A közlemény szerint a végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia, ami azt jelzi, hogy „az utóbbi években elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra” Magyarországon.
Míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének – hiszen egy lakáson, egy autón és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk -, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a középosztály és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, amelynek tagjai már sokszor előre, tudatosan megtervezik vagyonuk átörökítését.
Sokan az élethelyzetük, családi állapotuk miatt rendelkeznek előre a vagyonuk sorsáról: a végrendelkezők között gyakran vannak, akiknek több kapcsolatukból is született gyermekük, ezért mindenképpen rendezni szeretnék a vagyoni viszonyokat, hogy a halálukat követően az örökösök között ne merüljön fel öröklési jogi vita.
A MOKK gyakori jelenségnek nevezte az is, hogy élettársak végrendelkeznek egymás javára, ugyanis ők a törvényes öröklési rend szerint nem örökölnek egymás után, így még a közösen lakott ingatlanra sem illeti meg őket haszonélvezet. Az is előfordul, hogy valaki ugyan a törvényes örököseinek szánja vagyonát, de a törvényi szabályozástól eltérő arányban.
A kamara közlése szerint ha valakinek már van érvényes végrendelete, majd a vagyoni körülményei vagy családi helyzete megváltozik, érdemes átgondolnia, nem szükséges-e módosítania a korábban tett végrendeletét.
Leggyakrabban azok változtatják meg azt, akiknek gyermekük, unokájuk születik vagy megromlik a viszonyuk valamelyik végrendeleti örökösükkel. Akkor is gyakori a végintézkedés módosítása, ha valaki új lakást vagy egy nyaralót vásárol, vagy más jelentősebb vagyontárgyat szerez – tették hozzá.
A MOKK azt javasolja, hogy aki például új írásbeli magánvégrendeletet készít, a korábbit kifejezett nyilatkozattal vonja vissza, sőt, lehetőleg fizikai értelemben is semmisítse meg. Ha ugyanis több végintézkedés is előkerül a hagyatéki eljárás során, abból – a tapasztalatok szerint – szinte mindig vita és pereskedés lesz, így hosszú hónapokig elhúzódhat a hagyaték átadása.
Felhívták a figyelmet arra, hogy ha valakinek európai uniós tagállamban van vagyona, akkor abban a tagországban érdemes végrendeletet készítenie, ahol a szokásos tartózkodási helye van, mert főszabályként annak a tagállamnak az öröklési szabályait veszik majd figyelembe, és ott is folytatják majd le a hagyatéki eljárást.
Örökölni kétféleképpen lehet: végintézkedéssel vagy a törvényi rendelkezések alapján. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, akkor az öröklés rendjét ez határozza meg.
A közjegyzők tapasztalatai alapján a végrendeletek többsége házilag készül, míg kisebb része jogász – közjegyző vagy ügyvéd – közreműködésével. Az örökhagyók többsége egyszer készít végrendeletet, de az is egyre gyakoribb, hogy valaki folyamatosan módosítja, aktualizálja a végakaratát – áll a MOKK közleményében.
The post Közjegyzői kamara: tovább nőtt a végrendelkezők száma appeared first on .
Eduard Heger kormányfőnek egy tavaly decemberi bizalmi szavazáson megbukott kabinetje, amely azóta ügyvezetőként kormányoz, egy hónapja, online ülésén döntött arról, hogy Szlovákia – teljes készletét – 13 darab MiG 29-es vadászgépet, illetve egy Kub légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának. A szlovák fegyverzet átadásának előzménye, hogy Eduard Heger a február eleji brüsszeli EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója során ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja MiG 29-es vadászgépeit Ukrajnának.
A szlovák szaktárca három hete számolt be arról, hogy Ukrajnába szállították az odaígért vadászgépek közül az első négy darabot. Akkor arról tájékoztattak, hogy a vadászgépek átszállítását ukrán pilóták valósították meg a szlovák légierő segítségével. Ezúttal az ügyvezető szlovák védelmi miniszter, Jaroslav Nad azt mondta: a vadászgépek átszállítása „tekintettel a legnagyobb biztonságra” földi úton történt.
Szlovákia légterének védelmét – korábbi kormányközlések szerint – ideiglenesen, nemzetközi megállapodások alapján, szomszédos országok látják el.
Szlovákia 2018-ban, Peter Pellegrini kormánya idején döntött arról, hogy az ország 14 darab F-16 Block 70/72 típusú amerikai vadászgépet vásárol MiG-29-es típusú, szovjet gyártmányú vadászgépeinek felváltására. Az akkor közzétett adatok arról szóltak, hogy a 14 amerikai gépért, a pilóták kiképzéséért, a gépekhez tartozó munícióért, valamint logisztikai költségként a következő években 1,589 milliárd eurót fizetnek majd, ez a legmagasabb összeg, amit Szlovákia eddigi történetében a légierő modernizálására jóváhagytak.
Az öt évvel ezelőtt bejelentett döntést megelőzően a szlovák kormányzat svéd JAS-39 C/D Gripen típusú gépek megvásárlásának lehetőségével is számolt. A svéd gépek első darabjainak leszállítását 2019-re, az amerikai Lockheed Martin által gyártott repülőgépek első darabjait leghamarabb 2022-re ígérték. Ez utóbbi megrendelés teljesítésére hivatalos közlések szerint mind ez idáig nem került sor.
The post Szlovákia már az összes MiG-29-es vadászgépét átadta Ukrajnának appeared first on .