Európai Tanács hírei

2015. augusztus 4-én a Tanács jóváhagyta azt a rendeletet, amely módosítja az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (EFSM) annak érdekében, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok védelemben részesüljenek a valamely euróövezeti tagállamnak nyújtott pénzügyi segítségből eredő kockázatokkal szemben. 

Magát az alapelvet 2015. július 17-én, közös nyilatkozatban hagyta jóvá a Bizottság és a Tanács. Emellett arról is döntés született, hogy Görögország 7,16 milliárd EUR összegű rövid lejáratú pénzügyi támogatásban részesül az EFSM-ből. 

A rendelet biztosítja, hogy az EFSM-ből pénzügyi támogatást euróövezetbeli tagállam számára csak akkor lehessen nyújtani, ha jogilag kötelező érvényű rendelkezések biztosítják, hogy az euróövezeten kívüli tagállamokat haladéktalanul és teljes körűen kompenzálják azon esetleges kötelezettségeik vonatkozásában, amelyek abból származnak, hogy a kedvezményezett nem fizeti vissza a megállapított feltételeknek megfelelően a pénzügyi támogatást. 

A rendeletet írásbeli eljárásban fogadták el. 

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus 

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus célja pénzügyi támogatást nyújtani a pénzügyi nehézségekkel küzdő uniós tagállamoknak. A Bizottság a támogatás finanszírozásához a pénzügyi piacokról von be forrást implicit uniós költségvetési garancia mellett. 

A Tanács elfogadta a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA), azaz az iráni nukleáris kérdéssel kapcsolatban 2015. július 14-én Bécsben elért megállapodás végrehajtásáról szóló első jogi aktusokat.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. július 20-án elfogadta a terv jóváhagyásáról szóló határozatát. A határozat bizonyos érvényben levő korlátozásokat enyhítve engedélyezi az alábbiakat: 

– bizonyos nukleáris jellegű felszerelések kiszállítása Iránból, a fordowi létesítmény két kaszkádjának átalakítása és az araki reaktor korszerűsítése
– a tervben szereplő vagy végrehajtásának előkészítéséhez szükséges egyes nukleáris vonatkozású kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen transzferek és tevékenységek 

A Tanács az elfogadott jogi aktusokkal e rendelkezéseket vezette be az uniós jogba. 

Az írásbeli eljárással elfogadott tanácsi jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2015. augusztus 1-jei száma tartalmazza.

A Tanács 2015. június 5-én elfogadta a (KKBP) 2015/876 tanácsi határozatot[1]. 

Az eddig érvényben lévő korlátozó intézkedések négy személy esetében 2015. június 6-ig voltak alkalmazandók. A Tanács e határozattal közülük három esetében meghosszabbítja az intézkedések hatályát: két személy esetében 2016. március 6-ig, a harmadik esetében pedig 2015. október 6-ig.  

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e határozathoz. 

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak. 

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 [1] A határozatot 2015. június 6-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 142., 2015.6.6., 30. o.). 

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2015. június 22-én elfogadta a (KKBP) 2015/971 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2016. január 31-ig meghosszabbítja az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. 

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna csatlakoznak e határozathoz. 

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak. 

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást. 

 [1] A határozatot 2015. június 23-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 157., 2015.6.23., 50. o.). 

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2015. június 22-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2015/973 határozatot[1]. 

A Tanács e határozattal töröl egy személyt a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékéből. 

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e határozathoz. 

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak. 

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást. 

 [1] A határozatot 2015. június 23-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 157., 2015.6.23., 52. o.). 

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2015. június 19-én elfogadta a (KKBP) 2015/959 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2016. június 23-ig meghosszabbítja az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. 

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és Grúzia csatlakoznak e határozathoz. 

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak. 

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást. 

 [1] A határozatot 2015. június 20-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 156., 2015.6.20., 25. o.). 

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2015. július 17-én határozatot fogadott el arról, hogy az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében mintegy €7,16 milliárd EUR összegű rövid távú pénzügyi támogatást nyújt Görögországnak. 

A kölcsön maximálisan háromhavi lejáratú, és legfeljebb két részletben kerül folyósításra. Segítségével Görögország rendezheti az IMF és a Görög Nemzeti Bank felé fennálló hátralékát és visszafizetheti tartozását az EKB-nak, amíg egy új program révén újra finanszírozást nem kap az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében.

Hosszabb távú program  

Az eurócsoport július 16-án elvben megállapodott arról, hogy helyt ad a Görögország által 2015. július 8-án benyújtott kérelemnek, amely az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében három éven keresztül folyósítandó stabilitási támogatásra irányul. A részletes feltételeket még az intézményeknek és a Görögországnak meg kell tárgyalnia, és az eurócsoportnak jóvá kell hagynia. A támogatást ezután egyebek mellett a Görögország által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében kapott kölcsön visszafizetésére fogják használni.  

Gazdaságpolitikai feltételek  

A Tanács emellett határozatot fogadott el a makrogazdasági kiigazítási program jóváhagyásáról, amelyben a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó konkrét gazdaságpolitikai feltételeket határoz meg. A Görögország által vállalt reformok célja az államháztartás fenntarthatóságának és a szabályozói környezetnek a javítása. A Görögország felé megfogalmazott konkrét követelmények közé tartozott az ország héa- és nyugdíjrendszerének reformját célzó jogszabályok elfogadása, a Hellén Statisztikai Hatóság (ELSTAT) kormányzásának megerősítése, valamint a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása 2015. július 15-ig. A kiigazítási programot egyetértési megállapodás fogja tartalmazni.  

A pénzügyi támogatás folyósítására azt követően kerül majd sor, hogy hatályba lép az egyetértési megállapodás és a pénzügyi feltételeket részletesen meghatározó kölcsönmegállapodás. Mind a Bizottságnak, mind a görög hatóságoknak mindkettőt alá kell írniuk.  

Teljes körű biztosítékok az euróövezeten kívüli tagállamok számára  

Külön mechanizmus biztosítja, hogyaz euróövezeten kívüli tagállamokra ne háruljon semmilyen kockázat. A határozat értelmében ugyanis az euróövezeten kívüli tagállamok kockázati kitettségét jogilag kötelező erejű megállapodások keretében, likvid biztosítékkal teljes körűen garantálják. Ha esetlegesen Görögország nem képes visszafizetni a kölcsönt a megadott feltételek mellett, az euróövezeten kívüli tagállamok felmerült kötelezettségeit azonnal visszatérítik.  

