Európai Tanács hírei

2015. november 8., vasárnap
Berlin
19.00 Találkozó Angela Merkel szövetségi kancellárral, majd munkavacsora

2015. november 9., hétfő
Berlin
19.00 Felszólalás a „Die Europa Rede – Európa helyzete” című konferencián

2015. november 10., kedd
Valletta
17.00 Kétoldalú találkozó Joseph Muscat miniszterelnökkel
17.50 Látogatás a máltai képviselőház elnökénél, Anġlu Farrugianál
18.00 Felszólalás a máltai parlament rendkívüli ülésén
19.30 Munkavacsora Joseph Muscat miniszterelnökkel és Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével

2015. november 11., szerda
Valletta
A migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozó

2015. november 12., csütörtök
Valletta
A migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozó
Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek nem hivatalos találkozója

Szeptemberi és októberi találkozónkon meghatároztuk, hogy milyen irányvonalak mentén alakítsuk ki a migrációs válságra adandó átfogó uniós válaszintézkedést. E találkozók több szempontból eredményesnek bizonyultak. Az uniós hozzájárulásoknak köszönhetően az Élelmezési Világprogram növelni tudta a térségben a menekülteknek adott segítséget, és ez a leginkább rászorulókat reménnyel tölti el. Mindazonáltal a helyzet továbbra is igen súlyos, a térségben és Európában egyaránt. A migrációs hullám nem apad és még mindig példa nélküli ütemben áramlik. Októberben minden eddiginél több, 218 000 menekült és migráns kelt át a Földközi-tengeren.

Ilyen jelentős migrációs hullámmal szemben egyes uniós államok eltérő intézkedéseket vezetnek be a schengeni térség belső határain. Már korábban is felhívtam a figyelmet arra, hogy csak úgy biztosíthatjuk a schengeni térség fennmaradását, ha garantáljuk az EU külső határainak megfelelő igazgatását. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a schengeni térség érintetlen maradjon. Éppen ezért tartózkodni kell minden olyan kezdeményezéstől, mely a schengeni térség belső határainak visszaállítását eredményezheti. Gyorsan kell cselekednünk, hogy elkerülhessük a katasztrófát. Ezért úgy döntöttem, hogy az EU állam-, illetve kormányfőit informális találkozóra hívom össze, melyet a vallettai csúcstalálkozó után, november 12-én 14.30-kor tartunk meg.

A találkozó elsődleges célja az eddig elfogadott intézkedések végrehajtásának értékelése, különösen az alábbi intézkedésekre gondolok:

1. Szorosabb együttműködés a harmadik országokkal, így Törökországgal is, a migrációs hullámok csökkentése érdekében;
2. A migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozóan hozott határozatok végrehajtása;
3. Hotspotok felállítása Görögországban és Olaszországban, a fogadókapacitások megerősítése, valamint a FRONTEX és az EASO számára a szükséges további szakértelem biztosítása;
4. Végezetül meg kell tárgyalnunk, hogyan erősíthetjük meg hatékonyan a külső határaink ellenőrzését.

Tekintve, hogy milyen gyorsan változik a helyzet, lényeges, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk. Ezért üdvözlöm a luxemburgi elnökség kezdeményezéseit, melyek célja az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések aktiválása, illetve rendkívüli Bel- és Igazságügyi Tanács összehívása november 9-re, melynek eredményeit felhasználhatjuk majd a vallettai csúcstalálkozón.

A migráció problémájára decemberi rendes ülésünkön is visszatérünk majd, de nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy már Vallettában további iránymutatásokat határozzunk meg. A találkozó előkészítéséről mindenkit folyamatosan tájékoztatni fogok.

A média a társadalom tükre: ha szabad és kritikus, szabadon és biztonságban élhetünk.

Mégis ma, az újságírókkal szembeni bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem nemzetközi napján számos országban egyre nagyobb mértékű megfélemlítéssel és erőszakkal szembesülnek a tudósítók.

Az újságírókkal szembeni támadások nemcsak az áldozatok ellen irányulnak, hanem a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadsága ellen is. Az Unió felszólítja az állami hatóságokat, hogy maradéktalanul tegyenek eleget az arra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeiknek, hogy e bűncselekményeket eredményesen, gyorsan és függetlenül eljárva kivizsgálják, valamint biztosítsák, hogy az ilyen erőszakos cselekményeket elkövető vagy arra felbujtó – akár állami, akár nem állami – személyeket bíróság elé állítsák.

2015. november 3., kedd
15.00 Találkozó Vilmos Sándor holland királlyal (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2015. november 4., szerda
Stockholm
13.00 Találkozó Stefan Löfven svéd miniszterelnökkel
14.20 Közös sajtókonferencia

2015. november 8., vasárnap
Berlin
19.00 Találkozó Angela Merkel szövetségi kancellárral, majd munkavacsora

A Tanács az elmúlt hetekben számos döntést hozott a jelenlegi migrációs válságra reagálva. A migrációs áramlatok nagyságrendje világossá tette, hogy koordináltabb információcserére van szükség.

A luxemburgi elnökség ezért 2015. október 30-án úgy döntött, hogy „információcsere” üzemmódban életbe lépteti az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseket. A cél a migrációs áramlatok alakulásának nyomon követése, a döntéshozatal elősegítése és a jóváhagyott intézkedések jobb végrehajtása.

Információcsere-üzemmódban az uniós tagállamok és intézmények, valamint az érintett ügynökségek egy közös internetes platformon keresztül folyamatosan megosztják egymással az érintett területeken fennálló helyzettel kapcsolatos aktuális információkat. A Bizottság és az EKSZ rendszeresen átfogó elemzést tesz közzé a megosztott információkról, hogy elősegítse a közös döntéshozatalt és a tagállamok közötti koordinált válságreagálást.

Az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedésekkel az EU gyorsabban képes meghozni a szükséges döntéseket, amikor olyan nagyobb válsághelyzettel kell megküzdenie, amely uniós politikai szintű válaszlépéseket tesz szükségessé. Az integrált válságreagálási intézkedéseket az Európai Unió Tanácsa 2013. június 25-én hagyta jóvá.

Az integrált válságreagálási intézkedések rugalmasak és skálázhatók, az adott helyzetnek megfelelő reagálást tesznek lehetővé az Unió politikai szintjén, és segítségükkel válsághelyzetben az uniós intézmények és szolgálatok folyamatosan biztosítani tudják a szükséges támogatást. Az érdekelt felek, valamint a meglévő erőforrások, struktúrák és képességek közötti szinergiák teljes körű kiaknázásán alapulnak.

Esetükben is alkalmazandó a szubszidiaritás elve, azaz az intézkedések során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket. Az integrált válságreagálási intézkedések nem lépnek az ágazati szintű hatályos intézkedések helyébe.

A migránsok soha nem látott számban érkeznek az Európai Unióba, és ez a megnövekedett beáramlás várhatóan tovább folytatódik majd. Az EU a tagállamokkal együtt számos intézkedést hoz a kihívások kezelése érdekében, valamint arra törekszik, hogy hatékony, humanitárius és biztonságos európai migrációs politikát dolgozzon ki. A migrációs áramlások kezelése közös felelősség és mind a származási, mind a tranzitországokra jelentős hatást gyakorol. 

EU-Afrika együttműködés

Az EU és a harmadik országok közötti, a migráció és a menekültügy területére vonatkozó kapcsolatok általános keretét 2005 óta a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés adja meg. E megközelítésnek a legutóbb 2012 májusában naprakésszé tett változata kiegészíti az EU kül- és fejlesztési együttműködési politikáját. A megközelítés alapján több együttműködési eljárás van folyamatban az EU és az afrikai országok között, amelyek az alábbi szinteken valósulnak meg:

• kontinentális szint
• regionális szint (rabati folyamat, kartúmi folyamat)
• kétoldalú szint (mobilitási partnerségek és egyéb eszközök révén)

A migrációról szóló vallettai csúcstalálkozó része az uniós és afrikai országok összefogására irányuló törekvéseknek, melyek célja a partnerség szellemében folyó munka és a kölcsönös kihívások közös megoldása. A csúcstalálkozó célja, hogy az együttműködés érdekében már eddig is folytatott tevékenységekre, valamint az együttműködés már meglévő kereteire építsen, öt kiemelt területre összpontosítva.

Számos oka van annak, hogy a migránsok elhagyják országaikat; többek között a konfliktusok, a politikailag és gazdaságilag bizonytalan helyzet, az emberi jogok megsértése, illetve a szegénység elől menekülnek. A migrációs áramlás csökkentése érdekében az EU törekszik arra, hogy segítséget nyújtson a béke, a stabilitás és a gazdasági fejlődés megteremtéséhez.

2015. október 29-én háromhetes egyeztetési időszak veszi kezdetét, amelynek célja, hogy megállapodás jöjjön létre a Tanács és az Európai Parlament között az EU 2016. évi költségvetéséről. Ennek előzménye, hogy a Parlament 2015. október 28-án olyan módosításokat fogadott el, amelyek a Tanács számára nem voltak elfogadhatóak.

A Tanács különösen aggályosnak tartja, hogy a Parlament az EU kiadásait jóval a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határok fölé kívánja emelni. A Tanács úgy véli, hogy az EU 2016. évi költségvetéséről nem lehet a korábban elfogadott kiadási határokat figyelmen kívül hagyva határozni, és tekintettel kell lenni azokra a pénzügyi nehézségekre is, amelyek a tagállamokat jelenleg sújtják. Véleménye szerint bölcs döntés lenne egyfajta pénzügyi egérutat hagyni arra az esetre, ha váratlan események és pénzügyi szükségletek merülnének fel. Ezért felkéri a Parlamentet, hogy tegyen különbséget az esetleg kívánatos és az alapvetően szükséges intézkedések között.

„A költségvetéssel kapcsolatos döntések hasonlóak azokhoz, amelyeket mindenki hoz a mindennapi életben: meghatározott pénzösszeget kell beosztani. A Tanács készen áll arra, hogy konstruktívan együttműködjön az Európai Parlamenttel annak biztosítása érdekében, hogy a helyes döntéseket hozzuk meg, amelyek Európa, annak polgárai és gazdasága érdekeit szolgálják” – mondta Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere, a Tanács elnöke. 

