Biztonságpiac

Az ügyészség perújítást javasol a Fenyő-gyilkosság ügyében P. Tamással kapcsolatban – tudatta a Fővárosi Főügyészség.

“A Fővárosi Főügyészség P. Tamás gyanúsított vonatkozásában a mai napon előterjesztést tesz a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséghez, amely ügyészség hatáskörébe tartozik a perújítási indítvány benyújtása a Fővárosi Ítélőtáblához” – áll a közleményben. A perújítást a Fővárosi Ítélőtábla rendelheti el.

A Fővárosi Főügyészség közölte: a Fenyő-gyilkosság irataiból P. Tamás gyanúsított kapcsán megállapította, hogy a bizonyítékok alapján vádemelésnek lenne helye, azonban a bíróság előtti felelősségre vonás megfelelő módja az ő esetében nem a vádemelés, hanem a perújítási eljárás. Ugyanis korábban Jozef Rohácot a bíróság több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki jogerősen bűnösnek tettesként, és ehhez kapcsolódóan P. Tamást mindössze egy rendbeli emberölés felbujtójaként vonta felelősségre. A Fővárosi Főügyészség azonban bizonyíthatónak látja, hogy P. Tamás nemcsak az Aranykéz utcai emberölésnél volt felbujtója Rohácnak, hanem a Fenyő-gyilkosságban is, így cselekménye – Rohác minősítéséhez igazodva – szintén több emberen elkövetett emberölésnek minősülhet.

A főügyészség közleménye kitér arra is, hogy mindez nem érinti a Gy. Tamás elleni büntetőeljárást. A vele szembeni érdemi ügyészi döntés meghozatala folyamatban van. Mivel pedig a gyanúsított a legenyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt többször járt külföldön, ahonnan mindig visszatért, a Fővárosi Főügyészség nem látta indokoltnak a kényszerintézkedés meghosszabbítását, továbbá intézkedett az óvadék visszaszolgáltatásáról is.

Fenyő Jánost 1998. február 11-én este géppisztollyal ölték meg Budapesten, a II. kerületi Margit utcában a gépkocsijában. A rendőrség idén júniusban közölte, hogy lezárta a Fenyő-gyilkosság vizsgálatát. A megalapozott gyanú szerint Gy. Tamás megbízásából P. Tamás szervezte meg, illetve adott utasítást Fenyő megölésére, amit Rohác hajtott végre.

Rohácot a bíróság néhány éve a Fenyő-gyilkosság és az 1998. július 2-ai Aranykéz utcai négy halálos áldozatot követelő robbantás elkövetőjeként jogerősen életfogytiglanra ítélte, ám a Fenyő-gyilkosság háttere, a felbujtó személye akkor még ismeretlen maradt. A nyomozás során 2017-ben merültek fel új bizonyítékok, melyek alapján sikerült azonosítani a bűncselekmény többi elkövetőjét – közölte júniusban a rendőrség.

A rendőrség a Fenyő-gyilkosság ügyében tavaly Gy. Tamás volt úszószövetségi elnököt, médiavállalkozót és P. Tamást is gyanúsítottként hallgatta ki. Utóbbi az Aranykéz utcai robbantás és egy másik, szintén két évtizeddel ezelőtti leszámolás, a Prisztás-gyilkosság ügyében jogerősen kiszabott szabadságvesztését tölti. Az 51 éves férfinek még legalább tíz év van hátra a büntetéséből.

Egy Ausztráliából érkező postai csomagba rejtve 12 élő hangyát és 10 hangyatojást foglalt le a kelet-kínai Santung tartomány Csingtao városának vámhatósága kedden – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A dobozban talált hangyák két, Ausztráliában őshonos fajtába sorolhatóak: az ausztrál hangya vagy bikahangya néven is ismert Myrmecia pyriformis 2,5 centiméteres hosszával az óriáshangyák közé tartozik, csípése enyhén mérgező, a húshangyának nevezett Iridomyrmex purpureust hazájában olykor a mérges óriásvarangyok ritkítására használják.

A nyomozás során a hatóságok megállapították, hogy a hangyákat a címzett háziállatként kívánta tartani, csakhogy az élő rovarok behozatalát a kínai törvények tiltják.

A vámhatóság kiemelte: az idegen fajok kockázatot jelentenek a környezetre és az emberek egészségére, szaporodásuk gazdasági károkat okozhat. Közölték, hogy a lefoglalt hangyák karanténkezelése befejeződött, az állatok további sorsáról azonban nem számoltak be.

Az Egyesült Államok nagyvárosaiban vasárnap országszerte megkezdődtek az illegális migránsok elleni razziák. A The Washington Post című lap szerint az amerikai nagyvárosokban nem látványosak a razziák. A Fox televízió ugyanakkor folyamatosan ad hírt a rendőrök munkájáról.

