Szudán: A főváros visszafoglalása és az ország szétszakadásának veszélye
2025 márciusában a Szudáni Fegyveres Erők (SAF) jelentős előretörést értek el a főváros, Kartúm visszafoglalásában, amelyet korábban a Rapid Support Forces (RSF) félkatonai szervezet tartott ellenőrzése alatt. Március 21-én a SAF visszafoglalta az elnöki palotát, majd néhány nappal később a nemzetközi repülőteret és több stratégiai pontot is, mint például a Központi Bank és a hírszerzés főhadiszállása. A SAF vezetője, Abdel Fattah al-Burhan tábornok bejelentette: „Kartúm szabad.”
Ezzel párhuzamosan az RSF és szövetségesei bejelentették egy „békés és egységes” kormány megalakítását az általuk ellenőrzött területeken, különösen Darfúrban és Dél-Szudán egyes részein. Az Afrikai Unió figyelmeztetett, hogy ez a lépés veszélyezteti Szudán területi egységét, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne ismerjen el semmilyen párhuzamos kormányt.
A konfliktus 2023 áprilisa óta több tízezer ember életét követelte, és több mint 12 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat. A márciusi események, beleértve az RSF által elkövetett etnikai alapú támadásokat és az ENSZ-konvojok elleni akciókat, tovább mélyítették az ország humanitárius válságát.
Szerző: Németh Merse
Ásványkincs-megállapodás a KDK és az USA között
A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) külügyminisztere, Thérèse Kayikwamba Wagner szerint tervben van egy az ország kritikus fontosságú ásványkincseire vonatkozó megállapodás az Amerikai Egyesült Államokkal. Pontos részleteket egyelőre nem közöltek, de az USA külügyminisztériuma is jelezte, hogy Washington nyitott az alkura.
A tárgyalások még február 8-án kezdődtek, miután a Ruanda által támogatott M23 lázadócsoport elfoglalta a KDK keleti részén található Észak-Kivu tartományt, majd később Dél-Kivu is a kezükre került és a fővárost, Kinshasát is fenyegetik. Az ásványkincsekért cserébe Félix Tshisekedi kongói elnök katonai segítséget kér az Egyesült Államoktól, mivel egyedül képtelen féken tartani a lázadókat, akiket nagyjából 4000 ruandai katona is segít a harcokban. Ruandát ezért ugyan hivatalosan elítéli a nemzetköz közösség, de valódi diplomáciai nyomást eddig még nem gyakorolt rá, mivel Paul Kagame elnök fontos szövetségese sok nyugati országnak.
A KDK-ban található a föld igazolt kobalt-készleteinek majdnem 50%-a, emellett rézben, ónban, tantálban, gyémántban és lítiumban is rendkívül gazdag – Ruanda részben emiatt támogatja az M23 műveleteit az országban. Ezen anyagok elengedhetetlenek többek között az ötvözetekhez, akkumulátorokhoz, mikrochipekhez vagy a zöld-energiára való átálláshoz. Emiatt rendkívül értékesek, a bányászatuk azonban káros a környezetre, ezért sok ország igyekszik a saját határain kívül érdekeltséget szerezni a kitermelésükben.
Szerző: Rózsa Sándor
Elefántcsontpart: Álhírek és politikai feszültségek a választások előtt
2025 májusában Elefántcsontparton puccsról szóló álhírek terjedtek el, amelyek pánikot keltettek az országban. A közösségi médiában megosztott videók és bejegyzések szerint katonai járművek vonultak az utcákon, és lövések hallatszottak Abidjanban. A kormány gyorsan cáfolta ezeket az állításokat, és az ország információbiztonsági ügynöksége (ANSSI) kijelentette, hogy ezek az álhírek egy szándékos és koordinált dezinformációs kampány eredményei.
A politikai feszültségek hátterében Tidjane Thiam, az ellenzéki Demokrata Párt (PDCI) vezetőjének kizárása áll a közelgő választásokból. Thiamot kettős állampolgársága miatt zárták ki, bár ő már lemondott francia állampolgárságáról. A döntést politikai indíttatásúnak tartja, és fellebbezett ellene. Thiam május 12-én lemondott pártelnöki posztjáról, de két nappal később újraválasztották.
Az ország történelme során már tapasztalt választási erőszakot, különösen a 2010-es választások után, amikor több ezer ember vesztette életét. A jelenlegi helyzet aggodalomra ad okot a nemzetközi közösség számára is, mivel a választások előtti instabilitás veszélyeztetheti az ország demokratikus fejlődését.
Szerző: Németh Merse
Gabon újra tagja az Afrikai Uniónak
Brice Oligui Nguema elnök április végi beiktatása után az Afrikai Unió feloldotta a Gabonra kivetett szankcióit és visszavette tagjai közé. Az ország tagságát még 2023 augusztus 31-én függesztették fel, egy nappal azután, hogy a most frissen beiktatott elnök katonai puccs keretei között megdöntötte elődje, Ali Bongo Ondimba hatalmát.
Ali még 2009-ben került hatalomra apja, Omar Bongo halála után, aki 1967-óta uralta az országot. Gabon, bár rendkívül gazdag olajban, mangánban és vasércben, a bányák nagyrészt külföldi kézben vannak, a bevételek pedig a Bongo-családot és az ő embereiket gazdagították, míg a lakosság körülbelül 40%-a a szegénységi küszöb alatt élt. A választásokat – már ha éppen voltak – rendszerint elcsalták, ez történt 2023. augusztusában is, emiatt döntött úgy Nguema, a Gaboni Köztársasági Őrség tábornoka, hogy erőszakkal ragadja magához a hatalmat. Az ENSZ, Franciaország és az Afrikai Unió is elítélték a cselekedetet, a nép azonban ujjongva fogadta a katonákat.