A Tanács rendkívül fontosnak tartja továbbá, hogy minden uniós intézmény csökkentse alkalmazottai létszámát, hogy 2017-re el lehessen érni a 2013-hoz képest meghatározott 5%-os létszám-csökkentési célt. „Lényeges, hogy minden intézmény a 2013 decemberében tett kötelezettségvállalásának betűjével és szellemével összhangban járjon el. Ha az uniós intézmények meg kívánják őrizni az európai polgárok bizalmát, be kell tartaniuk a saját szabályaikat” – mondta Pierre Gramegna.

A Tanács a Parlamenttel egyetértve fontosnak tartja a menekültügyi válság megoldását célzó intézkedéseket, és készen áll arra, hogy rendkívüli pénzügyi erőforrásokat bocsásson rendelkezésre ezen intézkedések finanszírozásához. A migrációs válság kezelése érdekében a Tanács – a Parlamenttel együtt – az EU 2015. évi költségvetése keretében a kötelezettségvállalási előirányzatokat összesen 490,3 millió EUR-val, a kifizetési előirányzatokat pedig összesen 133,6 millió EUR-val már megnövelte. A Tanács változtatások nélkül elfogadta a migrációval kapcsolatos intézkedések tekintetében javasolt erőforrásokat, a Bizottság 2016. évre szóló költségvetési tervezetének megfelelően. Ezenkívül a Tanács készen áll megvitatni, hogy a Bizottság 2. sz. módosító indítványa alapján további támogatást biztosítsanak az EU 2016. évi költségvetéséből. 

A 2016. évre szóló költségvetési tervezetében a Bizottság azt javasolta, hogy a kötelezettségvállalások összértékét 153,83 milliárd EUR-ban, a kifizetések összértékét pedig 143,54 milliárd EUR-ban állapítsák meg. Ez 5,2%-os csökkenés a kötelezettségvállalások, és 1,6%-os csökkenés a kifizetések terén az 1–7. sz. költségvetés-módosítással módosított 2015. évi költségvetéshez képest. 

A Tanács szeptember 4-én egyhangú szavazással elfogadott álláspontjában a kötelezettségvállások összege 153,27 milliárd EUR (-5,5%), a kifizetéseké pedig 142,12 milliárd EUR (+0,6%). 

Az Európai Parlament azt kéri, hogy a kötelezettségvállalások teljes összegét emeljék 157,43 milliárd EUR-ra (-3,0%), a kifizetések teljes összegét pedig 146,46 milliárd EUR-ra (+3,7%). Ez 1,5 milliárd, illetve 1,3 milliárd EUR-val haladná meg a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokat. 

Ami az alkalmazottak létszámát illeti, a Bizottság által az intézmények mindegyike tekintetében egyenlően alkalmazott módszertan szerint 2013 és 2016 között a Tanács 4,5%-kal, a Bizottság pedig 4%-kal fogja csökkenteni a létszámtervi álláshelyek számát. A Parlament személyzetének létszáma viszont a tervek szerint ugyanebben az időszakban 0,4%-al nőni fog. A három intézmény a 2013 decemberében a költségvetési fegyelemről elfogadott intézményközi megállapodásában kötelezettséget vállalt arra, hogy alkalmazottai létszámát 2013 és 2017 között 5%-kal csökkenti.

Az egyeztetés ki fog terjedni a 2/2016. sz. módosító indítványra is, amelynek célja, hogy a legnehezebb helyzetű tagállamok megsegítésére, a menekültek áthelyezésére, valamint a migrációs, illetve a határok védelmét szolgáló alapokra szánt, a 2016-os költségvetésből nyújtandó támogatást 1,55 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalással és 1,42 milliárd EUR összegű kifizetéssel növelje. Sem a Tanács, sem a Parlament nem alakított még ki álláspontot a módosító indítvánnyal kapcsolatban.

A Tanács négy hónapra felfüggesztette 170 fehéroroszországi személy utazási tilalmát, valamint e személyek és három belarusz szervezet vagyoni eszközeinek befagyasztását. A döntés előzménye, hogy augusztus 22-én szabadon engedték az összes politikai foglyot Belaruszban, célja pedig az EU és Belarusz közötti kapcsolatok javítása.

Az összes politikai fogoly szabadon engedése olyan lépés, amelyet az Európai Unió régóta elvárt. A korlátozó intézkedések nagy részének felfüggesztésével az EU erre a folyamatra reagált, számítva arra, hogy ez további olyan kedvező változásokhoz vezet, amelyek következtében javulhat a viszony az EU és Belarusz között. Az EU továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a demokrácia és az emberi jogok helyzetét Belaruszban. 

A személyekkel és szervezetekkel szemben kivetett korlátozó intézkedések hatálya október 31-én járt volna le. A Tanács egyfelől meghosszabbította ezeket négy hónappal, azaz 2016. február 29-ig, másfelől felfüggesztésükről döntött 170 személy és három szervezet vonatkozásában. Négy olyan személlyel szemben továbbra is érvényben maradnak a korlátozó intézkedések, akik Belaruszban eltűnt személyek felderítetlen ügyében érintettek. A fegyverembargó szintén érvényben marad. 

A Tanács emellett a legutóbbi ítélkezési gyakorlat fényében aktualizálta a személyek és szervezetek listáját.

A határozatot írásbeli eljárással fogadták el. A jogi aktusok, amelyek a személyek és szervezetek részletes adatait is tartalmazzák, az EU Hivatalos Lapjának október 30-i számában jelennek meg, és október 31-én lépnek hatályba.

Elnök Úr, tisztelt képviselők! 

Mielőtt beszámolnék Önöknek az Európai Tanács október 15-i ülésén történtekről és a további teendőkről, szeretném elmondani a következőket: 

A válság, amellyel mindannyiunknak, az Európai Uniónak mint közösségnek szembe kell néznie, az elmúlt évtizedek talán legkomolyabb kihívása. Olyan kihívás, amely kétségtelenül megváltoztathatja azt az Uniót, amelyet közösen hoztunk létre, és amelyben ott rejlik az olyan vívmányok megsemmisülésének lehetősége is, mint a határellenőrzés nélküli utazás a schengeni övezetben. Ennél is nagyobb veszélyt jelenthet az a drámai és semmiképpen sem kedvező átrendeződés, ami az európai politikai színtéren következhet be mindezek hatására. Ezekben a rendkívüli időkben rendkívüli intézkedésekre, áldozatokra és példátlan szolidaritásra van szükség. Számomra mint az Európai Tanács elnöke számára – és úgy hiszem, legtöbbünk számára – rendkívül fontos, hogy biztosítsuk a tagállamok és uniós intézményeink egységét. Együtt le tudjuk küzdeni a válságot, az alternatívára pedig gondolni sem szeretnék. 

A válság kezdete óta folyamatosan hangsúlyoztam külső határaink védelmének fontosságát. Bár ennek operatív részleteiről még nem született megállapodás, a vezetők legalább egyetértenek abban, hogy legfőbb célunk az EU külső határainak védelme kell, hogy legyen. Legutóbbi felszólalásomban már figyelmeztettem az itt ülőket arra, hogy a helyzet sajnálatos módon tovább fog romlani. Gondolok itt például az Aleppóból és az Oroszország által bombázott szíriai területekről menekülők újabb hullámára, amely magában is több mint százezer embert jelent.

Tisztelt képviselők! 

Az Európai Tanács legutóbbi ülésén a vezetők óvatos támogatásuknak adtak hangot az Európai Bizottság munkáját illetően, amelyet az intézmény a Törökországgal való migrációs egyezséggel kapcsolatban végzett. Szeretném köszönetemet kifejezni Timmermans alelnök Úrnak, aki jelenleg is kitartóan tevékenykedik a technikai részletek kidolgozása érdekében. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy csak abban az esetben van értelme a Törökországgal való egyezségnek, ha az segít megállítani az Európa felé irányuló migrációs hullámot. Az együttműködés nem lesz egyszerű. Nem szabad abba az illúzióba ringatnunk magunkat, hogy egy EU-n kívüli ország – például Törökország – átveheti tőlünk határaink védelmének feladatát. 

A vezetők áttekintették azt is, hogyan halad annak a tizenegy uniós tranzitállomásnak a felállítása Görögországban és Olaszországban, amelyeknek november végéig kell teljesen elkészülniük. A határidő szoros és csak akkor tartható, ha jelentősen felgyorsul a Frontexnek és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak (EASO) szánt munkaerő, illetve erőforrások rendelkezésre bocsátása. Az uniós ügynökségeknek jelenleg a szükséges erőforrások mintegy fele áll rendelkezésére. Az uniós tranzitállomások szerepével kapcsolatban őszinte eszmecserét folytattunk az állomások működéséről. Ez a munka jelenleg is folyik.

Hosszas megbeszélések tárgya volt harmadik témánk: határaink védelme. Azonnal véget kell vetnünk annak a meddő vitának, amely a külső határok védelmét hangoztatók, valamint a szolidaritás és a nyitottság védelmezői között folyik. Mindkettőre szükségünk van. Helyre kell állítanunk külső határaink hatékony védelmét, hogy kezelni tudjuk az ott létrejött helyzetet. Ebbe beletartozik határaink illegális átlépésének megakadályozása, az összes menedékkérő regisztrációja, valamint a megfelelő fogadólétesítmények létrehozása is. Ez persze önmagában nem fogja megállítani a migránsok áradatát, de jelentősen csökkenteni fogja azt. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács megállapodott a Frontex jelenlegi megbízatásának kibővítéséről, hogy a szervezet gyorsabban és határozottabban tudjon fellépni határválságok esetén. A Frontex vezető szerepet fog játszani az irreguláris migránsok visszaküldésében is. Ahhoz, hogy ez minél gyorsabban megvalósulhasson, szükségünk van az Európai Parlament segítségére is. A cél az, hogy ellássuk a Frontexet az európai határok átfogó védelméhez szükséges eszközökkel. Szeretném elismerésemet kifejezni az Önök jelentős munkájáért, amit a Frontex és az EASO pénzügyi támogatása érdekében végeztek. 

