Európai Tanács hírei

Az AKCS-országok és az Unió szakértői 2014. július 9–10-én Brüsszelben találkoztak, hogy megvitassák az emberkereskedelem és a migránsok csempészete elleni küzdelemre vonatkozó politikáikat. A közösen viselt felelősség szellemében meghatározták azokat a konkrét területeket, ahol együttműködésre van szükség a két jelenség visszaszorítása érdekében. A találkozó rávilágított egyrészt arra, hogy van közös akarat e kihívások kezelésére, másrészt arra is, hogy el kell mélyíteni az együttműködést a származási, a tranzit- és a célországok között, figyelembe véve a dél-dél útvonalakkal kapcsolatos kérdéseket is. Mind az AKCS-országok, mind az Unió szakértői egyetértettek az alábbi operatív következtetésekkel:

1.     Ahol ez releváns, olyan átfogó jogszabályokat kell hozni az emberkereskedelem és a migránsok csempészetének vonatkozásában, amelyek kiemelik a két jelenség eltérő jellegét, valamint összhangban állnak egyrészt az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménynek az emberkereskedelem, illetve a migránsok csempészete elleni fellépésről szóló jegyzőkönyveivel (az ún. Palermói Jegyzőkönyvekkel), másrészt az uniós joggal.

2.     Kulcsfontosságú az emberkereskedelemre és a migránsok csempészetére vonatkozó jogszabályok tényleges és hatékony végrehajtása. Jelenleg a legtöbb áldozatot nem azonosítják és nem is biztosítanak védelmet számukra. Hasonlóképpen a legtöbb bűnszövetkezet is büntetlen marad: sem felszámolásukra, sem bíróság elé állításukra nem kerül sor. A jogszabályok megfelelő végrehajtása azt is jelenti, hogy a kizsákmányolás különböző fajtáit – például a sport- és oktatási tevékenységek során jelentkező kizsákmányolást, valamint a szexuális turizmust – is hatékonyan vissza kell szorítani. Az is rendkívül fontos, hogy a nem-kormányzati szervezetek ebben megfelelően részt vehessenek, különösen a bűnszövetkezetek áldozataival való kapcsolattartásban.

2015. június 2., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont)

2015. június 3., szerda
14.00 Találkozó Tshering Tobgay bhutáni miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2015. június 5., péntek
13.00 Munkaebéd, téma: a GMU jövőjéről szóló jelentés (Berlaymont)

2015. június 7., vasárnap és június 8., hétfő
Elmau (Németország)
G7-csúcstalálkozó

A Tanács lett elnöksége és az Európai Parlament 2015. május 28-án ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA), melynek célja a gazdaság élénkítése.

A megállapodást a Tanácsnak még meg kell majd erősítenie, miután szakértői szinten véglegesítik a rendelet teljes szövegét. Ezt követően a rendeletet benyújtják az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint a Tanácsnak, amely azt véglegesen elfogadja. 

„A mai nap sikere lehetővé teszi, hogy június folyamán átfogó megállapodásra jussunk és hogy nyáron megindulhassanak az új beruházások” – nyilatkozta Jānis Reirs lett pénzügyminiszter, a Tanács elnöke. 

A megállapodás egy Brüsszelben tartott háromoldalú egyeztető ülésen jött létre. Az elnökség márciusban, a Parlament pedig áprilisban állapodott meg a tárgyalási álláspontjáról; 2015. április 23. óta a felek nyolc háromoldalú egyeztető ülést tartottak. 

Az ESBA-t a Bizottság és az Európai Beruházási Bank között megkötendő megállapodás hozza majd létre az EBB-n belül. Az első, hároméves beruházási időszak alatt az alap számos területen támogat majd projekteket: többek között a közlekedés, az energetikai és a széles sávú infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a kutatás és a kkv-k kockázatfinanszírozása területén. A támogatást társadalmilag és gazdaságilag életképes projektek kaphatják majd, elsősorban a piaci hiányosságok megszüntetésére törekedve, anélkül, hogy a forrásokat előre felosztanák különböző ágazatok, illetve régiók között. Az ESBA a meglévő uniós programokon és az EBB hagyományos programjain túli, azokat kiegészítő támogatást nyújt majd. 

Az elő beruházási időszak végét megelőzően a Bizottság benyújt egy független értékelést arról, hogy az alap alkalmasnak bizonyult-e a rendeletben megjelölt célok megvalósítására. A jelentés alapján a Bizottság javaslatot nyújt be egy új beruházási időszak meghatározására, vagy – adott esetben – megszünteti az alapot. 

