Biztonságpiac



Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a honvédség megújulása Magyarországnak békét és biztonságot jelent, a folyamat sikere pedig jelentős részben az altiszti állományon múlik. Ők alkotják a honvédség gerincét a katonák felkészítésével és kiképzésével, megpróbáltatásokkal és kihívásokkal járó hivatást vállalva – tette hozzá.

A miniszter arra szólította föl az esküt tevőket, hogy a hivatásukra tudatosan és megszakítás nélkül készüljenek, bármilyen pályát is választanak a honvédségen belül. Legyenek kitartók, legyenek büszkék a szolgálatukra, és példát mutatva gondoskodjanak a katonáikról – mondta az altiszteknek Benkő.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka hangsúlyozta, hogy az első altisztek megjelenése óta a haderőnél sok minden megváltozott, a hivatástudat azonban állandó. Az évszázados hagyományokból építkező altiszti hivatást a haza szolgálatának, az összetartás írott és íratlan szabályának kell minden tettben és döntésben meghatároznia – fogalmazott.

A honvédség és a társadalom kapcsolatának jelentőségét kiemelve rámutatott, hogy a katonák bajtársiassága és csapatszelleme a civil közösségek összetartását is erősíti, a katona pedig nem lehet sikeres társadalmi támogatottság nélkül.

Korom kijelentette, hogy a Magyar Honvédség nagy felelősséget bíz a frissen végzett altisztjeire, de biztosítja nekik, hogy a katonai képzésben megszerzett tudásukat korszerű fegyver- és eszközparkban tökéletesítsék. Szolgálataikat ezért – tette hozzá – kitartással, szorgalommal, fegyelemmel és alázattal kell ellátniuk, feladataikat pedig nem egyszerűen végrehajtani, hanem szervezni és vezetni is kötelesek.

Cseh fegyverkereskedők tavaly összesen 1191 alkalommal kaptak engedély fegyver- és hadianyag-kivitelre, 18,8 milliárd korona (244,4 milliárd forint) értékben.

A cseh cégek tavaly 103 országba – elsősorban a szomszédos államokba, továbbá az Egyesült Államokba, Vietnamba, Brazíliába és a Közel-Keletre – szállítottak fegyvert és hadianyagot 13,99 milliárd korona értékben. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel értéke 1,65 milliárd korona, Vietnamba egymilliárd korona, Szlovákiába 853 millió korona volt. A csökkenés főként az arab országokat, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Irakot érintette. A prágai hatóságok nem engedélyezték a kivitelt egyebek között Fehéroroszországba, Iránba és Nyugat-Szaharába.

Csehországban 2018 végén 278 cégnek és két magánszemélynek volt fegyverkereskedelmi engedélye.

A cseh fegyverexport legnagyobb tételét, 3,6 milliárd korona értékben, a lőfegyverek és a hozzájuk tartozó lőszerek tették ki. Ez a tétel éves szinten 300 millió koronával emelkedett. Az Európai Unión kívül a csehek összesen 64 országba szállítottak lőfegyvereket, elsősorban pisztolyokat. Ezek legnagyobb vevője az Egyesült Államok volt. A cseh fegyver- és hadianyagkivitel 2016-ban ért rekordszintre, értéke 18,2 milliárd koronára rúgott akkor.

A Tripoliban székelő ideiglenes kormány főügyészségének közleménye szerint a két orosz – és velük együtt három líbiai – állampolgárt még májusban vették őrizetbe a választások befolyásolásának gyanújával. Egy líbiai rendőrparancsnok a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek ezt megerősítette, és azt mondta, hogy a két orosz kétszer is találkozott Moammer Kadhafi néhai megbuktatott diktátor fiával, Szaif al-Iszlam Kadhafival. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Szaif Moszkva támogatását kérte ahhoz, hogy jelölhesse magát az elnökválasztáson, és tárgyalt erről orosz kormányilletékesekkel, továbbította az erről szóló levelét Vlagyimir Putyinnak.

Az orosz hírportálok szerint mindkét őrizetbe vett orosz szociológus volt, a Nemzeti Értékvédő Alapítványnál dolgozott, és szociológiai felméréseket végzet Líbiában, tanulmányozta az ország humanitárius, kulturális és politikai helyzetét. Az alapítvány vezetője, Alekszandr Malkevics azt mondja, hogy semmilyen formában nem avatkoztak be a választási folyamatokba.

