Európai Tanács hírei

2015. július 8-án egy újabb lépéssel közelebb került a mobiltelefonok barangolási (roaming) díjainak megszüntetése, amikor is a tagállamok az Állandó Képviselők Bizottságának keretében jóváhagyták az Európai Parlamenttel elért megállapodást. A vonatkozó új jogszabály ezen túlmenően tartalmazni fogja a nyitott internethez való hozzáférés (vagyis a hálózatsemlegesség) védelmét célzó első uniós szintű szabályokat is.

2017 közepétől megszűnnek a barangolási díjak

A megállapodás értelmében 2017. június 15-től megszűnnek az Európai Unióban a barangolási többletdíjak. A barangolásszolgáltatóknak azonban lehetőségük lesz az ún. „méltányos használati szabályzat” alkalmazására, ami elejét veszi a roaminghasználattal való visszaéléseknek. A visszaélésszerű barangolás többek között az időnkénti utazásoktól eltérő roaminghasználatot jelenti majd.

A méltányos használatot meghaladó mértékű roaminghasználat esetén kisebb mértékű díj felszámítására lesz lehetőség. A szóban forgó díj a szabályok értelmében nem haladhatja majd meg a szolgáltató által a többi uniós ország hálózatának használatáért fizetett legmagasabb nagykereskedelmi árat. Azt, hogy a roaminghasználat meddig tekinthető méltányos használatnak a Bizottság fogja meghatározni 2016. december 15-ig. 

Ahhoz, hogy a roamingdíjak megszűnése az EU egészében fenntartható legyen, csökkenteni kell a jelenleg érvényben lévő nagykereskedelmi árakat. Az ehhez vezető első lépésként a Bizottság felül fogja vizsgálni a nagykereskedelmi roamingpiac helyzetét és 2016. június 15-ig új jogszabályjavaslattal fog előállni. Ezenkívül a szolgáltatók költségeinek megtérülését garantáló biztosítékok is beépülnek majd a rendszerbe. 

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, távközlési és médiáért felelős miniszter és a Tanács elnöke elmondta: „A roamingdíjak 2017 júniusáig történő megszüntetéséről szóló megállapodás kiváló példája annak, amikor az európai polgárok az Európai Unió fellépése nyomán egyértelműen kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Európa képes eredményesen fellépni.” 

Alacsonyabb roamingdíjak már 2016-ban 

Már 2016. április 30-ától csökkenni fognak a roamingdíjak. Ennek megfelelően a felszámítható többletdíjak felső határát az alábbiak szerint fogják meghatározni: hívások esetén percenként 5 eurócent, sms-enként 2 eurócent, az adatforgalomban pedig megabájtonként 5 eurócent. Ezek az összegek a nagykereskedelmi árak jelenlegi felső határának felelnek meg. Hívásfogadás esetén a felszámított legmagasabb többletdíj az Unióban kiszámlázható legmagasabb mobilhívás-végződtetési díjak súlyozott átlagának fog megfelelni, amelyet a Bizottság 2015 végéig fog meghatározni. 

Az EU-ban jelenleg érvényes roaming kiskereskedelmi árkorlátok annak az összegnek felelnek meg, amelyet a szolgáltatók a fogyasztóknak felszámíthatnak. Ez azt jelenti, hogy ezek az árak a belföldi árat és a többletdíjat foglalják magukban. Szintén 2016. április 30-tól a belföldi ár és az esetleges többletdíjak összege nem haladhatja majd meg a jelenleg érvényben lévő kiskereskedelmi árkorlátokat (hívások esetében percenként 19 eurócent, sms-enként 6 eurócent, az adatforgalomban pedig megabájtonként 20 eurócent).  

A nyitott internet védelme 

Ez lesz az első alkalom, amikor az uniós jogban megjelenik egy arra vonatkozó előírás, hogy a szolgáltatók az internet-hozzáférés biztosítása során kötelesek egyenlő bánásmódot biztosítani a forgalom valamennyi típusa tekintetében. A jogszabály szövege azt az elvet is rögzíti, hogy a felhasználóknak joguk van az interneten hozzáférni az általuk kiválasztott tartalomhoz, illetve az interneten ilyen tartalmakat terjeszteni. 

A szolgáltatók az internetforgalom zavartalanságának megóvása érdekében ésszerű forgalomszabályozási intézkedéseket vezethetnek be. Ezeknek az intézkedéseknek nem üzleti megfontolásokon, hanem objektív műszaki követelményeken kell alapulniuk. A letiltás vagy akadályozás csak bizonyos korlátozott körülmények között lesz engedélyezett, például kibertámadások elleni védekezés céljából, vagy a kivételes vagy ideiglenes jelleggel kialakuló szűk hálózati keresztmetszetek megszüntetésére. 

A szabályok lehetővé teszik majd olyan megállapodások megkötését, amelyek tárgya egy meghatározott tartalomra optimalizált szolgáltatás, amennyiben az optimalizálásra szükség van, a szolgáltatóknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatások elérjenek egy általános színvonalat. Ilyen speciális szolgáltatásnak minősül például a távsebészet és az összekapcsolt autók. 

A nyitott internetre vonatkozó szabályokat 2016. április 30-tól kell alkalmazni, amely egybeesik az új rendelet alkalmazásának megkezdésére meghatározott időponttal. 

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök elmondta, hogy „vitathatatlanul történelmi lépésnek számít, hogy az uniós jogba bekerült a nyitott internet védelmének elve”. „Ezzel teret engedünk az innovációnak. A megállapodás a jövőbeli igényeket is képes lesz kielégíteni.” 

Hogyan lesz a javaslatból jogszabály? 

Először is el kell végezni a megállapodás tárgyát képező szöveg technikai véglegesítését. Ezt követően azt a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan is jóvá kell hagynia. A Tanács várhatóan 2015 őszén fogja hivatalosan elfogadni a szöveget. Erre nem feltétlenül a Távközlési Tanács keretében fog sor kerülni, a vonatkozó jogi aktust ugyanis bármelyik tanácsi formáció elfogadhatja.

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.

Itt szinte mindenki az egység fontosságát hangsúlyozta, ám csakúgy mint az Európai Tanács ülésén, a mai vita során is megtapasztalhattuk, hogy mennyire különbözően gondolkodunk a görögországi kérdéssel kapcsolatban.

