Biztonságpiac

A dokumentum a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását veszélyeztető “legsúlyosabb közvetlen fenyegetésnek” nevezi a sziget szakadár vezetőit, úgy fogalmaz, hogy az ott kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) “makacsul” törekszik a függetlenségre, nem ismeri el az “egy Kína elvet” magában foglaló 1992-es megállapodást. A sziget vezetése a függetlenség elérése céljából egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megszakadjon a kapcsolata Pekinggel, és ebben külföldi erőkre is támaszkodik – írják.

A minisztérium a fehér könyvben hangsúlyozza: a Tajvannal szembeni állásfoglalás nem az ott élő honfitársak ellen irányul, hanem csupán a “szeparatisták kis számú csoportja és a befolyásolásra törekvő külső erők ellen”.

“Kína újraegyesülésének be kell következnie, és be is fog következni” – szögezik le a dokumentumban, amely szerint Kína eltökélt és képes is arra, hogy megvédje nemzeti szuverenitását és területi egységét, valamint soha nem fogja megengedni, hogy területének bármely része elszakadjon. A kínai haderők “le fognak győzni bárkit, aki megpróbálja elszakítani Tajvant Kínától, és bármi áron megvédik a nemzet egységét” – hangsúlyozták.

Az Egyesült Államok július elején egy több mint kétmilliárd dolláros fegyverértékesítést hagyott jóvá a tajvani hadseregnek, és ez azonnal kiváltotta Peking heves tiltakozását. Röviddel ezután tovább ingerelte a kínai kommunista vezetést, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök a karibi térségben tett látogatása előtt és után útba ejtette az Egyesült Államokat, ahol magas rangú delegációkkal találkozott. Az Egyesült Államok ugyan hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de informálisan támogatja a sziget önállóságát, és elsőszámú fegyverbeszállítója.

A kínai nemzetvédelmi minisztérium fehér könyve rámutat: az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália egyre erősödő katonai jelenléte és szövetségei bizonytalanságot keltenek az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

A minisztérium állítása szerint a Kínai Népköztársaság fennállásának hetven éve alatt egyetlen fegyveres konfliktust vagy háborút sem kezdeményezett, noha ennek ellentmond az 1962-es kínai-indiai, vagy az 1979-es kínai-vietnami háború.

Az 1978-ban kezdődő “reform és nyitás” korszakban Kína a világbéke mellett kötelezte el magát – mutatnak rá -, ezért mintegy négymillió fővel lecsökkentette haderejét. Kína nem törekszik hegemóniára – emelik ki -, és soha nem fog fenyegetni egyetlen más országot sem, ahogy befolyásra sem tör mások felett.

A védelmi minisztérium ugyanakkor amellett foglalt állást, hogy a kínai hadsereg továbbra is küzdeni fog a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen és a Tibeti Autonóm Területen tevékenykedő szakadárok ellen, az ország területi és nemzeti egységének megóvását a haderők egyik legfontosabb feladataként megjelölve.

Közleményében a TEK felhívta a közlekedők figyelmét, hogy a rendezvény ideje alatt lezárások, forgalomkorlátozások és terelések várhatóak. Az intézkedéseket a hatóságok csak a feltétlenül szükséges ideig tartják fenn, ezzel segítve a közlekedőket. A korlátozásokkal kapcsolatos további részletek megtekinthetőek a rendőrség honlapján.

A budapesti központú Maccabi Európa Játékok minden idők legnagyobb magyarországi multisport rendezvénye lesz. A játékokra érkező versenyzők és a további csapattagok 27 ezer vendégéjszakát töltenek Magyarországon. A kormány ötmilliárd forint költségvetési támogatást biztosított a játékok előkészítésére és lebonyolítására.

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésre pénteken derült fény. Moga azzal indokolta péntek este bejelentett döntését, hogy drasztikus intézkedésekre van szükség. A belügyminiszter az Olt megyei prefektust (a kormány területi képviselője) is leváltotta, akinek a belügyminiszter szerint együtt kellett volna működnie a rendőrséggel. Korábban már leváltották az Olt megyei rendőrség vezetőjét is.

A leváltások sora azt követően történt, hogy Klaus Iohannis államelnök átfogó vizsgálatot kért az ügyben, és közölte: a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanács keddi ülésén kérni fogja hivatalosan is a vizsgálat elvégzését, hiszen annak az alapos gyanúja merült fel, hogy a hatóságok nem végezték a feladatukat, és elmulasztották megmenteni az elrabolt lány életét.

A román közvéleményt sokkolta a kegyetlen gyilkosság. A 15 éves lány a caracali iskolából akart hazajutni szülőfalujába, Dobroslovenibe, a nyolc kilométeres utat szokás szerint autóstoppal készült megtenni. Egy szerda reggeli foglalkozás után beült a gyanúsított férfi autójába, majd nyoma veszett. A rendőrök feltételezése szerint a lányt elrabolta a férfi, majd elvitte egy házhoz.

