Biztonságpiac

Benkő a brit védelmi miniszterrel, Penny Mordaunttal tartott kétoldalú megbeszélés és a szándéknyilatkozat aláírása után az MTI-nek elmondta: a cél a magyar-brit kétoldalú kapcsolatrendszer erősítése, szorosabbra vonása.

Az elmúlt években elkezdődtek különböző együttműködési gyakorlatok elsősorban a légierők között. Emellett a két ország közös missziókban vesz részt a Magyarország számára elsődleges fontosságú nyugat-balkáni térségben; a koszovói és a bosznia-hercegovinai békefenntartó alakulatokban ott vannak a brit katonák is – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta: Magyarország azt szeretné, ha ez a szoros együttműködés a brit EU-tagság megszűnésével (Brexit) is folytatódna. Az Egyesült Királyság a Brexittől függetlenül felelősséget érez és felelősséget is vállal Európa biztonságáért – mondta londoni tárgyalásai után a honvédelmi miniszter.

Hozzátette: a megbeszéléseken felvetette, hogy rendkívül gyorsan változnak a biztonsági tényezők, egyre nagyobb kihívások, kockázatok, fenyegetések jelennek meg, köztük a hibrid hadviselés, amely Oroszország és Ukrajna konfliktusában jelentkezett először.

Ennek megnyilvánulási formái közé tartoznak a kibertérben megjelenő kihívások. Magyarország a tíz évre szóló honvédelmi és haderő-fejlesztési program keretében szintén megkezdte a felkészülést a kibertérben folyó műveletekre, és ezen a területen is keresi a lehetőséget az együttműködésre, mivel ez mindkét ország számára fontos – mondta londoni tárgyalásainak témáit ismertetve a honvédelmi miniszter.

Elmondta: Magyarország megkezdte a különleges műveleti erők regionális parancsnokságának kiépítését, és Magyarországon működik a NATO egészségügyi kiválósági központja.

Benkő arra biztatta a brit védelmi minisztert, hogy Nagy-Britannia csatlakozzon ezekhez az intézményekhez. A britek más módszertannal dolgoznak, mint akár az Egyesült Államok, akár Magyarország, de a tapasztalatszerzés és a tapasztalatcsere szempontjából ezen a téren is rendkívül fontos és hasznos lehet az együttműködés Nagy-Britannia számára is – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta: a brit partnerekkel tartott londoni tárgyalásain hangsúlyozta, hogy nagyon téves az a beállítás, amely Magyarországot az ukrán NATO-csatlakozás akadályozójaként tünteti fel.

“Igenis segítettük Ukrajnát, egyetértünk azzal, hogy Ukrajna is érje el azt a szintet, amelyen csatlakozhat (a NATO-hoz). Magyarország azonban nem nézheti tétlenül, hogy Ukrajna a kárpátaljai magyarokkal szemben törvénytelenül, sértő módon jár el, annak ellenére, hogy Magyarország mindaddig támogatta az ukrán NATO-csatlakozási törekvéseket” – mondta a honvédelmi miniszter.

Hozzátette: elmondta londoni tárgyalásain, hogy meg kell ismerni az országok történelmét, az adott helyzeteket ahhoz, hogy helyes következtetéseket lehessen levonni “a különböző helyeken különböző személyek által tett felelőtlen kijelentések” helyett.

Benkő a szakértőkkel tartott megbeszélésén megerősítette: Magyarország tartja magát ahhoz a vállalásához, hogy 2024-ig teljesíti a NATO által a hazai össztermék (GDP) két százalékában kijelölt védelmi kiadási minimumot. Hozzátette: az eddigi eredmények alapján ez a cél akár 2024 előtt is elérhető.

Az ARD német közszolgálati csatorna beszámolója szerint a bíróság úgy döntött, hogy a hadsereg jogszerűen bocsátotta el egyik civil munkatársát, egy gondnokot, miután kiderült, hogy a férfi szélsőjobboldali körökkel szimpatizál. A bírósági dokumentumokból kiderül, hogy a 62 éves, kelet-német, brandenburgi gondnok egy szélsőjobboldali társaság tagja, és közösségi médiában is többször osztott meg, illetve lájkolt szélsőjobboldali tartalmakat, és több olyan kommentet is írt, amelyekből szintén az derült ki, hogy szélsőjobboldali nézeteket vall.

A perirat alapján a férfi évtizedek óta dolgozik a Bundeswehrnek, és a hadsereg már tavaly decemberben közölte, hogy megszünteti a munkaviszonyát, de csak januárban tudatták vele, hogy ennek legkésőbbi határideje 2019. szeptember 30. Ezt követően fordult bírósághoz a férfi. A munkaügyi bíróság szerint azonban a védelmi minisztérium jogszerűen járt el, mindössze azt kötötték ki, hogy tekintettel a férfi több mint 30 éves szolgálati idejére és korára, szociális szempontok alapján kell meghatározni a felmondási idejét. A bíróság javaslatot tett arra, hogy a hadsereg hogyan állapodjon meg további pereskedés nélkül a férfival, de ezt a Bundeswehr elutasította.