Az alap az EU költségvetéséből származó 16 milliárd EUR összegű, valamint az EBB-től származó 5 milliárd EUR összegű garanciára épül majd. Az esetleges garancialehívások kifizetésének megkönnyítése érdekében garanciaalap jön létre, amelynek az összege 2020-ig fokozatosan eléri a 8 milliárd eurót (azaz az uniós garancia formájában fennálló kötelezettségek teljes összegének 50%-át). 

Az uniós finanszírozás elsősorban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (közlekedés, energetikai és digitális hálózatok) és a „Horizont 2020” keretprogram (kutatás és innováció) támogatásainak átcsoportosításából, valamint fel nem használt uniós költségvetési tartalékokból származna. A Tanács elnöksége és a Parlament azonban arról is megállapodott, hogy megnövelik a fel nem használt költségvetési tartalékok arányát ahhoz képest, ami a bizottsági javaslatban szerepelt. Ezáltal csökkenteni lehet a „Horizont 2020” keretprogramból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből átcsoportosított források összegét. 

A megállapodás a finanszírozásra vonatkozóan a következőket tartalmazza: 

• az átcsoportosítások összege 5 milliárd EUR, ebből 2,8 milliárd EUR a Hálózatfinanszírozási Eszközből, 2,2 milliárd EUR pedig „Horizont 2020” keretprogramból származik majd
• 2016 és 2020 között összesen 3 milliárd EUR származik majd fel nem használt tartalékokból. Ennek forrásául szolgál majd többek közt 543 millió EUR, melyet a 2014. évi, továbbá 457 millió EUR, melyet a 2015. évi költségvetésben külön e célra különítettek el a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból
• a kifizetések kiterjesztése 2023-ig a garanciaalap feltöltése céljából 

 A megállapodás értelmében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési munkaprogramján belül a pénzügyi eszközöktől 500 millió eurót csoportosítanak át a támogatásokhoz. 

Az ESBA fokozott kockázatviselési képességgel rendelkezik majd. Azáltal, hogy első veszteségviselési garancián keresztül átvállalja az új projektek kockázatának egy részét, lehetővé teszi, hogy a magánbefektetők kedvezőbb feltételekkel vegyenek részt a projektek finanszírozásában. Így a becslések szerint összességében 1:15 arányú multiplikátorhatást érhet el a reálgazdaságba történő beruházások terén. Ez összességében több mint 300 milliárd eurónyi további beruházást mozgósíthat a hároméves beruházási időszak alatt. 

Az ESBA kétszintű irányítási struktúrával rendelkezik majd:

-                     Az irányítóbizottság határozza meg az alap átfogó stratégiáját, beruházási politikáját és kockázati profilját. Annak érdekében, hogy az irányítóbizottság pártatlan és politikai befolyástól mentes legyen, tagjai kizárólag a Bizottságtól és az EBB-ből kerülhetnek ki. A tagok száma a két intézmény által készpénz vagy garancia formájában biztosított hozzájárulások arányát tükrözi majd. Az irányítóbizottság konszenzussal hozza meg a határozatait, és rendszeresen konzultál majd az érintettekkel. 

-                     A független beruházási bizottság választja majd ki azokat a projekteket, amelyek ESBA-támogatásban részesülnek. A beruházási bizottság az irányítóbizottságnak tartozik felelősséggel, és nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. Az ügyvezető igazgató felelős az ESBA napi szintű irányításáért, valamint ő készíti elő és vezeti le a beruházási bizottság üléseit. A bizottság a határozatait egyszerű többséggel hozza. Az ESBA által támogatott minden projektnek el kell nyernie az EBB jóváhagyását. 

A tagállamok készpénzzel vagy garanciák vállalásával, harmadik felek pedig készpénzzel járulhatnak hozzá az alaphoz. A hozzájárulás azonban nem jelenti azt, hogy a felek befolyást gyakorolhatnának az alap irányítására.  

Harmadik feleknek, többek között a tagállamok nemzeti fejlesztési bankjainak is lehetőségük lesz arra, hogy az ESBA-val együtt projekteket társfinanszírozzanak, akár egy-egy projekt keretében, akár beruházási platformokon keresztül. 

A javasolt rendelettel létrejön az „Európai Beruházási Tanácsadó Platform” is, amely az EU egészére kiterjedően tanácsadást és támogatást nyújt a projektek meghatározásához, előkészítéséhez és kidolgozásához. Létrejön továbbá az „európai beruházási projekttár”, amely tájékoztatással szolgál a beruházóknak a már meglévő és a jövőbeli projektekkel kapcsolatban. 

Tekintettel a szíriai helyzet további romlására, a Tanács egy évvel meghosszabbította a szíriai rezsim támogatóival szemben hozott uniós korlátozó intézkedések hatályát. 