Donald Trump a napokban jelentette be, hogy vasárnap megkezdődik az országban illegálisan tartózkodó migránsok letartóztatása, majd kitoloncolása. “Ezek az emberek törvénytelenül jöttek országunkba, és mi törvényesen eltávolítjuk őket” – nyilatkozta az elnök, hozzátéve, hogy “ez olyasmi, ami nekem is nagyon tetszene”.

Matthew Albence, a bevándorlási hivatal (ICE) rendfenntartó részlegének ügyvezető igazgatója vasárnap a Fox televíziónak elmondta: nem kíván az összehangolt akció részleteiről beszélni. Azt azonban elmondta: a razziák konkrét személyek letartóztatására irányulnak, alapvetően mintegy kétezer illegális migránst érintenek.

“Ezek az emberek illegálisan jöttek ebbe az országba és megkapták a lehetőséget arra, hogy egy bevándorlási bíró előtt megjelenve benyújtsák bevándorlási kérelmüket. Többségük azonban úgy döntött, hogy nem él a lehetőséggel, és még csak meg sem jelent a bíróságokon” – fogalmazott Albence az interjúban. Hozzáfűzte, a bíróságok értesítették ezeket a migránsokat arról, hogy el kell hagyniuk az Egyesült Államokat, de ők nem tettek eleget a végzésnek. “Ezen a ponton nincs más választásunk, mint törvényesen végrehajtani ezeket az intézkedéseket” – hangsúlyozta Albence.

Tíz nagyvárosban – köztük New Yorkban, Baltimore-ban, Atlantában, Miamiban, Chicagóban, Denverben, Houstonban, Los Angelesben, San Franciscóban – kezdődtek razziák. Chicagóban szombaton az intézkedés ellen tüntetők vonultak az utcára, vasárnap szintén tüntetés volt, ahol Lori Lightfoot, a város polgármestere is beszélt. Muriel Bowser, Washington DC polgármester még szombaton arra szólította fel a város rendőrségét, hogy ne működjön együtt az ICE rendfenntartó erőivel. Hasonlóan nyilatkozott Eric Garcetti, Los Angeles polgármestere is. Bill de Blasio New York polgármestere Twitteren arról számolt be, hogy az illegális bevándorlókat támogató civil szervezetek “kapcsolatban vannak” a helybéli lakosokkal, és segítik is őket. A polgármester feltételezhetően az illegális migránsokra célzott, hiszen mikroblogjában arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek vannak jogai, és egyben megadott egy telefonszámot is, ahol a szerinte bajba jutottak jelentkezhetnek.

Ken Cuccinelli, az Egyesült Államok Állampogársági és Bevándorlási Hivatalának ügyvezető igazgatója a CNN hírtelevíziónak adott interjújában arra a kérdésre, hogy vajon a gyermekeket elválasztják-e a családjaiktól, azt válaszolta, hogy nem beszélhet az akció részleteiről. Korábban sajtójelentések arról szóltak, hogy a gyermekeket lehetőség szerint nem választják el családjaiktól.

Donald Trump gyakorlatilag csak azért mondta fel az iráni nukleáris fejlesztési tevékenység korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodást, mert azt hivatali elődje, Barack Obama írta alá az Egyesült Államok részéről – ez derül ki azokból a kiszivárogtatott bizalmas diplomáciai táviratokból, amelyeket a volt washingtoni brit nagykövet küldött a londoni külügyminisztériumnak.

Sir Kim Darroch, aki a botrány egy héttel ezelőtti kirobbanása után lemondott nagyköveti posztjáról, az elmúlt hónapokban igen lesújtó értékeléseket tartalmazó tájékoztatókat küldött Londonnak Trumpról és a Fehér Ház munkájáról, és e táviratok közül többet valaki eljuttatott a Mail on Sunday-hoz.

Darroch a lap által először egy hete közzétett táviratcsomagban egyebek mellett azt írta, hogy Trump elnöksége alatt a Fehér Ház “egyedülálló mértékben működésképtelenné vált”, az elnök pályafutása “dicstelen véget érhet”, és valószínűtlen, hogy a Trump-kormányzat a jelenleginél valaha is “számottevően normálisabb, kevésbé működésképtelen, kevésbé kiszámíthatatlan, kevésbé megosztott, diplomáciailag kevésbé kétbalkezes” lesz.

A Mail on Sunday által vasárnap közzétett újabb bizalmas táviratköteg egyik bekezdésében Darroch azt írta, hogy az iráni nukleáris egyezmény felmondása “diplomáciai vandalizmus” volt, amelyet a Trump-kormányzat “láthatólag ideológiai és személyiségi okokból” követett el, csak azért, mert a megállapodást Obama kötötte.

