Feed aggregator

Észak Koreában 1993-tól kezdve láthatjuk az atomprogram iránti érdeklődést, melynek eredménye 2006. október 09-én mutatkozott meg, amikor az ország végrehajtotta első atomkísérletét. Ezt további próbálkozások követték, ezért 2009, 2013, 2016 és 2017 is az atomkísérlet évei voltak, amelyek több-kevesebb sikert hoztak az ország számára. A célba juttatáshoz szükséges eszközöket, azaz a ballisztikus rakétatechnológiát is elkezdte fejleszteni Észak-Korea, melyek hivatalosan egy műhold fellövési program keretein belül zajlottak. Ez a projekt 2012-ben hozott először sikert.

A „nukleáris energiapolitikáról” szóló törvény

2022. szeptemberében Észak-Korea jelenlegi vezetője Kim Dzsongun az ország nukleáris helyzetéről nyilatkozott, ahol szó esett egy nukleáris energiapolitikáról szóló új törvényről is.

„Nem áll szándékunkban lemondani a nukleáris fegyverekről. Az új törvény lehetetlenné teszi a denuklearizációs tárgyalásokat. Nem fogunk lemondani az önvédelem jogáról, amelytől az ország léte, a nép és az állam biztonsága függ, bármilyen nehéz is a helyzet, bármilyen politikai és katonai helyzetet is teremt az Egyesült Államok a Koreai-félszigeten, nem mondhatunk le a nukleáris fegyverekről, mert az amerikai atomállam megfékezésére van szükség” – mondta a vezető.

Ezen „nukleáris energiapolitikáról szóló törvény” jogilag is rögzíti az ország atomhatalmi státuszát. Kim Dzsongun a Legfelsőbb Népi Gyűlésének ülésén kijelentette, hogy Phenjan nem fog tárgyalni ezen fegyverek leszereléséről és eltávolításáról, hiszen ezek birtoklásához törvény által kimondott joga van az országnak. Emellett azonban kiemelték, hogy bár Észak-Korea megtartja nukleáris fegyvereit, „felelős atomhatalomként” fog viselkedni. A fogalom magában foglalja, hogy nem adhat át nukleáris eszközt, technológiát és ezzel kapcsolatos tudást vagy anyagot más országoknak. A dokumentum rendelkezései kiterjednek még az alkalmazás feltételeire és a témával kapcsolatos további döntéshozatal módjára is. Minden nukleáris fegyvereket és erőket érintő ügyekben az Államtanács elnöke élhet a döntéshozatal jogával.  A fegyvereket az ország kizárólag külső támadás vagy fenyegetés esetén alkalmazhatja, de bevethetőek a vezetés vagy fontos létesítmények ellen irányuló bármilyen nemű katonai akció esetén is.

Érdekes falfestmény egy Chungsan-i iskolában

Legfrissebb fejlemények

2022. november 3-án, csütörtökön a reggeli órákban Észak-Korea egy újabb fegyverkísérlettel mozgatta meg a közvéleményt és a biztonságpolitikai szakértőket. Az esemény során kilövésre került legalább három rakéta melyek közül az egyik egy nagy hatótávolságú, interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) volt. A JCS (Seoul’s Joint Chiefs of Staff) a Phenjan területéről indított nagy hatótávú rakétát koreai idő szerint reggel 7:40-kor észlelte. A hanghatásokat a dél-koreai fővárosban is hallani lehetett, nyilatkozta a NK News. Szakértők szerint az Kim Dzsongunnak és az ország vezetőségének nem volt célja, hogy a rakéta belépjen a szomszédos országok területére, hiszen a fegyvert nagy szögben indították el. A rakéta legnagyobb magassága 1920 kilométer volt, és 760 kilométert sikerült megtennie. A ballisztikus rakéta a JCG (Japan Coast Guard) szerint 8:10-kor „landolt”, így a repülési ideje 20-30 perc lehetett.

A japán kormány evakuálási riasztást adott ki televízión, mobiltelefonon és nyilvános hangszórókon keresztül, illetve ideiglenesen leállította a figyelmeztetéssel érintett területeken a vonatok közlekedését. A riasztás Miyagi, Yamagata és Niigata prefektúrák lakosait érintette, akiket felszólítottak arra, hogy minél előbb menjenek valamilyen közelben lévő óvóhelyre. A vészjelzés ellenére nem érkezett jelentés sérültekről vagy egyéb károkról, ezért hamar visszaállították a korábbi rendet és elindították a vonatok közlekedését is.