Egy új személlyel szemben utazási tilalmat vezetett be és elrendelte a vagyoni eszközök befagyasztását. A magas rangú katonát a damaszkuszi és a Damaszkusz környéki polgári lakosság elnyomásáért és az ellenük irányuló erőszakos fellépésért tartják felelősnek. Az EU több mint 200 személlyel és 70 szervezettel szemben alkalmaz szankciókat a szíriai polgári lakosság elleni erőszakos elnyomás miatt. 

A Tanács a határozatával 2016. június 1-ig meghosszabbította a meglévő szankciók, így az olajembargó és az egyes beruházásokra vonatkozó korlátozások hatályát is.  

A Tanács 2014 decemberében ismét hangsúlyozta, hogy az EU a rezsimmel és annak támogatóival szemben mindaddig új szankciókat fog bevezetni, illetve a hatályban lévő szankciókat mindaddig érvényre fogja juttatni, amíg az elnyomás folytatódik. Az EU meggyőződése, hogy a konfliktus tartós rendezését csak a szíriaiak által vezetett politikai folyamat eredményeképpen elért átmenet jelentheti, és továbbra is mindent meg kell tenni ennek érdekében. 

A jogi aktusokat – amelyek az újonnan jegyzékbe vett személyre vonatkozó részletes információkat is tartalmazzák – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2015. május 29-i kiadásában tették közzé.

A Tanács 2015. május 28-án megerősítette az utazási csomagokról szóló irányelv reformjáról létrejött politikai megállapodást.  

Az új irányelv oly módon fogja korszerűsíteni a szervezett utazási formákra vonatkozó jelenlegi uniós szabályokat, hogy azok igazodjanak az utazási piacon tapasztalható változásokhoz és megfeleljenek a fogyasztók és a vállalkozások igényeinek csakúgy, mint a digitális kor követelményeinek. 

Az új irányelv kiterjeszti a hagyományos utazási csomagok esetében biztosított védelmet a különálló utazási szolgáltatások kombinációira is, különösen akkor, ha utóbbiakat online értékesítik.  

Dana Reizniece-Ozola, Lettország gazdasági minisztere elmondta: „Ez a jogszabály olyan szabályozási keretet képez, amelyre az utazók és az ágazat már régóta vártak, továbbá amely megfelel a céljának, és a jövőben is érvényes lesz a folyamatosan növekvő és változó turisztikai ágazatra. Erősíteni fogja az utazók jogait különösen az online foglalások esetében, és figyelembe veszi az új foglalási módokat. Az irányelv a fogyasztói jogok megerősítése mellett kedvező változásokat hoz a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások számára is.”  

Az új feltételek azzal, hogy összehangolják a szabályokat és megszüntetik a határokon átnyúló kereskedelem előtt álló akadályokat, elősegítik, hogy a vállalkozások egyenlő versenyfeltételek mellett működhessenek.  A fogyasztók ennek eredményeként az üdülési termékek szélesebb köréből választhatnak majd, ami csökkentheti a fogyasztói árakat is.  

Az Európai Parlament az egyik soron következő plenáris ülésén, második olvasatban történő szavazással várhatóan megerősíti majd a Tanácsban létrejött politikai megállapodást.  

A szöveget ezt követően a jogász-nyelvész szakértők ellenőrzik majd, mielőtt a Tanács hivatalosan jóváhagyhatja azt. A cél az, hogy az irányelvet 2015 vége előtt kihirdessék az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az új rendelkezések 30 hónappal az irányelv hatálybalépését követően válnak alkalmazandóvá.

 Michel Sleiman, Libanon korábbi elnöke pontosan egy évvel ezelőtt távozott hivatalából. Ez a fontos állami tisztség azóta is betöltetlen. Az elhúzódó probléma komoly veszélyt jelent az ország egészére nézve, hiszen aláássa az intézmények működését, és ezzel megnehezíti azoknak a biztonsági, társadalmi és gazdasági kihívásoknak a kezelését, amelyekkel az országnak szembe kell néznie.

Az EU emlékeztet az ENSZ Biztonsági Tanácsának március 19-én elfogadott elnökségi nyilatkozatára. Az EU továbbá felszólítja valamennyi libanoni politikai erőt: tegyenek határozott lépéseket egy új elnök megválasztása érdekében. Elengedhetetlen, hogy minden fél betartsa az alkotmányt, valamint maradéktalanul végrehajtsa a Taifban aláírt megbékélési megállapodást és a nemzeti paktumot. Az EU hangsúlyozza: az ország csak akkor lehet úrrá az egyre mélyülő válságon, ha az összes politikai erő párbeszédet folytat egymással. Az EU támogatja Tammám Szalám miniszterelnök azon erőfeszítéseit, hogy az országot ezekben a nehéz időkben is sikerrel kormányozza. Az EU felhívja a Parlament tagjait, hogy őrizzék meg Libanon régmúltra visszanyúló demokratikus hagyományait, és az alkotmánynak megfelelően haladéktalanul üljenek össze és válasszanak elnököt. 