Darroch jelentése szerint az amerikai kormány a megállapodás felmondása után nem tudott felmutatni semmiféle stratégiát arra, hogy “másnap mi lesz”, és a washingtoni külügyminisztérium illetékeseinek utalásai alapján arra sem készültek tervek, hogy az Egyesült Államok az ügyben egyáltalán érintkezésbe lépjen partnereivel és szövetségeseivel.

A táviratokból kitűnik az is, hogy semmi hatása nem volt Trump döntésére Boris Johnson akkori brit külügyminiszter sebtében megszervezett tavaly májusi washingtoni látogatásának, amellyel Johnson célja kifejezetten az volt, hogy az amerikai elnököt lebeszélje az iráni atomalku felmondásáról. Trump már az első kiszivárogtatott táviratcsomag múlt heti nyilvánosságra kerülése után “félnótásnak”, “igen ostoba fickónak”, “felfuvalkodott bolondnak” nevezte Twitter-bejegyzéseiben a washingtoni brit nagykövetet.

Theresa May brit miniszterelnök és Jeremy Hunt jelenlegi brit külügyminiszter azonban egyaránt igen elismerő szavakkal méltatta Darroch munkásságát, és mindketten mélységes sajnálkozásuknak adtak hangot a nagykövet idő előtti távozása miatt. Hunt – alig burkoltan visszautasítva az amerikai elnök által a brit nagykövettel szemben használt jelzőket – hangsúlyozta, hogy valahányszor Washingtonban járt, mindig megragadta Darroch professzionalizmusa és intellektusa.

A súlyos diplomáciai válságot okozó kiszivárogtatás ügyében, az államtitoktörvény megsértésének gyanújával a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított, amelyet a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorellenes parancsnoksága irányít.

A Scotland Yard főparancsnok-helyettese, Neil Basu a vizsgálat péntek esti bejelentésével egy időben alig burkolt utalást tett arra, hogy a kiszivárogtatott táviratokat közlő sajtóorgánumok ellen is vizsgálat indulhat, mondván: tekintettel arra a kárra, amelyet a kiszivárogtatás okozott, e dokumentumok közlése is bűnügynek minősülhet. E kijelentését azonban a hétvégén a brit lapok szerkesztői és a brit politika vezető tisztviselői – köztük Hunt és Boris Johnson – egyaránt súlyosan bírálták.

A brit külügyminiszter azt írta Twitter-bejegyzésében, hogy jóllehet a kiszivárogtatások károkat okoztak a brit-amerikai kapcsolatokban, ő azonban minden eszközzel megvédi a sajtónak az ilyen kiszivárogtatások közléséhez fűződő jogát is, mivel ha a sajtó közérdekűnek tekinti a birtokába jutott értesülések ismertetését, akkor az a dolga, hogy közzétegye ezeket. A Scotland Yard főparancsnok-helyettese a felzúdulásra reagálva szombat este külön közleményben szögezte le, hogy a rendőrségnek nem áll szándékában megakadályozni a sajtót olyan értesülések közlésében, amelyek ismertetése egy liberális demokráciában közérdek.

Meg lehet, és meg is fogják szokni a biztonsági intézkedéseket a franciák – mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, a francia nemzeti ünnepen három éve történt nizzai terrortámadással kapcsolatban.

Felidézte: az elmúlt 25 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a korábbi terrorhullámok következményeit is megszokták. Példaként említette, hogy az 1990-es évek közepén pokolgépes merényletek történtek Párizsban, utcai kukákba rejtett bombák robbantak, ezután lecserélték a szemeteseket. Akkor kerültek az esztétikai szempontból csúnya, de átlátszó zacskók az utcákra, ami ma már megszokott látvány, hozzátartozik a városhoz – mondta.

Hozzátette: napjainkban nagyon sok rendezvényen a belépésnél meg kell mutatni például a táskákat. Az ilyen típusú óvatossághoz is hozzá fognak szokni az emberek, mert tudják, hogy az érdekükben történik.

Soós a nizzai terrortámadás óta bevezetett szigorító intézkedések között említette, hogy létrehoztak egy belső elhárítási szervezetet a büntetés-végrehajtáson belül, így már sokkal többet tudnak a hatóságok a terrorcselekmények miatt elítéltekről. Miután pedig lejár a büntetésük, sokkal szorosabban figyelik majd őket titkosszolgálati módszerekkel.

Nyaralás közben a szokásosnál többen sportolnak, és eközben gyakoribbak a sérülések, pedig kellő körültekintéssel ezek megelőzhetők lennének – mondta Gáspár Szabolcs ortopéd-traumatológus főorvos.