Kadhafi, a néhai vezető nyolc évvel ezelőtti megbuktatása és meggyilkolása után Líbia káoszba süllyedt. Az országban jelenleg két hatalmi központ van: Tripoliban székel a nemzetközileg elismert líbiai kormány Fájez esz-Szarrádzs vezetésével, de az ország keleti és déli felének nagy részét Halifa Haftar tábornok erői tartják ellenőrzésük alatt. Haftar ellenkormányát támogatja Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek.

Az ENSZ eredetileg azt javasolta, hogy az idén tavasszal tartsanak általános választást, amelynek révén megalakulnának a legitim és mindenki által elfogadott hatalmi struktúrák, de a szavazást egyelőre nem sikerült megrendezni.

A Turin nevet viselő hüllőt gazdája cambridge-i otthonától ötven méterre fedezték fel egy fa tetején csütörtök este. A rendőrség szombat este óta kereste, figyelmeztetést is adtak ki, mert az egyébként nem mérges kígyó veszélyt jelent a kisebb állatokra: rájuk tekeredik és megfojtja őket. A hüllő gazdája elmondta a BBC-nek, hogy Turin a karcolásoktól és zúzódásoktól eltekintve jól van.

A hároméves hím egy nyitott ablakon át szökött meg, míg a gazda egy barátja vigyázott rá. Csütörtök este hét óra előtt hallotta meg a tulajdonos, hogy valaki azt kiabálja: kígyó! Ezután felhívták, hogy megtalálták az állatot. Sok szomszéd segítségére szükség volt, hogy a pitont be tudják fogni. A helyi hüllőbarátok társaságának elnöke, Steve Allain elmondta, hogy a piton emberre nem veszélyes.

A főtitkár a NATO-Oroszország Tanács zárt ajtók mögött folytatott, nagyköveti szintű megbeszélését követően tartott sajtóértekezletén kijelentette: a katonai szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy térjen vissza a megállapodásban foglaltak betartásához. Nem mutatkozik hajlandóság Moszkva részéről, de ég van idő megmenteni a szerződést az augusztus 2-án lejáró határidőig a globális biztonság megőrzése érdekében – mondta. Stoltenberg tájékoztatása szerint a NATO-Oroszország Tanács minden tagja egyetért abban, hogy a szerződés döntő fontosságú az euroatlanti biztonság szempontjából.

“A szerződés veszélyben van, az idő elfogy, és sajnos nem láttuk az áttörés jeleit” – fogalmazott a főtitkár. Hozzátette, ideje arról beszélni, milyen védekező jellegű választ adhat a NATO akkor, ha a határidőt követően sem mutatkozik szándék Moszkva részéről vonatkozó tevékenységeinek átláthatóvá tétele érdekében.

“Fel kell készülni egy szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló szerződés nélküli világra” – jelentette ki. Aláhúzta továbbá, a szerződéstől való eltávolodás aggodalomra ad okot, ugyanis azt mutatja, hogy más fontos, a globális biztonság érdekében kötött megállapodás is könnyen veszélybe kerülhet – mutatott rá.

A szövetség továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződéshez való visszatérés jegyében – húzta alá.

Az Ukrajnával kapcsolatos, biztonsági helyzetet elemző tárgyalásról a főtitkár elmondta, nincs előrelépés a minszki megállapodás végrehatásában. Továbbra sem szűnik a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren kialakult feszültség, ezért a NATO és szövetségesei ismételten felszólítják Moszkvát, hogy haladéktalanul engedje szabadon az illegálisan elfogott ukrán legénységet, a lefoglalt hajókat és felszereléseket.

A szövetségesek és Oroszország alapvetően eltérő állásponton vannak, de a NATO elkötelezett a párbeszéd folytatása mellett, “anélkül ugyanis nem tudjuk feloldani a nézetkülönbségek okozta feszültségeket” – tette hozzá Stoltenberg.

Vlagyimir Putyin a napokban írta alá a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. A szövegben az INF-szerződés hatályának felfüggesztése mellett szerepel az is, hogy a megállapodáshoz való későbbi lehetséges visszatérésről az államfő dönt. Az Egyesült Államok február 1-jén bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

A törvényszék közleményében azt írta: a tanár sértő, megalázó, többnyire szexuális tartalmú megjegyzéseivel és cselekményeivel a nevelése és felügyelete alatt álló 15 és 17 év közötti diákok erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. Továbbá a tanár egy diák bőrszínére utalva is többször tett sértő megjegyzéseket a többi diák előtt, és ezzel megsértette a diák emberi méltóságát.