Ezzel párhuzamosan tovább kell gondolnunk azt is, hogy hogyan fokozhatnánk a tagállamok közötti szolidaritást. Legelső lépésként a Frontex és az EASO rendelkezésére kell bocsátani az összes szükséges erőforrást, valamint lehetővé kell tenni az ideiglenes áthelyezési mechanizmus működését annak érdekében, hogy enyhüljön a leginkább érintett tagállamokra nehezedő teher. 

Tisztelt képviselők! 

Ez a válság nem csupán a szíriai menekültekről szól. Két hét múlva kerül sor az európai és afrikai vezetők csúcstalálkozójára Vallettában. Afrikai kollégáink segítségével hatékony Európa–Afrika partnerséget kívánunk kialakítani migrációügyben.

Az Európai Tanács az eredményes visszaküldésre és visszafogadásra, a bűnszövetkezetek felszámolására és az illegális migráció megakadályozására irányuló, méltányosan és kiegyensúlyozottan kialakított konkrét operatív intézkedések meghozatalát tűzte ki célul, amelyeket a kiváltó okok megszüntetésére és az afrikai társadalmi-gazdasági fejlődés támogatására irányuló valódi erőfeszítéseknek és a legális migráció lehetőségének további biztosítására vonatkozó vállalásoknak kell kísérnie. 

Meg fogjuk vizsgálni, hogy miként lehet biztonságos és tartós fogadókapacitást kiépíteni az érintett térségekben, továbbá – többek között az oktatásban való részvételt és a munkavállalást lehetővé téve – tartós perspektívát felvázolni és megfelelő eljárásokat biztosítani a menekültek és családjuk számára mindaddig, amíg a származási országukba való visszatérésük lehetővé nem válik. 

Végül pedig fel fogjuk kérni a tagállamokat, hogy a továbbiakban is járuljanak hozzá az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más szervezetek támogatására irányuló erőfeszítésekhez, valamint támogassák a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alapot és az EU–Afrika vészhelyzeti alapot.     

Tisztelt Elnök Úr, tisztelt képviselők! 

Végezetül pedig, az Egyesült Királysággal kapcsolatban: tájékoztattam az uniós vezetőket azokról a megbeszélésekről, amelyeket a munkatársaim az Egyesült Királyság képviselőivel folytattak az elmúlt hónapokban. Üdvözöltük, hogy David Cameron brit miniszterelnök vállalta, hogy november elejéig írásban ismerteti az Egyesült Királyság számára fontos konkrét kérdéseket. 

Köszönöm figyelmüket.

1.    Az Európai Unió napjaink kritikus történései közepette is szilárdan elkötelezett marad Afganisztán és az afgán nép mellett. Az elmúlt hónapok során súlyos biztonsági helyzet alakult ki, újabb terrortámadásoknak lehettünk tanúi, amelyek minden eddiginél több polgári áldozatot követeltek, aminek következtében afgánok ezrei kényszerültek az országon belül lakóhelyüknek, vagy akár magának az országnak az elhagyására, mindez pedig egyre növekvő terhet jelent a térség és az Európai Unió számára. 

2.   Az afganisztáni kormánynak és a régióban működő valamennyi partnernek minden eddiginél sürgetőbb feladata, hogy hitelesen elkötelezze magát a konfliktus befejezése és a stabil környezet megteremtése mellett. Bármiféle fenntartható megoldás előfeltétele továbbra is az afgánok által irányított és felvállalt olyan békefolyamat, amely során meg kell őrizni a főbb eredményeket, így például szavatolni kell az emberi jogoknak, és különösen a nők jogainak a tiszteletben tartását. Az EU elítéli a nemrégiben Kunduzban végrehajtott tálib támadásokat, amelyek a civil lakosság és az afgán nemzeti biztonsági erők körében követeltek áldozatokat. Ezek az áldozatok nem hagyják elfelednünk, mi forog kockán: Afganisztán stabilitása, fejlődése és a hosszú éveken keresztül elért eredményei.  

3.   A Tanács mély sajnálatát fejezi ki a Médecins Sans Frontières kórházát ért légitámadás okozta halálesetek miatt. Jelenleg a folyamatban lévő különböző vizsgálatok eredményét várja. A Tanács hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy minden fél megfeleljen a nemzetközi humanitárius jognak és alapelveknek, továbbá védje és tiszteletben tartsa az orvosi és humanitárius létesítményeket, segélyszervezeteket és azok személyzetét.  

4.   Az EU a jövőben is segíteni fogja a migrációt kiváltó okoknak, így a szegénységnek, az emberi jogok megsértésének és az instabilitásnak a kezelését, hogy ezáltal mérsékelje az irreguláris migrációt ösztönző tényezőket, és felvegye a küzdelmet az embercsempész-hálózatokkal. A Tanács ösztönzi azon törekvéseket, amelyek a menekültek, a migránsok és a belső menekültek visszailleszkedését célozzák, akik mindannyian fontosak az afgán társadalom fejlődése szempontjából. 

5.   Alapvetően fontos az, hogy az afgán nép visszanyerje a jövőbe vetett bizalmát. Az Asraf Gáni elnök által a 2014-es londoni konferencián körvonalazott ambiciózus reformprogram, valamint a magas rangú tisztviselők 2015. szeptember 5-i kabuli találkozóján ismertetett, a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló keretszerződés révén megvalósított önállóság („Self-Reliance through Mutual Accountability Framework” , SMAF) egyaránt bizonyítja, hogy a nemzeti egységkormány elkötelezett a változás és a hiteles reformok mellett. A 2014–16-os uniós stratégiával összhangban az EU határozottan támogatja a nemzeti egységkormány által végrehajtandó reformokat, amelyek tekintetében sürgősen kézzel fogható eredményeket kell felmutatni. 

6.   A gazdasági növekedésre, a makrogazdasági stabilitásra, a jó kormányzásra és a szegénység csökkentésére irányuló, „önállóságot” célzó reformprogram végrehajtása a nemzeti egységkormánytól határozott fellépést, a nemzetközi közösségtől pedig a nagymértékű támogatás fenntartását követeli meg, mindezt a kölcsönös elszámoltathatóság alapján. A reformfolyamat során érvényesülő erős afgán vezetés és az arra irányuló fokozott erőfeszítések, hogy az ország polgáraihoz eljussanak a szolgáltatások, lehetővé teszi majd a donorok számára, hogy jelentős mértékben összehangolják támogatásaikat a kormány elképzelésével. A stabil és inkluzív demokratikus kormányzás – ideértve a választási rendszer és az intézmények reformját, az előrelépést a jogállamiság területén, a korrupciót kiváltó okok kezelését és az emberi jogoknak, különösen a nők és a gyermekek jogainak az előmozdítását – kulcstényezőként tartható számon az afganisztáni kormány és a nemzetközi közösség számára egyaránt. 

7.   A Tanács üdvözli azt a döntést, hogy az EU elfogadta az afganisztáni kormány felkérését, és társrendezője lesz az Afganisztánnal foglalkozó következő, 2016-os brüsszeli átfogó miniszteri konferenciának. Afganisztánnak a jövőben is szüksége lesz a nemzetközi közösség jelenlegi mértékű vagy azt megközelítő szintű kötelezettségvállalására, hogy tovább tudjon haladni a fenntarthatóság felé vezető úton. A miniszteri konferencián meg fogják határozni az afganisztáni kormány és a donorok együttműködésének 2020-ig érvényes keretét, amely hozzájárul majd ahhoz, hogy Afganisztánban olyan stabil és megbízható környezet alakuljon ki, amelyben az ország fokozatosan önállóvá válhat. A brüsszeli konferenciát célszerű az afganisztáni kormány és a nemzetközi közösség által egyaránt tett konkrét kötelezettségvállalásokkal és azok teljesítésével megalapozni. A Tanács felkéri a főképviselőt és a Bizottságot, hogy folytassák a brüsszeli konferencia előkészítését az afganisztáni kormánnyal karöltve, és szoros konzultációt folytatva a nemzetközi partnerekkel és a régióbeli szereplőkkel. 

Ez a mindannyiunkat érintő válság humánumunk és felelősségérzetünk nagy próbája. Sok feszültséggel és vádaskodással jár Európa politikusai és népei körében egyaránt. Nincsenek illúzióim: ezzel a kihívással még évekig küzdenünk kell. Ezért most a válság általános megközelítésére szeretnék koncentrálni. 

Intézkedéseink azonban nem fedik el a brutális valóságot. Mi, európaiak jelenleg nem vagyunk képesek közös külső határaink igazgatására, ezért a tagállamok némelyike úgy döntött, hogy nemzeti határai lezárásával védi meg magát. Az európai közösség védelme elsődleges kötelességünk, és ezen a területen kudarcot vallottunk. Vitáink túlságosan sokáig csak arról szóltak, hogyan hárítsuk másra a felelősséget. Sok ügyben okolhatjuk egymást, de ez nem segít abban, hogy közös megoldásra jussunk. Most a legfőbb célunk olyan stratégiák kidolgozása, amelyeket végre is tudunk hajtani egymás megsegítése érdekében. Ezért arra fogok kérni minden résztvevőt, hogy őszintén vitassuk meg, az EU mit tud tenni azért, hogy támogassa a tagállamokat a probléma megoldásában. Beszélnünk kell a tagállami szintű felelősségekről is. Ezek elől senki sem futamodhat meg, mert akkor nem leszünk képesek olyan közös európai intézkedéseket hozni, amelyek az egységen és a szolidaritáson alapulnak. Egyszer és mindenkorra véget kell vetni a felelősség egymásra hárításának és egymás hibáztatásának. 