A szakértő kifejtette, hogy Magyarországon az ajánlatosnál kevesebben sportolnak év közben, nyáron viszont, főként a nyaralás alatt többet mozognak az emberek, amire nincsenek felkészülve. Ilyenkor gyakoriak például a foci, illetve más labdajátékok miatti, valamint a kirándulások közben bekövetkezett sérülések.

A főorvos a jellemzőek között említette a térdízületi és a bokasérüléseket, valamint az esések miatti töréseket. A nyári balesetek inkább a fiatalokat és a középkorúakat érintik.

Az esetek nagy része meggondolatlanság miatt következik be, ezek kellő odafigyeléssel megelőzhetőek lennének. Az edzettségi szintnek megfelelő mozgásformát kellene választani, illetve be kellene melegíteni sportolás előtt, úgy sokkal kevesebb sérülés történne – hangsúlyozta a szakértő.

Aggodalomra ad okot, hogy Moszkva felfüggesztette a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) hatályát, a következő napok azonban még lehetőséget adnak a párbeszédre, hogy szükséges intézkedések születhessenek az augusztus 2-án lejáró határidőig a globális biztonság megőrzése érdekében – jelentette ki Federica Mogherini.

Az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatában hangsúlyozta, a globális béke és a biztonság fenntartásához elengedhetetlen, leszerelést és fegyverzetellenőrzést rögzítő nemzetközi megállapodások veszélyben vannak. Komoly aggodalmakat kelt, hogy Oroszország a megállapodásban tiltott, 9M729 nevű, földi indítású, új rakétarendszert fejlesztett.

“Az INF-szerződés jelentős mértékben hozzájárult az európai és a szélesebb nemzetközi biztonsághoz. Életképessége és hatékonysága megköveteli, hogy a bennük foglaltakat minden aláíró teljes mértékben érvényesítse. Átlátható intézkedéseket kell hozni a rendelkezések teljes és ellenőrizhető betartásának biztosítása érdekében” – fogalmazott.

Mogherini kijelentette, az EU fontosnak tartja a nukleáris fegyverek ellenőrzött és hatékony leszerelését rögzítő szerződést, ezért elkötelezett a megállapodás megőrzése mellett.

Figyelmeztetése szerint tekintettel a több helyszínen jelentkező megnövekedett feszültségre, óvatosnak kell lenni, hogy ne kezdődjön egy új fegyverkezési verseny, amely meghiúsítaná a hidegháború befejezése után elért leszerelések eredményeit. Az unió azt várja az Egyesült Államoktól és Oroszországtól, hogy támogassák egymást a fegyverarzenálok leszerelését illetően – közölte az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Vlagyimir Putyin július elején írta alá az INF-szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. Az Egyesült Államok február 1-jén bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és augusztus másodikán kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes és Andrea Thompson amerikai külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára várhatóan tárgyalást folytat Genfben a globális stratégiai stabilitásról.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Olekszandr Vlaszov, az ukrán Állami Pénzügyi Szolgálat (DFSZ) ideiglenes vezetője megírta felmondólevelét, miután Volodimir Zelenszkij elnök lemondásra szólította fel őt, amiért ígérete ellenére nem rúgott ki négy megyei vámtisztet, köztük a kárpátaljait.

A felmondólevelét Vlaszov vasárnap tette közzé a Facebookon, hozzátéve, hogy hétfőn benyújtja a kormánynak.

Az ügy előzménye az volt, hogy július 6-án Zelenszkij Ungváron tett látogatásakor elégedetlenségének adott az hangot a Kárpátalja, Lviv, Csernyivci és Voliny megyei vámtiszteknek az Ukrajna nyugati határain keresztül folyó csempészet elleni küzdelem terén végzett munkájának eredményességét illetően. A találkozón felszólította őket, hogy nyújtsák be felmondásukat. Abban az esetben, ha ezt nem teszik meg, megkérte a felettesüket, a pénzügyi szolgálat vezetőjét, hogy mentse fel őket hivatalukból. Erre Vlaszov ígéretet is tett akkor az elnöknek, és később a Facebookon megírta, hogy felmentette tisztségéből a négy vámtisztet.

Most hétvégén Zelenszkij Odesszába látogatott, ahol számon kérte Vlaszovon a felmentéseket, mert értesülése szerint csak szabadságra küldte őket. Vlaszov az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint megerősítette, hogy két vámtiszt beteg hozzátartozója ápolása címén szabadságon van, de már benyújtotta felmondását. Azt bizonygatta, hogy a célt elérték, hiszen jelenleg “nem töltik be tisztségüket”.

“Maga hülyének néz engem?” – fakadt ki Zelenszkij. Ezután közölte a tisztségviselővel, hogy mondjon le, ha nem tud megbirkózni a beosztottjaival.

