Európai Tanács hírei

Press remarks by European Council President Tusk at the joint Press Conference after the EU-RoK Summit,

Seoul 15 September 2015

Thank you, Madam President, for your kind words and warm welcome.

During challenging times, such as we are facing now in Europe with the refugee crisis, it is important to remain in close touch with old friends and resolute partners.

And, indeed, the European Union and the Republic of Korea are close. We share the same principles and hopes. And we share the same values, which lie at the heart of our strategic partnership. Europe is now this country's largest investor, helping to generate jobs and wealth here. We are working closely on shared foreign policy challenges. Together, we are breaking new ground in science and technology.

Madam President, let me touch on some of the topics we covered today that stand out for me:

I was impressed with progress in relations across your region over the summer. The announcement of a new trilateral summit between Korea, China and Japan shows the efforts you have been making on this front. This endeavour will be decisive in strengthening the stability and prosperity of your region in the coming years.

I also want to congratulate you on how you helped transform the recent crisis at the border with your neighbour to the North into a settlement, which could herald positive developments. I wish you success with the family reunions' programme - the most simple but also the most evocative way to build bridges between your two countries. I also welcome efforts to have more exchanges between ROK and DPRK, and so to better cope with future stresses and strains that are sure to arise. The European Union supports a peaceful reunification of the Korean Peninsula and we really appreciate your personal engagement.

At the summit, we discussed regional issues affecting the European neighbourhood. I expressed my thanks to Korea for having voted in favour of United Nations General Assembly Resolution condemning Russia's annexation of Ukraine's Crimea. We also agreed to support full and rapid implementation of the Minsk Agreements by all sides. This also includes Russia.

We both view investing in science and technology as key to generating future jobs and growth in our economies. We have seen a major leap in exchanges of researchers, of joint projects between Korean and European institutions and the opening of new areas of cooperation, such as the commitment to work jointly on development of 5G. Today, we agreed to further strengthen our cooperation in this area.

We also agreed to explore ways to use our Free Trade Agreement to grow closer together on both trade and investment. The three framework agreements we have signed since 2010 go beyond trade, investment and economic cooperation, however. They have also opened up the possibility to work together in the political and security spheres. We have already deepened our efforts in this area since the last summit. And I was very gratified to hear today of your country's intention to expand cooperation further with us, such as in the counter-piracy operations off the Horn of Africa.

We lastly discussed in our meetings the global challenges that we face around the world. Again, we discussed solutions to better tackle those challenges, whether it be countering threats such as terrorism or climate change.

In three months, Paris will see one of the most important international events of the year: the UN climate conference, whose goal is to adopt a new climate change agreement. Climate change may put at risk not only the environment, but also prosperity, or even more broadly stability and security. To reach the deal, the European Union submitted the most ambitious contribution to date. In order to succeed, we need others, in particular major economies like the Korean, to join our lead in this process.

I end our meetings today absolutely optimistic for the future of our relations. I am confident that the friendship and strategic partnership we enjoy is expanding and deepening, and  will continue to do so.

Thank you, Madam President.

The Council adopted a decision establishing provisional measures in the area of international protection for the benefit of Italy and Greece.

This decision establishes a temporary and exceptional relocation mechanism over two years from the frontline member states Italy and Greece to other member states. It will apply to persons in clear need of international protection who have arrived or are arriving on the territory of those member states as from 15 August 2015 until 16 September 2017.

Jean Asselborn, Luxembourg's Minister for Immigration and Asylum and President of the Council said: "I am delighted that the Council has now been able to adopt this Decision. This is an important political message. Indeed, the first relocations of people in need of international protection can start quickly. At the same time, the "hotspots" in Italy and Greece now have the necessary legal basis to start working.  Now that the Council is discussing an additional emergency relocation proposal, it is very important to see that the first mechanism is set up and begins to produce its effects".

The representatives of the governments of the member states meeting within the Council agreed by consensus on 20 July on the distribution of 32 256 persons. They also agreed to update the figures by December 2015 with a view to reaching the overall number of 40 000 in accordance with the commitment taken at the European Council on 25-26 June 2015.  