Ezért vissza kell térnünk azokhoz az egyszerű és általánosan elfogadott elvekhez, amelyek évszázadokon keresztül vezérelték az emberek életét.

Először is, ebben a válságos helyzetben is feltétel nélkül tisztelnünk kell egymást.

Másodszor, a tisztesség azt kívánja, hogy aki tartozik valakinek, az fizesse vissza a tartozását. Nem arról van szó, hogy a hitelezők rosszak és erkölcstelenek, az adós pedig vétlen áldozat.

Harmadszor, az egyszerűen nem lehetséges, hogy valaki hosszú távon többet költsön, mint amennyit keres. Ez a görög válság forrása, nem pedig a közös valuta.

Negyedszer, a barátaidhoz, és ne az ellenségeidhez fordulj segítségért, különösen akkor, ha az utóbbiak nem tudnak segíteni rajtad.

És végezetül, ha segíteni akarsz a rászoruló barátodnak, akkor ne alázd meg.

Ma egységre van szükségünk van; nem azért, mert az egység szép elgondolás, hanem azért, mert elengedhetetlen ahhoz, hogy konkrét döntéseket hozzunk. Ha nem lesz egyetértés Görögországgal kapcsolatban, akkor négy nap múlva egy teljesen más Európára ébredünk. Ez most már tényleg az utolsó figyelmeztetés Görögország számára, de számunkra is: ez az utolsó esélyünk.

Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy ezt az utolsó esélyt már meg is ragadtuk: miközben ez a vita folyt, Jeroen Dijsselbloem elnök megkapta az ESM-programra vonatkozó hivatalos görög kérést.

Remélem, hogy ez jó előjel a jövőnkre nézve. Remélem. Köszönöm.

Mindenekelőtt a legjobbakat kívánom a luxemburgi elnökségnek. Kihívásokkal teli hat hónap áll előttük, és számítok arra, hogy ebben az időszakban a lehető legszorosabb együttműködés lesz közöttünk. Jól ismerem Xavier Bettel miniszterelnök urat, így biztos vagyok abban, hogy kiváló munkát fog végezni.

Olyan időszakban állok itt most Önök előtt, amely mind Európa egésze számára, mind a gazdasági és monetáris unió számára különleges és nehéz. Először az Európai Tanács júniusi ülésének főbb eredményeiről szeretnék röviden beszámolni Önöknek, azután pedig a tegnap esti euróövezeti csúcstalálkozóról. 

A júniusi csúcstalálkozón az uniós vezetők megbeszélést folytattak arról, hogy hogyan támogassuk a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett, leginkább érintett országokat. Megállapodtunk arról, hogy a következő két év során át-, illetve letelepítünk 60 000 menekültet az Európai Unióban. Ez az intézkedés kiegészíti a már most is jelentős tagállami erőfeszítéseket, az Európai Unióban ugyanis évente 600 000 menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be. Nem tagadhatom, hogy az ebben a témában nehéz – időnként komoly vitákba torkolló – tárgyalást folytattunk. Emlékezetem szerint ez volt a legelső alkalom, amikor Európa vezetői ennyire őszinte véleménycserét folytattak a menekültkérdésről. Az Európai Tanács úgy határozott, hogy tartjuk magunkat az áprilisi rendkívüli csúcstalálkozón kialakított önkéntes alapú megközelítéshez, mert egyensúlyt kell találnunk ebben a kérdésben a nemzeti szuverenitás és az uniós szintű fellépés között.

Sikerült olyan megállapodást kialakítanunk, amely életképes, és amelyre építhetünk. A luxemburgi elnökséghez folyamatosan érkeznek be áttelepítésre és letelepítésre vonatkozó önkéntes vállalások a tagállamoktól. Az eddigi számok alapján bízom abban, hogy el fogjuk érni az Európai Tanács ülésén elfogadott célszámokat.

A jelenlegi szükséghelyzetet figyelembe véve az uniós vezetők arról is megállapodtak, hogy az Európai Unió támogatást nyújt ahhoz, hogy a leginkább érintett országokban „első fogadási létesítményeket” alakítsanak ki az irreguláris migránsok gyors nyilvántartásba vételének biztosítása céljából. Az Unió visszaküldési politikájának megerősítése érdekében pedig a Bizottság fel fogja gyorsítani a származási és tranzitországokkal a visszafogadás témakörében folytatott tárgyalásokat. Ezek lesznek az alapjai a kapcsolódó területeken, például a fejlesztési támogatás területén alkalmazott „többért többet” elvnek.

A brit miniszterelnök megerősítette, hogy a brit kormány 2017-ig népszavazást kíván tartani az ország uniós tagságáról. Megkezdődik az Egyesült Királyság helyzetének újratárgyalása: ezzel megtettük az első lépést egy hosszú folyamatban, melyet lezárni is az Európai Tanács fog. Erre a kérdésre a decemberi ülésünkön vissza fogunk térni.

Közvetlenül azután, hogy értesültünk a Tunéziában, Kuvaitban és Franciaországban elkövetett legújabb terrorista merényletekről, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár részvételével megbeszélést folytattunk az Európa biztonságát fenyegető új veszélyekről. A nemzetközi terrorizmussal és egyéb biztonsági kihívásokkal összefüggésben az uniós vezetők felkérték a főképviselőt, hogy jövő júniusra készítse el az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai stratégiáját. Megállapodtunk arról is, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújt az európai védelmi iparba történő beruházásokra irányuló kollektív erőfeszítésekhez.

Végezetül gazdasági kérdéseket vitattunk meg, elsősorban a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről szóló, június 22-én közzétett jelentéssel összefüggésben. A jelentés egyértelműen leszögezi, hogy a mélyebb monetáris unió kialakításának alapját a tagállami szinten végrehajtandó reformok képezik. A legjobban úgy tudjuk orvosolni az euróövezet strukturális gyengeségeit, ha a tagállamok gazdaságaiban jelentkező problémák megoldására törekszünk.