Az EU-n belül másként és másként tapasztaljuk és észleljük az eseményeket, és nincsenek egyszerű megoldások. Ez azonban nem lehet ürügy arra, hogy ne dolgozzunk ki átfogó stratégiát, illetve olyan működő migrációs politikát, amely hatékony és felelős, ugyanakkor tiszteletben tartja legfőbb értékeinket. A jelenlegi „migrációs politika” nem más, mint a háború és az üldöztetés elől menekülő áldozatok kétségbeesése, eltökéltségük, hogy jobb életet keressenek, az embercsempészek cinizmusa, és sajnos gyakran az, hogy a menekültek és a migránsok tragikus sorsra jutnak. Ezért elengedhetetlen egy hiteles európai migrációs politika kidolgozása. 

A válság általános megközelítésén túl az alábbi kérdésekre is ki szeretnék térni: a frontországoknak nyújtandó támogatás, együttműködés a Nyugat-Balkán országaival, Törökországgal és Szíria szomszédaival, költségvetési támogatás az ENSZ menekültügyi főbiztosának és az Élelmezési Világprogramnak; valamint a visszaküldésről és a visszafogadásról szóló következtetéseink végrehajtása. Meg kell vitatnunk a szíriai válság megoldására irányuló diplomáciai törekvéseket is. A Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten tett látogatásomat követően megosztom Önökkel a helyzettel kapcsolatos meglátásaimat. 

Van azonban egy olyan ügy, amely nem tűr halasztást. Az Élelmezési Világprogramnak további forrásokra van szüksége, hogy élelemmel tudjon ellátni 11 millió embert Szíriában és a térségben. A világprogram már eddig is jelentősen csökkentette a menekültek élelmiszer-támogatását. Mindenkit arra szeretnék kérni, hogy még az ülés előtt adományozzanak az Élelmezési Világprogramnak a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságával egyeztetve. 

Remélem, hogy a szerdán 18 órakor tartandó rendkívüli ülésünkön az összes említett problémával foglalkozni tudunk majd. Az ülés elején az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz is csatlakozik majd hozzánk. A vele folytatandó megbeszélést követően a fenti kérdéseket tárgyaljuk majd meg munkavacsora keretében.   

A brüsszeli viszontlátás reményében,     

D. TUSK

Saturday 19 September 2015

Visit to Egypt
11.30 Meeting with President Abdel Fattah al-Sisi 

12.45 Joint press statement

 Sunday 20 September 2015

Visit to Jordan
12.00 Meeting with H.M. the King of Jordan, Abdullah II bin al-Hussein

Visit of a refugee camp 

Tuesday 22 September 2015

13.00 Meeting with President of the European Commission Jean-Claude Juncker 

Wednesday 23 September 2015

15.00  European People's Party Summit (Stanhope Hotel) 

18.00  Informal meeting of Heads of State or Government

Thursday 24 September 2015

11.00 Meeting with President of the European Parliament Martin Schulz (European Parliament)

Az Európai Unió Tanácsa,

1.           HANGSÚLYOZZA a 2015. évi párizsi konferencia rendkívüli jelentőségét, mivel az történelmi mérföldkő a globális kollektív fellépés kiterjesztése és a karbonszegény, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes társadalom felé való globális átmenet felgyorsítása szempontjából. 

Sürgősen globális intézkedésekre van szükség

2.           Aggodalommal VESZI TUDOMÁSUL az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) ötödik értékelő jelentésében foglalt megállapításokat; HANGSÚLYOZZA, hogy a globális felmelegedés kétségtelen tény, és nagyon valószínű, hogy a XX. század közepe óta tapasztalt felmelegedést elsősorban az emberi befolyás okozza. 

3.           HANGSÚLYOZZA, hogy – az IPCC legutóbbi megállapításaival összhangban – az üvegházhatású gázok globális kibocsátásainak legkésőbb 2020-ig el kell érniük a legmagasabb szintjüket, majd 2050-re az 1990-es szinthez képest legalább 50 %-kal kell csökkenniük[1], és 2100-ra nulla körüli vagy az alatti értéket kell elérniük ahhoz, hogy a 2 °C-os célérték tartható maradjon; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a G7-csoport vezetőinek 2015 júniusában tett nyilatkozatát, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi félnek olyan átalakulást célzó irányvonalat kell követnie, amelynek révén az évszázad második felében hosszú távú elképzelésként megvalósul a globális és fenntartható éghajlat-semlegesség és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség. EMLÉKEZTET az Unió azon céljára, hogy – a fejlett országok csoportja által az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) megítélése szerint szükséges kibocsátáscsökkentés keretében – 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80–95%-os kibocsátáscsökkentést valósítson meg.

A párizsi konferencia eredményei

4.           HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a párizsi konferencián megállapodás jöjjön létre a következőkről: i. ambiciózus, tartós és jogilag kötelező érvényű megállapodás az UNFCCC égisze alatt („Párizsi Megállapodás”), amely valamennyi félre alkalmazandó és amely kiegyensúlyozott és költséghatékony módon kezeli az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak, a finanszírozásnak, a technológiafejlesztésnek és -transzfernek, a kapacitásépítésnek, valamint a fellépések és a támogatások átláthatóságának a kérdését, és amely az éghajlatváltozás mérséklését célzó ambiciózus nemzeti kötelezettségvállalásokat tartalmaz; ii. a Párizsi Megállapodás végrehajtását célzó és a hatálybalépése előtt érvényes átmeneti megállapodások részleteit tartalmazó átfogó határozatcsomag; iii. a 2020-ig tartó időszakra szóló globális mérséklési törekvések fokozására vonatkozó határozat, a Lima–Párizs cselekvési programban foglaltaknak megfelelően. 

5.           HANGSÚLYOZZA, hogy a párizsi konferencián olyan eredményeket kell elérni, amelyek határozott jelzést küldenek a finanszírozást illetően, hogy a szegény és kiszolgáltatott országok támogatásban részesüljenek, valamint hogy lehetővé váljon az ellenállóképes, alacsony üvegházhatású gázkibocsátással működő gazdaságokra való áttérés.  

A 2015. évi további lépések

6.           MEGÁLLAPÍTJA, hogy a párizsi konferencia kívánt eredményeinek elérését célzó munka oroszlánrésze még előttünk áll; AGGODALMÁT FEJEZI KI azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalási szöveg vonatkozásában ez idáig nem mutatható fel számottevő eredmény; arra ÖSZTÖNZI a fokozott fellépést célzó Durban Platformmal foglalkozó ad hoc munkacsoport társelnökeit, hogy a felek véleménye alapján készítsék el a módosított és tömör tárgyalási szöveget és foglalják bele a főbb opciókat, hogy a párizsi konferenciát megelőzően miniszteri szinten mielőbb érdemi kötelezettségvállalások szülessenek. 

Tervezett nemzeti hozzájárulások

7.           ÜDVÖZLI az eddigi tervezett nemzeti hozzájárulások benyújtását; HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és tagállamai 2015. március 6-án benyújtották a tervezett nemzeti hozzájárulásukat, amelyek értelmében a kötelező cél az, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az Unióban; SÜRGETI azokat a feleket, amelyek ezt még nem tették meg, hogy az elkövetkező hetekben a lehető legrövidebb időn belül terjesszék elő a tisztességes és ambiciózus tervezett nemzeti hozzájárulásukat; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a 2 ºC-os célkitűzés elérésére irányuló összesített erőfeszítés mértékéről szóló konstruktív véleménycserére szolgáló lehetőségeket, ideértve a küszöbön álló UNFCCC-összefoglaló jelentést és a tervezett nemzeti hozzájárulásokkal foglalkozó, 2015. október 12–13-án Rabatban (Marokkó) megrendezendő fórumot. 

A Párizsi Megállapodás

8.           NYUGTÁZZA „A Párizsi Jegyzőkönyv – Terv a globális éghajlatváltozás 2020 utáni kezelésére” című bizottsági közleményt, mint hozzájárulást az EU és tagállamai által a párizsi konferenciára kialakítandó elképzeléshez. 

9.           Azt JAVASOLJA, hogy a nemzetközi, jogilag kötelező erejű Párizsi Megállapodás: 

–        tartalmazzon hosszú távú elképzelést arra vonatkozóan, hogy miként lehet alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságokat kialakítani e század folyamán; 

–        tegye lehetővé az összes fél részvételét és a nem állami szereplők bevonását; 

–        megkötésére jegyzőkönyv formájában kerüljön sor, hogy biztosítsa a politikai szándék legmarkánsabb kifejezését, a kiszámíthatóságot és a tartósságot; 

–   valóban globális voltának és hatékonyságának szavatolása érdekében azt követően lépjen hatályba, hogy a jelentős mértékű kibocsátásért felelős felek nagy része azt megerősítette.         

Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése

10.        Azt JAVASOLJA, hogy a Párizsi Megállapodás: 

–   tűzzön ki a 2 ºC-os célértékkel összhangban lévő hosszú távú globális mérséklési célt; 

–   tartalmazzon valamennyi fél részéről tisztességes, ambiciózus és mérhető mérséklési kötelezettségvállalásokat, amelyek összhangban állnak a különböző nemzeti körülmények, valamint a változó gazdasági helyzet és kapacitások figyelembevételével alkalmazott UNFCCC-alapelvekkel; 

–   rendelkezzen arról, hogy valamennyi félnek meg kell tennie, fenn kell tartania és végre kell hajtania mérséklési kötelezettségvállalását; 

–   állapítson meg a mérséklési törekvésekre vonatkozó olyan ötévenkénti dinamikus mechanizmust, amelynek keretében valamennyi félnek a korábbi kötelezettségvállalások szintjétől nem elmaradó, új vagy frissített kötelezettségvállalásokat kell benyújtania, vagy ismételten be kell nyújtania a már meglévő kötelezettségvállalásait; 

–   tartalmazzon egyszerűsített eljárásokat a mérséklési kötelezettségvállalások megújítására és felfelé történő kiigazítására; 

–   foglaljon magában egy olyan megfelelési rendszert, amely elősegíti az időben történő és hatékony végrehajtást; 

–   biztosítson rugalmasságot a legkevesebb kapacitással rendelkező országok számára. 

            Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

11.        JAVASOLJA, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képezze központi részét a kiegyensúlyozott Párizsi Megállapodásnak, amely: 

–        minden felet arra kötelez, hogy az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében egyrészt készítsen terveket az éghajlatváltozás káros hatásaira vonatkozóan, továbbá készüljön fel és reagáljon e hatásokra, másrészt építse be az alkalmazkodást a nemzeti fejlesztési folyamatokba, harmadrészt pedig ossza meg tapasztalatait; 

–      felszólít minden felet, hogy erősítse meg a nyomon követést, a jelentéstételt, az információmegosztást és az együttműködést, hogy ezzel is növelje az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések hatékonyságát; 

–      olyan iránymutató és dinamikus megközelítést tartalmaz, amelynek segítségével folyamatosan növelhető az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseknek és végrehajtásuknak a hatékonysága; 

–   hozzájárul ahhoz, hogy minden ország, főként a legszegényebb és leginkább kiszolgáltatott országok, segítséget kapjanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fenntartható fejlődéshez; 

–   kiemeli, hogy mind az éghajlatváltozás mérséklésére, mind az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló ambiciózus fellépés – ideértve a hatékony katasztrófakockázat-csökkentést is – alapvetően fontos az éghajlatváltozás káros hatásainak kezeléséhez és csökkentéséhez, így például a veszteség és a károk kockázatának kezeléséhez.   

12.        EMLÉKEZTET az EU és annak tagállamai által benyújtott dokumentumra, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos tervezés keretében az Európai Unió által vállalt kötelezettségekről szól. 

A piacok használata

13.        HANGSÚLYOZZA, hogy a Párizsi Megállapodásban engedélyezni kell a nemzetközi kereskedést, feltéve hogy szigorú elszámolási szabályok vonatkoznak rá, amelyek biztosítják a mérséklési kötelezettségvállalások környezeti integritását és maradéktalan betartását és a kettős beszámítás kivédését, és abban olyan piaci mechanizmusokról kell rendelkezni, amelyek előmozdítják a nagyobb szabású és költséghatékony mérséklési intézkedéseket, és magukkal vonják a globális mérséklési erőfeszítésekhez való nettó hozzájárulást, valamint a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást. 

            Pénzügyek

14.        ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az EU és annak tagállamai kötelezettséget vállaltak és továbbra is vállalnak arra, hogy ésszerű mérséklési intézkedések és a végrehajtás átláthatósága összefüggésében fokozzák az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek mozgósítását, hogy kivegyék részüket a fejlett országok által kitűzött azon cél megvalósításából, hogy 2020-ig évente együttesen 100 milliárd USD-t mozgósítsanak a magán- és közforrások széles körének bevonásával, kétoldalú és többoldalú szinten, beleértve az alternatív finanszírozási forrásokat is; ezzel összefüggésben EMLÉKEZTET az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló, 2014. november 7-i következtetéseire; ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy határozottan támogatja az Éghajlat-változási Alapot, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT a kezdeti finanszírozás mielőbbi elosztása elé; HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket a Párizsi Megállapodásban úgy kell megfogalmazni, hogy azok dinamikusak legyenek és képesek legyenek igazodni a változó realitásokhoz, illetve szükségletekhez azáltal, hogy tükrözik a felek képességeinek és felelősségének alakulását; továbbá UTAL az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló, küszöbön álló következtetéseire.            

Átláthatóság és elszámoltathatóság

15.        HANGSÚLYOZZA, hogy a Párizsi Megállapodásnak egy minden részes félre alkalmazandó, szigorú – átláthatósági és elszámoltathatósági szabályokat is tartalmazó – közös szabályokon alapuló rendszert kell előírnia, elismerve ugyanakkor, hogy e szabályok alkalmazása eltérő lesz a kötelezettségvállalás típusától függően, amely a részes felek képességeit és a nemzeti körülményeket tükrözi; HANGSÚLYOZZA, hogy a rendszerben közös paramétereket kell meghatározni, be kell tartani az IPCC legújabb iránymutatásait, és építeni kell az UNFCCC keretében szerzett tapasztalatokra. 

16.        KIEMELI, hogy a Párizsi Megállapodásnak olyan, minden részes félre kiterjedő átlátható elszámolási és jelentéstételi keretről kell rendelkeznie a földhasználati ágazatot érintő kibocsátásokra és elnyelésekre vonatkozóan, amelyek előmozdítják a fenntartható területrendezést, és építenek az UNFCCC meglévő vonatkozó határozataira. 

            Együttes teljesítés

17.        MEGERŐSÍTI, hogy az EU és annak tagállamai együttesen kívánják teljesíteni a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikat; ÜDVÖZLI Norvégia és Izland azon szándékát, hogy részt vegyen ebben az együttes végrehajtásban.  

            Egyéb kérdések

18.        HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem összefüggésében nagy jelentősége van az emberi jogoknak, a nemek közötti egyenlőségnek, a nemek kérdését érvényesítő megközelítésnek, a zöld munkaerőre való igazságos átállásnak, a tisztességes foglalkoztatásnak, az oktatásnak, valamint a figyelemfelkeltésnek és az élelmiszerbiztonságnak. 

A Párizsi Megállapodás végrehajtása

19.        Azt JAVASOLJA, hogy a párizsi konferencián a szakmai munkaprogram mellett fogadjanak el lényegi határozatokat tartalmazó, átfogó, 2017-ig végrehajtandó csomagot, hogy továbbfejlesszékegyebek mellett a mérséklési kötelezettségvállalások átláthatóságára és elszámoltathatóságára vonatkozó szabályokat, feltételrendszereket és eljárásokat többek között a földhasználati ágazatban és a piacok nemzetközi használata tekintetében, hogy így lehetővé váljon a Párizsi Megállapodás végrehajtása. 

A 2020-ig tartó időszakra szóló globális törekvések fokozása

20.        ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és annak tagállamai már megkezdték a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosító jegyzőkönyvének alkalmazását; HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és annak tagállamai elszántan törekednek arra, hogy 2015 harmadik negyedévében lezáruljon a dohai módosító jegyzőkönyv megerősítési folyamata; FELKÉRI a többi felet, hogy tegyenek hasonlóképpen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a módosító jegyzőkönyv gyors hatálybalépése; ezzel összefüggésben KIEMELI, hogy a párizsi konferencián el kell fogadni a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakára vonatkozó végrehajtási szabályokat, ahogyan arról Varsóban és Limában megállapodás született. 

21.        NYOMATÉKOSÍTJA, hogy minden félnek ki kell vennie a részét a 2020-ig tartó időszakra szóló mérséklési törekvések szintjében fennálló szakadék megszüntetéséből; EMLÉKEZTET a fokozott fellépést célzó Durban Platformmal foglalkozó ad hoc munkacsoport keretében elért eredményekre, amelyek a 2020-ig tartó időszakra szóló mérséklési törekvések bővítését szolgáló lehetőségek meghatározásában születtek azokon a területeken, ahol a mérséklésre komoly lehetőség mutatkozik, így például az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, a REDD+, a rövid távú éghajlat-befolyásolók, a termelésoldali metánkibocsátás, a fluorozott szénhidrogének, az exporthitelek és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának reformja terén; KIEMELI a különösen a Lima–Párizs cselekvési program révén történő többoldalú együttműködés fontosságát, amely program arra hivatott, hogy azonosítsa és felgyorsítsa az e területeken végrehajtott cselekvéseket; ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA a nem állami szereplők bevonásának és a velük történő együttműködésnek a jelentőségét; HANGSÚLYOZZA, hogy a párizsi konferenciát követően folytatni kell, sőt intenzívebbé is kell tenni a 2020-ig tartó időszakra szóló mérséklési törekvések fokozásával kapcsolatos munkát, és gondoskodni kell arról, hogy a nagy mérséklési potenciált képviselő intézkedések folyamatosan a politikai figyelem középpontjában maradjanak, ezt pedig úgy lehet elérni, hogy a mérséklésre kínálkozó lehetőségek technikai vizsgálata mellett a felek rendszeres magas szintű találkozókat tartanak a Lima–Párizs cselekvési programra építve.  

22.        RÁMUTAT ARRA, hogy a nagy mérséklési potenciált képviselő lehetőségek vizsgálata 2020 után is fontos marad, és elősegítheti azt a folyamatot, amelynek célja, hogy a Párizsi Megállapodás keretében idővel növeljék a globális törekvések szintjét. 

23.        ELISMERI, hogy elő kell mozdítani az UNFCCC keretében hozott meglévő határozatok további végrehajtását; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a REDD+ tárgyalások lezárását.  

Egyéb folyamatok

24.        Megállapítja, hogy a Párizsi Megállapodásnak rendszeres felülvizsgálat mellett ki kell terjednie a valamennyi ágazatból eredő kibocsátásokra, és hogy a kibocsátások elszámolása és bejelentése továbbra is az UNFCCC hatálya alá tartozik, ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy az IMO, az ICAO és a Montreali Jegyzőkönyv keretében a lehető legrövidebb időn belül, a 2 ºC-os célértékkel összhangban hatékony módon szabályozni kell a nemzetközi hajózásból és légi közlekedésből, illetőleg a fluortartalmú gázok gyártásából és felhasználásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat. 

25.        ÜDVÖZLI az addisz-abebai konferencián elért eredményeket, amelyek megerősítik a fenntartható fejlesztés finanszírozásának keretét és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó egyetemes fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtási eszközeit; VÁRAKOZÁSSAL TEKINT a küszöbön álló ENSZ-csúcstalálkozóra, amelyen a felek „Alakítsuk át világunkat: a fenntartható fejlődésre vonatkozó program a 2030-ig tartó időszakban” címmel menetrendet fogadnak el, amely arra hivatott, hogy segítsen választ adni az olyan egyetemes kihívásokra mint a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés, és amely megerősíti, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet az e kihívások megválaszolására szolgáló egyik legfontosabb eszközként kell kezelni.

[1]           Lásd például: 14790/09 (7. pont) és 14747/14 (2. pont).