A törvényszék másodfokú, jogerős határozatával 23 rendbeli, kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és öt év tanári foglalkozástól eltiltásra ítélte a tanárt.

A BBC beszámolója szerint a hatósági akcióról és a perről eddig hírzárlat volt érvényben, elkerülendő, hogy az embercsempész banda a tanúskodásra hajlandó áldozatokat az ítélethozatal előtt megfélemlítse. A nyolcfős társaság munkaajánlattal csábított Lengyelországból Angliába főleg hányatott sorsú embereket, akiket végletekig lepusztult, patkányoktól hemzsegő lakásokban helyeztek el Birmingham környékén és szakképesítést nem igénylő munkák elvégzésére kényszerítettek, például hulladékfeldolgozó telepeken vagy baromfivágóhidakon.

Munkájukért az áldozatok – akik közül a legfiatalabb 17, a legidősebb 60 éves volt – gyakran heti 20 fontot (7200 forintot) sem kaptak, jóllehet ez az összeg Angliában a napi megélhetéshez sem elégséges. A bűnszervezet ugyanakkor a rendőrség becslése szerint 2012 és 2017 között kétmillió fontot (720 millió forintot) keresett az Angliába csalt emberek kizsákmányolásán, és fényűző életvitelt folytatott. A társaság egyik tagja például egy Bentley luxusautóval közlekedett.

A birminghami koronabíróság az embercsempész szervezet két vezetőjére 11, illetve 9 év, két másik tagra 8, illetve 7 év fegyházbüntetést rótt ki, egy további bandatag 4 és fél év börtönbüntetést kapott. A szervezet többi tagjának ítélethirdetése később lesz.

Tavaly októberben nyolctagú romániai embercsempész csoportot vett őrizetbe a Scotland Yard. A román bűnüldöző hatóságokkal együttműködésben végrehajtott nagyszabású rajtaütés során négy londoni helyszínen kiszabadítottak 33 embert is, köztük négy nőt és öt gyermeket a társaság fogságából. Egy évvel korábban Angliába csalt magyar nőket prostitúcióra kényszerítő magyar embercsempészeket ítéltek hosszú börtönbüntetésre Manchesterben. A társaság vezetőjére 13 év 7 hónap, a két másik tagra nyolc év öt hónap, illetve három és fél év szabadságvesztést rótt ki a manchesteri koronabíróság.

“A francia, a német és a brit diplomácia teljesen megmozdult annak érdekében, hogy megértesse Iránnal, hogy ez nem érdeke” – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a nemzetgyűlésben, valamennyi felet arra kérve, hogy tegyen meg mindent a feszültség csökkentése érdekében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn párbeszédet és a feszültségoldáshoz szükséges intézkedések meghozatalát kérte a 15 tag által egyhangúlag jóváhagyott nyilatkozatában.

A francia diplomácia vezetője szerint ennek a “jó megállapodásnak” a megsértése esetén “a BT és felek között egy olyan rendezési folyamatba lépünk be, amely az egész térségre nagyon negatív hatással lesz”.

Az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan kilépett a nukleáris megállapodásból, és újra életbe léptette a korábban feloldott szankciókat Iránnal szemben. Haszan Róháni iráni elnök idén májusban bejelentette, hogy a továbbiakban országa sem teljesíti a megállapodás egyes részeit. Azzal fenyegetőzött, hogy ha a többi aláíró ország – azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország – hatvan napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedések hatásaitól, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki. A megszabott határidő július 8-án jár le. Az Iránt sújtó szankciók nem csak az iszlám köztársaságot érintik, hanem bárkit, aki bármilyen üzletet folytat Iránnal, s ezért az európai kormányoknak és vállalatoknak sem nagyon van módjuk arra, hogy megkerüljék őket.

A francia szenátus kedden egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja a gyermekek ellen elkövetett testi erőszak, kegyetlen és megalázó bánásmód mindenfajta használatát, még a szülői feladatokat ellátók által, nevelési célzattal alkalmazott testi fenyítést is.

Thorbjorn Jagland közleményében aláhúzta, a törvény üdvözlendő előrelépés, elfogadását régóta várták. A gyermekekkel szembeni erőszak és különösen a testi fenyítés ugyanis az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a gyermekek jogainak egyértelmű megsértése. A testi fenyítés rossz a gyerekeknek, és súlyos fizikai, pszichológiai kárt okozhat – közölte.

