A Global Times kínai lap internetes kiadásában megjelent tudósítás szerint az ASEAN tíz országa és Kína hétfőn átfogó stratégiai partnerkapcsolatot kötött egymással. Hszi a lépést a két fél közötti kapcsolatok egy újabb mérföldkövének nevezte, amely szerinte lendületet adhat a régió és a világ békéjét, stabilitását és fejlődését célzó törekvéseknek.
Hszi hangsúlyozta: Kína mindig is az ASEAN-tagállamok jó szomszédja, jó barátja, és jó partnere volt és lesz. A két fél közötti együttműködés jövőjét illetően pedig egyebek mellett békés, biztonságos és virágzó, “közös otthon” építésére tett javaslatot. Kiemelte: a béke minden ország népének legnagyobb közös érdeke és reménye, ezért “a régió békéjének építői és védelmezői szerepét kell betöltenünk”. Hozzátette: konfrontáció helyett párbeszédre, az ellenséges szövetkezés helyett pedig partnerkapcsolatok kialakítására kell törekedni.
Peking támogatja az ASEAN-tagországok erőfeszítéseit egy térségbeli atomfegyvermentes övezet kialakítására és meg akar velük állapodni erről – jelentette ki az elnök.
Kína emellett további 150 millió adag koronavírus elleni oltóanyagot adományoz a délkelet-ázsiai országoknak, és további ötmillió dollárral járul hozzá az ASEAN koronavírus-járvány elleni védekezésére létrehozott alaphoz. A következő három évben pedig további 1,5 milliárd dollárral segíti a délkelet-ázsiai országok általános járványellenes küzdelmét és gazdasági helyreállását. A következő öt évben Kína növelni fogja az ASEAN-tagországokból származó minőségi áruk importját, egyebek mellett 150 milliárd dollár értékben hoz majd be mezőgazdasági termékeket a régióból – tette hozzá.
Az ASEAN jelenleg Kína legnagyobb külkereskedelmi partnere, megelőzve az Európai Uniót és az Egyesült Államokat.
Azonban miközben Hszi beszédében a békés együttélést és együttműködést helyezte a középpontba, az elmúlt időszakban tovább nőttek a feszültségek Kína és egyes délkelet-ázsiai országok között. A feszültségek legfőbb forrását az jelenti, hogy Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és katonai célra megépített ott több mesterséges szigetet. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia és Brunei is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
A Fülöp-szigeteki külügyminiszter csütörtökön arról számolt be, hogy a kínai parti őrség vízágyúkat vetett be két Fülöp-szigeteki hajó ellen, amelyek a Dél-kínai-tenger egy vitatott hovatartozású zátonyán állomásozó csapatoknak szállítottak volna ellátmányt.
Kína és az ASEAN-tagállamok évek óta tárgyalnak területi vitáikról, de az egyeztetések egyelőre nem hoztak kézzelfogható eredményt.
The post Hiszi a piszi: Hszi szerint Kína nem akar uralkodni a délkelet-ázsiai országok felett appeared first on .
“Az utóbbi időben washingtoni tisztviselők azzal félemlítik meg aktívan a nemzetközi közösséget, hogy Oroszország állítólag Ukrajna elleni +agresszióra+ készül. A beérkező jelentések szerint az amerikai külügyminisztérium diplomáciai csatornákon keresztül abszolút hamis információkat közöl szövetségeseivel és partnereivel arról, hogy országunk területén erőösszpontosítás zajlik Ukrajna katonai inváziója céljából” – közölte hétfőn az SZVR sajtóirodája.
A szolgálat emellett azzal vádolta az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy bátorítja a konfliktus kirobbantását Délkelet-Ukrajnában.
“Aggódunk amiatt, hogy az ilyen agresszív propaganda arra ösztönzi a kijevi rezsimet, hogy megnövelje katonai csoportosulását a Donyec-medencében, és folytassa a polgári célpontok elleni tüzérségi támadásokat” – olvasható az SZVR anyagában.
“Rendkívül aggasztó az Egyesült Államok és az Európai Unió provokatív politikája, amely szándékosan erősíti Kijevben azt az érzést, hogy bármit büntetlenül megtehet” – áll a közleményben.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Oroszország dezinformációs kampány célpontjává vált, amely szerint agresszív tervei vannak Ukrajnával szemben. A szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy mindez Kijev “agresszív álmainak”, vagyis annak a szándéknak az elleplezésére szolgál, hogy erővel oldja meg az ország délkeleti régiójában kialakult konfliktust.
Moszkva aggályának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fejlett fegyverekkel látják el Ukrajnát. A szóvivő szerint jelentősen megnőtt a NATO-tól származó katonai eszközökkel végrehajtott ukrán “provokációk” száma.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn a libanoni hivatali partnerével közösen tartott moszkvai sajtótájékoztatóján azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy harcias retorikához folyamodott, amely azt a szándékot tükrözi, hogy a Donyec-medencei konfliktust “forró szakaszba” léptesse. A tárcavezető így kommentálta azt a sajtóban megjelent értesülést, amely szerint az ukrán fegyveres erők első alkalommal vetettek be amerikai Javelin páncéltörő rakétarendszert.
Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai rendezésről kötött minszki megállapodás értelmében egyértelműen tilos a Javelin páncéloselhárító eszköz és a Bayraktar harci drón alkalmazása, amelyek alkalmazásáról Kijev bejelentést tett.
Lavrov kijelentette: Oroszországot nyugtalanítja, hogy Németország és Franciaország nem kívánja támogatni a minszki megállapodások végrehajtását. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok Európánál jobban megérti az ukrán rendezésről kötött minszki megállapodások körül kialakult helyzetet.