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus igénybevétele a jövőben      

A Tanács és a Bizottság emellett közös nyilatkozatot is elfogadott, amely szerint „a jövőben az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusról szóló rendelet vagy bármely más hasonló jellegű eszköz csak akkor vehető igénybe az eurót hivatalos pénznemként használó valamely tagállam pénzügyi stabilitásának megóvására, ha olyan mechanizmus (biztosíték, garanciák vagy egyenértékű intézkedések) alkalmazásával jár együtt, amely biztosítja, hogy a közös pénznemet hivatalosan nem használó tagállamoknál ne merüljön fel (közvetlen vagy közvetett) kötelezettség. A Bizottság ezen alapelv érvényesítése érdekében a lehető legrövidebb időn belül javaslatot fog tenni az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletre vonatkozó megfelelő módosításokra, amelyet mindenképpen még azt megelőzően el kell fogadni, hogy az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló rendelet szerinti támogatásról szóló bármely más javaslat benyújtásra kerülne. A Bizottság ezen túlmenően kötelezettséget vállal arra, hogy nem terjeszt elő az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus igénybevételére vonatkozó javaslatokat anélkül, hogy gondoskodna az eurót hivatalos pénznemként nem használó tagállamok védelmét garantáló mechanizmusról.”  

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus  

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus célja pénzügyi támogatást nyújtani a pénzügyi nehézségekkel küzdő uniós tagállamoknak. A Bizottság a támogatás finanszírozásához a pénzügyi piacokról von be forrást implicit uniós költségvetési garancia mellett.  

A nemzetközi közösség erőfeszítéseinek és különösen Yoweri Museveni elnök közelmúltbeli kezdeményezésének ellenére – amelyek egyaránt a burundi felek közötti párbeszéd élénkítésére irányultak –, bizonyossá vált, hogy az Afrikai Unió június 13-i, valamint a Kelet-afrikai Közösség július 6-i határozatainak végrehajtásában elért eredmények nem kielégítőek. Kizárólag az említett határozatok maradéktalan végrehajtása tette volna lehetővé Burundiban hiteles és inkluzív választások tartását, amelyek eredménye reprezentatívnak tekinthető. A kormány azonban azzal, hogy nem várt a választások megtartásával, nem ezt az utat választotta.

A politikai konszenzust eredményezni képes érdemi nemzeti párbeszéd hiányában Burundinak nem fog sikerülni visszatérni a stabilitás, a demokrácia és a fejlődés útjára, amely az arushai megállapodás elfogadásával vette kezdetét. Az EU ennélfogva megkezdi a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti egyedi konzultációk előkészítését annak biztosítása céljából, hogy a válság enyhítése érdekében a burundi kormány megtegye a szükséges vállalásokat. Az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartása az EU és Burundi közötti együttműködési kapcsolat alapelemét jelentik, amelyet a Cotonoui Megállapodás szabályoz.

Az EU felszólítja a kormányt és az ellenzéki pártokat, hogy folytassák a konszenzus kialakítását célzó párbeszédet, hogy visszaállhasson az inkluzív és demokratikus politikai rendszer. Az EU teljes körűen támogatja a Kelet-afrikai Közösség, az Afrikai Unió és az ENSZ ennek érdekében tett erőfeszítéseit.

Az Európai Unió véleménye szerint komoly aggodalomra ad okot a válságnak az országra és a régióra gyakorolt humanitárius, társadalmi-gazdasági és biztonsági hatása. Ezzel összefüggésben üdvözlendőnek tartjuk azt, hogy az Afrikai Unió emberi jogi megfigyelőket és katonai szakértőket küld az országba a politikai pártokhoz kapcsolódó csoportok lefegyverzésének felügyeletére. Az Európai Unió üdvözli, hogy a szomszédos országok nagylelkűen fogadják a burundi menekülteket és újólag hangsúlyozza a burundi nép és a befogadó közösségek iránti szolidaritását, amelyet egyebek mellett a menekültek ezreit célzó humanitárius segítségnyújtással fejez ki.

Az EU emlékeztet arra, hogy az erőszakot tilos politikai célból alkalmazni és ismételten felszólítja az összes érdekelt felet és politikai vezetőt, hogy az erőszakos cselekményeket ítéljék el és lépjenek fel ellenük. E cselekmények közé sorolhatók mindenekelőtt a fegyveres csoportok fellépései, például a közelmúltban Kayanza tartományban történt támadások. Az Európai Unió készen áll arra, hogy a Tanács 2015. júniusi következtetéseivel összhangban adott esetben korlátozó intézkedéseket fogadjon el azokkal szemben, akik tevékenységükkel erőszakos cselekményeket és elnyomást, az emberi jogok súlyos megsértését idézik vagy idézhetik elő, és/vagy akadályoznák a politikai megoldás keresését.

A tagjelölt országok: Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz. 

* Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban. 

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. július 22-én a Tanács nevében jóváhagyta az Európai Parlamenttel közösen elért megállapodást arról az irányelvtervezetről, amely új szabályokat állapít meg a biztosítási termékek értékesítéséről.  

A szöveg a biztosítási közvetítésről szóló 2002/92/EK irányelv átdolgozott változata, és annak helyébe lép. Az új jogszabálynak három célja van. Egyrészt is a lakossági biztosítások szabályozását hivatott javítani oly módon, hogy megkönnyítse a piaci integrációt, másrészt igyekszik megteremteni a biztosítási termékek forgalmazóinak tisztességes versenyéhez szükséges feltételeket. Harmadrészt célja a szerződők védelmének megerősítése is, különösen a befektetési elemeket is tartalmazó életbiztosítási termékek esetében.

A közvetítők központi szerepet töltenek be a biztosítási és a viszontbiztosítási termékek értékesítésében. Sokféle személy és intézmény értékesít biztosítási termékeket: ügynökök, alkuszok, biztosítók. A 2002/92/EK irányelv alkalmazása során kiderült, hogy több rendelkezés pontosításra szorul.