The member states participating in the mechanism will receive a lump sum of 6 000 EUR for each relocated person. 

The special procedure for the adoption of the decision establishes that the Council will consult the European Parliament. On 9 September the European Parliament adopted its opinion.  

Denmark and the United Kingdom are not participating in this decision.

A Tanács értékelése szerint teljesülnek a feltételei annak, hogy az EUNAVFOR Med műveletei a második, nyílt tengeri szakasz első alszakaszába lépjenek. A haditengerészeti művelet az első szakaszban kitűzött összes katonai célt teljesítette, amelyek különösen az információk és bűnüldözési operatív információk gyűjtésére és elemzésére vonatkoztak.

Az értékelés hivatalos része annak az eljárásnak, amellyel tovább lehet lépni a műveletek második, nyílt tengeri szakaszába. Ezt követően hamarosan sor kerül egy haderő-generálási konferenciára és a második szakasz művelet-végrehajtási szabályainak jóváhagyására. Miután elfogadták a szabályokat és a műveleti parancsnok jelezte, hogy a szükséges eszközök rendelkezésre állnak, a Politikai és Biztonsági Bizottság keretében ülésező uniós nagykövetek meghatározzák a második szakasz első alszakaszának indítási időpontját.

Az új szakaszba lépéssel lehetővé válik, hogy a földközi-tengeri embercsempészek és emberkereskedők elleni uniós haditengerészeti művelet keretében a nyílt tengeren a gyaníthatóan embercsempészet vagy emberkereskedelem céljára használt hajók fedélzetére lépjenek, a hajót átkutassák, lefoglalják és átirányítsák, a nemzetközi jognak megfelelően.

A Tanács hat hónappal meghosszabbította az Ukrajna területi integritása, szuverenitása és függetlensége ellen irányuló lépések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések alkalmazását.  

Emellett 2016. március 15-ig meghosszabbította a pénzügyi eszközök befagyasztását és az utazási tilalmat, amely 149 személyt és 37 szervezetet érint.

A helyzet értékelését követően a Tanács nem tartotta indokoltnak sem a szankciórendszernek, sem a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek listájának módosítását. A listáról egy elhunyt személyt töröltek.

A jogi aktusok az EU Hivatalos Lapjának 2015. szeptember 15-i számában olvashatók.

Place:        Justus Lipsius building, Brussels
Chair:        Jean Asselborn, Minister for Foreign and European Affairs of Luxembourg

All times are approximate and subject to change

+/- 08.00     Arrivals

+/- 09.10     Doorstep by Minister Asselborn

+/- 09.30     Beginning of Council meeting

+/- 09.30     Presentation of the working programme - Luxembourg Presidency  (in public session)

+/- 09.50     Approval of legislative A items (in public session)

from 10.00 Preparation of the European Council (15-16 October 2015)

                    Commission working programme 2016

sdfsdfdsfdff

The Eurogroup welcomes the successful conclusion of the seventh review mission in the context of Cyprus' macroeconomic adjustment programme, which took place in July. The fiscal developments continue to exceed expectations, the financial situation of the banks is showing signs of gradual improvement and some progress has been noted on important growth-enhancing reforms. The Eurogroup is encouraged that the economic recovery in Cyprus is gaining strength, the labour market showing signs of stabilization, although unemployment remains at a high level, and that the economy showed overall resilience in the past months. 

The Eurogroup recalls that addressing the excessive level of non-performing loans remains a top priority for Cyprus in order to reignite credit growth and ensure that banks continue to improve their resilience. In this regard, we stress the importance of an effective implementation of the recently enacted insolvency legislation and of the enhanced foreclosure framework, together with other measures adopted recently to speed up the reduction of arrears. The determined pursuit of financial sector reforms, including legislation to facilitate the sale of loans, remains necessary to secure a decisive reversal of the non-performing loan trend.

The Eurogroup commends the Cypriot authorities for the progress that has been made to date, and calls on them to keep up the reform momentum. The timely implementation of the growth-enhancing reform agenda, including privatisation and public administration reform, is essential in order to restore Cyprus' growth potential, while safeguarding the protection of the most vulnerable groups.