A szíriai konfliktus immáron ötödik éve befolyásolja Libanon stabilitását. Az újabb, összetett biztonsági fenyegetések csak tovább súlyosbítják a válságot. Az EU ismételten kijelenti: elkötelezett Libanon szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett. Az EU arra kéri az összes politikai pártot, hogy a jövőben is legyenek hűek az elhatárolódás politikájához, és helyezzék mindenek elé Libanon érdekeit és stabilitását. Az EU teljes mértékben támogatja a libanoni biztonsági szervek abbéli fáradozásait, hogy megőrizzék a stabilitást és kezeljék a biztonsági kihívásokat. Ennek megfelelően még nagyobb mértékű segítséget nyújtunk a libanoni fegyveres erőknek és a biztonsági ágazat egészének. 

Súlyos aggodalomra ad okot a menekültválság is. Az EU elismeréssel adózik azelőtt, hogy a libanoni hatóságok és a lakosság rendkívüli helytállást tanúsítva fogadják be a szíriai válság elől menekülőket, és nyújtanak védelmet és segítséget számukra. Ezzel egyidejűleg rámutat arra, hogy minden körülmények között fontos az emberi jogok és a humanitárius elvek tiszteletben tartása. Az EU üdvözli, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), valamint az ENSZ más ügynökségei és a nemzetközi szervezetek nélkülözhetetlen munkájukkal segítik Libanonban a szíriai menekülteket és befogadó közösségeket. Az EU legnagyobb libanoni adományozóként továbbra is eleget tesz vállalt kötelezettségeinek, hogy ezzel is segítsen kielégíteni a rászoruló közösségek és menekültek egyre növekvő szükségleteit. A március végén Kuvaitban megrendezett adományozói konferencián az EU további 1,1 milliárd euró összegű támogatásra tett ígéretet, amely magában foglal egy több évre szóló, a menekülteket és a befogadó országokat segíteni hivatott humanitárius és fejlesztési támogatást is. 

Az EU a jövőben is kiáll Libanon mellett ezeknek a rendkívüli kihívásoknak a kezelésében. Az ország támogatása iránti elkötelezettségünk határozott és tartós. Az EU ismételten hangsúlyozza Libanonnal való partnerségének szilárdságát, és azt, hogy ez a partnerség a demokrácia, a pluralizmus és a jogállamiság értékeinek közös vállalásában gyökeredzik. Az EU mindezeken túl kiemeli: meg kell őrizni Libanon szabadságát és sokszínűségét, amelyek révén az ország a régió egészében a mérsékeltség példájaként szolgál.    

1.             A 2015 utáni időszakra vonatkozó menetrend jó alkalmat kínál arra, hogy foglalkozzunk a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés jelentette, egymással összefüggő kihívásokkal. Az EU és tagállamai számára különösen fontos, hogy a lehető legtöbb eredményt érjük el ezen a területen. A 2014. december 16-i következtetéseiben a Tanács kifejtette az EU arra vonatkozó álláspontját, hogy milyen intézkedésekkel érhetők el egyetemes és átalakító hatású változások. Ezek a következtetések kiegészítik a 2014. decemberi következtetéseket, és tovább részletezik a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez szükséges új globális partnerség aspektusait.   

2.             A fenntartható fejlesztési célok jelentette nagy horderejű menetrend végrehajtása érdekében új globális partnerséget kell kialakítani a szegénység felszámolásáért és a fenntartható fejlődésért. Ez a partnerség arra hivatott, hogy átalakítsa és megerősítse a nemzetközi közösség együttműködését.

3.             Már eddig is sikerült jelentős eredményeket elérni. A fenntartható fejlesztési célokkal foglalkozó nyílt munkacsoport javaslatából, a fenntartható fejlesztés finanszírozásával foglalkozó kormányközi szakértői bizottság jelentéséből, valamint az ENSZ főtitkárának összefoglaló jelentéséből az derül ki, hogy kézzelfogható közelségbe került a megállapodás egy, a 2015 utáni időszakra vonatkozó, az emberek és a bolygó javát szolgáló olyan ambiciózus menetrendről, amely senkit sem hagy lemaradni.