Kijelentette, az Európa Tanács ismételten a gyermekek testi fenyítésének gyakorlati és törvénybe iktatott teljes tilalmára szólít fel, a kiskorúak ugyanis nagyon kiszolgáltatottak az erőszak minden formájának. A gyermek jogainak hatékony védelmét szolgáló új francia törvény példaértékű a tanács tagállamai számára, hogy olyan szabályozásokat hozzanak létre, amelyek segítik a szülőket a jó és hatékony nevelési formák és eszközök megtanulásában és gyakorlásában – tette hozzá az Európa Tanács főtitkára.

A pénteki budapesti megemlékezésen 15, a mentésben részt vevő búvár a legmagasabb búvárelismerést, az úgynevezett negyedik csillagot is átvehette. Nyíri Iván, az MBSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar búvárok csúcsteljesítményükkel “újrafogalmazták a merülés szabályait”, amelynek alapján a Búvár Világszövetség a szabálykönyv átírására készül. Az elfogadott standardok szerint ugyanis ilyen erős sodrású vízben három méteres mélység alatt nem lehet mozogni. A mentésben részt vevő búvárok viszont hat méteres mélységben is eredményesen dolgoztak – magyarázta az elnök, hozzátéve, elismeréssel kell adózni a figyelemfelkeltő teljesítményüknek.

Szong Sun Keun, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai attaséja a koreai nép nevében köszönetet mondott a magyar búvároknak helytállásukért. Emlékeztetett arra, hogy speciálisan kiképzett dél-koreai katonai búvárok is részt vettek a mentésben. Hangsúlyozta: a közös munka során közel kerültek egymáshoz a koreai és a magyar búvárok, megtanulták, hogy közösen miként küzdjék le a nehézségeket.

Szathmári Zsolt merülésvezető, a kitüntetettek egyike az ünnepségen úgy fogalmazott: látott küzdeni akarást, segítőkészséget, tiszteletet, türelmet, bátorságot, szakmai hozzáértést és tanúja volt barátságok kialakulásának. Ezek az értékek vezettek a sikerhez, ezért ezeket az értékeket kell megőrizni és tovább vinni – mondta a szakember.

Az ünnepségen, amelyen jelen voltak a kormányzat, a Terrorelhárítási Központ, a katasztrófavédelem és a koreai nagykövetség képviselői, a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek az áldozatokra.

A május 29-én történt balesetben elsüllyedt a Hableány sétahajó Budapesten, a Margit-híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet követően hét koreait sikerült kimenteni, illetve hét holttestet találtak. Azóta újabb 19 holttest került elő, két koreait még keresnek a hatóságok.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta, a vádirat szerint a negyvenéves férfi 2013. szeptember 25-én, az esti órákban, napnyugta után a XXIII. kerületi Szigetdűlő középső útján, a kerékpárúton rátámadt az arra futó nőre. A gyanúsított a nőt a kerékpárúton és egy közeli bokros területen – szexuálisan is – bántalmazta, majd megölte. A férfi ezután elvette a nő mobiltelefonját és távozott.

A Fővárosi Főügyészség aljas célból elkövetett emberölés, szexuális erőszak és kifosztás miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A törvény a bűncselekményeket – a halmazati szabályokra figyelemmel – tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni – jegyezte meg a főügyész.

Ibolya közölte azt is, a bűncselekmény elkövetésével vádolt férfi jelenleg letartóztatásban van.

A megkérdezettek 71 százaléka volt azon a véleményen, hogy nagyon nagy vagy inkább nagy egy szélsőjobboldali merénylet esélye. Ez 13 százalékponttal kevesebb, mint 2016 októberében. Az emberek 27 százaléka véli úgy, hogy erre nagyon kicsi vagy inkább kicsi az esély. Kiderül a felmérésből az is, hogy a válaszadók 67 százaléka aggódik amiatt, hogy a szélsőjobboldaliak megváltoztatják az országot. Harmincegy százalék nem aggódik emiatt.

Iszlamista terrortámadás veszélye az emberek 60 százaléka szerint nagyon nagy vagy inkább nagy. Két és fél éve nyolc százalékponttal többen vélték így. 37 százalék szerint kicsi a veszélye egy iszlamista támadásnak.

A baloldali radikálisoktól már csak az emberek kisebb része tart. A válaszadók 41 százaléka szerint nagyon nagy vagy elég nagy egy baloldali szélsőségesek által végrehajtott merénylet veszélye. A többség, 56 százalék szerint a terrorizmusnak ez a fajtája kevéssé fenyegeti Németországot.