  The Eurogroup agrees to endorse in principle the updated Memorandum of Understanding as well as the disbursement of the next tranche of financial assistance to Cyprus. We consider that the necessary elements are now in place to launch the relevant national procedures, paving the way to the formal approval by the ESM governing bodies of a disbursement of EUR 500 million in October. Concurrently, the IMF Executive Board is expected to decide on the disbursement of about EUR 125 million.

Following our agreement in September 2014 on common principles guiding euro area Member States' reforms to reduce the tax wedge on labour, the Eurogroup has discussed benchmarking as a tool to further inform and support reforms in this area.

The Eurogroup recalls that lowering the tax burden on labour has the potential to boost growth and support employment, as well as contributing to the smooth functioning of the EMU. The reforms undertaken recently in this area are steps in the right direction, and additional efforts should be pursued. Against this background, the Eurogroup considers benchmarking to be a useful tool for highlighting the possible need and scope for reform in this field in individual Member States and in the euro area as a whole.

The Eurogroup has agreed to benchmark euro area Member States' tax burden on labour against the GDP-weighted EU average, relying in the first instance on indicators measuring the tax wedge on labour for a single worker at average wage and a single worker at low wage. We will also relate this to the OECD average for purposes of broader comparability. This benchmark fulfils a number of criteria which should be met for a benchmark to be effective. It is simple, measurable and under the control of policy makers.

This benchmarking exercise, together with a continued exchange of best practices within the Eurogroup, can provide valuable support for further labour tax reform initiatives at the national level where applicable, thus giving fresh impetus for carrying reforms forward in euro area Member States. The benchmarking exercise will take place within the context of existing processes and surveillance mechanisms, in particular the European semester monitoring. The Eurogroup will also take stock of the state of play in the reduction of the tax burden on labour when discussing the draft budgetary plans of euro area Member States.

As the tax burden on labour interacts with other labour market features, monitoring needs to be part of a more comprehensive approach, examining the level of labour taxation in its full country-specific policy context, in line with the common principles adopted in September 2014. A full assessment of the urgency - and the potential benefit - for any given Member State to reduce the labour tax wedge should also make use of, indicators and country-specific information on, inter alia, the actual economic situation, in particular employment levels in specific demographic groups and overall, the  level and design of social protection (including its impact on the level of social security contributions), total labour costs dynamics over the medium run and other labour market features. Moreover, in line with the common principles adopted in September 2014, given limited fiscal space, reducing the tax burden on labour should be accompanied by either a compensatory reduction in (non-productive) expenditure, or by shifting labour taxes towards taxes less detrimental to growth, in full respect of the existing EU economic surveillance framework, in particular the Stability and Growth Pact.

 "We would like to sincerely congratulate Prime Minister Lee on his reappointment in this historic year for the people of Singapore. We wish him every success in his renewed mandate and look forward to continuing the excellent cooperation we enjoy.

Our Free Trade and Partnership and Cooperation Agreements will deepen our bilateral ties and enable us to better address emerging global challenges. These Agreements will also serve as stepping stones for greater engagement between the EU and Southeast Asia.

 As Singapore prepares for the future, we look forward to meeting Prime Minister Lee to discuss the next chapter of our relationship."

I am happy to be in Cyprus today on my first visit as President of the European Council. President Anastasiades, thank you for welcoming me. Our meeting takes place at a challenging time for this island and for Europe. And this is what we have discussed today.

First, I warmly welcome the promising resumption of Cyprus settlement talks. I see a real chance to solve this with both parties committed to achieving a lasting solution. A real interest and willingness to act from all parties is the way forward.

The next three months will be critical to eliminate obstacles to the necessary mutual understanding and trust. I have told President Anastasiades today the European Union will continue full and resolute support to the settlement process within the UN framework. We stand ready to provide whatever practical support both parties and the UN would find most useful.

A historical moment is at hand. It should not be missed. Let me assure you that I am ready to do whatever it takes not to miss this one. To the benefit of all of Cyprus, and of Europe.

We also discussed the Middle East and the role of Cyprus as a regional player. I am grateful for President Anastasiades' constructive contribution to help resolve crises in our neighbourhood. Europe has a huge interest in this part of the world. Recent events have underlined how deeply we are all affected by what happens in our neighbourhood.