Az uniós vezetők kiemelték továbbá a digitális egységes piac kiépítésének fontosságát, és nyugtázták a Bizottság erre vonatkozó új munkatervét. Az Európai Tanács egyértelműen kinyilvánította, hogy – tekintettel a digitális gazdaságnak a munkahelyteremtésben és a növekedésben betöltött központi szerepére – ez a terület most kiemelt fontosságú Európa számára. Ebben a tekintetben kulcsfontosságú az Európai Parlamenttel folytatandó jövőbeli együttműködés.

Két héttel ezelőtt, június 22-én euróövezeti csúcstalálkozót hívtam össze annak érdekében, hogy ki tudjunk lépni a patthelyzetből a Görögországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról folytatott tárgyalásokban, és kialakítsunk egy olyan közös politikai álláspontot, amellyel minden tagállam vezetője egyetért. A csúcstalálkozót követő napokban az euróövezeti vezetők felkérték az eurócsoportot, hogy gyorsítsa fel az utolsó pillanatban benyújtott görög javaslatról folytatott tárgyalásokat. Akkor abban bíztunk, hogy megállapodásra tudunk jutni;

most, két hét elteltével versenyt futunk az idővel, hogy helyreállítsuk a bizalmat. Nem kívánom értékelni a görög népszavazás érdemeit és hibáit. Mindenkinek megvan a saját nézőpontja. Most az a fontos, hogy előrelépjünk, és ne a múlttal foglalkozzunk.

A tegnap esti euróövezeti csúcstalálkozón őszinte és nyílt eszmecserét folytattunk az előttünk álló nehéz helyzetről. Felkértük Alékszisz Cíprasz miniszterelnököt, hogy ismertesse kormányának a görögországi fenntartható fejlődés és jólét biztosításával kapcsolatos elképzeléseit. Az eurócsoport most részletesen meg fogja vizsgálni Görögországnak az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés alapján biztosítandó támogatási programra vonatkozó kérését. Az elkövetkező napokban pontosításokra lesz szükség, amelyeket Görögországnak a lehető leghamarabb meg kell adnia.

A jelenlegi helyzet kialakulásáért a tárgyalások minden résztvevője felelős. Arra kérem az összes vezetőt, hogy próbáljanak meg konszenzusra jutni: ez közös sikerünk lenne, győztesek és vesztesek nélkül. Ha viszont ez nem sikerül, az a tárgyalások végét jelenti, annak minden lehetséges következményével együtt – ideértve a legrosszabb forgatókönyvet is, amelynek esetében mindenki veszítene. Ha nem tudunk megállapodásra jutni, Görögország csődbe mehet, bankrendszere pedig fizetésképtelenné válhat. Ez értelemszerűen nagyon súlyosan érintené a görög népet. Nincs kétségem afelől, hogy ez geopolitikai értelemben is hatással lesz Európára. Naivitás azt remélni, hogy ez nem így lesz.

A rideg valóság az, hogy mindössze négy napunk van arra, hogy végső megállapodásra jussunk. Mindezidáig nem beszéltem határidőkről, de most minden kételyt kizáróan ki kell mondanom, hogy e hét végén lejár az utolsó határidő is. Mindannyian felelősek vagyunk a válságért, tehát mindannyian felelősek vagyunk annak megoldásáért is.

Plutarkhoszt idézve: hibát találni könnyű, helyrehozni annál nehezebb. Bízom abban, hogy ezt a helyzetet nem lesz olyan nehéz helyrehozni, mint ahogy valamikor Plutarkhosz gondolta. Bizonyítsuk be, hogy nem volt igaza! Köszönöm.

 

Felolvasom a nyilatkozatot, amelyet a mai euróövezeti csúcstalálkozón fogadtunk el:

1. Azért találkoztunk ma este, hogy megvitassuk Görögország súlyos helyzetét. Nyugtáztuk, hogy az euróövezeti hatóságok készen állnak arra, hogy bármilyen szükséges lépést megtegyenek az euróövezet egészének stabilitása érdekében.

2. Alékszisz Cíprasz miniszterelnök vállalta, hogy a görögországi népszavazást követően új programjavaslatot nyújt be az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződésben meghatározott kereteknek megfelelően és a szigorú szakpolitikai feltételekre kiterjedően.

3. Megállapodtunk arról, hogy sürgősen megvizsgáljuk, lehetséges-e olyan alapot kialakítani, melyre a meglévő kötelezettségek és a közös szabályaink tiszteletben tartása mellett megállapodás épülhet.

4. A görög kormány legkésőbb július 9-én, csütörtökön benyújtja átfogó, konkrét és részletes reformjavaslatait, amelyekről aztán a három intézmény értékelést készít és azt megosztja az eurócsoporttal.

5. Az állam-, illetve kormányfők július 12-én, vasárnap ülést tartanak. 

***

Engedjék meg, hogy saját meglátásaimat is megosszam Önökkel pár szóban. A jelenlegi helyzet kialakulásáért a tárgyalások minden résztvevője felelős. Ezért arra kértem az összes vezetőt, hogy próbáljanak meg konszenzusra jutni: ez közös sikerünk volna, győztesek és vesztesek nélkül. Ha viszont nem sikerül, az a tárgyalások végét jelenti, annak minden lehetséges következményével együtt – ideértve a legrosszabb forgatókönyvet is, amelynek esetében mindannyian veszítenénk. Ha nem tudunk megállapodásra jutni, Görögország csődbe mehet, bankrendszere pedig fizetésképtelenné válhat. Ez értelemszerűen nagyon súlyosan érintené a görög népet. Nincs kétségem afelől, hogy ez geopolitikai értelemben is hatással lesz egész Európára. Naivitás azt remélni, hogy ez nem így lesz.

A rideg valóság az, hogy mindössze öt napunk van arra, hogy végső megállapodásra jussunk. Mindezidáig nem beszéltem határidőkről, de ma este minden kételyt kizáróan ki kell mondanom, hogy e hét végén lejár az utolsó határidő is. Mindannyian felelősek vagyunk a válságért, tehát mindannyian felelősek vagyunk annak megoldásáért is. 

A Tanács több időt kíván biztosítani ahhoz, hogy a folyamatban lévő tárgyalások keretében tartós megoldás születhessen az iráni nukleáris kérdésről, ezért 2015. július 10-ig meghosszabbította bizonyos uniós korlátozó intézkedések felfüggesztését, amelyről az Iránnal közösen létrehozott, 2013. november 24-i együttes cselekvési tervben született megállapodás.