Az áldozatot annak ellenére sem sikerült megmenteni, hogy háromszor is telefonált a segélyhívó számra, de a rendőröknek és speciális telekommunikációs hatóságnak nem sikerült pontosan beazonosítaniuk a helyszínt. A rendőrök végül úgy azonosították a férfit, hogy visszanézték az utcai videokamerák által rögzített képeket, amelyeken látszott, hogy a lány melyik autóba ült be. A feltételezések szerint a rendőrök csak azután nézték meg a felvételt, hogy kiszálltak három helyszínre, de a pontatlan helymeghatározás miatt egyik helyen sem találták meg a lányt.

A közvélemény felháborodását csak fokozta, hogy a rendőrök már péntek hajnalban megtalálták a házat, ahol állítólag több mint három órát vártak, amíg megkapták a házkutatási engedélyt. A román média információi szerint a rendőrök annak ellenére sem hatoltak be, hogy hallották a lány sikoltozását, így a lány által leadott telefonhívásoktól összesen 19 óra telt el, amíg a rendőrök behatoltak. A helyszínen azonban már csak emberi maradványokat találtak, a lány ékszereit és ruháit is megtalálták. A férfi állítólag savval akarta eltüntetni a holttestet.

Áprilisban ugyanazon a környéken egy 19 éves lány is eltűnt, a hatóságok ezért nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy sorozatgyilkosról van szó. A férfit szombaton reggel őrizetbe vették.

Az elnök – korábbi ígéretéhez híven – azzal az indoklással vétózta meg a kongresszus mindkét háza által elfogadott határozatokat, hogy a fegyvereladások felfüggesztése “rosszul kigondolt erőfeszítés” az Egyesült Államok számára fontos partneri kapcsolatok aláásására.

A kongresszusnak megküldött nyilatkozatában Trump leszögezte: az összesen három határozat – amellett, hogy árt Washington fontos kapcsolatrendszerének – “meggyengíti az Egyesült Államok globális versenyképességét”. Hangsúlyozta továbbá, hogy a fegyvereladások korlátozása ártana a jemeni háború lezárását célzó erőfeszítéseknek is.

A képviselőház a múlt héten, a republikánus többségű szenátus pedig még júniusban fogadta el a határozatokat a két közel-keleti szövetségesnek szánt fegyvereladások megtiltásáról. A szenátusban republikánus politikusok is csatlakoztak a határozatokat megszavazó demokratákhoz. Indoklásuk szerint azért tiltanák meg a fegyvereladást, mert Rijád az amerikai fegyvereket használja a civilek ellen a jemeni háborúban. Mindkét párt politikusai érvként hozták fel a Hasogdzsi-ügy tisztázatlanságát is.

A kormányzat májusban hagyta jóvá a mintegy nyolcmilliárd dollár értékű fegyvereladásokról szóló döntést, mégpedig arra a ritkán alkalmazott törvénycikkelyre – a “sürgősségi felhatalmazásra” – hivatkozva, amely lehetővé teszi az elnöknek, hogy a kongresszus megkerülésével döntsön fegyvereladásokról. Trump az iráni fenyegetésre hivatkozva indokolta a sürgős döntést.

A törvényhozók már májusban jelezték: a kongresszus hatalmának korlátozásaként értékelik a Fehér Ház lépését, és annak ellenére, hogy az elnök kilátásba helyezte vétóját, mind a képviselőház, mind a szenátus elfogadta a fegyvereladásokat tiltó határozatokat.

Egyébként 22 különböző üzleti szerződésről van szó, amelynek keretében egyebek közt precíziós irányítású rakétákat szállítanak majd Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek. A fegyvervásárlási üzletnek részese Jordánia is.

Bialystokban a hét végén először tartottak melegfelvonulást, amelyen mintegy fél ezren vettek részt erős rendőri biztosítás mellett. A felvonulóknak megpróbálta útját állni ellentüntetők egy csoportja, tagjai gyalázták, majd petárdákkal, kövekkel, palackokkal és tojásokkal dobálták őket. A rendőrség könnygázt és füstgránátokat vetett be a provokálók szétoszlatására.

A bialystoki rendőrség felállított egy 21 fős külön egységet a rendbontók azonosítására – olvasható a belügyminisztériumnak az MTI-hez is eljuttatott közleményében.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt több vezető politikusa elítélte a melegfelvonulás megtámadását. A PiS szóvivője egyik kedd reggeli interjújában visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, hogy a kormánypárt biztatta volna agresszív viselkedésre az ellentüntetőket. Kérte, hogy az ügyet senki ne használja fel politikai célokra.