In this context we also discussed the refugee crisis. This visit is part of my consultations with Member States on how to tackle this huge challenge, incl. the questions of relocation and resettlement. Cyprus is a good example of a country that is ready to help and show solidarity. The time has come to take decisions. Justice and Home Affairs ministers are meeting Monday at an emergency session. From that meeting we will need a concrete, positive sign of solidarity and unity. After contacts that I had with Member States the last few days, I feel more hopeful today that we are closer to finding a solution based on consensus and genuine solidarity. Without such a decision, I will have to call an emergency meeting of the European Council still in September.

President Anastasiades and I also discussed the economic development of Cyprus. I was pleased to hear how the efforts by the people of Cyprus are bringing positive results. It will be important to maintain this momentum and to advance on structural reforms. This will strengthen public finances and lay the ground for sustained growth and job creation now and in the future. I am thankful for the constructive role you have played and will continue to play in the European Union. Thank you.

Üdvözlöm Önöket! Orbán Viktor miniszterelnök sürgősen tárgyalni kívánt velem és az európai intézmények más vezetőivel a Magyarországon kialakult helyzetről. Nem mindenki fogadja örömmel a miniszterelnök által javasolt ellentmondásos megoldásokat, és ezt meg is tudom érteni. Egy dolog mindenképpen világos: Orbán Viktor lépéseket tett az uniós határok védelmének megerősítésére.

Az óriási és egyre növekvő menekültáradat azonban ennél többet követel az európai országoktól. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy az uniós országok migrációs politikája nem fog egyik napról a másikra megváltozni. Látni kell azonban azt is, hogy a menekültkérdéshez való mai hozzáállásunk nem más, mint az európai szolidaritás Európán belüli kifejeződése. Elvárjuk, hogy a közvetlenül nem érintett országok, amelyek a múltban már megtapasztalhatták az európai szolidaritást, most hasonló szolidaritást vállaljanak a menekültválsággal küzdő országokkal. Valódi paradoxonnal állunk szemben: ma a legnagyobb európai országoknak, például Németországnak és Olaszországnak van szüksége a szolidaritásunkra. És Magyarországnak is.

Ugyanakkor komolyan kell vennünk azt a feladatot, hogy határaink megerősítésével megfékezzük a menekülthullámot, és Európa kulcsait visszaszerezzük a csempészektől és gyilkosoktól. E két megközelítésnek, a szolidaritásnak és a megfékezésnek meg kell férnie egymás mellett. Megbocsáthatatlan lenne, ha Európa két részre szakadna, és egyik fele a magyar határon húzódó kerítéssel jelképezett megfékezést, másik fele pedig a teljes nyitottságot – egyes politikusok szóhasználatával élve a nyitott ajtók és ablakok politikáját – támogatná.

Ma az Európai Unió minden tagjának komoly próbát kell kiállnia. Ezért minden uniós vezetőt arra szólítok fel, hogy kettőzze meg erőfeszítéseit, amikor szolidaritást kell vállalni azokkal a tagállamokkal, amelyek e példátlan mértékű menekülthullámmal szembesülnek. Több menekült befogadása nem az egyetlen, de mindenképpen fontos megnyilvánulása a valódi szolidaritásnak. Legalább 100 000 menekültet kell igazságosan szétosztanunk a tagállamok között.

Ha az uniós vezetők nem tesznek tanúbizonyságot a jó szándékukról, akkor a szolidaritás üres szólammá válik, és helyébe lép a politikai zsarolás, a megosztottság és az egymásra mutogatás.

A menedékjog iránti kérelmeket feldolgozó befogadóközpontokat közelebb kell vinni az Európán kívüli, konfliktus sújtotta területekhez, a már meglévő menekülttáborokhoz. Így a menedékkérők ezek közvetítésével juthatnának el az Európai Unióba. Az Európai Uniónak fokozottabb támogatásban kell részesítenie a konfliktus sújtotta területekkel határos országokat ahhoz, hogy ezek védelmet tudjanak biztosítani a veszélyben lévőknek. Itt elsősorban Törökországról, Jordániáról, Libanonról, Marokkóról és a régió egyéb partnerországairól van szó.