Az ítélet egyelőre nem jogerős, bármelyik fél a berlin-brandenburgi tartományi munkaügyi bírósághoz fordulhat felülvizsgálati kérelemmel.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői kiadásában megjelent írásában arra figyelmeztetett, Európa biztonsága forog kockán, miután Oroszország kilépett az INF-szerződésből, és ha Moszkva nem enged, akkor az kevesebb mint egy hónapon belül a szerződés végét jelenti.

Kis-Benedek erre reagálva elmondta, valójában Oroszország már évek óta újra telepíti a rakétákat, amelyek hatótávja 2500 és 5500 kilométer között van. Ugyanakkor nem a nukleáris fegyverek jelentik a legfőbb fenyegetést Európa biztonságára, hanem az újonnan rendszeresített orosz tüzérségi eszközök.

A fegyvereket már kipróbálták például Szíriában, illetve Csecsenföldön, és olyan komoly tűzerőt képviselnek, ami aggodalommal tölti el a balti országokat és Lengyelországot – tette hozzá.

Ősszel indulnak a konkrét viták az igazságügyi alkalmazotti és a bírói bérek rendezésének részleteiről, jövőre pedig remélhetőleg megkezdődik a folyamat – közölte az igazságügyi miniszter.

Varga Judit azt mondta, a kormányfő megígérte neki, hogy számíthat a támogatására a fizetések rendezésének ügyében, mert méltatlan az igazságszolgáltatásban dolgozók bére. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy tiszteli elődjét, és folytatni akarja az általa megkezdett munkát, óhatatlanul megjelentek azonban új célkitűzések is, mivel mostantól az Igazságügyi Minisztérium segíti majd az Európai Unióval (EU) kapcsolatos magyar politikát.

Emlékeztetett arra, hogy az EBESZ több problémát is felvetett, valamint számos ajánlást is adott az igazságszolgáltatás hatékonyabb munkája érdekében. Mint mondta, riasztó mértékben csökken az újonnan kihirdetett ítéletek száma, aminek legfőbb okát az ügyészség nyomozási és vádemelési hiányosságaiban látják. Az EBESZ szerint az ügyészég nem fordít elég időt és forrást a legösszetettebb háborús bűnök felgöngyölítésére, holott minden erővel ezeket kellene vizsgálniuk, hogy a bűncselekmények valódi felelőseit büntessék meg.

Bruce Berton közölte, hogy az EBESZ adatai szerint jelenleg mintegy 800 nyitott ügye van az ügyészségnek, ami körülbelül ötezer vádlottat jelent.

Az EBESZ úgy véli, ha a boszniai ügyészség figyelembe venné az EBESZ és az Európai Unió ajánlásait, akkor hatékonyabban tudna működni, főleg, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék ügyeit átvevő nemzetközi törvényszéki mechanizmus (MICT) minden segítséget megad Szarajevónak. Emellett Berton csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Bosznia-Hercegovina még mindig nem fogadta el a háborús bűnökről szóló állami stratégiát, ami lehetővé tenné, hogy az ügyeket 2023-ra lezárják. A stratégiában leírtak szerint a legösszetettebb ügyeket az országos bíróság, míg a kisebb ügyeket a kisebb közigazgatási egységek bíróságai tárgyalnák.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a 38 éves férfi a gyanú szerint 2018. július 30-án Amszterdamban megölt egy horvát férfit, 2018. szeptember 19-én pedig Rákospalotán, a Szilas-pataknál ölt meg egy 49 éves magyar férfit.

D. Csabát nemzetközi elfogatóparancs alapján március 1-jén Prágában, egy szállodában fogták el. A férfit csütörtökön a Terrorelhárítási Központ Rajkánál átvette a szlovák Lynx-kommandó munkatársaitól, majd a fővárosban átadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozóinak.

A BRFK életvédelmi osztályának nyomozói D. Csabát gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi a vallomástételt megtagadta; ezután őrizetbe vették és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására.

A műsorban a múlt csütörtöki súlyos autóbalesetről beszéltek, amely a horvát autópálya egyik fizetőkapujánál történt, és amelyben magyarok is megsérültek. Az ügyvéd erre reagálva elmondta, a magyar gyakorlat szerint véglegesen alkalmatlan a vezetésre az a személy, akinek bizonyos betegsége van, de az is, aki valamilyen súlyos jellemhibával rendelkezik. Ilyen lehet az állandósult erőszakos jellem – tette hozzá.

A konkrét esetben felmerült, hogy a balesetet okozó sofőr drog hatása alatt állt, s ha kiderül, hogy a drogproblémája miatt teljesen elveszítette a kontrollt, akkor is örökre eltilthatják a vezetéstől – mondta az ügyvéd.

Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete kérésére Sassoli levelet küld az Európai Unió másik társjogalkotó szervének, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak, amelyben megerősíti a testület támogatását a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetője mellett. “Kulcsfontosságú, hogy a lehető leggyorsabban elrendeljék a nyomozást, valamint vádat emeljenek az EU költségvetésének kárára elkövetett bűncselekmények, például csalás, korrupció és határon átnyúló áfacsalás esetében” – közölte.