A lengyel kormány szóvivője, Piotr Müller a közszolgálati rádióban aláhúzta: meg kell büntetni mindenkit, aki megtámad legális tüntetést, “akár a katolikus, akár a homoszexuális csoportosulások menetéről van szó”.

Müller abszurdnak nevezte Bialystok polgármesterének korábbi vádját, miszerint a melegtüntetést a PiS helyi önkormányzati képviselői is próbálták erőszakkal megakadályozni. Az ellenzéki Polgári Platform jelöltjeként megválasztott polgármester ügyészségi bejelentést is tett ez ügyben.

Pirger Csaba elmondta: januárban egy 24 éves nő került kórházba kétoldali tüdőgyulladással, életveszélyes, kihűléshez közeli állapotban, így indult nyomozás, amely az előzményekre is fényt derített. Ennek következményeként a Pakodon élő család tagjai közül az anyát, huszonéves fiát és hasonló korú lányát a bíróság szerdán letartóztatásba, egy másik lányát pedig bűnügyi felügyelet alá helyezte.

A család tagjai hónapokkal korábban ígéretekkel vették rá a 24 éves nőt, hogy költözzön hozzájuk. Ezután azonban kihasználták, mostoha körülmények között lakott náluk, kölcsönök felvételére kényszerítették, majd a pénzét elvették, valamint rendszeresen bántalmazták, éheztették. Fény derült arra is, hogy 2015-ben hasonló körülmények között szállásoltak el egy férfit, akit ugyancsak megfosztottak személyi szabadságától, dolgoztatták, bántalmazták, éheztették. Őt is rákényszerítették, hogy kölcsönöket vegyen fel, a pénzt pedig elvették tőle, végül harmadik próbálkozásra tudott megszökni, hogy rendőri segítséget kérjen.

Pirger hozzátette: felmerült a gyanúja annak, hogy korábban szintén sanyarú körülmények között tartottak még egy férfit, aki ugyancsak leromlott egészségi állapotban került kórházba, és ott nem sokkal később meghalt.

A Zala Megyei Főügyészség indítványa alapján a társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettével gyanúsítható családtagok közül hármat letartóztattak, egynek pedig elrendelték a bűnügyi felügyeletét. Alaposan feltehető, hogy összebeszéléssel, áldozataik megfélemlítésével az eljárást megnehezítenék, a fiatal nő ugyanis a szembesítéskor, fenyegetések hatására visszavonta terhelő vallomását – jelezte a szóvivő.

A szóvivő megerősítette a kínai sajtóban az elmúlt napokban közölt jelentéseket arról, hogy a múlt vasárnap zajló demonstráció során a pekingi kormányzat hongkongi képviseleti irodáján történt incidenssel próbára tették a Peking és Hongkong kapcsolatát meghatározó “egy ország, két rendszer” elvet. A vasárnapi megmozdulás során egy csoport tüntető körbekerítette a képviseleti irodának helyt adó épületet, és az iroda közleménye szerint “a bejáratnál kifüggesztett nemzeti jelképeket fekete festékbombával beszennyezték, a falakra sértő jelmondatokat festettek fel, és megpróbáltak betörni az épületbe”.

Vu az eset kapcsán megjegyezte: a szélsőséges demonstrálók egyes akciói megkérdőjelezik a központi kormányzat fennhatóságát, ami elfogadhatatlan.

Azzal kapcsolatban, hogy a kínai hadsereg beavatkozhatna-e a hongkongi rendfenntartásba, a szóvivő a helyőrségi törvény 14. cikkelyében foglaltakra hivatkozott, ami alapján a hongkongi kormányzat szükség esetén kérheti a kínai hadsereg hongkongi helyőrségének segítségét a közrend megőrzésében és a katasztrófa-elhárításban.

A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státusszal rendelkező Hongkong az “egy ország, két rendszer” elv alapján 1997 óta autonómiát élvez, de sokak szerint Peking egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, és fokozatosan igyekszik növelni befolyását. Az elmúlt hónapokban a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet idézett elő tüntetéshullámot a városban. A tervezet lehetővé tette volna, hogy Hongkong olyan feleknek – köztük Kínának és Tajvannak – adhasson ki szökevényeket, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tömeges megmozdulásokon több alkalommal fordultak elő erőszakos események – a rendőrök és a tüntetők közti összecsapások, a törvényhozás üléstermének megrongálása, valamint a tüntetők elleni támadások -, melyeket Peking rendre elítélt, és azzal riogat, hogy a kaotikus helyzet folytán a város elveszítheti a globális gazdasági és pénzügyi szféráiban betöltött szerepét.