Szalmonellával szennyezett kutyaeledelt hív vissza a Fressnapf – közölte az áruházláncra hivatkozva kedden a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A Nébih honlapján olvasható tájékoztatás szerint a 200 grammos Fressnapf MultiFit native borjú nyelőcső lejárati dátuma 2020. november 14., tételazonosítója 131 32098301, RASFF referenciaszáma 2019.2421. A Fressnapf azt közölte, hogy a megvásárolt termékeket kicserélik, vagy visszafizetik az árukat.

Iráni hajók megpróbáltak elfogni egy brit tankert a Perzsa(Arab)-öbölben – idézte a Fox televízió szerdán este Bill Urban századost, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) szóvivőjét.

A szóvivő elmondta: az amerikai haderő figyelemmel kísérte a történéseket. Majd hangsúlyozta, hogy “a nemzetközi hajózás szabadságának biztosítása nemzetközi megoldást követel”.

A Fox televízió mellett a CNN hírtelevízió is jelentette szerdán este, hogy a Perzsa(Arab)-öbölben a Hormuzi-szoros közelében öt iráni őrhajó, amely feltételezhetően az iráni Forradalmi Gárdához tartozott, megpróbált elfogni egy brit olajszállító teherhajót. A tanker éppen a Hormuzi-szoroshoz közelített, amikor az irániak irányváltásra és megállásra szólították fel. A brit királyi tengerészet egyik fregattja kísérte a tankert, és azonnal távozásra szólította fel az iráni őrnaszádokat, amelyek távoztak is.

Haszan Róhani iráni elnök szerdán – az incidens előtt – figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy következményei lesznek a Szíriába tartó és nyersolajat szállító iráni tanker múlt héten történt feltartóztatásának Gibraltárnál. “Kimondom, hogy a britek keltik a bizonytalanságot, és majd később megtapasztalják ennek a következményeit” – fogalmazott az iráni elnök a teheráni kormányülésen.

Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője kedden Washingtonban újságírókat arról tájékoztatott, hogy az amerikai kormányzat katonai koalíciót szeretne kovácsolni az Irán és Jemen közelében lévő vízi utak ellenőrzésére. A tájékoztatón jelen volt Mike Pompeo külügyminiszter és Mark Esper, a védelmi tárca ügyvezető minisztere is. Dunford tábornok közölte: Washington már folytatja a megbeszéléseket a szövetségeseivel annak egyeztetésére, hogy összeállhat-e a koalíció, és ha igen, hány ország részvételével, annak érdekében, hogy biztosítsák a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban és a Báb el-Mandeb-szorosban.

Világháborús robbanóanyagok gyűjtése és tárolása miatt emelt vádat az ügyészség hat férfi ellen – tudatta a Somogy Megyei Főügyészség csütörtökön közleményben.

Két huszonéves vádlott 2016 elejétől fémkeresővel járta Somogy és Fejér megye azon részeit, amelyeken egykor világháborús harcok folytak, és az ott talált robbanóanyagot is tartalmazó eszközöket – jobbára szakszerűtlenül – hatástalanították. A vádlottak több német és orosz robbanóanyag felhasználására szolgáló eszközt, illetve robbanóanyagot találtak, amit otthon tartottak engedély nélkül, így például orosz repeszgránátot vagy bunkerromboló tüzérségi gránátot, ami több mint öt kilogramm trinitrotoluolt (TNT) tartalmazott.

A vádlottak egyike sem rendelkezett fegyvertartási engedéllyel, ennek ellenére 2018-tól lakóhelyükön éles lőfegyvereket és lőszereket is tároltak, illetve egyik vádlott-társuk azokból értékesített is háborús relikviákért cserébe. A vádlottak közül hárman rendszeresen fogyasztottak Budapestről beszerzett marihuánát, mivel azonban azt drágán tudtak beszerezni, egyikük otthonának alagsorában is termesztették.

A Kaposvári Járási Ügyészség engedély nélküli tartással és forgalomba hozatallal elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés és más bűncselekmények miatt emelt vádat hat férfi ellen és valamennyiük esetében végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott.

Oroszország arra törekszik, hogy katonai arzenálját bombákkal ellátott drónokkal bővítse — írja a klix.ba.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a hadsereg csapatait drónokkal látja el, amelyek között lesznek olyanok is, amelyek bombákkal lesznek felszerelve, igaz még csak a miniatűr bombák kifejlesztésénél tartanak. A lépés a Szíriában szerzett tapasztalatok eredménye, ahol a terrorista csoportok már megpróbálták megtámadni az orosz bázist robbanóanyagok szállítására módosított kereskedelemben kapható drónnal.