1. A nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának erősítése szempontjából a 2015-ös év kiemelt jelentőséggel bír globális szinten, a 2015 utáni időszakra vonatkozó fejlesztési programról szóló kormányközi tárgyalások fényében. Különös figyelmet kell fordítanunk a nők és lányok jogainak előmozdítására és érvényesítésére, nem utolsósorban mivel idén ünnepeljük az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. számú, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatának 15., valamint a pekingi nyilatkozat és cselekvési platform 20. évfordulóját. A Tanács megerősíti, hogy elkötelezett a Pekingi Cselekvési Platform, a kairói cselekvési program, valamint az azok felülvizsgálatáról szóló konferenciák eredményeinek végrehajtása, továbbá a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek teljesítése mellett. Üdvözli továbbá a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság 59. ülésén elfogadott politikai nyilatkozatot és az arra vonatkozó felhívást, hogy a nők és a lányok tekintetében is maradéktalanul, azonos feltételek mellett érvényesüljenek az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint hogy teljes életük során megvalósuljon a nemek közötti egyenlőség és a nők és lányok erőteljesebb társadalmi szerepvállalása.
   
   
2. A fejlesztés európai évének keretében a Tanács elnöksége 2015. március 2-án magas szintű találkozót szervezett Rigában „a nők társadalmi szerepvállalásának növelése és a fenntartható fejlődés” témakörében: ez lehetőséget kínált a politikai lendület megújítására és arra, hogy az Unió megerősítse szilárd elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi igazságosság, a megkülönböztetésmentesség és az emberi jogok mellett.
   
   
3. Az Unió és tagállamai továbbra is elkötelezettek valamennyi emberi jog mindenkire kiterjedő előmozdítása, védelme és tiszteletben tartása mellett. A Tanács üdvözli, hogy az EU és tagállamai vezető szerepet játszanak a nők és lányok jogait, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának erősítését előmozdító nemzetközi kezdeményezések támogatásában, és felszólítja az érintetteket az ENSZ-szervekkel, különösen a „UN Women”-nel, valamint az egyéb érintett nemzetközi fórumokkal és szereplőkkel folytatott együttműködés és koordináció folytatására. A nőügyi szervezetek kulcsfontosságú partnerei az Uniónak abban a törekvésben, hogy teljes körűen érvényesüljenek a nők és a lányok jogai, a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése.

1. A Tanács üdvözli, hogy a Bizottság előzetes tájékoztatót tett közzé az EU által 2014-ben nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásról (ODA), amelyben elemzi az EU kollektív és egyéni ODA-kötelezettségvállalásaival kapcsolatos trendeket. A Tanács hangsúlyozza, hogy az ODA olyan fontos eszköz, amely katalizátorszerepet tölt be a leginkább rászoruló fejlődő országok rendelkezésére bocsátott általános finanszírozás területén.
   
   
2. Az Európai Tanács 2010. június 17-én felkérte a Tanácsot, hogy készítsen éves jelentést az EU és a tagállamok ODA-kötelezettségvállalásairól és azok teljesítéséről. Ez az ötödik ilyen, az Európai Tanácsnak benyújtandó jelentés.

Üdvözlöm Önöket! Mindenekelőtt szeretném őszinte köszönetemet nyilvánítani vendéglátónknak, Laimdota Straujuma miniszterelnöknek és a lett elnökségnek a csúcstalálkozó megszervezéséért. Örömmel tölt el a nagy számú részvétel, ami fontos üzenetet hordoz a keleti partnerség iránti elkötelezettségünkről.
 
A csúcstalálkozó e legfontosabb üzenete mind a keleti partnerség, mind az egyes partnerországok iránti folyamatos, következetes és határozott elkötelezettségünkről szól, amelyre nagy szükség van az ebben az európai térségben az elmúlt években megélt zavargások, agresszió, megfélemlítés, sőt háború fényében. A keleti partnerség olyan együttműködési keret, amely partnereink számára lehetővé teszi, hogy szorosabb politikai társulást és gazdasági együttműködést alakítsanak ki az Európai Unióval. A keret kölcsönös érdekeken és vállalásokon, valamint a felek szabad akaratán, szuverenitásán és függetlenségén alapul.
 
A mai napon mindannyian megerősítettük, hogy közös érdekünk, hogy minden egyes partnerünkkel erőteljesebb, szorosabb és differenciált kapcsolatokat alakítsunk ki, aminek révén ellenállóbbakká tehetjük őket a régió stabilitását és biztonságát fenyegető fokozódó veszélyekkel szemben, és lehetővé tehetjük, hogy szuverén döntéseket hozzanak. A megerősített, átlátható és korrupciómentes intézmények erősebbé teszik a partnereinket, és elősegítik, hogy a keleti partnerség továbbra is mindenki számára vonzó maradjon. Ez a csúcstalálkozó második fő üzenete.
 
A találkozón számba vettük a Vilnius óta elért eredményeket, és előremutató menetrendet állítottunk össze a jövőre nézve.
 
A vilniusi csúcstalálkozó óta társulási megállapodást, valamint mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodást írtunk alá Grúziával, Moldovával és Ukrajnával, ezáltal magasabb szintre emelve együttműködésünket. Az említett megállapodásokat már ideiglenesen alkalmazzuk, az Ukrajnával kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás kivételével, amely 2016. január 1-jén lép hatályba.
 