Nguema ezután egy legfeljebb 2 éves átmeneti időszakot hirdetett, amit sok hadúrral ellentétben be is tartott, idén április 12-én nemzetközi megfigyelők által ellenőrzött választást tartottak az országban, amit a tábornok fölényesen megnyert, viszonylag magas részvételi arány mellett. Azzal, hogy egy katona került az állam élére egyesek szerint sérül a demokratikus civil kontroll elve, a nép azonban elégedettnek tűnik, a szankciók felfüggesztésével tovább javulnak az ország gazdasági lehetőségei és Gabonnak a Száhel-övezetnél lényegesen kevesebb biztonsági kihívással kell szembenéznie, ami bizakodásra adhat okot.
Szerző: Rózsa Sándor
Szomália: fokozódó erőszak és politikai feszültségek 2025 tavaszán
2025 márciusában és áprilisában Szomáliában jelentősen fokozódott az erőszak, különösen az al-Shabaab fegyveres csoport tevékenysége miatt. Március 11-én az al-Shabaab fegyveresei megtámadták a Qahira Hotelt Beledweyne városában, ahol kormányzati tisztviselők és törzsi vezetők gyűltek össze. A támadásban több mint 10 ember vesztette életét.
Március 18-án robbanás történt Mogadishuban, nem sokkal azután, hogy Hassan Sheikh Mohamud elnök konvoja elhaladt a helyszínen. Az al-Shabaab vállalta a felelősséget a merényletkísérletért.
Áprilisban az al-Shabaab több stratégiai jelentőségű támadást hajtott végre. Április 16-án a csoport bejelentette, hogy elfoglalta Adan Yabaal városát, bár a szomáliai hadsereg ezt cáfolta.
Április 24-én az al-Shabaab harcosai megpróbálták elfoglalni a Wargaadhi városában található katonai bázist. A kormány szerint több mint 40 támadót öltek meg, és sikerült megvédeni a bázist.
Ezek az események rávilágítanak a szomáliai biztonsági helyzet törékenységére és az al-Shabaab folyamatos fenyegetésére.
Szerző: Németh Merse
Mauritánia: Tömeges migránskitoloncolások és nemzetközi felháborodás
2025 tavaszán Mauritánia nagyszabású kitoloncolási kampányt indított, amely során több ezer nyugat-afrikai migránst – köztük szenegáliakat, maliakat, togóiakat és nigériaiakat – utasítottak ki az országból. A razziák főként Nouakchott és Nouadhibou városait érintették, ahol a hatóságok piacokon, buszállomásokon és lakónegyedekben tartóztatták le az embereket. A beszámolók szerint sokakat otthonaikból hurcoltak el, gyakran erőszakos módon, és még személyes tárgyaikat, például mobiltelefonjaikat is elkobozták.
A kitoloncolások hátterében egy új bevándorlási törvény áll, amely minden külföldi állampolgár számára tartózkodási engedély beszerzését írja elő. Korábban a régió több országával fennálló kétoldalú megállapodások lehetővé tették az állampolgárok szabad mozgását, de ezek a változások megszüntették ezt a gyakorlatot.
A szomszédos országok, különösen Szenegál és Mali, élesen bírálták Mauritánia intézkedéseit, xenofóbiával vádolva az országot. A szenegáli parlament egyik tagja például „idegengyűlölőnek” nevezte a kitoloncolásokat, és vizsgálatot sürgetett az ügyben.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kitoloncolási kampány felerősítette a fekete mauritániai közösségek félelmeit, akik történelmileg is elszenvedői voltak az etnikai alapú megkülönböztetésnek és kitelepítéseknek. Jogvédők szerint a jelenlegi intézkedések emlékeztetnek az 1989-es eseményekre, amikor több tízezer fekete mauritániait toloncoltak ki az országból.
A nemzetközi közösség aggodalmát fejezte ki a történtek miatt, és felszólította Mauritániát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat és biztosítsa a migránsok méltóságát.
Szerző: Németh Merse
Szerkesztette: Németh Merse
A Afrika-hírfigyelő, 2025. március-április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Les responsables scolaires de Fataki et de ses environs, dans le territoire de Djugu (Ituri) ont déploré mardi 27 mai la déperdition qu'ils ont contactée dans leurs écoles depuis la reprise des cours il y a environ un mois.
Cette reprise est intervenue dans plusieurs écoles après une interruption de trois mois causée par l’insécurité.
Synergie MONUSCO - FARDC - UPDF
The outlines of what could be internal weapons stores and other electronic accessories are clearly seen in the latest picture of the J-XDS. The clearest and sharpest image yet of China’s J-XDS next generation aircraft, developed by the Shenyang Aircraft Corporation (SAC), emerged on May 28, 2025, showing its underside in great detail. Another image, […]
The post China’s J-XDS’ Underside and Weapons Bays Seen in Clearest Image Yet appeared first on The Aviationist.
Au moins 29 civils, victimes collatérales des affrontements entre les rebelles du M23 et les combattants Wazalendo au cours des six derniers jours, ont été inhumés mardi 27 mai dans les villages de Kirumba, Lukarara, Rukano et Kagando, situés dans le territoire de Rutshuru, au Nord-Kivu, selon des sources locales.
Lors de la 29e session de la Conférence mondiale du gaz, tenue du 19 au 23 mai 2025 à Pékin, en Chine, l’Association algérienne de […]
L’article L’Algérie devient membre officiel du comité exécutif de l’IGU (Union Internationale du Gaz) est apparu en premier sur .