Egyelőre nem jelentették be a fegyveres drónok rendszerbe állításának határidejét és technikai részleteit, ezért klix.ba cikkírója szerint a szakértők szkeptikusak az orosz tervekkel kapcsolatban, hiszen a hiperszonikus rakéták orosz programja sem alakul az elvárásoknak megfelelően.

A szkeptikusok szerint a drónok hatékonysága megkérdőjelezhető, ugyan gyorsan mozoghatnak, de könnyen lelőhetők, és az elektronikus dron-ellenes technológiákkal szemben sem védhetők teljes biztonsággal. Ennek ellenére hatékonyak lehetnek olyan területeken, mint például a keskeny városi utcák vagy az épületek belseje.

A cikk írója szerint nem igazán számít, mi lesz az orosz tervekkel, egyértelmű, hogy a robotika a jövőben egyre nagyobb szerepet fog játszani a csatatéren.

Már a bérleti szerződés megkötése előtt érdemes tisztázni, hogy van-e a lakásnak biztosítása, és az albérlőnek érdemes saját tárgyait külön biztosítania függően attól, hogy a lakás bútorozott vagy bútorozatlan – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője.

Lambert Gábor a tulajdonosoknak azt javasolja, hogy szóljanak az albérlőnek, hogy a lakásra van biztosítás, tehát ha valami történik az ingatlannal, az fedezet alatt áll. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az albérlőnek a benne lévő tárgyai is fedezett alatt állnának.

Az albérlő megteheti azt, hogy csak saját ingóságait vonja be a fedezetbe – jegyezte meg. Kár esetén a szerződőnek, a biztosítottnak kell intézni az ügyet, a kártérítést is ő veheti fel.

Jövőre 616 milliárd forintot fordít a kormány honvédelmi feladatokra, a legmagasabb összeget a rendszerváltás óta – közölte a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Szilárd azt mondta: 2002 és 2010 között folyamatosan csökkent a honvédség költségvetése – ami kedvezőtlenül befolyásolta a haderőképességet -, a hivatásos katonák száma megfeleződött, a fegyvergyárakat felszámolták, megszüntették.

Ezzel szemben 2010 óta megfordult a trend – mondta az államtitkár. A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program céljai között említette, hogy a honvédség létszámát 37 650-re növeljék és húszezer tartalékos katona legyen. Jelezte, hogy utóbbiak több mint negyven százaléka már rendelkezésre áll. Elmondta, hogy a szárazföldi egységeket és a légierőt egyaránt modernizálják.

Németh emlékeztetett arra is, hogy a honvédség 2015 óta – amikor az országra óriási migrációs nyomás nehezedett – részt vesz a magyar határok védelmében. A schengeni határok védelmi európai feladat – tette hozzá -, erre Magyarország eddig több mint 330 milliárd forintot fordított, de az összegből az EU “migránsbarát vezetése” egyetlen fillért sem térített meg.

Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában beszámolt arról, hogy a 2019-es honvédelmi büdzsé több mint harminc százalékát fordítják a Zrínyi 2026 ütemezett fejlesztéseire. A fejlesztések keretében laktanyák is megújulnak, illetve nő a katonák illetménye is.

Bozótvágó karddal mért csapást egy rendőrre egy férfi Abdán vasárnap kora este, a rendőrök célzott lövést adtak le a támadóra, aki súlyos sérüléseket szenvedett és a helyszínen életét vesztette – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrségi honlapra feltett közlemény szerint a mentőszolgálat munkatársai kértek segítséget egy abdai agresszív beteg kórházba szállításához, a férfi azonban rájuk támadt, és egyikükre csapást mért a karddal. A rendőrök többszöri felszólítása ellenére továbbra is támadólag lépett fel, ekkor célzott lövést adtak le rá.

A sérült rendőrt a mentők kórházba vitték. Az ügy körülményeit a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja.

Erőszakos, többszörös visszaesőként életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt egy férfit a baranyai megyeszékhelyen a bíróság, mert felfegyverkezve rabolt ki társaival egy vállalkozót – közölte a Pécsi Törvényszék.

A közlemény szerint a férfi a szintén az eljárás keretében tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélt másodrendű vádlottal és egy mindeddig ismeretlen társával együtt rabolt ki egy pécsi vállalkozót 2017 nyarán. A vádlottak készpénz és nemesfémtárgyak átadására kényszerítették a vállalkozót, akinek házába fekete maszkot és kesztyűt viselve rontottak be. A sértettet földre lökték, hasra fektették, kezeit összekötötték, s többször megütötték, miközben kutattak otthonában.