Ehhez igen komoly erőforrásokat kell mozgósítani az uniós intézményeken belül is. A migrációs áramlatok megfékezését szolgáló humanitárius segítségnyújtáshoz Európa sokkal nagyobb szerepvállalására lesz szükség, ami természetesen a kiadások jelentős megnövekedésével jár együtt. Az új befogadóközpontok, a határok erőteljesebb védelme vagy az Unión kívüli országoknak nyújtott gazdasági fejlesztési támogatás az eddigieknél jóval több pénzt tesz szükségessé. Az Európai Tanács októberi ülésén a vezetőknek erről is határozniuk kell.

Befejezésül egy személyes megjegyzést szeretnék tenni Orbán Viktor miniszterelnöknek a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikkével kapcsolatban. Hangsúlyozni kívánom, hogy számomra a kereszténység a közéletben és a társadalmi életben azt jelenti, hogy felelősek vagyunk a szükséget szenvedő testvéreinkért. Ha a migrációról szóló nyilvános vitában a kereszténységet emlegetjük, ennek mindenekelőtt azt kell jelentenie, hogy készek vagyunk a szolidaritásra és az áldozatvállalásra. Egy keresztény ember számára nem lehet kérdés, hogy a szükségben lévő milyen fajhoz, valláshoz vagy nemzetiséghez tartozik. Köszönöm figyelmüket.

2015. augusztus 30., vasárnap
Látogatás Szlovéniában
16.00 Találkozó Miro Cerar miniszterelnökkel
19.30  Munkavacsora, házigazda: Miro Cerar miniszterelnök

2015. augusztus 31., hétfő
Látogatás Szlovéniában
11.00 Találkozó Miro Cerar miniszterelnökkel
11.45 Közös sajtókonferencia
13.00  Találkozó Borut Pahor elnökkel, majd munkaebéd
16.00 A 2015. évi Bledi Stratégiai Fórum „Új világrend: konfrontáció vagy partnerség” témájú panelbeszélgetésének nyitóbeszéde

2015. szeptember 1., kedd
Látogatás Horvátországban
10.30 Találkozó Kolinda Grabar-Kitarović elnökkel
11.35 Közös sajtókonferencia
12.10 Munkaebéd, házigazda: Kolinda Grabar-Kitarović elnök
14.00  Találkozó Zoran Milanović miniszterelnökkel
15.15 Sajtónyilatkozatok

2015. szeptember 2., szerda
12.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont épület)

2015. szeptember 3.,
09.00  Beszéd az uniós nagykövetek éves találkozóján (Charlemagne épület)
11.00  Találkozó Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom és nyilatkozatok érkezéskor)

A Tanács 2015. július 2-án elfogadta a 2013/183/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/1066[1] tanácsi határozatot.

A tanácsi határozat bővíti a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/183/KKBP határozat II. mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Örményország csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 [1] A határozatot 2015. július 3-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 174., 25. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban. 

A Tanács 2015. július 13-án elfogadta a 2012/642/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2015/1142 határozatot[1]. 

A határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2012/642/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét. 

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak. 

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 [1] A határozatot 2015. július 14-én kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 185., 20. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Ma, a világ őslakos népei nemzetközi napjának alkalmával érdemes számba vennünk, hogy milyen eredményeket sikerült elérnünk a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem, valamint annak biztosítása terén, hogy az őslakos népek jogait tiszteletben tartsák, védjék és érvényesítsék.

Tavaly szeptemberben az EU hozzájárult az őslakos népekkel foglalkozó világkonferencia sikeréhez, és ösztönözte, hogy az őslakos népek egyenlő arányban vegyenek részt a találkozó előkészítésében. Támogattuk a konferencia záródokumentumát, amely alapul szolgál majd a meghozandó nemzeti és nemzetközi szintű intézkedésekhez, amelyek kedvező változásokat eredményeznek majd az őslakos népek életében.

A világkonferencia eredményeire is építve az EU tovább fejleszti a vonatkozó szakpolitikáját, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének az őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatával, és szorosan együttműködve e népek képviselőivel.