Később Yasukaza Hamada, a japán védelmi miniszter elmondta, hogy a rakéta végül nem repült át Japán területe fölött. Ezután a miniszter hozzátette, hogy a hadsereg elvesztette a fegyver nyomát a radaron miután eltűnt a Korea és Japán közötti vizek fölött. Dél-Koreai biztonságpolitikai és katonai szakértők megállapították, hogy a kilőtt nagy hatótávú rakéta repülés közben meghibásodhatott és ezért a Japán -tengerbe esett. Az érintett országok tisztviselői szerint Észak-Koreának az idei évben nem ez volt az első sikertelenül végrehajtott ICBM-kísérlete.

Két további „rövid hatótávolságú” ballisztikus rakéta (SRBM) is kilövésre került a Kaechon térségből, ottani idő szerint reggel 8:39-kor. Ezek a rakéták csupán 330 kilométert repültek, 70 kilométeres maximális magassággal, azonban ezzel kapcsolatban az elemzések még folyamatban vannak.

A csütörtöki eseményeket megelőző napon Phenjan környékéről több mint 20 rakétát bocsátottak fel, ez a legtöbb, amit valaha egy napon elindítottak. Ezen rakéták egyike egy lakott dél-koreai sziget, Ulleung felé haladt, de végül az országok közötti tengeri határnál csapódott be. Az akció légiriadót váltott ki, ezért a lakosok számára evakuációs riasztást adtak ki. Válaszreakcióként Dél-Korea három precíziós irányítású rakétával támadta a keleti tengeri határokhoz közeli helyeket, illetve az ország elnöke elmondta, hogy folytatni fogják az Egyesült Államokkal közös hadgyakorlatokat. Az Éber vihar a valaha volt legnagyobb közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat, mely 2022. október 31-én kezdődött és lehetséges kiváltó oka volt az utána bekövetkezett eseménysornak. A felek a gyakorlat meghosszabbítása mellett döntöttek az aggasztó észak-koreai akciók miatt.

„Az észak-koreaiak igyekeznek lépést tartani, megpróbálják megmutatni, hogy képesek megvívni egy nukleáris háborút” – vélekedett az esetről a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért munkatársa, Ankit Panda. Az NK News-nak azt is elmondta, hogy amennyiben valóban ICMB rakétáról volt szó, ez megmutatja Észak-Korea képességkészletét egy Dél-Korea, Japán vagy Guam elleni esetleges atom felhasználás esetén. Ez volt a történelem legintenzívebb rakétaindítási sorozata, mely során különböző típusú és hatótávolságú rakétákat lőttek ki az ország különböző pontjairól ilyen rövid időn belül.

Nemzetközi visszhang

A japán miniszterelnök, Kishida Fumio további elemzést kért a szakértőktől az esettel kapcsolatban, azonban már most nemtetszését fejezte ki Kim Dzsongun rakétakilövési tevékenységével szemben. Adrienne Watson az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője is elmondta véleményét az esettel kapcsolatban. Japánéhoz hasonló álláspontot közölt az Amerikai Egyesült Államok, miszerint elítélik az ICBM-kísérleteket. Hozzátették, hogy az elnök, Joe Biden a nemzetbiztonsági erőkkel, szövetségesekkel és partnerekkel a későbbiekben tovább értékelik majd a helyzetet. Yoon Seuk-yeol, Dél-Korea elnöke elmondta, hogy amennyiben Észak-Korea vezetése tovább folytatja ilyesfajta provokációit az ország további komolyabb izoláltságához fog vezetni. Az NSC értekezleten az is elhangzott, hogy elítélik a viselkedést miszerint ekkora erőforrásokat pazarolnak el provokáló katonai akciókra, figyelmen kívül hagyva a gazdasági nehézségektől és a COVID fenyegetésétől szenvedő lakosság helyzetét. Az eseménysorozat hatására természetesen megszólalt António Guterres, az ENSZ főtitkára is, aki „mélységes aggodalmát fejezte ki a koreai-félszigeti feszültségek és a konfrontációs retorika előtörése miatt”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken kiadott közös nyilatkozatában minél hamarabbi „egységes fellépést” javasolt a nemzetközi béke megőrzése érdekében. Az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrel is megszólalt, aki nemzetközi válaszra és az ENSZ-szankciók abszolút betartására szólított fel mindenkit. Hozzátette még, hogy Brüsszel szerint Észak-Korea a közelmúltban mutatott magatartásával egyre jobban kiélezi a lappangó feszültségeket a térségben. Az ország provokáló magatartása határozott negatív nemzetközi visszhangot váltott ki az országok és nemzetközi szervezetek vezetői és szakértői körében. „A fejlesztés, a tesztelés és telepítések intenzitása figyelemre méltó volt az elmúlt néhány évben” – mondta el Észak-Koreáról Daniel Pinkston, a Troy Egyetem nemzetközi kapcsolatok egyik oktatója. A professzor szerint az ország folytatni fogja a 2021 elején nyilvánosságra hozott fegyverfejlesztési terveken való munkálatokat, amit a közelmúltban zajlott események is alátámasztanak. „A világ a növekvő instabilitás szakaszába lép” – tette hozzá.