Az Infratest dimap közvélemény-kutató által elvégzett kutatás pártpreferenciájukról is kérdezte az embereket. Ebből ismét az derül ki, hogy a legtöbben a Zöldekre szavaznának, de hibahatáron belüli a Zöldek előnye a jelenleg kormányzó konzervatív uniópártok előtt. A Zöldekre 26 százalék, a keresztény-konzervatív pártokra 25 százalék szavazna. A szociáldemokratákat és az uniópártoktól jobbra álló Alternatív Németországnak nevű pártot egyaránt a megkérdezettek 13-13 százaléka támogatja. A liberális Szabad Demokrata Pártra és a szociáldemokratáktól balra elhelyezkedő Baloldalra nyolc-nyolc százalék szavazna.

Benkő Tibor stratégiai jelentőségűnek nevezte a programot. Mint mondta, nagyon gyorsan változik a biztonsági környezet, új fenyegetések jelentek meg, ezért fejleszteni kell a honvédséget. Kifejtette: Magyarország biztonsága három pilléren nyugszik; egyrészt a nemzeti képességen, az erős, korszerű honvédségen, a jól kiképzett, lojális, elkötelezett katonákon. A második pillér a szövetségi rendszer által nyújtott garancia, a harmadik pedig a társadalom honvédelmi elkötelezettsége és felelősségérzete. Amennyiben az egyik pillér is hiányzik, a rendszer összeomlik – mondta.

Benkő célként jelölte meg, hogy Magyarország 2024-ig a GDP két százalékát honvédelmi jellegű kiadásokra tudja fordítani. Cél az is, hogy a honvédelmi költségvetés húsz százalékát a Magyar Honvédség korszerűsítésére, fejlesztésére tudják fordítani, ezt már tavaly sikerült elérni – közölte. Az idei 513 milliárd forint költségvetési támogatás a 2020-as költségvetési javaslat szerint 616 milliárd forintra bővül majd. A költségvetési támogatáson felül sikerült a kormánynak plusz anyagi forrást biztosítania a honvédelmi képesség erősítésére.

Benkő kitért arra is: már gyermekkorban fontos a hazafiasságra nevelés, évről évre egyre nagyobb az igény a nyári honvédelmi táborokra is. Üdvözölte, hogy egyre több fiatal áll önkéntes tartalékos katonának, jelenleg több mint 8500 önkéntes tartalékos van. A miniszter közölte, a kiskunfélegyházi kézifegyvergyártó üzemben már folyamatban van a gyártó gépsorok beállítása, bíznak abban, hogy szeptember második felében meg tudják kezdeni a fegyverek sorozatgyártását, amelyekkel nemzetközi piacra is ki akarnak lépni.

Hozzátette: Magyarországon minden, a feladatai ellátásához fegyvert használó szervezet ebből az üzemből származó terméket fog használni.

Benkő Szolnokot katonavárosnak nevezte. A szolnoki helikopterbázison idén már négy új, Airbus H145M könnyű helikopter fog megjelenni, 2023 és 2025 között pedig tizenhat nagyobb helikopter. Mindez megköveteli Szolnokon az infrastruktúra fejlesztését is – mondta a miniszter. “Az erőssel tárgyalnak, a gyengének parancsolnak, nekünk ne parancsoljon senki (…); legyünk erősek, hogy velünk mindig és mindig tárgyalni kelljen!” – zárta szavait Benkő.

Az új pályázat kiírásáról a parlament védelmi bizottsága döntött, erre a célra pedig egy tárcaközi bizottságot is létrehoznak. Damir Krsticevic védelmi miniszter a sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy rendkívül körültekintően kell végigvinni a folyamatot.

“Okosan, figyelmesen, de gyorsan és átláthatóan kell cselekednünk a kormánypártok és az ellenzék támogatásával” – húzta alá. Hozzátette, hogy csak komoly ajánlatok jöhetnek szóba.

A horvát kormány még tavaly márciusban döntött a harci repülőgépek megvételéről. A horvát védelmi minisztérium öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére 2017-ben. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt az izraeli gépek mellett döntött.

Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses korszerűsített F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, hat-nyolc pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. A gépek 25-30 évesek. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban idén januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada tizenkét szuperszonikus nagyjavított MiG-21 Bisz harci és UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több, más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben.

A négy korvettet hét év alatt gyártják le, az elsőt három éven belül bocsátják vízre – részletezte a miniszter, hozzátéve, hogy a román haditengerészet csaknem harminc éve nem kapott új haditechnikát.