A leendő főügyész személyéről a két társjogalkotó intézménynek kell megállapodnia. Sajtóhírek szerint az uniós igazságügyi miniszterek pénteki helsinki informális tanácsülésén is napirenden lehet a kérdés. A tanács jelöltje a francia Jean-Francois Bohnert, értesülések szerint azonban helyette végül a párizsi kormány is Kövesit fogja támogatni, ami bár önmagában még nem garancia a kinevezésére, mindenképp az ő pozíciójának erősödésével jár.

Néhány nappal ezelőtt olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Bohnert visszavonta a jelöltségét, de ő maga ezeket később cáfolta. Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük. Elemzők rámutattak, hogy egy új intézmény esetében gyakran a jövőre nézve is meghatározó az első vezetőjének személye.

Laura Codruta Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint mandátuma idején visszaéléseket követett el a szervezet. A bukaresti kormány hevesen tiltakozott és kampányolt Kövesi megválasztása ellen, ami szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit.

“Ha török kollégáink kinyilvánítják erre vonatkozó kívánságukat, akkor készek vagyunk előkészíteni az Szu-35-ösök szállítását” – jelentette ki Csemezov.

A török külügyminisztérium csütörtökön elítélte a Fehér Ház szerdai bejelentését, miszerint az Egyesült Államok kizárja Ankarát az F-35-ös harci repülőgépek fejlesztési programjából az Sz-400-as orosz légvédelmi rendszer beszerzése miatt. Ankara közleményben felszólította Washingtont, hogy álljon el ettől a “hibás” lépéstől, mert “gyógyíthatatlan sebeket ejt vele” stratégiai partnerségükön.

Washington szerint lehetetlenné teszi Törökország további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó gépek fejlesztési programjában, hogy orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszereket vásárol. “Az F-35-ös nem fér meg egy orosz hírszerzési platformmal, amelyet arra fognak használni, hogy adatokat gyűjtsenek a gép képességeiről” – állt a Fehér Ház szerdai közleményében.

Ankara ezzel kapcsolatban csütörtökön arra emlékeztetett, hogy korábban egy közös vizsgálóbizottság megalakítását javasolta a két rendszer összeférhetőségének ügyében, de az amerikai fél nem reagált a felvetésre.

A nagy hatótávolságú, Sz-400-as rakétaelhárító rendszerek alkatrészei múlt péntek óta folyamatosan érkeznek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra, még kiélezettebbé téve az utóbbi hónapokban már amúgy is feszült török-amerikai viszonyt.

A 4++ generációs Szu-35-ös multifunkcionális nehéz harci gépet a TASZSZ hírügynökség ismertetője szerint Szu-27-es alapján fejlesztették ki. Az egyszemélyes Szu-35Sz típusú repülő tömege 19 tonna, végsebessége 2,5 ezer kilométer. Fegyverzetéhez 30 milliméteres kaliberű légi ágyú és 8 tonnányi különböző típusú rakéta és légibomba tartozik.

A Kommerszant című napilap márciusban azt közölte, hogy orosz légierő, amely idén és jövőre mintegy húsz Szu-35-öst kap, eddig tíz ilyen gépet állított hadrendbe. A lap akkori értesülése szerint Oroszország mintegy kétmilliárd dollárért húsznál több Szu-35-öst ad el Egyiptomnak; a vásárlásáról 2018-ban állapodtak meg, a szállítás pedig a tervek szerint 2020-2021-ben kezdődik meg.

Az ankarai külügyminisztérium csütörtökön közleményben felszólította Washingtont, hogy álljon el ettől a “hibás” lépéstől, mert “gyógyíthatatlan sebeket ejt vele” stratégiai partnerségükön. A döntés egyoldalú, és sem a szövetségi lelkülettel nem fér össze, sem legitim alappal nem rendelkezik – hangsúlyozták.

Miként nem igazságos kizárni az F-35-ös program egy fő partnerét, Törökországot a fejlesztésből, úgy az az állítás is hamis, hogy az Sz-400-as ütegek gyengítenék az F-35-ösök képességeit – olvasható a közleményben.

A tárca emlékeztetett arra, hogy Ankara egy közös vizsgálóbizottság megalakítását javasolta a két rendszer összeférhetőségének ügyében, de az amerikai fél nem reagált a felvetésre. A török külügyminisztérium szerint ez nyilvánvalóan azt mutatja: az Egyesült Államokból hiányzik a jó szándék arra, hogy megoldják a kérdést.

A török elnöki szóvivő, Ibrahim Kalin telefonon beszélt John Boltonnal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóval. A szóvivő hivatala azt közölte, hogy Kalin Törökország nemtetszését fejezte ki Boltonnak az Egyesült Államok döntése miatt. Kalin a beszélgetés során leszögezte, hogy az amerikai lépés nincs összhangban a G20 csoport június végi oszakai csúcstalálkozóján elhangzottakkal, amelyen Recep Tayyip Erdogan későbbi beszámolója szerint Donald Trump maga fogalmazott úgy, hogy Washington nem sújtja büntetőintézkedésekkel Ankarát. Kalin aláhúzta: a török-amerikai kapcsolatok “egyoldalú előírások mentén nem tudnak egészséges módon alakulni”.

