Biztonságpiac

Mint írták, a Nagyatádi Rendőrkapitányság és a Terrorelhárítási Központ munkatársai egy gépkocsivezetőt és két utasát igazoltatták a Komárom-Esztergom megyei Héregen. A jármű átvizsgálásakor lőfegyvert és hangtompítót találtak, amelyek tartására az autóban utazó somogyiaknak, a 23 éves bolhási nőnek, a 26 éves nagykorpádi és a 32 éves mikei férfiaknak nem volt engedélyük, ezért őket előállították.

Az elfogottak a fegyvert feltehetően egy 72 éves héregi lakostól vásárolták, az ő ingatlanában újabb lőfegyver és lőszerek kerültek elő.

A rendőrség kitért arra: az ügy érintettjeinek lakhelyén tartott kutatáskor további fegyvereket és lőszereket találtak. Négy embert lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki, közülük a mikei és a héregi férfi őrizetbe került, a rendőrség indítványozta letartóztatásukat.

A kábítószert egy konténerben találták meg, amely az uruguayi Montevideóból érkezett teherszállító hajón. A belgiumi Antwerpenbe címzett konténert egy kockázatelemzési eljárással választották ki ellenőrzésre, és a szállítólevélen megadott szójabab helyett 211 fekete sporttáskát találtak benne. A táskákból több mint 4200 csomag kokain került elő.

A kábítószer feltehetőleg nagy tisztaságú, ezért akár a tömegének háromszorosára is lehetett volna hígítani, piaci értéke így csaknem egymilliárd euró (330 milliárd forint) – áll a hamburgi vámhivatal közleményében, amely szerint a július közepén lefoglalt és időközben szigorú titoktartás és nagyszabású biztonsági intézkedések mellett megsemmisített szállítmány a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem németországi történetének legnagyobb kokainfogása.

A Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság értesülése szerint a hamburgi vámosok július végén is lefoglaltak egy jelentős nagyságú, 1,5 tonnás kokainszállítmányt, amelyet egy brazíliai kikötőből indítottak útnak, dohányáru közé elrejtve, ugyancsak Antwerpenbe.

A vámnyomozók becslése szerint a Németországba vagy Németországon keresztül más piacokra irányuló kokainszállítmányok töredékét sikerül csak elfogni. A lefoglalt mennyiség így is egyre nagyobb, az ország egészét tekintve az idén már a hét tonnát is meghaladta, ami történelmi csúcs.

Az NDR összeállítása szerint világszerte egyre több a jelentős nagyságú kokainfogás, és a növekedés nemcsak a hatósági munkamódszerek javulásának tulajdonítható, hanem annak is, hogy a drogkartellek egyre inkább igyekeznek egyszerre nagy mennyiséget célba juttatni. Ez arra utal, hogy a kartellek gond nélkül elviselnek komoly veszteségeket, ha egy-egy szállítmányukat elfogják.

A jelenség egyik oka, hogy Dél-Amerikában folyamatosan növekedik a kokaintermelés, a kábítószerhez szükséges növényt egyre nagyobb területen termesztik, és mind hatékonyabb eljárásokkal vonják ki belőle a kábítószer alapanyagát. Európai rendőri szervek attól tartanak, hogy a termelés bővülése az erőszak elharapódzásával, a szervezett bűnözői csoportok közötti hatalmi küzdelmek elmérgesedésével jár a kontinens országaiban.

A tisztségviselő a BBC News Ukrajinának adott interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál közölt részletet – leszögezte, hogy Oroszországot agresszor államnak tartja, állampolgárait azonban két csoportra, Ukrajnával szemben ellenséges és baráti viszonyt ápoló emberekre osztja. Kifejtette, hogy Oroszországban nagyon sok, Ukrajnából húsz-harminc évvel ezelőtt kivándorolt ember él, akik azóta orosz állampolgárságúak lettek. Sok a vegyes házasság is, az abból született orosz állampolgárságú gyermekek pedig évente járnak át idős szüleiket látogatni Ukrajnába.

“Hogy ne engedjem meg egy orosz útlevéllel rendelkező ukránnak, hogy meglátogassa idős édesanyját?” – tette fel a kérdést Dejneko. Szavai szerint napi szinten gyakoriak az ehhez hasonló esetek, ezért azt javasolja, hogy a határőrök “vegyék figyelembe az ilyen részleteket”, különösen Oroszország tekintetében.

Az ukrán határőrszolgálat adatai alapján az idei év első hét hónapjában csaknem ötezer orosz állampolgárnak tagadták meg a belépést Ukrajnába. Tavaly csaknem 6 ezer, 2017-ben 5311, 2016-ban szintén csaknem 6 ezer, 2015-ben mintegy 11 ezer, 2014-ben pedig 16 és fél ezer orosz állampolgárt nem engedtek belépni az oroszágba.