Áttekintettük a megállapodások végrehajtásának kezdeti szakaszát, és egyértelművé tettük az együttműködés elmélyítése iránti határozott szándékunkat.
 
Ismételten kijelentettük, hogy támogatjuk az egyedileg kialakított kapcsolatokat kereső országokat. Örményországgal megállapodtunk arról, hogy a jövőbeli kapcsolataink mely területekre fognak kiterjedni. Valószínűleg további lépésekre kerül sor a Belarusszal szembeni, kritikus fontosságú szerepvállalásunk elmélyítése érdekében is. Azerbajdzsán javaslatokat nyújtott be arra vonatkozóan, hogy az EU-val fennálló kapcsolatait megújított szerződéses alapokra kívánja helyezni.
 
Hangsúlyozni kívánom, hogy a keleti partnerség több a kétoldalú kapcsolataink összességénél. A többoldalú keretünk továbbra is alapvető szerepet fog játszani a partnerség együtt tartásában.
 
Az elmúlt hat év folyamán a keleti partnerség többoldalú dimenziója révén – például a partnerség informális párbeszédei keretében – sűrű kapcsolati hálózat jött létre. A keleti partnerség kilépett a kormányok keretei közül, és eljutott a parlamentekhez, a helyi hatóságokhoz, a civil társadalomhoz és az üzleti világba is. A mai napon megerősítettük azon szándékunkat is, hogy az energetikai és közlekedési együttműködést egyértelmű prioritásként kezeljük az elkövetkező években.
 
Megállapodtunk arról, hogy az együttműködést leginkább azokon a területeken fogjuk erősíteni, amelyek kézzelfogható előnyöket hoznak partnereink társadalma és gazdasága számára. Ide tartozik többek között az államépítés, a mobilitás, az emberek közötti személyes kapcsolatok, a piaci lehetőségek fejlesztése és a hálózatok összekapcsolása.
 
A mobilitással kapcsolatban üdvözöljük, hogy a Moldovával aláírt vízummentességi megállapodás rendkívül kedvezően befolyásolta az utazási kedvet és a személyes kapcsolatokat. Az első évben mintegy fél millió ember használta ki ezt az új lehetőséget. Örményországgal és Belarusszal is haladást értünk el ezen a téren. Grúzia és Ukrajna az a két ország, amely leghamarabb számíthat a vízummentesség bevezetésére. Juncker elnök és én magam is mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt a célt sikeresen megvalósítsuk. Mindazonáltal Grúziának és Ukrajnának is meg kell tennie a maga részéről a szükséges intézkedéseket.
 
Arról is megállapodtunk, hogy törekedni fogunk tájékoztatási tevékenységünk javítására, hogy a közvélemény ezáltal jobban megérthesse a partnerség előnyeit.
 
Szeretném továbbá elismerésemet kifejezni a rigai csúcstalálkozó alkalmával megtartott kísérő rendezvények – az üzleti fórum, a civil társadalmi konferencia és a médiakonferencia – sikeréért.
 
Befejezésül szeretném ismételten hangsúlyozni a következőket: az Európai Unió hosszú távú partnerségben gondolkodik. Partnerségünknek és a rigai csúcstalálkozónak nem az a rendeltetése, hogy súlyos döntéseket hozzunk és hatalmas léptekkel haladjunk előre. Nem, a mi partnerségünk a szabad akaraton, a tiszteleten és az egyenlőségen alapul. Lépésről lépésre haladunk, apránként, ahogyan az Európai Unió is felépült. Partnerségünk, amely egész Európa számára messze a legjobb esélyeket kínálja, az olyan területeken elért kézzelfogható eredményekkel és reformokkal válik egyre szorosabbá, mint a kereskedelem, az energiaügy, a közlekedés vagy a mobilitás.

Köszönöm figyelmüket.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. május 22-én jóváhagyta a lett elnökség és az Európai Parlament képviselői között a szervezett utazási formákról szóló irányelv átdolgozására vonatkozóan létrejött megállapodást. A Versenyképességi Tanácsot fel fogják kérni, hogy május 28-i ülésén erősítse meg a létrejött politikai megállapodást.  

Az új irányelv oly módon hivatott korszerűsíteni a szervezett utazási formákra vonatkozó jelenlegi uniós szabályokat, hogy azok igazodjanak az utazási piacon tapasztalható változásokhoz és megfeleljenek a fogyasztók és a vállalkozások igényeinek csakúgy, mint a digitális kor követelményeinek.  