A Tanács elfogadta az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez (EU ETS) kapcsolódó piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról szóló határozatot. Ez az új tartalék a keresletnek és a kínálatnak az EU ETS keretében jelentkező strukturális egyensúlyhiányát hivatott kiküszöbölni.

Amennyiben egy adott évben a kibocsátási egységek száma meghalad egy bizonyos küszöbértéket, az egységek meghatározott százalékát automatikusan kivonják a piacról és áthelyezik a tartalékba. Ellenkező esetben pedig a kibocsátási egységeket a tartalékból visszajuttatják a piacra.

 Az EU ETS-ben 2013-ban jelentős kibocsátásiegység-többlet keletkezett, és ez a többlet várhatóan tovább nőtt volna az elkövetkező években. Ez a többlet a kibocsátási egységek kínálata és kereslete közötti egyensúlyhiány miatt keletkezett, mivel a kereslet – többek között a gazdasági ciklusok hatására – rugalmasan változik.

A jelentős többlet csökkenti a kibocsátási egységek árát, ami kedvezőtlenül hat az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó beruházások ösztönzésére. Emiatt, ha nem kezelnék a jelenlegi piaci egyensúlyhiányt, az EU ETS nem lenne alkalmas arra, hogy a jövőben az EU költséghatékonyan teljesítse kibocsátáscsökkentési céljait.

• 2018-ban létrejön a piaci stabilizációs tartalék, amely 2019. január 1-jén kezdi meg működését
• a „későbbre ütemezett” kibocsátási egységeket (azaz azt a 900 millió kibocsátási egységet, amelyek aukcióra bocsátását 2014–2016-ról átütemezték 2019–2020-ra) a tartalékba fogják helyezni
• az EU ETS 3. szakaszából származó ki nem osztott kibocsátási egységek 2020-ban a tartalékba kerülnek
• A piaci stabilizációs tartalék felülvizsgálata során figyelembe fogják venni a tartalék által a növekedésre, a foglalkoztatásra, az ipari versenyképességre és a kibocsátásáthelyezés kockázatára gyakorolt hatásokat.

A Bizottság 2014 januárjában benyújtotta a piaci stabilizációs tartalékra vonatkozó javaslatát, ami a rendes jogalkotási eljárás kezdetét jelentette. 2015 májusában nem hivatalos megállapodás született az Európai Parlament és a Tanács között a kompromisszumos szövegről. A Parlament 2015 júliusában jóváhagyta a reformot. A tanácsi jóváhagyást követően a határozat első olvasatban elfogadásra került.

A 2005-ben indított EU ETS célja, hogy az EU gazdaságilag hatékony módon valósítsa meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célkitűzéseit. Az EU ETS úgynevezett „fix összkvótás kereskedési rendszerként” működik: az EU minden évben meghatározza a program hatálya alá tartozó erőművek, nagy energiaigényű iparágak és kereskedelmi légitársaságok összkibocsátásának határértékét.

E kereten belül a vállalkozások vásárolhatnak, illetve eladhatnak kibocsátási egységeket. Egy egység egy tonna szén-dioxid – az üvegházhatáshoz elsősorban hozzájáruló gáz –, vagy azzal egyenértékű, más üvegházhatású gáz kibocsátására jogosít.

2013 és 2020 között a kibocsátások felső határértékét évi 1,74%-kal csökkentik. 2021-től az éves csökkentés mértéke 2,2%-ra nő, tükrözve az új, 2030-ig szóló uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzést.

A piaci stabilizációs tartalék létrehozása az első lépés az EU ETS-nek a Bizottság által idén javasolt átfogó felülvizsgálatában.

On 17 September 2015, the Council appointed the members of the European Economic and Social Committee (EESC) for the period from 21 September 2015 to 20 September 2020. 

The EESC is the European Union body which represents employers, workers and other groups and associations of civil society, notably in socio-economic, civic, professional and cultural areas. 

The Committee has 350 members from the 28 EU countries. 

Members are nominated by national governments and appointed by the Council for a renewable 5-year term of office. The latest renewal was in October 2010 for the mandate 2010-2015.

Place:        Justus Lipsius building, Brussels
Chair(s):    Carole Dieschbourg, Minister for the Environment of Luxembourg

All times are approximate and subject to change

+/- 09.50     Doorstep by Minister Dieschbourg

+/- 10.00     Beginning of Environment Council meeting
                     Adoption of the agenda

+/- 10.05     Approval of legislative A items (in public session)
                   Approval of non-legislative A items

+/- 10.15     Preparations for Paris UN Climate Change Conference

+/- 12.50     AOB
                   Cycling as a mode of transport

+/- 13.00    Working lunch

+/- 14.00    Press conference (in public session)

A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága 2015. szeptember 16-án támogatta azt a bizottsági javaslatot, amelynek célja, hogy a növekedés fellendítése és a munkahelyteremtés érdekében segítsen Görögországnak az uniós alapok lehető legnagyobb mértékű igénybevételében és a likviditás javításában. Görögországban sürgősen beruházásokra lenne szükség, ám ehhez nem áll rendelkezésre elegendő közpénz. A javaslat fő célja e hiány ellensúlyozása és annak biztosítása, hogy az érintett európai strukturális és beruházási alapok nyújtotta lehetőségeket a lehető legrövidebb időn belül ki lehessen aknázni az országban. A most jóváhagyott intézkedések rendkívüli jellegűek, céljuk pedig a görög pénzügyi válság miatt előállt egyedi helyzet enyhítése.

A rendelettervezet 2 milliárd EUR körüli összeggel javítaná Görögország likviditását. Ez a következők révén valósulna meg:  

• 2015-ben és 2016-ban összességében 7 százalékponttal növekedne a 2014–2020-as időszak finanszírozását szolgáló előlegek összege. Ez az Európai Szociális Alapot, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot érinti. Az intézkedés révén 2015-ben és 2016-ban 1 milliárd EUR többletforrás állna rendelkezésre. Az előlegeket automatikusan folyósítja a Bizottság a tagállamoknak az egyes operatív programok elfogadását követően, hogy a tervezett intézkedések gyorsabban elindulhassanak.
  
  
• A Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott 2007–2013-as programok uniós társfinanszírozásának maximális aránya 100%-ra emelkedne. A szóban forgó időszak görögországi programjainak uniós társfinanszírozási aránya már eddig is magasabb volt: az EU számos esetben a beruházási összköltségek 95%-át fedezi a szokásos 85% helyett. Ezen túlmenően – a szokásossal ellentétben – a fennmaradó uniós kifizetések utolsó 5%-ának felszabadítására is korábban,, még a 2007–2013-as időszak programjainak lezárása előtt sor kerülhetne. A társfinanszírozási arányok emelésével együtt ezen intézkedés révén 2015-ben és 2016-ban 1 milliárd EUR többletforrás állna rendelkezésre.

A 2 milliárd EUR teljes összeget a 2014–2020-as időszak elejére ütemeznék, hatása pedig ugyanezen időszak költségvetése szempontjából semleges lenne.

A Tanács által elfogadott álláspont révén a luxemburgi elnökség egyúttal megbízatást is kap arra, hogy folytasson megbeszéléseket az Európai Parlament képviselőivel. Ha a Tanácsnak és a Parlamentnek sikerül megállapodást elérnie, azt mindkét intézménynek hivatalosan is jóvá kell hagynia.

A kohéziós politika célja az EU különböző régióiban tapasztalható fejlettségbeli különbségek csökkentése a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség előmozdítása révén.

Görögországban az uniós források jelentik a közvetlen külföldi befektetések legfőbb forrását. A 2007–2013-as programozási időszakban mintegy 42 milliárd EUR összeget különítettek el Görögország részére. Ez az összeg a következőkből adódik össze: körülbelül 24 milliárd EUR az európai strukturális és kohéziós alapokból és a halászati és vidékfejlesztési alapokból, valamint körülbelül 17 milliárd EUR a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre és az agrárpiacok támogatására irányuló intézkedésekre. Görögország eddig 38,4 milliárd eurót kapott, ami a szóban forgó időszakot tekintve az ország átlagos éves GDP-jének 17,5%-t teszi ki. A kohéziós politika keretében még mintegy 2 milliárd EUR rendelkezésre áll; ha 2015 végéig Görögország ezt nem használja fel, elesik az összegtől.  

A 2014–2020-as időszakra több mint 35 milliárd eurót különítettek el Görögország részére. Ez az összeg a következőkből adódik össze: 20 milliárd EUR az európai strukturális és beruházási alapokból, valamint több mint 15 milliárd EUR a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre és az agrárpiacok támogatására irányuló intézkedésekre. Ezekből az előirányzott összegekből 2014-től 2015 júliusáig 4,5 milliárd EUR került kifizetésre.

A tagállamok kormányainak képviselői 2015. szeptember 16-án négy bírát és egy főtanácsnokot neveztek ki az Európai Bíróság testületébe.

Mihaíl Vilarász (Görögország) és Eugene Regan (Írország) újonnan kapta meg bírói kinevezését, Camelia Toader (Románia) és Marko Ilešič (Szlovénia) bírói megbízatását pedig további hat évre megújították. A Bíróság főtanácsnokává Manuel Campos Sánchez-Bordonát (Spanyolország) nevezték ki. Mindegyikük hivatali ideje 2015. október 7-től 2021. október 6-ig tart.

A tagállamok kormányainak képviselői Ian Stewart Forrestert (Egyesült Királyság) nevezték ki a Törvényszék bírájává a leköszönő Nicholas Forwood (Egyesült Királyság) hivatali idejének fennmaradó részére, azaz a 2015. október 1-jétől 2019. augusztus 31-ig tartó időszakra. Ezenfelül megújították a Törvényszék két bírájának, Juraj Schwarcznak (Szlovákia) és Heikki Kanninennek (Finnország) a megbízatását 2016. szeptember 1-jétől 2022. augusztus 31-ig.

Az Európai Bíróság három bírói testületből áll: magából az Európai Bíróságból, valamint a Törvényszékből és Közszolgálati Törvényszékből.