Az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház szerdán leszögezte: lehetetlenné teszi Törökország további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó gépek fejlesztési programjában, hogy orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszereket vásárol. “Az F-35-ös nem fér meg egy orosz hírszerzési platformmal, amelyet arra fognak használni, hogy adatokat gyűjtsenek a gép képességeiről” – áll az amerikai elnök hivatalának közleményében.

A Fehér Ház ugyanakkor igyekezett valamelyest mérsékelni a döntés negatív hatását az amerikai-török viszonyra, mondván, Washington továbbra is “nagyra értékeli” stratégiai kapcsolatát Ankarával. “NATO-szövetségesekként kapcsolatunk sokrétű, és nem csak az F-35-ösre összpontosul. A hadseregeink közötti kapcsolatok erősek, és folytatni fogjuk átfogó együttműködésünket Törökországgal annak tudatában is, hogy az Sz-400-as rendszer törökországi jelenléte korlátokat jelent” az együttműködés terén – közölte a Fehér Ház.

Később Ellen Lord, az amerikai védelmi tárca államtitkára sajtótájékoztatóján azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy fel kell függeszteni Ankara részvételét, és kezdeményezni kell a kizárását. Törökország több mint kilencszáz alkatrészt készít a harci repülőgéphez, ezért az ellátási lánc átrendezése 500-600 millió dollárjába fog kerülni Washingtonnak – jelezte. Arra is rámutatott, hogy Törökország “sajnálatos módon” munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket veszít el. Szintén elesik attól a kilenc milliárd dollárosra tervezett osztaléktól, amely a fejlesztési program idejére járna.

Lord bejelentette: a török pilótáknak és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek július 31-éig el kell hagyniuk az Egyesült Államokat.

A nagy hatótávolságú, Sz-400-as rakétaelhárító rendszerek alkatrészei múlt péntek óta folyamatosan érkeznek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra, még kiélezettebbé téve az utóbbi hónapokban már amúgy is feszült török-amerikai viszonyt.

Trump azt mondta: a viszony Törökországgal “nagyon összetett” lett, és ő személy szerint is tárgyal erről telefonon a török vezetéssel. Mint fogalmazott: Ankara eddig több mint száz F-35-ös vadászbombázót rendelt, de többet valószínűleg nem rendelhet.

Az Optimar török közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint a török társadalom 63,9 százaléka úgy véli: Ankarának még akkor sem kellene meghátrálnia Washingtonnal szemben az Sz-400-asok miatt, ha az Egyesült Államok emiatt embargót vezetne be ellene. A kimutatás alapján ilyen esetben az emberek 8,9 százaléka tartaná helyesnek a meghátrálást.

Petőfi Attila felidézte: a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 2016. május 18-án rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen, aki május 13-án egy túronyi házban, fejre mért ütésekkel az ott lakó idős német férfi halálát okozta. A gyilkos magával vitte a férfi pénztárcáját, mobiltelefonját és iratait. A vezérőrnagy ismertetése szerint az adatgyűjtés során a gyanú egy akkor 25 éves, szintén túronyi férfira terelődött, akit a baranyai rendőrök 2017. március 23-án fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként. Ő beismerő vallomást tett, amelyben elmondta, hogy egy közeli, használaton kívüli kútba dobta a fejszét, amelyet a nyomozók később meg is találtak.

A férfit a Pécsi Ítélőtábla az idén január 8-án jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételesen szabadságra. Petőfi a második bűncselekményről elmondta: 2017. február 3-án – a gyanúsított elfogása előtt 48 nappal – szintén Túronyban, egy Petőfi Sándor utcai házban ismeretlen körülmények között tűz ütött ki. A porig égett ház romjai között a tűzoltók megtalálták az ott lakó 88 éves asszony holttestét. Az igazságügyi orvosszakértők megállapításai szerint az asszony az egész testén megégett, de a halálát füst belégzése okozta, tehát még élt a tűz keletkezésekor.

Petőfi közölte: mivel idegenkezűségre utaló körülmény akkor nem merült fel, a siklósi rendőrkapitányság által lefolytatott közigazgatási eljárást lezárták. A Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának nyomozói azonban áttanulmányozták a túronyi tűzeset iratanyagát és további adatgyűjtéseket, kihallgatásokat végeztek.

Felmerült, hogy a 88 éves nő házánál a tűz keletkezésének reggelén az előző emberölési ügy – akkor még szabadlábon lévő – gyanúsítottja motoros fűrésszel fát vágott, és miután megkapta a fizetségét, a délutánt az idős asszony 61 éves fiával töltötte. A férfit, aki közös háztartásban élt az anyjával, a pécsi rokonaihoz vitte, ahol leitatta és társaival együtt kikérdezte a vagyonukról, a jövedelmükről, a ház belső elrendezéséről.