A 1433/2019. (VII. 26.) Kormányhatározat szerint biztosítják a Nemzeti Védelmi Szolgálat létszámfejlesztéséhez szükséges forrásokat. A Kormámyy a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálat szempontjából védett állományának létszámbővítéséhez szükséges források biztosításával megbízta a pénzügyminisztert Varga Mihálynak gondoskodnia kell idén 265 686 293 forint forrás biztosításáról. A jövő évtől a létszámfejlesztéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében évi 481 234 022 forint rendelkezésre állását kell biztosítani a központi költségvetés terhére, a Belügyminisztérium fejezetében.

Arról is döntés született, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat létszámbővítéséhez kapcsolódó beszerzések lefolytatása során a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat 1. pontját nem kell alkalmazni. E határozatban a Kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél beszerzési tilalmat rendel el a beruházások keretében – kivéve kisértékű tárgyi eszköz – történő informatikai eszközök beszerzése, létesítése, valamint az egyéb tárgyi eszközök beszerzése létesítésén belül a bútorok, személygépjárművek, és telefonok beszerzése vonatkozásában; úgyhogy az új titkosszolgáknak lesz hol leülni és lesz min dolgozniuk.

A cseh jegybank keddi közlése szerint az első fél évben 743 hamisított papírpénzt – korona, euró, dollár – fedeztek fel a pénzintézetek, ami 37 százalékkal kevesebb, mint 2018 első hat hónapjában, amikor összesen 1182 hamis bankót találtak.

A legtöbb hamisítvány a koronában volt, összesen 422 darab. A tavalyi első fél évben ez a szám 669 volt. A hamisított eurók száma 388-ról 244-re esett vissza, míg a dolláré 87-ről 32-re csökkent.

Tavaly összesen 2111 hamisított pénzt fedeztek fel Csehországban, ami éves szinten 26 százalékos csökkenés. A hamisított pénzek száma 2015 óta folyamatosan csökken. Tavaly a hamisított cseh korona, illetve a külföldi valuták (euró és dollár) száma majdnem megegyező volt: hamisított koronából 1011 darabot, euróból és dollárból pedig 1100 darabot foglaltak le.

A jegybank közlése szerint Csehországban a tavalyi év végén összesen 2,4 milliárdot darab koronás papírpénz és érme volt forgalomban, ami éves szinten öt százalékos növekedés. Ezek összértéke 616 milliárd koronára rúgott. 2017-ben ez a szám 592 milliárd volt.

Az incidens Ankara egyik jómódú kerületében történt, ahol a diplomata, Aljakszandr Pogansev is lakott. Pogansev a gyerekével sétált a lakóparkban, amikor szomszédja, egy nyugalmazott török ezredes, Mehmet Fevzi Bayram pisztollyal többször rálőtt. A fehérorosz diplomata súlyosan megsebesült. Kórházba szállították, megműtötték. Már jobban van.

Vasip Sahin, Ankara tartomány kormányzója azt mondta, hogy az ügynek nincs politikai vonatkozása. Közölte azt is, hogy: a tettes később ugyanazzal a fegyverrel a lánytestvére lakásán végzett magával. A fehérorosz külügyminisztérium tájékoztatás szerint a támadó labilis idegállapotú volt.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter telefonon beszélt fehérorosz hivatali kollégájával, Uladzimir Makejjel, és fel is kereste a kórházban a fehérorosz diplomatát. Megerősítette, hogy az incidens vita következménye, és nincs politikai indíttatása. Az ügyben nyomozás indult.

Három évvel ezelőtt, 2016 decemberében a török fővárosban az akkori ankarai orosz nagykövet, Andrej Karlov merénylet áldozata lett. A 62 éves orosz diplomatát egy fotókiállítás megnyitóján, televíziós kamerák előtt lőtte le egy 22 éves, szolgálaton kívüli, civil ruhát viselő török rendőr, Mevlüt Mert Altintas. A török hatóságok végeztek vele. A vádirat szerint a merénylet Ankara és Moszkva szembeállítására irányuló provokáció volt.

A tájékoztatás szerint a bölcskei nő és lánya békülési ürüggyel hívta házukba a családfőt tavaly szeptemberben, de miután szóváltásba keveredtek vele, a tizennyolc éves lány egy késsel nyakon szúrta apját.

A férfi ezt követően menekülni kezdett a házból, de a nők különböző eszközökkel folyamatosan bántalmazták eközben. A sértett ugyan kijutott az épületből, de nem sokkal később az utcán felesége a családi autóval elütötte őt és elhajtott.

A férfi súlyos sérüléseket szenvedett.

A rendőrséget a feleség értesítette az esetet követően arról, hogy lányával együtt bántalmazták a tőlük külön élő férjét, ugyanakkor a későbbi kihallgatásukkor a bűncselekmény elkövetését mindketten tagadták. A rendőrség az ügyben keletkezett iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az ügyészségnek.