A belépés megtagadásának fő okai: az utazás megerősítetlen célja, a tartózkodási idő túllépése, beutazási korlátozás, illetve érvénytelen okmány voltak.

Böröndi Gábor ismertetése szerint az ünnepség zászlófelvonással kezdődik, a katonák esküt tesznek, majd kardot rántanak “a hazáért mindhalálig!” felkiáltással, ezt követően indul a díszmenet.

Mindezek után mintegy ötvenperces légiparádét tartanak a Magyar Honvédség repülői és helikopterei.

A parancsnokhelyettes elmondta, hogy a katonák szinte minden helyőrségben részt vesznek az augusztus 20-i ünnepen, többek között Kaposváron, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten.

Az FSZB szerint a két orosz állampolgárságú gyanúsítottat a tervezett merénylet közelebbről meg nem nevezett helyszínén fogták el. Robbanóanyagokat és házi készítésű pokolgépek komponenseit kobozták el tőlük.

A két terroristát a hatóságok a terrorizmus propagálásában és a helyi lakosok beszervezésében való bűnrészességgel is megvádolták.

Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes kedden közölte, hogy Oroszországban a hatóságoknak az év első felében 17 esetben sikerült terrorcselekmény megszervezésére irányuló kísérletet megakadályozniuk.

A közlemény szerint a rendőrségre délelőtt érkezett bejelentés arról, hogy egy férfi a postán található adománygyűjtő dobozt megrongálta és pénzt vett ki belőle. A dolgozók ezt észrevették és felelősségre akarták vonni a férfit, aki ekkor az egyik dolgozót ellökte és társával, valamint a pénzzel együtt elmenekült a helyszínről.

A BRFK nyomozói négy órán belül azonosították és elfogták a bűncselekmény feltételezett elkövetőit és előállították őket – írták.

Rjabkov abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kilépési szándéknyilatkozata értelmében augusztus 2-án érvényét veszti a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződés. Az orosz külügyminisztérium pénteken közölte, hogy a nap folyamán lejár az INF-szerződés hatálya. Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy ez Washington kezdeményezésére történik.

Rjabkov szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodáshoz való visszatérést “Senki sem vette le a napirendről. Új tárgyalásokat nem ajánlunk az amerikaiaknak, ezt Vlagyimir Putyin február 2-án világosan megmondta” – emlékeztetett a diplomata.

Mint mondta, Moszkva ugyanakkor azt ajánlotta, hogy Oroszországhoz hasonlóan az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa jelentsen be ugyanolyan moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésére. Vlagyimir Putyin korábban kijelentette, hogy amíg ilyen kategóriájú amerikai eszközök nem jelennek meg a világ valamely régiójában, addig Moszkva sem telepít ilyeneket.

Az Egyesült Államok 2014 óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével sértették meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

A lap névtelenséget kérő amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva arról tudósított, hogy a jelenleg mintegy 14 ezer fős amerikai kontingensből csak nyolc-kilencezer amerikai katona maradna Afganisztánban. A megállapodásban a tálibok állítólag beleegyeznének a tűzszünetbe és lemondanának az al-Kaida nevű terrorszervezet támogatásáról.

A The Washington Post értesülései szerint a megállapodásban foglaltak értelmében a táliboknak záros határidőn belül meg kell kezdeniük a közvetlen tárgyalásokat az afgán kormánnyal egy szélesebb körű békemegállapodás érdekében. További csapatcsökkentésről pedig a tálibokkal és az afgán kormánnyal közös tárgyalásokon történhet egyeztetés. A tervezet az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalások közben készült el. Zalmay Khalilzad, az amerikai külügyminisztérium afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó afgán származású különmegbízottja hónapok óta folytat tárgyalásokat hol Kabulban az afgán kormány képviselőivel, hol a katari Dohában a tálibok megbízottjaival.

A washingtoni lap informátorai szerint egy megállapodás-tervezet még a szeptemberi afganisztáni választások előtt véglegesíthető. “nyolcvan-kilencven százalékban biztosak lehetünk ebben, de az utolsó tíz-húsz százalék leküzdéséig még hosszú az út” – idézett az újság egy szintén névtelenséget kérő amerikai kormányzati tisztségviselőt.

A tálibok egyik szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid nem kívánta kommentálni az amerikai lap értesüléseit. Egy rövid telefoninterjúban csütörtökön azt mondta: nem tudja, mikor folytatódnak a tárgyalások. “Reménykedünk, a dolgok ígéretesnek tűnnek, lehet, hogy lesz áttörés. Reméljük, nem lesznek akadályok, de ez az amerikaiak komolyságától is függ” – fogalmazott a tálib szóvivő.

Khalilzad, aki jelenleg Kabulban tartózkodik, egy még szerdai Twitter-bejegyzésében azt jelezte, hogy napokon belül folytatódnak az egyeztetések a tálibokkal a katari fővárosban, Dohában.

Dominic Raab a BBC rádió közéleti 4-es csatornájának Today (Ma) című politikai magazinprogramjában kijelentette, nem lesz “quid pro quo” megoldása a helyzetnek, azaz kormánya nem hajlandó egyenrangúként kezelni a két különböző esetet.

Az iráni vezetés a múlt héten tett utalást a két ország közötti lehetséges cserére, amelynek értelmében Irán elengedte volna a brit lobogó alatt közlekedő Stena Impero nevű hajót, amennyiben Nagy-Britannia beleegyezett volna, hogy elengedi a július elején a brit királyi tengerészgyalogság által Gibraltárnál lefoglalt Grace 1 iráni tankert.

A brit kormány azonban továbbra is kitart álláspontja mellett, miszerint a Grace 1 július 4-i brit lefoglalása törvényes volt, mert a tartályhajó az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben foganatosított büntetőintézkedéseket megkerülve akart kőolajat szállítani a harcok dúlta országba, az iráni Forradalmi Gárda viszont a nemzetközi jogot megsértve foglalta le a Stena Impero tartályhajót július 19-én.

A Stena Impero lefoglalása után Nagy-Britannia kalózkodással vádolta meg Iránt, vasárnap pedig a Perzsa(Arab)-öbölbe érkezett a brit királyi haditengerészet Duncan nevű rombolója, hogy segítse a brit zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajók biztonságos átkelését a Hormuzi-szoroson. A 8500 tonna vízkiszorítású romboló egy másik hadihajóval, a Montrose nevű fregattal együtt lesz szolgálatban egy ideig, utóbbinak azonban pár hét múlva véget ér a küldetése.

Brit álláspont szerint a Hormuzi-szorosban való biztonságos áthaladás “nemcsak az Egyesült Királyság, hanem nemzetközi partnerei és szövetségesei” számára is rendkívül fontos és, biztosítani kell, hogy a kereskedelmi hajók a nemzetközi jog értelmében szabadon hajózhassanak és biztonságosan kereskedhessenek bárhol a világon. Nagy-Britannia alapvető jelentőségű útvonalként tekint a Hormuzi-szorosra, amelyen évente ötszázmilliárd értékű áru halad át, köztük a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz és a cseppfolyósított földgáz 25 százaléka.

A brit kormány a múlt héten európai irányítású tengerhajózás-védelmi egység létrehozását kezdeményezte válaszul a Stena Impero brit tartályhajó lefoglalására, Irán azonban hamar jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja az erről szóló kezdeményezést.

Az elnök azt mondta: felvetéséről már egyeztetett a két érintett ország, azaz Oroszország és Kína vezetőivel, akiket elmondása szerint “ez nagyon is izgalomba hozott”. A Moszkvával és Pekinggel kötendő új fegyverzetkorlátozási egyezményről Trump azt követően beszélt, hogy pénteken reggel Washington hivatalosan is kilépett a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai szerződésből (INF).

Arra az újságírói felvetésre, amely azt firtatta, hogy az INF-szerződés felmondása után hogyan akarja elkerülni a fegyverkezési verseny gyorsulását, Trump azt válaszolta, hogy beszélt egy új nukleáris paktumról Oroszországgal. Bár nem tért ki rá, de feltehetően a héten Vlagyimir Putyinal beszélt erről, amikor felajánlotta az amerikai segítséget a szibériai erdőtüzek oltásához. “Egy kicsit ők is engednek majd, egy kicsit mi is engedünk majd” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a tervezett nukleáris egyezményt Moszkva mellett Pekingnek is alá kell írnia. “Ez nagyszerű dolog lenne a világ számára” – mondta, és hangoztatta, hogy hite szerint meg is fog születni az új fegyverzetkorlátozási egyezmény.

Washington azzal indokolta a Moszkvával kötött nukleáris szerződés felmondását, hogy a megállapodást Oroszország egyoldalúan megsértette. Péntek reggeli nyilatkozatában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter “felelőtlennek” nevezte Oroszországot és azt állította, hogy Moszkva szándékosan sértette meg az INF-szerződést. Mark Esper, amerikai védelmi miniszter később Washingtonban azt hangoztatta, hogy Moszkva “éveken keresztül többször és tartósan, több amerikai kormányzat alatt” sértette meg a megállapodást.

Az amerikai döntést támogatta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, bár hozzátette, hogy az észak-atlanti szövetség nem akar “új fegyverkezési versenyt”. Heiko Maas német külügyminiszter pedig már pénteken új leszerelési és fegyverzetellenőrzési egyezmények kidolgozását sürgette. A német diplomácia vezetője egyébként ugyancsak felvetette, hogy egy új egyezménybe Kínát is be kell vonni.

V. Németh Zsolt elmondta, a magyar kutyafajták, kiemelten a kuvasz népszerűsítésére létrejött mintaprogram folytatásaként támogatják az újabb öt kuvasz kiképzését, egyrészt a genetikai erőforrások megőrzése miatt, másrészt pedig a hungarikumokhoz kapcsolódóan.

“Remélhetőleg nemsokára a hét törpe neve mellett a magyar kutyafajokat is kívülről fogják tudni az iskolások” – fűzte hozzá V. Németh.

Heiko Maas a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy a több mint harmincéves INF-szerződés hatályának megszűnése után a nukleáris eszközök mellett tárgyalni kell az utóbbi évtizedekben kifejlesztett új fegyverrendszerekről is, például a gyilkos robotokról és a kiberfegyverekről, amelyekről nincsenek nemzetközi megállapodások.

Kiemelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában – amelybe beválasztották Németországot a nem állandó tagok közé a 2019-2020-as időszakra – 12 éve először sikerült napirendre emelni a leszerelés és a fegyverzetellenőrzés ügyét. Hangsúlyozta, hogy tovább kell fokozni a nyomást, el kell érni, hogy az új megállapodásokhoz az “új szuperhatalmak” is csatlakozzanak. Elsősorban Kína, amely “sajnálatos módon rendkívül tartózkodó”.

Ha ezek a törekvések nem vezetnek eredményre, új fegyverkezési verseny fenyeget, méghozzá a nukleáris eszközök területén is – húzta alá a német diplomácia vezetője.

Ennek oka, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fél évvel ezelőtti figyelmeztetése ellenére Oroszország továbbra is megsérti a szerződést – tette hozzá. A főtitkár sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország nem mutatott semmiféle hajlandóságot, illetve nem tett lépéseket arra, hogy visszatérjen a szerződésben rögzített kötelezettségei teljesítéséhez.

A szerződés felmondásának minden következményéért Oroszországot terheli a felelősség, a szerződés minden pontját betartó Egyesült Államok döntése pedig a szövetségesek teljes támogatását élvezi – tette hozzá. A szerződés csak akkor lehet eredményes, ha minden fél eleget tesz az abban foglaltaknak – emelte ki.

A sorozatos figyelmeztetések ellenére továbbfejlesztett és előállított orosz rakéták, a rakétarendszer titkos tesztelése, gyártása és telepítése könnyen fegyveres konfliktusokhoz vezethet, jelentős fenyegetést jelentve az euroatlanti térség biztonságra – mondta.

Hangsúlyozta: a NATO nem akar újabb hidegháborút, és minden eszközzel el kíván kerülni egy újabb fegyverkezési versenyt. Ennek érdekében a szövetség kiegyensúlyozott, ellenőrizhető és felelősségteljes módon reagál az orosz 9M729 rakétarendszernek a szövetséges országok biztonságára gyakorolt jelentős kockázataira. A NATO válasza kizárólag védekező jellegű, és békés célokat szolgál. A szövetség készen áll, hogy tárgyalások útján folytassa a megoldáskeresést a szerződésben foglaltak újbóli betartása érdekében:

“A szövetségesek elkötelezettek, ezért továbbra is fenntartják, támogatják és tovább erősítik a hatékony nemzetközi fegyverzetellenőrzés és -leszerelés érdekében kifejtett erőfeszítéseket mint az euro-atlanti biztonság kulcsfontosságú elemét” – fogalmazott.

A NATO – amellett, hogy továbbra is konstruktív kapcsolatra törekszik Oroszországgal – továbbra is azt várja Moszkvától, hogy tegye átláthatóvá a fegyvereinek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon térjen vissza és feleljen meg kötelezettségvállalásainak – húzta alá Stoltenberg.

Az Egyesült Államok február 1-jén jelentette be, hogy felmondja részvételét az INF-szerződésben, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt. Pénteken Washington hivatalosan is felmondta a szerződést, azzal indokolva döntését, hogy megítélése szerint Moszkva megsértette az abban foglaltakat.

Vlagyimir Putyin július elején írta alá a szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és kisebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Andronescu az Antena 3 hírtelevízió csütörtök esti műsorában azt mondta: ő már “otthonról megtanulta, hogy ne üljön be idegen autóba”, arra utalva, hogy Alexandrát autóstoposként vette fel kocsijába a meggyilkolását később bevalló férfi. A miniszter azt fejtegette, hogy – ha a szülők nem tanítják meg őket erre – az iskolákban kell felkészíteni a gyerekeket arra, hogyan megvédjék magukat a rosszakarókkal szemben. Az áldozatot elmarasztaló megjegyzését azzal a szónoki kérdéssel vezette fel: vajon mi késztethette Alexandrát, hogy stopoljon, amikor bérlete volt az iskolabuszra?

Dancila Facebook-bejegyzésben közölte döntését, leszögezve: Andronescu televíziós nyilatkozata a megértés hiányáról tanúskodik a tekintetben, hogyan kell a gyermekeket az elrablástól, erőszaktól, visszaélésektől és emberkereskedőktől megvédeni.

“Ez egy felelőtlen hozzáállás, amely nem tükrözi a kormány álláspontját, és nem akarom, hogy az általam vezetett kabinettel azonosítsák” – magyarázta döntését a miniszterelnök. Hozzátette: bármelyik kormánytag hasonló “félrelépését” ugyanígy fogja megtorolni, ugyanakkor elítélte politikai ellenfeleinek azon nyilatkozatait is, amelyekkel választási tőkét próbálnak kovácsolni abból a caracali eset fájdalmából.

Közben a nyomozás alig haladt előre az egy hete kiderült bűncselekmény ügyében, a nyomozók továbbra sem tudják hol található a múlt szerdán eltűnt Alexandra, így arról sem rendelkeznek minden kétséget kizáró bizonyítékkal, hogy a lány már nincs életben.

Pénteken az igazságügyi orvostani intézet az antropológiai vizsgálat előzetes eredményét közzétéve annyit meg tudott erősíteni, hogy egy 12 és 17 év közötti, alacsony növésű lány elszenesedett csontjait találták meg a gyanúsított házának udvarán, abban a fémhordóban, amelyben – saját vallomása szerint – a férfi elégette a lány holttestét. Az emberi maradványok azonosítását célzó genetikai (DNS) vizsgálat előzetes eredménye jövő hétre várható.

Az elrabolt, vélhetően nemi erőszak és gyilkosság áldozatául esett 15 éves Alexandra ügye hatalmas közfelháborodást keltett Romániában, miután kiderült, hogy hiába hívta többször is a 112-es segélyhívószámot, a rendőrök nem hittek neki, kioktatták, a hatóságok nem voltak képesek idejében azonosítani a hívás helyét, és közbelépni, hogy megmentsék az életét. Az ügy miatt előbb a román rendőrség országos és Olt megyei parancsnokát menesztették tisztségéből, hétfőn lemondott a segélyhívót működtető különleges távközlési szolgálat (STS) vezetője, kedden pedig a belügyminiszter is.

Az oktatási miniszter tehát már a második kormánytag, aki belebukott a botrányba. Dancila közölte: Daniel Breaz művelődési minisztert jelöli ideiglenes tárcavezetőnek a oktatási minisztérium élére.

Szloszjár Balázs ezredes, az 5. számú Bocskai lövészdandár parancsnoka felidézte: az 1849. augusztus 2-i debreceni csata elérte célját, a Nagysándor József tábornok vezette hadtest ugyan elveszítette a csatát a rendkívüli túlerőben lévő orosz sereggel szemben, de feltartotta az ellenséget, hogy a Görgey vezette főerők el tudjanak vonulni, és felkészülhessenek a további csatákra.

“Az itt eltemetett katonák valamennyien hősök, akik valamilyen céllal harcoltak, majd haltak meg, legyen az a hazájuk védelme vagy a parancsok maradéktalan végrehajtása” – hangoztatta az ezredes. A megemlékezés keretében a Hősök temetőjében felavatták a 170 évvel ezelőtti debreceni ütközetben elesett orosz katonák emlékkövét.

Avatóbeszédében Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere is arról beszélt, hogy a háborúk áldozatainak jár a végtisztesség és a tisztelet, függetlenül attól, melyik oldalon harcoltak. “A debreceni polgárok megadták a végtisztességet a csatában elesett honvédeknek és orosz katonáknak. Az ütközetet követően itt, a Csigedomb aljába 112 magyar és 634 orosz katona földi maradványait hantolták el” – idézte fel, hozzátéve, hogy ez volt a Hősök temetőjének elődje, ahol ma már több mint 2000 ismert és ismeretlen hős nyugszik.

Oroszország debreceni főkonzulátusának kérését a város “nyitott szívvel fogadta”, így péntektől emlékkő őrzi azoknak az orosz katonáknak az emlékét, akik a debreceni csatában vesztették életüket – mondta az alpolgármester. A megemlékezésen – a debreceni orosz főkonzul jelenlétében – megkoszorúzták a magyar katonák emlékét őrző “haldokló oroszlán” emlékművet, és az orosz katonák emlékére felavatott emlékkövet.

Ezt követően a Bocskai dandár könyvtárában bemutatták A debreceni Honvédtemető és Hősök temetője című forráskiadványt. A Papp József helytörténész szerkesztette kötet forrásai és tanulmányai közül kiemelték Papp temetőtörténeti dolgozatát, valamint Horváth Attila helytörténeti kutató eredeti orosz és magyar levéltári forrásokon nyugvó hadtörténeti munkáját, amely minden eddiginél teljesebb formában adja közre a 170 évvel ezelőtti ütközet történetét.

“Áttekintve a rendkívüli helyzetek miniszterének jelentését Vlagyimir Putyin arra utasította a védelmi minisztériumot, hogy csatlakozzon a tűzoltáshoz Szibéria és a Távol-Kelet területén” – hangzott az orosz elnöki hivatal tájékoztatása. A lángok terjedése miatt hétfőn a Krasznojarszki területen, Irkutszk megyében, Szahában (Jakutföldön) és Burjátföld egy részén rendkívüli állapotot hirdettek ki. Oroszországban mintegy 3 millió hektáron (harmincezer négyzetkilométeren) ég a növényzet.

Az orosz védelmi tárca közölte, hogy Oroszország hét régiójából 10 Il-76-os repülőgépet csoportosított át Krasznojarszkba. Az oltásért felelős operatív csoport munkáját Dmitrij Bulgakov hadseregtábornok, miniszterhelyettes irányítja majd a helyszínről.

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök Krasznojarszkba utazott, ahol közölte, hogy a kabinet tartalékalapból pótlólagos eszközöket csoportosítnak át oltásra.

“A helyzet bonyolult, sok helyen ég az erdő, egy sor lakott településen szmogot, füstöt észleltek” – nyilatkozott a kormányfő, rámutatva, hogy a tűz oltása szempontjából a meteorológiai előrejelzés nem kedvező. Medvegyev szerint a lakosságot közvetlen veszély nem fenyegeti. Fő feladatként annak megakadályozását nevezte meg, hogy a lángok elérjék a lakott településeket. Kiemelte a lakosság tájékoztatásának fontosságát.

A TASZSZ összesítése szerint jelenleg 147 erdőtűz ellen folyik a küzdelem, több mint háromszáz nehezen megközelíthető tűzfészket viszont nem oltanak a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős regionális bizottságok döntése alapján – írta szerdán a TASZSZ orosz hírügynökség. Egy 2015-be bevezetett szabály felhatalmazza az érintett helyi hatóságokat arra, hogy ha a lángok lakott területeket és gazdasági objektumokat nem fenyegetnek, és ha az ellenük folytatott küzdelem költségei meghaladnák az okozott kárt, eltekintsenek ettől.

A következményeket a tűztől több száz kilométerre is észlelni lehetett szerdán. Sajtóbeszámolók szerint a burját székvárosban, Ulan-Udéban a füsttől már harmadik napja nem látni a napot és az égéstermékeket Mongólia fővárosáig, Ulan Batorig is elsodorta a szél.

A főtitkár sajtótájékoztatóján elmondta, a NATO aggodalommal figyeli Teherán tevékenységét a terrorista csoportok finanszírozásától kezdve a kereskedelmet akadályozó intézkedéseken keresztül a rakétaprogram folytatásáig, amelyek jelentős mértékben destabilizálják a térséget, és fenyegetik a nemzetközi biztonságot.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nagymértékben fenyegeti Európa biztonságát az is, hogy Oroszország megszegi a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződésben (INF) foglaltakat. A szövetséges tagállamok továbbra is azt várják Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében – húzta alá.

“Miközben a NATO megkezdte felkészülését az INF-szerződés nélküli világra, határozott és arányos válasz kidolgozásán fáradozik a megállapodás megszegése miatt Moszkvával szemben” — fogalmazott. Stoltenberg elmondta azt is, hogy a német védelmi miniszterrel egyetértettek abban, hogy a kiszámíthatatlan világpolitikai helyzet miatt többet kell fordítani a védelmi kiadásokra, és a szövetséges országoknak a korábbiaknál sokkal nagyobb összefogására van szükség.

Kramp-Karrenbauer a sajtótájékoztatón elmondta, az európai védelem erősítésének fontosságát hangsúlyozza, hogy a kinevezését követő első hivatalos külföldi útja a NATO európai székházába vezetett. Kiemelte, látogatásának célja a katonai szövetség egységének fokozása, amelynek érdekében Németország minden segítséget megad a NATO-missziókban való részvétele révén, valamint megerősíti azon tagállami vállalását, hogy emeli védelmi kiadásait.

Iránnal kapcsolatban elmondta országa még nem döntött az amerikai kormány megkereséséről, amely szerint Washington felkérte Németországot, hogy Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt működjék közre a Perzsa(Arab)-öböl bejáratánál fekvő Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának biztosításában.

Kijelentette, Németország bízik egy diplomáciai megoldás elérésében a konfliktus lezárása érdekében, valamint reményét fejezte ki, hogy megnyugtató eredmény születhet az iráni atomprogrammal kapcsolatban is. Németország célja az Iránnal foglalkozó, a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) végrehajtását ellenőrző vegyes bizottság másik két európai tagjával, Franciaországgal és Nagy-Britanniával közösen a megállapodás életben tartása – tette hozzá a német védelmi miniszter.

A Hormuzi-szoros térségében hetek óta feszült a helyzet, több incidens történt kereskedelmi hajók ellen, és az iráni Forradalmi Gárda lefoglalt egy brit tartályhajót, amire válaszul London a szoroshoz irányított egy rombolót a brit zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajók átkelésének biztosítására. A Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl közötti tengerszoros kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz és a cseppfolyósított földgáz huszonöt százalékát szállítják át rajta a tartályhajók.

Az amerikai Boeing repülőgépgyártó vállalattal közösen gyártott Nyíl-3 rakéták a légkörön kívül képesek elpusztítani a ballisztikus rakétákat, olyan magasságban, ahol biztonságosan megsemmisíthetnek nem hagyományos töltetű rakétákat is. Az új kísérletek bebizonyították, hogy a Nyíl-3 képes a légtéren kívül megsemmisíteni a nukleáris töltettel ellátott ballisztikus rakétákat még azelőtt, hogy veszélyeztetnék célpontjukat – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Ezen túl a lap értesülése szerint a rendszer a több robbanófejben elhelyezett nukleáris töltetek ellen is hatékony védelmet jelent, mert még a szétválás előtt befogja a lövedéket. A ynet kiemeli, hogy jelenleg Irán még nem rendelkezik ilyen támadó eszközzel, elsősorban nukleáris robbanófejekkel, de a Siháb-3 rakétáik ezerháromszáz kilométert tudnak megtenni, és ezzel Irán középső vagy keleti részéről is elérhetik Izraelt.

Az izraeli tízes kereskedelmi tévécsatorna híradójának katonai szakértője szerint azért kellett Alaszkában tesztelni a légvédelmi rendszert, mert ott vannak csak elég nagy lakatlan területek a biztonságos vizsgálatokhoz.

A Nyíl – 3 már 2015-ben sikeresen vizsgázott a Földközi tenger felett, és 2017 – ben Izraelbe telepítették egységeit. Az új rakétarendszer a ballisztikus rakétákat radarral felfedezi, átadja adataikat az irányító központnak, amely azokat elemezve megtervezi az elfogórakéta útvonalát, majd a légkörön kívül megsemmisíti a lövedékeket.

A Háárec című újság elemzése szerint az Alaszkában végrehajtott kísérlet az amerikai kormányzat további és folyamatos elkötelezettségét jelzi Izrael rakétákkal szembeni védelmében.

Ámosz Harel, a lap szakértője úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség fényében ez az együttműködés Izraellel azt üzeni Teheránnak, hogy hatékony védelmi rendszerbe fog ütközni bármilyen Izrael elleni rakétatámadás kísérlete, noha efféle támadásnak jelenleg igen kicsi a valószínűsége. Az izraeli hadsereg három szintű rakétavédelmet épített ki: a nagy hatótávolságú rakéták ellen védő Nyíl-3, a közép hatótávolságú rakéták ellen védelmet biztosító Varázspálca, és a néhány kilométerről indított, harcászati rakétákat elfogó Vaskupola nevű védelmi rendszert.

Az ügy előzménye, hogy Belgium 2003-ban ütemtervet fogadott el atomerőműveinek fokozatos felszámolására. Nem épülhetett meg számos új létesítmény, a működő erőműveknek pedig negyvenéves üzemelést követően fokozatosan, vagyis 2015 és 2025 között be kellett, illetve be kell fejezniük a működésüket. Ennek megfelelően a Schelde folyónál, az észak-belgiumi Antwerpen és a holland határ közelében elhelyezkedő Doel atomerőmű 1-es és 2-es blokkjai 2015 első felében befejezték a villamosenergia-termelést. Az év júniusában azonban a belga jogalkotó tíz évvel, 2025-ig meghosszabbította a blokkok üzemidejét, és korszerűsítéseket, valamint a biztonsági szabályok betartását szavatoló munkálatokat írt elő.

Két belga környezetvédő egyesület a vonatkozó törvény megsemmisítését kérte a belga alkotmánybíróságtól, azt állítva, hogy a hosszabbításra környezeti hatásvizsgálat és a nyilvánosság részvételét lehetővé tevő eljárás mellőzésével került sor. Az alkotmánybíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, hogy kell-e környezeti hatásvizsgálatot folytatni az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására vonatkozó törvény elfogadásához.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megállapította, hogy az erőművek környezeti kockázatának csökkentése érdekében végzett fejlesztésre és korszerűsítésre irányuló munkálatok az eredeti üzembe helyezéshez hasonló állapot elérésével jártak. Ezért az uniós irányelvben előírt környezeti hatásvizsgálatokat az üzemelés meghosszabbításához el kellett volna végezni, ahogy – Hollandia közelsége miatt – a határokon átterjedő hatások vizsgálatát is.

Az uniós bíróság indoklásában kiemelte, a hatásvizsgálat csak abban az esetben maradhat el, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságát érintő veszély valószínű, ami a mostani ügyben nem szerepelt az indokok között.

A bíróság ugyanakkor azt is megjegyezte, akkor tartható fent az üzemidő hosszabbítás, ha a tagállam igazolja, hogy a villamosenergia-ellátás megszakadásával fenyegető, valódi és súlyos veszélyt más eszközökkel, vagy megoldással nem lehetne elhárítani. Az ilyen intézkedés fenntartása azonban csupán a valós veszély megszüntetéséhez szigorúan szükséges időtartamra terjedhet ki – tették hozzá.

Azt is megjegyezték, hogy a hatásvizsgálatokat a projekt végrehajtása során vagy azt követően is elvégezheti Belgium, ekkor a belga alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy fenntartja a törvényt.

A tisztségviselő közlése szerint az ukrán bíróság megvizsgálta, hogy a katonai ügyészek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói jogszerűen cselekedtek-e és betartották-e a törvényi követelményeket július 25-én a Nika Spirit névre átkeresztelt, korábban Neyma nevet viselő, a tavaly novemberi ukrán-orosz fekete-tengeri incidens során az ukrán hadihajóknak a Kercsi-szorosban útját álló orosz tartályhajó átkutatásakor. A kereset elbírálása nyomán a bíróság elrendelte a tartályhajó és azzal együtt a hajó átkutatása során a fedélzetén talált iratok lefoglalását – írta a főügyész.

A Nika Spirit nevű hajót orosz állampolgárságú legénységével együtt július 25-én tartóztatták fel az ukrán hatóságok a dél-ukrajnai Odessza megyében lévő Izmail kikötőjében, miután az EQUASIS nemzetközi informatikai rendszerben az IMO-8895528 szám alapján azonosították, hogy ez volt az a tartályhajó, amellyel tavaly novemberben a Kercsi-híd alatt az orosz fél elzárta az utat az ukrán hadihajók előtt. A tartályhajó akkor még a Neyma nevet viselte.

Az SZBU bírósági felhatalmazást kért a hajó tárgyi bizonyítékként való lefoglalására. A szolgálat és a katonai ügyészség nyomozói bírósági engedéllyel dokumentumokat, a tavalyi incidens alatt készült rádiókommunikációs felvételeket és hajónaplókat foglaltak le, továbbá a legénységet is kihallgatták. Őket még aznap elengedték, és Moldován keresztül visszatérhettek Oroszországba. Az SZBU később kiadott közleménye szerint ugyanis a hajó mostani legénységének nem volt köze a tavalyi tengeri incidenshez, így ellenük nem emeltek vádat.

2018. november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Az ukrán haditengerészeket jelenleg is az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai börtönében tartják fogva. Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot. A hamburgi székhelyű Nemzetközi Tengerjogi Bíróság május végén kihirdetett ítélete szerint Oroszországnak azonnal szabadon kell engednie az elfogott tengerészeket, és vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának a lefoglalt három hadihajót is. Moszkva ezzel szemben továbbra is azt vallja, hogy az általa határsértőként kezelt 24 ukrán állampolgár ügyében orosz bíróság illetékes, emiatt nem is vett részt a hamburgi perben. Ugyanakkor az elmúlt hetekben elindultak bizonyos konzultációk az ukrán haditengerészek szabadon bocsátásáról, azonban ezek még nem vezettek látható eredményre.