Az új irányelv konkrét céljai: 

– a szabályozás hatályának kiterjesztése valamennyi értékesítési csatornára, arányos követelményeket bevezetve a biztosítási termékek eladását kiegészítő jelleggel végzőkre is; 

– az összeférhetetlenség feltárása, kezelése és csökkentése; 

– a közigazgatási szankciók megerősítése és a fő rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó intézkedések bevezetése; 

– a biztosítási tanácsadás megfelelőbbé és tárgyilagosabbá tétele; 

– annak biztosítása, hogy az értékesítő atermék összetettségének megfelelő szakképesítéssel rendelkezzen; 

– a külföldi piacra lépés eljárásainak tisztázása. 

A pénzügyi ágazatok közötti jogi koherencia érdekében az irányelv figyelembe venné a pénzügyi eszközök piacaira bevezetett szabályokat. 

Az irányelv nem akadályozná meg, hogy a tagállamok szigorúbb előírásokat alkalmazzanak a fogyasztók védelmében, amennyiben azok összhangban állnak az uniós jogszabályokkal. 

Következő lépések 

A Parlamenttel 2015. június 30-én tartott háromoldalú egyeztető ülés alkalmával sikerült megállapodásra jutni. A Tanács még 2014 novemberében fogadta el tárgyalási álláspontját.  

Most az irányelvet benyújtják az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint a Tanácsnak, amely azt véglegesen is elfogadja. 

A tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésükre ahhoz, hogy az irányelvet átültessék nemzeti jogszabályaikba.

Az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Stabilizációs és Társulási Tanács tizenkettedik ülésére 2015. július 20-án került sor. A találkozót Nikola Poposzki, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság külügyminisztere vezette. Az ülés társelnöki feladatait az Európai Unió részéről – Federica Mogherini főképviselő nevében – Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese, egyben külügy- és Európa-ügyi minisztere töltötte be. A Bizottságot Johannes Hahn biztos képviselte. A találkozón részt vett Fatmir Beszimi, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese is. 

A Stabilizációs és Társulási Tanács a Bizottság vonatkozó ajánlásait figyelembe véve nyugtázta az országnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére irányuló kérését, és nyugtázta a Tanács 2014. december 16-i, 2015. április 21-i és 2015. június 23-i ajánlásait is. 

A Stabilizációs és Társulási Tanács áttekintette, hogy a politikai kritériumok teljesítése terén milyen fejlemények mentek végbe az előző időszakban. Megvitatta az országban régóta uralkodó politikai válsághelyzetet, valamint a lehallgatásokhoz kapcsolódó súlyos és rendszerszerű jogállamisági problémákat. Üdvözölte a négy fő politikai párt vezetője között július 15-én uniós közvetítéssel létrejött, a politikai válság lezárását szolgáló megállapodást, és sürgette annak mielőbbi és jóhiszemű végrehajtását. Ennek része az is, hogy az országban sürgősen reformokat kell véghezvinni a rendszerszerű jogállamisági problémák orvoslására – erre mindegyik párt kötelezettséget vállalt. 

A Stabilitási és Társulási Tanács tudomásul vette annak a cselekvési tervnek a tervezetét, amelyet a kormány készített a jogállamiság, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a média, a választási reform, a különböző etnikai csoportok közötti kapcsolatok és a gazdasági kormányzás terén kiemelten sürgős reformokra vonatkozóan. Nyugtázta továbbá a vizsgálóbizottság december 24-i ajánlásainak végrehajtását, valamint azt, hogy a kormány – például a polgárok tájékoztatását célzó kormányzati kampányok, az átvilágítási törvény és a közigazgatási statisztikák tekintetében – már tett bizonyos lépéseket. A magas szintű csatlakozási párbeszéd szeptemberi ülésén, amelyen az ellenzék és a civil társadalom képviselői is részt vesznek, a felek áttekintik majd az elért eredményeket. A Stabilizációs és Társulási Tanács tudomásul vette az EU azon kérését is, hogy minden állítólagos törvénysértést – beleértve azokat az esetleges visszaéléseket is, amelyekre a lehallgatások révén derült fény – alaposan és független módon vizsgáljanak ki, maradéktalanul tiszteletben tartva az ügyészség és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét és az ártatlanság vélelmét. 

A Stabilizációs és Társulási Tanács emlékeztetett arra, hogy a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok továbbra is alapvető fontosságúak. 

Ennek kapcsán üdvözölte, hogy az ország továbbra is tevékenyen részt vesz a regionális együttműködésben, és betölti a Közép-európai Kezdeményezés elnöki tisztét. 

A Stabilizációs és Társulási Tanács elismerte az országra és a régióra nehezedő migrációs nyomást, méltatta az annak kapcsán tett eddigi erőfeszítéseket, és egyúttal utalt arra, hogy az Európai Tanács 2015. június 25–26-i következtetéseinek értelmében a tervek szerint az elkövetkező hónapokban magas szintű konferenciára kerül sor a témában. 

A gazdasági fejleményeket illetően megállapította, hogy az ország gazdasága tavaly óta élénk növekedést mutat, fennmaradt az átfogó makroszintű pénzügyi stabilitás, és kedvező maradt az inflációs környezet. Elismerően nyugtázta a 2015–2017-es időszakra vonatkozó gazdasági reformprogramot, és bátorította a kormányt, hogy léptessen életbe intézkedéseket a 2015 májusában tartott gazdasági és pénzügyi párbeszéd országspecifikus ajánlásai alapján. Nyugtázta és bátorította az államháztartási gazdálkodás tekintetében folyó munkát. 

Mindezen túl üdvözölte a jövőbeli uniós támogatások programozása terén elkönyvelt előrelépéseket, valamint azt a munkát, amelyet az ország az uniós pénzeszközök felhasználása terén mutatkozó hiányosságok megoldása, valamint a végrehajtásban részt vevő intézmények képességeinek javítása érdekében fejtett ki. 

Nyugtázta továbbá a stabilizációs és társulási megállapodás hatálya alá tartozó számos területen elért jó eredményeket. Üdvözölte a kereskedelmi integráció magas szintjét és azt, hogy ország csatlakozott az egységes árutovábbítási eljárásról szóló uniós egyezményhez. A Stabilizációs és Társulási Tanács emlékeztetett a Bizottság 2009. októberi, a stabilizációs és társulási megállapodás második szakaszába való lépésről szóló javaslatára. Megerősítette, hogy a javaslattal kapcsolatos döntés az EU Tanácsának hatáskörébe tartozik. 