Szeretném meghívni Önt az euróövezet állam-, illetve kormányfőinek és a Bizottság elnökének 2015. július 7-én 18.00 órakor kezdődő nem hivatalos találkozójára.

Úgy vélem, a görögországi népszavazást követően mielőbb össze kell ülnünk, hogy a lehető legmagasabb szinten vitassuk meg a helyzetet és a lehetséges következő lépéseket.

Az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnökét is felkértem, hogy csatlakozzon hozzánk.

2015. július 7., kedd
15.30 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
16.00 Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével
18.00 Találkozó Angela Merkel német kancellárral és François Hollande francia elnökkel

18.30 Euróövezeti csúcstalálkozó

2015. július 8., szerda
Strasbourg
9.30 Felszólalás az Európai Parlamentben a görögországi helyzetről és beszámoló az Európai Tanács júniusi üléséről

2015. július 9., csütörtök
Luxembourg
11.00 Találkozó Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel
12.00 Sajtókonferencia
12.30 Munkaebéd

2015. július 10., péntek
9.30 Találkozó Sigmundur Davíð Gunnlaugsson izlandi miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

A gazdaság élénkítése céljából a Tanács 2015. június 25-én elfogadta az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) szóló rendeletet.

Ezzel megteremtette annak lehetőségét, hogy 2015 közepétől új beruházások induljanak. Az Európai Parlament június 24-én hagyta jóvá a szöveget, miután 2015. május 28-án kompromisszumos megállapodás született róla az intézmények között.

„A jelenlegi gazdasági helyzetben egyértelműen több beruházásra van szükség” – jelentette ki Jānis Reirs, Lettország pénzügyminisztere, a Tanács elnöke. „Az új alap jobb kockázatviselési képességet biztosít, így megteremti azokat a körülményeket, amelyek a magánszektor bevonásához szükségesek” – tette hozzá.

Az ESBA a magánbefektetőket kívánja arra ösztönözni, hogy kapcsolódjanak be a beruházási projektek minél szélesebb körébe. Az új alap első veszteségviselési garanciát kínál: ezáltal átvállalja az új projektek kockázatának egy részét, amivel a becslések szerint összességében 1:15 arányú multiplikátorhatást érhet el a reálgazdaságba történő beruházások terén. Ez összességében több mint 300 milliárd eurónyi további beruházást mozgósíthat a hároméves beruházási időszak alatt.

Az alap az EU költségvetéséből származó 16 milliárd EUR összegű, valamint az Európai Beruházási Banktól származó 5 milliárd EUR összegű garanciára épül majd. Az esetleges garancialehívások kifizetésének megkönnyítése érdekében garanciaalap jön létre, amelynek az összege fokozatosan eléri majd a 8 milliárd eurót (azaz az uniós garancia formájában fennálló kötelezettségek teljes összegének 50%-át).

A 2015-ös költségvetés-módosítási tervezet  

A Tanács az 1/2015. sz. költségvetés-módosítási tervezet 2015. június 26-i elfogadásával jóváhagyta az EU 2015. évi költségvetésének az ESBA létrehozásához szükséges módosítását. A költségvetés-módosítási tervezet megteremti a garanciaalap költségvetési struktúráját. Emellett kötelezettségvállalási előirányzatként 1,36 milliárd eurót, kifizetési előirányzatként pedig 10 millió eurót csoportosít át a 2015-ös költségvetésen belül a garanciaalap fokozatos felállítása és tanácsadói támogatásnyújtás céljából. A tervezet nem tartalmaz új előirányzatokat.  

Projektek számos területen

Az ESBA az Európai Beruházási Bankon (EBB) belül jön létre, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank között megkötendő megállapodás eredményeként. Az alap működése egy négyéves kezdeti beruházási időszakkal indul.

Az alap számos területen támogat majd projekteket: többek között a közlekedés, az energetikai és a széles sávú infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a kutatás és a kkv-k kockázatfinanszírozása területén. A támogatást társadalmilag és gazdaságilag életképes projektek kaphatják majd, amelyek elsősorban a piaci hiányosságok megszüntetését célozzák, a forráselosztás tehát nem ágazati vagy regionális megfontolások alapján történik majd. Az alapból nyújtott támogatás kíséri és kiegészíti a meglévő uniós programokat és az EBB hagyományos tevékenységeit.

Az alap időtartama

A kezdeti beruházási időszak végét megelőzően a Bizottság független értékelést nyújt be arról, hogy az alap alkalmasnak bizonyult-e a rendeletben megjelölt célok megvalósítására. A jelentés alapján a Bizottság javaslatot nyújt be egy új beruházási időszak meghatározására, vagy – adott esetben – átalakítja, esetleg megszünteti az alapot.

Finanszírozás

Az uniós finanszírozásnak két fő forrása lesz: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (közlekedés, energetikai és digitális hálózatok) és a „Horizont 2020” keretprogram (kutatás és innováció) támogatásainak átcsoportosításai, valamint a fel nem használt uniós költségvetési tartalékok. A Tanács és a Parlament arról is döntött, hogy megnövelik a fel nem használt költségvetési tartalékok arányát ahhoz képest, ami a bizottsági javaslatban szerepelt. Ezáltal csökkenteni lehet a „Horizont 2020” keretprogramból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből átcsoportosított források összegét.

A megállapodás a finanszírozásra vonatkozóan a következőket tartalmazza: 

• az átcsoportosítások összege 5 milliárd EUR, ebből 2,8 milliárd EUR a Hálózatfinanszírozási Eszközből, 2,2 milliárd EUR pedig „Horizont 2020” keretprogramból származik majd;
• 2016 és 2020 között összesen 3 milliárd EUR származik majd fel nem használt tartalékokból. A 2014. évi költségvetésben 543 millió eurót, a 2015. évi költségvetésben pedig további 457 millió eurót különítettek el e célra a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból finanszírozási forrásként.
• a kifizetések 2023-ig meghosszabbíthatók lennének a garanciaalap feltöltése céljából.