A Készenléti Rendőrség főosztálya az ügyben tavaly januárban rendelt el nyomozást emberölés gyanúja miatt. Petőfi elmondta: a nyomozók megállapították, hogy 2017. február 3-ára virradó éjszaka a gyanúsított Pécsen, a rokonainál hagyta a nő fiát, majd két ismerősével, autóval visszament Túronyba azért, hogy kirabolja az asszonyt.

A rendőrök 2019 júniusában gyanúsítottként hallgatták ki az akkor 28 éves férfit, aki vallomásában elmondta, hogy miután visszament Túronyba, betört a sértett házába. Az idős asszony ezt észrevette és felismerte őt, ezért a nőt tőrrel többször megszúrta, megvágta. Végül tüzet okozott, hogy a bűncselekmény nyomait eltüntesse, a házból csupán egy gázpalack záró kupakját vitte el, amelyet a késsel együtt saját házának a szennyvízaknájába dobott. A tárgyakat a nyomozók július 9-én megtalálták és lefoglalták.

A vezérőrnagy jelezte: munkatársai a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés gyanúja miatt indított nyomozás iratait – a nyomozás folytatása érdekében – a napokban átadják a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságnak. Petőfi szerint az ügyben minősítő körülményként az aljas indok és a különös visszaesőként történt elkövetés is megállapítható, ezért a férfit akár tényleges életfogytiglanra is ítélhetik.

Az INF-szerződés a norvég politikus szerint a nemzetközi fegyverzetkorlátozás egyik legjelentősebb vívmánya. A főtitkár idézi a szerződést 1987-ben aláíró Mihail Gorbacsov akkori szovjet pártfőtitkárt, aki szerint “büszkének kell lenni arra, hogy ha ezt a fácskát nevelgetjük, akkor egy nap a béke hatalmas fája terebélyesedik ki belőle”. Stoltenberg úgy véli, hogy a fa igenis kiterebélyesedett, mert a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek célja az volt, hogy európai városokat pusztítsanak el, és milliók életét oltsák ki. “Azzal, hogy lemondtunk ezekről a fegyverekről, a világ biztonságosabbá vált” – teszi hozzá Stoltenberg.

“De most Oroszország kilépett az INF-szerződésből, és ezzel valódi veszélybe sodorta biztonságunkat” – írja a NATO-főtitkár. A politikus rámutat, hogy Oroszország új, közepes hatótávolságú fegyvert fejlesztett ki, az SSC-8-at, amelyet ki is próbált és hadrendbe is állított. Az SSC-8 könnyen mozgatható és elrejthető, német városok, mint München, Berlin és Frankfurt is a hatósugarában fekszenek, és a kilövés után csak pár perc áll rendelkezésre, mielőtt a töltet célba ér. Az SSC-8 növeli a nukleáris konfliktus valószínűségét – húzza alá a főtitkár.

Stoltenberg felidézi, hogy amikor az Egyesült Államok hat évvel ezelőtt aggályainak adott hangot az új fegyver fejlesztése miatt, Moszkva kategorikusan tagadta, hogy létezne ilyen fejlesztés, majd amikor elismerte a fegyver létezését, azt állította, hogy nem sérti az INF-szerződést. A NATO-főtitkár szerint viszont Moszkva régóta törekszik arra, hogy megszabaduljon az INF-szerződés jelentette korlátoktól, és Vlagyimir Putyin 2007-ben ki is mondta, hogy ki szeretne lépni a megállapodásból.

“Minden NATO-szövetséges egyetért az Egyesült Államokkal abban, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Ennek tényét több szövetséges egymástól függetlenül megerősítette” – szögezi le a szervezet főtitkára.

Stoltenberg kiemeli, hogy ez az oka annak, hogy februárban az Egyesült Államok bejelentette, hogy hat hónapon belül kilép az egyezményből, ha Oroszország nem tér vissza maradéktalanul és ellenőrizhető módon a szerződés előírásaihoz. Ez a határidő jár le augusztus 2-án. Stoltenberg hangsúlyozza, hogy minden NATO-tagállam felszólította Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződéshez, csak Washington több mint harminc alkalommal tárgyalt erről magas szinten Oroszországgal. “Az Egyesült Államok teljes mértékben betartja a szerződésben foglalt kötelezettségeit. Európában nincsenek új amerikai rakéták. Európában új orosz rakéták vannak” – nyomatékosítja Stoltenberg.

A főtitkár szerint egy olyan szerződés, amelyet csak az egyik fél tart be, nem garantálja a biztonságot, és Moszkva semmi jelét nem mutatta annak, hogy be akarná tartani az egyezmény előírásait. “Ezért fel kell készülnünk az INF-szerződés nélküli világra. Egy olyan világra, amely mindannyiunk számára kevésbé biztonságos” – figyelmeztet a NATO-főtitkár.