Miután a vállalkozó közölte, hogy pénzt nem tart a lakásban, az egyik elkövető a fülei levágásával fenyegette meg, majd egy konyhakéssel metszéseket is ejtett a fülén. A tettesek megtalálták a sértett táskáját, amelyben egyebek mellett csaknem tízmillió forintnyi pénz volt. A maszkos támadók az után menekültek el a megszerzett értékekkel, hogy a vállalkozó szomszédja észrevette őket és értesítette a rendőrséget. Az elsőrendű vádlottat néhány órával később fogták el, nála csaknem 8,5 millió forintot kitevő pénzt találtak.

A másodrendű vádlott a bűncselekmény elkövetése után ismeretlen helyre távozott, majd Németországban elítélték. Onnan tavaly ősszel adták ki – elfogatóparancs alapján – a magyar nyomozó hatóságnak.

Az ítéletében kimondta a bíróság, hogy a vádlottak a szabadságvesztésből nem bocsáthatók feltételes szabadságra. A határozat ellen az elsőrendű vádlott és védője felmentés, a másodrendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, az ügyész pedig három munkanapot tartott fenn a fellebbezés esetleges bejelentésére, így a bíróság döntése nem jogerős.

A bíróságok közigazgatási perekben követett hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgálta a Kúria azért, hogy a bírák, illetve az ügyfelek és jogi képviselőik tanulhassanak hibáikból. Tóth Kincső, a Kúria közigazgatási ügyszakos tanácselnöke egy háttérbeszélgetésen beszélt erről.

A Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja mintegy kétszáz, 2013 és 2016 közötti lezárt ügy aktáinak vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy eljárásjogi szempontból a bírók a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával, illetve a szakértői bizonyítással összefüggésben vétenek leginkább. A felperesek, illetve jogi képviselői elsősorban a pontatlanul, homályosan megfogalmazott keresetlevelekkel nehezítik a jogérvényesítést, az időszerű és szakszerű ítélkezést.

Emellett a felek közvetlen érintettsége, illetve annak hiánya, továbbá a bizonyítási teher kérdése is okozott problémákat a közigazgatási perekben. De még az is előfordult, hogy az alsóbb fokú bíró nem tartotta be a kúriai iránymutatást – tette hozzá Tóth.

Kifejtette: ennek oka lehet, hogy az alsóbb fokú bíró önkényesen vagy éppen szakmai meggyőződéséhez, vélt igazához ragaszkodva tudatosan szembemegy a felsőbb bírósági iránymutatással. De az is okozhatja, hogy a Kúria iránymutatása nem volt egyértelmű, meggyőző – jegyezte meg önkritikusan a tanács elnöke.

Tóth kérdésre válaszolva elmondta azt is: a közigazgatási ügyszakra nem jellemző, hogy a felsőbb bíróságok hatályon kívül helyezéssel, új eljárásra utasítással igyekeznének szabadulni az érdemi döntés felelősségétől. Hatályon kívüli helyezésre közigazgatási perekben túlnyomórészt indokolt esetben került sor.

Arra a kérdésre, hogy a közigazgatásból érkező szakemberek mennyire válnak be bíróként, a Kúria tanácselnöke elmondta: aki eléggé nyitott, szakmai fejlődése érdekében igényli és elfogadja a segítséget, az jó bíróvá válhat. Az adóügyek területére jellemző például, hogy az adóigazgatásból érkező szakemberekből kiváló bíró lesz.

A joggyakorlat-elemző csoport nem tárt fel jogalkotási beavatkozást igénylő problémákat a szabályozásban, az összefoglaló vélemény elsősorban a bírák továbbképzését segítheti – mondta Tóth.

Gawin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szerdán törvényt írt alá illegális migránsok egy részének járó ingyenes orvosi ellátásáról.

A törvény értelmében a 25 éves és annál fiatalabb illegális migránsok is részesülhetnek az állami Medicaid-program biztosította egészségügyi ellátásból. Kalifornia ezzel az Egyesült Államok első tagállama lett, amely ingyenes orvosi ellátást biztosít az Egyesült Államokban jogtalanul tartózkodó felnőttek számára. A 18 évesnél fiatalabbaknak már korábban is járt a Medicaid, függetlenül attól, hogy legálisan vagy illegálisan élnek-e az országban.

A Medicaid-program az alacsony jövedelmű, nehéz anyagi körülmények között élő amerikaiak egészségügyi ellátásáról gondoskodik, s mivel állami program, ezért lényegében az adófizetők pénzét használja fel.

A kaliforniai tisztségviselők mintegy kilencvenezer újabb illegális migráns orvosi eláltásával számolnak. Sajtóinformációk szerint ez évente mintegy 98 millió dollárjába kerül Kalifornia államnak. Donald Trump a döntést “őrültségnek” minősítette.