A megállapodás értelmében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési munkaprogramján belül a pénzügyi eszközöktől 500 millió eurót csoportosítanak át a támogatásokhoz.

Az alap irányítása

Az ESBA-rendelet kétszintű irányítási struktúrát irányoz elő: 

– az irányítóbizottság határozza meg az alap átfogó stratégiáját, beruházási politikáját és kockázati profilját. Annak érdekében, hogy az irányítóbizottság pártatlan és a projektek kiválasztása során politikai befolyástól mentes legyen, tagjai kizárólag a Bizottságtól és az EBB-ből kerülhetnek ki. A tagok száma a két intézmény által készpénz vagy garancia formájában biztosított hozzájárulások arányát tükrözi majd. Az irányítóbizottság konszenzussal hozza meg a határozatait, és rendszeresen konzultál majd az érintettekkel.

– a független beruházási bizottság választja majd ki azokat a projekteket, amelyek ESBA-támogatásban részesülnek. A beruházási bizottság az irányítóbizottságnak tartozik felelősséggel, és nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. Az ügyvezető igazgató felelős az ESBA napi szintű irányításáért, valamint ő készíti elő és vezeti le a beruházási bizottság üléseit. A bizottság a határozatait egyszerű többséggel hozza. Az ESBA által támogatott minden projektnek el kell nyernie az EBB jóváhagyását. 

Hozzájárulások 

A tagállamok készpénzzel vagy garanciák vállalásával, harmadik felek pedig készpénzzel járulhatnak hozzá az alaphoz. A hozzájárulás azonban nem jelenti azt, hogy a felek befolyást gyakorolhatnának az alap irányítására. 

Harmadik feleknek, többek között a tagállamok nemzeti fejlesztési bankjainak is lehetőségük lesz arra, hogy az ESBA-val együtt projekteket társfinanszírozzanak, akár eseti alapon, egy-egy projektre irányulóan, akár beruházási platformokon keresztül.

Új projektek kiválasztása

A javasolt rendelettel létrejön az „Európai Beruházási Tanácsadó Platform” is, amely az EU egészére kiterjedően tanácsadást és támogatást nyújt a projektek kiválasztásához, előkészítéséhez és kidolgozásához. Létrejön továbbá a „Beruházási Projektek Európai Portálja”, amely tájékoztatással szolgál a beruházóknak a már meglévő és a jövőbeli projektekkel kapcsolatban.

Első ESBA-műveletek szeptemberben

A Tanács írásbeli eljárással elfogadta az ESBA-rendeletet. A Parlamenttel a május 27–28-án Brüsszelben tartott háromoldalú egyeztetető ülésen jött létre a megállapodás, a végső háromoldalú jóváhagyásra pedig június 4-én került sor.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló rendeletet várhatóan 2015 júniusának vége előtt aláírják, így az július elején hatályba léphet. Az alap keretében az első műveletekre már szeptember közepén sor kerülhet.

A Tanács 2016. június 30-ig meghosszabbította az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri misszióját (EUPOL COPPS). A misszió a palesztin államépítés támogatására irányuló széles körű uniós erőfeszítések részeként jött létre az izraeli–palesztin konfliktus átfogó, a kétállamos megoldáson alapuló rendezését elősegítendő.

A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretébe illeszkedő misszió 2006 januárja óta támogatja a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek kiépítésében a rendőrségi tevékenységek és a büntető igazságszolgáltatás területén. A biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazat reformjához való hozzájárulás révén a misszió támogatja a palesztin nép biztonságának és a jogállamiságnak a megerősítésére irányuló erőfeszítéseket. A misszió vezetője Rodolphe Mauget. A misszió 2015. július 1. és 2016. június 30. közötti tevékenységei számára 9,175 millió EUR összegű költségvetést irányoztak elő. 

A Tanács ezzel párhuzamosan 2016. június 30-ig meghosszabbította az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó misszióját (EU BAM Rafah) is.

A Tanács 2015. június 19-én egy évvel, azaz 2016. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol jogtalan elcsatolására válaszul bevezetett korlátozó intézkedéseket. A szankciók alapján tilos:

• a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba;
• a Krímbe és Szevasztopolba irányuló beruházás: ez azt jelenti, hogy az európai polgárok és az uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem szervezeteket a félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak kapcsolódó szolgáltatásokat; 
•  a turisztikai szolgáltatások nyújtása a Krím és Szevasztopol területén: így az európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten;  
• a közlekedési, távközlési és energiaszektorban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges bizonyos termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére vagy a félszigeten történő felhasználás céljából. Az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, brókertevékenységre, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is tilalom vonatkozik.

 Az Európai Tanács 2015. március 19-én ismét kijelentette, hogy nem ismeri el és továbbra is elítéli a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, és változatlanul elkötelezett el nem ismerési politikájának mindenre kiterjedő végrehajtása mellett. 

A Tanács 2015. március 13-án elfogadta a (KKBP) 2015/432 tanácsi határozatot[1].

A tanácsi határozat 2015. szeptember 15-ig megújítja a hatályos intézkedéseket, módosít bizonyos személyekre vonatkozó bejegyzéseket, valamint kibővíti a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland, Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 

[1] A határozatot 2015. március 14-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 70., 2015.3.14., 47. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2015. március 20-án elfogadta a 2011/172/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/486 tanácsi határozatot[1]. A tanácsi határozat 2016. március 22-ig megújítja a hatályos intézkedéseket.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, továbbá az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Liechtenstein, valamint, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal. 

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 

 [1][1] A határozatot 2015. március 21-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 77., 2015.3.21., 16. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2015. március 20-án elfogadta a 2011/173/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/487 tanácsi határozatot[1]. A tanácsi határozat 2016. március 31-ig megújítja a hatályos intézkedéseket.

A tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* , és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland és Liechtenstein, továbbá Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 

 [1] A határozatot 2015. március 21-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 77., 2015.3.21., 17. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegróés Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács elnöksége és az Európai Parlament 2015. június 17-én megállapodott az értékpapír-kölcsönzés és a repoügyletek átláthatóságának növelését célzó rendeletről.