 

1. A Tanács jóváhagyja az EU–Pakisztán ötéves együttműködési tervre vonatkozó 2015. évi végrehajtási jelentést. Emlékeztetve a 2012-es és 2013-as következtetésekre, az EU megerősíti azon vállalásait, hogy erősítse a demokráciát és elmélyítse a Pakisztánnal fennálló kapcsolatait. A Tanács üdvözli, hogy az elmúlt években bővült és elmélyült a Pakisztánnal folytatott párbeszéd, és számos olyan területet fedett le, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a leszerelés és a nonproliferáció, valamint a migráció kezelése. Az EU e kérdésekről a jövőben is folytatni kívánja a párbeszédet Pakisztánnal, és emlékeztet arra, hogy rendkívül fontosnak tartja az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás teljes körű és hatékony végrehajtását. A Tanács megállapítja, hogy Pakisztán rendkívül jól ki tudta használni az Unió által a GSP+ szabályozás keretében biztosított, kedvezményes piacra jutási lehetőségeket, és az Unióba irányuló exportja 2014-ben több mint 1 milliárd euróval nőtt.  

2. Pakisztán kiemelt szerepet tölt be a régió politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésében, és ezzel hozzájárulhat Közép- és Dél-Ázsia növekedéséhez, stabilitásához és békéjéhez. Az EU üdvözli, hogy idén Pakisztán rendezi a soron következő „Ázsia szíve” miniszteri találkozót Iszlámábádban, és szintén üdvözli az afganisztáni kormánnyal folytatandó konstruktív együttműködés érdekében tett lépéseket. A Tanács arra ösztönzi Pakisztánt, hogy folytassa ezeket a kezdeményezéseket, és törekedjen az afgán vezetéssel és afgán elkötelezettséggel folyó béketárgyalások megkönnyítésére. Az EU ezenkívül felszólítja Pakisztánt, hogy aktívan járuljon hozzá a nukleáris védettség, a nonproliferáció és a leszerelés területén kifejtett nemzetközi erőfeszítésekhez.

3. A Tanács üdvözli, hogy az EU emberi jogi különleges képviselője 2014 októberében első alkalommal Pakisztánba látogatott, és felszólítja Pakisztánt, hogy kezelje kiemelten a vallás és meggyőződés szabadságának, a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak, a nők és a gyermekek jogainak, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának – ideértve az újságírókat és az emberijog-védőket is –tiszteletben tartását, védelmét és előmozdítását, továbbá hozzon intézkedéseket ezek érdekében. Az EU-t aggodalommal töltik el a civil társadalmi csoportokat érintő legújabb pakisztáni intézkedések, valamint a nemzeti és nemzetközi nem kormányzati szervezetek szabad működését korlátozó eljárások bevezetése. Az EU hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani az alapvető humanitárius elveket. 

4. Az EU üdvözli Pakisztánnak az IMF-programjával kapcsolatban elért eredményeit. A Tanács felszólítja Pakisztánt, hogy további gazdasági reformok bevezetésével lépjen tovább.

5. Az EU elismeri a terrorizmus elleni küzdelem terén hozott pakisztáni áldozatokat. A Tanács felszólítja Pakisztánt, hogy tegyen további lépéseket a terrorizmus és az erőszakos szélsőségek megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem érdekében, mégpedig olyan intézkedések formájában, amelyek megakadályozzák a gyűlöletbeszédet, ellehetetlenítik a terrorista szervezetek finanszírozását, érvényesítik a betiltott szervezetekre vonatkozó tilalmat, valamint tegyen hatékony lépéseket a vallási üldöztetés ellen, és vegye nyilvántartásba és szabályozza madraszákat.

6. Az EU-t mély aggodalommal tölti el, hogy Pakisztán úgy döntött, hogy felfüggeszti a halálbüntetésekre 2008 óta érvényben levő moratóriumot, és riasztó ütemben újrakezdi a kivégzéseket. Az EU minden esetben határozottan ellenzi a halálbüntetést, és következetesen kiáll a halálbüntetés egyetemes betiltása mellett. Az EU felszólítja Pakisztánt, hogy azonnal állítsa vissza a moratóriumot, a halálbüntetés eltörlésének irányába tett első lépésként változtassa meg a halálos ítéleteket, és maradéktalanul tartsa tiszteletben az összes nemzetközi kötelezettségét. Pakisztán részes fele a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, a gyermek jogairól szóló egyezménynek és a kínzás elleni egyezménynek, amelyek előírják a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, tiltják a halálbüntetést a tizennyolc évnél fiatalabb személyek által elkövetett bűncselekmények esetében, valamint azonnali és pártatlan vizsgálatot írnak elő, amennyiben ésszerűen feltételezhető, hogy kínzásra került sor. A GSP+ szabályozás egyik követelménye ezen egyezmények hatékony végrehajtása.

7. 2015. május 8-án leszállás közben Gilgit-Baltistanban lezuhant a pakisztáni hadsereg egyik helikoptere, amely háromnapos látogatásra szállított diplomatákat, köztük uniós diplomatákat is Pakisztán északi területeire. A Tanács köszönetét fejezi ki Pakisztánnak a szerencsétlenség után nyújtott segítségért, és üdvözli a vizsgálati jelentés gyors átadását, amely lehetővé teszi az ügy megfelelő további kezelését.

8. Az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy az EU–Pakisztán ötéves együttműködési terv keretében folytassa a párbeszédet és a szerepvállalást. A terv főbb pontjainak – köztük az emberi jogokkal foglalkozó pontoknak – a teljesülésétől függően sor kerülhet egy harmadik EU–Pakisztán ad hoc csúcstalálkozóra. 

1. Május 15-én és június 20-án az összes fél aláírta a mali békemegállapodást, ami fontos mérföldkövet jelent Mali és az egész Száhil öv békéje és stabilitása felé vezető úton. A megállapodás döntő fontosságú lépés a béke, stabilitás és biztonság helyreállításának, a lakosság életkörülményei javításának és a kölcsönös bizalom újjáépítésének irányába, amely elő fogja mozdítani a nemzeti megbékélést. Mindazonáltal az első lépést a jelenlegi tűzszüneti megállapodás maradéktalan és tartós tiszteletben tartásának kell jelentenie. 