A NATO reagálni fog, s válasza mérsékelt, védekező jellegű és egységes lesz – teszi hozzá Stoltenberg, aláhúzva, hogy az észak-atlanti szövetség nem fogja lemásolni az orosz lépéseket, s nem telepít új, közepes hatótávolságú rakétákat Európába. “Nem akarunk új fegyverkezési versenyt, és továbbra is elkötelezettek vagyunk a hatékony fegyverzetkorlátozás, leszerelés és a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása mellett” – mutat rá a NATO-főtitkár.

Stoltenberg felhívja Moszkva figyelmét, hogy még van idő a szerződés megmentésére, de az idő egyre fogy. A főtitkár emlékeztet, hogy annak idején a Szovjetuniónak pusztán hetekbe telt, hogy megsemmisítse közepes hatótávolságú atomfegyvereit. “Ha megvan rá az akarat, akkor Oroszország képes gyorsan cselekedni, de a cselekvés ideje most jött el” – nyomatékosítja a politikus.

“Arra szólítom fel ma Oroszországot, hogy éljen az utolsó lehetőséggel, amely rendelkezésünkre áll, hogy életben tartsuk az INF-szerződést. Máskülönben csakis és kizárólag Oroszországot terheli egyedül a felelősség a szerződés kudarcáért, aminek következében a világ mindannyiunk számára instabilabbá válik” – zárja írását a NATO-főtitkár.

A plakátokat a szolnoki Magiszter Alapfokú Művészeti Iskola tanulói rajzolták, festették, a 35 járművet két megyei fuvarozó vállalkozás bocsátotta rendelkezésre.

Kosztyó azt mondta, tudomásuk szerint országosan egyedülálló kezdeményezésről van szó, de szeretnék, ha a kampányhoz minél többen csatlakoznának, segítenének az alkotások elkészítésében, illetve más fuvarozók is felajánlanák kamionjaikat a plakátok elhelyezéséhez. A kampány fontossága mellett érvelve megjegyezte, Magyarország közútjain évente több mint 600 ember hal meg közlekedési balesetben.

Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón szintén az emelte ki, hogy a közlekedésbiztonság közös ügy, mindenkit érint.

Jens Spahn egészségügyi miniszter javaslata értelmében az óvodába, iskolába járó gyerekek mellett mindenkit be kell oltani a járványos betegség ellen, aki oktatási, egészségügyi vagy egyéb közösségi intézményben dolgozik. Ide tartoznak a menekültfogadó központok és a nyári táborok is. Az immunitást oltási igazolvánnyal kell majd igazolni vagy orvosi igazolással, miszerint az illető már volt kanyarós.

Mentességet kapnak az oltási kötelezettség előtt azok, akik orvosi igazolással tudják alátámasztani, hogy az oltás beadása számukra egészségügyi okból ellenjavallt. Nem lesz kötelező beoltani azokat sem, akik 1970 előtt születtek, mert az ő esetükben nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy átestek a betegségen, és ezzel egy életre immunitást szereztek a kanyaró ellen. Az oltóanyag a fogorvosokat kivéve minden orvosnál elérhető lesz.

Az év első hónapjaiban idén már négyszáz kanyarós megbetegedést regisztráltak Németországban, ami a törvény indoklása szerint olyan közegészségügyi kockázatot jelent, amely miatt szükségessé vált az oltás kötelezővé tétele.

Az oltási kötelezettséget megszegőket súlyos pénzbírság fenyegeti. Spahn korábban 2500 eurós (több mint nyolcszázezer forint) büntetésről beszélt. Az oltottság ellenőrzéséért és a bírságok kiszabásáért a helyi egészségügyi hatóságok lesznek felelősek. Az iskolák, óvodák és egyéb intézmények nekik lesznek kötelesek jelenteni az oltottság helyzetét.

A minisztérium célja, hogy Németországban a lakosság 95 százaléka immunitást szerezzen a kanyaróval szemben, ami az egész társadalom számára védettséget jelentene. A fertőző betegségekkel foglalkozó Robert Koch Intézet adatai szerint 2017-ben az iskolakezdők 93 százaléka kapta meg a megfelelő védettséghez szükséges mindkét oltást. A szülők a legtöbb esetben ugyanis egyszerűen elfelejtik a kellő időben beadatni gyermekeiknek a második, emlékeztető oltást, mások pedig mellékhatásoktól tartanak.

A kanyaróval szemben azonban nem csak gyerekek védtelenek. Az idén jelentett megbetegedések felében fiatal felnőttek kapták el a kórt. A Bild című német tömeglap az egészségügyi tárca tájékoztatására hivatkozva azt írja, hogy a minisztérium mintegy 600 ezer ember beoltásával számol, ha a német parlament elfogadja a törvényt, és az oltási kötelezettség 2020 márciusában hatályba lép.

Az ítéletet szerdán hajtották végre a Csang Kou-kou nevű férfin a Hszinhua hírügynökség jelentése szerint. Csang fellebbezett halálraítélése ellen, hivatkozott arra is, hogy mentális betegségben szenved, de áprilisban elutasították a beadványt.