A tárca szerint két orosz Tu-95msz és két kínai Hun-bk típusú stratégiai bombázó kedden előre megtervezett útvonalon, szigorúan a nemzetközi joggal összhangban, más országok légterét meg nem sértve hajtott végre légi járőrözést a Japán- és a Kelet-Kínai-tenger medencéje fölött.

“A közös járőrözés célja az átfogó orosz-kínai partnerség elmélyítése és fejlesztése, a két ország fegyveres erői együttműködési szintjének további emelése, a közös műveletek végrehajtásához szükséges lehetőségeik tökéletesítése, egyúttal a hadászati stabilitás megerősítése volt” – hangzott a közlemény.

A védelmi tárca hozzátette, hogy a manővert az idei katonai együttműködési terv keretében hajtották végre, és nem irányult harmadik országok ellen.

A nap folyamán korábban a dél-koreai védelmi tárca közölte, hogy egy orosz bombázó repülőgép kétszer is megsértette kedden a kelet-ázsiai ország légterét a Dokdo-szigetcsoport (japánul: Takesima-szigetcsoport) közelében, ezért dél-koreai harci gépek figyelmeztető lövéseket adtak le. A szöuli bejelentés szerint 20 jelzőrakétát, illetve 360 figyelmeztető lövést adtak le az orosz gép irányába, amelyet rádión is figyelmeztették, és amely ezután elhagyta a dél-koreai légteret.

A Yonhap hírügynökség a dél-koreai hadseregre hivatkozva azt írta, hogy az ország úgynevezett légvédelmi azonosítási övezetébe (KADIZ) két orosz TU-95-ös és két kínai H-6 bombázó repült be együtt, előzetes figyelmeztetés nélkül. Az egyik orosz gép ezt követően kétszer a dél-koreai légtérbe is berepült, ahol először 8, majd 23 percig tartózkodott. Az orosz gépek 93, a kínaiak 85 percig repültek a KADIZ-ban.

Szöuli katonai illetékesek “szokatlannak” nevezték, hogy a felek szemlátomást közösen hajtottak végre légi gyakorlatot. Egyes vélemények szerint ez orosz-kínai erőfitogtatás lehetett a jövő hónapban esedékes közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat előtt.

A Yonhap szerint orosz harci gépek még sosem sértették meg a dél-koreai légteret, sőt más országok harci gépei se sértették meg eddig az ország légterét. A KADIZ-ba rendszeresen berepülnek ugyan orosz gépek, de az nem fordult még elő, hogy ezt kínai gépekkel együtt tették.

Míg a nemzeti légtereket szabályozza a nemzetközi jog, a légvédelmi azonosítási övezeteket nem, ezeket önhatalmúlag jelölik ki az egyes országok azzal a céllal, hogy már időben azonosítani tudják a nemzeti légtérhez közelítő idegen gépeket, és megakadályozzák belépésüket oda, valamint elkerüljék a légi baleseteket.

Az orosz védelmi tárca egy korábbi keddi közleményében is reagált a szöuli vádakra, de abban nem tett említést a kínai gépek jelenlétéről. Azt állította, hogy két orosz Tu-95msz típusú hadászati bombázó tervszerű repülést hajtott végre a Japán-tenger semleges vizei felett, amikor a Dokdo- (Takesima-) szigetcsoport körzetében két dél-koreai F-16-os megközelítette őket. Moszkva szerint a koreai vadászgépek “nem professzionális” manővereket hajtottak végre, keresztezve az orosz rakétahordozók útvonalát, fenyegetve biztonságukat. A dél-koreai pilóták nem léptek kapcsolatba a Tu-95msz gépek pilótáival, később eltávolodtak az orosz repülőktől. Az orosz tájékoztatás szerint az incidens a Dokdo- (Takesima-) szigetektől több mint 25 kilométerre történt és az orosz gépek nem sértették meg Dél-Korea légterét.

“Nem ez volt az első alkalom, hogy dél-koreai pilóták sikertelenül igyekeztek akadályozni az orosz légierőnek a Japán-tenger semleges vizei feletti repülését” – állt a kommünikében, amely rámutatott, hogy a Szöul által önkényesen kijelölt légvédelmi azonosítási övezetet sem a nemzetközi jog, sem Oroszország nem ismeri el.

A szöuli közléssel ellentétben az orosz védelmi tárca azt állította, hogy a dél-koreai vadászgépek egyetlen figyelmeztető lövést sem adtak le.

“Ha az orosz pilóták fenyegetve érezték volna biztonságukat, a válasz nem váratott volna magára” – állt a közleményben, amely a kínai bombázókkal közösen megtartott közös járőrözésről akkor még nem tett említést.