2. Az EU üdvözli a megállapodást, és elismerését fejezi ki Algériának, az ENSZ-nek, a közvetítő csoport egyéb tagjainak, a mali kormánynak és a fegyveres csoportok koalícióinak azokért a jelentős erőfeszítésekért, amelyeket e tárgyalások eredményes lezárása érdekében fejtettek ki. A Tanács különösképp méltatja az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjének a tárgyalások során tanúsított elkötelezettségét. Az első számú feladatot most a megállapodás gyors és átfogó végrehajtása jelenti. Alapvető fontosságú, hogy erre átlátható módon kerüljön sor, a feleknek pedig tartaniuk kell magukat kötelezettségvállalásaikhoz, mert a mali lakosság csak így részesülhet kézzelfogható módon a békéből. A végrehajtás folyamata magában foglalja a kormányzással, a jogállamisággal, valamint az igazságügyi és a biztonsági ágazat reformjával kapcsolatos eredményeket, illetve az emberi jogok megsértéséért felelős személyek bíróság elé állítását. Az EU hangsúlyozza a társadalom egészének bevonásával zajló és tartós békeépítés fontosságát, ezért azt is kiemeli, hogy a nőket és a férfiakat is teljes körűen be kell vonni a megállapodás végrehajtásába. Emellett annak különleges fontosságára is felhívja a figyelmet, hogy a tágabb békeépítési erőfeszítések részeként elő kell mozdítani a fiataloknak biztosított lehetőségeket. E vállalások teljesítésében az elsődleges felelősség a mali feleket terheli. Az EU megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy a közvetítő csoport egyéb tagjaival és a nemzetközi közösséggel együtt támogatja ezt a folyamatot, mégpedig minden rendelkezésére álló eszköz útján, és azáltal is, hogy tevékeny szerepet tölt be a nyomonkövetési mechanizmusban.

3. Annak ellenére, hogy a békemegállapodást az összes fél aláírta, az országban a helyzet továbbra is törékeny, amit jól illusztrálnak az ENSZ mali többdimenziós integrált stabilizációs missziója (MINUSMA) ellen a közelmúltban elkövetett támadások. Az EU elítéli a terrortámadásokat és hangsúlyozza, hogy az elkövetőket bíróság elé kell állítani, valamint azt is kiemeli, hogy minden félnek biztosítania kell a polgári lakosság védelmét, az ENSZ személyzetét és a humanitárius segítségnyújtókat is beleértve. Az EU Ismételten kijelenti, hogy maradéktalanul támogatja a MINUSMA-t, amely megújított megbízatásának keretei között vezető szerepet tölt be a békemegállapodás végrehajtásának támogatásában és felügyeletében. Hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy folytatódjon az EU és az ENSZ közötti szoros együttműködés.

4. A Tanács 2015. március 16-i következtetéseire emlékeztetve az EU megerősíti, hogy átfogó megközelítést alkalmaz az ország békéjének, biztonságának és fejlődésének előmozdítására. Ehhez kapcsolódóan felhívja a figyelmet arra a fontos szerepre, amelyet az EUTM Mali és EUCAP Száhil Mali uniós KBVP-missziók töltenek be a biztonsági ágazat reformjának előmozdításában. Ez az alapvető munka a továbbiakban is fontos hozzájárulást biztosít az inkluzív, hatékony és elszámoltatható nemzeti fegyveres és biztonsági erők kialakításához. Az EU kiemeli, hogy proaktív módon járul hozzá az ország helyreállításához, mégpedig a közös programozáson keresztül, amibe az uniós tagállamok által biztosított eszközök, a 11. EFA alá tartozó mali nemzeti indikatív program, valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz is beletartozik. 

5. Az EU hangsúlyozza, hogy a regionális dimenzió fontos szerepet játszik Mali biztonságának és jólétének szavatolásában. Ami az egyik országban történik, az a szomszédos országokra és a régió egészére is kihat. Éppen ezért a Tanács üdvözli, hogy a főképviselő 2015. június 17-én politikai párbeszédet kezdeményezett a Száhil övi G5-ök külügyminisztereivel és titkárságával. A Tanács felkéri a főképviselőt, az EUKK-t és a Bizottságot, hogy – a Száhil öv valamennyi országával és nemzetközi partnereivel szoros együttműködésben – törekedjenek arra, hogy ez a párbeszéd a lehető legnagyobb összhangban álljon az Száhil övre vonatkozó uniós regionális cselekvési terv vonatkozó részeinek végrehajtásával, különösen ami a cselekvési terv négy kiemelt területét illeti, melyek a következők: a radikalizálódás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem; megfelelő feltételek teremtése a fiatalok számára; migráció és mobilitás; határigazgatás, valamint az illegális kereskedelem és a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelem.

1. Az EU üdvözli az ideiglenes közép-afrikai hatóságok által az elmúlt hónapokban elvégzett munkát, amellyel politikai téren jelentősen javították a helyzetet, és különösen üdvözli a nemzeti megbékélés felé vezető út fontos állomásának minősülő bangui fórumot. Ezeket az erőfeszítéseket inkluzív és felelős szemlélettel folytatni kell az átmenet teljes lezárásáig. A nemzetközi közösség készen áll a segítségnyújtásra ahhoz, hogy a Közép-afrikai Köztársaság kilábaljon a válságból. Ezzel összefüggésben a Tanács üdvözli a május 26-án Brüsszelben megtartott magas szintű nemzetközi konferenciát, amelyen részt vett Catherine Samba Panza, az átmeneti időszakban hivatalban levő elnök is. A konferencia kiváló alkalom volt a Közép-afrikai Köztársaságra vonatkozó uniós globális megközelítés megerősítésére, és előmozdította a Bêkou vagyonkezelői alapba és a humanitárius segélyekre szánt további források mozgósítását. Az EU üdvözli a régió – a Közép-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECCAS) és az Afrikai Unió (AU) – politikai szerepvállalását, amellyel az átmeneti kormányt kívánja támogatni.