A rendelet annak révén hivatott javítani a pénzügyi stabilitást, hogy az úgynevezett értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó adatokat ezentúl ténylegesen be kell jelenteni a kereskedési adattárak és a kollektív befektetési vállalkozások befektetői felé. A nagyobb átláthatóság elejét veszi annak, hogy a bankok és az egyéb pénzügyi közvetítők megkíséreljék kijátszani a rendeletet oly módon, hogy tevékenységeik egy részét áthelyezik a kevésbé szabályozott árnyékbankszektorba.

A gyakran az árnyékbankszektor által végrehajtott értékpapír-finanszírozási ügyletek során a szerződő fél birtokában levő eszközöket használják finanszírozási eszközök generálására. Ezek nagyrészt értékpapírok, illetve áruk kölcsönbe adását vagy kölcsönbe vételét, repo- vagy fordított repoügyleteket, illetőleg visszavásárlási vagy fordított visszavásárlási (buy-back/sell-back) ügyleteket jelentenek.

Intézkedéscsomag

A Bizottság 2014 januárjában nyújtotta be javaslatát, az uniós bankszektor strukturális reformjáról szóló rendelettervezettel együtt. Az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló rendelettel a Bizottság célja elsősorban az, hogy kivédje annak kockázatát, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyleteken alapuló kereskedelmi tevékenységek megfelelő felügyelet nélkül fejlődjenek tovább, például a szabályozott bankrendszer keretein kívül. Ennek érdekében az értékpapír-finanszírozási ügyletek vonatkozásában a Bizottság kötelező erejű átláthatósági és bejelentési követelményeket javasol.   

Átláthatóság

A Bizottság a rendelettervezet révén intézkedéseket vezet be az átláthatóság javítása érdekében az alábbi 3 fő területen:

• az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódóan a pénzügyi rendszerben felhalmozódó rendszerszintű kockázatok figyelemmel kísérése
• azon befektetők tájékoztatása, akiknek az eszközeit ezekben az ügyletekben felhasználják
• olyan újbóli elzálogosítási tevékenységek, amelyek során a bankok vagy a brókerek saját célra használják fel az ügyfeleik által adott biztosítékokat

A következő lépések

A megállapodás egy brüsszeli háromoldalú egyeztető ülésen jött létre. A háromoldalú egyeztetések 2015. április 28-án kezdődtek, azt követően, hogy a Tanács 2014 decemberében, a Parlament pedig 2015 márciusában megállapodott saját tárgyalási álláspontjáról.

A Tanács részéről az Állandó Képviselők Bizottsága néhány napon belül megerősíti a megállapodást. A jogász-nyelvészi vizsgálatot követően az elnökség benyújtja a rendeletet az Európai Parlamentnek, hogy első olvasatban szavazzon róla, a Tanácsnak pedig, hogy elfogadja.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2015. június 10-én jóváhagyta az új élelmiszerekre vonatkozó új uniós szabályokról szóló végső kompromisszumos szöveget. A szöveg, amelyben szerepelnek a Tanács számára elfogadható európai parlamenti módosítások, jelentős mértékben javítja az új élelmiszerekre vonatkozó jelenlegi szabályokat. Az új élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyeket 1997 májusa előtt az EU-ban nem fogyasztottak jelentős mértékben. Ilyenek például az új gyártási eljárással készülő élelmiszerek.

Értéktöbblet

A Tanács elfogadta a Parlament azon módosításait, amelyek révén – az emberi egészség magas szintű védelmének megőrzése mellett – felgyorsulna és olcsóbbá válna az új élelmiszerek unióbeli forgalomba hozatala.

Kevesebb bürokrácia

A Tanács a kompromisszumos javaslatában központosított uniós szintű eljárást és általános érvényű engedélyezést bevezetve elősegítené az adminisztratív terhek csökkentését. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezést és az uniós jegyzékbe vételt követően bármely élelmiszer-ipari vállalkozó forgalmazhatja az adott új élelmiszert. Az általános érvényű engedélyezés révén elkerülhető lenne, hogy ugyanazokra az új élelmiszerekre vonatkozóan különböző vállalkozásoknak új kérelmet kelljen benyújtaniuk, és ez várhatóan különösen a kkv-k számára lenne kedvező. A jelenlegi szabályok értelmében az új élelmiszerek engedélyezésére tagállami szinten kerül sor, és az engedély csak a kérelmező számára érvényes.

A hagyományos élelmiszerek megjelenésének elősegítése

Az új szabályok elősegítenék továbbá a harmadik országokból származó olyan hagyományos élelmiszereknek az EU piacán való megjelenését, amelyek esetében bizonyított a múltbeli biztonságos felhasználás. Az ilyen élelmiszerek esetében a kérelmezőnek igazolnia kellene, hogy az adott harmadik országban ezeket már legalább 25 éve biztonságosan fogyasztják. 

Nanotechnológia

Az új élelmiszerekre vonatkozó szabályok hatálya kifejezetten kiterjedne a mesterséges nanoanyagokra is. A Bizottság felhatalmazást kapna, hogy a mesterséges nanoanyagok fogalmának meghatározását hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez, illetve a nemzetközi szinten elfogadott fogalommeghatározásokhoz.  

Klónozás

Az új élelmiszerek esetében alkalmazandó szabályok hatálya kifejezetten kiterjedne a klónozott állatokból származó élelmiszerekre is az azokra vonatkozó külön szabályok hatálybalépéséig.

Következő lépések

A lett elnökség javasolni fogja a Parlamentnek, hogy az Állandó Képviselők Bizottsága által jóváhagyott szöveg alapján első olvasatban szülessen megállapodás. Az Európai Parlament várhatóan a 2015. július 6-ával kezdődő héten fogja megvizsgálni a tanácsi kompromisszumos szöveget, és akkor fog szavazni is róla.

Háttérinformációk

Az EU-ban a jelenlegi szabályok értelmében engedélyezett új élelmiszerek például a „jelentős el nem szappanosítható részt tartalmazó repcemagolaj”, a „hozzáadott fitoszterint/fitosztanolt tartalmazó rozskenyérfélék”, a „hozzáadott fitoszterol-észtereket tartalmazó, tej jellegű és joghurt jellegű termékek”, a „koagulált burgonyafehérjék és hidrolizátumok” és a „tojássárgájából származó foszfolipidek”.