Az elítélő vélemények ellenére azonban Észak-Korea nem hagyott fel tevékenységével, hiszen 2022. november 5-én, szombaton és később a héten is további rakétákat lőttek ki, ezzel folytatva a fegyverkísérleteket sorát.

Vida Fanni cikke.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben felhasznált képek a flickr.com-ról származnak. 

A Észak Korea, mint atomhatalom bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Chancellor Karl Nehammer rowed back Interior Minister Gerhard Karner’s threat to veto Croatia’s entry into Schengen, adding the framework is defunct, ahead of a key visit to Zagreb on Wednesday. Austria is experiencing an increased flow of non-Ukrainian refugees, twice...

German troops will stay in Mali until 2024 as part of the UN mission in the country but a controlled withdrawal will be prepared in the meantime, the government decided. In a closed-door meeting on Tuesday, Chancellor Olaf Scholz and...

Kosovo’s Prime Minister Albin Kurti on Tuesday morning postponed for another 48 hours its plan to fine drivers who continue using Serbian-issued car license plates, while calling out EU’s chief diplomat Josep Borell for making mistakes. Kosovo, which remains unrecognised...

The Polish Prosecutor’s Office will not allow the Ukrainian side to join the investigation of last week’s incident in Przewodów near the Ukrainian border, where a likely-Ukrainian air defence missile hit and killed two people. Polish politicians earlier declared they...

An agreement to help one million vulnerable citizens mitigate the negative impact of inflation on their monthly mortgages was announced by the government and representatives of the banking sector on Tuesday. Vulnerable customers will now be able to restructure their...

An agreement with Westinghouse Electric Company for the design, licensing, and supply of a new fuel type was signed by Finland’s state-owned (51%) energy company Fortum.

Reviving European industrial policy to counter rising energy prices, the consequences of the war in Ukraine, and negative effects of protectionist measures taken by third countries, including the US, was called for by French and German governments on Tuesday (22 November).

Csalás miatt emeltek vádat 13 ember ellen, aki éveken át egészségügyi termékbemutatónak álcázott programokon országszerte több tucatnyi idős embert tévesztett és károsított meg — közölte a Zala megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba közölte: az elsőrendű vádlott egy pápai férfi, aki 2016-ban két kft. nevében, majd 2017-től egy új cég nevét felhasználva társaival az ország több városában szervezett termékbemutató programokat. Ezeken jellemzően idős, a csalás felismerésére, elhárítására korlátozottan képes sértetteknek értékesítettek különböző termékeket. A csoport tagjai telefonon keresztül ingyenes egészségügyi felmérésre hívták az embereket Szombathelyen, Pécsett, Érden, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden, Budapesten, Ajkán és Zalaegerszegen.

Az adott helyszíneken az ügyfeleknek egészségügyi felmérést színleltek, előadásokat és termékbemutatókat tartottak, hogy eladják nekik a jelentősen túlárazott, de valós egészségügyi hatást nem nyújtó termékeiket. Egyedinek tűnő kedvezményt kínálva vagy nyereményjátékot színlelve vették rá a termékek megvásárlására az egészségi állapotukról megtévesztett és emiatt megrémült embereket.

A sértetteknek az ügyletek után már nem állhattak el a vásárlástól, a kifizetett vételárelőleget egy esetben sem kapták vissza.

Érden egy olyan ingatlant béreltek, amelyben “egészségügyi intézmény hatását keltő berendezési tárgyak” is voltak, hogy a szabályos működés látszatát keltsék. Ott is végeztek “orvosi vizsgálatokat”, de a 13 vádlott közül csupán a másodrendűnek, egy máriakálnoki férfinak volt egészségügyi végzettsége, miközben más vádlott is rendszeresen orvosként mutatkozott be.

A “terápiás matracot”, nyak- vagy lábmasszírozó készüléket kínáló társaság tagjai ellen a Zalaegerszegi Járási Ügyészség 35 rendbeli csalás bűntette miatt emelt vádat. A megtévesztett vásárlóknak 60 ezertől 450 ezer forintig terjedő kárt okoztak.

 

The post Termékbemutatós csalással vádolnak tizenhárom embert appeared first on .

En novembre 2002, 79 villas et 15 immeubles étaient inondés. Retour sur une catastrophe naturelle qui a marqué les Bernésiens.

Turkey will attack militants with tanks and soldiers soon, President Recep Tayyip Erdoğan said on Tuesday (22 November), signalling a possible ground offensive against a Kurdish militia in Syria after retaliatory strikes escalated along the Syrian border.