A Bíróság jelenleg huszonnyolc bírából és kilenc főtanácsnokból áll. A Tanács 2013-ban úgy határozott, hogy 2015. október 7-től tizenegyre növeli a főtanácsnokok számát. Háromévente a bírói és főtanácsnoki kar részleges megújítására kerül sor. 2015. október 6-án tizennégy bíró és négy főtanácsnok hivatali ideje lejár. A bírói és főtanácsnoki kar 2015. évi részleges megújításának keretében 2014. szeptember 24-én, valamint 2015. április1-jén és június 12-én már sor került tíz bíró (a belga, a spanyol, a lengyel, a luxemburgi, a horvát, a finn, az észt, a szlovák, a magyar és a dán) és négy főtanácsnok (az egyesült királysági, a német, a dán és a cseh) kinevezésére. Ennek megfelelően a szeptember 16-i kinevezésekkel a testület 2015. évi részleges megújítása befejeződött. A főtanácsnoki kar létszámának két fővel történő növeléséhez azonban még ki kell nevezni a bolgár főtanácsnokot.

A Törvényszék jelenleg huszonnyolc bírából áll. A Bírósághoz hasonlóan háromévente a Törvényszék bírói karát is részlegesen megújítják. 2016. augusztus 31-én tizennégy bíró hivatali ideje lejár.

A Bíróság bíráinak és főtanácsnokainak, valamint a Törvényszék bíráinak hivatali ideje hat év, amely megújítható. Mind a Bíróság, mind a Törvényszék elnökét a bírák maguk közül választják meg hároméves időtartamra. Az elnök újraválasztható.

I have learnt with great sorrow of the horrific accident provoked by the collapse of a crane at the Grand Mosque in Mecca. 

My thoughts are with the families of the victims. On behalf of the European Union, I would like to convey my sincere condolences to the bereaved families and wish a prompt recovery to the wounded.

1. The Eighth Summit between the Republic of Korea (ROK) and the European Union (EU) took place in Seoul on September 15, 2015. The ROK was represented by President Park Geun-hye and the EU was represented by Mr. Donald Tusk, President of the European Council and Commissioner Cecilia Malmström representing the President of the European Commission. 

TAKING THE ROK-EU STRATEGIC PARTNERSHIP TO THE NEXT LEVEL

2. The Leaders expressed their satisfaction with the progress the strategic partnership has made since 2010 and with specific cooperation since the Seventh Summit in 2013. The ROK and the EU agreed to continue to invest in these comprehensive, mutually beneficial and future-oriented relations.

3. The Leaders noted that the ROK is the EU's first and only partner that has signed all the three fundamental bilateral agreements with the EU. They welcomed that the Framework Agreement officially entered into force in June 2014 and also looked forward to the Free Trade Agreement fully entering into force at the earliest date, if possible within this year, with the completion of the ratification process. The Leaders looked forward to the completion of the ratification of the Framework Participation Agreement establishing a framework for joint crisis management operations. In this respect, the EU welcomed the intention of the ROK   to join the EU's counter-piracy efforts in the Gulf of Aden of Somalia in the EU Atalanta operation with the understanding that the ROK will require the National Assembly's consent to this end.

4. The leaders welcomed the expansion of cooperation on regional and global political and security issues between the ROK and the EU and highlighted the frequent exchanges between the ROK Foreign Minister and the EU High Representative for Foreign Affairs.

5. The Leaders noted that July 1, 2015 marked the fourth anniversary of the entry into force of the ambitious ROK-EU Free Trade Agreement (FTA) which contributed to an expansion of bilateral trade. The Leaders agreed that the full implementation of the FTA and increase in trade volume  between the ROK and the EU is important, in order to bring the expected benefits to both sides in a balanced way. In this respect, the Leaders encouraged their trade officials to produce tangible outcomes on the FTA implementation issues. With a common understanding on the importance of distributing the benefits of the FTA to both sides and contributing to sustainable development, the Leaders committed to ensuring the FTA serves the best interests of Korea and the EU in a mutually beneficial and forward-looking manner.

6. The Leaders acknowledged that investment is the key to create jobs and growth. Noting that the EU is the top foreign investor in the ROK and the Korean investment flows into the EU has also increased, the Leaders agreed to further promote bilateral investment. Considering that the FTA does not include provisions on investment protection, both sides agreed to explore ways to improve investment norms, while continuing discussion on other FTA improvements.

7. Both sides confirmed their interest in encouraging mutual opportunities for investment, including the Investment Plan for Europe and EU investment into the ROK. The Leaders welcomed the expanding business to business links between the EU and the ROK that are boosting and facilitating trade and investment opportunities.

8. The Leaders welcomed the substantial progress made in the ROK-EU cooperation on research and innovation and the creative economy, including the outcome of the 5th Joint Science & Technology Cooperation Committee in June 2015 where it was agreed to continue improving the framework conditions and to deepen and scale-up the ongoing cooperation in the selected thematic areas of nanotechnology, nanoelectronics, information communication technology (ICT), health and biomedical challenges, energy, and satellite navigation and to promote researcher's mobility. They looked forward to the upcoming launch of joint research and innovation projects in the area of next generation mobile telecommunications networks (5G) and Internet of Things and Cloud Computing under the 2016-2017 Horizon 2020 Work Programme and the prospects for related cooperation on 5G standards and spectrum allocation. They welcomed the agreement to engage in a twinning collaboration on carbon capture technologies and processes. The Leaders also recognised that since the ROK became a member of the Eurostars-2 Program in 2014, cooperation between SMEs of both sides has contributed to further joint research and technological development. They further shared the view that this cooperation should be continued to promote SMEs' technological competitiveness and encourage entry into third markets.

9. The Leaders agreed that the High-level Industry Policy Dialogue (IPD) should continue to act as a framework to strengthen cooperation in the area of industrial policy, facilitating bilateral discussion on ways to enhance industrial competitiveness, entrepreneurship, innovation, and support for SMEs of both sides.  The Leaders agreed that following the first IPD in Brussels on September 2014, the second IPD will be held in Seoul at the earliest possible date. The Leaders shared the view that both sides should cooperate to promote energy security and increase energy efficiency in various fields such as electricity, gas, and renewable energy.

10. The Leaders, with satisfaction, noted the progress made by the ROK in the prevention, deterrence and elimination of Illegal, Unreported and Unregulated (IUU) fishing through the establishment of a robust IUU control system. This progress was made possible with the strong commitment of the Korean government to the fight against IUU fishing and the close cooperation between the ROK and the EU. The parties may further establish and consolidate a technical working group, possibly followed by a Joint Statement. The Leaders reaffirmed their commitment to taking the bilateral cooperation to the next level, going beyond IUU-related issues, with a view to closer cooperation on oceans policies and strengthening global ocean governance including sustainable use of ocean resources, climate change, and sustainable fisheries and aquaculture.

11. The Leaders welcomed the progress made in the field of competition policy cooperation. The main forum for cooperation is the bilateral meeting held between the Chairman of the Korea Fair Trade Commission and the European Commissioner for Competition Policy based on the Cooperation Agreement on Anti-competitive Activities signed in 2009 and the Competition chapter in the Korea-EU FTA. Both sides shared the view that there is a continued need for enhanced cooperation to protect international trade from global anti-competitive practices.

12. The Leaders emphasized the importance of ensuring the openness and security of cyberspace for it to continue being a driving force for the freedom, prosperity and economic growth of mankind. They agreed to increase bilateral cooperation on cyberspace as well as to strengthen the global partnership in response to threats arising from cyberspace. They welcomed the two rounds of the ROK-EU Cyber Policy Consultation as a useful platform for sharing views and information on cyber issues and agreed to explore ways to enhance cooperation including between Korea Computer Emergency Response Team (Kr-CERT) and EU Computer Emergency Response Team (EU-CERT).

13. The Leaders noted with satisfaction that bilateral exchange and cooperation in the fields of culture and education have been expanding. Sharing the view that strengthening the communication between the peoples of the ROK and the EU contributes to deepening and developing bilateral relations, the Leaders agreed to cooperate closely in supporting networks among their cultural and creative industries and promoting people-to-people exchange in the field of education and youth, in particular through the Erasmus+ programme.

STEPPING UP COOPERATION ON FOREIGN AND SECURITY POLICY

14. The Leaders strongly condemned the Democratic People's Republic of Korea (DPRK)'s continued development of its nuclear and ballistic missile programmes, including its plutonium and uranium enrichment program and ballistic missile launches, and called on the DPRK to cease all related activities immediately as required by the relevant UN Security Council resolutions. Reaffirming that the DPRK cannot have the status of a nuclear-weapon state, the Leaders strongly urged the DPRK to abandon all its nuclear weapons and existing nuclear programmes in a complete, verifiable, and irreversible manner and return, at an early date, to the Nuclear Non-proliferation Treaty (NPT) and International Atomic Energy Agency (IAEA) safeguards and join the Comprehensive Nuclear Test Ban Treaty (CTBT).  They called on the DPRK to fully comply with its obligations under the relevant UN Security Council resolutions and to refrain from any further provocation. The Leaders reaffirmed their firm support for the Six-Party Talks and urged the DPRK to respond to diplomatic efforts aimed at creating favorable conditions for their resumption and take concrete steps to honor its commitments under the 19 September 2005 Joint Statement of the Six-Party Talks.

15. The Leaders shared the international community's grave concern over the human rights' situation in the DPRK as documented in last year's UN Commission of Inquiry report, and urged the DPRK to fully implement the recommendations of the report to improve its human rights' situation. The Leaders agreed to remain dedicated to working with the international community to improve the human rights situation in the DPRK, and urge the DPRK to cooperate with relevant UN mechanisms. The Leaders reaffirmed the need to ensure that the safety and well-being of the refugees and asylum seekers be guaranteed in full compliance of international law, including the principle of non-refoulement.