2015. június 16-án az Európai Unió Tanácsának lett elnöksége, a Tanács Főtitkársága és a kezdeményezés sikerén munkálkodó „ECI Campaign” elnevezésű szervezet „Az európai polgári kezdeményezések és a részvételi demokrácia ígérete” címmel közös konferenciát szervezett, amelyen az érintettek mellett a szélesebb nyilvánosság is részt vett. A konferencia célja az volt, hogy számba vegye az európai polgári kezdeményezés létrehozása óta eltelt három év eredményeit, és lendületet adjon az arról szóló vitának, hogy miként lehet az eszközt hatékonyabbá és felhasználóbarátabbá tenni.

Zanda Kalniņa-Lukaševica, a lett külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős parlamenti államtitkára a konferencia megnyitóján így fogalmazott: „Az elmúlt három év bizonyította, hogy az európai polgári kezdeményezés az Unió demokratikus struktúráinak szerves része. Az érintettek tapasztalatai és a Bizottság közelmúltbeli jelentése ugyanakkor egyértelműen rámutattak arra, hogy még mindig vannak olyan problémák, amelyekkel foglalkoznunk kell, ha az európai polgári kezdeményezésre továbbra is hasznos eszközként kívánunk tekinteni”. 

„Az európai polgári kezdeményezés keretében eddig hatmillió ember adott hangot véleményének, az ő aláírásuk igazolja, hogy a kezdeményezés tényleges mozgósító és ösztönző erőként működik” – mondta Zanda Kalniņa-Lukaševica. 

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Lettország nagy jelentőséget tulajdonít a részvételi demokráciának, és az országban működik Európa egyik leginnovatívabb és legsikeresebb internetes petíciós platformja, a ManaBalss.lv. 

Az európai polgári kezdeményezés a nemzetek feletti, részvételen alapuló és digitális demokrácia első eszköze a világon. Ennek ellenére a szükséges egymillió aláírást megszerzett három kezdeményezés egyikéből sem született jogalkotási javaslat, és ez számos kérdést vet fel. 

A konferencia volt az első olyan nyilvános vita, amelyet a Tanácsban rendeztek az európai polgári kezdeményezésről. A rendezvény szervezői az intézményeket, az érdekelt feleket és a szélesebb nyilvánosságot azzal a kettős céllal ültették asztalhoz, hogy vizsgálják meg, milyen szerepet tölt be a részvételi demokrácia az EU-ban, és fogalmazzanak meg közös ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne eredményesebbé tenni az eszközt. 

A konferencián zajlott megbeszélések rávilágítottak, hogy jogszabályi változások nélkül is bizonyos előrelépés érhető el olyan közvetlen intézkedések révén, amelyek felkeltik a nagyközönség érdeklődését a kezdeményezés és annak eljárásai iránt. Elhangzott egy olyan javaslat is, miszerint nagyobb támogatást kellene nyújtani a kezdeményezések szervezőinek.

Nagyobb politikai lendületre és esetleges jogszabályi változásokra is szükség van ahhoz, hogy kezelhetők legyenek az olyan strukturális problémák, mint amilyet például az aláírások összegyűjtésére rendelkezésére álló túl szoros határidők jelentenek. Emellett intézkedéseket kell hozni az aláírások összegyűjtését szolgáló eljárások egyszerűsítése vagy digitalizálása céljából. A konferencia következtetéseit június 18-án teszik közzé az „ECI Campaign” szervezet honlapján.

Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével és Federica Mogherini főképviselővel egyeztetve úgy döntöttem, hogy Pierre Vimont nagykövetet nevezem ki személyes megbízottammá. E minőségében Vimont nagykövet fogja vezetni az uniós és az afrikai országok Vallettai Konferenciájának előkészítését. (A közös csúcstalálkozóra az Európai Tanács az áprilisi rendkívüli ülésén tett javaslatot.) Feladata mindenekelőtt az lesz, hogy biztosítsa az uniós előkészületek koherenciáját annak érdekében, hogy sikeresen felszámoljuk az illegális migráció kiváltó okait és felvegyük a küzdelmet az embercsempészet és az emberkereskedelem ellen.  

Vimont nagykövet az Európai Külügyi Szolgálat korábbi főtitkára, valamint korábban az EU melletti állandó képviselő.

 

 

A Tanács – a parancsnoki tisztséget 2014 októbere óta betöltő –Alfonso García-Vaquero Pradal dandártábornok utódjaként 2015. július 28-i hatállyal Franz Xaver Pfrengle dandártábornokot (Németország)nevezte ki az EU mali kiképzési missziójának (EUTM Mali) új parancsnokává. 

Az EUTM Mali segítséget nyújt a mali fegyveres erők újjáépítésében, hogy azok hatékony és elszámoltatható módon működjenek, és így képessé váljanak arra, hogy hosszú távon garantálják Mali biztonságát, valamint polgári irányítás alatt helyreállítsák az ország területi integritását. Az EUTM Mali kiképzésben részesíti a mali fegyveres erők egységeit, és fejleszti ezirányú kapacitásaikat, hogy a jövőben önállóan is el tudják végezni tagjaik kiképzését. A misszió emellett tanácsokkal segíti a mali hatóságokat a hadsereg reformjában. 

A határozatot az Unió Politikai és Biztonsági Bizottsága hozta. 

A Tanács 2015. június 15-én általános megközelítést fogadott el az általános adatvédelmi rendeletről, amely a digitális kornak megfelelő szabályokat állapít meg. A rendelet kettős célja, hogy megerősítse a személyes adatok védelmét és több üzleti lehetőséget biztosítson a digitális egységes piacon. 

Dzintars Rasnačs lett igazságügyi miniszter kijelentette: „Ma nagy lépést tettünk az Európai Unió modern és harmonizált adatvédelmi keretének irányába. Nagyon elégedett vagyok, hogy több mint 3 évnyi tárgyalás után végül sikerült megállapodni a kompromisszumos szöveget illetően. A digitális kor igényeihez igazított új adatvédelmi rendelet meg fogja erősíteni a polgárok egyéni jogait és magas szintű védelmet fog biztosítani.” 