2. Az EU elismerését fejezi ki a területen állomásozó és a Közép-afrikai Köztársaság stabilizációjában közreműködő nemzetközi csapatoknak, a MINUSCA (az ENSZ közép-afrikai köztársasági többdimenziós békefenntartó missziója) kéksisakosainak és a Sangaris-művelet francia csapatainak a részvételükért. Az EUMAM RCA misszió által megkezdett tevékenységeknek hozzá kell járulniuk a biztonsági ágazat reformjának megindításához, amely alapvető jelentőségű az ország helyreállítása szempontjából. Ezeket a tevékenységeket koordinálni kell a nemzetközi közösség egyéb intézkedéseivel.

3. Az elmúlt hetekben tovább folytak a választások előkészületei. Az EU üdvözli, hogy nyilvánosságra hozták a módosított választási naptárt, és megkezdődött a választók nyilvántartásba vétele. Az EU ösztönzi a közép-afrikai hatóságokat, hogy feltétlenül kezeljék elsőrendűként ezt a kérdést, lehetővé téve a tervezett időpontban a hiteles, átlátható és nyílt választások megtartását, amelyen a lakóhelyét elhagyni kényszerült és a szomszédos országokba menekült lakosság is részt vehet, és fordítsanak kiemelt figyelmet a nőkre. A bangui fórum lendületet adott a befogadás folyamatának, amelyet fenn kell tartani. Az EU jelentős pénzügyi támogatást nyújt a választási folyamathoz. Annak érdekében, hogy e támogatás elérje a célját, és mivel a források még nem elégségesek, az EU szigorú költséggazdálkodásra és további lehetséges támogatók bevonására szólít fel. Az EU a pénzügyi segítségen túlmenően is kész támogatni a választási folyamatot, például választási megfigyelés keretében. 

4. A lefegyverzési, leszerelési és reintegrációs (DDR) folyamat keretében fel kell gyorsítani az ellenőrzött lefegyverzést a 2015. május 10-i megállapodásnak megfelelően, amelyhez a fegyveres csapatok nagy része csatlakozott. Az EU – különösen az önkéntes lefegyverzést szolgáló intézkedések révén –kész együttműködni a MINUSCA misszióval, amely e területen nyújt segítséget a közép-afrikai hatóságoknak. Ezzel kapcsolatban az EU hangsúlyozza, hogy az Európai Fejlesztési Alapból (EFA), valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközből nyújtott összegekkel máris több, a közösségépítést és a megbékélést szolgáló projektet támogat, továbbá a Bêkou vagyonkezelői alapból biztosít forrásokat a közép-afrikai fiatalok elhelyezkedését segítő munkahelyteremtő intézkedésekre. Az EU üdvözli az átmeneti hatóságok, az ENSZ és a fegyveres csapatok között létrejött megállapodást a fegyveres csapatokban szolgáló gyermekek leszereléséről. Az EU a megállapodás maradéktalan végrehajtására szólít fel. Elengedhetetlen, hogy az UNICEF – az EU támogatásával – segítséget nyújtson e gyermekeknek a társadalomba való újrabeilleszkedéséhez.

5. A lefegyverzési, leszerelési és reintegrációs folyamat meghosszabbításaként – a MINUSCA égisze alatt a Sangaris-művelettel és az EUMAM RCA KBVP-misszióval együttműködésben megvalósuló – biztonsági ágazati reform terén késlekedés nélkül előrehaladást kell elérni és le kell fedni az érintett területek összességét, beleértve az igazságszolgáltatási lánc valamennyi elemét is. Az EU úgy ítéli meg, hogy a fegyveres erők (FACA) szerepét, elhelyezkedését, nagyságát, összetételét és fegyverzetét, beleértve a korábbi harcosoknak az egyenruhás testületekbe történő egyéni visszailleszkedését is, a választásokat követően pontosan meg kell határozni és azoknak be kell illeszkedniük a biztonsági ágazat reformjába, amelynek folyamatát most el kell indítani.

6. Az EU-t továbbra is aggasztja a közép-afrikai állam nehéz költségvetési helyzete. Az általa biztosított költségvetés-támogatással az EU jelentős mértékben hozzájárul az ország működéséhez, és azt szeretné, ha a már megindult gazdasági fellendülés folytatódna, és annak köszönhetően a Közép-afrikai Köztársaság képessé válna alapvető szükségleteinek kielégítésére. Ehhez a gazdasági fellendüléshez, amely többek között a Közép-afrikai Köztársaság rendelkezésére álló jelentős mennyiségű természeti erőforrásnak köszönhetően is megvalósulhat, a biztonság és a politikai stabilitás visszaállításán túl az államháztartási gazdálkodás javítására is szükség van.

7. Az EU a bangui fórumon elhangzottakhoz hasonlóan ezúttal is emlékeztet arra, hogy a megbékélés nem jöhet létre igazságszolgáltatás nélkül. A különleges büntetőbíróság létrehozásáról szóló jogszabály elfogadása és kihirdetése jelentős előrelépést jelent a büntetlenség elleni küzdelem terén. A büntetőbíróságnak késlekedés nélkül meg kell kezdenie a tevékenységét, és meg kell majd bizonyosodnia arról, hogy működését a teljes Közép-afrikai Köztársaság támogatja, mivel a lakosság ezzel kapcsolatos elvárásai nagyon magas szinten vannak. Ezen túlmenően folytatódnia kell a közép-afrikai hatóságok és az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogokkal foglalkozó mechanizmusai, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság közötti együttműködésnek is. 