A kormányzó és az állam demokrata párti törvényhozói az egészségügyi ellátásban részesülők körének további bővítését ígérik. A The Washington Times című lap szerdán arról közölt – bírósági dokumentumokra hivatkozó – riportot, hogy az Egyesült Államok déli határain az emberkereskedők mentőautókat használva próbálják meg becsempészni az illegális migránsokat az ország beljebb fekvő városaiba. A riport konkrétan a texasi Houstont nevezte meg, mint az embercsempészek egyik fő célpontját. A hét végén az amerikai határőrök lepleztek le egy olyan mentőautót, amely hat illegális migránst szállított.

A jövőben a szervezőknek rögzíteniük kell a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegy vásárlásához kötött zenei rendezvények résztvevőinek személyes adatait – az erről szóló törvénymódosítást pénteken 128 igen, 48 nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Az előterjesztés az adatrögzítés céljának a biztonság növelését tekinti: a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények megelőzését és felderítésének segítését, a bűncselekmények bizonyíthatóságát és a körözött személyek azonosíthatóságát, elfogásuk elősegítését. A szervezőknek a jegyvásárlók nevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, a személyi okmányt kiállító államot és az okmányon szereplő arcképet kell rögzíteniük.

A fesztiválozók adatait kilencven napig tárolják, ezt követően meg kell semmisíteni azokat. Az információkat írásos kérés alapján a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség és a bíróság kaphatja meg. Az adatokat a rendezvény helyszínén kell feljegyezni, de a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló törvény mostani módosítása lehetőséget ad a jeggyel rendelkezők adatainak előzetes rögzítésére is. Ez személyes megjelenés útján történhet vagy megfelelő adatvédelemmel rendelkező online felületen.

Az előzetesen rögzített adatokat a fesztivál helyszínén össze kell vetni a látogató okmányán szereplő adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a fesztiválozó adatait a helyszínen kell rögzíteni, az előzetesen megadottakat pedig azonnal törölni kell. Ugyancsak haladéktalanul törölni kell azoknak az adatait is, akik a rendezvény végéig nem léptek be a fesztivál helyszínére.

A módosítás a kihirdetést követő tizenötödik napon lép hatályba, azonban az elfogadott jogszabály tartalmaz egy átmeneti rendelkezést: ha az adatrögzítési kötelezettség teljesítése a szervezőnek aránytalan nehézséggel vagy költséggel jár, akkor 2019 végéig mentesül alóla.

Izrael elismerte csütörtökön, hogy a hadsereg tévedésből lelőtt egy Hamász-határőrt. Az izraeli hadsereg szóvivője közölte: a katonák tévesen terroristának vélték a Hamász fegyveresét, aki azért ment a határkerítéshez, hogy eltávolítson onnan két fiatal gázait.

A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hiba rendkívül szokatlan elismerése arra utal, hogy az izraeli hadsereg a nyugalom helyreállítására, a Hamász válaszának csillapítására, egy újabb erőszakhullám megakadályozására törekszik. Az incidens miatt a gázai palesztin fegyveres szervezetek lehetséges válaszlépésekről egyeztetett. Döntésükről várhatóan értesítik az Izrael és a Hamász között közvetítő ENSZ-küldöttet, valamint az egyiptomi hatóságokat a Jediót Ahronót című újság értesülése szerint.

“Kijelentjük, hogy a lövés nem fog válasz nélkül maradni, és Izraelnek viselnie kell tettének következményeit” – tudatta a Hamász katonai szárnya a megbeszélés előtt.

A Hamász nagyszabású katonai gyakorlatot rendezett valamennyi gázai haderő részvételével. Ezen az izraeli katonai rádió szerint az esetleges izraeli invázió elleni védekezést gyakorolták. A hadgyakorlat idejére lezárták az összes szárazföldi átkelőhelyet, és a halászoknak megtiltották a kifutást a tengerre. A gázai katonai szervezetek közös parancsnoksága később bejelentette, hogy a gyakorlat sikeresen befejeződött.

A katonai gyakorlat előtt Izrael bejelentette, hogy rábukkant a területére vezető a 18. földalatti alagútra. A járatot a harminc méter mélyre nyúló betonfallal készülő új szárazföldi határkerítés építése közben fedezték fel. A szakértők azt vizsgálják, hogy ezen a járaton rabolták-e el 2006-ban Gilád Salit tizedest, akit öt év után 1027 palesztin fogolyra cseréltek ki.

Az izraeli tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna palesztin szakértője, Hezi Szimantov szerint a határkerítés izraeli építése miatt a Hamász lemondott az alagutakról, korábbi stratégiai fegyveréről, és elsősorban drónok és katonai légi eszközök fejlesztésével folytatja erőfeszítéseit a határnál.