A közlemény szerint az ICC kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal „gyermekjogi biztosa” ellen.
Közölték: a bűncselekményeket feltételezhetően Ukrajna megszállt területein követték el 2022. február 24-től kezdődően.
A közlemény szerint „alapos a gyanú”, hogy Putyint és a „gyerekjogi biztost” a bíróság statútuma értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli, mert a bűncselekményeket közvetlenül, illetve másokkal közösen, vagy mások közbejárásával követték el, valamint azért, mert elmulasztottak megfelelő ellenőrzést gyakorolni azok fölött, akik a bűncselekményeket elkövették, elkövetésüket megengedték és a tényleges irányításuk alá tartoznak.
„A kérelmet elbíráló tanács az ügyészség 2023. február 22-i beadványai alapján úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy mindkét gyanúsítottat felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmény miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére” – tudatta a bíróság.
A büntetőbíróság arról is tájékoztatott, hogy az elfogatóparancsok a sértettek és a tanúk védelme, valamint a nyomozás védelme érdekében általában titkosak, ám tekintettel arra, hogy az említett bűncselekmények elkövetése feltételezhetően továbbra is folyamatban van, valamint az elfogatóparancsok nyilvánosságra hozatala hozzájárulhat a további bűncselekmények elkövetésének megakadályozásához, a testület úgy ítélte meg, hogy az igazságszolgáltatás érdeke az, hogy tegyék közzé az elfogatóparancsok kiadásának tényét, a gyanúsítottak nevét, valamint a terhükre rótt bűncselekményeket.
Moszkva semmisnek tekinti a letartóztatási parancsot
Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Putyin és Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman „letartóztatását” elrendelő határozatát – közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő. Lvova-Belova a határozattal kapcsolatban megjegyezte: a nemzetközi közösség ekként „értékelte” a munkát, amelyet azoknak a gyerekeknek a megsegítése érdekében végzett, akiket elszállítottak a háborús övezetből, és akik számára jó életkörülményeket teremtettek. Hangsúlyozta, hogy kész folytatni ezt a munkát. A ICC, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).
The post A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen appeared first on .
Monténégro : une élection présidentielle tendue et incertaine
Monténégro : vaincre ou mourir, ou l'éternel retour de Milo Đukanović
Monténégro : une crise politique qui commence à inquiéter l'Union européenne
Blocage politique au Monténégro : la majorité et l'opposition les plus bêtes du monde ?
Le Monténégro augmente massivement les salaires et les retraites
Monténégro : une élection présidentielle tendue et incertaine
Monténégro : vaincre ou mourir, ou l'éternel retour de Milo Đukanović
Monténégro : une crise politique qui commence à inquiéter l'Union européenne
Blocage politique au Monténégro : la majorité et l'opposition les plus bêtes du monde ?
Le Monténégro augmente massivement les salaires et les retraites
A bűnszervezetek tagjai buszokat gyújtottak fel és fegyveres támadásokat hajtottak végre épületek ellen lakott területeken. Úgy tudni a zavargások kiváltó oka a börtönökben raboskodó bandatagok fogva tartási körülményeire vezethető vissza. A brazil kormány a szövetségi biztonsági erők több száz tagját küldte a térségbe rendteremtésre a héten.
Flavio Dino igazságügyi és biztonsági miniszter szerint a napokban a karhatalmi erők további több száz tagját is oda fogják vezényelni. A tagállami vezetés válságstábot hozott létre, és segítséget kért a szövetségi kormánytól.
A Terra című brazil hírportál Francisco Araujóra, a tagállami közbiztonsági miniszterre hivatkozva úgy tudja, a zavargásokat a tagállami börtönökből rendelhették meg, miután a hatóságok elutasították a bűnszervezetek bebörtönzött tagjainak televíziókra, elektromos áramra és hitvesi látogatásra vonatkozó kérelmét.
A túlzsúfolt brazil börtönökben uralkodó állapotokat jogvédők már régóta kifogásolják. 2017-ben a kormány börtönlázadások elfojtására létrehozott különleges alakulatot (FTIP) vezényelt a Rio Grande do Norte állam büntetésvégrehajtási intézményeibe, miután egy zendülésben legalább harminc rab életét vesztette. Bírálói szerint az FTIP rendszerint erőszakos eszközöket alkalmaz rendteremtésre.
A helyi sajtó szerint jelenleg két – egyébként rivális – bűnszervezet egy átmeneti béke keretében összefogott a biztonsági erőkkel szemben. Rio Grande do Norte több városában az erőszakhullám nyomán szünetel a tömegközlekedés, s bezáratták az iskolákat is. A héten legalább ketten vesztették életüket és 67 embert előállítottak a megmozdulások során. A rendőrség mindemellett számos fegyvert, robbanószerkezetet, járművet, valamint kábítószert és készpénzt is lefoglalt.
The post Bandák garázdálkodnak Brazília északkeleti városaiban appeared first on .