A Konstancai Hajógyár tavaly áprilisban kötött társulási szerződést a francia Naval Grouppal, hogy részt vehessen a korvett-liciten. A másik két jelentkező a holland Damen és az olasz Ficantieri volt. A kiírás egyik feltétele volt, hogy a projekttel egy Romániában működő hajógyárat fejlesszenek, az építkezés pedig hazai beszállítóknak is munkát adjon.

Romániában 2016 novemberben írt először a sajtó arról, hogy a védelmi tárca megnövelt költségvetésének jelentős részét a hadiflotta korszerűsítésére fordítják. A Romániát akkor irányító szakértői kormány el is fogadott egy határozatot, amelynek értelmében a védelmi tárca a holland Damen csoporttól vásárolt volna négy, Romániában – a galaci hajógyárban – legyártandó korvettet 1,6 milliárd euróért, a határozatot azonban 2017-ben az új szociálliberális kormány hatályon kívül helyezte és új feltételrendszerrel írt ki közbeszerzést.

Idén év elején a védelmi tárca korrupciógyanúra hivatkozva felfüggesztette az eljárást. Az ügyben a katonai ügyészség, majd a korrupcióellenes ügyészség (DNA) is vizsgálódott, de nem közölték, megalapozottnak tartják-e a gyanút.

Les szerdai sajtóértekezletén kérdésre válaszolva annyit mondott erről, hogy a bűnvádi eljárás nem akadályozza a hadihajók beszerzését, ha pedig valakit megvádol a DNA, annak esetleges bűnösségéről az igazságszolgáltatásnak kell határoznia.

A G4 Media ellenzéki portál – a Digi 24 hírtelevízió értesüléseire hivatkozva – korábban azt írta: a közbeszerzést Andrei Ignat fegyverzetért felelős államtitkár, az időközben korrupcióért bebörtönzött Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök egyik állítólagos bizalmasa hátráltatta mindeddig, akit a miniszter nem sokkal Dragnea elítélése után, június 6-án leváltott.

Románia 2017-ben emelte a védelmi tárca GDP-arányos költségvetését a korábbi másfélről két százalékra. A Legfelsőbb Védelmi Tanács akkori döntése szerint a hadsereg felszerelése érdekében Románia 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket a 2027-ig terjedő időszakban.

A közlemény szerint a kutya a gyermeket a fején és a mellkasán több helyen megharapta. A rendőrség gondatlanságból elkövetett, életveszélyes sérülést okozó testi sértés vétsége miatt indított büntetőeljárást. Az állatot a székesfehérvári ebrendészeti telepre szállították, ahol 14 napig megfigyelés céljából karanténba zárták.

(Arról nem szól a közlemény, hogy az eb gazdáját is elszállították-e egy fogdába, ahol a tárgyalásig vasra verték, hogy megfigyelhessék amint elmélkedik a helyrehozhatatlan felelőtlenségéről. A -szerk- megj.)

Az MLSZ honlapján megjelent beszámoló emlékeztet rá, hogy tavaly augusztusban egy öt esztendős gyermek keze súlyosan megsérült, illetve egy intézkedő tűzoltó veszítette el hallását egy robbanás után. Ezen kívül a mentőszolgálat és a tűzoltóság munkatársainak rendszeresen be kellett avatkozniuk, kockáztatva saját testi épségüket is. Éppen ezért korábban az európai szövetség (UEFA) Telkiben tartott pirotechnikai mesterkurzusa után úgy határoztak: szigorodnak a pirotechnikai eszközök illegális használatával kapcsolatos döntések.

“Ezt a nemzetközi irányelvek szigora mellett az is indokolja, hogy Magyarországon jogszabály tiltja az eszközök ilyen módon történő használatát, mivel a pirotechnikai eszközök sérülést eredményeznek, életveszélyesek, és súlyos vagyoni kárt is okozhatnak” – fogalmaz a kommüniké.

Az elnökség arról is döntött, hogy a nemzetközi szabályozás miatt a sárga és piros lapokat vezetőedzők és a többi stábtagok is kaphatják a jövőben. További fontos újítás, hogy zárt kapus mérkőzések esetén a szabályzat lehetőséget ad 14 év alatti gyermekek beengedésére a stadionba húsz fős csoportokban, egy felnőtt kísérővel.