Mun Dzse In dél-koerai elnök hivatala panaszt tett Oroszországnál a keddi incidensek miatt. A hivatal nemzetbiztonsági igazgatója üzenetet küldött az orosz biztonsági tanács vezetőjének – közölte szöuli elnöki hivatal szóvivője. “Nagyon komolyan vesszük az incidenst, ha ez megismétlődik, Dél-Korea az eddiginél sokkal komolyabb intézkedést fog hozni miatta” – írta.

A dél-koreai külügyminisztérium bekérette kedden az orosz nagykövetség első beosztottját, hogy tiltakozzon a történtek miatt. A Dokdo-szigeteket Japán is magának követeli, japánul Takesimának nevezik őket. A tokiói kormány tiltakozott Szöulnál a reggeli légi incidens miatt.

“Tekintve, hogy Japán sajátjának tekinti a Takesima-szigeteket, teljesen elfogadhatatlan és nagyon sajnálatos, hogy a dél-koreai légierő figyelmeztető lövéseket adott le a közelükben. Kifejeztük heves tiltakozásunkat Dél-Koreánál emiatt, és követeljük, hogy ilyen többé ne forduljon elő” – mondta Szuga Josihide, a kormány főtitkára keddi tokiói sajtótájékoztatóján.

“Teljesen hamis a jelentés arról, hogy CIA-kémeket tartóztattak le. Nulla igazság. Csak még több hazugság és propaganda (mint a lelőtt drónjukkal kapcsolatban) a vallási rezsimtől, amely rémesen kudarcos, és fogalma sincs, mit tegyen. A gazdaságuk halott, és ez csak romlani fog. Iránban teljes a zűrzavar” – fogalmazott az amerikai elnök a Twitteren.

Irán hétfőn jelentette be, hogy hatóságai letartóztattak 17 iráni állampolgárt, akik állítása szerint a CIA számára szereztek titkos információkat az ország nukleáris és katonai létesítményeiben, ahol dolgoztak. A tájékoztatás szerint többjüket már halálra is ítéltek, másokra pedig hosszú börtönbüntetést szabtak mi.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn a Fox News televíziónak adott interjújában visszautasította a teheráni állításokat. Mint fogalmazott, az iráni rezsimnek “hosszú története van hazugságokból”. A külügyminiszter leszögezte azt is, hogy komoly fenntartásokkal kell kezelni bármilyen iráni állítást az ilyen hírekkel kapcsolatos intézkedésekről.

A június 28-án keltezett pápai levelet Peter Kodwo Appiah Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításáért felelős vatikáni dikasztérium vezetője adta át a szíriai elnöknek. A pápai delegáció tagja volt Mario Zenari bíboros, olasz érsek, aki 2008-tól apostoli nunciusként szolgál Szíriában.

Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár a Vatican News hírportálon hétfőn megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy Idlíb térségében hárommillióan élnek, köztük 1,3 millió menekült, aki Szíria más, harcok dúlta részeiről elmenekülve keresett ott menedéket. Parolin bíboros elmondta, hogy Ferenc pápa levele nem számít “politikai beavatkozásnak”, az egyházfő a humanitárius katasztrófa megakadályozása érdekében fordult el-Aszadhoz. A szentszéki diplomácia vezetője hozzátette, hogy Ferenc pápa levelében a leggyakrabban a “megbékélés” kifejezést használta a szíriai helyzet rendezésével kapcsolatban. Szíriában a harcok egyáltalán nem enyhültek, és a mai napig a civil lakosságot sújtják. Az iskolák és kórházak is gyakori célpontnak számítanak – hangsúlyozta Parolin, és hozzátette, hogy Ferenc pápa a szíriai elnökhöz intézett levelében az országban fogva tartott politikai foglyok állapota miatt is aggodalmát fejezte ki.

A szíriai elnöki hivatal közleménye szerint el-Aszad a találkozón arra kérte a Vatikánt, hogy gyakoroljon nyomást azokra az országokra, amelyek támogatják a “terroristákat” (Damaszkusz általában ezzel a szóval illeti a lázadókat), fenn akarják tartani a háborút, és szankciókat vezetnek be Szíria ellen. Aszad szerint ezeknek az országoknak irányt kell váltaniuk, a békét és stabilitást kell támogatniuk Szíriában. Az államfő tájékoztatta a pápai követeket azokról a bűntényekről, amelyeket a “terroristák” követték el a polgári lakosság ellen.

Ferenc pápa nem sokkal megválasztása után, 2013 szeptemberében imanapot tartott a Szent Péter-téren a szíriai békéért.

Az elmúlt hetekben jelentős előrehaladást értünk el az afganisztáni békefolyamatban, és Pakisztán “sokat segít” ebben az Egyesült Államoknak – fogalmazott Trump. Az elnök megjegyezte, hogy Pakisztán korábban szerinte nem tisztelte az Egyesült Államokat és elnökét, mert “nem mondott igazat” és “kettős játékot folytatott. Trump kiemelte: Iszlámábád most “sokat fog tenni” az afganisztáni helyzet rendezéséért.