Az utazási csomagokra irányadó jelenlegi szabályok nehezen alkalmazhatók digitális korunkban, amikor a fogyasztók egyre gyakrabban vásárolnak az interneten keresztül személyre szabott utazási csomagokat, akár egy, akár több, egymással kereskedelmi kapcsolatban lévő utazási vállalkozótól. Ennek következtében a vásárlók gyakran bizonytalanok a tekintetben, hogy milyen védelem illeti meg őket, az utazási vállalkozók pedig gyakran nincsenek tisztában a kötelezettségeikkel. 

Ezért az új irányelv kiterjeszti a hagyományos utazási csomagok esetében biztosított védelmet a különálló utazási szolgáltatások kombinációira is, különösen akkor, ha utóbbiakat online értékesítik. 

Az új szabályok emellett fokozzák az átláthatóságot és megerősítik a fogyasztóvédelmet az alábbiak tekintetében: 

• utazási csomagok, amikor a fogyasztó kettő vagy több utazási szolgáltatást vásárol meg, mégpedig vagy egyetlen utazási vállalkozótól egy weboldalon, vagy egyetlen szerződés keretében egy utazási irodában;
• „automatikus átirányítással” történő értékesítés, amikor a fogyasztó kettő vagy több szolgáltatást vásárol több online utazási vállalkozótól, több szerződés keretében úgy, hogy az utazási vállalkozók 24 órán belül közvetlenül továbbítják egymásnak az utas nevét, e-mail címét és fizetési adatait; valamint
• utazási szolgáltatásegyüttesek, amikor a szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő utazási vállalkozó legalább két különböző utazási szolgáltatást ad el ugyanazon utazás vagy üdülés céljából.

 Az új irányelv további fontos elemei: 

 Szigorúbb követelmények a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozóan: az utas jogosult arra, hogy az utazási csomagra vonatkozó szerződés megkötése előtt világos és tömör tájékoztatást kapjon a legfontosabb jogokról és kötelezettségekről. Ez lehet a kifejezetten a megvásárolni kívánt utazási csomagra vagy az annak megfelelő ajánlatra vonatkozó egységes tájékoztató is. 

Méltányosabb és jobban előre jelezhető árak az utazási csomagokra vonatkozóan, továbbá az árak megváltoztatásának szigorúbb ellenőrzése (8%-nál nagyobb mértékű áremelkedés esetén elállási jog, illetve az árcsökkentés azonos feltételekkel való érvényesítése az utas felé). 

Nagyobb rugalmasság az elállási jog tekintetében: az irányelv nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé az utasoknak azzal, hogy az utazás kezdetét megelőzően elállhatnak a szerződéstől. Ebben az esetben az utas kötelezhető arra, hogy megfelelő és indokolt összegű lemondási díjat fizessen az utazásszervezőnek. Az utas díjmentesen állhat el a szerződéstől a következő esetekben: természeti katasztrófa, zavargások vagy hasonlóan súlyos helyzet az úti cél helyszínén, ami komoly mértékben befolyásolná az üdülést. 

Nagyobb fokú védelem azokban az esetekben, amikor elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények fennállása miatt nem lehetséges az utas hazaszállítása. Ilyen esetekben az utas legfeljebb három éjszakai szállásköltségnek megfelelő kártalanításra jogosult, amennyiben nem tud hazatérni. 

Jobban érvényesíthető szabályok az utasoknak az utazási vállalkozó fizetésképtelenségével szembeni védelmére vonatkozóan. E célból létre kell hozni egy olyan hálózatot, amely a tagállamokban működő központi kapcsolattartó pontokból áll, és amely elősegíti a határokon átnyúló együttműködést. 

Az utazási vállalkozók felelősségét illetően az irányelv szigorúbb szabályokat ír elő az utazási csomagot alkotó szolgáltatások nem megfelelő teljesítése esetén. Az irányelv emellett szabályokat állapít meg a következő esetekre vonatkozóan: az utazási csomag nem szerződésszerű teljesítése, alternatív megoldások, a szerződéstől való elállás, hazaszállítás, kártalanítás. 

Az új feltételek – azzal, hogy összehangolják a szabályokat és megszüntetik a határokon átnyúló kereskedelem előtt álló akadályokat – elősegítik, hogy a vállalkozások egyenlő versenyfeltételek mellett működhessenek. Ennek köszönhetően egyúttal több lehetőség nyílik a vállalkozások, különösen a kkv-k számára ahhoz, hogy határokon átnyúlóan is végezhessék tevékenységüket, 

a fogyasztók pedig az üdülési termékek szélesebb köréből választhatnak majd, ami csökkentheti a fogyasztói árakat is.   

A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást írt alá az EU Kelet-Timorral május 26-án Brüsszelben. Az EU nevében H. E. Ilze Juhansone, nagykövet, a Lett Köztársaság állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke, valamint Yolanda Gallego-Casilda Grau, az Európai Bizottság vízumpolitikai osztályának vezetője írta alá a megállapodást. Kelet-Timor nevében Roberto Sarmento de Oliveira Soares, a külügyekért és az együttműködésért felelős miniszterhelyettes írta alá a megállapodást.  

