A katonai felszerelésekből álló segélycsomag a többi között a védelmi készletekből kivont, illetve a magánszférából vásárolt légvédelmi rakétákat, páncéltörőket, géppuskákat, gránátokat és lőszereket foglal magába.
Ludivine Dedonder védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány által nyújtott “jelentős katonai segély kiegészíti a többi uniós tagállam és nemzetközi partnereik által nyújtott segítséget, és lehetővé teszi az ukrán hadsereg számára, hogy az elkövetkező hetekben megfékezze az orosz hadsereg újabb offenzíváját”.
A miniszter közölte, hogy Belgium nem küld harckocsikat Kijevnek, mert már nem rendelkezik ilyen harcjárművekkel. Belgium körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eladja harckocsijait, darabonként 10-15 ezer euróért. Dedonder szerint, visszavásárlásuk több mint félmillió euróba kerülne darabonként.
Belgium ugyancsak jelentős humanitárius támogatásról döntött pénteken. Brüsszel körülbelül 90 millió euró értékben finanszírozza ukrajnai gyerekek oktatását, sebesültek ellátását, valamint a háború miatt elpusztult infrastruktúra helyreállítását.
Az RTBF beszámolója szerint, a belga kormány elkötelezte magát amellett, hogy csökkenti az orosz eredetű gyémántok beáramlását az antwerpeni gyémántpiacra. Tavaly Antwerpen, mintegy 1,8 milliárd euró értékben importált nyersgyémántot Oroszországból.
The post Orosz agresszió: Belgium 92 millió euró értékű katonai felszerelést küld Ukrajnának appeared first on .
Killing Eve : la Roumanie, décor naturel pour les tournages de séries
La Roumanie dit adieu à sa loi sur le cinéma
Cinéma en Roumanie : les studios de Buftea jouent désormais dans la cour des grands
Borat : le film à succès fait scandale en Roumanie
Cinéma : moins cher que Hollywood pour tourner des films, la Bulgarie !
Cinéma : la Croatie, nouveau paradis des tournages de films étrangers ?
Avec Janez Janša, l'« orbanisation » à marche forcée de la Slovénie
Slovénie : Janez Janša , tweetomane et fervent soutien de Donald Trump
Croatie : Viktor Orbán poursuit son « opération séduction » dans les Balkans
Réfugiés : sur la frontière croato-slovène, les citoyens unis contre les barbelés
Avec Janez Janša, l'« orbanisation » à marche forcée de la Slovénie
Slovénie : Janez Janša , tweetomane et fervent soutien de Donald Trump
Croatie : Viktor Orbán poursuit son « opération séduction » dans les Balkans
Réfugiés : sur la frontière croato-slovène, les citoyens unis contre les barbelés
“Bírósági határozat nélkül erről nem lehet dönteni. Nem tekinthetünk valakit terroristának csak azért, mert nem szeretjük” – mondta. Hozzátette, hogy legalább egy uniós tagállam bíróságának kell ítéletet hoznia, hogy az unió további lépéseket tehessen az ügyben.
Az Európai Parlament plénum a múlt héten szavazta meg azt az állásfoglalást, amelyben az áll, hogy az emberi jogok megsértéséért felelős iráni vezetésnek és a békés tüntetések elfojtásáért felelős valamennyi személynek és szervezetnek uniós szankciókkal kell szembenéznie, és a Forradalmi Gárdának szerepelnie kell az Európai Unió terrorszervezeteket felsoroló listáján.
A képviselők a halálra ítélt tüntetők azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását is követelték, és elítélték, hogy az iráni vezetés a büntetőeljárásokat és a halálbüntetést fegyverként használja az eltérő vélemények elfojtására és az alapvető jogaik gyakorlásáért küzdő emberek megbüntetésére. Leszögezték, hogy a több száz tüntető meggyilkolásáért felelősöket bíróság elé kell állítani.
Iránban csaknem három hónapja tartanak a megmozdulások, amelyek egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően robbantak ki. Mahsza Aminit az iráni erkölcsrendészet vette őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Fogva tartása alatt halt meg, szeptember 13-án. Szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták. A tüntetéshullámmal összefüggésben Iránban többeket halálra ítéltek.
A Forradalmi Gárdát az iráni iszlám forradalmat követően, 1979. május 5-én hozták létre azzal a szándékkal, hogy az új rezsimhez lojális politikai erőket egy szervezetbe tömörítsék, amely egyúttal a többségében még a régi rendszerhez hű hadsereg befolyását is ellensúlyozná. Az uniós külügyminiszterek hétfőn további szankciókról tanácskoznak, ezek olyan iráni szervezeteket és magánszemélyeket büntetnének, amelyek és akik részt vettek az emberi jogok megsértésben.
The post Borrell: bírósági határozat nélkül az EU nem nyilváníthatja terrorista szervezetnek az iráni Forradalmi Gárdát appeared first on .
A lengyel miniszterelnök felidézte: hatmillióra teszik a holokauszt áldozatainak számát, egyharmaduk gyermek volt. A meggyilkoltak nagy része lengyel állampolgár. Morawiecki a lengyel nemzeti identitás, az európai és a világtörténelem részének nevezte az áldozatok emlékének ápolását. “A totalitarizmus fennállásába, az imperializmus előretörésébe való beleegyezés mindig ugyanoda torkoll: emberek millióinak drámájába” – fogalmazott.
A holokauszt áldozatai iránti tiszteletből, és a tragédiájukból levont bölcsességgel ma “keményen és közösen szembe kell szállnunk a gonosz démonokkal, akik népirtást követnek el Európa keleti részén”. Az auschwitz-birkenaui német náci haláltábor felszabadítása napján “szem előtt kell tartani, hogy keleten Putyin új lágereket épít” – írta Morawiecki, hozzátéve: a szolidaritás és Ukrajna következetes támogatása biztosíthatja, hogy ne ismétlődjön meg a történelem.
Andrzej Duda lengyel elnök leszögezte: a holokauszt emlékének figyelmeztetésként kell szolgálnia minden következő nemzedék számára. Az auschwitzi emlékhelyen pénteken megtartották a haláltábor felszabadításának 78. évfordulója alkalmából – Duda tiszteletbeli védnökségével – megrendezett megemlékezéseket. Rész vett rajtuk 18 túlélő, a külföldi vendégek között pedig Douglas Emhoff, Kamala Harris amerikai alelnök férje is megjelent. Jelen voltak a lengyel államfői hivatal, a szejm és a szenátus képviselői, valamint külföldi diplomaták is.
A központi megemlékezés péntek délután az auschwitz-birkenaui gázkamrák romjainál a zsidó és keresztény egyházi vezetők imájával zárult. Az eredetileg 1940-ben, lengyel foglyok számára létesített tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A felszabadítás előtt a nácik mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg Auschwitzban, főként zsidókat, de lengyeleket, romákat, szovjet hadifoglyokat és más nemzetiségűeket is. A szovjet csapatok mintegy hétezer, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak a táborban. Január 27-ét az ENSZ Közgyűlése 2005-ben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
Ukrajna megtámadása miatt a szervezők nem hívták meg a megemlékezésre Oroszország képviselőit. A PAP hírügynökség úgy értesült, az orosz külképviselet munkatársai a Vörös Hadsereg katonáinak auschwitzi tömegsírját koszorúzták meg pénteken egy másik rendezvény keretében.
The post A lengyel kormányfő az Ukrajnában zajló népirtásra figyelmeztetett appeared first on .