Emlékeztetett, hogy a genfi orosz-amerikai csúcson Joe Biden megerősítette elkötelezettségét a minszki megállapodások mellett, és elismerte, hogy az egyezségnek azt a részét is végre kell hajtani, amely a Donyec-medence különleges státusáról szól. Erről szó esett Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár októberi moszkvai látogatása során is – mondta Lavrov.
The post Orosz hírszerzés: nincs itt semmi látnivaló appeared first on .
Sikorsky Aircraft won a $21.2 million contract modification, which increases scope and provides aircraft maintenance in support of the CH-53K data transfer unit and defensive electronic countermeasure system replacement phase three flight test. The CH-53K will replace the CH-53E, and its job with the Marines will include moving heavy equipment and supplies from ship-to-shore in support of amphibious assault and subsequent operations ashore, as well as lifting troops. Work will take place in Maryland, Florida and Virginia. Estimated completion is in June 2022.
Lockheed Martin won a $584.8, which adds scope to provide system integration engineering for the development of new ASQ-239 electronic warfare/counter measure hardware in support of the F-35 aircraft for the Air Force, Marine Corps, Navy, and non-US Department of Defense participants. The ASQ-239 system can provide fully integrated radar warning, targeting support, and self-protection capabilities that will enable pilots to engage, counter, jam, or evade threats to improve survivability and mission effectiveness. Work will take place in New Hampshire, Texas, Maryland and the UK. Estimated completion is in April 2026.
Middle East & AfricaDuring an exercise in Qatar, Qatari Rafale jets have conducted air-to-air refuelling sorties with a British Voyager tanker. It is the first time for the British Air Force to conduct AAR with the Qatar Emiri Air Force. The Voyager Tanker that refuelled the Rafale fighter jets of QEAF during the exercise is from the RAF’s 83 Expeditionary Air Group (EAG).
EuropeNavantia Shipyard started the diesel engine of S-81 Isaac Peral submarine being built for the Spanish Navy. Isaac Peral is the first S-80 submarine. It successfully passed the safety milestone of starting its diesel engines, which is part of its port testing process, Navantia said in a statement. The S-80 program follows a regulated Systems Engineering process, by means of which it is necessary to pass a series of technical reviews or quality doors in which it must be demonstrated that the submarine is ripe to move on to the next phase.
Asia-PacificJapan will proceed with a plan to launch three small satellites into space by this decade for the detection of hypersonic glide vehicle. The government is expected to spend $525 million to send these satellites into space. They are expected to orbit around 400 km above the ground and each satellite weighs between 100 to 500 kg.
The Indian Navy commissioned the first Project 15B stealth guided-missile destroyer, INS Vishakhapatnam, on November 21. In 2011, the government sanctioned four 15B ships at the cost of $4.4 billion. Visakhapatnam has been constructed using indigenous steel DMR 249A and is amongst the largest destroyers constructed in India with an overall length of 163m and displacement of over 7400 tons.
Today’s VideoWatch: Electronic warfare for the F-35
Peszkov szerint “mesterséges hisztériakeltés” zajlik.
“Olyanok vádolnak bennünket azzal, hogy szokatlan katonai tevékenységet folytatunk a saját területünkön, akik az óceánon túlról áthajtották ide a fegyveres erőiket. Vagyis az Egyesült Államok. Ez nem nagyon logikus és nem nagyon tisztességes” – nyilatkozott a szóvivő. (A Krím-félsziget elfoglalása előtt sem az USA folytatott szokatlan katonai tevékenységet a saját területén… A -szerk.- megj.)
Peszkov ismételten arra figyelmeztetett, hogy a délkelet-ukrajnai válság erőszakos megoldására tett kísérletek a legsúlyosabb következményekkel járnának.
“Ukrajna valószínűleg újabb kísérletet tesz arra, hogy erőszakkal kezdje megoldani problémáját. Hogy újabb katasztrófát okozzon magának és mindenkinek Európában” – mondta. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna valószínűleg a Fekete-tengeren zajló NATO-gyakorlat fedezékében próbálja majd meg elérni célját.
Alekszandr Grebenkin, az orosz biztonsági tanács titkárának helyettese a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak nyilatkozva azt mondta, megnőtt a kockázata annak, hogy ukrán szakszolgálatok és radikális szervezetek provokációt kövessenek el az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten, valamint gazdasági célpontok ellen az Azovi- és a Fekete-tengeren. A tisztségviselő szerint megnőtt a határon átnyúló bűnügyi tevékenység, különösen ami az illegális fegyver-, robbanóanyag-, kábítószer- és üzemanyagkereskedelem csatornáinak megszervezését illeti, és felélénkült az ukrán dezinformációs tevékenység is.
Grebenkin azt mondta, hogy az orosz államhatár egyes szakaszain fegyveres konfliktusok és incidensek veszélye fenyeget, az Egyesült Államok és szövetségesei által gyakorolt nyomás megnövekedése miatt.
“Az utóbbi időben a NATO-országok katonai és egyéb tevékenységének jelentős felélénkülését tapasztaljuk a Fekete-tenger és az Azovi-tenger medencéjében, nyugati irányban és a sarkvidék régiójában” – mondta.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnapi Telegram-bejegyzésében rámutatott, hogy a NATO, miközben agresszív magatartással vádolja Oroszországot, Észtországban tart hadgyakorlatot. A szóvivő szerint az észt terület hídfőállást jelent az orosz határok közelében a szövetség számára, és az efféle célja az, hogy a NATO “mesterséges feszültséget keltsen Oroszország közelében”.
The post Kreml: ukrán provokációk jöhetnek az orosz fenyegetés alátámasztására appeared first on .