Thomas Müller (33) hat genug. Die teils heftige Kritik in Deutschland am Verzicht auf die «One Love»-Captainbinde geht ihm deutlich zu weit. Der Bayern-Star stellt klar, dass dafür niemand auf seine Träume verzichten werde.

Beim Slopestyle-Weltcup-Auftakt in Stubai kann der Österreicher Matej Svancer zwar seinen Sprung nicht stehen, rettet sich aber spektakulär.

The UK government’s plans to give ministers the ability to tear up around 2400 pieces of EU law on the UK statute have been dismissed as ‘unfit for purpose’ by the government’s own regulation watchdog. 

Bei einem Landeanflug auf Guatemala-Stadt gerät das Cockpit ins Visier eines Lasers. Der Pilot kann das Flugzeug trotzdem sicher landen. Das Ganze hätte aber auch fatal enden können.

The government unveiled a draft law that would impose a windfall tax on energy companies in 2022 and 2023 to subsidise renewables and finance measures to reduce electricity demand during peak times.

Faced with an energy crisis, Europe is redoubling efforts to renovate its building stock but this risks releasing asbestos, a cancer-causing substance, which is putting the lives of construction workers at risk.

Der Direktor des Zoos Zürich, Severin Dressen (34), erklärt, wie es im Zoo zu Überschüssen an Tieren kommt und weshalb eine Verfütterung an eigene Zootiere sinnvoll ist.

Az orosz erők ismét tüzet nyitottak hétfőn a nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszon városára – közölte Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács alelnöke.

A helyi vezető bejelentette, hogy az orosz erők déltájban csapást mértek a város polgári infrastruktúrájára. Úgy tudja, becsapódás történt, és vannak sérültek is, de pontos számot egyelőre nem tudott közölni. A közösségi oldalakon halálos áldozatokról is beszámolnak. Ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg.

Később Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról tájékoztatott, hogy egy halálos áldozata van a támadásnak – aki kórházba szállítás után vesztette életét -, és még legalább négy sebesültet szállítottak a megyei kórházba. Ugyancsak a megyei kórházba szállítottak egy nőt, aki a Herszon melletti Antonyivka települést ért orosz támadásban sérült meg – írta a tisztségviselő.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az ukrán csapatok “lépésről lépésre” haladnak előre és szabadítanak fel területeket a kelet-ukrajnai régióban, Szvatove és Kreminna települések irányában. A Liszicsanszk melletti Bilohorivka települést azonban folyamatosan támadják az orosz erők, ezért ott az ukrán csapatok védekezésre kényszerülnek – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videoüzenetében – amelyet az elnöki iroda tett közzé honlapján – szintén azt állította, hogy Luhanszk megyében lassan, de előretörnek az ukrán csapatok. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg a legsúlyosabb harcok Donyeck megyében folynak. Megjegyezte, hogy a rossz időjárás miatt vasárnap kevesebb volt az orosz támadás a régióban.

Az elnök szavai szerint a déli Herszon megyében az ukrán fegyveres erők “tartják a védelmet, és következetesen, nagyon kiszámítottan semmisítik meg a megszállók potenciálját”.

Zelenszkij a lakossághoz intézett videoüzenetében leszögezte, hogy az ukránok áram és melegvíz nélkül elvannak, de soha nem lesznek el szabadság nélkül. Az üzenetet a méltóság és szabadság napja alkalmából intézte a lakossághoz. November 21-én ünneplik Ukrajnában a méltóság napját. 2013-ban ekkor kezdődtek a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén a tiltakozások amiatt, hogy az akkori ukrán vezetés – élén Viktor Janukovics exelnökkel – leállította Ukrajna társulási folyamatát az Európai Unióval. A több százezres tüntetések nyomán Janukovics 2014 februárjában Oroszországba menekült.

“Mindenki látta, milyen a mi népünk. Kitart a végsőkig. Nem veszítettük el a méltóságot, a bátorságot, az önmagunkba vetett hitet. És egyesültünk, hogy ne veszítsük el a szabadságot, a függetlenséget, és ne veszítsük el Ukrajnát. Maradhatunk pénz, benzin, meleg víz, villany nélkül, de szabadság nélkül nem, és ez nem változott” – hangoztatta az elnök, utalva az ország létfontosságú polgári infrastruktúráját ért orosz csapásokra.

 

The post Orosz agresszió: a büszke “hódítók” ismét lövik Herszont appeared first on .

La Coupe du Monde 2022 se poursuit au Qatar. Lors du quatrième jour, le 23 novembre, il y aura quatre matchs au menu qui s’annoncent palpitants, avec l’entrée en lice d’un autre représentant arabe, le Maroc en l’occurrence. La journée d’hier a été marquée par une première grosse surprise. En effet, l’Arabie-Saoudite a pris le […]

L’article Coupe du monde 2022 : chaines gratuites et programme de ce 23 novembre est apparu en premier sur .