Kína nem teszi nyilvánossá a kivégzések számát, de az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet úgy tudja: a távol-keleti országban hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet a világon, és évente több ezer emberre rónak ki halálbüntetést.

Keresztes Imre főügyész közleményében felidézte: július 14-én a késő délutáni órákban egy Abdán élő nő mentőt hívott a felnőtt fiához, akit a lakáshoz kiérkező mentősök a férfi agresszív magatartása miatt nem tudtak megvizsgálni, ezért rendőri segítséget kértek.

A helyszínre kiérkező rendőrpáros bement a lakásba, ahol a férfi egy körülbelül negyven centiméter élhosszúságú, kiélezett bozótvágó késsel rájuk támadt. A rendőrök ezért kimentek a lakásból, ahol az egyikük a bejárat előtti részen a földre esett, mire a férfi a bozótvágóval a fején megütötte, megvágta. Mivel a férfi a földön fekvő és sérült rendőrre ismét le akart sújtani, a rendőrpáros másik tagja a szolgálati fegyverével három lövést adott le rá. A férfi a helyszínen elhunyt.

A főügyész közölte: a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség hétfőn hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt nyomozást rendelt el, amelynek feladata a tényállás teljes körű felderítése.

Az alelnök elmondta, a teljes forgalmuknak körülbelül hatvan százaléka számít inadekvát hívásnak. Ebben a téves kapcsolások is benne vannak, de jelentős részüket teszik ki a hecchívások. Hozzátette, azért fordult a nyilvánossághoz, mert a probléma egyre nagyobb, és a zaklatók akár emberi méltóságukban is megsértik a telefonos ügyelőket.

Az orosz belügyminisztérium szerint az intézkedés a nyugat-moszkvai közigazgatási körzet rendőrparancsnokságát, azon belül a kábítószerosztály főmunkatársát, Gyenyisz Konovalovot és három munkatársát, Akbar Szergalijevet, Roman Feofanovot és Dmitrij Kozsanovot érinti.

A 36 éves Golunovot, a Meduza ellenzéki hírportál munkatársát június 6-án vette őrizetbe és bántalmazta a moszkvai rendőrség azt állítva, hogy hátizsákjában és lakásán kábítószert találtak. Az ügy széles körű, politikai hovatartozástól független felháborodást váltott ki Oroszországban. Felmerült ugyanis a gyanúja annak, hogy a hatóságok koholt vád alapján próbálták meg elhallgattatni az újságírót, aki cikkeiben gátlástalan uzsorásokról és egy, a temetkezési ágazatra rátelepedő szervezetről írt.

A bűnügyeknek az újságíró szerint moszkvai városi tisztségviselők és biztonsági szervek vezetői is részesei voltak. A kábítószerügyben Golunov mindvégig kitartott ártatlansága mellett. Az újságírót később kiengedték házi őrizetéből, az ellene emelt vádat pedig ejtette a bíróság.

A botrány nyomán Vlagyimir Putyin június 13-án leváltott két rendőrtábornokot: Andrej Pucskovot, a nyugat-moszkvai körzet parancsnokát és Jurij Gyevjatnyikot, a fővárosi kábítószerrészleg vezetőjét. Június 26-án lemondott Pucskov helyettese, Igor Petuhov, július 3-án pedig felfüggesztették beosztásából a nyugat-moszkvai rendőrparancsnokság kábítószerosztályának vezetőjét, Andrej Scsirovot.

A Golunov-ügyben a kiemelt esetekben eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) folytatja a vizsgálatot.

Kásler Miklós a mentéshez szükséges eszközök átadásán azt mondta, a kormány mindig kiemelt figyelmet szentelt a mentőszolgálat fejlesztésén túl az ott dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének. Úgy fogalmazott, a mentőszolgálat mindig úttörő volt a fejlesztésekben, és gondolkodásának középpontjában mindig az emberen, az elesetteken való törődés állt.

Mint mondta, 2010 óta a kormány folyamatosa fejleszti a mentőszolgálatot, az elavult mentőállomásokat felújítja és újakat építenek. 2010-ben 223 mentőállomás volt országszerte, azóta 31 új mentőállomás épült – ismertette. Hozzátette: a mentőgépkocsik beszerzése is folyamatos 2010 óta. A mentőautók felszereltsége is elengedhetetlen a jól működő mentéshez, ezért 1,6 milliárd forint értékben új eszközöket vásárolhatott a mentőszolgálat. A defibrillátorok, lélegeztetőgépek, infúziós pumpák és egyéb eszközök a kor színvonalának megfelelőek – emelte ki a miniszter.