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé Kelet-Timor területére az uniós polgárok számára, illetve az EU területére Kelet-Timor állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.  

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az uniós polgár, illetve Kelet-Timor állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység végzése céljából utazó személyek kivételével.  

A megállapodás megkötéséről szóló határozatot megküldik az Európai Parlamentnek, mivel megkötéséhez a Parlament egyetértése szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. május 26-án megkezdődik.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre e tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók.

16.45 Találkozó Peter Maurerrel, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnökével 

16.30 Találkozó Pan Gimun ENSZ-főtitkárral

Tokió
18.00 A 2015-ös európai filmnapok megnyitója Japánban 

Tokió
14.00 Audiencia Akihito japán császárnál 

EU–Japán csúcstalálkozó
18.00 Plenáris ülés
19.00 Sajtókonferencia
19.15 Munkavacsora

2015. április 21., kedd
10.45 Találkozó Filaret pátriárkával, az ukrán ortodox egyház kijevi patriarchátusának vezetőjével
15.30 Találkozó Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok: kb. 16.00)

2015. április 22., szerda
9.30 Találkozó Nkosazana Dlamini Zumával, az Afrikai Unió Bizottságának elnökével

2015. április 23., csütörtök
15.00 Találkozó Laimdota Straujuma lett miniszterelnökkel
16.45 Az Európai Tanács rendkívüli ülése a mediterrán térségre nehezedő migrációs nyomásról

2015. április 26., vasárnap
Natzweiler-Struthof koncentrációs tábor (Franciaország)
16.00 Részvétel a Struthof koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen

A Tanács Fernando Gentilinit nevezte ki az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt új különleges képviselőjévé.

A különleges képviselő feladata az olyan tevékenységek és kezdeményezések támogatása, amelyek az izraeli–palesztin konfliktus végleges, a kétállami megoldáson alapuló rendezésének irányába mutatnak. Elősegíti a felek közötti kapcsolatteremtést és hozzájárul egy esetleges új tárgyalási keret kidolgozásához.

Fernando Gentilini, aki korábban az Európai Külügyi Szolgálat Nyugat-Európáért, a Nyugat-Balkánért és Törökországért felelős igazgatója volt, sokéves tapasztalattal rendelkezik a külpolitika területén. 2011 májusától 2012 januárjáig ő töltötte be az Európai Unió koszovói különleges képviselőjének tisztségét.

Az új különleges képviselő azonnali hatállyal hivatalba lép; jelenlegi megbízatása 2016. április 30-ig szól.

A Tanács Peter Buriant nevezte ki az EU új közép-ázsiai különleges képviselőjévé.

A különleges képviselő feladata az Unió politikai koordinációjának előmozdítása Közép-Ázsiában, a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának nyomon követése és a térség regionális biztonságának támogatása.

Peter Burian, aki jelenleg a szlovák külügyminisztérium államtitkára, hosszú és sikeres pályát futott be a szlovák diplomáciai szolgálatnál; többek között Szlovákia NATO-képviselőjeként, valamint az Egyesült Államokba akkreditált nagyköveteként is dolgozott.

Az új különleges képviselő azonnali hatállyal hivatalba lép; jelenlegi megbízatása 2016. április 30-ig szól.

A Tanács 2015. február 9-én elfogadta a (KKBP) 2015/202 tanácsi határozatot[1].

A tanácsi határozat egy további mentességet ír elő a belső elnyomás céljára felhasználható felszerelések eladására, szolgáltatására, átadására vagy kivitelére vonatkozó tilalom alól.

A tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Izland+, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, továbbá az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Örményország csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2015. február 10-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 33., 2015.2.10., 37. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.

A Tanács 2015. január 29-én elfogadta a (KKBP) 2015/143 tanácsi határozatot[1]. 

A határozat egyértelművé teszi azokat a jegyzékbe vételi kritériumokat, amelyek alapján sor kerül az ukrajnai állami vagyon hűtlen kezeléséért felelős személyek pénzeszközeinek befagyasztására. 

A tagjelölt országok: Izland+ és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz. 

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2015. január 30-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 24., 2015.1.30., 16. o.). 

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban. 

+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.   

A Tanács 2015. március 5-én elfogadta a (KKBP) 2015/364 tanácsi határozatot[1].

A határozat 14 személy esetében 2016. március 6-ig, 4 személy esetében 2015. június 6-ig meghosszabbítja a korlátozó intézkedések érvényességét, 18 személy esetében pedig módosítja a bejegyzéseket.

A tagjelölt országok: Montenegró*, Izland+ és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2015. március 6-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 62., 2015.3.6., 25. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.