazdasági földterületen bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növényeket kezdenek termeszteni, ez egyfajta „láncreakciót” indít be: mivel az élelmiszer- és takarmánynövények iránt mindig van kereslet, elképzelhető, hogy mások, más helyen élelmiszer- és takarmánynövények termelésébe kezdenek, és ennek érdekében például erdőket alakítanak át mezőgazdasági termőterületté. Ez pedig a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével jár, ami kioltja azokat az előnyöket, amelyek egyébként a bioüzemanyagok használatából származnának.    

A javaslat főbb elemei: 

• A földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklése a hagyományos bioüzemanyagokra – többek között az energianövényekből előállított bioüzemanyagokra – vonatkozó 7%-os felső határ megállapításával, amelyet a közlekedési célra 2020-ban felhasznált végső energiafogyasztás arányában kell meghatározni. A tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy ennél alacsonyabb határértéket állapítsanak meg.
• A fejlett bioüzemanyagokra való átállás ösztönzése a felhasználásukat támogató ösztönző intézkedésekkel, illetve a tagállamok arra kötelezésével, hogy nemzeti célokat határozzanak meg ezen bioüzemanyagokra vonatkozóan. A tagállamok objektív indokok alapján alacsonyabb célértékeket is meghatározhatnak (a referenciaérték 0,5 százalékpont a megújuló energiaforrásból előállított energia közlekedésben elérendő 10%-os arányához képest).
• A fejlett bioüzemanyagok előállításához felhasznált (a IX. mellékletben felsorolt) alapanyagok kétszeres beszámítása a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben meghatározott 10%-os cél teljesítésének számításakor.
• Jelentés a bioüzemanyagok használata révén az üvegházhatásúgáz-kibocsátásban elért csökkenésről. Erről a Bizottságnak és az üzemanyag-forgalmazóknak kell jelentést tenniük.

A Bizottságnak 2017 végéig be kell majd számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelvvel bevezetett új intézkedések eredményességéről, valamint – a rendelkezésre álló, megbízható tudományos adatokat alapul véve – annak a lehetőségéről, hogy a jelenlegi fenntarthatósági kritériumok közé bekerüljenek a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátási tényezők is.   

A következő lépések

Az Európai Parlamentben lezajlott szavazást követően a jogász-nyelvész szakértők ellenőrzik a végleges szöveget, majd azt a Tanács is hivatalosan elfogadja, valószínűleg még a lett elnökség ideje alatt. Az irányelv 2017-ben lép hatályba.