Az elnökség 2017. május 30-án megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítését célzó javaslatokról.
Az értékpapírosítási keretrendszer az egyik legfontosabb eleme a 2015-ben kidolgozott, arra irányuló uniós tervnek, hogy 2019 végéig létrejöjjön egy teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió. Az értékpapírosítási piac fejlesztése új beruházási lehetőségeket teremt, és új forrásokat mozgósít, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások részére.
„Ez a kezdeményezés ösztönözni fogja az európai pénzügyi piacok integrációját, és megkönnyíti majd a háztartások és a vállalkozások részére történő hitelezést” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Málta pénzügyminisztere. „Az európai parlamenti képviselőkkel ma este elért megállapodás lehetővé teszi, hogy új lendületet adjunk az értékpapírosítási piacnak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások keretrendszerének meghatározásával.”
A megállapodást – a szöveg technikai véglegesítése után – az uniós nagykövetek elé terjesztik, akik jóváhagyják azt a Tanács nevében. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy első olvasatban fogadják el a javasolt rendeletet.
Az értékpapírosítás az a folyamat, amelynek keretében a hitelező – általában egy bank – értékpapírrá alakít és ezzel újrafinanszíroz egy sor hitelt (eszközt), például jelzáloghiteleket, gépjárműlízingeket, fogyasztói hiteleket, illetve hitelkártya-követeléseket. Az „újracsomagolt” hiteleket különböző kockázati kategóriákba sorolják a befektetők kockázatra és nyereségre vonatkozó igényeinek megfelelően.
Az 2007–2008-as egyesült államokbeli másodrendű jelzáloghitel-piaci válság nyomán a hatóságok intézkedéseket hoztak az értékpapírosítási ügyletek biztonságosabbá és egyszerűbbé tétele és a kockázatkezelésre ösztönző tényezők meglétének biztosítása érdekében. E reformok eredményeként az Unióban ma már minden értékpapírosítás szigorúan szabályozva van. Az Egyesült Államokkal ellentétben azonban, ahol az értékpapírosítási piacok már megélénkültek, az EU-ban e piacokon még mindig visszafogott a tevékenység, annak ellenére, hogy az uniós értékpapírosítási piacok viszonylag jól átvészelték a válságot.
A javaslatok a kockázatkezelésre már bevezetett intézkedéseken alapulnak, és lehetővé teszik az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási termékek differenciált kezelését. Az „egyszerű, átlátható és egységesített” minősítés nem a kérdéses hitelek minőségére, hanem az értékpapírosítás létrejöttére, strukturálási folyamatára utal.
Megoldott problémákAz egyik legfontosabb politikai kérdés, amelyre így megoldás született, az úgynevezett kockázatmegtartási követelményhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, illetve az eredeti hitelezőknek fenn kell tartaniuk gazdasági érdekeltségüket az értékpapírosításban. E követelmény révén biztosítható, hogy az értékpapírosított termékeket ne kizárólag a befektetőknek való forgalmazás céljából hozzák létre.
A Tanács és a Parlament tárgyalói megállapodtak abban, hogy a kockázatmegtartási követelményt 5%-ban állapítják meg, összhangban az erre vonatkozó nemzetközi standardokkal és a Tanács tárgyalási álláspontjával.
A Parlamenttel létrejött megállapodás további elemei:
A Parlamenttel létrejött megállapodás két rendelettervezetre terjed ki:
Az első javaslat egyetlen rendeletben egyesíti az egyelőre több különböző jogi aktusban szereplő szabályokat, amelyek valamennyi, köztük az STS értékpapírosításokra vonatkoznak. Ezzel biztosítja a következetességet és a konvergenciát a különböző (banki, vagyonkezelési és biztosítási) ágazatok között, továbbá racionalizálja és egyszerűsíti a meglévő szabályokat. Ezenfelül általános és ágazatközi rendszert hoz létre az STS értékpapírosítások meghatározására.
Az 575/2013/EU rendeletet módosító szöveg az értékpapírosítási pozíciók tőkekövetelményeit határozza meg. Az STS értékpapírosítások esetében kockázatérzékenyebb szabályokat állapít meg.
Ahhoz, hogy a Tanács és a Parlament elfogadhassa a rendeleteket, minősített többségre van szükség. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)
As it was promised, the activities of the group called ‘Protest Against Dictatorship’ continued right after the Easter holidays. Although there were fears that the march in Belgrade would turn violent as the big football derby was held at the same time between local giants Crvena Zvezda and Partizan, the night fortunately remained peaceful. Demonstrations were put on hold for the religious holidays, and now, Tuesday was the 16th time people gathered on the streets of the capital and major towns across the country.
It all began with the presidential elections held on April 2nd which the incumbent Prime Minister Aleksandar Vučić won already in the first round. His massive victory is unquestionable even though irregularities were reported and the media coverage during the campaign was one-sided in his favour. This is why the outbreak of the protests came as a slight surprise.
Until now, no central figure has appeared as the inventor and organiser of the protests. News spread wide through social media channels. As a consequence, mainly young people were invited to participate and the news agencies referred to them as ‘student protesters’. However, they are not the only ones dissatisfied, for example trade unions have announced their support.
Probably the lack of key organisers was one of the sources of different theories around by whom the movement is financed and called to the streets. Suspect number one is always George Soros in these cases. Protesters kept their sense of humour and answered with signs just like the background picture of this article (which says ‘Afterparty at Soros’s place’). Prime Minister and President Elect Aleksandar Vučić accused leaders of the opposition of planning to seize power through demonstrations because they failed to do so during the legitimate elections. Of course they responded by articulating fears that Vučić would decide to use the police force in order to provoke violence.
The ‘official’ demands of the protests look like to be deliberately unrealistic. Vučić does not show the slightest intention to resign, nevertheless, the greater the goals are, the bigger the media coverage becomes. It should also not be forgotten that several of these goals – such as resignations in the Republican Electoral Commission, RIK, the Regulatory Body for Electronic Media, REM, Radio Television of Serbia, RTS, and of the president of the National Assembly – were added later and are hardly the reason for the protests.
Naturally, the big question is how long the movement will last. First of all, they should agree on some kind of agenda. This way uncertainties regarding location and direction of the marches could be avoided. If they manage to ensure their popular support, the hope to slowly and gradually gain political power will always be there.
Le point de vue de Pascal Boniface, directeur de l’IRIS.
Jean-Marc Daniel présente sa note « Dette publique : la mesurer, la réduire »
Cet article Jean-Marc Daniel présente sa note « Dette publique : la mesurer, la réduire » est apparu en premier sur Fondapol.