Kosovo-Serbie : Kurti et Vučić valident le plan européen et se reverront en mars
Serbie-Kosovo : chaos au Parlement serbe, Albin Kurti pose ses conditions
Albin Kurti : « Non à une Republika Srpska du Kosovo »
Replay | Webinaire • Kosovo, 15 ans d'indépendance. Quel bilan ? Quel accord avec la Serbie ?
Kosovo-Serbie : Kurti et Vučić valident le plan européen et se reverront en mars
Serbie-Kosovo : chaos au Parlement serbe, Albin Kurti pose ses conditions
Albin Kurti : « Non à une Republika Srpska du Kosovo »
Replay | Webinaire • Kosovo, 15 ans d'indépendance. Quel bilan ? Quel accord avec la Serbie ?
Kosovo-Serbie : Kurti et Vučić valident le plan européen et se reverront en mars
Serbie-Kosovo : chaos au Parlement serbe, Albin Kurti pose ses conditions
Albin Kurti : « Non à une Republika Srpska du Kosovo »
Replay | Webinaire • Kosovo, 15 ans d'indépendance. Quel bilan ? Quel accord avec la Serbie ?
Kosovo-Serbie : Kurti et Vučić valident le plan européen et se reverront en mars
Serbie-Kosovo : chaos au Parlement serbe, Albin Kurti pose ses conditions
Albin Kurti : « Non à une Republika Srpska du Kosovo »
Replay | Webinaire • Kosovo, 15 ans d'indépendance. Quel bilan ? Quel accord avec la Serbie ?
Kosovo-Serbie : Kurti et Vučić valident le plan européen et se reverront en mars
Serbie-Kosovo : chaos au Parlement serbe, Albin Kurti pose ses conditions
Albin Kurti : « Non à une Republika Srpska du Kosovo »
Replay | Webinaire • Kosovo, 15 ans d'indépendance. Quel bilan ? Quel accord avec la Serbie ?
Kosovo-Serbie : Kurti et Vučić valident le plan européen et se reverront en mars
Serbie-Kosovo : chaos au Parlement serbe, Albin Kurti pose ses conditions
Albin Kurti : « Non à une Republika Srpska du Kosovo »
Replay | Webinaire • Kosovo, 15 ans d'indépendance. Quel bilan ? Quel accord avec la Serbie ?
Erdogan azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott négyszemközti megbeszélésüket követően. A török államfő reményét fejezte ki, hogy a török parlament még a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.
Finnország „őszinte és konkrét” lépéseket tett a tavaly június 28-án Madridban aláírt török-svéd-finn háromoldalú memorandumban foglalt vállalások teljesítése érdekében. Finnország tagságával a NATO még inkább megerősödve játszik aktív szerepet a globális biztonság és stabilitás megőrzésében. Törökország a NATO nyitott ajtók politikájának határozott támogatója – jelentette ki a török elnök.
Erdogan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek. Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.
A török államfő leszögezte: Svédország nem teljesítette a vállalásait, hanem „kitárta a karjait a terroristák előtt”. Stockholm utcáin folyamatosak a PKK „leágazásainak” megmozdulásai.
Niinistö finn elnök a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki Erdogan bejelentését illetően. Ez minden finn számára fontos hír – emelte ki, egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy Finnország NATO-tagsága nem lehet teljes Svédország nélkül, mert a két szomszédos ország érdekei közösek.
Törökországnak a Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy szélsőjobboldali párt dán vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt. Erdogan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a „gyalázatos” Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.
Stoltenberg üdvözölte a török lépést
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki nyilatkozatában üdvözölte Recep Tayyip Erdogan török elnök ankarai bejelentését miszerint Törökország hozzájárul Finnország csatlakozásához a szövetséghez. „Ez erősíteni fogja mind Finnország, Svédország és a NATO biztonságát is. Remélem, hogy a török parlament a lehető leghamarabb megszavazza a csatlakozási ratifikációt”. Mindkét skandináv ország kétoldalú védelmi biztosítékokat kapott számos NATO-országtól, köztük az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Németországtól és Franciaországtól. „Elképzelhetetlen tehát, hogy a NATO ne reagálna, ha Finnországot vagy Svédországot támadás érné. Számunkra fontos a biztonságuk”.
The post NATO-bővítés: Ankara hozzájárul Finnország felvételéhez appeared first on .
Après quelques jours à profiter du beau temps s’est installé jours sur l’ensemble du pays, et des températures ont été digne d’une saison printanière, les […]
L’article Météo Algérie : les prévisions pour ce samedi 18 mars est apparu en premier sur .
Ce samedi 18 mars 2023, pour ce qui est de l’unique monnaie européenne, un seul Euro s’échange ce matin au Square Port-Saïd, contre 226 dinars […]
L’article Banque d’Algérie et marché parallèle : cotations du dinar ce 18 mars est apparu en premier sur .