16. Underlining that enhanced relations between the two Koreas with the perspective of peaceful reunification would contribute greatly to the peace and prosperity not only on the Korean Peninsula, but also in the world, the Leaders agreed on the need for dialogue and cooperation. The EU appreciated the ROK government's endeavours and offers of dialogue towards unification. In this regard, the EU supported the peaceful unification of the Korean Peninsula based on the improvement of inter-Korean relations while reaffirming its support for the ROK's Trust-Building Process on the Korean Peninsula. The ROK appreciated the EU policy of critical engagement towards the DPRK.

17. The Leaders discussed the security situation in East Asia and highlighted that regional cooperation needs to be strengthened in order to build trust, which would serve as the foundation for prosperity and stability in the region and beyond. In this regard, the EU reaffirmed its continued support for the multilateral process promoted by the ROK's Northeast Asia Peace and Cooperation Initiative (NAPCI). President Park appreciated that the EU has made indispensable contributions to developing NAPCI by sharing its experience on regional multilateral cooperation in particular during the ROK-EU Joint Seminars in Seoul in 2014 and in Brussels in 2015. The EU Leader expressed support for the active role of the ROK as the chair country in leading the trilateral cooperation among the ROK, Japan and China and welcomed the ROK's hosting of the 6th ROK-Japan-China Trilateral Summit in the near future.

18. The Leaders underscored the important role of ASEM as a platform for political dialogue, economic cooperation and cultural and social exchanges between Asia and Europe and reaffirmed their commitment to seeking a new impetus for the ASEM process in the lead up to ASEM's 20th Anniversary in 2016. The Leaders agreed that ASEM should continue carrying out tangible and result-oriented activities that would serve the interests of people in both regions and increase ASEM's relevance. In this regard, they looked forward to the work of the ASEM Foreign Ministers and the Senior Officials on drawing up concrete recommendations for the future direction of ASEM to be submitted at the next Summit in 2016.

President Park also acknowledged the value of the EU's aspiration to participate in the East Asia Summit.

19. The Leaders also emphasized the importance of forging stronger physical, digital, cultural, educational and people-to-people links between Asia and Europe as exemplified by the Trans-Eurasia Information Network and resolved to further enhance the connectivity between the two regions. Both parties expressed their support for the initiatives on inter-connectivity taken to realize the vision and goals laid out in the 10th ASEM Summit's Chair Statement including the "Eurasia Initiative" presented by President Park.

20. The Leaders expressed their concern about the escalation of fighting in eastern Ukraine. Both sides stressed that resolution of the situation in eastern regions of Ukraine can only be achieved through a peaceful settlement and called on all sides to engage in meaningful dialogue to resolve the crisis. In this context the ROK and the EU agreed that the Minsk agreements must be swiftly and fully implemented. They reiterated the need for full respect for international law, especially respect for Ukraine's sovereignty, territorial integrity and independence. The Leaders agreed that adherence to the United Nations Charter is of paramount importance in maintaining international peace and security. Leaders also pledged to explore new opportunities for cooperation aimed at the modernization of Ukraine and other eastern European countries, as well as in the Western Balkans and Black Sea region.

21. The leaders expressed deep concerns with the instability and dire humanitarian situation in several Middle Eastern countries sharing the view that finding a political solution is of critical importance in ending conflicts that have caused so much human suffering and destruction and securing long-term peace and stability in the region. They also evaluated that the emergence of violent extremists and terrorist groups has aggravated the instability in the Middle East, and emphasized the necessity of the international community's continued efforts to counter them.

22. Leaders welcomed the bilateral policy consultations on the Middle East and North Africa between the ROK and the EU and the first ROK-EU International Conference on Middle Eastern and North African Affairs in Seoul in March 2015. These consultations deepen the mutual understanding on the region, and are the basis for an ever closer cooperation of the two sides on issues of international security and stability, development assistance and cooperation in international fora dealing inter alia with the conflicts in Syria, Iraq, Libya, and countering the threats of terrorism and extremism.

23. The Leaders shared the view that violent extremism and terrorism not only threaten global peace and security but also severely undermine the shared values of humanity such as human dignity and respect for diversity. In this respect, they highly appreciated the international community's active responses to these threats including the adoption of UNSC Resolution 2178, and agreed to join these efforts by implementing UNSC resolutions and strengthening cooperation at various levels. They also emphasized the importance of the international community's efforts to address the factors conducive to violent extremism and radicalization, including by countering extreme messages, and stressed the importance of sustainable political solutions. An inclusive political transition in Syria and inclusive political governance in Iraq are crucial to sustainable peace and stability in the region. Both sides strongly support the efforts by the United Nations in Libya, Syria, Yemen and Iraq.

ENCHANCING COOPERATION FOR GLOBAL WELFARE AND SAFER FUTURE

24. Recognizing the G20's crucial role in achieving strong, sustainable and balanced growth, the Leaders agreed to continue to cooperate closely at the G20 level. The Leaders shared the view that it is necessary to strengthen economic policy cooperation in the G20 to respond to the risks to the global economy and expressed support for the ongoing efforts by the ROK and the EU for structural reforms.

25. Reaffirming the important role of trade as an engine of economic growth and job creation, the Leaders stressed that the G20 needs to exercise leadership in strengthening the Multilateral Trading System. In this regard, they shared the view that the G20 needs to send a strong political message at the 10th WTO Ministerial Conference in Nairobi (15-18 December 2015) in view of promoting employment and growth worldwide.  They also agreed to work closely together to produce realistic outcomes on all areas of the Doha Development Agenda (DDA) at the 10th WTO Ministerial Conference in Nairobi. Ratification of the Trade Facilitation Agreement and finalising the expansion of the Information Technology Agreement (ITA), including agreement on staging period should be part of the outcome. Both sides will work together to reach ambitious, balanced and environmentally credible outcome to the Environmental Goods Agreement (EGA).

26. With regard to climate change, the Leaders confirmed their resolve to play their part in concluding at COP21 a global, internationally legally binding Agreement applicable to all Parties that will put the world on track to limiting the increase in global average temperature to 2℃ above pre-industrial levels. They are committed to work together and with other countries towards an Agreement that would be ambitious, effective, durable, flexible and inclusive, and spur cooperative action for the transformation to a low-carbon economy. The Agreement must include adequate provisions on the transparency and accountability of all Parties towards their commitments and reflect the principle of common but differentiated responsibilities and respective capabilities in light of different national circumstances. It must also address adaptation to climate change and climate finance, in particular through the Green Climate Fund (GCF).  The leaders also affirmed their ambition to make the GCF fully operational in 2015 and the main operating entity of the financial mechanism of the Post-2020 climate regime. The EU will explore the possibility of cooperating with the Global Green Growth Institute (GGGI).

27. The Leaders emphasized the importance of accelerating the implementation of climate action between now and 2020 and confirmed that they would continue to look for further pre-2020 mitigation opportunities. Looking beyond 2020, they commended those Parties that have submitted their Intended Nationally Determined Contributions (INDCs) to the new Agreement. They welcomed particularly the voluntary contributions from the Least-Developed Countries. They called on all others, particularly on major and emerging economies, to urgently submit their INDCs in a way to facilitate clarity, transparency and understanding. The Leaders committed to strengthening bilateral cooperation on climate action and welcomed the bilateral technical cooperation project to be launched in 2016 under the EU Partnership Instrument concerning the Emission Trading Scheme in Korea. They also committed to working together ever closer in international forums relevant to climate change other than the UNFCCC.

28. The Leaders agreed on the need to take measures promoting a transition into a more "Circular Economy" that preserves the added value of materials and energy in the economic cycle for as long as possible and avoids waste. In this context, they noted the 19th Eco-Innovation Forum which will be held in October in Seoul.

29. The Leaders looked forward to the successful adoption of the 2030 Agenda for Sustainable Development. They agreed that the EU and the ROK should work together closely in agreeing and implementing an ambitious agenda, reinforcing the international community's commitment to poverty eradication and sustainable development, with the Sustainable Development Goals and targets at the core. They reaffirmed the importance of promoting development effectiveness in the context of the 2030 Agenda for Sustainable Development and agreed to make further efforts to advance the Busan Partnership for Effective Development Cooperation.  The Leaders agreed that their development policies and measures should be in line with the 2030 Agenda. They also agreed to enhance bilateral cooperation on development issues through the ROK-EU Policy Consultation on Development.

30. The Leaders agreed that promotion and protection of human rights is crucial to maintain peace and security and achieve sustainable development. They shared the view that complex crises and attempts to shrink the space for civil society around the world required attention and joint efforts. In this context, they committed to further enhance cooperation in the field of human rights. They noted with satisfaction the rich exchange of views through the ROK-EU Consultations on Human Rights with a particular focus on cooperation in multilateral forums.

31. The Leaders appreciated the broad convergence of views between the ROK and the EU on non-proliferation and disarmament issues. They looked forward to working constructively on, inter alia, the effective implementation and universalization  of the Nuclear Non-proliferation Treaty (NPT) and  Arms Trade Treaty (ATT); the Chemical Weapons Convention (CWC); the Biological Weapons Convention (BWC); the entry into force of the Comprehensive Nuclear-Test Ban Treaty (CTBT); the establishment of the International Code of Conduct for Outer Space Activities (ICOC); as well as the next Nuclear Security Summit (NSS), along with the nuclear security issues in the International Atomic Energy Agency (IAEA).

32. The Leaders welcomed the agreement on the Joint Comprehensive Plan of Action (JCPOA) to resolve the Iranian nuclear issue, reached between the E3/EU+3 and Iran, facilitated by the High Representative of the European Union for Foreign and Security Policy, in Vienna on July 14, and the adoption of United Nations Security Council Resolution 2231 (2015) endorsing the JCPOA. President Park commended the diplomatic efforts and political will demonstrated by the E3/EU+3 and Iran in the course of the negotiations. They also welcomed the agreement between Iran and the IAEA on the Roadmap for the Clarification of Past and Present Outstanding Issues regarding Iran's Nuclear Program. The Leaders shared the view that the faithful implementation of the JCPOA by Iran and the international community will contribute to strengthening the international nuclear non-proliferation regime and promoting peace and stability in the Middle East. They expressed their willingness to provide support and cooperate for the full implementation of the agreement.