8. A közép-afrikai néppel való szolidaritásának jegyében az EU a jövőben is folytatni fogja humanitárius erőfeszítéseit mind a Közép-afrikai Köztársaságban, mind pedig azokban a szomszédos országokban, amelyekben a közép-afrikai polgárok jelentős számban leltek menedéket. A humanitárius szükségletek továbbra is rendkívüli mértékűek. A biztonsági helyzet javulása ellenére továbbra is csak rendkívüli nehézségek árán lehet eljutni az ország belsejében élő rászorulókhoz. Ebben az átmeneti időszakban minden körülmények között biztosítani kell a nemzetközi közösségnek a Közép-afrikai Köztársaság melletti kiállását azért, hogy egy globális stratégia keretében folytatódhasson a humanitárius válsághelyzet kezelése, és segítséget kapjanak a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek – beleértve a szomszédos országokba áttelepülteket is – és figyelmet kapjon a befogadó országokra gyakorolt hatás is. Ezzel egyidejűleg az EU újólag hangsúlyozza, hogy elkötelezett amellett, hogy erősödjön a lakosságnak a válság hatásaival szembeni ellenálló képessége, különösen az EU által létrehozott Bêkou vagyonkezelői alap beindításának révén, amely alap több adományozó hozzájárulásait gyűjti össze. Az EU ezen túlmenően hosszabb távon is részt vesz abban a tevékenységben, amelynek célja az alapvető állami feladatok ellátásához szükséges kapacitásépítés és e funkciók helyreállítása az ország egész területén, a szociális szolgáltatásoktól kezdve.

1. Az EU határozottan elítéli azt az erőszakos támadást, amely harmincnyolc turista halálát és számos személy sérülését okozta Szúsza város közelében június 26-án, három hónappal a Bardo Múzeumban elkövetett gyilkos merénylet után. Ismételten szolidaritását fejezi ki a tunéziai lakossággal és az áldozatok családjával. 

2. Tunézia, noha egy valóságos demokratikus forradalom sikerének megtestesítője, és egy olyan társadalmi modell irányába mozdult el, amely védi az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat, a terrorizmus célpontjává vált. E támadások még inkább megerősítik az EU-nak a március 20-i Európai Tanács által megfogalmazott elhatározását, hogy támogatja a tunéziai átmenetet annak érdekében, hogy az ország meg tudja valósítani a demokratikus konszolidáció ambiciózus célkitűzését, és elmélyíti az EU és Tunézia közötti kiemelt partnerséget, amely számos területen valóra váltja azt a közös célt, hogy az európaiak és a tunéziaiak közelebb kerüljenek egymáshoz.

3. Az EU újólag megerősíti, hogy támogatja a tunéziai hatóságokat az alkotmány teljes körű végrehajtása és az ország területén mindenki biztonságának garantálása iránti erőfeszítéseikben, valamint abban, hogy megkezdjék az elsősorban az ifjúságot érintő társadalmi-gazdasági kihívások kezeléséhez szükséges reformokat. Újólag megerősíti elkötelezettségét az iránt, hogy tovább erősítse a Tunéziával folytatott együttműködést, egy olyan integrált megközelítés keretében nyújtott technikai és jelentős pénzügyi támogatás révén, amely lehetővé teszi, hogy az ország megküzdjön a vele szemben álló kihívásokkal.

1. A Tanács jóváhagyja az Európai Unió Afganisztánra vonatkozó, a 2014–2016-os időszakra szóló stratégiájának első éves felülvizsgálatáról szóló jelentést. Az EU méltányolja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az EU afganisztáni különleges képviselője (EUKK) tett a stratégia végrehajtása érdekében, és megerősíti, hogy továbbra is elkötelezett a stratégia célja, azaz az afganisztáni intézmények annak érdekében való fejlesztése mellett, hogy meg tudják őrizni az eddigi eredményeket, és megteremtsék egy hatékonyabb és hosszú távon fenntartható afgán állam alapját. A Tanács üdvözli a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás kapcsán tett előrelépéseket, a meghatározott együttműködési területek széles körét, és azt, hogy a keret hosszú távú elkötelezettséget biztosít Afganisztán vonatkozásában.

2. Az EU üdvözli, hogy az afgán vezetés következetesen fejleszti kapcsolatait a régió országaival, hogy szorosabbá fűzze azt az együttműködést, amely elősegítheti egy afgánok által irányított és felvállalt, a béke és a stabilitást alapját mind Afganisztánban, mind a térségben megteremtő békefolyamat megvalósítását. Az EU felszólítja a régió összes országát, hogy járuljanak hozzá a helyzet átfogó rendezéséhez, amelynek keretében minden fél tartózkodik az afgán nép számára továbbra is sok szenvedést okozó erőszaktól, megtagad minden kapcsolatot a terrorizmussal és terrorista csoportokkal, és tiszteletben tartja az emberi jogokat, különösen a nők és a gyermekek jogait. A Tanács üdvözli, hogy az EU és Afganisztán közötti emberi jogi párbeszéd keretében 2015. június 15-én sor került az első megbeszélésre. Rendkívül fontos, hogy a nők jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, és minden politikai folyamatban, mindenekelőtt pedig a békefolyamatban biztosított legyen a nők képviselete és részvétele. A Tanács üdvözli, hogy Afganisztán június 30-án elindította nemzeti cselekvési tervét a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. sz. ENSZ BT-határozat végrehajtása céljából. Az EU mind pénzügyi, mind diplomáciai téren támogatja a kormányt és a civil társadalmat a terv végrehajtásában. 

Jó reggelt! A mai napon egyetlen célunk volt: egyezségre jutni. 17 órányi tárgyalás után végül sikerült megállapodni Görögország ügyéről. A vezetők elvben megállapodtak abban, hogy készen állnak tárgyalásokat kezdeni egy ESM programról, ami más szóval Görögország támogatásának folytatását jelenti.

Ehhez azonban az országnak szigorú feltételeket kell teljesítenie. Ahhoz, hogy az ESM-programra irányuló tárgyalások hivatalosan is megkezdődhessenek, több nemzeti parlament – többek között a görög parlament – jóváhagyására is szükség van.

Ezzel együtt mai döntésünk esélyt jelent Görögországnak arra, hogy európai partnerei támogatásával ismét pályára álljon. A döntéssel elkerülhetők azok a társadalmi, gazdasági és politikai következmények is, amelyekkel számolni kellett volna, ha a tárgyalások nem járnak eredménnyel. Üdvözlöm az eredményeket és Görögország konstruktív hozzáállását, ami hozzájárul ahhoz, hogy helyreálljon az euróövezetbeli partnerek bizalma.

A nemzeti eljárások lezárultával az eurócsoport együtt fog működni az intézményekkel, hogy a tárgyalások gyors ütemben folytatódjanak. A pénzügyminiszterek sürgősen meg fogják vitatni azt is, hogyan lehetne úgynevezett áthidaló finanszírozással segíteni Görögországnak rövid távú pénzügyi szükségletei kielégítésében. 