Trump úgy fogalmazott: az afganisztáni háborút “akár egyetlen hét alatt megnyerhetném, de egyszerűen nem akarok tízmillió embert meggyilkolni”. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok erői 19 éve vannak jelen afgán földön. “Ez nevetséges” – minősítette az amerikai szerepvállalás időtartamát, s azt ígérte, hogy “nagyon gyorsan” megoldás születik az afgán rendezésre.

Imran Hán üdvözölte a folyamatban lévő béketárgyalásokat. Leszögezte: “Afganisztánban nincs katonai megoldás”, és azt hangsúlyozta, hogy országa soha nem állt olyan készen a békére, mint most. “Békét akarunk” – fogalmazott. Trump felajánlotta, hogy – amennyiben felkérik – kész a közvetítésre Pakisztán és India között a kasmíri kérdésben.

Washington és Kabul korábban rendszeresen azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja az afgán tálibokkal szövetséges szélsőséges erőket, köztük a szintén afgán Hakkáni-terrorhálózatot. Pakisztán ezt mindig tagadta, jóllehet, az 1990-es évek közepe óta mindig támogatta a tálibokat. Az Afganisztán miatti évekig tartó nézetkülönbségek után azonban Pakisztán most együttműködik az Egyesült Államokkal egy afgán béke kikovácsolásában. Az együttműködés egyik jeleként értékelték Washingtonban, hogy a múlt héten Pakisztánban letartóztattak egy, az Egyesült Államok és India által régóta keresett terroristavezért.

A Trump-Hán tárgyalásokon – elemzők szerint – az amerikai elnök arra próbálta rábeszélni Hánt, hogy gyakoroljon nyomást a tálibokra egy tűzszünet és közvetlenül az afgán kormánnyal folytatandó tárgyalások érdekében.

Trump tavaly döntött úgy, hogy az Egyesült Államok közvetlen tárgyalásokat kezd a tálibokkal. Ezt egyébként pakisztáni tisztségviselők már évek óta javasolták Washingtonnak. “Pakisztán és az Egyesült Államok Afganisztánnal kapcsolatos politikájának közeledése egymáshoz felélesztette a reményt az elhúzódó afgán konfliktus megoldását illetően” – nyilatkozta a hét elején Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter a The Wall Street Journal című amerikai lap munkatársának Iszlámábádban.

A washingtoni diplomáciai nyitás után megkezdődött közvetlen tárgyalásokat Trump szeptemberben már szeretné lezárni. Egy esetleges kivonulás Afganisztánból – ahol több ezernyi amerikai katona van – elemzők szerint potenciális külpolitikai győzelmet jelentene számára a 2020-as elnökválasztások előtt.

Dobi Tamás elmondta: a gyanúsított Kazincbarcika és Tardona között található hétvégi házában pénteken tartottak házkutatást, mivel felmerült, hogy a 43 éves férfi ott lőfegyvereket vagy azok utánzatait, illetve kábítószert tart. A rendőrök számos lőszert, kétcsöves sörétes puskát, vadász lőfegyvert, kézi lőfegyvereket, gépfegyvert, az ahhoz tartozó lőszereket, hangtompítót továbbá kábítószert találtak és foglaltak le.

Az akcióban a megyei főkapitányság felderítő osztálya mellett a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egysége és a kazincbarcikai nyomozók vettek részt – ismertette. A férfit őrizetbe vették, előterjesztést tettek letartóztatására, amit – ügyészi indítványra – a bíróság hétfőn elrendelt.

A Minerve fedélzetén 52-en dolgoztak, amikor 1968 januárjában a dél-franciaországi Toulon partjai közelében nyoma veszett. A korábbi keresési kísérletek nem jártak sikerrel – írta a BBC hírportálja.

Florence Parly védelmi miniszter márciusban jelentette be, hogy a gyászoló családok kérésére ismét kutatni kezdenek a Minerve után. “Most találtuk meg a Minerve-t. Siker ez, megkönnyebbülés és technológiai bravúr. A családokra gondolok, akik nagyon régóta várnak erre a pillanatra” – írta a Twitteren.

Az új kutatócsapat ismét elemezte az eltűnésről szóló információkat, köztük az árapály adatait is. A felfedezést az Ocean Infinity amerikai magáncég hajója tette – mondta el egy francia tengerésztiszt az AFP francia hírügynökségnek. A tengeralattjárót Toulontól 45 kilométerre, 2370 méteres mélységben találták meg.