Az MLSZ elnöksége arról is határozott, hogy nem lehet különbséget tenni hazai és vendégszurkoló között a kedvezmények tekintetében sem: mostantól még szigorúbban ellenőrzik, hogy a rendező klub megadja-e ugyanazt a jegyárkedvezményt a vendégszurkolóknak is, amit a hazai drukkerek megkapnak.

Az NTV információi szerint a légelhárító ütegeket, valamint az ahhoz tartozó radarokat és vezérlő egységeket úgy telepítenék, hogy bármikor azonnal használatra készek legyenek. A televízió rámutatott: a rendszert békeidőben kizárólag karbantartás vagy hadgyakorlat céljából hoznák működésbe. Az NTV biztonsági forrásokra hivatkozva azt is közölte, hogy az első Törökországba érkező rakétarendszert valószínűleg az Ankara külterületén fekvő Mürted (2016-ig Akinci) légitámaszponton helyeznék el. A hírtelevízió egyúttal jelezte: az orosz Sz-400-asok – természetszerűleg – nem csatlakoznak majd rá a NATO radarhálózatára, attól függetlenül fognak üzemelni.

Az NTV úgy tudja, hogy a török vezérkar egy ezredest már ki is nevezett a légvédelmi rakétarendszerek parancsnokává.

Az orosz haditechnikát exportáló Roszoboronekszport állami vállalat vezetője, Alekszandr Mihejev a múlt héten kijelentette: Oroszország júliusban kezdi meg az Sz-400-asok szállítását Törökországnak. Ankara négy darab, nagy hatótávolságú légelhárító egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is.

Az Egyesült Államok és Törökország viszonya azonban az utóbbi hónapokban egyre feszültebb az Sz-400-asok ügye miatt.

Washington a közelmúltban ultimátumot intézett Ankarához. Patrick Shanahan korábbi megbízott amerikai védelmi miniszter Hulusi Akar török védelmi miniszternek címzett levelében arra szólította fel a szövetséges Törökországot, hogy lépjen vissza az orosz rakétarendszer beszerzésétől, különben az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) július 31-ével véget vet a török pilóták kiképzésének az F-35-ös program keretében, a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek pedig el kell hagynia az Egyesült Államokat. A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének a vadászbombázók fejlesztésében.

A kérdés június végén a legmagasabb szinten is napirendre került a két fél között, amikor Donald Trump Recep Tayyip Erdogannal találkozott a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport oszakai csúcstalálkozóján. Trump ismét kifogásolta, hogy Törökország tántoríthatatlan az orosz Sz-400-asok megvásárlása ügyében. Erdogan azt hangsúlyozta, hogy Törökország számára elsődleges fontosságú a rakétavédelmi rendszer, és leszögezte, hogy nem gondolja meg magát. Erdogan ugyanakkor nemrégiben kizárta annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok szankciókat vet ki Ankara ellen, miután jó kapcsolatot ápol Trumppal, Törökország pedig nagyon szolidáris tagja a NATO-nak.

Medvedcsuk a fehérorosz fővárosban sajtótájékoztatón mutatta be a jelen lévő újságíróknak a négy szabadon engedett ukrán foglyot – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség. Közölte a nevüket, a mellette álló, frissen szabadult foglyok pedig megerősítették személyazonosságukat. Közölte, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok átadták neki az elengedett foglyok iratait, beleértve útleveleiket is, amelyekkel az ukrán foglyok Minszkből hazatérhetnek Ukrajnába. Hozzátette: a négy ukrán férfit egyoldalúan bocsátották szabadon a szakadárok, vagyis anélkül, hogy Kijevtől cserébe kaptak volna foglyokat.

Medvedcsuk jelenleg az Ellenzéki Platform – Életért elnevezésű, nyíltan Moszkva-barát politikát folytató párt politikai bizottságának vezetője. Az ukrán politikust Vlagyimir Putyin komájaként emlegetik, mivel Medvedcsuk egyik lányának az orosz elnök a keresztapja. Medvedcsuk saját kezdeményezésre tárgyalt a fehérorosz fővárosban Denisz Pusilin és Leonyid Paszicsnik szakadár vezetőkkel. Ismert, hogy Kijev közvetlenül nem folytat tárgyalásokat a szakadárokkal, hanem az úgynevezett összekötő csoport közvetítésével, amely ukrán, orosz és EBESZ-képviselőkből áll. Kijev álláspontja ugyanis az, hogy a szakadárokat Moszkva irányítja.