Szeretném megköszönni Jean-Claude Junckernek, a Bizottság elnökének és Jeroen Dijsselbloemnak, az eurócsoport elnökének elkötelezettségét és részvételét e folyamatban. Az Önök munkája nélkül a mai megállapodás nem születhetett volna meg. Köszönöm.

A Tanács 2015. április 28-án elfogadta a 2013/184/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/666[1] tanácsi határozatot. 

A tanácsi határozat 2016. április 30-ig megújítja a hatályos intézkedéseket. 

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, továbbá az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, valamint, a Moldovai Köztársaság és Örményország csatlakoznak e határozathoz. 

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal. 

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást. 

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

 

 [1] A határozatot 2015. április 29-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 110., 2015.4.29., 14. o.).

 

A Tanács több időt kíván biztosítani ahhoz, hogy a folyamatban lévő tárgyalások keretében tartós megoldás születhessen az iráni nukleáris kérdésről, ezért 2015. július 13-ig meghosszabbította bizonyos uniós korlátozó intézkedések felfüggesztését, amelyről az Iránnal közösen létrehozott, 2013. november 24-i együttes cselekvési tervben született megállapodás.

2015. július 12. vasárnap
08.45 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
13.00 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Stanhope Hotel)
16.00 Euróövezeti csúcstalálkozó
Találkozó Angela Merkel német kancellárral, François Hollande francia elnökkel és Alékszisz Cíprasz görög miniszterelnökkel

2015. július 17., péntek
11.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása

A Tanács keretében tevékenykedő Állandó Képviselők Bizottsága 2015. július 9-én a luxemburgi elnökség kompromisszumos szövege alapján elfogadta a 2016. évi uniós költségvetés-tervezetről kialakított álláspontját. 

A Tanács prioritásai

A Tanács több kiemelt területen is támogatta a Bizottság által javasolt összegeket. E területek közé tartozik a gazdaság élénkítését szolgáló Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI), a migrációs áramlások kezelését célzó intézkedések, a humanitárius segítségnyújtás és az Erasmus. A Tanács álláspontjában tükröződik az a kifizetési terv is, amelyről 2015 májusában az Európai Parlamenttel állapodott meg annak érdekében, hogy fokozatosan megszüntessék a 2007–2013-as kohéziós programokkal kapcsolatos, még teljesítetlen kifizetési követelésekből adódó kötelezettségállományt.

„Meggyőződésem, hogy a 2016. évi uniós költségvetés-tervezetről kialakított tanácsi álláspont lehetővé teszi, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre a termelő beruházások megvalósításához, a növekedés és a foglalkoztatás elősegítéséhez, továbbá a politikai szempontból leginkább sürgető feladatoknak, például a migráció kezelésének a megoldásához. A jelenlegi gazdasági helyzetben elengedhetetlen, hogy a polgárok hozzájárulásai megtérüljenek, az uniós források felhasználását pedig pontosság és elszámoltathatóság jellemezze. Ezért úgy gondolom, hogy a Tanácsban elért politikai megállapodás megfelelő egyensúlyt teremt a költségvetési konszolidáció és azon stratégiai beruházások között, amelyekre Európának szüksége van ahhoz, hogy enyhüljenek a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet negatív hatásai” – jelentette ki Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács elnöke. 

Mozgásteret hagyni 

Mivel a jelenlegi politikai és gazdasági körülmények között az EU-nak számos kihívással kell szembenéznie, a Tanács szerint bölcs dolog elegendő pénzügyi mozgásteret hagyni. Éppen ezért a többéves pénzügyi keret felső összeghatárai alatt megfelelő tartaléksávról gondoskodott annak érdekében, hogy az EU a váratlanul fellépő szükségletekre is reagálni tudjon. A korábbi évek költségvetéseinek végrehajtási adataira támaszkodva és a jövőbeli reális felvevőképességet felmérve a Tanács úgy véli, hogy a 153,27 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat és a 142,12 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzat lehetővé teszi, hogy az EU 2016-ban meg tudja valósítani a szakpolitikai célkitűzéseit. A bizottsági javaslathoz képest ez 563,6 millió euróval kevesebb kötelezettségvállalást és 1,4 milliárd euróval kevesebb kifizetést jelent. 

A külső politikára, migrációra és versenyképességre előirányzott összegek nagyarányú növelése 

A tanácsi álláspont az 1–5. sz. költségvetés-módosítással módosított 2015. évi uniós költségvetéshez viszonyítva az összes kötelezettségvállalást 5,36%-kal csökkenti, az összes kifizetést pedig 0,59%-kal növeli. A 2015. évi költségvetés nemrégiben 16.5 milliárd összegű kötelezettségvállalással egészült ki azoknak az előirányzatoknak a megőrzése érdekében, amelyek a többéves pénzügyi keret bizonyos programjainak kései elfogadása miatt 2014-ben nem kerültek felhasználásra. A kifizetéseket illetően a tanácsi álláspont két számjegyű százalékos mértékben növeli a külső szakpolitikai tevékenységekre (+22,5%), valamint a biztonság és uniós polgárság fejezetével, és benne a migrációval kapcsolatos intézkedésekre (+15,4%) előirányzott összegeket. A kutatás és a versenyképesség növelését célzó egyéb intézkedések 8,6 %-os emelésben részesülnek. 

Az alábbi táblázatban a tanácsi álláspont tervezetének összefoglalása látható: 

  Előirányzatok fejezetenkéntmilliárd EURkötelezettségvállalásokkifizetések

1. Intelligens és inkluzív növekedés:

a) Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

b) Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

69,6

18,8

50,8

65,9

17,1

48,8

2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások:

ebből: piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések

62,9

42,7

55,6

42,7

3. Biztonság és uniós polgárság:2,62,24. Globális Európa:8,79,15. Igazgatási kiadások (az összes uniós intézményé):  8,9  8,9  Speciális eszközök:0,50,4Összes előirányzat153,3142,1Az EU-28-ak GNI-jének százalékában1,040,97Következő lépések

A Tanács az álláspontját várhatóan szeptember elején írásbeli eljárás keretében fogadja el hivatalosan. Az állásponttal a luxemburgi elnökség megbízást kap arra, hogy a 2016. évi uniós költségvetésről tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel.