A Tanács 2016. szeptember 14-én véglegesen jóváhagyta az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását. A rendelet elfogadását követően – amelyet a Tanács írásbeli eljárás útján hagyott jóvá – az Európai Határ- és Parti Őrség október közepén megkezdheti tevékenységét.
Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter, a Tanács elnöke a következőket mondta: „Örömömre szolgál, hogy a Tanács és a Parlament gyorsan és hatékonyan járt el ebben a fontos kérdésben. Külső határaink igazgatása közvetlenül hatással van Schengeni térség egészére és így a belső határokra is. Az Európai Határ- és Parti Őrség segíteni fog abban, hogy hatékonyabban birkózhassunk meg a jelenleg előttünk álló kihívásokkal. Csak hatékony külső határigazgatással szavatolhatjuk, hogy a Schengeni térségben visszatérhessen az élet a rendes kerékvágásba. Nincs más lehetőség.”
Az Európai Határ- és Parti Őrség fő feladata, hogy segítséget nyújtson a külső határok integrált igazgatásához. Biztosítani fogja a migrációs áramlások hatékony kezelését és gondoskodik az Unió magas szintű biztonságáról. Ezzel egyidejűleg elősegíti majd az Unión belüli szabad mozgás megőrzését, mindeközben teljes körűen tiszteletben tartva az alapvető jogokat.
A szervezetet az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (amely a jelenlegi Frontex helyébe lép kibővített feladatkörrel) és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok alkotják. Tevékenysége középpontjában a határigazgatásra vonatkozó műveleti stratégia kialakítása, valamint a tagállamoktól kapott segítségnyújtás koordinációja áll majd.
Ennek során az alábbi feladatokat látja el:
A parti őrségi feladatok átfogó javításának részeként erősödni fog az illetékes ügynökségek közötti együttműködés. Emiatt az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség feladatköre összhangba került az újonnan létrejövő Európai Határőrségével.
Az Európai Határ- és Parti Őrség azt követően kezdi meg a tevékenységét, hogy a rendelet 2016. október 6-án (azaz húsz nappal a Hivatalos Lapban történő kihirdetése után) hatályba lép. A tartalékállomány és a műszakieszköz-állomány létrehozására vonatkozó rendelkezések két hónappal, a visszaküldésben részt vevő állományokra vonatkozó rendelkezések pedig három hónappal a rendelet többi része után lépnek hatályba.
A Tanács hat hónappal meghosszabbította az Ukrajna területi integritása, szuverenitása és függetlensége ellen irányuló lépések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések alkalmazását. A szankciókkal a Tanács a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat rendelt el 146 személlyel és 37 szervezettel szemben. A szankciókat 2017. március 15-ig meghosszabbította.
Az intézkedéseket eredetileg 2014 márciusában léptették életbe, és legutóbbi meghosszabbításukra 2016 márciusában került sor. A helyzetértékelés nem indokolta a szankciórendszernek, illetve a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékének a módosítását. Az e személyek és szervezetek jegyzékbe vételére vonatkozó adatokat és indokolásokat szükség szerint aktualizálták.
A jogi aktusok az EU Hivatalos Lapjának 2016. szeptember 16-i számában olvashatók. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.
Az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:
– az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek jelen állás szerint 2017. január 31-ig vannak érvényben;
– a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása nyomán hozott korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben.
A Tanács 2016. szeptember 12-én elfogadta a 2017. évi uniós költségvetés-tervezetre vonatkozó álláspontját. A Tanács legfőképpen azt tartotta szem előtt, hogy a rendelkezésre álló korlátozott pénzügyi forrásokat az EU kiemelt célkitűzéseinek megvalósítására fordítsák. Ezek közé azok az intézkedések tartoznak, amelyek egyrészt a migrációs válságnak és kiváltó okainak a kezelését szolgálják, másrészt elősegítik az európai gazdaság fellendítését és a munkahelyteremtést. Összességében a Tanács arra törekszik, hogy a változatlanul fennálló költségvetési megszorítások közepette fenntartható és hatékony költségvetést állítson össze.
„Úgy vélem, hogy a Tanács álláspontja olyan kiegyensúlyozott megközelítést tükröz, amellyel a jelenlegi körülmények és megszorítások között a lehető leghatékonyabban használhatók fel az uniós költségvetési források. A Tanács a meglévő pénzügyi forrásokat az aktuális prioritásokra kívánja fordítani, elegendő mozgásteret biztosít az előre nem látható esetekre, és a költségvetést a tényleges igényekhez igazítva nem ró szükségtelen terheket a tagállami költségvetésekre. Bízom benne, hogy az Európai Parlamenttel együttműködve fenntartható költségvetést tudunk összeállítani” – jelentette ki Vazil Hudák, a Tanács szlovák elnökségének az EU költségvetéséért felelős főtárgyalója.
A Tanács elfogadta a migrációs válság kezelésével kapcsolatban a Bizottság által javasolt összegeket. Így a 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) kötelezettségvállalási előirányzatai 4,9%-kal, kifizetési előirányzatai pedig 24,4%-kal növekednek 2016-hoz képest. A Tanács a 4. fejezetbe (Globális Európa) tartozó, migrációval kapcsolatos intézkedések – például a migráció kiváltó okainak megszüntetése – tekintetében is elfogadta a Bizottság által előterjesztett javaslatot. Ugyancsak jóváhagyta a humanitárius segítségnyújtásra szánt összegeket.
A gazdasági növekedés elősegítése és a munkahelyteremtés érdekében a Tanács jóváhagyta azt, hogy 2016-hoz viszonyítva majdnem 9%-kalnövekedjenek az 1a. alfejezetben (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) mind kötelezettségvállalási, mind kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álló források. Az intézkedés olyan eszközöket érint, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap, a vállalkozások versenyképességét segítő uniós program és az Erasmus +.
Megfontolt csökkentésekA kiemelt céloktól eltekintve a Tanács több területen visszafogta a Bizottság által javasolt emeléseket. Különösen azokról a költségvetési sorokról van szó, ahol a Tanács a szakértői elemzések alapján azt állapította meg, hogy a Bizottság túlbecsülte a tényleges igényeket. A jól teljesítő vagy kezdeti eredményeket felmutató programok előirányzatain azonban általában nem változtatott.
A Tanács rendkívül gondosan elemezte az igazgatási kiadásokat is. Felkérte a többi uniós intézményt, hogy tegyenek meg minden annak érdekében, hogy a 2013-as megállapodásnak megfelelően 2017-ig 5%-kal csökkentsék a létszámukat.
Az alábbi táblázat a tanácsi álláspont összefoglalását mutatja
Megnevezés122/1A 2016. évi költségvetésmilliárd EUR; KöE: kötelezettségvállalási előirányzat; KiE: kifizetési előirányzat
Következő lépésekHa az Európai Parlament október 27-ig módosításokat fogad el a Tanács álláspontjára vonatkozóan, akkor 2016. október 28-án háromhetes egyeztetési időszak kezdődik. Az egyeztetési eljárás célja, hogy a két intézmény közös álláspontra jusson a költségvetésről. A közös álláspontnak legkésőbb 2016. november 17-ig meg kell születnie.