Kásler beszámolt arról is, hogy a kormány az OMSZ-nél minden dolgozói kategóriában tudott béremelést adni, így bérük 2010 óta mára a duplájára emelkedett. A miniszter kifejtette, nagyra értékeli a mentősök munkáját, és mint fogalmazott: “az emberi életeket nem lehet megfizetni, kifizetni; egyet lehet tenni, szívből megköszönni a mentősök munkáját”.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója arról beszélt, hogy ilyen mértékű fejlesztés az mentőszolgálat történetében még nem volt. A mentőszolgálatot hungarikumnak nevezve azt mondta, 2010 óta 31 új mentőállomás épült az országban, a meglévők felét pedig felújították, és a következő hetekben adják át Vecsésen a 255. állomást. A főigazgató a gépkocsibeszerzések kapcsán elmondta azt is, hogy idén és jövőre újabb 254 mentőautót vásárolhatnak, így ezerre emelkedik a gépkocsik száma, a flotta átlagéletkora pedig öt év alá csökken.

A mentő dolgozók új mentőruházatot kaptak, a mentés informatikai rendszere is megújult az elmúlt években – sorolta, és beszámolt arról, hogy ősszel egy új életmentő applikációt indítanak, ami még hatékonyabb mentést tesz majd lehetővé. A mostani fejlesztésről elmondta, 2500 új, nagy értékű eszközt vásárolhattak, ezek között háromszáz defibrillátort, 150 speciális lélegeztetőgépet és egyéb eszközöket, amelyek szétosztása elkezdődött az országban.

Idén már 126 fesztivált ellenőriztek a katasztrófavédelem szakemberei. Általánosságban elmondható, hogy a rendezők ügyelnek a fesztiválozók biztonságára, csak kisebb hiányosságokat tártak fel.

A legfontosabb, hogy a fesztiválozók veszély esetén a lehető leggyorsabban el tudják hagyni a helyszínt. Ehhez jól kivilágított, sötétben is látható táblákon és kivetítőkön jelzett menekülő útvonalakra van szükség. A húszezer négyzetméternél nagyobb területen, vagy tízezernél több látogatót fogadó rendezvényeken kétméteres, jól látható helyeken felállított kivetítőkön mutatják be, mit kell tenni veszély esetén.

A fesztiválokon megfelelő létszámú és felkészített biztonsági személyzetet kell foglalkoztatni, veszély esetén az ő utasításaikat kell követni. A katasztrófavédelem, a meteorológiai szolgálat és a fesztiválok szervezői folyamatos kapcsolatban vannak. Ha az időjárás indokolttá teszi, akár le is állítják a rendezvényt. Néhány egyszerű szabály betartásával mindenki biztonságban szórakozhat:

1. A sátrat csak a kijelölt helyen szabad felállítani. A sátor felállítási helyét úgy kell megválasztani, hogy ne legyenek a sátor felett és annak közelében instabil tárgyak, veszélyes fák.

2. A sátrat merevítőkkel, cövekekkel megfelelően rögzíteni kell, hogy a szél ne tudja felkapni azt.

3. Az eső önmagában nem veszélyes, viszont ha tömegben esernyőt használunk, az már balesetet okozhat. Aki nem akar megázni, vigyen magával esőkabátot, az esernyőt hagyja otthon. Egy gumicsizma is hasznos lehet azoknak, akik több napot töltenek egy fesztiválon.

4. A tömeg a tolakodástól nem fog eloszlani. Egy fesztiválon mindig a tömeg jelenti a legnagyobb veszélyt. Vihar, vagy más baj esetén nem szabad pánikba esni és másokon átgázolva menekülni, hanem a biztonsági személyzet utasításait kell követni. A helyszínt a menekülési útvonalakon lehet a leggyorsabban és legbiztonságosabban elhagyni. Közben ne feledkezzünk meg másokról sem, figyeljünk egymásra, így elkerülhetőek a balesetek.

5. Senki ne meneküljön vihar idején fa alá. Ott nemcsak a villámcsapás jelent veszélyt, hanem a szél kicsavarhatja a fát is, vagy ágak törhetnek le róla.

6. A színpad közelébe sem tanácsos menekülni. A színpadokon ugyan van villámhárító, de erős szél estén balesetveszélyes lehet a felépített technika.

7 .Nem szabad a kiáramló tömeggel szemben haladni, a tömeg szélén haladva próbáljunk meg kiválni belőle.

8. A telefon nem csak arra jó, hogy fotózzunk és videózzunk vele. Ahelyett, hogy a közösségi oldalakon posztolunk, baj esetén segítsünk másokon és hívjunk segítséget a 112-es segélyhívó számon.

9. Fesztiválokon csak a kijelölt tűzrakóhelyeken szabad tüzet gyújtani, ott is csak akkor, ha ezt nem tiltja a fesztivál házirendje. Grillezés és sütögetés helyett válasszuk az étkezőbódék egyikét. A fesztivál területén a tűzvédelmi előírások megismerése és betartása kötelező.

10 .A fesztivál területén található erdőkben, mezőgazdasági táblákon és azok húszméteres környezetében ne gyújtsunk rá és ne rakjunk tüzet.

11. Üveghulladékot se dobjunk el a szabadban, mert a nap sugarait összegyűjtve, nagyítóként tüzet okozhat.

12. Fesztiválon se dobjunk el égő csikket.

13. Ha tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleljük, jelezzük azt a biztonsági személyzetnek.

14. Ne akadályozzuk a tűzoltók, a mentők és a rendőrök szabad mozgását.