A haladás világszerte megjelenő számos pozitív példája ellenére az őslakos népek, és körükben különösen a nők és a lányok sok esetben továbbra is veszélyeztetettek és marginalizáltak, és többféle hátrányos megkülönböztetés sújtja őket. Ezért eltökélt szándékunk, hogy elősegítsük e csoportok emancipációját.

Megerősítve, hogy támogatja az ENSZ-nek az őslakosok jogairól szóló nyilatkozatát, az EU újólag hangsúlyozza amelletti elkötelezettségét, hogy szorosan együttműködjön az őslakos népekkel és az egyéb partnerekkel és érdekelt felekkel azon törekvésében, hogy előmozdítsa annak elismerését, hogy az emberi jogok egyenlő módon illetnek meg minden férfit és nőt.

A tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.

* – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

2015. augusztus 4-én a Tanács jóváhagyta azt a rendeletet, amely módosítja az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (EFSM) annak érdekében, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok védelemben részesüljenek a valamely euróövezeti tagállamnak nyújtott pénzügyi segítségből eredő kockázatokkal szemben. 

Magát az alapelvet 2015. július 17-én, közös nyilatkozatban hagyta jóvá a Bizottság és a Tanács. Emellett arról is döntés született, hogy Görögország 7,16 milliárd EUR összegű rövid lejáratú pénzügyi támogatásban részesül az EFSM-ből. 

A rendelet biztosítja, hogy az EFSM-ből pénzügyi támogatást euróövezetbeli tagállam számára csak akkor lehessen nyújtani, ha jogilag kötelező érvényű rendelkezések biztosítják, hogy az euróövezeten kívüli tagállamokat haladéktalanul és teljes körűen kompenzálják azon esetleges kötelezettségeik vonatkozásában, amelyek abból származnak, hogy a kedvezményezett nem fizeti vissza a megállapított feltételeknek megfelelően a pénzügyi támogatást. 

A rendeletet írásbeli eljárásban fogadták el. 

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus célja pénzügyi támogatást nyújtani a pénzügyi nehézségekkel küzdő uniós tagállamoknak. A Bizottság a támogatás finanszírozásához a pénzügyi piacokról von be forrást implicit uniós költségvetési garancia mellett. 

A Tanács elfogadta a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA), azaz az iráni nukleáris kérdéssel kapcsolatban 2015. július 14-én Bécsben elért megállapodás végrehajtásáról szóló első jogi aktusokat.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. július 20-án elfogadta a terv jóváhagyásáról szóló határozatát. A határozat bizonyos érvényben levő korlátozásokat enyhítve engedélyezi az alábbiakat: 

– bizonyos nukleáris jellegű felszerelések kiszállítása Iránból, a fordowi létesítmény két kaszkádjának átalakítása és az araki reaktor korszerűsítése
– a tervben szereplő vagy végrehajtásának előkészítéséhez szükséges egyes nukleáris vonatkozású kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen transzferek és tevékenységek 

A Tanács az elfogadott jogi aktusokkal e rendelkezéseket vezette be az uniós jogba. 

Az írásbeli eljárással elfogadott tanácsi jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2015. augusztus 1-jei száma tartalmazza.

A Tanács 2015. június 5-én elfogadta a (KKBP) 2015/876 tanácsi határozatot[1]. 

Az eddig érvényben lévő korlátozó intézkedések négy személy esetében 2015. június 6-ig voltak alkalmazandók. A Tanács e határozattal közülük három esetében meghosszabbítja az intézkedések hatályát: két személy esetében 2016. március 6-ig, a harmadik esetében pedig 2015. október 6-ig.  

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e határozathoz. 

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak. 

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 [1] A határozatot 2015. június 6-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 142., 2015.6.6., 30. o.). 

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2015. június 22-én elfogadta a (KKBP) 2015/971 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2016. január 31-ig meghosszabbítja az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. 

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna csatlakoznak e határozathoz. 

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak. 

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást. 

 [1] A határozatot 2015. június 23-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 157., 2015.6.23., 50. o.). 

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.