Sosem derült ki, hogy mi okozta a balesetet, amelyben a Minerva elsüllyedt. Az 1960-as években számos katonai tengeralattjáróval történt halálos katasztrófa világszerte.

Jeremy Hunt, aki már lemondott posztjáról, az incidens óta tett lépésekről tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit, elmondta: a kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy a kereskedelmi hajók biztonságosan átkelhessenek a létfontosságú tengeri szoroson. A miniszter tájékoztatása szerint a Hormuzi-szoroson évente 500 milliárd dollár értékű áru halad át, közte a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz százaléka és a cseppfolyósított földgáz 25 százaléka.

Hunt szerint Iránnak a nemzetközi jog alapján a brit lobogó alatt közlekedő Stena Impero tartályhajó feltartóztatásához sem lett volna joga, nemhogy ahhoz, hogy a Forradalmi Gárda tagjai a hajó fedélzetére lépjenek. A brit külügyminiszter szerint London ennek alapján “állami kalózkodásnak” tartja a hajó pénteki lefoglalását. Kijelentette: az új tengerhajózás-védelmi egység ügyében London konstruktív tárgyalást folytatott számos országgal az elmúlt 48 órában, és a héten folytatja az egyeztetéseket.

Hunt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az európai hajózásvédelmi egység nem lesz része az Egyesült Államok által Iránnal szemben gyakorolt maximális nyomásgyakorlási politikának, mivel London kitart az iráni nukleáris fejlesztés korlátozásáról kötött egyezmény mellett, amelyből Washington kilépett. A brit külügyminiszter szerint London a lehető leggyorsabban létre akarja hozni az általa kezdeményezett nemzetközi hajózásvédelmi egységet, de addig is a Hormuzi-szoroshoz vezényelt még egy brit hadhajót, a királyi haditengerészet Duncan nevű rombolóját, amely július 29-én érkezik meg a térségbe.

A brit kormány emellett arra kéri a térségben brit lobogó alatt közlekedő hajókat, hogy minden esetben értesítsék Londont, ha át akarnak haladni a Hormuzi-szoroson, annak érdekében, hogy Nagy-Britannia a lehető leghatékonyabb védelmet biztosíthassa számukra, és tanácsokkal láthassa el őket a legbiztonságosabb átkelési módokról.

Hunt szerint ez utóbbiak közé tartozhat például, hogy a hajók konvojokban közlekedjenek. A brit külügyminiszter elmondta: a térségben jelenleg járőrszolgálatot teljesítő brit hadihajó, a Montrose nevű fregatt eddig tizenhét átkelés során harminc kereskedelmi hajót kísért át a Hormuzi-szoroson, és eközben 4800 tengeri mérföldet (8900 kilométert) tett meg. Hunt szerint ugyanakkor a brit királyi haditengerészet nem tud minden egyes hajónak kíséretet biztosítani, és egyedül nem tudja teljesen felszámolni a kalózkodás kockázatát. E kockázat azonban jelentősen csökkenthető, ha a hajózási vállalatok együttműködnek a brit kormánnyal – tette hozzá. Kijelentette: London “nehéz szívvel” szánta rá magát az öbölbeli nemzetközi védelmi jelenlét növelésére, mivel a brit kormány célja a feszültség enyhítése.

Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra Iránnal, de ha Teherán továbbra is a mostani veszélyes úton halad, akkor számolnia kell azzal, hogy ennek ára a jelenleginél nagyobb nyugati katonai jelenlét lesz az iráni partok előtti vizeken – mondta a brit külügyminiszter. A brit tartályhajó iráni lefoglalása előtt két héttel a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 nevű iráni tartályhajót azzal a gyanúval, hogy a hajó Szíriába akar kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat.

Irán kalózkodásnak nevezte a Grace 1 feltartóztatását, Jeremy Hunt szerint azonban az iráni hajó lefoglalása törvényes akció volt, ellentétben a brit hajó iráni lefoglalásával.

A TASZSZ informátora szerint a felszerelés első szállítmánya elhagyta a Balti-tengeri Uszty-Luga kikötőjét. Az illetékes azt állította, hogy miként Törökország esetében is, a szállítások több hónappal megelőzték a szerződésben foglalt határidőt.

Kína volt az Sz-400-as első külföldi megrendelője, a két ezredkészletre szóló szerződést 2014-ben írták alá. Az első készlet leszállítása tavaly tavasszal zárult. A TASZSZ szerint a kínai fegyveres erők sikerrel tesztelték a rendszert; egy aerodinamikus és egy ballisztikus célt is megsemmisítettek vele.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Észak-Macedóniába negyven, Szerbiába harmincöt rendőr utazik. A rendőrök járőrszolgálatot látnak majd el, hogy megelőzzék és felderítsék a jogellenes határátlépéseket, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A kontingensek terepjárókkal, hőkamerával támogatják a határok védelmét.