Az általános megközelítés elfogadása azt jelenti, hogy a Tanács politikai megállapodásra jutott, amely alapján megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az uniós adatvédelmi szabályokról szóló átfogó megállapodás kidolgozása érdekében. A Parlamenttel való háromoldalú egyeztetés első fordulójára a tervek szerint 2015. június 24-én kerül majd sor. 

„Köszönetemet fejezem ki az Európai Parlamentnek, hogy már a jövő héten kész a háromoldalú egyeztetés megkezdésére. Reményeink szerint gyorsan eljutunk a végleges megállapodásig, hogy a polgárok minél előbb élvezhessék a reform előnyeit.” – fejtette ki Dzintars Rasnačs lett igazságügy-miniszter. 

A soron következő luxemburgi elnökség jelezte, hogy a rendelettel kapcsolatos tárgyalásokkal párhuzamosan felgyorsítják a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvvel kapcsolatos munkát is, hogy októberre arról is általános megközelítést lehessen kialakítani. Felix Braz luxemburgi igazságügyi miniszter elmondta: „A reformon csomagként dolgozunk és szilárd elhatározásunk, hogy az év végére elkészüljünk vele.”

A megállapodás főbb elemei Magasabb szintű adatvédelem 

A személyes adatokat szigorú feltételek mellett, törvényes céllal, jogszerűen kell összegyűjteni és feldolgozni. Az adatkezelőknek (akik az adatok feldolgozásáért felelősek) pontosan meghatározott szabályokat kell tiszteletben tartaniuk ahhoz, hogy személyes adatokat dolgozhassanak fel – az érintettnek (annak a személynek, akinek az adatait feldogozzák) például egyértelműen bele kell egyeznie, hogy adatait feldolgozzák. 

A megerősített adatvédelmi jogok lehetővé teszik az érintettek számára, hogy nagyobb fokú ellenőrzést gyakorolhassanak személyes adataik felett, többek közt a következők révén: 

• az adataikhoz való könnyebb hozzáférés
• az érintettek részletes tájékoztatása arról, hogy mi történik személyes adataikkal, miután megosztják azokat: az adatkezelőknek átláthatóbban kell kezelniük a személyes adatokat, így például egyszerűen és világosan kell megfogalmazniuk adatvédelmi nyilatkozatukat.
• a személyes adatok törléséhez és azok tárolásának megszüntetéséhez való jog, amely például lehetővé teszi bárki számára, hogy kérelmezze a szolgáltatótól a gyermekkora alatt róla gyűjtött adatok haladéktalan törlését
• az adatok hordozhatóságához való jog, amely megkönnyíti az adatoknak a szolgáltatók – például közösségi hálózatok – közötti átvitelét Ez növelni fogja a szolgáltatók közötti versenyt is.
• a „profilalkotás” korlátozása (ez a személyes adatok automatizált feldolgozása személyes szempontok – munkahelyi teljesítmény, anyagi helyzet, egészségi állapot, személyes preferenciák – értékelése érdekében)

 A hatékonyabb jogorvoslat biztosítása érdekében az érintettek az adatvédelmi hatóság döntésének felülvizsgálatát nemzeti bíróságaikon is kérelmezhetik, függetlenül attól, hogy az adatkezelőnek melyik tagállamban van a székhelye. 

Több üzleti lehetőség a digitális egységes piacon 

A nemzeti adatvédelmi szabályok különbségei nem fogják megzavarni az adatok tagállamok közötti cseréjét, mivel egységes szabályok vonatkoznak majd az EU területén online szolgáltatásokat kínáló uniós és nem uniós vállalatokra egyaránt. A felügyeleti hatóságok közötti fokozott együttműködés pedig lehetővé teszi majd, hogy a szabályokat következetesen alkalmazzák ez EU egész területén. Ez tisztességes verseny kialakulásához vezet és arra ösztönözi a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – hogy a lehető legjobban használják ki a digitális egységes piac kínálta lehetőségeket. 

A költségek csökkentése és a jogbiztonság megteremtése érdekében az olyan jelentős tagállamközi esetekben, amelyekben több nemzeti felügyeleti hatóság is érintett, egyetlen felügyeleti határozatot hoznak. Ez az egyablakos mechanizmus lehetővé teszi, hogy a több tagállamban leányvállalattal rendelkező vállalatoknak csak azon tagállam adatvédelmi hatóságával kelljen kapcsolatban állniuk, ahol a székhelyük van. 

Megfelelési költségeik csökkentése érdekében az adatkezelők – a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos kockázatok felmérése alapján – kockázati szintet határozhatnak meg és az adott szintnek megfelelő intézkedéseket foganatosíthatnak. 

Az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érvényesítésének több és jobb eszköze 

Az adatkezelők felelősségének és elszámoltathatóságának növelése javítani fogja az új adatvédelmi szabályok betartását is. Az adatkezelőknek megfelelő biztonsági intézkedéseket kell foganatosítaniuk, a személyes adatok biztonságának sérüléséről pedig indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell a felügyeleti hatóságot, valamint azokat, akiket az jelentős mértékben érint. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi felelőst jelölhet ki a szervezetén belül. Ezt az uniós vagy a nemzeti jog írja elő is írhatja számukra. 

Az érintettek, valamint – bizonyos feltételek mellett – az adatvédelmi szervezetek panaszt nyújthatnak be egy felügyelő hatósághoz vagy bírósági jogorvoslatért folyamodhatnak olyan esetekben, amikor az adatvédelmi szabályokat nem tartják be. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a panasz megalapozott, az adatkezelő akár 1 millió euróra, vagy éves forgalmuk 2%-ára rúgó bírság megfizetésére kötelezhető. 

A személyes adatok EU-n kívüli továbbítására vonatkozó garanciák 

Megfelelőségi határozatok révén lesz biztosítható a harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára továbbított személyes adatok biztonsága. A tagállamok és az Európai Parlament részvétele mellett a Bizottság hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által kínált adatvédelem szintje megfelelő-e. Azokban az esetekben, amikor nem születik ilyen határozat, a személyes adatok továbbítására csak akkor kerülhet sor, ha a megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre (standard adatvédelmi rendelkezések, kötelező erejű vállalati szabályok, szerződéses rendelkezések).