Előző nap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ki is fejezte nemtetszését amiatt, hogy Medvedcsuk “saját szakállra” folytat tárgyalásokat közvetlenül szakadár vezetőkkel. Megjegyzést tett arra, hogy épp a július 21-re kiírt parlamenti választás előtt néhány héttel “jutott eszébe” fogolycserével foglalkozni.

A napokban Kijevben az elnöki hivatal előtt néhány tucatnyi nacionalista tüntető demonstrációt tartott, amelyen cselekvésre szólították fel az ukrán elnököt Medvedcsuknak a Donyec-medencei válsággal összefüggő “magánakciói” és a közelmúltban Oroszországban tett látogatásai miatt, amelyeken Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel és Alekszej Millerrel, a Gazprom gázvállalat vezérigazgatójával tárgyalt pártja miniszterelnök-jelöltjével, Jurij Bojkóval együtt. A demonstráción tojásokkal megdobáltak egy Medvedcsukot ábrázoló bábut.

Az öt éve működő mobilfizetési szolgáltatást nyújtó Nemzeti Mobilfizetési Rendszert a NM Zrt. 2018. őszén tette alkalmassá a digitalizált belépőjegy szolgáltatások kiszolgálására, amely tartalmazza a mobilfizetéssel történő jegyvásárlást és ellenőrzést.

Mobilfizetéssel azonnal, sorban állás és várakozás nélkül, okostelefonon keresztül, bárhonnan megvásárolható az Állatkert belépőjegye, ami a vásárlást követve azonnal felhasználható, nincs átfutási idő, nincs szükség nyomtatásra, ellenőrizhető és nyomon követhető akár a későbbiek során is. A mobilfizetéssel megvásárolt állatkerti belépőjegynek nincs tranzakciós vagy egyéb költsége, pontosan annyit fizet a felhasználó, mint amennyit az Állatkert pénztáránál fizetne.

„Nagy öröm számunkra, hogy a NM Zrt.-nek sikerült egy olyan XXI. századi innovatív megoldást kialakítania, amellyel az Állatkert látogatói számára is kényelmesebbé tehető a jegyváltás. Természetesen a pénztárak ezután is rendelkezésre állnak, ám a mobilfizetéssel sorban állás nélkül, egyszerűen, könnyen és gyorsan lehet jegyet váltani, méghozzá a hagyományos belépőjeggyel azonos áron, bármiféle plusz költség nélkül. A mobilfizetéssel elérhető digitalizált jegy ráadásul környezetbarát, és igazítható a folyamatosan bővülő attrakciókhoz is. Mindez különösen fontos, hiszen az Állatkert az ország egyik leglátogatottabb látnivalója, nemsokára érkezik az idei ötszázezredik látogatónk. A közönséget pedig újabb és újabb érdekességekkel várjuk: a Cápasuliba nemrég érkeztek új cápák, sok kisállat cseperedik, nemrégiben a flamingóknál kelt ki 15 fióka, de van kiselefánt, gorilla és orangután kölyök, és rengeteg közönségprogram, látványetetésekkel, állattréningekkel és sok más érdekességgel” – nyilatkozta Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója.

„Minden jel azt mutatja, hogy jó az a készpénzmentes szolgáltatási stratégia, amelyet a NM Zrt. követ, ezt igazolják vissza a mobilfizetésről készített közvélemény-kutatások eredményei és az aktuális nemzetközi fizetési trendek is, amelyek a digitális megoldások számának növekedését jelzik. Társaságunk kiemelt célja, hogy olyan elektronikus, készpénzmentes szolgáltatásokat és termékkört alakítson ki, amelyek a lakosság kényelmét, a digitális gazdaság erősítését támogatják. A Fővárosi Állat- és Növénykerttel kötött megállapodásunkkal tovább tudjuk növelni azon mobilfizetési szolgáltatások számát, amelyek külön árdrágítás nélkül biztosítanak egyszerű és gyors, digitalizált fizetési megoldást. A most elindított, mobilfizetéssel elérhető állatkerti belépőjegy és ellenőrzési megoldással a látogatók sorban állás nélküli tudják látogatni az állatkert lakóit, megtekinteni az attrakciókat. A látogatónak le kell töltenie okostelefonjára a mobilfizetési applikációt, ki kell választania a megfelelő belépőjegyet és nincs más dolga, mint élvezni a gyors és készpénzmentes fizetés előnyeit. A megvásárolt belépőket elegendő telefonon bemutatni, nincs szükség egyéb teendőkre, azonnal felhasználhatóak” – nyilatkozta Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.